Az ügyészség szervezete

AZ ÜGYÉSZSÉG FOGALMI ISMÉRVEI

Címszavakban:

• Állami szerv

• Közhatalom birtokosa

• Alkotmányos meghatározottságú

• Igazságügyi szervek csoportjába tartozik

• Jogalkalmazó szerv

• Hierarchizált, egyszemélyi vezetés alatt áll

• Feladatai a törvényesség biztosítására irányulnak

 ÜGYÉSZSÉGI MODELLEK

• Alárendelt • Független

• Végrehajtó hatalomnak (igazságügyért • Többi állami szervtől független

felelős miniszternek) • Szélesebb hatáskör: a törvényesség őre
Feladata: a Kormány büntetőpolitikájának • Közép-Kelet Európa + Svédország,
végrehajtása Olaszország, Spanyolország
• Szűkebb hatáskör: bűnüldözés + büntetés-
végrehajtás felügyelete
• Ausztria, Dánia, Franciaország, Németország
 AZ ÜGYÉSZSÉG TÖRTÉNETE HAZÁNKBAN

Ò 1871. évi XXXIII. tc. a magyar királyi ügyészségről

É alárendelt modell
É bírósági beosztáshoz illeszkedő szervezeti struktúra

Ò 1949-től
É független modell
É szovjet minta
É 1953. évi 13. tvr., 1959. évi 9. tvr.
É 1972. évi V. tv. az ügyészségről
É rendszerváltozás: módosítás nélküli módosulás

Ò 2012-től
Ê Új jogforrások, funkcióváltás nélkül
 AZ ÜGYÉSZSÉG HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEZETRENDSZERBEN 1.

— Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés: A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az
Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. – megszűnés: Üsztv. 22. §

— (5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

— (7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes

szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.

— Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdés: kérdés intézhető a legfőbb ügyészhez

 AZ ÜGYÉSZSÉG HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEZETRENDSZERBEN 2.

— Ütv.:

— Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

— A legfőbb ügyész sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú egyedi
döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.
— Önálló költségvetési fejezet, összeállítója a LÜ
 AZ ÜGYÉSZSÉG HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEZETRENDSZERBEN 3.

3/2004. AB határozat

É minden, a legfőbb ügyész feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat a kérdés

É a válaszadás nem veszélyeztetheti az ügyészség, mint önálló alkotmányos szerv Alkotmányban
meghatározott feladatainak teljesítését és más személyek alapjogait
É nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek
É nincs alárendelve az Országgyűlésnek, nem utasítható
É közjogi felelőssége: megjelenés a plénum és a bizottság előtt, válaszadás, gondoskodás az ügyészség
feladatainak ellátásáról
 AZ ÜGYÉSZSÉG HELYE AZ ÁLLAMI SZERVEZETRENDSZERBEN 4.

Ò OGY: megválasztás, kérdés, beszámoló, tanácskozási joggal részvétel az ülésen, képviselő mentelmi jogának
felfüggesztése iránti indítvány, törvényalkotás javaslata a kezdeményezésre jogosultnál, költségvetés
összeállítása
Ò Bíróság: Kúria teljes ülésén való részvétel, indítvány bírósági joggyakorlat-elemzésre, jogegységi eljárásra, ált.
indítványtétel
Ò AB: (1) utólagos absztrakt normakontroll kezdeményezése LÜ; (2) Alaptörvény-módosítás utólagos
felülvizsgálatának kezdeményezése LÜ; (3) LÜ alkotmányjogi panaszt nyújthat be az ügyész részvételével
lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-
ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a
személyek nagyobb csoportját érinti; (4) LÜ nemzetközi szerződésbe ütközés, (5) LÜ-indítvány alkotmánybíró
mentelmi jogának felfüggesztésére
Ò KE: LÜ-jelölés, LÜ-helyettes kinevezése a LÜ javaslatára
Ò Végrehajtás: jogszabály, KSzszE megalkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti,
jogszabálytervezet véleményezése + törvényességi ellenőrzés
Ò Rendőrség, NAV, BV: nyomozás, büntetés-végrehajtás felügyelete
 SZERVEZETRENDSZER

Legfőbb ügyészek a rendszerváltozás után

Györgyi Kálmán Polt Péter Kovács Tamás Polt Péter

1990 - 2000 2000 - 2006 2006 - 2010 2010 -
 SZERVEZETRENDSZER

Ò Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdés: Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.

