Egyszerű feleletválasztás

1. Melyik nem primer elemi jelenség? crusta

2. A nyelvlepedék (lingua fuliginosa) kialakulásának lokális etiológiai tényezője: a nyelv
öntisztulásának csökkenése
3. Az angulus infectiosus kialakulásában szerepet játszó kórokozók?
staphylococcusok és streptococcusok
4. Húszéves egyetemista vizsgaidőszak alatt problémával jelentkezik, hogy a nyelvén
fehér szegéllyel határolt sima , vörös területeket fedezett fel. A foltok elhelyezkedése
időnként változik, panaszt általában nem okoz, fűszeres ételek fogyasztása után
néha égő érzés jelentkezik a nyelven. Mi a legvalószínűbb diagnózis? glossitis
migrans
5. Mi a furunculus/furunkulus? szőrtüszőkben kialakuló, staphylococcus fertőzés
miatt mély pyoderma
6. Hatéves kislány általános tüneteként lázzal, torokfájással, bőrkiütéssel jelentkezik,
valamint szájtünetekre panaszkodik: égővörös, duzzadt szájpad, garatívek és
mandulák, jellegzetesen bevont nyelv, melyen fungiformis papillák duzzadtak,
vörösek és kiemelkedők. Mi a legvalószínűbb diagnózis? scarlatina
7. Gyermekkori recidiváló parotitisre nem jellemző: a nyálmirigy működése nem
csökken, így hyposalivatio okozta fokozott fertőzésveszéllyel nem kell
számolni
8. Gingivastomatitis herpetica és herpes labialis primer elemi jelensége: vesicula
9. A herpes zooster fertőzés kialakulására jellemző: exogén vagy endogén vírusos
infekció mellett a Gasser-dúcban vagy spinalis ganglionban évekig látens
módon jelenlévő Herpesvirus varicellae reaktiválódik
10. Legveszélyesebb a rubeola fertőzés: az első trimeszterben lévő terhes nőkre
11. Orális candidosis kezelésére nem használatos gyógyszer: augmentin
12. Krónikus gombás fertőzés hatására kialakuló papillaris hyperplasia fő előfordulási
helye: szájpad
13. Melyik gombás fertőzés hasonlít leginkább leukoplakiára? krónikus
hyperplasticus/hiperplasztikus candidosis
14. Melyik oralis candidosis-típusban jelentkeznek a candida granulomák? krónikus
mucocutan candidosis
15. A recidiváló szájfekélyek (aphthák) kezelésére nem használjuk: citosztatikumok
adása
16. Sjörgen-szindrómás beteg szubjektív panaszainak enyhítésére
alkalmazható:paraszimpatomimetikumok (Stigmosan, Pylocarpin)
 17. A stomatitis medicamentosára jellemző: egyik állítás sem igaz
18. A felsorolt vesicobullosus betegségek közül paraneoplasiás kórkép: pemphigus-
pemphigoid csoport
19. Hányas típusú immunreakció az erythema exsudativum multiforme? III.típisú
(immunkomplex)
20. Az A-vitamon nyálkahártyára gyakorolt hatása: a hámban a mitotikus aktivitás
fokozódik, és a keratinizáció csökken
21. Melyik B vitamin hiánya van a legkisebb hatással a szájnyálkahártyára? B1
22. Milyen típusú háttér betegség esetén tapasztalunk Hunter-Möller-glossitist? anaemia
perniciosa
23. Az oropyrosis egyoldali jellege a következő eredetekre utal: neurológiai
24. Malignus átalakulásra leginkább hajlamos leukoplakiatípus: erosiv leukoplakia
25. Linchen oris ismertető jele: „málnanyelv”
26. A bruxizmus mely szájüregi fehér laesio etiológiai tényező jele lehet? linea alba
27. Candida fertőzés esetén használatos szer: Nystatin
28. A centrális haemangioma: a csont belsejében növekvő érdaganat
29. Mely szövet jóindulatú elváltozása a fibroma? kötőszövet
30. Mit nevezünk a festékes naevusok ,,megmozdulási tünetének”? ha egy naevus
növekszik színében hirtelen megváltozik, kifekélyesedik, viszket, gyulladásba
jön vagy vérzik
31. Miért igényel nagy körültekintést a haemangioma jelenléte? mert kóros felépítésű
érfal sérüléskor nem képes összehúzódni, így fokozott vérzésveszéllyel kell
számolnunk
32. A parodontoma gigantocellularis jellemző sejttípusai: osteoclast típusú óriássejtek
33. A szájüregi rákok körében leggyakoribb a lokalizáció: nyelvrák
34. A szájpadrák előfordulásának gyakorisága: lágy szájpad-kemény szájpad- uvula
35. Nem soroljuk az arcüregrák klinikai tünetei közé: trismus
36. Az orofacialis régióban megjelenő metasztatikus malignómák fő előfordulási helye:
állcsontok
37. A Fox-Fordyce -granulomok (foltok): ectópiás faggyúmirigyek a szájüregi
nyálkahártyán
38. Az epulis congenitalis sebészi eltávolítása javasolt: ha zavarja a csecsemő
szoptatását
39. Lúgmérgezés során fellépő szájnyálkahártya elváltozás: colliquatiós necrosis
40. A fogsor okozta irritációs hyperplasia szinonimája az: granuloma fissuratum

Többszörös feleletválasztás
41. Másodlagos elemi jelenségek: erosio, ulcus
42. Cheilitis angularis kialakulását előidéző tényezők: foghiány miatt a harapási
magasság süllyedése, candida albicans, vashiányos anaemia, diabetes
mellitus, velszületet szájzugfistula
43. Fiatal hölgy jelentkezik ajakpanaszokkal, melyeket kozmetikumok használata után
észlelt a következő tünetek formájában: az ajak ödémás duzzanata, erős feszülő
érzés és viszketés. Milyen terápiás eljárásokat alkalmazna? kozmetikumok
elhagyása, kortikoszteroid kenőcs, kamillateás borogatás
44. Streptococcus- fertőzés következtében kialakuló betegségek: scarlatina (skarlát),
impetigo contagiosa, erysipelas
45. Az actinomycosis diagnosztizálásakor kizárandó kórképek: phlegmone, periostitis,
osteomyelitis, malignus tumor
46. Nyálmirigy duzzanattal járó kórkép: parotitis epidemica, Sjögren- szindróma, akut
bakteriális parotitis, krónikus gyermekkori recidiváló parotitis
47. HIV-fertőzött betegek jellegzetes szájüregi elváltozásai: Kaposi- sarcoma, hajas
leukoplakia
48. Herpes zoster terápiájában javasolt: láz- és fájdalomcsillapítás, szemészeti és
bőrgyógyászati konzílium, Acyclovir, Virolex, Isoprinosine, prednisolon a
postherpeses neuralgia megelőzésére
49. Herpesvírus reaktiválódását eredményezheti ajakherpes- recidivát okozhat: testi
vagy lelki megterhelés, stressz, trauma, terhesség vagy menstruáció, felső
légúti betegség, tüdőgyulladás
50. A Candidosis orisra hajlamosító tényezők: felső lemezes fogpótlás viselése,
túlzott szénhidrálbevitel, xerostomia, immunszuppresszív kezelés
51. Akut álhártyás candidosis kialakulásához vezethet: újszülötteknél az anya hüvelyi
candidiasisa, gyógyszerek (antibiotikum, kortikoszteroid, citosztatikum), egyéb
alapbetegség (diabetes mellitus, AIDS, Hodgkin-kór)

(felső lemezes pótlás viselése a krónikus atrophias candidosis kialakulásában

játszik nagyobb szerepet)

