AZ ÁLLAM FŐBB SZERVEI ÉS AZOK MŰKÖDÉSE

 1. ORSZÁGGYŰLÉS: MAGYARORSZÁG LEGFŐBB NÉPKÉPVISELETI SZERVE. AZ

ORSZÁGGYŰLÉS
 A. MEGALKOTJA ÉS MÓDOSÍTJA MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉT; B. TÖRVÉNYEKET
ALKOT; C. ELFOGADJA A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST; D. FELHATALMAZÁST AD A FELADAT-
ÉS HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ HATÁLYÁNAK
ELISMERÉSÉRE; E. MEGVÁLASZTJA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT, AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
TAGJAIT ÉS ELNÖKÉT, A KÚRIA ELNÖKÉT, AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉT, A
LEGFŐBB ÜGYÉSZT, AZA ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁT ÉS HELYETTESÉT, VALAMINT AZ
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉT; F. MEGVÁLASZTJA A MINISZTERELNÖKÖT, DÖNT A
KORMÁNNYAL KAPCSOLATOS BIZALMI KÉRDÉSRŐL; G. FELOSZLATJA AZ ALAPTÖRVÉNY-
ELLENESEN MŰKÖDŐ KÉPVISELŐ-TESTÜLETET; H. HATÁROZ HÁBORÚS HELYZET
KINYILVÁNÍTÁSÁRÓL ÉS BÉKEKÖTÉSRŐL; I. KÜLÖNLEGES JOGRENDET ÉRINTŐ, VALAMINT
KATONAI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEKET HOZ; J.
KÖZKEGYELMET GYAKOROL; K. AZ ALAPTÖRVÉNYBEN ÉS TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT
TOVÁBBI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖKET GYAKOROL.
 E HATÁSKÖRÖKET KIZÁRÓLAG AZ ORSZÁGGYŰLÉS GYAKOROLHATJA, MÁS ÁLLAMI SZERV
NEM. AZ ORSZÁGGYŰLÉS A NÉPSZUVERENITÁS LETÉTEMÉNYESE, ANNAK LEGFŐBB
SZERVE, AMI NEM JELENT HATALOMKONCENTRÁCIÓT ÉS AZT SEM, HOGY A JOGKÖRÉNEK
NE LENNÉNEK ALKOTMÁNYOS KORLÁTAI.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKET A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÁLTALÁNOS ÉS EGYENLŐ
VÁLASZTÓJOG ALAPJÁN, KÖZVETLEN ÉS TITKOS SZAVAZÁSSAL, A VÁLASZTÓK
AKARATÁNAK SZABAD KIFEJEZÉSÉT BIZTOSÍTÓ VÁLASZTÁSON, SARKALATOS TÖRVÉNYBEN
MEGHATÁROZOTT MÓDON VÁLASZTJÁK.
 A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ NEMZETISÉGEK RÉSZVÉTELÉT AZ ORSZÁGGYŰLÉS
MUNKÁJÁBAN SARKALATOS TÖRVÉNY SZABÁLYOZZA.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSÁT – AZ ORSZÁGGYŰLÉS
FELOSZLÁSA VAGY FELOSZLATÁSA KIVÉTELÉVEL – AZ ELŐZŐ ORSZÁGGYŰLÉS
MEGVÁLASZTÁSÁT KÖVETŐ NEGYEDIK ÉV ÁPRILIS VAGY MÁJUS HÓNAPJÁBAN KELL
MEGTARTANI.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGBÍZATÁSA AZ ALAKULÓ ÜLÉSÉVEL KEZDŐDIK, ÉS A KÖVETKEZŐ
ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSÉIG TART. AZ ALAKULÓ ÜLÉST – A VÁLASZTÁST KÖVETŐ
HARMINC NAPON BELÜL IDŐPONTRA – A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HÍVJA ÖSSZE.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS KIMONDHATJA FELOSZLÁSÁT VAGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A
VÁLASZTÁSOK EGYIDEJŰ KITŰZÉSÉVEL FELOSZLATHATJA AZ ORSZÁGGYŰLÉST (AZ
ALAPTÖRVÉNY 3. CIKK (3) BEKEZDÉSE A. ÉS B. PONTJA SZERINTI ESETEKBEN).