Ò Hatáskörei: Szervezetalakítás, Szabályzatalkotás, Utasítás kiadása, Kinevezés, Létszám- és bérgazdálkodás,

Munkáltatói jogokat gyakorol, Kitüntetést adományoz

Legfőbb Ügyészség
Fellebbviteli
Főügyészségek Főügyészségek: OKRI
(5) Fővárosi (1) megyei (19) Központi Nyomozó (1)

kerületi Bp-i Fővárosi járási nyomozó

ügyészségek Közérdek- Nyomozó ügyészségek ügyészségek
védelmi Ügyészség (5 regionális)
Ügyészség
 Az ügyészi jogállás,
az ügyészség feladatai és funkciói
 SZERVEZETI ÁLLOMÁNY 1.

Ügyészségi alkalmazottak:

— Ügyész
— Alügyész
— Ügyészségi fogalmazó
— Ügyészségi megbízott
— Tisztviselő
— Írnok
— Fizikai alkalmazott
 SZERVEZETI ÁLLOMÁNY 2.

Az ügyészi szolgálati jogviszony tartalma:

Más szervektől való függetlenség

— Mentelmi jog (felfüggesztésről a LÜ dönt)

— Összeférhetetlenség
— Javadalmazás
— Vagyonnyilatkozat-tétel

Szervezeten belüli alárendeltség

— Utasításnak eleget kell tennie

— Fegyelmi felelősség
— Kártérítési felelősség
 SZERVEZETI ÁLLOMÁNY 3.

— Mentelmi jog

— Országgyűlési képviselőkével azonos

— LÜ dönt a felfüggesztéséről

— Összeférhetetlenség

— Politikai (párttagság, politikai szerepvállalás)

— Hivatali (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselő, polgármester és állami vezető)
— Gazdasági („kereső tevékenység”, kivéve: oktatói, lektori, szerzői jogi védelem, „vezető tisztségviselő”)
— Hozzátartozók alá-fölérendeltségének tilalma (felmentés adható)
— A kinevező állapítja meg

— Javadalmazás

— Az ügyészt hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő - az igazságszolgáltatásban, a

törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez méltó - javadalmazás illeti meg.
— Összetevők: illetmény, egyéb javadalmazás, kedvezmény, költségtérítés
 SZERVEZETI ÁLLOMÁNY 4.

— Utasítás

— Írásban kérhető
— Megtagadhatja: életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti
— Megtagadja: bűncselekmény, szabálysértés megvalósítása
— Mentesítés: jogszabállyal, meggyőződésével ellentétes utasítás

— Fegyelmi felelősség

— Fegyelmi vétség:
— Hivatali kötelezettség vétkes megszegése
— Életmódjával, illetőleg magatartásával az ügyészi hivatás méltóságát sérti

— Fegyelmi büntetések
— Feddés; megrovás; cím, elismerés visszavonása; egy fizetési fokozattal való visszavetés; alacsonyabb
munkakörbe helyezés, vezetői tisztségből való felmentés; hivatalvesztés
— Fórum: LÜ és helyettese, főosztályvezető, fellebbviteli főügyész, főügyész
 ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK, FUNKCIÓK 1.

Büntető ügyszak Közérdekvédelmi ügyszak

Peres Közvádlói funkció: Fellépés polgári peres eljárásban
eljárásban vádképviselet
Peren kívül Nyomozásfelügyelet, Ügyészi törvényességi ellenőrzés
nyomozás végeztetése, (jogi személyek, szabálysértések, egyedi
nyomozás. hatósági döntések)
BV-felügyelet
Nki bűnügyi
együttműködés
Általános „az állam büntetőigényének „fellép más jogsértő cselekményekkel és
feladat- kizárólagos érvényesítője” mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti
meghatározás - At. 29. cikk (1) bek. a jogellenes cselekmények megelőzését” –
At. 29. cikk (1) bek.
„a közérdek védelme érdekében
közreműködik annak biztosításában, hogy
mindenki betartsa a törvényeket” –
Ütv. 1. §
 ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK, FUNKCIÓK 2.