52. A soor gyepre jellemző: leggyakoribb oralis candidosis forma, fehér/ sárgásfehér
bevonatot képez a nyálkahártyán, letörölhető, letörlés után vérző, erodált
felszín marad vissza
53. A Sjörgen. szindrómában a nyálmirigyben létrejövő elváltozás: parotis duzzadt, a
szövettani kép alapján az elváltozás benignus lymphoepithelialis laesio, a
 lymphocytás infiltráció a nyálmirigyállományt pusztítja, nyéltermelés
folyamatos csökkenése megszűnése
54. Quincke- oedema (angioneuroticus oedema) esetén használatos gyógyszer:
Calcimusc injekció, antihisztaminok (Sandosten tbl, Fenistil tbl.),
kortikoszteroidok, súlyosabb esetben tonogén injekció
55. Sjörgen- szindróma diagnosztizálásában használatos eljárások: szialometria,
szialokémia, szialográfia, szcintigráfia, kisnyálmirigy- biopsia
56. A recidiváló szájfenék típusai: Mikulitz, Sutton, Cooke-aphta, (Möller- aphta nem
létezik)
57. A benignus nyálkahártya- pemphigoid leggyakoribb előfordulási helyei: elsősorban:
conjuctiva, orális nyálkahártya, egyéb előfordulási helyei: anus, orr, garat,
nyelőcső, vulva nyálkahártyája
58. Erythema exsudativum multiforme kialakulását előidéző allergének: gyógyszer,
bakteriális és vírus antigén, más kórképekben felszabaduló heteroantigének,
ismeretlen kórókozó
59. Pemphigus kezelése: nagy adagú kortikoszteroid (Prednisolon),
immunszuppresszió (Cclophosphamid, Methrotrexat), Doxycyclin kapszula,
Neomagnoslos szájöblítés
60. A Pellagra (B3 vitamin hiány) jellegzetes tünetegyüttese: dementia, dermatitis,
diarrhoea
61. A Plummer- Vinson- szindróma tünetegyüttese: vashiányos anaemia, glossitis,
dysphagia
62. A Plummer- Vinson- szindrómás betegben glossitisen kívül megfigyelhető
szájtünetek: stomatitis, cheilitis angularis, leukoplakia, nyálkahártya- fekélyek
63. B-vitamin hiány okozza: pellagra, anaemia perniciosa (skorbut=C vitamin hiány;
hemeralopia/farkasvakság=A-vitamin hiány)
64. Xerostomia kialakulását előidézheti: diabetes mellitus, hasmenés, vérvesztés,
endogén depresszió, vitaminhiányos állapotok, antiimmun- betegségek,
klimax, terhesség, pajzsmirigy- betegség, sugárkezelés, bizonyos gyógyszerek
szedése (diuretikumok, antihisztaminok, antiparkinsonos szerek)
65. Kialakulásában szerepet játszhat a napfény: cheilitis actinica chronica, keratoma
senile (lichen oris: pszichés tényezők, autoimmun eredet, diabetes mellitus,
hypertonia; submucosus fibrosis: bételdió rágása)
66. Kezelésében fontos az A-vitamin: leukoplakia, leukoedema, lichen oris
67. Leukoplakia kialakulásában kockázati tényező: dohányzás, mechanikai irritáció
(letört, éles szélű fog, rosszul fekvő protézis), alkohol, forró és fűszeres ételek,
galvanismus
 68. Lichen oris jellemzői: praecancerosus állapot, klinikai formái: anularis, papularis,
reticularis, plakk, atrophias, erosiós, bullosus. Terápiájában a szteroidok akkor
kapnak szerepet ha makacs elváltozást kell gyógyítani.
69. Cheilitis actinica chronica kezelése: legfontosabb a kiváltó tényező
megszüntetése (dohányzás eltiltása, széles karimájú szalmakalap hordása). A
gyulladás csökkentése érdekében B-vitamin adása, és A-vitamin olaj lokális
alkalmazása. Esetleg sebészi, krió-vagy lézerterápia alkalmazása
70. Hám eredetű jóindulatú daganat: papilloma laphám eredetű

pleomorf adenoma mirigyhám eredetű

fibroma kötőszövetből kiinduló jóindulatú

daganat

myoma az izomszövetekben megjelenő

jóindulatú daganat

71. Daganatszerű állapothoz soroljuk: -Warthin- tumor a valódi jóindulatú daganat

72. A haemanginoma megjelenési formái: -Haemanginoma capillare

-Haemanginoma cavernosum

73. A malignitás kritériumai: -lokálisan infiltratív növekedés

-regionális nyirokcsomókba és távoli szervekbe

metastasisokat ad

74.Kaposi sarcoma kialakulásában hajlamosító tényező lehet: -AIDS betegség

-immunszupresszív
kezelés

75. Akut leukémiában jelentkező szájtünetek kezelésében alkalmazott terápiás eljárások:

-szájhigiénia helyreállítása és étkezés előtti

fájdalomcsillapítás suspensio anaesthetica lokális
alkalmazásával

- 0,2%-os chlorhexidinnel történő öblögetés

- Candida- fertőzés miatt Nystatin tabletta szopogatása

 - antibiotikus kezelés mellett Klion adása is indokolt

76. A nyelvrák kialakulásában szerepet játszik:

- májcirrózissal járó alkoholizmus

-dohányzás

- irritáló tényezők: éles fogszél, rossz fogpótlás

77. A hypertrophia frenuli labii superioris következményei:

-diasthema a felső metszők között

- ínyrecesszió

- fokozott ínygyulladási hajlam

-fokozott tasakképződési hajlam

78. Frenulectomia a terápiája: - hypertrophia frenuli labii superioris et inferioris

-ankyloglossia

79. Morsicatio buccarum et labiorum előfordulási helye: -ajak

-bucca

80. Ionizáló sugárzás következménye lehet:

-röntgencsömör (általános tünetek összefoglaló neve)

-osteoradionecrosis

- ,,radiációs caries”

A) Az állítás és az indoklás egyaránt helyes, és az indoklás az állítást igazolja

B) Az állítás és az indoklás önmagában helyes, de nincsenek összefüggések

C) Az állítás igaz, az indoklás nem

D) Az állítás nem igaz, az indoklás önmagában igaz

E) Az állítás és az indoklás is helytelen

Relációanalízis

81. Hematológiai vizsgálatok minden betegnél rutinszerűen kérünk, mert alkalmas a

haemophilia, a leukémia, a diabetes mellitus és a leukocytosis laboratóriumi kimutatására. -
az állítás nem igaz, az indoklás önmagában igaz

82. A glossitis rhombica mediana esetén a terápia általában fungicidek adásával kezdődik,
mert majdnem kimutatható Candida albicans jelenléte.- Az állítás és az indoklás egyaránt
helyes, és az indoklás az állítást igazolja

83. A furunculus és a carbunculus nyomkodása veszélyes és tilos, mert súlyos

szövődményként a sinus cavernosus thrombosisa és meningitis is kialakulhat. - Az állítás
és az indoklás egyaránt helyes, és az indoklás az állítást igazolja

84. Syphilis connatalis esetén a magzat könnyen megfertőzheti a terhes anyát, mert a
Hutchinson- trias (hordó alakú metszők, süketség, keratitis parenchymatosa) jellegzetes
tünetegyüttese a betegeknek. - Az állítás nem igaz, az indoklás önmagában igaz

85. A mononucleosis infectiosa szájtünetei közül a szájpadi kis petechiák diagnosztikus

értékűek, mert a betegség kórokozója a kanyarót is kiváltó Epstein-Barr-vírus. - Az állítás
igaz, az indoklás nem

86. Morbilli vírussal fertőzött beteg kezelésekor a legfontosabb a bőr- és nyálkahártya

tünetek gyógyítására az A- vitamin olaj lokális alkalmazása , mert a vírus ellen védőoltás
nem létezik. - Az állítás és az indoklás is helytelen

