Népköltészeti alkotások -

összefoglalás
1.A népmesék a nép vágyait,
álmait fogalmazzák meg hol
vicces, hol varázslatos, hol
pedig igazi valósághű formában.

Legismertebb mesefajták:
tündérmesék,
állatmesék
reális mesék
tréfás mesék
láncmesék
csalimesék.
2. A népmondában keveredik a
mese a valósággal. Legtöbbjük
királyokról, híres
hadvezérekről, valaminek az
eredetéről, népek
vándorlásairól szólnak.

3. A népdalok szintén a nép

vágyairól, valamint érzéseiről
szóló énekek. A legtöbbhöz nem
csak zene, hanem tánc is
tartozik.

4.A mondókák gyermekekhez szóló

játékos, vagy éppen eljátszható
rövid versikék.

Hátamon a zsákom, zsákomban a

mákom.
Mákomban a rákom, kirágta a zsákom.
Kihullott a mákom, elszaladt a rákom.
Aki látja károm, szedje fel a
mákom,fizesse meg mákom!

Hétfőn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dűl
Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.

Január elöl jár.

Február a nyomában.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.

Ez a két utóbbi úgynevezett

tanító rigmus volt.
Miért?
Most meg legyen itt egy
kiszámoló is.
Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Ab-cug, funda-luk,
Funda kávé ka-man-duk.

Az ilyen értelmetlenségeket,
amik ebben a mondókában
vannak,halandzsa nyelvnek
nevezzük.
5.A találós kérdések próbára
teszik a képzelő erőnket, a
fantáziánkat.
Pl:
Báránynak nevezed, bár nem béget soha,
nincs bunda a hátán, se füle, se foga.
Fent karikáz az égi vizekben, szellő
fúvására ide-oda lebben.
(Mi az?)

Veheted a boltban,
veheted az utcán,
veheted vásárban,
veheted a pusztán,
veheted napközben,
és veheted este,
de nem fizetsz érte
soha egy fillért se. (Mi az?)
Ugyanez van az üres kancsóban is!
Vannak becsapós találós
kérdések is.
Válaszoljatok!
Hányat lép a veréb egy esztendőben?

Van öt égő gyertyád. Ebből hármat elfújsz.

Mennyi marad?
6. A szólásmondások olyan
állandósult szókapcsolatok,
érdekes kifejezések, melyeket
nem szabad szó szerint érteni.
Átvitt értelmük van.
Pl.:
Akinek lyukas a marka - az ügyetlen.
Aki hegyezi a fülét - az hallgatózik.
Akinek "malaca van" - az szerencsés.

Akinek földbe gyökerezett a lába - az

csodálkozik.
Aki meg itatja az egereket, az bizony
eltörte a mécsest - azazhogy sír.
7. A közmondások örök
igazságot, népi bölcsességet,
jó tanácsot tartalmaznak.
Pl.:
Ki a kicsit nem becsüli az a nagyot nem
érdemli.
Rend a lelke mindennek.
Mindenki a maga szerencséjének a
kovácsa.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
A tisztaság fél egészség.
Jó munkához idő kell.
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet
megismerni.
Ne csak tudd a jót, tedd is!
Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a
sánta kutyát.
8. A nyelvtörő egy olyan –
általában tréfás – kifejezés,
mondat, rövid szöveg vagy vers,
amelynek célja, hogy minél
nehezebben lehessen tisztán
kimondani.
Nos? Kinek sikerül?
Fekete bikapata kopog a patika pepita
kövén.

Az ibafai papnak fapipája van, azért mert

az ibafai papi pipa fapipa.
Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz,
kis szűcs?
Moszkvics slusszkulcs, Zsuk slusszkulcs
9. A népi játékok lassan mennek
ki a divatból. Ma már nagyon
kevesen ismernek ilyeneket,
pedig régen a kisujjában voltak
a gyerekeknek.Pl.:
Ugróiskola, Vaskoppantó,
Karikázás, Nemzetesdi, Csön-
csön gyűrű, Csendőr-rabló,
Snúrozás...
meg a „madzagozás”.

A néptáncot ki ne hagyjuk!