A BIOLÓGIA ALAPJAI

(„A” MODUL)

biológus, biomérnök, molekuláris bionika mérnöki szak

biológia tanár szakok

1. ea: egyetem, biológia, Szeged

Boros Imre
egyetemi tanár
2021. szeptember 6.
 egyetem, biológia, Szeged

Mire készít fel a képzés, milyen lehetőségek állnak egy olyan szakember előtt,
aki az egyetemen biológiát tanult?

Milyen formákban zajlik az egyetemi képzés?

Kik vesznek részt az oktatásban?

A biológus képzés hagyományai és sajátosságai Szegeden.

Mi jellemző a biológiai tudományra, honnan, milyen irányba halad?

Biológus BSc KKK (Képzési Kimeneteli Követelmények)

BIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK (biológus BSc diploma)

7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja biológusok képzése, akik rendelkeznek a biológia szakterület

ismeret-rendszerének és összefüggéseinek átfogó tudásával, ismerik a
különböző elméleti megközelítéseket és az ezeket felépítő terminológiákat,
az élő szervezeteket, rendszereket és a problémamegoldás speciális
módjainak alkalmazását. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben
történő folytatására.
7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biológus
a) tudása

- Rendelkezik az élő rendszerek egyed alatti és egyed feletti szintjeihez kapcsolódó

alapismeretekkel, és rendszerezni, alkalmazni tudja azokat.

- Rendelkezik rendszerszerű alapvető természettudományos ismeretekkel.

- Ismeri és használja azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati eszközöket és módszereket,

melyekkel a biológia szakterületekhez kapcsolódó vizsgálati, mérési módszereket
alapszinten gyakorolni tudja.

- A biológia alapvető részterületeinek (rendszertan, szervezettan, sejttan, ökológia,

mikrobiológia, élettan, genetika, evolúció, biotechnológia, bioetika, bio-statisztika,
humánbiológia, biokémia, biofizika, molekuláris biológia) ismeretköreivel,
alapfogalmaival és terminológiájával tisztában van.

- Ismeri az összefüggéseket a különböző tárgyak keretében elsajátított ismeretkörök között.

- Az élő anyag evolúciójának elméleteit és a földtörténeti, tudománytörténeti

vonatkozásokat ismeri.

- Tisztában van a modern biológiai vizsgálati módszerek alapvető alkalmazási területeivel.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biológus
a) tudása

- Rendelkezik az élő rendszerek egyed alatti és egyed feletti szintjeihez kapcsolódó

alapismeretekkel, és rendszerezni, alkalmazni tudja azokat.

- Rendelkezik rendszerszerű alapvető természettudományos ismeretekkel.

- Ismeri és használja azokat a terepi, laboratóriumi és gyakorlati eszközöket és módszereket,

melyekkel a biológia szakterületekhez kapcsolódó vizsgálati, mérési módszereket
alapszinten gyakorolni tudja.

- A biológia alapvető részterületeinek (rendszertan, szervezettan, sejttan, ökológia,

mikrobiológia, élettan, genetika, evolúció, biotechnológia, bioetika, bio-statisztika,
humánbiológia, biokémia, biofizika, molekuláris biológia) ismeretköreivel,
alapfogalmaival és terminológiájával tisztában van.

- Ismeri az összefüggéseket a különböző tárgyak keretében elsajátított ismeretkörök között.

- Az élő anyag evolúciójának elméleteit és a földtörténeti, tudománytörténeti

vonatkozásokat ismeri.

- Tisztában van a modern biológiai vizsgálati módszerek alapvető alkalmazási területeivel.

7.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1. A biológus

b) képességei

- Képes a különböző természettudományos szakterületek tudás- és ismeretanyaga közötti

összefüggések felismerésére, integrációjára.

- Képes a természet, élő rendszerek és az ezekkel összefüggésben lévő társadalmi

folyamatokkal kapcsolatos törvényszerűségek feltárására, megfogalmazására.

- Képes a biológia alapszakon elsajátított tudás és megismerés alkalmazására, közreműködni a

tudományos kutatásban és új tudományos eredmények létrehozásában.

- Képes alapvető vizsgálati módszerek és eszközök alkalmazására és használatára, a nyert

eredmények értelmezésére.