87. A krónikus atrófiás candidosist nehéz elkülöníteni a fogsor okozta kontakt szájpadi
allergiától, mert ez a leggyakoribb oralis candidosis forma. - Az állítás igaz, az indoklás
nem

88. Krónikus candidafertőzés esetén malignizációra nem kell számítani, mert csak az akut
atrófiás candidosis okoz a betegnek jelentős fájdalmat.- Az állítás nem igaz, az indoklás
önmagában igaz

89. A Sjörgen- szindróma diagnosztizálásában a kisnyálmirigy biopszia nem használható fel,

mert ez a betegség csak a nagynyálmirigyekben manifesztálódik.- Az állítás és az indoklás
is helytelen
90. Az akrilát pótlásokkal szembeni kontakt stomatotitis allergia ritka, mert a monomernek
nincsen allergizáló hatása. - Az állítás igaz, az indoklás nem

91. A pemphigusos betegeknél a bőrt megdörzsölve az lefoszlik és erosiót hagy maga után,
mert ezt hívjuk Nikolsky-próbának.- Az állítás és az indoklás önmagában helyes, de
nincsenek összefüggések

92. Diabetes mellitusban szenvedő betegek parodontiuma legtöbbször ép, tehát a szájüregi
tünetek között a xerostomia, az édes íz és az ínyviszketés a gyakori szubjektív tünet.- Az
állítás nem igaz, az indoklás önmagában igaz

93. Terhes nőknél gyakran tapasztalunk fokozott ínyvérzést, mert a progeszteron hatására
nő a vascularisatio és a szövetek sérülékenyebbek, vérzésre hajlamosabbak lesznek - Az
állítás és az indoklás egyaránt helyes, és az indoklás az állítást igazolja

94. A leukoplakia a szájnyálkahártya krónikus gyulladással és elszarusodással járó

elváltozása, mert az elszarusodást mechanikai, vegyi, elektromos, és bakteriális ingerek
egyaránt kiválthatják.- Az állítás és az indoklás önmagában helyes, de nincsenek
összefüggések

95. A lichen oris leggyakrabban a buccalis nyálkahártyán fordul elő, tehát obligát
praecancerosisnak számít.- Az állítás igaz, az indoklás nem

96- A torus mandibularist a protézis készítése előtt ajánlatos sebészileg eltávolítani, mert
jelenléte zavarja a fogsor megfelelő illeszkedését. (A)- Az állítás és az indoklás egyaránt
helyes, és az indoklás az állítást igazolja

97- A dermoid cysták a bőr járulékos elemeit is tartalmazzák, tehát ugyanezek a képletek az
epidermoid cystákban is megtalálhatók. ( C )- Az állítás igaz, az indoklás nem

98-Az ínyrák gyakrabban fordul elő a mandibula gingiváján, mint a maxilla gingiváján, mert
szövettanilag elsősorban jól elszarusodó laphámrák képét mutatja.(B) - mindkettő igaz, de
nincs összefüggés

99-Az akut leukémia leggyakoribb szájüregi tünetei az anaemiás nyálkahártya, az ínyvérzés

és a fekélyek, mert leukémiában zavart szenved a vér alakos elemeinek képzése. (A)- Az
állítás és az indoklás egyaránt helyes, és az indoklás az állítást igazolja

100- Az akut leukémiás betegek diagnosztizálásában nagy felelőssége van a fogorvosnak,

mert akut leukémiában az első tünetek legtöbbször a szájüregben jelentkeznek.(A)- Az
állítás és az indoklás egyaránt helyes, és az indoklás az állítást igazolja
101-A hypertrophia masseterica esetén csak a funkcionális típus gyógyítható, mert ilyenkor
az izomrostoknak a száma növekszik a vastagsága nem. ( C )- Az állítás igaz, az indoklás
nem

102- A Peutz-Jeghers szindrómás betegeknél a legfontosabb a szájüregi melanotikus foltok

kezelése, mert a gastrointestinális rendszerben elhelyezkedő polypokkal a beteget
belgyógyászhoz kell küldeni.(D)- Az állítás nem igaz, az indoklás önmagában igaz

103- A granuloma fissuratum kialakulásában a mozgó fogsor szélének a környező

szövetekbe való benyomódása játszik szerepet, tehát a granuloma fissuratum gyakoribb a
mandibulán, mint a maxillán. ( C )- Az állítás igaz, az indoklás nem

104- Hydantoin okozta gingiva hyperplasia csak ott alakul ki, ahol a fogak is vannak, ezért
visszaszorításában fontos a jó szájhigiéné kialakítása és fenntartása. (B)- mindkettő igaz,
de nincs összefüggés

Négyféle asszociáció

A-Sjögren-Szindróma

B-szisztémás lupus erythematodes (SLE)

C-mindkettő

D-egyik sem

105- Pillangószárny alakú erythema jelentkezik az arcon B

106- Autoimmunbetegség C

107-Jellemző tünetei a keratoconjunctivitis sicca, a xerostomia és a rheumatoid arthritis. A

108- A Schirmer-próba 5-10 mm közötti értéket mutat. D

A-pemphigus (hám)

B-pemphigoid (basalmembrán)

C-mindkettő

D-egyik sem
109-Autoimmunbetegség C

110-A Nikolsky-próba pozitív, de Tzank próba negatív. B

111-Autoantitestek képződnek a hámsejtmembrán glikoproteinjei ellen. A

112-Vesiculobullosus kórkép C

A-basalioma

B-alsóajakrák

C-mindkettő

D-egyik sem

113-Gyakori elváltozás idősebb, mezőgazdaságban dolgozó férfiaknál.C

114-Klinikai formái közül a fekélyes elváltozást ulcus rodensnek is hívjuk A

115- Metastasist rendkívül ritkán ad, ilyenkor többnyire laphámrákká alakul. A

116- Szubjektív tüneteket, fájdalmat csak ritkán okoz, ez gyakran hátráltatja a szükséges
terápia időben való kezdését. C

A-leukoplakia

B-lichen ruber planus

C-mindkettő

D-egyik sem

117-Szürkésfehér nyálkahártya elváltozás C

118-Legtöbbször a szájzug-orcai nyálkahártya érintett A

119-Oka nem tisztázott B

120- Konzervatív kezelésként A vitamin olaj kapszula alkalmazandó C

zh-ban volt

121. Az Impetigo contagiosa – pyoderma =ÓTVAR gyermekkori bakteriális

fertőző betegség, melynek jellegzetes tünetei a periorális bőrt érintik, és a beteg
gyógyulásáig közösségbe nem mehet.

122. A Skarlát gyermekkori bakteriális fertőző betegség, melynek jellegzetes

szájtünetei a nyelvet érintik, és a beteg gyógyulásáig közösségbe nem mehet.