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI EGYENLŐEK,
TEVÉKENYSÉGÜKET A KÖZ ÉRDEKÉBEN VÉGZIK, E TEKINTETBEN NEM UTASÍTHATÓAK.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐT MENTELMI JOG (A MENTELMI JOGNAK KÉT RÉSZELEME
VAN: 1. A SÉRTHETETLENSÉG ÉS 2. FELELŐTLENSÉG. A SÉRTHETELENSÉG
(INVIOLABILITÁS) AZT JELENTI, HOGY A KÉPVISELŐVEL SZEMBENI BÜNTETŐELJÁRÁS
MEGKEZDÉSÉHEZ ÉS LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÓVÁHAGYÁSA,
ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A KÉPVISELŐKET MEGÓVJA A MEGALAPOZATLAN
BÜNTETŐELJÁRÁSOKTÓL. A FELELŐTLENSÉG (IMMUNITÁS) ALAPJÁN A KÉPVISELŐ NEM
VONHATÓ FELELŐSSÉGRE A PARLAMENTEN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGE MIATT, IGY A
PARLAMENTBEN PLÉNUMA ELŐTT VAGY A BIZOTTSÁGBAN KIFEJTETT VÉLEMÉNYE VAGY
LEADOTT SZAVAZATA MIATT. MENTELMI JOG ILLETI MEG MÉG A NEMZETISÉGI
SZÓSZÓLÓKAT, A HÁZNAGYOT, A BÍRÁKAT, A KÚRIA ELNÖKÉT, LEGFŐBB ÜGYÉSZT, AZ
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKÉT, AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉT) ÉS
FÜGGETLENSÉGÉT BIZTOSÍTÓ JAVADALMAZÁS ILLETI MEG;
 A KÖZ ÉRDEKÉBEN TEVÉKENYKEDÉS A SZABAD MANDÁTUM ELVÉNEK ALKOTMÁNYI
MEGFOGALMAZÁSA ÉS EGYBEN A KÉPVISELŐI JOGÁLLÁS ALAPJA. A SZABAD MANDÁTUM
LÉNYEGE, HOGY A KÉPVISELŐK ÉS A VÁLASZTÓK KÖZÖTTI JOGI FÜGGŐSÉG A VÁLASZTÁS
UTÁN MEGSZŰNIK.
 TÖRVÉNYT 1. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, 2. A KORMÁNY, 3. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI
BIZOTTSÁG VAGY 4. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KEZDEMÉNYEZHET.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS SPECIÁLIS ELŐZETES NORMAKONTROLLJA: A ZÁRÓSZAVAZÁS UTÁN ,
DE MÉG AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK ALÁÍRÁSA ELŐTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS
MEGKÜLDHETI AZ ELFOGADOTT TÖRVÉNYT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNAK, ANNAK
ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATA VÉGETT;
 A TÖRVÉNY KIHIRDETÉSE A TÖRVÉNYHOZÁS BEFEJEZŐ SZAKASZA, AMELY KÉT SZAKASZRA
OSZTHATÓ: 1. AZ EGYIK A PROMULGÁCIÓ, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTALI ALÁÍRÁS, 2. A
MÁSIK PEDIG A PUBLIKÁCIÓ, AZAZ A HIVATALOS LAPBAN TÖRTÉNŐ MEGJELENTETÉS.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT IS MEGILLETI AZ ELŐZETES NORMAKONTROLL, AMELY AZ
ALKOTMÁNYOSSÁGI AGGÁLYOKAT VAN HIVATVA ELHÁRÍTANI, AZT BIZTOSÍTJA, HOGY AZ
ALAPTÖRVÉNY-ELLENES JOGSZABÁLYT AZ ÁLLAMFŐNEK NE KELLJEN ALÁÍRNIA.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A TÖRVÉNNYEL VAGY ANNAK VALAMELY RENDELKEZÉSÉVEL NEM
ÉRT EGYET, ÉS NEM KERESTE MEG AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOT, ÉSZREVÉTELEINEK
KÖZLÉSÉVEL AZ ELFOGADOTT TÖRVÉNYT EGY ALKALOMMAL VISSZAKÜLDHETI AZ
ORSZÁGGYŰLÉSNEK (A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT POLITIKAI VÉTÓ: A
VISSZAKÜLDÉS JOGA) – LSD. RÉSZLETESEN ALAPTÖRVÉNY 6. CIKK.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉRDÉST INTÉZHET 1. AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁHOZ,
2. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKÉHEZ, 3. A LEGFŐBB ÜGYÉSZHEZ, 4. A MAGYAR
NEMZETI BANK ELNÖKÉHEZ A FELADATKÖRÜKBE TARTOZÓ BÁRMELY ÜGYBEN.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ INTERPELLÁCIÓT ÉS KÉRDÉST INTÉZHET A KORMÁNYHOZ
ÉS KORMÁNY TAGJAIHOZ A FELADATKÖRÜKBE TARTOZÓ BÁRMELY ÜGYBEN.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ INTERPELLÁCIÓT ÉS KÉRDÉST INTÉZHET A KORMÁNYHOZ
