Jelentések bővítése - generalizálás

Lexikai átváltási műveletek típusai

 Jelentések szűkítése ( differenciálás és konkretizálás)
 Jelentések bővítése (generalizálás)
 Jelentések összevonása
 Jelentések felbontása
 Jelentések kihagyása
 Jelentések betoldása
 Jelentések áthelyezése
 Jelentések felcserélése
 Antonim fordítás
 Teljes átalakítás
 Kompenzálás
Grammatikai átváltási műveletek
típusai
 Grammatikai konkretizálódás és generalizálódás
 Grammatikai felbontás (felemelés)
 Grammatikai összevonás (lesüllyesztés)
 Grammatikai kihagyás
 Grammatikai betoldás
 Grammatikai áthelyezések
 Grammatikai cserék
Átváltási műveletek a fordító
szempontjából
 Egységes rendszerben a két fő és tizennyolc altípus
 Meghatározzuk, leírjuk, példákkal indokoljuk az
átváltási műveleteket
Szempontok:
 A két fő típus megkülönböztetése a hatókör szerint
történik, aszerint, hogy a mondat lexikai vagy
grammatikai állományát érinti-e
 A tizennyolc altípus a műveletek végrehajtási módja
alapján különíthető el. Kiváltó ok:
- nyelviek (lexikai és grammatikai rendszer,
szövegszerkesztési sajátosságai, stilisztikai tradíciók
különbözőségei, stb.)
Átváltási műveletek altípusainak
szempontjai
1) Nyelviek - az érintett nyelvek lexikai és grammatikai
 rendszer sajátosságai,
 szövegszerkesztési sajátosságok,
 stilisztikai tradíciók különbözőségei, stb.
2) Nyelven kívüliek – a forrásnyelvi és célnyelvi
nyelvközösség
 történelmi,
 földrajzi,
 társadalmi,
 kulturális, stb. viszonyainak különbségei
Jelentések bővítése (generalizálás)
 A fordító tágabb jelentésű szóval adja vissza valamely
forrásnyelvi szó értelmét. (rész-egész viszony az alapja)
 Alkalmazás oka főnevek esetében: a nyelvek nem
egyformán tagolják a valóságot.
Generalizálás: A forrásnyelvre jellemző a részletesebb
tagolás, a célnyelvben a valóság a bizonyos jelenség kevésbé
részletező tagolása miatt nincs olyan lexikai egység, mely
megfelelne a forrásnyelvinek.
Konkretizálás: A célnyelvre jellemző a valóság
részletesebb tagolása, és a különböző jelentések közül
választjuk ki az eredeti szó értelmének megfelelőt.
Példák 1.
 Testrészek eltérő felosztása :
magyarról - angolra konkretizálás
Száj –mouth, lips ; arc - face, cheek
Angolról - magyarra generalizálás
- She gently kissed her husband, who kissed her on the cheek.
(Doctorow: Ragtime, 1985))
- Gyöngéden megölelte férjét, az pedig arcon csókolta. (ford. Göncz:
Ragtime, 1985)
- He kissed her face and tasted the salt of her tears. (Doctorow)
- Az megcsókolta őt, s a könnye sós ízét ott érezte arcán. (Göncz)
- It amused him to imagine it was himself whom he watched, the same hair,
the same eyes, the same lips and line of cheek. (Greene: Collected Stories,
1972. ford.: Az utolsó lehetőség; válogatott elbeszélések, 1974)
- Elszórakozott a gondolattal, hogy tulajdonképpen önmagát figyeli:
ugyanaz a haj, ugyanaz a szempár, ugyanaz a száj és ugyanaz az arc.
(Osztovits)
Példák 2.
 Napszakok : délelőtt, hajnal fordítása –jelentésbővítéssel
- Egy délelőtt a Kerepesi temetőben találom magam,… (Karinthy: Utazás
a koponyám körül, 1977)
- One morning, finding myself in the Kerepesi Cemetery,… (ford.Barker:
A Journey Round My Skull, 1992)
- Másnap délelőtt a herceg alig öltözködött föl, lármát hallott a palota
lépcsőin. (Kosztolányi)
- The prince had hardly finished dressing the next morning, when he
heard a noise upon the stairs. (Fadiman-Szirtes)
- Aztán a nyári hajnal violás folyadékot csorgatott mindenüvé
…(Kosztolányi)
- The summer morning threw violet streaks over everything … (Fadiman-
Szirtes)
- Néró hajnalig kínlódott. (Kosztolányi)
- Nero wrestled with his torture till morning came. (Fadiman-Szirtes)
Példák 3.