- Képes interdiszciplináris gondolkodásra, meg tudja határozni a kollaborációs munkákba

bevonandók körét.
-…
Lehetőségek Biológus BSc diplomával
- Továbbtanulás MSc programban
folytatás PhD képzésben - tudományos kutatás/fejlesztés

-Laboratóriumi/terep munka
- Egyetemi környezetben (SZTE TTIK, AOK, GYTK)
- kutatóintézetben (SZBK, Gabonakutató, MBK Gödöllő, kutatóintézetek)
- biotechnológiai fejlesztő/alkalmazott kutatást végző intézeteknél, cégeknél (Bay
Zoltán Biotechnológiai Intézet, ANTSZ, SOLVO, AVIDIN, DELTABIO…)
- Gyógyszer-, élelmiszeripari-, biotechnológiai gyártók, konzervipar, borászat, tejipar,
kertészetek, vetőmag előállítással foglalkozó társaságok.
- Természet- és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, nemzeti parkok,
botanikus kertek.
- Minőségellenőrzést végző szervezetek, hatóságok.
Amit teljesíteni kell a Biológus BSc diploma megszerzéséhez

180 kredit (ideálisan 6 félév – szemeszter - során)

természettudományi alapismeretek
szakmai alapozó tárgyak
szakmai specializációs tárgyak
választható általános művelődési tárgyak

szakmai gyakorlatok
szakdolgozat – védés, záróvizsga
(nyelvismeretet bizonyító vizsga!)

HÁLÓTERV

kritérium tárgyak, előfeltételek

Mit kell teljesíteni a Biológus BSc diploma megszerzéséhez (folyt.)

HÁLÓTERV

oktatási formák:
előadások
gyakorlatok
szemináriumok
(vizsgakurzusok)

COVID-19 !!!
(teljesítési kritériumok, óralátogatási szabadság és kötelezettség, …)

számonkérések
vizsgák (írásban, szóban, a kettő kombinációja)
írásbeli beszámolók, kiselőadások, poszterek
gyakorlati jegyzőkönyvek, projekt összefoglalók
zh-k (zárthelyi dolgozatok, (teszt, esszé, komputeres, …)

botlások, sikertelen teljesítések, ismétlési lehetőségek, lemorzsolódás

Pl. a BIOLÓGIA ALAPJAI kurzus

BIOLÓGIA ALAPJAI kurzus

Mind a 4 modul sikeres teljesítése a 2. szemeszter végére

feltétele a képzés folytatásának!
Az egyes modulok teljesítésének feltételét, sikertelen teljesítés esetén a pótlás
lehetőségét az adott modul első előadásán ismerteti az előadó!

Az „A” modult tekintve a teljesítéshez szükséges:

1. igazolás a Füvészkertben tett látogatásról
2. Írásbeli teszt teljesítése okt. 11-én
Pótlási lehetőségek: 1 alkalom, a pontos időpont egyeztetése később.
BIOLÓGIA ALAPJAI kurzus

FÜVÉSZKERTI LÁTOGATÁSOK
IDŐPONTJAI:

Csoportokban, szeptember 13-17.

Feliratkozás a Biológia Intézet honlapján

elérhető felületen.
https://www2.bio.u-szeged.hu/r21/doku.php/start

A látogatást a Füvészkertben kapott

aláírással igazolni kell!
A tesztben a Füvészkertben hallott
ismeretekből is lesz kérdés!
Egyetemi egységek, beosztások, tudományos cím, fokozat

Egyetem

Karok
Intézetek
Tanszékek

professzorok, docensek, adjunktusok, tanársegédek

(professzor emeritusz, emerita)
(főmunkatársak, munkatársak, segédmunkatársak)

Tudományos cím: MTA doktora (DSc),

Tudományos fokozat: PhD (a megszerzéséért dolgozó: doktorandusz)
(kandidátus)

Habilitáció
A biológus képzésben résztvevő egységek:
TTIKar,
Biológia Intézet
(http://www.sci.u-szeged.hu/karunkrol/intezetek/biologia-intezet

Intézetvezető: Dr. Gácser Attila

Oktatási ügyek intézeti felelőse: Dr. Kiricsi Mónika (Biokém- és MolBiol Tsz.)

