Móricz Zsigmond: Barbárok

A Rokonok c. regénnyel véget ért Móricz egy írói korszaka, ami a dzsentri témával foglalkozott.
A 30-as években írásaival visszakanyarodott pályakezdésének témájához.
A civilizáció által alig érintett népi paraszti világ bemutatására törekedett.
Új korszakának első műve a Barbárok c. kötet 9 novellával.
Témája: A civilizációtól távol élő rideg pásztorok világában két juhász 300 birkáért megöli Bodri
juhászt, a kisfiát és kutyáit is.
Tér és idő: Az első a pusztán játszódik pár óra alatt, a második is a pusztán, de már egy évnél is
hosszabb ideig, a harmadik rész a bíróságon játszódik pár óra alatt.
Kor és társadalomrajz: Nincs korrajz, nem tudjuk, hogy mikor játszódik. Az ember, aki a
pusztán él a természet nyers darabja. Töretlen, műveletlen, barbár. Uralkodik rajta az ősi ösztön a
vagyonszerzés vágya. Az ár nem számít. A műben szereplő juhászok a módosabb emberek közé
tartoznak, mert saját nyájukat őrzik.
Jellemek a műben:
Veres juhász és társa: Nevüket nem ismerjük, mert általános figurák. Kegyetlenek, természetes
számukra a gyilkolás, nincs lelkiismeret furdalásuk miatta.
Bodri juhász: Ő is ebben a barbár környezetben él, de nem veszett ki belőle az emberség.
Családja van, gyermekét szereti gondoskodik róla.
A juhász felesége: A hűségnek és a szépségnek a megtestesítője, ebben a barbár világban.
Ahogyan keresi a férjét és a gyermekét, az szinte népmesei. Télig keresi őket, majd tavasszal
folytatja. Amikor megtalálja őket, tíz körmével ássa ki a tetemeiket.
Vizsgáló bírók: Nem fölényesek, ugyanazokat a tájnyelvi szavakat használják, mint az egyszerű
emberek. Jól ismerik a pusztaiak hiedelemvilágát, babonáit. Ezzel tudta csak megtörni a Veres
juhászt.
Tartalom:
Az első részben megismerhetjük a pusztai juhászok életmódját. Ők kemény emberek,
hallgatagok, ritkán járnak be a faluba. A gyerekek is segítenek az állatok őrzésében. Kettő vendég
érkezik Bodri juhász gyanakszik, mert már hallott a Veresről. Ahogy alkonyodik, úgy lesz
nyugtalanabb. A sötétség leple alatt a veretes szíj ürügyén megölik Bodri juhászt és a gyereket a
kutyáival együtt. Behantolják őket, megvacsoráznak, majd nyugodtan elhajtják Bodri juhász
nyáját. A veretes szíj visszatérő motívum.
A második rész a feleségéről szól, aki jól ismeri az urát és tudja, hogy a görbe körtefánál szokott
tanyázni, hogy merre szokott legeltetni és ismerte a tűz füstjét. A Veres juhász hazudott neki és
elirányította. Tavasszal a puli kölykével indult útnak a felesége a kitartása révén találták meg a
hullákat. A veretes szíjjal a vizsgálóbíróhoz indult Szegedre. Közben a Verest elvitték.
A harmadik részben a bíróságon vagyunk. Vallatják a Verest, aki mindvégig tagad. Biztos
magában, mert nincs bizonyíték, és tanú sincs. Kifelé menet megtörik, amikor meglátja az ajtóra
akasztott veretes szíjat.
Az író itt kívülállóként, mint egy tudósító közli az eseményeket. Tájszókat, egyszerű mondatokat
használ.