47.

A magyar nyelv eredete és típusa

I. A nyelvrokonság
– szlovák, cseh: szláv nyelvek, kölcsönös érthetőség
– angol, német: germán nyelvek, indoeurópai nyelvcsalád
– közös nyelvcsalád <> kölcsönös érthetőség
– feltételei: · közös, hasonló alapnyelv
· rendszeres és szabályos megfelelések a nyelvek között (pl. nyelvtani szerkezetek)
II. A magyar nyelv rokonsága
– észt, finn
– uráli alapnyelv→finnugor nyelvcsalád→ugor ág→magyar, manysi, hanti (utóbbi kettő eloroszosodott)
III. A nyelvtípusok
1. agglutináló (ragasztó) nyelv
A szótőhöz ragasztott toldalékokkal fejezi ki a nyelvi viszonyokat. pl. magyar
2. flektáló (hajlító) nyelv
A nyelvtani kategóriákat a szótő változásával fejezik ki. pl. angol, német
3. izoláló (elszigetelő) nyelv
Minden nyelvtani viszonyt külön szóval jelöl. pl. kínai
+1. inkorporáló (bekebelező) nyelv
A mondat egyetlen szóból áll, nincsenek külön szavak. pl. eszkimó
IV. A 19. századi nyelvészeti vita
– ugor elmélet (hivatalosan elfogadott)
– török elmélet (Vámbéri Ármin, az ugor eredetet is elfogadta): a magyar honfoglalók nevei

48. A magyar nyelv szókészletének eredete

I. Az alapnyelvi szavak: végtagok, testrészek, természeti jelenségek, rokoni kapcsolatok…
II. A belső keletkezésű szavak: egy szóból újabb szavak jönnek létre (pl. fej, fejedelem, fejetlen, fejfájás…), két szóból
egy új, harmadik jelentésű szó keletkezik (pl. számító + gép = számítógép)
III. A jövevényszavak: más népektől átvett szavak, melyeken már nem érződik az idegen eredet (ezekből később lettek
belső keletkezésű szavak is, málna → málnázik, málnaszörp)
török szláv latin német olasz francia

pl. árpa, gyomor, pl. asztal, bab, pl. iskola, sors, pl. cél, drót, pl. dús, mazsola, pl. furmint, limonádé,
tolmács, tyúk macska, rozs templom, tégla papír, polgár piac, tréfa masszázs

IV. Az idegen szavak: még felfedezhető bennük az idegen eredet, azonban már átvették a magyar írásmódot (pl. e-mail,
ímél)

49. Nyelvtörténeti áttekintés

Nyelvi változások: jó, sirály, kafa, frankó…
I. A honfoglalástól a 16. század elejéig
– 11. század közepe: legrégebbi mondattöredék (fehervaru rea meneh hodu utu rea): a tihanyi apátság alapítólevelében
– az első összefüggő magyar nyelvemlék (12. század): Halotti beszéd és könyörgés
– 13. század közepe: első magyar vers (Ómagyar Mária-siralom)
II. A 16-17. század
– könyvnyomtatás
– Károli Gáspár: Biblia (Vizsolyban, 1590)
– magyar nemzeti eposzok: 1. Szigeti veszedelem (Zrínyi Miklós), 2. Zalán futása
III. A 18. század
– nyelvújítás: bizonyíték, eskü, cég, rendőr (Kazinczy Ferenc)→szóelemzés elve ↔ kiejtés elve
IV. A 19. századtól a 20. század elejéig
– kis eltérés: elbeszélő múlt idő
– köznyelv és egységes irodalmi nyelv kialakulása

50. A magyar nyelv változatai

I. A normatív nyelvváltozatok: köznyelv és irodalmi nyelv
II. Területi (földrajzi) nyelvváltozatok: nyelvjárások (dialektusok)→nyelvjáráscsoportok→nyelvjárásrégiók (10 darab)
III. Társadalmi nyelvváltozatok: szociolektusok→csoportnyelv (hobbinyelv, szaknyelv, szleng, argó = tolvajnyelv)
→rétegnyelv (gyermeknyelv, ifjúsági nyelv, diáknyelv)