 Reáliák – kultúrára jellemző jeltárgyak (ételek, italok,
ruhák, szokások, stb.), elnevezéseinek jelentésbővítéssel
való fordítása, ha a bizonyos reáliának nincs különösebb
funkciója, mert a részletező leírás érthetetlen lenne,
szükségtelen információt közvetítene a célnyelvi olvasónak.
- A slice of cold pie, a glass of port, a cup of tea …(Dahl)
- Egy szelet hideg húspástétom, egy pohár bor, egy csésze tea … (Borbás)
- Frank watched her shred cabbage on the slicer for coleslaw. (Malamud)
- Frank figyelte, hogyan metéli a salátának való káposztát a
felvágottmetélőn. (Balassa)
- Bring me a bock. (Greene)
- Hozzon egy korsó sört. (Sükösd)
- …he had preferred himself a glass of stout and some oysters… (Greene)
- …jómaga szívesebben fogyasztott volna egy pohár sört és néhány
osztrigát… (Szobotka)
’Reália’ szó értelmezése
 „Reália” szó értelmezése: kettős
1) Jelentheti magát a tárgyat, egy-egy nyelvközösségre
jellemző sajátos jeltárgy,
2) Jelentheti magát a szót, amivel ezt a tárgyat megnevezzük
Pl.: a gondola, a csónak valamint a szó gondola
Nehézséget okoz a tág értelmezés, de háttér, nyelven kívüli információra a
fordítónak szüksége van.
Reáliák csoportosítása: (Vlahov és Florin)
I. Földrajzi (geográfiai képződmények, ember alkotta földrajzi
objektumok, endémiák-ritka növény- és állatfajták )
II. Néprajzi (mindennapi élet, munkatevékenység, művészet,
kultúra, etnikai, mértékegységek, pénzek
III. Társadalmi-politikai (közigazgatás, államberendezés, hatalmi
szervek, politikai élet, katonai)
Reáliák -példák
1.) Testméretek – magyar nyelvben nem szokás részletesen megadni
Pl.: ’A young man of 6 feet and 2 inches’ fordítása ’középtermetűnél
magasabb fiatalember’, nem pedig ‚hat láb és két hüvelyk magas
fiatalember’
2.) Mértékegységek, pénznemek
 Azt üzente Csetének, hogy hozzon egy kiló kenyeret és húsz deka
felvágottat. (Örkény)
 That’s why she asked Mrs. Csete to tell Kopp to take home a loaf of
bread and some cold cuts. (Sollosy)
3.) Foglalkozásnevek, megszólítások
 A segéd levágta és megmérte a sajtot. (Örkény)
 As the salesman sliced and weighed the cheese,… (Sollosy)
 -Citromot is kérek – mondta, miután a kisasszony már lemérte a
narancsot. (örkény)
 ”I will also take a couple of lemons,” he said after the salesgirl had
weighed the oranges. (Sollosy)
Igék jelentésének bővítése
 Az ige jellemzője az igekötők és képzőinek gazdagsága
(mozzanatos, műveltető, kicsinyítő, stb.), mellyel
árnyalatok bőségét lehet megkülönböztetni, az
angolban erre nincs lehetőség.
 A magyar igék angolra való fordítás során
általánosabbá válnak, veszítenek konkrétságukból.
(felbontásról szóló fejezetben részletesen)
 Az angol nyelv szegényebb morfológiai lehetőségei
szükségessé teszik az általánosító fordítást.
Fordítástechnikai megjegyzések
 A generalizálás nyelv-specifikus okai: a nyelvek lexikai,
morfológiai rendszerének különbségeiben rejlenek.
 Az általánosító fordításnak lehetnek fordítás-specifikus
okai is: ha a fordító nem talál pontos megfelelőt,
általánosabb jelentésű szót választ, mely könnyen
beilleszkedik a célnyelvi mondat egészébe.
 Tekinthető-e a bővülés általános átváltási műveletnek,
mely mindig végbemegy műfajtól, nyelvpártól fordítás
irányától függetlenül?
 NEM. A magyar fordítók számára nem. Idegen nyelvről
magyarra való fordításkor igék konkretizálása történik.
Általánosító fordítást csak magyarról idegen nyelvre
történő fordításkor alkalmaznak, amikor nincs lehetőség a
gazdag jelentéstartalmú magyar igék visszaadására a
célnyelvben.
Köszönöm a figyelmet!