ÉS A KORMÁNY TAGJAIHOZ, A FELADATKÖRÜKBE TARTOZÓ BÁRMELY ÜGYBEN. A KÉT
ESZKÖZ KÖZÖTT AZ INTERPELLÁCIÓ AZ ELLENŐRZÉS ERŐSEBB ESZKÖZE, MIVEL EBBEN AZ
ESETBEN LEHETŐSÉG VAN A VÁLASZ MINŐSÍTÉSÉRE. A KÉRDÉS ESETÉBEN A KÉPVISELŐ
KÉRDÉSÉRE A MEGKÉRDEZETT VÁLASZOL, CÉLJA, HOGY FELVILÁGOSÍTÁST KAPJON
VALAMELY KÖZÉRDEKŰ ÜGYBEN. AZ INTERPELLÁCIÓ ESETÉBEN A KÉRDEZŐ VÁLASZRA
VÁR, ÉS A VÁLASZRA REFLEKTÁL, AMELYBEN KINYILVÁNÍTJA, HOGY A KAPOTT VÁLASZT
ELFOGADJA-E VAGY SEM. AMENNYIBEN NEM FOGADJA EL A VÁLASZT, ARRÓL AZ
ORSZÁGGYŰLÉS SZAVAZ, ÉS AMENNYIBEN A PLÉNUM IS ELUTASÍTJA AZT, AKKOR AZ
INTERPELLÁCIÓT A KÉRDÉSSEL FOGLALKOZÓ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGNAK KELL KIADNI. A
BIZOTTSÁGI JELENTÉS ALAPJÁN ISMÉT AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZ DÖNTÉST. AKIHEZ AZ
ALAPTÖRVÉNY SZERINT INTERPELLÁCIÓ VAGY KÉRDÉS INTÉZHETŐ, KÖTELES AZ
INTERPELLÁCIÓT VAGY KÉRDÉST SZEMÉLYESEN, KIVÉTELESEN HELYETTESE ÚTJÁN
MEGVÁLASZOLNI.
 AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS A KÖZVETLEN NÉPRÉSZVÉTEL MEGNYILVÁNULÁS A
HATALOM GYAKORLÁSÁBAN. KÉT ESETKÖRE ISMERT: 1. KÖTELEZŐ: HA KÉTSZÁZEZER
VÁLASZTÓPOLGÁR KEZDEMÉNYEZÉSÉRE ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁST AZ ORSZÁGGYŰLÉS
RENDEL EL. 2. VÁLASZTHATÓ (MÉRLEGELÉSEN ALAPULÓ): A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, A
KORMÁNY VAGY SZÁZEZER VÁLASZTÓPOLGÁR KEZDEMÉNYEZÉSÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS
ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁST RENDELHET EL (DE NEM KÖTELES ELRENDELNI).
 AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDMÉNYES NÉPSZAVAZÁSON HOZOTT DÖNTÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSRE
KÖTELEZŐ.
 AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS TÁRGYA NEM LEHET OLYAN KÉRDÉS, AMELY AZ
ORSZÁGGYŰLÉS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK.
 NEM LEHET NÉPSZAVAZÁST TARTANI: 1. AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ
KÉRDÉSRŐL; 2. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL, A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
VÉGREHAJTÁSÁRÓL, A KÖZPONTI ADÓNEMRŐL, ILLETÉKRŐL, VÁMRÓL, VALAMINT A HELYI
ADÓK KÖZPONTI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY TARTALMÁRÓL; 3. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELŐK, A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT AZ
EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY TARTALMÁRÓL; 4. A
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉBŐL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGRŐL; 5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS
HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ SZEMÉLYI ÉS SZERVEZETALAKÍTÁSI KÉRDÉSRŐL;
 6. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELOSZLÁSÁRÓL, 7. A KÉPVISEL-TESTÜLET FELOSZLATÁSÁRÓL; 8. A
HÁBORÚS HELYZET KINYILVÁNÍTÁSÁRÓL, BÉKEKÖTÉSRŐL, HADIÁLLAPOT KIHIRDETÉSÉRŐL,
ÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL, VALAMINT SZÜKSÉGÁLLAPOT KIHIRDETÉSÉRŐL,
MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL ÉS MEGSZÜNTETÉSÉRŐL; 9. A KATONAI MŰVELETEKBEN VALÓ
RÉSZVÉTELLEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSRŐL; 10. A KÖZKEGYELEM GYAKORLÁSÁRÓL.
 AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS ÉRVÉNYES, HA AZ ÖSSZES VÁLASZTÓPOLGÁR TÖBB MINT
FELE ÉRVÉNYESEN SZAVAZOTT, ÉS EREDMÉNYES, HA AZ ÉRVÉNYESEN SZAVAZÓ
VÁLASZTÓPOLGÁROK TÖBB MINT FELE A MEGFOGALMAZOTT KÉRDÉSRE AZONOS VÁLASZT
ADOTT.
2. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
 MAGYARORSZÁG ÁLLAMFŐJE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, AKI KIFEJEZI A NEMZET EGYSÉGÉT,
ÉS ŐRKÖDIK AZ ÁLLAMSZERVEZET DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSE FELETT. A KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK A MAGYAR HONVÉDSÉG FŐPARANCSNOKA. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 1. KÉPVISELI
MAGYARORSZÁGOT; 2. RÉSZT VEHET ÉS FELSZÓLALHAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSEIN; 3.
TÖRVÉNYT KEZDEMÉNYEZHET; 4. ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁST KEZDEMÉNYEZHET; 5.
KITŰZI AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK, A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS
POLGÁRMESTEREK ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSÁT, VALAMINT AZ EURÓPAI PARLAMENTI
VÁLASZTÁS ÉS AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS IDŐPONTJÁT; 6. KÜLÖNLEGES JOGRENDET
ÉRINTŐ DÖNTÉSEKET HOZ; 7. ÖSSZEHÍVJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSÉT; 8.
FELOSZLATHATJA AZ ORSZÁGGYŰLÉST;
 9. AZ ELFOGADOTT ALAPTÖRVÉNYT ÉS AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT A
MEGALKOTÁSRA VONATKOZÓ, AZ ALAPTÖRVÉNYBEN FOGLALT ELJÁRÁSI
KÖVETELMÉNYEKKEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁRA MEGKÜLDHETI AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNAK, AZ ELFOGADOTT TÖRVÉNYT AZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ
ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁRA MEGKÜLDHETI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNAK, AZ
ELFOGADOTT TÖRVÉNYT AZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁNAK VIZSGÁLATÁRA
MEGKÜLDHETI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGNAK, VAGY MEGFONTOLÁSRA VISSZAKÜLDHETI AZ
ORSZÁGGYŰLÉSNEK; 10. JAVASLATOT TESZ A MINISZTERELNÖK, A KÚRIA ELNÖKE, AZ
ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE, A LEGFŐBB ÜGYÉSZ, AZ ALAPVETŐ JOGOK
BIZTOSA SZEMÉLYÉRE; 11. KINEVEZI A HIVATÁSOS BÍRÁKAT ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS
ELNÖKÉT; 12. MEGERŐSÍTI TISZTSÉGÉBEN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
ELNÖKÉT ÉS A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA ELNÖKÉT; 13. KIALAKÍTJA A HIVATALA
SZERVEZETÉT. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK AZ ITT MEGHATÁROZOTT JOGKÖRÉT ÖNÁLLÓAN
GYAKOROLHATJA.
 AZ ALAPTÖRVÉNY MEGHATÁROZZA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK AZON JOGKÖREIT,
AMELYEKHEZ A KORMÁNY TAGJÁNAK ELLENJEGYZÉSE SZÜKSÉGES. A KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK ALÁBBI INTÉZKEDÉSEIHEZ ÉS DÖNTÉSEIHEZ SZÜKSÉGES ELLENJEGYZÉS (HA
 TÖRVÉNY ELTÉRŐEN NEM RENDELKEZIK): A. AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELHATALMAZÁSA
ALAPJÁN NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ HATÁLYÁNAK ELISMERÉSE; B. NAGYKÖVETEK
ÉS KÖVETEK FOGADÁSA, MEGBÍZÁSA; C. MINISZTEREK, A MAGYAR NEMZETI BANK
ELNÖKE, ALELNÖKEI, AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV VEZETŐJE ÉS AZ EGYETEMI TANÁROK
KINEVEZÉSE;
 D. AZ EGYETEMEK REKTORAINAK MEGBÍZÁSA; E. A TÁBORNOKOK KINEVEZÉSE ÉS
ELŐLÉPTETÉSE; F. TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KITÜNTETÉSEK, DÍJAK, CÍMEK
ADOMÁNYOZÁSA, KÜLFÖLDI ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK VISELÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE; G. AZ
EGYÉNI KEGYELMEZÉS JOGÁNAK GYAKORLÁSA; H. DÖNTÉS A FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBE
TARTOZÓ TERÜLETSZERVEZÉSI KÉRDÉSEKBEN; I. DÖNTÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG
MEGSZERZÉSÉVEL ÉS MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN; J. DÖNTÉS MINDAZON
ÜGYEKBEN, AMELYEKET A TÖRVÉNY HATÁSKÖRÉBE UTAL. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A B.-E.