Büntető ügyszak, bíróságon kívül

— Nyomozás-felügyelet és -iránytás
— felügyeli a felderítés törvényességét,
— irányítja a vizsgálatot
— Jogorvoslati fórum – pl. gyanúsítás elleni panaszok, eljárás elhúzódása elleni kifogás
— Utasítási jog, nyomozó hatóság határozatainak megváltoztatása, nyomozás megszüntetése
— Bizonyos aktusokat csak ügyész tehet meg (előzetes letartóztatás indítványozása)
— Ügyészségi nyomozás
— Lehetséges bármely ügyben
— Néhány ügyben kizárólagos (pl.: bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett
kiemelt súlyú bűncselekmények)
— Váddal való rendelkezés
— Vádemelés, vádemelés elhalasztása, vádemelés részleges mellőzése
— (Vádelejtés a bírósági szakban)

— Büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete

— Minden törvényben meghatározott joghátrány végrehajtásával kapcsolatban
— Körülmények ellenőrzése (belépés, iratbetekintés, meghallgatás, felvilágosítás kérése)
— Panaszok elbírálása
— Bv-bírósági eljárásban való részvétel
— Bűnügyi nyilvántartás törvényességének ellenőrzése
— Nemzetközi bűnügyi együttműködés
 ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK, FUNKCIÓK 3.

Büntető ügyszak, bírósági eljárás

— Klasszikus funkció: közvádló

— Váddal való rendelkezés – vádhoz kötöttség

— Indítványtétel, jogorvoslat

— 72/2009. (VII. 10.) AB határozat

— Kötelező ügyészi jelenlét minden büntetőügy tárgyalásán 2011. január 1-től
— Tisztességes eljáráshoz való jog
— Hatalommegosztás, bírói függetlenség
 ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK, FUNKCIÓK 4.

Polgári ügyszak, bírósági eljárás

— fellépés: peres és nemperes, továbbá hatósági eljárások kezdeményezése, jogorvoslat

— Perindítás

— Közérdekből (nemzeti vagyon, semmis szerződés, közhiteles nyilvántartás, ÁSZF)

— Általános keresetindítási jog: jogosult nem képes jogainak védelmére (Pp.)
— Jogról nem mondhat le, követelést nem ismerhet el, egyezséget nem köthet

— Közérdekű keresetindítás (fontos állami, vagy társadalmi érdek)

— 1/1994. (I. 7.) AB határozat

— Kivételes a magánügyekbe való beavatkozás

— Perbeli rendelkezési jog

 ÜGYÉSZSÉGI FELADATOK, FUNKCIÓK 5.

— Jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos feladatok

— Közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzés, onnan való törlés törvényességének, működés
törvényességének ellenőrzése (eljárás kezdeményezése)

— Hatósági eljárásokhoz, intézkedésekhez kapcsolódó feladatok

— ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott
egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések
törvényességét
— Felhívás (jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül, főszabály szerint a felügyeleti szervnél)
— Döntés végrehajtásának felfüggesztésének indítványozása (kötelező)

— Eredménytelenség esetén bírósági eljárás megindítása

— Szabálysértési ügyekkel kapcsolatos feladatok

— Felhívás (elévülési időn belül, vagy az elkövető javára: az adatok nyilvántartásának idejéig)
— Panaszok elbírálása
— Jogorvoslat indítványozása jogerős bírósági határozat ellen
Az alapvető jogok biztosa
 AZ INTÉZMÉNY EREDETE

• „ősi formájában” a közigazgatást és az igazságszolgáltatást az uralkodó

érdekében szemmel tartó intézmény volt
• elődje a XII. Károly svéd király által 1713-ban kinevezett igazságügyi
kancellár volt, aki elsősorban a közigazgatás működése elleni panaszokat
vizsgálta, és aki nem volt része sem a bírói, sem a közigazgatási
szervezetrendszernek, és nem volt fellebbviteli fórum sem
• az 1809-es svéd alkotmány intézményesítette
• XX. század közepe táján szinte robbanásszerűen terjedt el Európában, a
volt szocialista országokban pedig az 1980-as évek végén és az 1990-es
évek elején (oka: az emberi jogokra terelődő egyre nagyobb figyelem)
MIT CSINÁL AZ OMBUDSMAN?
Jogeset

Jelentés a fogyatékossággal élők mozijegy

vásárlási lehetőségéről (2016. október 19.)

