Az óra szerkezete DIDAKTIKAI-

MÓDSZERTANI
Bevezető rész: MEGJEGYZÉSEK

– Motiváció: Éreztétek-e már úgy, hogy a szüleitek nem örültek

annyira valaminek, mint amire számítottatok?

Főrész:
– Az ismeretlen szavak tisztázása
– A feldolgozott vers felolvasása, az
– Vers összevetése egy másik művel, azonos szerzőtől
– A vers elemzése

Befejező rész:
– Ismétlés
– Házi feladat kiosztása

1
 Az óra menete

Bevezető rész: (5perc)

Motiváció: Tanári kérdés

– Éreztétek-e már úgy, hogy a szüleitek nem örültek annyira
valaminek, mint amire számítottatok? (Néhány történetet
meghallgatunk)

Célkitűzés: Célkitűzés
– A mai novellában lévő kisfiú hasonló helyzetbe kerül. Németh
István: Színötös c. Novelláját fogjuk ma átvenni.

Főrész: (35perc)
– Színötös, ez mit mond nektek?
(Mindannyian szeretnénk színötösök lenni, jó jegyeket kapni…)
– Nyissátok ki az olvasókönyveteket a 197. oldalon. Itt megtaláljátok Beszélgetés,
Németh István Színötös című novelláját. Most fel fogom nektek frontális munka
olvasni, nagyon figyeljetek arra, hogy ki a főhős, mi jellemzi a főhőst,
ki milyen mellékszál kapcsolódik még hozzá.

Bemutató olvasás Bemutatóolvasás

– Remélem, hogy tetszett a történet, és bele tudtátok képzelni Beszélgetés

magatokat Misi helyébe. Mi az első és nagyon fontos motívuma ennek
a novellának? (Válasz: Az apa-fiú kapcsolat.) Frontális munka
– Milyennek látjátok Misi és az apukája kapcsolatát? (Néhány választ
meghallgatunk.)
– Nézzük a novella elemzését. Azt már többször elmondtam, hogy ez
egy novella. Milyen műnephez tartozik a novella? (Helyes válasz:
epika.)
– Mi is maga a novella? Erről már tanultatok ötödik osztályban. (A
novella rövid terjedelmű prózai mű kerüli a részletező mellékszálakat,
egyenletes tömörséggel halad a történet a csattanó, fordulat felé. Meg
kell jegyezni, hogy rövid szöveg, kevés szereplővel, és általában egy
helyszínen játszódik.)
– Nézzük, milyen volt Misi. Milyennek látjátok őt? (Lehetséges
válaszok: Nagyon sokszor sírva fakadt. Érzelmes fiú volt. Szorgalmas
diák.)
– Hogy érzett az édesapjával kapcsolatban? (Lehetséges válaszok: Úgy
érezte, hogy édesapja őt nem szereti. Nehezen viselte apja
mogorvaságát. Megfelelni vágyás jellemző rá édesapja irányába.)
– Van a novellában egy érdekes jelenség, a ragadványnévre gondolok.

2
Így kezdődik maga a mű, hogy mogorva Nagy András az édesapa.
Ugye ez egy ragadványnév. Nagyon sokszor ezek a ragadványnevek
tulajdonságokból, vagy mesterségekből fakadnak. Némelyek
megmaradtak azóta vezetéknévnek is, viszont az igazi ragadványnevek
nem vezetéknévként élnek, hanem csak úgy odabiggyesztik a névhez.
Ismertek-e ilyeneket? (Néhány válasz...) Fontális munka
– Nagyon sok mű dolgozza fel az apa-fiú kapcsolatot a magyar
irodalomban és a világirodalomban is.
Tudtok-e ilyeneket mondani? (Néhány választ meghallgatunk)
– Az első, amit megemlítenék, az Kosztolányi Dezső Házi dolgozat
című műve, amelyet már feldolgoztunk hatodik osztályban.
Emlékeztek-e mi történik ebben a műben? (Néhány
válasz.)
– A történet főszereplője itt is egy kisfiú, akinek jellemeznie kell az
apukáját, és sehogy nem tud hozzáfogni, aztán végül mégiscsak
megszületik a dolgozat, és csupa szép szót ír az apukájáról.

– A későbbi tanulmányaitok során foglalkozni fogtok Esterházy Beszélgetés,

Péterrel is, aki egy kortárs szerző. Ő megfogalmazta, hogy mi is az frontálus munka
aparegény, mint műfaj, vagyis úgy tartja, hogy az aparegény nem
műfaj, ellenben az apa, az műfaj. Egy századnyi apa sorsot ír le a
Harmonia Celestis című művében.

– Ötödik osztályban Csáth Géza Szombat este című novellájából

ismerhettünk meg egy családmodellt. Emlékeztek-e erre? (Néhány
válasz)

– Arany János családi körében is egy részben hagyományos

családtípus is kirajzolódik előttünk. Itt egy nagy paraszt családról van
szó. Mindenki boldog. A főszereplőnk egy kislány, aki egyedül
próbálja meg a sorsát irányítani, ő vasalja ki saját magának a ruháját,
ő tesz a tűzre, amíg a többiek játszanak, addig ez a kislány, vagy már
inkább nagylány már a saját sorsáért felelős.
– Tanultuk a Holle anyót is ötödik osztályban. Itt egy Grimm meséről
van szó. Milyen ez a család? (Nincs édesapa, mostohalányok...)

– Az óra végén pedig szeretnék nektek felolvasni Lackfi János

Apanapi tanácsadás című versét.

Mit csináljunk apák napján?

Anyák napja, az még hagyján,
Szavalunk szép verseket,
A szülők meg bőgjenek!

Apák napján általában

Ovi, suli sincs, mert nyár van!

3
Nyáron honnan szedhetek
Jó bőgetős verseket?

Vagy vigyek vágott virágot?

Férfinak? Olyat ki látott?
Az apa-lény nem túl finom,
Nem érdekli a kerti gyom. Bemutató olvasás

Hát mit szedjek egy csokorba

Apa nyakába ugorva?
Zavarban van a gyerek,
Fancsalog és őgyeleg.

Megvan! Újságból kitépek

Csomó autós, focis képet!
Virággá hajtogatom,
Tetszeni fog ám nagyon!

S hogy az autós-focis képek

Maradjanak szebbnél szépek,
Váza helyett e napon
Mindet majd sörbe rakom!

Befejező rész: (5 perc)

– Összefoglalásként pedig kérlek benneteket, hogy csak pár szót
írjátok le a füzetetekbe. Németh István Színötös legyen a cím. A
műneme epika, műfaja novella. Az apa-fiú kapcsolatot dolgozza fel.

Házi feladat Házi feladat

– Házifeladatra írjatok egy két oldalas fogalmazást a füzetetekbe, a

Szerintem egy jó szülő címmel.