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék

(Tanszékvezető: Dr. Bodai László)
Biotechnológiai Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Rákhely Gábor)
Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Varga Csaba)
Embertani Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Pálfi György)
Genetikai Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Kozma-Bognár László)
Mikrobiológiai Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Vágvölgyi Csaba)
Növénybiológiai Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Fehér Attila)
Ökológiai Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Pénzes Zsolt)
Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék
(Tanszékvezető: Dr. Farkas Eszter)
Immunológia Tanszék
I (Tanszékvezető: Dr. Buzás Krisztina)
Biológus képzés Szegeden - elődök

Prof. Ábrahám Ambrus

1893 – 1989.

IDEGSZÖVETTANI, IDEGÉLETTANI
KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZOTT,
MIKROTECHNIKAI ELJÁRÁSOKAT
TERVEZETT AZ IDEGEK
TANULMÁNYOZÁSÁRA.
JELENTÕSEK A VÉREREK
BEIDEGZÉSÉRE, AZ INTRACARDIALIS
IDEGEKRE, A HALLÓIDEGEKRE
VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ
KUTATÁSAI.
Biológus képzés Szegeden - elődök

Prof. Ferenczy Lajos

1930 – 2004.
Ő szervezte meg az 1970-es évek elején a
Mikrobiológiai Tanszéket és annak a
tanszékvezetője volt 1997-ig.

Tudományos tisztségei

•MTA TMB Biológiai Szakbizottság

•OTKA Molekuláris és Sejtbiológia Bizottság
•MTA Általános Mikrobiológiai Bizottság
•Akadémiai Kutatóhelyek Bizottság
•Országos Akkreditációs Bizottság
•Biológiai Szakbizottság
•MTA Doktori Tanács
•MTA Mikrobiológiai Kutatócsoport vezetője
• MTA tag
•Amerikai Egyesült Államok Akadémiája külső tag
Biológus képzés Szegeden - elődök
The Nobel Prize in Physiology or Medicine
1937 was awarded to Albert Szent-Györgyi
"for his discoveries in connection with
the biological combustion processes,
with special reference to vitamin C and
the catalysis of fumaric acid".
Skorbut: a C-vitamin hiányában kialakuló betegség (angol: scurvy)

The earliest written reference to a condition that is recognizable as scurvy is in the

Ebers papyrus, an of Egyptian medical record written about 1500 B.C.
The figure of the little man pointing to his mouth.
It is likely that scurvy was clearly recognized at least 3 000 years ago.

Hippocrates (ca. 400 B.C.), the father of medicine, described diseases that sounded
suspiciously like scurvy.
Pliny the Elder (A.D. 23-79), in his Natural History, describes a disease of Roman
soldiers in Germany whose symptoms resemble of scurvy and which was cured by a
plant Herba Britannica.
Sire Jean de Joinville, in his history of the invasion of Egypt by the Crusaders of
Saint Louis in 1260, gives a detailed description of the scurvy that afflicted this army.
He mentions the hemorrhagic spots, the fungous and putrid gums, and the legs
being affected. It was scurvy that led to the ultimate defeat and capture of Saint
Louis and his knights. It is certain that, throughout the Crusades, scurvy took a far
greater toll of the Crusaders than all the weapons of the Saracens.
Voyages and expeditions in the 1500s were very much
plagued by scurvy. At the time it was not understood that
scurvy was caused by a lack of vitamin C found in fresh
fruits and vegetables. Expeditions were usually provisioned
with meats and breads packed and preserved for long
periods. They were exceptionally devoid of vitamin C.

Jacques Cartier led an expedition through Quebec in 1535

upon which many of his men took ill with scurvy. A cure was
found, upon consulting some Iroquois Indians, in the form of
pine leaves and bark boiled.

The British Navy was the first organization to deal with the
scurvy problem effectively. From 1795 they did this by using
lime juice on board ships.
A biokémiai magyarázat a C-vitamin hatására:
A kötőszövetek fontos molekuláját alkotó kollagén fehérje helyes térszerkezetének kialakulásához
szükség van arra, hogy a polipeptid lánc szintézisét követően egyes aminosav oldalláncokon
oxidáció történjen (prolin hidroxiláció). Ennek elmaradása esetén a kötőszövet szerkezete lazább
lesz, mert a kollagén láncok között nem jönnek létre hidrogén híd kötések és a károsodás a
skorbut tüneteinek kialakulásához vezet.