Mozgáskorlátozott panaszos indította,

sérelmezte a Cinema City jegykedvezményekkel
kapcsolatos eljárását, nevezetesen, hogy más
kedvezményezett csoport tagjaihoz képest (pl.
diákok, nyugdíjasok) fogyatékossággal élő
személyként nem tud kedvezményes jegyet
vásárolni online felületen, csak személyesen
lehetséges. Társaság indoka: a fogyatékos
személyek számára több fajta igazolványt
bocsátanak ki (így pl. SINOSZ, ÉFOÉSZ,
MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE szervezetek
által), és ezek a diák- és nyugdíjas
igazolványokkal ellentétben nem egységesek.

Az ombudsman vizsgálatot folytatott le

(megkereste a szolgáltatót) és intézkedési
körében felkérte, hogy fontolja meg az online
kedvezményes jegy megvásárlásának a
lehetőségét.
 CÍMSZAVAKBAN

• Alapvetően a törvényhozó hatalom intézménye, hiszen a parlament választja, mégis független szerv

• Elsődleges feladata annak ellenőrzése, hogy a közigazgatásban a törvényesség megvalósul-e, a hatóság

munkájában nincsen-e mulasztás, megfelelően bánnak-e az ügyfelekkel.

• Tevékenysége magában foglalja az országos és a helyi igazgatás ellenőrzését is, azonban az

igazságszolgáltatásra a legtöbb államban nem terjed ki (ez a bírói függetlenség alapvető követelményéből
fakad).

• Az állampolgárok az országok többségében közvetlenül fordulhatnak panaszaikkal hozzá.

• A legtöbb államban egyszemélyes tisztség, de előfordul három-négytagú kollégium is (pl. Svédországban vagy
Ausztriában).

• Általában nincsen közvetlen intézkedési jogosultságuk, intézkedésük ereje munkájuk sajtónyilvánosságában és

kezdeményezési lehetőségeiben rejlik.

• Vizsgálati jogkörük azonban erős.

 INTÉZMÉNYI MODELLEK

1. Svéd ősmodell: a királytól és a kormánytól független, a parlament által választott személy ellenőrizze a bírák és
az állami tisztviselők jogalkalmazását.

• a végrehajtó hatalom által kinevezett, a törvényesség kormányzati őre

• célja a megelőzés, tehát, hogy a közhatalom gyakorlói tanuljanak a saját és mások hibájából
• területe hagyományosan az igazságszolgáltatás és a büntetés-végrehajtás
• a törvényhozás beszámoltatja, megvonhatja tőle a bizalmat, de nem utasíthatja

2. Brit és francia modell.

• sokrétű ombudsman-rendszert alkalmaz, nagyszámú ombudsman-csapat dolgozik
• a bíróságokat nem vizsgálhatják, a bírói útra tartozó ügyekben nem járhatnak el
• általában nem jogászok, nem jogi értelemben vett vizsgálatot folytatnak, céljuk inkább támogatás biztosítása és
megegyezés létrehozása az adott ügyben

3. Lengyel modell: itt nyerte el tisztségét Közép-Kelet Európa első ombudsmanja 1987-ben (az első és utolsó
szocialista ombudsman - „a szocialista állam biztosítja állampolgárai jogait, ezért azokat nincs kitől védeni”)
• egyszemélyes tisztség, a parlament (Szejm) választja négy évre, megbízatásuk tehát egybeesik
• nagy mozgástérrel rendelkezik, a legfelsőbb bírósághoz és az alkotmánybírósághoz is fordulhat
• különlegessége a jogi ismereteket oktató szerep.
 AZ ALKOTMÁNY KORÁBBI SZABÁLYOZÁSA

• Magyarországon közjogi előzményei nem voltak, az intézményt az 1989-es alkotmánymódosítás teremtette meg.
• Az Alkotmány két országgyűlési biztosi tisztség (állampolgári jogok országgyűlési biztosa, nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) létesítéséről szólt, de lehetőséget biztosított arra, hogy az Országgyűlés
egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost válasszon.
• A külön biztosok közül az elsőről a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény rendelkezett, létrehozva az adatvédelmi biztos intézményét.
• Ezt követően az 1993. évi LIX. törvény rögzítette részletesen az országgyűlési biztosok feladatáról, jogállásáról,
választásáról, eljárásáról szóló szabályokat, majd a 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezett a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól, s egyben szabályozta a nemzetiségi kisebbségi biztos feladatait is.
• A biztosok megválasztására először 1995-ben került sor, egymással mellérendeltségi viszonyban álltak, a maguk
szakterületén önálló jogkörben jártak el.
• 2007-ben létrejött a jövő nemzedékek biztosának intézménye, akit az Országgyűlés az egészséges környezethez
való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként választott meg, így tehát összesen négy országgyűlési
biztos működött.
 AZ ALAPTÖRVÉNY MEGOLDÁSA

• Az Alaptörvény hatályba lépésekor módosította a fenti rendszert.