PONTOKBAN FOGLALTAK TELJESÍTÉSÉT MEGTAGADJA, HA A JOGSZABÁLYI FELTÉTELEK
HIÁNYOZNAK VAGY ALAPOS OKKAL ARRA KÖVETKEZTET, HOGY AZ ÁLLAMSZERVEZET
DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK SÚLYOS ZAVARÁT EREDMÉNYEZNÉ. A KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK AZ F. PONTBAN FOGLALTAK TELJESÍTÉSÉT MEGTAGADJA, HA AZ ALAPTÖRVÉNY
ÉRTÉKRENDJÉT SÉRTENÉ.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÖT (5) ÉVRE VÁLASZTJA, EGYSZER
ÚJRAVÁLASZTHATÓ. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKKÉ MEGVÁLASZTHATÓ BÁRMELY MAGYAR
ÁLLAMPOLGÁR, AKI A HARMINCÖTÖDIK (35.) ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTTE.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK SZEMÉLYE SÉRTHETETLEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TISZTSÉG
ÖSSZEEGYEZTETHETETLEN MINDEN MÁS ÁLLAMI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI
TISZTSÉGGEL ÉS MEGBÍZATÁSSAL. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MÁS KERESŐ FOGLALKOZÁST
NEM FOLYTATHAT, ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉGÉÉRT – A SZERZŐI JOGI VÉDELEM ALÁ ESŐ
TEVÉKENYSÉG KIVÉTELÉVEL – DÍJAZÁST NEM FOGADHAT EL.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK A. A MEGBÍZATÁSI IDEJÉNEK
LEJÁRTÁVAL; B. HALÁLÁVAL; C. HA KILENCVEN NAPOT MEGHALADÓ IDŐN ÁT KÉPTELEN
FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA; D. HA A MEGVÁLASZTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MÁR
NEM ÁLLNAK FENN; E. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KIMONDÁSÁVAL; F. LEMONDÁSÁVAL.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ELLEN BÜNTETŐELJÁRÁST CSAK MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE
UTÁN LEHET INDÍTANI. AZ ALAPTÖRVÉNYT VAGY TISZTSÉGE GYAKORLÁSÁVAL
ÖSSZEFÜGGÉSBEN VALAMELY TÖRVÉNYT SZÁNDÉKOSAN MEGSÉRTŐ, ILLETVE SZÁNDÉKOS
BŰNCSELEKMÉNYT ELKÖVETŐ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKKEL SZEMBEN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELŐK EGYÖTÖDE INDÍTVÁNYOZHATJA A TISZTSÉGTŐL VALÓ MEGFOSZTÁST.
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A VOLT KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSÁNAK RÉSZLETES
SZABÁLYAIT ÉS JAVADALMAZÁSÁT SARKALATOS TÖRVÉNY HATÁROZZA MEG (A
 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS JAVADALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CX.
TÖRVÉNY).
 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁTMENETI AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN AZ AKADÁLYOZTATÁS
MEGSZŰNÉSÉIG VAGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE ESETÉN
AZ ÚJ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HIVATALBA LÉPÉSÉIG A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FELADAT- ÉS
HATÁSKÖRÉT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE GYAKOROLJA.
3. A KORMÁNY
 A KORMÁNY A VÉGREHAJTÓ HATALOM ÁLTALÁNOS SZERVE, AMELYNEK FELADAT- ÉS
HATÁSKÖRE KITERJED MINDARRA, AMIT AZ ALAPTÖRVÉNY VAGY JOGSZABÁLY
KIFEJEZETTEN NEM UTAL MÁS SZERV FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÉBE. A KORMÁNY AZ
ORSZÁGGYŰLÉSNEK FELELŐS. A KORMÁNY A KÖZIGAZGATÁS LEGFŐBB SZERVE,
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKET HOZHAT LÉTRE.
FELADATKÖRÉBEN ELJÁRVA A KORMÁNY TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOTT
TÁRGYKÖRBEN, ILLETVE TÖRVÉNYBEN KAPOTT FELHATALMAZÁS ALAPJÁN RENDELETET
ALKOT. A KORMÁNY RENDELETE TÖRVÉNNYEL NEM LEHET ELLENTÉTES. A KORMÁNY
TAGJAI A MINISZTERELNÖK ÉS A MINISZTEREK. A MINISZTERELNÖK RENDELETBEN A
MINISZTEREK KÖZÜL EGY VAGY TÖBB MINISZTERELNÖK-HELYETTEST JELÖL KI. A
MINISZTERELNÖKÖT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JAVASLATÁRA VÁLASZTJA
MEG. A MINISZTERELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK TÖBB
MINT FELÉNEK A SZAVAZATA SZÜKSÉGES. A MINISZTERELNÖK A MEGVÁLASZTÁSÁVAL LÉP
HIVATALBA. A MINISZTERT A MINISZTERELNÖK JAVASLATÁRA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
NEVEZI KI. A MINISZTER A KINEVEZÉSÉBEN MEGJELÖLT IDŐPONTBAN, ENNEK HIÁNYÁBAN
A KINEVEZÉSÉVEL LÉP HIVATALBA.