Az oxidációt a prolin hidroxiláz enzim katalizálja. Az enzim – egy dioxigenáz – az oxigén molekula
megbontásához a fehérje részhez kapcsolt vas atomot használ, aminek az oxidációs állapota a
folyamat során megváltozik (Fe2+ - Fe3+). A vas oxidációs állapotának visszaalakításában játszik
szerepet a C-vitamin, ezzel biztosítva az enzim aktivitásának fenntartását.
Szent-Györgyi a sokoldalú tudós
Biológus képzés Szegeden
A Szent-Görgyi szellemiség

„Az egyetem egyik legfőbb

feladata és kötelessége a
kutatás, új igazságok keresése.”

„A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a

tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk.„

„Látni, amit mindenki lát,

és gondolni, amit még
senki sem gondolt.”
Szegedi Biológiai Kutató

Straub F. Brunó
Biológus képzés Szegeden
– lehetőségek a kutatásba bekapcsolódni

TDK – Tudományos Diákkör

Biológia Intézet Tanszékein

Más egyetemi laboratóriumokban

SZBK-ban

Szegedi Tudós Akadémi

tehetséggondozó program
Biológia

tárgya
nagy területei
legfontosabb jellemzői, általánosan érvényes elméletei/törvényei
fejlődésének története, nagy lépései
Élő/élet definíciója, jellemzői
sejtes szerveződés,
energiakonverzió/homeosztázis
monofiletikus eredet, nukleinsav örökítő anyag
evolúció

A biológia területén folyó tudományos kutatási tevékenységről

jellemzői
módszerei
közreműködői
eredményei
Biológia az élő anyagot, szervezeteket, rendszereket
– a molekulák (atomok) szintjétől a bioszféráig –
vizsgáló tudomány.
A vizsgálat
kiterjed
típusaik,
felépítésük,
alkotóik,
működésük,
eredetük,
változásuk,
előfordulásuk
kölcsönhatásaik
.
.
.
leírására,
jellemzésére,
értelmezésére,
a közöttük
fennálló oksági
kapcsolatok
feltárására.
A biológia a tudományok között
Biológia: ógörög βίος (bios – „élet”) és λόγος (lógia – „tudomány, tudás, tanulás”)

A szó első előfordulása: Carl von Linné, 1736, Bibliotheca Botanica című művében

Korábban: természetrajz és számos más elnevezés a növényekkel és állatokkal

kapcsolatos jellegzetességek, megfigyelések leírására.

„Már a görögök is”:

Theophrasztosz: Historia Plantarum
(A növények története)
Az Arisztotelész tanítványa. A Kr.e. 300 körül írt könyvét a
botanika megalapításának tekintik.
Egyes általa használt fogalmak pl. pericarpium (terméshéj),
mai is használtak.

Egy 1644-ben készült kiadás borítója.

A biológiai ismeretek bővülését a történelem során elsősorban a természetre

vonatkozó és az orvoslást segítő ismeretek halmozódása eredményezte.
Ma nehéz egyértelműen elhatárolni egymástól a biológia tudományok,
agrártudományok, orvostudományok, …sok-sok ágát.
A biológia területeinek sokfélesége

Vizsgálatok az egyed szintjén.

Pl. szervezettan, élettan
Az egyed szintje fölött. (szupraindividuális biológia)
Pl. ökológia, populáció genetika
Az egyed szintje alatt. (Infraindividuális biológia)
Pl. biokémia,
Néhány a biológia alappillérének tekinthető tudományterületek
közül – amelyek az egyetemi képzésben is szerepelnek:
Növénytan - növényeket vizsgáló tudomány

Állattan - állati szervezeteket vizsgáló tudomány

Mikrobiológia - mikrobák (vírusok, baktériumok, gombák, …) tudománya

Élettan - a szövetek, szervek szervezetek működését vizsgáló tudomány

Genetika - az öröklődés tudománya

Sejtbiológia - az élő anyag szerveződési és működési egysége, a sejt vizsgálatának tudománya

Biokémia - az élő szervezeteket alkotó molekulák típusait és azok tulajdonságait vizsgáló tud.