123. A szájnyálkahártyán sötét elváltozást okozhat:

vitiligo -pigment hiány nem
peutz-jeghers szindróma jó
májbetegség jó- sárga ?
crohn betegség nem

Vlhol találtam- nem tudom

1. Milyen alakú a szájüreg zárt állapotban?

• „virtuális” rés alakú
2. Negatív rákszűrés egy nőről?
• Az arcon, arcbőrön kórós elváltozás nem látható.
• Az arc szimmetrikus
• Arc-, és állcsontok alakilag épek
• Szájnyitás, nyelvmozgások szabadok
• Áthajlás betapintható, és kóros elváltozás nem észlelhető
• Szájnyálkahártyán szintén nincs kóros elváltozás
• Egyebekben negatív státusz
Extraorális: fej-nyak tájéki nyirokcsomókban nincs elváltozás, duzzanat, arc
szimmetrikus, ajkak egészségesek, épek, TMI ép nincs roppanás
Intarorális: bucca, íny, nyelv. szájfenék, szájpad, vestibulom, uvula, ferunulum épek,

3. Parotis kivezetőcsöve?
• Stenon-vezeték
4. Submandibuláris nyálmirigy kivezetőcsöve?
• Wharton – vezeték
5. Sublingualis nyálmirigy kivezetőcsöve?
• Bartholin-vezeték
6. 5 kórkép, amely fekélyesedéssel jár:
• Bullosus → mechanikai ártalom
• Scarlatina (skarlát, vörhény)
• Pyoderma folliculare
• Tuberculosis (TBC)
• TBC cutis luposa (bőrfarkas) → lupus exulcerans
• Primer, secunder, tercier syphilis
• Diptheria (torokgyík)
• Herpes zoster (övsömör)
• Varicella (Bárányhimlő)
• Lupus cheilitis
• Recidiváló aphtha (Mikulicz-aphtha, kis aphtha)
• Nagy aphtha (Sutton-aphtha)
 • Behçet-szindróma
• Vashiányos anaemia (Plummer-Vinson-szindróma)
• Anaemia perniciosa (vészes vérszegénység)
• Aplasticus anaemia
• Szekunder anaemia
• Malignus neutropenia (agranulocytosis)
• Ciklikus neutropenia
• Myelofibrosis
• Myelodysplasiás szindróma
• Angina bullosa hemorrhagica (Lokalizált orális purpura)
• Glossitis allergica
• Sporotrichosis
• Infarctus linguae
• Dilatativ cardiomyopathia
7. 5 kórkép, amely vöröses - barnás folt elváltozással jár:
• Peutz-jeghers szindróma
• neurofibromatosis
• rubeola
• Lingua geographica
• Tuberculosis cutis luposa (Lupus, Vulgaris, Bőrfarkas)
8. Infiltratív primer elemi jelenségek
• papula
• tuber
• nodus
9. Exsudatív primer elemi jelenségek
• urtica
• vesicula,
• bulla
• pustula
10. Következő képleteket áttapinthatjuk bimanualis ill. bidigitális vizsgálattal
• bucca
• Ajkak
• Szájfenék
• palatum
A vizsgálatot végezhetjük egy ujjal (digitális) – pl. torus mandibulae tapintása, két ujjal
(bidigitális), azonos kezünk két ujjával, ahogy pl. az ajkakat tapinthatjuk, két kéz ujjaival
(bimanualis) – szájfenéken megtalálható képletek vizsgálata, és két oldali (bilateral) tapintást
végezhetünk, ahol a két oldalon, szimmetrikusan elhelyezkedő képleteket, pl. nyaki
háromszögeket hasonlítjuk össze.
11. Bucca vázát alkotó izom
• M. buccinator
12. Nyelv hátsó 1/3 idegzi be
• általános érző: nervus glossopharyngeus (nyelv-garat ideg)
• ízérzés: nervus glossopharyngeus
13. Nyelv elülső 2/3 beidegző ideg
• ízérzés: chorda tympani, n. facialis
• általános érző: nervus lingualis
14. Fej nyak tájéki nyirokcsomók
• nyaki nyirokcsomók
• elülső nyaki nyirokcsomók (sternocleidomastoideus)
• hátulsó nyaki nyirokcsomók (trapézizom, halantékcsont, kulcscsont)
• garat mögötti nyirokcsomók (gerincoszlop előtt)
• submandibularis nyirokcsomók (állkapocs alatt)
• submentalis nyirokcsomók (áll alatti)
• supraclavicularis nyirokcsomók (kulcscsont feletti üregben)

VAGY
- Fej nyak tájéki nyirokcsomók
Fül előtti- elülső auricularis
fül mögötti- retroauricularis
nyakszirti- occipitalis
nyak hátsó nyirokcsomói- accessoricus
állkapocs szöglet mögötti, alatti- parotis körüli
állkapocs alatti- submandibular
nyelv alatti- submentalis
nyak elülső részének- elülső jugularis
kulcscsont feletti nyirokcsomók- supraclavicularis

15. Ajak színelváltozást okozó kórkép neve+ milyen színűvé változik az ajak
• cheilitis actinica acuta → vörös
• Fallot-tetralogia → ajak cianotikusan elszíneződött, kékes-lilás
• Fox-Fordyce-granulomok → sárgás – fehéres, az ajkak belső felszínén
• Cheilitis actinica chronica → vörös, pörkös
• Peutz-Jegher syndroma → barnás pöttyök az ajkon
• Lupis cheilitis → hyperkeratotikus (fehér), erythemas (vörös) laesiók
• Leukoplakia cheilitis → fehér, főleg az alsó ajak érintett
 • Retinoid cheilitis → sárgáspörkös

scarlatina vörös
chron betegség vörös ?
Addison-kór szürkésbarna
Fallot-tetralogia ajak cianotikusan elszíneződött, kékes-lilás

16. Nyelvpapillák típusai

• filiform papillák (a nyelvháton találhatók)
• fungiform papillák (a nyelvháton találhatók)
• foliate papillák
• circumvallate papillák (a nyelv elülső kétharmadának hátsó szélén)
17. Válassza ki azokat a szájképleteket, melyek nyálkahártyája kisnyálmirigyeket
tartalmaz:
• Ajak
• Szájpad
• Nyelv
• szájfenék
18. A szájfenék izma
• m. mylohyoideus
19. A szájüreg részét képezi:
• Cavum oris proprium
• A vesibulum (vestibulum oris)
• Rubor labii
• Arcus palatopharingeus
20. A szájfenék bidigitális vizsgálatakor a bőr, vagy a szájnyálkahártya felől tudja
kitapintani a submandibularis nyálmirigyet?
• Mindkét terület felöl
• Csak a bőr felöl
• Egy terület felöl sem
• Csak a szájnyálkahártya felöl
21.Nyelv beidegzésében részt vesz:
• n. hypoglossus
• n. glossopharingeus
• n. facialis
• n.trigeminus
22.A mimikai izmokat beidegzi:
• N. facialis
23.Válassza ki az elemi jelenségeket, amely hólyagképződéssel jár:
• Bulla
• Pustula
• Vesicula
• papula
24.Nevezzen meg két daganatmegelőző fehér elváltozást:
• keratosisok (leukoplakiák)
• submucosus fibrosus
• hyperplasticus candidiosis
• ichen planus
• lupus erythematosus
• carcinoma epidermoides
• carcinoma verrucosum (Ackerman-tumor)
25.A bőr és nyálkahártya sárga elszíneződését okozhatja:
• Májbetegség
• Fokozott karotinbevitel
26.Mit jelent az anisochoria?
• A két pupilla tágassága különbözik.
27. Belgyógyászati betegségek, melyeknek lehetnek szájtünetei:
• Uraemia
• Addison-kór
• Cirrhosis hepatis
• Chron-betegség
28. Szájnyálkahártya szerkezete:
• El nem szarusodó, többrétegű laphám
29. Sorolja fel a nyálmirigyeket (valami ilyesmi):
• Glandula sublingualis → 10%
• Glandula submandibularis → 40%
• Glandula parotidea → 40%
• Kis nyálmirigyek → 10%
•Glandulae labiales
•Glandulae buccales
•Glandulae molares
•Glandulae palatinae
•Glandulae linguales
+1
VÖRÖS ELVÁLTOZÁSOK
 • Erythema
• Enanthema
• Exanthoma
• Erythroplakia
VÖRÖS ÉS FEHÉR ELVÁLTOZÁSOK
• erythema migrans
• morsicatio buccarum et labiorum
• akut álhártyás candidosis (soor)
• lichen planus
• stomatitis nicotina palati
• lupus erythematosus
 A bőrön található elemi elváltozások, a szájnyálkahártya elemi elváltozásai
1. Bőr szerkezete
• hám (epidermis)
• irha (dermis)
• bőralja (subcutis)

2. A nyálkahártya szerkezete
• többrétegű laphám (el nem szarusodó - a
parakeratosis fiziológiás)
• rétegei: -stratum basale (germinativum),
-stratum spinosum
-stratum corneum
A stratum granulosum, a függelékek (szőrtüszők,
eccrin és apocrin mirigyek) hiányoznak.
A hám alatti kötőszövet a gastrointestinalis tractus
része, így lamina propria, és nem dermis az elnevezése.
A gingiva területén a lamina propria pedig már a csonthoz kapcsolódik.