 A KORMÁNY A MINISZTEREK KINEVEZÉSÉVEL ALAKUL MEG. A KORMÁNY TAGJA AZ
ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT ESKÜT TESZ. A MINISZTÉRIUMOK FELSOROLÁSÁRÓL KÜLÖN
TÖRVÉNY RENDELKEZIK (A JELENLEG HATÁLYOS TÖRVÉNY: MAGYARORSZÁG
MINISZTÉRIUMAINAK FELSOROLÁSÁRÓL 2022. ÉVI II. TÖRVÉNY). TÁRCA NÉLKÜLI
MINISZTER A KORMÁNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATKÖR ELLÁTÁSÁRA NEVEZHETŐ
KI. A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVE A
FŐVÁROSI ÉS VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL. AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT A KORMÁNY
ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁT A MINISZTERELNÖK HATÁROZZA MEG. A MINISZTER A
KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK KERETEI KÖZÖTT ÖNÁLLÓAN IRÁNYÍTJA AZ
ÁLLAMIGAZGATÁSNAK A FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGAIT ÉS AZ ALÁRENDELT SZERVEKET,
ÉS ELLÁTJA A KORMÁNY VAGY MINISZTERELNÖK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT.
A KORMÁNY TAGJA TÖRVÉNYBEN VAGY KORMÁNYRENDELETBEN KAPOTT
FELHATALMAZÁS ALAPJÁN, FELADATKÖRÉBEN ELJÁRVA, ÖNÁLLÓAN VAGY MÁS MINISZTER
 EGYETÉRTÉSÉVEL RENDELETET ALKOT, AMELY TÖRVÉNNYEL, KORMÁNYRENDELETTEL ÉS A
MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKÉNEK RENDELETÉVEL NEM LEHET ELLENTÉTES.
 A KORMÁNY TAGJA TEVÉKENYSÉGÉÉRT FELELŐS AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK, VALAMINT A
MINISZTER A MINISZTERELNÖKNEK. A KORMÁNY TAGJA RÉSZT VEHET ÉS FELSZÓLALHAT
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSEIN. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG AZ
ÜLÉSEN VALÓ MEGJELENÉSRE KÖTELEZHETI A KORMÁNY TAGJÁT. A KORMÁNY TAGJA
JOGÁLLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAIT, JAVADALMAZÁSÁT, VALAMINT A MINISZTEREK
HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJÉT TÖRVÉNY HATÁROZZA MEG (A JELENLEG HATÁLYOS
SZABÁLYOZÁS A KORMÁNY TAGJAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉRŐL SZÓLÓ 182/2022.
(V. 24.) KORM. RENDELET).
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁJÉKOZTATÁST KÉRHET A KORMÁNYTÓL AZ EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZATI RÉSZVÉTELLEL MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEINEK DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSBAN
KÉPVISELENDŐ KORMÁNYÁLLÁSPONTRÓL, ÉS ÁLLÁST FOGLALHAT AZ ELJÁRÁSBAN
NAPIRENDEN SZEREPLŐ TERVEZETRŐL. A KORMÁNY AZ EURÓPAI UNIÓS
DÖNTÉSHOZATAL SORÁN AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁNAK ALAPULVÉTELÉVEL
JÁR EL.
 AZ ALAPTÖRVÉNY SZERINT LEHETŐSÉG VAN A MINISZTERELNÖKKEL SZEMBEN
BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY ELŐTERJESZTÉSÉRE (AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK
EGYÖTÖDE INDÍTVÁNYOZHATJA ÍRÁSBAN, A MINISZTERELNÖKI TISZTSÉGRE JAVASOLT
SZEMÉLY MEGJELÖLÉSÉVEL).
4. AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZHATJA LÉTRE A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÖRÉBE TARTOZÓ EGYES
FELADAT-ÉS HATÁSKÖRÖK ELLÁTÁSÁRA ÉS GYAKORLÁSÁRA (PL.: A NEMZETI MÉDIA ÉS
HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG, A SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI HATÓSÁGA). AZ
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV VEZETŐJÉT A MINISZTERELNÖK VAGY A MINISZTERELNÖK
JAVASLATÁRA A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NEVEZI KI A SARKALATOS TÖRVÉNYBEN
MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAMRA. AZ ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV VEZETŐJE AZ ÖNÁLLÓ
SZABÁLYOZÓ SZERV TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉVENTE BESZÁMOL AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK. AZ
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVE VEZETŐJE TÖRVÉNYBEN KAPOTT FELHATALMAZÁS ALAPJÁN,
SARKALATOS TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT FELADATKÖRÉBEN RENDELETET AD KI,
AMELY TÖRVÉNNYEL, KORMÁNYRENDELETTEL, MINISZTERELNÖKI RENDELETTEL,
MINISZTERI RENDELETTEL ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKÉNEK RENDELETÉVEL
NEM LEHET ELLENTÉTES.
5. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG AZ ALAPTÖRVÉNY VÉDELMÉNEK LEGFŐBB SZERVE. A TALÁROS
TESTÜLET DEMOKRATIKUS JOGÁLLAMOKBAN A JOGREND EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÉKA. AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 1. AZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANG SZEMPONTJÁBÓL
 MEGVIZSGÁLJA AZ ELFOGADOTT, DE KI NEM HIRDETETT TÖRVÉNYEKET; 2. BÍRÓI
KEZDEMÉNYEZÉSRE SORON KÍVÜL, DE LEGKÉSŐBB KILENCVEN NAPON BELÜL
FELÜLVIZSGÁLJA AZ EGYEDI ÜGYBEN ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYNAK AZ
ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁT; 3. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ALAPJÁN
FELÜLVIZSGÁLJA AZ EGYEDI ÜGYEKBEN ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYNAK AZ
ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁT; 4. ALKOTMÁNYJOGI PANASZ ALAPJÁN
FELÜLVIZSGÁLJA A BÍRÓI DÖNTÉSNEK AZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁT; 5. A
KORMÁNY, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK EGYNEGYEDE, A KÚRIA ELNÖKE, A LEGFŐBB
ÜGYÉSZ VAGY AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA KEZDEMÉNYEZÉSÉRE FELÜLVIZSGÁLJA A
JOGSZABÁLYOKNAK AZ ALAPTÖRVÉNNYEL VALÓ ÖSSZHANGJÁT; 6. VIZSGÁLJA A
JOGSZABÁLYOK NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉSÉT; 7. AZ ALAPTÖRVÉNYBEN, ILLETVE
A SARKALATOS TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT TOVÁBBI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖKET
GYAKOROL.
 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TIZENÖT (15) TAGBÓL ÁLLÓ TESTÜLET, AMELYNEK TAGJAIT AZ
ORSZÁGGYŰLÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK KÉTHARMADÁNAK SZAVAZATÁVAL
TIZENKÉT (12) ÉVRE VÁLASZTJA.
 AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK KÉTHARMADÁNAK SZAVAZATÁVAL AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAI KÖZÜL ELNÖKÖT VÁLASZT, AZ ELNÖK MEGBÍZATÁSA AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓI HIVATALI IDEJE LEJÁRTÁIG TART. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAI NEM
LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK, POLITIKAI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTATHATNAK. AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRÉNEK, SZERVEZETÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES
SZABÁLYAIT SARKALATOS TÖRVÉNY HATÁROZZA MEG (LÁSD AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL
SZÓLÓ 2011. ÉVI CLI. TÖRVÉNY). AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A RENDES BÍRÓSÁGI
SZERVEZETTŐL TELJES MÉRTÉKBEN ELKÜLÖNÜL. AZ IS KÜLÖNBSÉGET JELENT KÖZÖTTÜK,
HOGY AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EGY SZERVET ( EGY BÍRÓSÁGOT) JELENT, MÍG A
BÍRÓSÁGI SZERVEZET PEDIG SZINTENKÉNT FELÉPÜLŐ, AZ EGÉSZ ORSZÁGOT LEFEDŐ
STRUKTÚRÁT (TÖBB BÍRÓSÁGOT).
6. A BÍRÓSÁG
 A BÍRÓSÁGOK IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGET LÁTNAK EL. A LEGFŐBB BÍRÓSÁGI
SZERV A KÚRIA. A BÍRÓSÁG DÖNT: 1. BÜNTETŐÜGYBEN, 2. MAGÁNJOGI JOGVITÁBAN,
3. A KÖZIGAZGATÁSI HATÁROZATOK TÖRVÉNYESSÉGÉRŐL, 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI
RENDELET MÁS JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZÉSÉRŐL ÉS MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL, 5. A HELYI
ÖNKORMÁNYZAT TÖRVÉNYEN ALAPULÓ JOGALKOTÁSI KÖTELEZETTSÉGE
ELMULASZTÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL ÉS TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT EGYÉB
ÜGYBEN.