Molekuláris biológia - az életjelenségeket a molekulák kölcsönhatásával magyarázó tudomány

Ökológia - a szervezetek és környezet kölcsönhatásait vizsgáló tudomány

Evolúcióbiológia - az élő szervezetek eredetét, változatosságát és változását vizsgáló

tudomány.
Biológia: az élet tudománya (Nem az „élni tudni kell” értelemben!)
Élet, élő állapot
Nincs általánosan elfogadott jó definíció az élet vagy élő fogalmakra. (Eltekintve olyanoktól mint pl., hogy
élő állapot az, ami jellemző az állatokra és növényekre – amíg meg nem hallnak - de egyéb dolgokra
nem.)

Az precíz definíció helyett ezért az élő állapot leírása az arra általánosan jellemző sajátosságok
felsorolásával történik. Élő tehát mindaz, amire általában jellemzőek az alábbi tulajdonságok.
(Ugyanakkor az alábbiak mindegyike nem feltétlenül igaz az élő szervezetek mindegyikére, legalább is
nem minden állapotukban, és vannak olyan nem élő objektumok, amelyek mutathatják az alábbi
jellegzetességek egyikét, vagy másikát.)

- Sejtes szerveződés – egy vagy több sejt alkotta szervezet, az organizmusok különböző csoportjaira
jellemző sejtszerkezettel és sejt organellumokkal.
- Homeosztázis – a belső környezet állandó ill. a környezeti változásokra szabályozott módon változó
állapotának fenntartási képessége.
- Alkalmazkodási képesség, amivel az élő szervezetek a környezetük feltételeihez igazodnak és ami
generációk hosszú sorozatán át az élő szervezetek sokféleségének alapjául szolgál.
- Szaporodás és öröklődés
- Növekedés és fejlődés
- Energia felvétel és átalakítás, amivel - a metabolizmus folyamatainak eredményeként - a többi jellemző
tulajdonság fenntartása biztosítható
- A belső és környezeti ingerek érzékelésének és szabályozott válasz reakciók adásának képessége, és
kölcsönhatás a környezettel és más élő szervezetekkel.
 Élet, élő állapot

Az élő dolgokra jellemző tehát, hogy

testüket egy, vagy több sejt alkotja, metabolizmusra képesek, azaz a környezetükből
felvett anyagokat átalakítva energiát nyernek, amit szabályozott belső környezetük
fenntartására és testük építő anyagainak felépítésére használnak, ezáltal képesek
növekedni, válaszreakciókat adni külső és belső ingerekre, illetve adaptálódni a
környezeti változásokra. Jellemzőjük továbbá a szaporodás és tulajdonságaik
örökítése utódaikra.

Vírusok és más nem sejtes szerveződéssel

jellemezhető objektumok helye?

Az élet eredete?
Élő sejt előállításának
lehetősége szintetikus
biológiai módszerrel?
A biológia tárgyainak változatossága:

A bioszférától

a még fel sem

Hordószemű hal fedezettekig.

molekulákig.

Hungarosaurus tormai
a folyamatosan mindig itt
élők, de alig látottakon át,

Az évmilliók óta kihaltaktól,

nagyságrendekre
kiterjedő dimenziók
méretben,
számban,
elterjedésben,
.
.
.
Törekvés a sokféle élő szervezet osztályozásra
Arisztotelésztől kezdve ma is tart
Carl von Linné a tudományos rendszerezés alapelveinek
megalkotója, Systema Naturae (1735)

Linné óta kettős nevezéktan (binominális nómenklatúra): az élőlények

tudományos neve két tagból áll,
név első tagja a nem, vagy nemzetség (genus),
a második pedig a faj (species).
Linné vezette be a hím és a
nőstény ma is használatos
Valaminek a meghatározásához előbb meg kell adni
írásbeli jeleit:
azt a csoportot, amibe tartozik (ez a nem, vagy genus), a hímre Mars isten pajzsát és
azután e csoporton belül a „differentia specifica” lándzsáját,
(megkülönböztető ismérv) segítségével el kell határolni a nőstényre (nőre) Vénusz
a nagyobb egység más elemeitől (fajaitól). kézitükrét.

Ez nem csak a fajok, hanem más objektumok, Ma: DNS analízis alapján megállapított
jelenségek definiálására is igaz! rokonsági viszonyokat (is) tükrözően
(meglepetések pl. 4 zsiráf faj

Filogenetikus vagy
fejlődéstörténeti
rendszertan
 Köszönöm a figyelmet!

Folytatás mához egy hétre.