3. Elemi jelenségek
Definíció:
a bőr és a nyálkahártya rétegeinek patológiás elváltozásai klinikailag is jól látható vagy
tapintható jelenségeket okoznak, melyek ugyan a kiváltó okra nem specifikusak, de egyes
betegségekre jellemzőek lehetnek.
• A megfelelő elemi jelenségek csak a beteg figyelmes vizsgálata alapján ismerhetők fel.
• A fej-nyak területén levő ruhadarabokat, kivehető fogpótlásokat el kell távolítani.
• 5-10X-es nagyítású kézinagyító vagy 2-4X-es fogorvosi lupe használatával, látásunk határát
tudjuk kiterjeszteni.
• Nagyon fontos az elváltozások színének pontos rögzítése, ezért a vizsgálatot jól megvilágított
helyiségben, lehetőleg természetes világításnál célszerű elvégezni. A szájüregi elváltozások
vizsgálatához a fogorvosi szék megfelelő vizsgálópozíciója és a széklámpa megfelelő
beállítása szükséges.
• Lényeges a tapintási lelet pontos értékelése.
• Ujjunkkal finoman megtapintva szinte belelátunk a szöveti rétegekbe, és megállapíthatjuk
azok mélységbeli elhelyezkedéseit.

4. Betegvizsgálat
• elváltozások jellege
• megoszlás
• elrendeződés
• lokalizáció
• életkori sajátságok
Elemi jelenségek
• primer
• secunder
• Az elemi jelenségek olyan szakkifejezések, amelyek segítségével az elváltozás jellegét,
kiterjedését és a bőr rétegeihez viszonyított elhelyezkedését le tudjuk írni.
I.elsődleges elemi jelenségeknek nevezzük a kórfolyamat közvetlen, első bőrelváltozásait
 II.másodlagos elemi jelenségek az elsődlegesekből keletkeznek, ezek az idő függvényében, vagy a
terápia következtében módosulhatnak és alakulhatnak át.

Primer elemi jelenségek-leírható

• elváltozások jellege
• kiterjedése
• bőr rétegeihez való viszonya
A kórfolyamat első tünetei

MACULA (FOLT)
A bőr síkjában lévő – 1-2 cm vagy kisebb kiterjedésű - elváltozás, mely az ép epidermisztől csak
színében tér el.
Megtapintva a beszűrődést, keménységet nem érzünk.
• Leggyakrabban a bőrnél sötétebb folt képében jelentkezik,
melyet létrehozhat gyulladás utáni pigmentszaporulat
(hyperpigmentáció).
• Lehet a macula a bőrnél világosabb folt is, ennek oka lehet a
melanin-képzés hiánya (leukoderma).
• Foltot (maculát) eredményezhet vérfesték kikerülése is a bőr
rétegei közé.
• A gyulladásokban résztvevő mediátorok hatására kialakuló
kapilláris vasodilatatio piros foltja is ebbe a csoportba tartozik.

Macula / folt körülírt színbeli eltérés

• hemoglobin
• melanin 
• melanin- lefelé- idáig endogén pigment
 • exogen pigment
• vascularis eredet

peutz- jeghers-szindróma

vitiligo erythema

Infiltratív primer elemi jelenségek:

• papula- sejtes infiltratio
• tuber -sejtes infiltratio
• nodus

PAPULA (GÖBCSE)
• Sejtes beszűrődés a dermis papilláris rétegében.
• A bőrt megtapintva apró kiemelkedéseket érzünk,
melyek átmérője néhány mm, de fél cm-nél nem
nagyobb.
• A közönséges szemölcs ún. futószemölcs göbcse.
• 0,1-2,0 cm átmérőjű, kissé kiemelkedő csomó, puhább
vagy keményebb tapintattal
• a papillaris rétegben előemelkedő sejtes beszűrődés

verruca plana

PLAQUE
• Tenyérnyi, több tenyérnyi, néhány mm-re kiemelkedő,
különböző tömöttségű lemezszerű elváltozás
 erythema exsudativum multiforme
psoriasis - plakk

TUBER (GÖB)
• A sejtes beszűrődés a bőr mélyebb rétegeire is kiterjed, és nagysága
meghaladja a fél centimétert.
• A bőrből kiemelkedő, kemény tapintású, a bőrrel elmozdítható
csomó, amely gyulladásos folyamatok kísérője.
• Az acne egyes fajtái (pl. foglalkozási-, és gyógyszer acne) göbök
formájában jelenik meg.
• Babnyi, diónyi, több mm-rel kiemelkedő, a bőrrel elmozdítható,
tömött tapintatú csomó
• az irha teljes szélességében előemelkedő sejtes beszűrődés

tuberculosis cutis luposa

(lupus vulgaris, bőrfarkas)

NODUS (CSOMÓ)
• Itt a beszűrődés még mélyebbre lokalizálódik.
• 2-3 cm átmérőjű a bőrrel nem vagy alig elmozdítható, abból alig
kiemelkedő elváltozás.
• Ez az elemi jelenség figyelhető meg a subcutisban elhelyezkedő
csomós bőrelváltozásoknál (pl. kelések).

• Babnyi-diónyi, nem vagy alig kiemelkedő, a bőrrel nem vagy alig

elmozdítható, tömött tapintatú csomó
• az irhában és a subcutisban előemelkedő sejtes beszűrődés

Xanthoma planum

TUMOR (DAGANAT)
Ebben az esetben a cutis vagy subcutis sejtes vagy kötőszövetes elemei felszaporodnak, és
nagyságuk meghaladhatja a folyamat előrehaladásától, ill. kiterjedésétől függően a több cm-t is.
Attól függően, hogy szöveti képében, milyen szövetalkotók jelennek meg, lehet:
a. Jóindulatú daganat (benignus) – szövetalkotói normál körülmények között is jelen vannak.
b. Rosszindulatú daganat (malignus)- szövetalkotói normál körülmények között nincsenek
jelen.
 Lencsényitől akár tenyérnyi nagyságú, fájdalmatlan, a bőr bármely rétegében elhelyezkedő,
különböző színű és tapintatú, közepe kifekélyesedhet.

sclerosis tuberosa basalioma

laphám cc. haemangioma

Exsudatív primer elemi jelenségek – folyadékgyülem

• urtica
• vesicula, bulla
• pustula

URTICA (CSALÁNGÖB)
• Az irhában a kapillárisok megnövekedett permeabilitása
következtében kikerülő és felszaporodó szövetnedvgyülem.
• Oka legtöbbször allergiás túlérzékenységi reakció.
• A bőr egyenetlen felszínű, feszes, meleg, rugalmas tapintatú,
viszkető, pirosas színű.
• Rovarcsípés, allergiás folyamatok kísérője.