• Egyrészről névmódosulás történt, új alkotmányunk a tisztséget alapvető jogok biztosaként határozza meg. Az
országgyűléshez való szoros kapcsolat a névben így már nem jelenik meg, közjogilag azonban – ahogyan a
jogállás szabályainál látni fogjuk – megmaradt a kötődés.
• Másrészről változott a struktúra is: nincsenek külön biztosok, hanem egyetlen alapvető jogok biztosa működik,
aki feladatait a helyetteseivel való munkamegosztásban látja el. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek,
valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét végzik, megszűnt tehát az adatvédelmi biztos
intézménye.
• Az adatvédelmet, azaz a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok
megismeréséhez való jog érvényesülését és elősegítését a független és csak a törvényeknek alárendelt Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el, akinek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki kilenc évre.

• 17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

[Alaptörvény, Záró és vegyes rendelkezések]

• Európai Unió Bírósága: jogellenes - jogsértést a Bíróság szerint akként lehetett volna orvosolni, ha az új modellt
csak a hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatásának lejárta után alkalmazzák, vagy a korábbi adatvédelmi
biztost az új hatóság elnöki posztjára nevezik ki
 AZ ALAPTÖRVÉNY SZABÁLYOZÁSA

Alaptörvény 30. cikk

(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy
kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő
nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és
nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
 JOGI STÁTUSZA

• Jogállásának alapvető szabályait az Alaptörvény, a részletes szabályokat az alapvető jogok biztosáról szóló 2011.
évi CXI. törvény tartalmazza, melynek csupán egyetlen hatásköri passzusa minősül sarkalatosnak.

• Közjogi státuszáról az Alkotmánybíróság a 17/1994. (III. 29.) AB határozatában fogalmazott meg elvi
megállapításokat: a biztosok a parlamenti ellenőrzés szervei, az állam parlamenti ellenőrzésének olyan
intézményei, amelyeknek feladata, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége során a törvények uralmát és az
állampolgárok jogvédelmét biztosítsák. Ez az igény közvetlen következménye annak, hogy a közigazgatás a
modern demokráciákban egyfajta informális túlhatalommal bír, amely veszélyeket rejt magában.

• Országgyűlés szerve, kizárólag neki felelős, az Országgyűlés ellenőrzési eszköztárából több is irányul felé.
Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, a beszámolót az országgyűlési határozathozatalt követően
a Magyar Közlönyben kell közzétenni, az országgyűlési képviselők továbbá kérdést intézhetnek az alapvető
jogok biztosához.

• Utasítási joggal ugyanakkor még az Országgyűlés sem rendelkezik. Az alapvető jogok biztosa eljárása során
ugyanis független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható.

• Az alapvető jogok biztosának helyettesei egyrészről önálló hatáskörrel is bírnak, másrészről pedig helyettesként
is eljárhatnak.
 A TISZTSÉG KELETKEZÉSE

• Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés választja meg hat évre, a képviselők kétharmadának
szavazatával. Egyszer újraválaszthatók.

• Az alapvető jogok biztosára a javaslatot a köztársasági elnök terjeszti elő, a jövő nemzedékek érdekeinek
védelmét ellátó helyettesét, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét
pedig az alapvető jogok biztosának a javaslatára választja meg az Országgyűlés.

• Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi
szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik 35. életévüket betöltötték, és az alapvető
jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal
rendelkeznek. (A helyettesek esetében szakirányú – a jövő nemzedékek érdekeit érintő eljárások, illetve a
Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő eljárások vonatkozásában – meglévő tapasztalat a követelmény.)

• Nem lehet az alapvető jogok biztosa vagy helyettese az, aki a választásra irányuló javaslat megtételének
időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, európai parlamenti képviselő,
köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester,
nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek
és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.
 FÜGGETLENSÉGE

A biztos függetlenségét az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség és a mentelmi jog

biztosítja:

• megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy
megbízatással. Más keresőtevékenységet nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért - a tudományos, oktatói,
művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem
fogadhatnak el. Nem lehetnek gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai, valamint
gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagjai.

