20.

Tétel

Magyarország részvétele a II. világháborúban

1. Semlegesség időszaka:
Célja: A fegyveres semlegesség megőrzése, illetve a területi revízió békés úton.

 1939 márciusában kihasználva Cseh-Szlovákia széthullását a magyarok bevonultak

Kárpátaljára.
 1939 májusában pedig elfogadták a II. Zsidó törvényt.
II. Zsidó törvény:
Nem vallási vagy faji alapon minősítette a zsidókat. Emellett az értelmiségi pályákon
arányukat 20%-ról 6%-ra csökkentették, valamint kizárták őket az állami és a
közhivatolokból.
Magyarország Lengyelország megtámadásakor nem engedélyezte a Német csapatok
átvonulását hazánkon ugyanakkor, közel 130-140 ezer lengyel menekültet fogadott be.
II. Bécsi döntés 1940 augusztus:

 Visszakapjuk Észak-Erdélyt és Székelyföldet

 1941 tavaszán Hitler Jugoszlávia lerohanásakor magyar részvétet kért Teleki Pál
1941 április 3-án öngyilkos lesz.
2. Hadba lépés:
 Bárdossy László miniszterelnök (1941-1942)
 1941 áprilisában csatlakoztunk a német támadáshoz és visszafoglaltuk Délvidéket.
 1941 június 26. Kassa bombázása, de ez máig tisztázatlan körülmények között
van. Azonban a Magyar Vezérkar Szovjet bombázásnak vélte és július 27-én
bejelentettük a hadi állapotot Szovjetunióval.
 1941 nyarán 45.000 rosszul felszerelt katonát küldtünk a keleti frontra. Egy részük
felmorzsolódott másik részüket pedig vissza hívták.
 1941 augusztusában elfogadták a III. Zsidó törvényt, mely megtiltja a zsidók és
nem zsidók közötti házasságot
 1942 januárjában megtörtént az újvidéki mészárlás, melynek során szélső jobb
oldali katonai egységek 3300 szerb civilt mészároltak le.
3. Kállay Miklós: (1942-1944 miniszterelnök):
 Hintapolitikát folytatott
 Óvatos külpolitikai fordulatot készített elő, hiszen jó viszonyt ápolt a
tengelyhatalmakkal, de titkos tárgyalásokat folytatott a szövetségesekkel.
 1942 nyarán a II. Magyar Hadtestet, azaz 200.000 főt a keleti frontra küldtek.
Feladatuk pedig a Don kanyar védése volt.
 1943 januárjában két hét alatt felmorzsolódott a haderő a szovjet támadás
következtében.
 1943 őszén előzetes fegyverszüneti egyezményt kötöttünk az angolokkal
4. Német megszállás:
 A titkos tárgyalásokról a németek tudomást szereztek 1944 március 19-én
megszállták az országot „Margaréta-terv”
 Sztójay Dömét nevezték ki miniszterelnöknek, de valójában az országot Edmund
Wessemayer irányította.
 Ezt az időszakot a letartóztatások, tisztogatások és az angol bombázások jellemzik
 Újabb haderőt küldtünk a keleti frontra
Zsidóellenes intézkedések:

 Sárga csillag
 1944 április 16-án létrejött az első gettó Kárpátalján
 A teljes vidéki zsidóság gettóba került, majd megkezdődtek a deportálások első
sorban Auswitzba.
 Majd ezt a deportálást Horthy állította le a nyár folyamán.
5. Kiugrási kísérlet:
 1944 augusztusában a románok átálltak az ellenséges oldalra
Lépések:

 Sztójay helyére Lakatos Gézát nevezték ki

 Fegyverszüneti egyezményt írtak alá Moszkvában
 Október 15-én Horthy rádióban bejelentette a háborúból való kilépésünket.
 Azonban ez egy rosszul előkészített kísérletnek minősült, hiszen a hadseregek
vezetői nem kaptak egyértelmű utasítást. Valamint Horthy fiát egy SS tiszt
elrabolta.
6. Nyilas rémuralom:
 Horthy lemondása után a németek Szálasi Ferencet, azaz a Nyilasokat juttatták
hatalomra. Így 1939-1945 a Nyilaskeresztes párt volt hatalmon.
 Ebben az időszakban keletkezett a budapesti gettó, ahol 70.000 fő élt és ezzel
megkezdődött a budapesti zsidóság kiirtása.
 Módszerek: Duna parti gyilkosságok, halálmenet.
 Sokan próbáltak segíteni a zsidókon Pl. Paul Wollenberg diplomata menleveleket
és védett házakat adott a zsidóknak.
 Az ellenállás katonai szervezetének vezetőit is kivégezték. (Kis János, Bajcsy
Zsilinszky Endre)
 Trianoni határon belül 250-300 ezer fő, határon kívül pedig 550-650 ezer főt.
 Anyagi és kulturális javakat is elvették tőlük
7. Szovjet megszállás:
 Debreceni hadműveletek (1944. október) a hónap végére a Tiszántúl nagy része
Szovjet befolyás alá került.
 Budapest ostroma 1944. december 23-tól 1945 február 13-ig.
 Székesfehérvár a visszavonuló németek sikertelen ellentámadást indítottak.
 1945 április 13-án fog „felszabadulni”
 1 millió áldozat Magyarországról
 Később több mint 100.000 magyart hurcoltak el kényszermunkatáborokba:
Malenkij robot.