• 1-3 cm átmérőjű, kissé kiemelkedő, lapos, halványvörös vagy fehéres, puha tapintatú
többnyire viszkető, múlékony jelenség
• múló jellegű oedema a hámban és az irhában

urticara
VESICULA (HÓLYAGCSA)
• Körülírt folyadékgyülem a bőr tüskés rétegében.
• Az elváltozás feszes, kemény tapintatú.
• Kismértékű, nagysága nem haladja meg a fél centimétert, és
ezért fluktuációt nem mutat.
• A közönséges száj körüli herpesz kis savós hólyagocskák
tömege.
• 1-2 mm átmérőjű, különböző falvastagságú, áttetsző, megszúrva savót ürítő jelenség
• kisebb, hámsejtek közötti, vagy hám alatti folyadékgyülem

BULLA (HÓLYAG)
• A víztiszta folyadékgyülem a hólyagcsánál nagyobb méretű.
• A bulla lokalizálódhat a hám rétegei közé, és ekkor intraepidermális elhelyezkedésűnek
mondjuk, vagy elhelyezkedhet a hám-kötőszöveti határon és ekkor subepidermálisnak
nevezzük.
• A bulla lokalizációja bizonyos betegségekben kórjelző lehet.
• Az intraepidermális bulla (pl. pemphigusban) puha, vékony falú, vándoroltatható, fluktuációt
mutat, míg a subepidermális (pl. pemphigoidban) vastagabb falú, kemény tapintatú és feszes.
• Égési és mechanikai sérülések kísérője.

• 1 vagy több cm átmérőjű, vékonyabb falú, petyhüdt, fluktuáló

(intraepidermalis) vagy vastagabb, feszes falú (subepidermalis)
savógyülem

PUSZTULA (GENNYHÓLYAG)
• A folyadékgyülem nem víztiszta, hanem zavaros, mert gyulladásos
eredetű fehér vérsejteket tartalmaz.
• A hám rétegei között elhelyezkedő gennygyülem.
• A szőrtüszőgyulladás kísérője.
• 1-10 mm átmérőjű, sárga vagy zöldes, kissé
kiemelkedő, fluktuáló, különböző falvastagságú,
megnyitva gennyet ürítő jelenség
• gennygyülem a hám rétegei között
CISZTA (CYSTA)
• A bőrből kiemelkedő, sárgás, sárgásfehér színű, rugalmas tapintású
üreges elváltozás.
• Savót, mirigyváladékot, sejttörmeléket tartalmaz.
• Nem ritkán kötőszöveti tok veszi körül.
• A milium (gríz), az atheroma ciszta.

• 1-20 mm átmérőjű, kissé kiemelkedő, néha sárgásan áttűnő, fluktuáló

rugalmas tapintatú jelenség

ranula (pseudocysta)

Másodlagos elemi jelenségek

Az elsődleges elemi bőrelváltozások különböző behatásokra módosulhatnak és jellegzetes
morfológiai képük, megváltozhat.
Ezek a behatások az alábbiak lehetnek:
• Maga az idő, melynek során az akut folyamat krónikussá válik
• Mechanikus traumák
• Vakarás hámkárosító hatása
• Bakteriális, gombás felülfertőzés
• Váladékürülés, bevérzés
• Hegesedés, sebgyógyulás
Az ezekre a behatásokra módosult elemi jelenségeket másodlagos elemi jelenségeknek nevezzük.
Ezek a következők:

SQUAMA (PIKKELY)
• Részben mechanikus trauma, részben a kialakult speciális
bőrbetegség tüneteként az epidermis elszarusodott sejtjei
felhalmozódnak, megvastagodnak.
• A mechanikus igénybevétel hatására a szaru normál szerkezetű
marad, csak erősen megvastagszik (ezt hyperkeratózisnak nevezzük).
• Bizonyos betegségekben, például psoriasis vulgarisban
(pikkelysömör) a meggyorsult szaruképződést követően a sejtek
megtartott szerkezettel összetapadva megvastagodnak, elfajulnak (ezt parakeratosisnak
nevezzük).
• Fehér, könnyen lekaparható, lemezes vagy pikkelyes felrakódás
• laza, magmaradványt tartalmazó szarulemezek

Kórszövettani alapfogalmak
-hyperkeratosis
-parakeratosis
 -dyskeratosis
-acanthosis

psoriasis
SLE kontakt
dermatitis

EROSIO (HÁMFOSZLÁS) ÉS EXCORIATIO (HÁMHORZSOLÁS)

Erősen viszkető bőrelváltozásoknál a krónikus vakarás következményeként a felhám sérül és kisebb-
nagyobb hámfosztott, erősen nedvedző felületek (erosio) alakulnak ki.
• Élesszélű, körülírt, többé-kevéssé vöröses színű, nedvedző terület
• hámhiány (anyaghiány)

Erosio / hámfoszlás
hámhiány (anyaghiány)

Excoriatio / hámhorzsolás
a hám és a papillaris irha hiánya

pseudomembranosus candidosis

FISSURA (REPEDÉS)
• A beszűrődött irhába terjedő repedés révén létrejött fájdalmas folytonossághiány.
• Főleg a testnyílások körül vagy hyperkeratotikus tenyéren keletkezik.
• Vonalas heggel gyógyul.

• Vonalszerű, mélyebbre terjedő, fájdalmas

folytonossághiány, többnyire hyperkeratoticus területen
• fájdalmas folytonossághiány a hámban és az irhában
EXULCERATIO, ULCUS (FEKÉLY)
• A felhám pusztulása a bőr mélyebb rétegeibe, esetleg az irhába is terjed.
• Olykor a subcutis, esetleg a csontok is érintettek.
• Elhanyagolt visszérbetegségek kísérője, heggel gyógyul.
• Kölesnyitől több tenyérnyi nagyságú, élesszélű, mélyebbre terjedő, gennyes, törmelékes vagy
vörös sarjszövettel borított alapú folytonossághiány
• a hámban, az irhában vagy mélyebben anyaghiány

sutton aphtha

stomatitis ulcerosa nyelvtumor

FISTULA (SIPOLY)
A felszín és a mélyebb szövetek között szövetszétesés vagy fejlődési rendellenesség következtében
keletkező csőszerű összeköttetés.
• Pontszerű, híg váladékot ürítő kis kerek nyílás
• csőszerű, kóros összeköttetés a felszín és a mélyebb szövetek között, vagy testüregek között

CRUSTA (PÖRK)
Erodált vagy kifekélyesedett bőrön képződik a váladék beszáradása
következtében.
Állhat beszáradt vérből sérülés után (var) vagy leukocytákat,
szövettörmelékeket, gennyet tartalmazó beszáradt savóból, esetleg elhalt
szövetből (pörk).
A var feketésvörös, a beszáradt savóból képződött pörk barnássárga, a gennyből képződött
zöldessárga színű.
A pörk a hajas fejbőrön a hajszálakat összetapasztja, több rétegből áll és ezért vaskos.
 Attól függően, hogy a pörk képződéséhez vezető folyamat a bőr melyik rétegében játszódott le,
gyógyulása lehet nyom nélküli vagy heggel gyógyuló.
• Mézsárga vagy zöldes, morzsalékony, alapjához jól tapadó felrakódás
• erosio, kifekélyesedés talaján beszáradt váladék
• Var: ua. + vvt-k

impetigo

CICATRIX (HEG)
Fekélynek vagy az irhát roncsoló egyéb folyamatnak a következménye.
Már a papilláris réteget roncsoló minden betegség heggel gyógyul.
Ez lehet felületes, pigmentveszteséggel, vagy mélyebb, a járulékos
szerveknek és a bőrmirigyeknek a pusztulásával.