• a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-ig, valamint a
megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával
azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozathoz csatolni köteles a vele közös háztartásban élő
házas vagy élettársának, gyermekeinek azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-tétel
elmulasztása esetén - a vagyon-nyilatkozat benyújtásáig – a biztos megbízatását nem gyakorolhatja,
javadalmazásban nem részesül.

• az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, amely kiterjed mind a felelőtlenségre, mind a
sérthetetlenségre. A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
 A TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE

Megbízatása megszűnik: a megbízatási időtartam leteltével, a halálával, a lemondásával, abban az esetben, ha a

megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, az összeférhetetlenség kimondásával, a felmentésével
vagy a tisztségtől való megfosztással.

• A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az alapvető jogok biztosának a megbízatása a
lemondásában megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének a napján szűnik meg. A lemondás
érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
• Ha az alapvető jogok biztosa az összeférhetetlenséget a megválasztásától számított 30 napon belül nem szünteti
meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely
országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének a kikérése után -
az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának a kérdésében.
• Felmentéssel szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az alapvető jogok biztosa neki fel nem
róható okból 90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő kötelezettségeinek. A felmentést
bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja.
• Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg az alapvető jogok biztosának a megbízatása, ha az alapvető jogok
biztosa neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek,
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot,
tényt szándékosan valótlanul közöl.
 FELADAT- ÉS HATÁSKÖR - PÉLDÁK

(1) Nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el
kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket (2016)
Ez pedig akadályozza, hogy a sikeresen fellebbező diák még a képzési időszak megkezdése előtt beiratkozhasson. Székely
László ombudsman a szaktárcától kért intézkedést, mert a jelenlegi határidők és a meglévő infrastrukturális feltételek
akadályozzák a felsőoktatáshoz való hozzáférést és a tartalmi jogorvoslatot.

(2) A köztemetés árának behajtása nem lehet út a hajléktalanságba. Az ombudsman a helyi szociális biztonság
minimumainak fontosságáról (2016)
A jelenlegi jogszabályok áttekintését látja szükségesnek az alapvető jogok biztosa annak megelőzésére, hogy köztartozás
fedezeteként elvegyék valakinek a lakását, házát azért, mert nem tudja megtéríteni a hozzátartozója köztemetésének
megelőlegezett költségeit. Székely László ombudsman mindezt egy panaszbeadvány vizsgálata nyomán mondta ki, ahogyan
azt is, hogy a szociális célú tűzifa támogatás nem köthető jogszabályban meg nem határozott feltételhez, így a lakókörnyezet
rendezettségéhez sem.

(3) A jövő nemzedékek szószólójának felhívása a fővárosi szmogriadó ügyében

A jövő nemzedékek szószólója a téli időszak közeledtével – az előző év tapasztalatainak tanulságait levonva – egy esetleges
szmogriadó esetén a budapesti polgárok tájékoztatásának javítását és pontosítását, valamint a légszennyezés csökkentését
szolgáló korlátozások teljes körének alkalmazását kéri a főpolgármestertől valamennyi ezt indokoló esetben.

(4) Büszkék vagyunk nemzetiségi származású magyar olimpikonjainkra!

A nemzetiségi ombudsman-helyettes közleménye a Rio de Janero-i nyári olimpiai játékok kapcsán.
 AZ ELJÁRÁS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA

Alaptörvény: az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja,
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Mit vizsgálhat a biztos és mely szervek esetén vizsgálódhat?

• tárgyi hatály: alkotmányos visszásság alatt az alapvető jogokkal összefüggésben okozott sérelmet, illetőleg
ennek közvetlen veszélyét kell érteni, kifejezett tételes alkotmánysértésen kívül az alkotmányos elvek megsértése
is idetartozik
• személyi hatály: a hatóságok tevékenységére terjed ki: közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi
önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv,
közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző
szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző szerv.
Közszolgáltatást végző szerv az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában
közreműködő szerv, a közüzemi szolgáltató, az egyetemes szolgáltató, az állami vagy európai uniós támogatás
nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet, a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt
tevékenységet végző szervezet, valamint a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó
szervezet.
• Nem vizsgálhatja: az Országgyűlés – ide nem értve az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését –, a
köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, valamint az ügyészség nyomozást
végző szerve kivételével az ügyészség tevékenységét.
 ELJÁRÁS KÉRELEMRE / HIVATALBÓL

A hivatalból indított eljárás természetes személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érintő
visszásság kivizsgálására vagy egy alapvető jog érvényesülésének átfogó vizsgálatára irányulhat.

