Készítette:

Szűcs Budai Engelbert

magyartanár
 Nyelvi szintek
A nyelvi szintek nincsenek elszigetelve egymástól.
A köztük lévő szoros kapcsolatot jelzi, hogy az alsóbb szint
elemei nagyobb egységeket építenek föl, illetőleg a felsőbb
szint elemei kisebb egységekből állnak.
Deme László szerint:
„A kisebb egységek be vannak szerkesztve a nagyobb
egységekbe, a nagyobb egységek pedig kisebb egységekből
vannak megszerkesztve (pl. a szószerkezet szavakból van
megszerkesztve, a szavak tehát be vannak szerkesztve a
szószerkezetbe).”
A nyelv szintjei: fonéma, morféma, lexéma, szintagma,
mondat, szöveg.
 Fonémák = hangok

A nyelvi szintek közül a "legalsó", amelyen nyelvünk

legkisebb elemei helyezkednek el, a fonémaszint.
A fonéma a nyelvtudomány eszközeivel tovább
már nem bontható egység, amelynek felismerhető
formája van, de jelentés nem tartozik hozzá.
Magánhangzóink
Mássalhangzóink
 Morfémák = szóelem
A morféma vagy szóelem nyelvünknek az a
legkisebb egysége, amelynek már önálló jelentése
van, ezért nyelvi jelnek is nevezik.
Éppen a jelentés teszi lehetővé a morfémák
felosztását két nagy csoportra:
•egy részüknek fogalmi jelentése van (piros, kutya,
három vagy a helyettük fellépő ilyen, az, annyi)
•mások csak viszonyjelentést hordoznak (-k, -é, -dik,
-talan, után, a, ésstb.).
Szavak és toldalékok

Szótő
– kötőhang – Képző

– kötőhang – Jel

– kötőhang – Rag
Szavak és toldalékok
Toldalékok - KÉPZŐ
Toldalékok - JEL
Toldalékok - RAG
 Lexémák = szótári szó
Jelentéstani szempontból a lexémát fogalmi
jelentés jellemzi, amelyet a tőmorféma hordoz.
Ezek a tőmorfémák beletartoznak valamilyen
jelentésmezőbe, amelyeknek érintkezése teszi aztán
lehetővé a szavak egymáshoz való kapcsolódását.
A fogalmi jelentéssel összefüggésben
megfigyelhető az is, hogy valódi szavaink az
álszókkal ellentétben a felsőbb nyelvi szinteken
mondatrész szerepet hordoznak.
 Szótári szó, nyelvi egység

Hétköznapi beszédünkben nem ritka a meglepő

jelentésváltás.
A "milyen tejföl van" szerkezet mást jelent ködös
időben, és megint mást, ha főzéshez készülődik a
háziasszony.
Költőink, íróink tudatosan használják a stílus
élénkítésére az efféle újításokat.
 Szintagmák = szószerkezet
A szintagma (szószerkezet) két valódi szó
szintaktikai (mondattani) kapcsolatát jelenti.
A szintaktikai megjelölés utal arra, hogy a szavak a
felsőbb nyelvi egységben, a mondatban kapcsolatba
kerülnek egymással, s köztük egyfajta szoros
viszony alakul ki.
Ezt a szoros összetartozást több tényező is jelezheti:
a szószerkezetet többnyire közös hangsúly
(szakaszhangsúly) tartja össze, e két szó kapcsolatát
formai elemek (pl. toldalékok, segédszók) mutatják,
jelentésük kapcsolatban áll egymással.
Alárendelő szószerkezetek
Mellérendelő szószerkezetek
 Mondatok
A beszélt nyelvben bármilyen nyelvi egység betöltheti
mondat szerepét, ha a beszélő a mondanivalója
szempontjából a nyelvi egységet viszonylagosan
önállónak, a beszédfolyamat egységének, információs
egységének tartja vagy érzi.
A mondat kezdetét rendszerint nagyobb nyomaték,
magasabb hangfekvés, a réma sorrendi elsőbbsége
jellemzi, végét pedig a beszélő érzelmi állapotára utaló
hanglejtésforma és erőteljesebb szünet mutatja.
A mondat a kommunikációnak mindenképpen egysége,
ezért egyes szerzők a mondatot mint a beszéd egységét
megnyilatkozásnak, nyilatkozatnak nevezik.
A beszélő szándéka szerinti mondatok
A szerkezet szerinti mondatok
A logikai minőség szerinti mondatok
 Szöveg
A textéma szó jelentése szövegegység;
Ez az elnevezés nyelvtani szakirodalomban egyre
inkább a bekezdésnyi szövegegységet kezdi jelölni.
A szövegben sokféle nyelvi egység különíthető el
(fonéma, morféma, lexéma, szintagma, mondat,
mondattömb stb.), de a textéma szóval csak a mondat és
a lezárt szövegmű között elhelyezkedő néhány
mondatos nyelvi egységet jelöljük.
Lehetnek a szövegnek a textémánál nagyobb
szövegegységei is (fejezet, rész, ének, kötet, jelenet,
szín, felvonás stb.), ezek megjelenése és kialakulása a
szöveg fajtájától és terjedelmétől függ.
 Szöveg
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.

Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is
igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni.
Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való,
megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt
az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel az idővel, más sem. Pedig igaz.
És az is igaz, hogy soha már én a jövendő életemben nem kacagok annyit, mint
gyermekségem e pár esztendejében.
Hogy is kacagnék, mikor nincsen már piros arcú, vidám anyám, aki olyan édesdeden
tudott nevetni, hogy a könny csorgott a végén a szeméből s köhögés fogta el, hogy
majdnem megfojtotta…
És még ő sem kacagott úgy soha, mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk,
hogy hét krajcárt kerestünk ketten. Kerestünk és találtunk is. Hármat a gépfiókban,
egyet az almáriumban a többi nehezebben került elő.
Az első három krajcárt még maga meglelte az anyám. Azt hitte, többet is talál a
gépfiában, mert pénzért szokott varrni s amit fizettek, mindig odarakta. Nekem a
gépfia kifogyhatatlan kincsesbánya volt, amelybe csak bele kell nyúlni s mindjárt van
terülj asztalkám…
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán

3. feladat

A pokróc bolyhai kecsesen hullámoztak az ütemes

ringatózásban, akárha sekély tengerekben, ahová
megszűrve, de még életerősen ver be a fény…
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán
4. feladat
Mellérendelő szószerkezet (halmozott jelzők):
sárga, bíbor, barna levelei
Alárendelő szószerkezet (tárgyas):
lábát pihentette
Mellérendelő szószerkezet (halmozott határozók):
hol itt, hol ott levált
Alárendelő szószerkezet (helyhatározós):
hintaszékében ült
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán
6. feladat IGEKÉPZŐ
IGEKÉPZŐ
SZÓTŐ

cseng|et|tyű|z|ik
IKES IGE
NÉVSZÓKÉPZŐ KÉPZŐJE
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán
7. feladat

szemerkélő – melléknévi igenév

itt - határozószó
(ver) be – igekötő
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán
8. feladat

ragyogtak – részleges hasonulás

ott szabálytalan – rövidülés
időközökkel – teljes hasonulás (írásban jelölt)
 Komplex feladatsor
Magyar nyelv gyakorló nyelvtana 173. oldalán
9. Feladat
ige ige
alanyi szám személy idő mód tárgyas
ragozásban ragozásban

ver be E 3 jelen kijelentő veri be

verne be E 3 jelen feltételes verné be

verjen be E 3 jelen felszólító verje be