A heg lehet sima felszínű, a bőr felszínével megegyező vagy

annál mélyebb, esetenként magasabb fekvésű attól függően, hogy
milyen folyamat következményeként jött létre, ill. milyen az
egyén gyógyulási hajlama.
Fajtái:
a. Atrophia (sorvadás)- felszíne mélyebb fekvésű, mint az
ép bőrfelületé.
A bőr sima, fénylő, oldalnyomáskor finoman ráncolható.
A hám és az irha elvékonyodik, a kollagén és az elasztikus rostok száma lecsökkent, a kötőszövetes
papillák elsimulnak.
Atrophiás heggel gyógyulnak egyes aknék.

b. Hipertrophia – a heg felszíne enyhén kiemelkedik a bőrből.

c. Keloid- a heg felszíne a bőrből kiemelkedik, hegdaganat jön létre.
A heg a bőr mélyebb rétegeire is kiterjedő szövethiányokat is pótolja.
A műtéti hegek, oltások helyei pontos információkat nyújtanak az egyén sebgyógyulási hajlamára.
 A szájüreg anatómiája, felépítése, szövettana
Csont Nyirokelvezetés
Izom Nyálmirigy
Ízület Nyelv
Érrendszer Tájanatómia
Idegellátás

CSONT
Agykoponya Arckoponya
Páros:Os parietale Páros:Os zygomaticum
Os temporale Os lacrimale
Páratlan:Os occipitale Os nasale
Os frontale Concha nasales inferios
Maxilla
Os sphenoidale Páratlan: Vomer
Os shenoidale
Mandibula

Maxilla
Mandibula
Csontos szájüreg összeköttetései
-Foramen palatinum majus et minus:
Fossa pterygopalatinával
a., v. palatina descendens major et minor
n. palatinus major et minor
-Canalis incisivus:
Meatus nasi communissal
n. nasopalatinus (n.incisivus)
-Canalis mandiulae:
Foramen mandibulae-foramen mentale
a., v., n. alveolaris inferior
-Canaliculi alveolaria
Hátsók:fossa infratemporalis, középsők: sulcus és canalis infraorbitalis, elülsők: fossa canina

IZOM
Arc mimikai izmai
Rágóizmok
Nyelv izmai (Nyelvcsont feletti izmok)
Szájfenék izmai (Nyelvcsont alatti izmok)
Nyak izmai

Arc mimikai izmai

m. orbicularis oculi/oris
m. levator labii sup./anguli oris
m. depressor anguli oris/labii inf.
m. zygomaticus major/minor
m. risorius

Rágóizmok
Szájzárás Szájnyitás
m. temporalis m. pterygoideus lateralis (mandibula előre mozgatása,
m. masseter őrlőmozgás, szájnyitás)
m. pterygoideus medialis (nyelvcsont feletti és alatti izmok)
Nyelvcsont feletti izmok Izom Eredés Tapadás Beidegzés
m.digastricuselülső hasa fossadigastrica közösín n.mylohyoideus
(n. mandibularis)
m.digastricushátsó hasa proc. mastoideus közösín n.facialis
m.geniohyoideus spinamentalis nyelvcsont C1a nervushypoglossusonkeresztül
m.stylohyoideus proc. styloideus nyelvcsont n.facialis
m.mylohyoideus lineamylohyoidea nyelvcsont n.mylohyoideus (n. mandibularis)

Nyelvcsont alatti izmok Eredés Tapadás Beidegzés

Izom
m.sternohyoideus manubrium sterni oshyoideum ansacervicalis
clavicula
posterior sternoclavicularligament

m.sternothyroideus manubrium sterni cartilagothyroidea ansacervicalis

m.thyrohyoideus cartilagothyroidea oshyoideum C1a
nervushypoglossusonkeresztül
m.omohyoideuselülső közbülsőín oshyoideum C1(ansacervicalis)
hasa
m.omohyoideushátsó scapula közbülsőín C1-C3;(ansacervicalis)
hasa

Nyak izmai

Felületes nyakizmok Mély nyakizmok

-platysma -bőrizom, a nyakon ered, az arcon tapad hosszú fejizom(musculuslonguscapitis)
-m. sternocleidomastoideus egyenes fejizom(musculusrectuscapitisanterior)
Eredés: manubriumsterni, clavicula hosszú nyakizom(musculuslonguscolli)
Tapadás: processusmastoideus elülső ferde nyakizom(musculusscalenusanterior)
Beidegzés: n. accessorius középső ferde nyakizom(musculusscalenusmedius)
-m. trapezius hátulsó ferde nyakizom(musculusscalenusposterior)
Eredés: proc. spinosusC1-Th12 nyaki leghosszabb izom(musculuslongissimuscervicis)
Tapadás: scapula feji leghosszabb izom(musculuslongissimuscapitis)
Beidegzése: n. accessorius nyaki csípő-bordai izom(musculusiliocostaliscervicis)
feji féltövises izom(musculussemispinaliscapitis)
nyaki szíjizom(musculusspleniuscervicis)
feji szíjizom(musculusspleniuscapitis)

Ízület
 Articulatio temporomandibularis

-Ízfelszínek:
Ízvápa: os temporale (fossa mandibularis)
Ízfej: mandibula (caput manibulae)
-Discus articularis:
Articulatio discotemporalis
Articulatio discomandibularis
-Capsula articularis:
Discus articularissal körben összenőve
-Ízületi szalagok:
Ligamentum laterale
Ligamentum mediale
Ligamentum shenomandibulare
Ligamentum stylomandibulare
-Nyitó-csukó mozgás
Szájnyitás: 1. forgómozgás, 2. csúszómozgás
-Előre-hátra mozgás
-Őrlőmozgás:
Összetett, soklépcsős folyamat, a mozgás tengelye folyamatosan változik
Munkaoldal, ballance-oldal

ÉRRENDSZER
Artériás ellátás
A.carotis externa ágrendszere:

ELÜLSŐ: HÁTULSÓ:
A. thyroidea sup. A. strenocleidomastoideus
A. lingualis A. occipitalis
A. facialis (a. submentalis, a. palatina ascendens, a. A. auricularis posterior
lab.sup. et inf.) VÉGÁGAI:
MEDIALIS: A. temporalis superficialis
A. pharyngea ascendens A. maxillaris (arcüreg, fogak, parodontium,
rágóizmok)

A. maxillaris szakaszai:

1. csoport (caput mand.medialis oldala):a. auricularis profunda, a. tympanica ant., a.meningea media, a. alveolaris
inf.)

2. csoport (m.pterygoideusok területén):aa. temporales profundae, a. masseterica, rr. pterygoidei)

3. csoport (tuber maxillae):a. buccinatorica, aa.alv.sup.post., a. infraorbitalis-aa.alv.sup.medii et ant.

4. szakasz (fossa pterygopalatina):a. palatina descendens, a. sphenopalatina, a. canalis pterygoidei

Vénás elvezetés

IDEGELLÁTÁS
N.trigeminus (n.V.)
N.facialis (n.VII.)
N.glosspharyngeus (n.IX.)
N.vagus (n.X.)
NYIROKELVEZETÉS
Felületes nyirokelvezetés
Fej:
Nodi lymphatici occipitales
Nodi lymphatici retroauriculares
Nodi lymphatici mastoidei
Nodi lymphatici parotidei
Nodi lymphatici buccales
Nyak:
Nodi lymphatici submandibulares
Nodi lymphatici submentales
Nodi lymphatici cerivalis anteriores
Nodi lymphatici cervicales superficiales
Nodi lymphatici juguloomohyoidei
Mély nyirokelevezetés
-Nodi lymphatici cervicales profundi (retropahryngealis, paratrachealis, lingualis, infrahyoidealis, prealaryngealis)
-Truncus jugularis-Truncus subclavius/ truncus bronchomediastinalis
Nyirokelvezetés jelentősége
-Immunrendszer-védekezés
-Fej-nyaki daganatok metastasisaiNyaki blokkdissectio
-Lymphomák