Kérelemmel az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a hatóság tevékenysége vagy
mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a
rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálatát - már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
• A beadványt benyújtó személy kilétét az alapvető jogok biztosa csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a
vizsgálat nem lenne lefolytatható.
• Az eljárás ingyenes.
• Nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben
jogerős bírósági határozat született.

A kérelmet a beérkezését követően megvizsgálja, és bizonyos esetekben mérlegelheti annak elutasítását,

meghatározott körülmények között azonban mérlegelés nélkül köteles elutasítani. A beadvány elutasítását minden
esetben indokolni kell és erről a beadványtevőt értesíteni.
Az alapvető jogok biztosa a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt - a beadványtevő egyidejű
értesítése mellett - az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a
hatáskörrel rendelkező szerv kiléte megállapítható.
 VIZSGÁLATI JOGKÖRE

• széleskörű vizsgálati jog: a vizsgált hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával
kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, valamint a keletkezett iratokról másolat készítését kérheti,
vizsgálat lefolytatására kérheti fel a vizsgált hatóság vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, vagy az annak
lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét, közmeghallgatáson részt vehet, valamint
helyszíni ellenőrzést folytathat. A helyszíni ellenőrzés során az alapvető jogok biztosa vagy a felhatalmazása
alapján a vizsgálatot végző munkatársa - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgált hatóság
helyiségeibe beléphet, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, azokról másolatot,
kivonatot készíthet, és a vizsgált hatóság bármely munkatársát meghallgathatja.

• Bizonyos szervek esetén ugyanakkor törvényi korlátozások állnak fenn (pl. Magyar Honvédség)

• A biztos az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló
megállapításokat és következtetéseket. A jelentés nyilvános, nem tartalmazhat azonban személyes adatot,
minősített adatot, a törvény által védett titkot és hivatás gyakorlásához kötött titkot.

• Az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványtevőt
értesíti.

• A beadványt elutasító döntéssel, valamint a jelentéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

 INTÉZKEDÉSEI

a) Ajánlás

• Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal
kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - a vizsgált hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - ajánlást
tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi
állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti az
alapvető jogok biztosát. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az erre vonatkozó
közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül az alapvető jogok biztosa tájékoztatja a felügyeleti szervet az
ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha az alapvető jogok biztosa az ajánlást módosítja,
azt a megteendő intézkedések szempontjából új ajánlásnak kell tekinteni. Ha a vizsgált hatóságnak nincs
felügyeleti szerve, az alapvető jogok biztosa a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.
• Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot a vizsgált hatóság saját
hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a vizsgált hatóság vezetőjénél a
visszásság orvoslását. A vizsgált hatóság a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról,
illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül, környezetet károsító
tevékenység esetén haladéktalanul tájékoztatja az alapvető jogok biztosát. Ha a vizsgált hatóság a
kezdeményezéssel nem ért egyet, a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles azt
véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől
számított 30 napon belül köteles állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az alapvető jogok biztosát
értesíteni.
 INTÉZKEDÉSEI

b) Ügyészi fellépés

• Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész
útján kezdeményezheti az ügyész fellépését.
• Az ügyész a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről 60 napon belül
értesíti az alapvető jogok biztosát.
• Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során alapvető joggal összefüggő visszásságot nem állapít meg, de
jogszabálysértésre utaló körülményt észlel, a beadványt a legfőbb ügyész útján megküldheti az illetékes
ügyésznek.
 INTÉZKEDÉSEI

c) Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése

• Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak szerint az

Alkotmánybírósághoz fordulhat.
• Ezen jogkörén belül kiemelendő az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezési joga. Ezen
alkotmánybírósági eljárás az Alaptörvény hatálybalépése óta ugyanis immáron nem bárki által kezdeményezhető
actio popularis, az állampolgárok csak a biztoson keresztül kezdeményezhetik ezt, az ombudsman szerepe így
tehát jelentősen felértékelődött e téren. Az állampolgárok hozzá fordulhatnak egy jogszabálynak az
Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálata céljából. A biztos a kérelmet mérlegeli, és ha álláspontja
szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll, határozott kérelmet tartalmazó indítvánnyal élhet az
Alkotmánybíróság felé.