Nyálmirigyek

-Váladék: nyál
Nedvesentart,ízanyagokatold,nyálamiláz,hormonok,glukagonszerűprotein,szerotonin,IgA,lizozim,lactoferin,fogakvéd
elme.
-Nagy nyálmirigyek: -Kis nyálmirigyek:
Távolabb a szájüregtől Gl. apicis linguae (Nuhn-Blandin)
Csak kivezetőcsöveken keresztül kapcsolódnak Ebner –féle savós mirigyek
Glandula parotidea Gl. radicis linguae
Glandula submandibularis Gl. Labiales-kisnyálmirigy biopsia
Glandula sublingualis Gl. Buccales
Gl. palatinae
Parotis
-Háromoldalú piramis
-Határai: FELÜL: arcus zygomaticus, meatus acusticus ext., TMI; ALUL: angulus mandibulae; KíVÜL: fascia
parotideomasseterica, bőr; ELÖL: m.masseter, ramus mandibulae
-Kivezetőcsöve: Stenon-vezeték
-Benne futó képletek: a. carotis externa végoszlása, vénás összeömlés, n.facialis-rr.temporales, rr.zygomatici,
rr.buccales, r.marginalis mandibulae, r.colli)

-SZÖVETTAN:
Parotis: :tisztán serosus nyálmirigy
Gl. submand.: 2/3 serosus, 1/3: mucinosus
Gl. subling.: 2/3 mucinosus, 1/3: serosus
Kis nyálmirigyek: seromucinosus
-Kötőszövetes tok veszi körül: lebenyek-lobulusok
-Lobulus: tubuloalveolaris mirigyvégkamrák és azok kivezetőcsövei
Glandula submandibularis
-Trigonum submandibulareban
-Lobus superior et inferior (profundus et superficialis)
-Ductus submandibularis (Warthon-vezeték)
Nyelv
Glandula sublingualis
-Legkisebb
-Symphysis mandibulae melletti fossában
-Ductus sublingualis major: Bartholin-vezeték
-Warthon-vezetékkel együtt nyílik a caruncula
sublingualisba
-Paraszimpatikus: ggl.submandibularéból
Praeggl.: n.facialisból n.lingualison keresztül a
chorda tympani útján
-Symapticus postggl.rostok: plexus caroticus externus
-A szájüreg bázisát alkotó, nyálkahártyával fedett izmos szerv
-Falat kialakítása, továbbítása, szopás, szívás, beszéd, nyelés, ízlelés
-Részei: Dorsum linguae
Facies inferior
Apex/corpus/radix linguae
Freunulum linguae
Sulcus terminalis/sulcus medianus linguae/ foramen coecum

-Pars papillaris linguae:

Elülső 2/3
Papillae filiformes/ fungiformes/ foliatae/ vallatae
Papilla foliatae: 1 papillában akár 200-250 ízlelőbimbó
-Pars tonsillaris:
Nyelv hátsó harmada
Lencsényi dudorok
Waldeyer-féle lymphaticus gyűrű része
-Külső izmok:m. genioglossus,m.hyoglossus,m.styloglossus,m.palatoglossus,m.chondroglossus
-Belső izmok:m. longitudinalissup.,m.longitudinalisinf.,m.transversuslinguae,m.verticalislinguae
-Vérellátás: a. lingualis(erősvérzés),a.palatinaascendens(a.facialis),a.pharyngeaascendens(a.carotisext.)
-Vénás elvezetés: vv. dorsalislinguae, v.lingualisprofunda,v.sublingualis,v.facialis,v.jugularisexterna
 1. n.lingualis

2. n.glossophyaringeus

3. chorda tympani

4. n.vagus

TÁJANATÓMIA
-Szájüreg részei
Vestibulum oris
Cavum oris proprium
Diaphragma oris

-Szájpad részei
-Garat

Vestibulumoris

-Határai:

Elöl: labium sup.,inf.

Oldal: bucca
Hátul: alsó és felső fogsor
Fornix: elülső és hátsó határok nyálkahártya-áthajlása
Frenulum labii sup., inf.
Mucogingivalis junctio: ajak és bucca laza rostos kötőszövete áthajlik a gingivába
Sulcus labialis: ajkak és a gingiva átmenete, sulcus buccalis: bucca-gingiva
Rubor labii: bőr és nyálkahártya közötti erősen piros terület (többrétegű, el nem szarusodó hám, hámsejtekben
nincs pigmentsejt, ezért a kapillárisokban lévő vér színe áttűnik)

Cavumorisproprium

-Határai:
Felül: kemény és lágy szájpad
Oldal: arcus dentalis sup., inf.
Alul: dorsum linguae
Hátul: tonsilla palatina, arcus palatoglossus, arcus palatopharyngeus-ITT: isthmus faucium
-Frenulum linguae, caruncula sublingualis
-Torus mandibularis

Diaphragma oris
-Szájfenék
-M.mylohyoideus (mandibula linea mylohyoideájaról ered, raphe mylohyoideában találkozik)
-Rögzített nyelvcsont mellett: szájnyitás
Rögzített mandibula: nyelvcsont, gégeemelése, szájüregi negatív nyomás fokozása (szopás), nyelvhát raemelése,
nyomása
-M.geniohyoideus
Szájpad

-Elválasztja az orrüreget és a szájüreget.

-Kemény szájpad/Palatum durum
maxilla proc.palatinus, os palatum
Canalis incisivus: a.v.nasopalatina,n.naospalatinus (Scarpae)
Foramen palatinum majus: a.,v.,n.palatinus majus
-Feszes, submucosa nélküli nyálkahártya borítja.
Glandulae palatinae
Papilla incisiva
Rugae palatinae (hangképzés, ételszétnyomás, szopás)
Torus palatinus
-Lágy szájpad/Palatum molle
Fibromuscularis lemez
Fő feladat: garat orrüregi szakaszának a szájüregi résztől való elzárása nyeléskor, hangképzéskor
Hasadékos betegek
-vérellátás:
Jó vérellátás
A.maxillaris, a.facialis szájpadi ágai
Kemény szájpad: a.nasopalatina, a.palatina major
Lágy szájpad: aa.palatinae minores, a. palatina ascendens
beidegzés:
N.nasopalatinus Scarpae
N. palatinus major
Nn. Palatini minores
ÉRZÉSTELENíTÉS!

Garat
-A koponyaalapon felfüggesztett, a gerincoszlop előtt elhelyezkedő, elölről hátrafelé összelapított, izmos falú,
tömlőszerű zsiger.
Legszélesebb: nyelvcsont magasságában (5cm)
Legszűkebb: oesophagusba való átmenetnél (1,5cm)
Elülső fala nincs: orrüreg, szájüreg, gége nyílik bele
Hátsó fala a fascia preavertebralissal érintkezik. A fal és a fascia között spatium retropharyngeum
-Epipharinx(parsnasalis)-choana
-Mesopharynx(parsoralis)-isthmusfaucium
-Hypopharynx(parslaryngea)-epiglottisképeziahatártameso-ésahypopharynxközött
-Garatkörülispatiumok:
SPATIUM RETROPHARYNGEUMaz itt található nyirokcsomók gyulladása a mediastinumba süllyedhet.
Retrophyaryngealis tályogok!
SPATIUM PARAPHARYNGEUM:
M.pterygoideusokhoz képest medialisan
Az itt kialakult tályogok legtöbbször a tonsilla palatina gyulladásának szövődményeként alakulnak ki.
-A szájüreg nyálkahártyájának típusai:
1. Specializált nyálkahártya: 2. Rágófelszíni nyálkahártya: 3. Bélelő vagy sima
Hám csúcsa elszarusodhat Nyálkahártya és a periosteum nyálkahártya:
Papillákban ízlelőbimbók összenőtt (mucoperiosteum) Hám alatti laza rostos
Dorsum linguae Rágás során állandó nyomás, kötőszövetben több-kevesebb
mechanikai igénybevétel zsírsejt, kevert nyálmirigyek
Gingiva, kemény szájpad Könnyen elmozdítható
Lágy szájpad, nyelv alsó felszíne,
ajkak belső oldala, pofa