Példa: Alkotmánybírósági indítvány az előzetes letartóztatás időtartamának meghatározásáért (2015)

Az alapvető jogok biztosa szerint a jogállamiság elvéből és a személyes szabadság alapjogából szükségszerűen
következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának a maximumáról. Ezért Székely László
ombudsman indítványozza az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárásról szóló törvény azon rendelkezésének a
megsemmisítését, amelyik nem tartalmazza az előzetes letartóztatás időtartamának a felső határát a legsúlyosabb
cselekményekkel gyanúsított személyek esetében.
 INTÉZKEDÉSEI

d) Kúriához fordulás

• Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során észleli, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot
önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése okozza, kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati
rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát.

e) Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése

• Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli,
büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Amennyiben szabálysértés vagy fegyelmi
vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a
szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél. Az illetékes szerv az eljárás
megindításával kapcsolatos álláspontjáról főszabályként harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az
annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az alapvető jogok biztosát.

f) Bejelentés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz

• Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve a közérdekű vagy a
közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszásságot észlel, bejelentéssel fordul a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
 INTÉZKEDÉSEI

g) Jogalkotás kezdeményezése

• Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy közjogi
szervezetszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adott kérdés
jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében
javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél ezek
módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály
előkészítését. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az
alapvető jogok biztosát.

Példa: Az ombudsman a nem- és névváltoztatási eljárás szabályozásának hiányosságairól (2016)

Magyarországon a transz embereknek lehetőségük van ugyan arra, hogy a nemüket és a nevüket a valós
identitásuknak megfelelően változtassák meg, de az eljárásnak nincs jogi szabályozása. Az alapvető jogok biztosa
szerint aggályos ez a helyzet, amelyben nem érvényesülhetnek a tisztességes eljárás alapgaranciái, így a határidők,
a tisztázott döntési jogkörök, a jogorvoslat sem. Székely László ombudsman ezért az emberi erőforrásokért felelős
minisztert kérte fel, hogy a civil-szakmai szervezetek bevonásával orvosolja a szabályozásbeli problémákat.
 INTÉZKEDÉSEI

h) Közérdekű bejelentés

• Az alapvető jogok biztosa vizsgálja a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti
közérdekű bejelentéseknek a hatóságok általi kezelésének gyakorlatát, valamint kérelemre az egyes közérdekű
bejelentések megfelelő intézését, gondoskodik továbbá a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására
szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről.

i) Kivételes vizsgálat

• Ha a beadvány alapján feltehető, hogy a hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenysége vagy mulasztása
természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sérti, az alapvető jogok biztosa kivételesen
eljárhat.
• A kivételes vizsgálat lefolytatása érdekében a hatóságnak nem minősülő szervezet együttműködésre köteles, ezen
szervezettől a biztos a vizsgálat lefolytatása céljából írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy
véleményt kérhet. Környezetet károsító tevékenység esetén az alapvető jogok biztosa helyszíni ellenőrzést
folytathat.
• A biztos a kivételes vizsgálat eredménye alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását kezdeményezheti. A
hatóság a kezdeményezés alapján az eljárást haladéktalanul megindítja.
 INTÉZKEDÉSEI

j) Az Országgyűlés napirendjére tűzés indítványozása

• Ha a vizsgált hatóság vagy felügyeleti szerve az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő
intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az alapvető jogok biztosa az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel
nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és kérheti, hogy az ügyet az
Országgyűlés vizsgálja ki.
• Ha megállapítása szerint a visszásság kirívóan súlyos, illetve a természetes személyek nagyobb csoportját érinti,
indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően
tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt.

k) Éves beszámoló

• Az alapvető jogok biztosa az éves beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig terjeszti az Országgyűlés elé.
• Az éves beszámolóban tájékoztat az alapjogvédelmi tevékenységéről, az általa tett kezdeményezések, ajánlások
fogadtatásáról és eredményéről, valamint az alapvető jogokkal kapcsolatos jogsértésekről készült statisztikai
kimutatás alapján értékeli az alapvető jogok helyzetét.
• Az Országgyűlés a beszámolót benyújtásának évében megtárgyalja, majd azt az országgyűlési határozathozatalt
követően a Hivatal honlapján közzé kell tenni.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!