 A KÚRIA BIZTOSÍTJA A BÍRÓSÁGOK JOGALKALMAZÁSÁNAK EGYSÉGÉT, A BÍRÓSÁGOKRA
KÖTELEZŐ JOGEGYSÉGI HATÁROZATOT HOZ. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET TÖBBSZINTŰ
 (JÁRÁSBÍRÓSÁG, TÖRVÉNYSZÉK, ÍTÉLŐTÁBLA, KÚRIA). A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSÁNAK
KÖZPONTI FELADATAIT AZ ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL (OBH) ELNÖKE VÉGZI. AZ
ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS (OBT) FELÜGYELI A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSÁT. AZ
OBH ELNÖKÉT KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JAVASLATÁRA AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA
KILENC (9) ÉVRE, A MEGVÁLASZTÁSÁHOZ KÉTHARMADOS SZAVAZATARÁNY SZÜKSÉGES.
AZ OBT TAGJA A KÚRIA ELNÖKE. A BÍRÓSÁGI SZERVEZETRE ÉS ANNAK IGAZGATÁSÁRA,
VALAMINT A BÍRÁK JOGÁLLÁSÁRA ÉS JAVADALMAZÁSÁRA KÜLÖN SARKALATOS
TÖRVÉNYEK VONATKOZNAK (2011. ÉVI CLXI. TÖRVÉNY, 2011. ÉVI CLXII. TÖRVÉNY).
 A BÍRÁK FÜGGETLENEK, ÉS CSAK A TÖRVÉNYNEK VANNAK ALÁRENDELVE, ÍTÉLKEZÉSI
TEVÉKENYSÉGÜKBEN NEM UTASÍTHATÓAK. A BÍRÁKAT TISZTSÉGÜKBŐL CSAK SARKALATOS
TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT OKBÓL ÉS ELJÁRÁS KERETÉBEN LEHET ELMOZDÍTANI. A
BÍRÁK NEM LEHETNEK TAGJAI PÁRTNAK ÉS POLITIKAI TEVÉKENYSÉGET NEM
FOLYTATHATNAK. A BÍRÁKAT A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK NEVEZI KI. BÍRÓVÁ AZ NEVETHETŐ
KI, AKI A HARMINCADIK (30.) ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTTE.
 A KÚRIA ELNÖKÉT A BÍRÁK KÖZÜL A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JAVASLATÁRA AZ
ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA, KÉTHARMADOS SZAVAZATARÁNNYAL. A BÍRÓSÁG – HA
TÖRVÉNY MÁSKÉPPEN NEM RENDELKEZIK – TANÁCSBAN ÍTÉLKEZIK. EGYESBÍRÓKÉNT ÉS A
TANÁCS ELNÖKEKÉNT CSAK HIVATÁSOS BÍRÓ JÁRHAT EL.
 A BÍRÓSÁGOK A JOGALKALMAZÁS SORÁN A JOGSZABÁLYOK SZÖVEGÉT ELSŐSORBAN
AZOK CÉLJÁVAL ÉS AZ ALAPTÖRVÉNNYEL ÖSSZHANGBAN ÉRTELMEZIK. A JOGSZABÁLYOK
CÉLJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN ELSŐSORBAN A JOGSZABÁLY PREAMBULUMÁT, ILLETVE
A JOGSZABÁLY MEGALKOTÁSÁRA VAGY MÓDOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
INDOKOLÁSÁT KELL FIGYELEMBE VENNI.
7. AZ ÜGYÉSZSÉG
 A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG FÜGGETLEN, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖZREMŰKÖDŐJEKÉNT MINT KÖZVÁDLÓ AZ ÁLLAM BÜNTETŐIGÉNYÉNEK KIZÁRÓLAGOS
ÉRVÉNYESÍTŐJE. AZ ÜGYÉSZSÉG ÜLDÖZI A BŰNCSELEKMÉNYEKET (1.), FELLÉP MÁS
JOGSÉRTŐ CSELEKMÉNYEKKEL ÉS MULASZTÁSOKKAL SZEMBEN (2.), VALAMINT ELŐSEGÍTI
A JOGELLENES CSELEKMÉNYEK MEGELŐZÉSÉT (3.).
 A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG: 1. A TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT
JOGOKAT GYAKOROL A NYOMOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN; 2. KÉPVISELI A KÖZVÁDAT A
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN; 3. FELÜGYELETET GYAKOROL A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
TÖRVÉNYESSÉGE FELETT; 4. A KÖZÉRDEK VÉDELMEZŐJEKÉNT AZ ALAPTÖRVÉNY VAGY
TÖRVÉNY ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TOVÁBBI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖKET GYAKOROL.
 AZ ÜGYÉSZI SZERVEZETET A LEGFŐBB ÜGYÉSZ VEZETI ÉS IRÁNYÍTJA, KINEVEZI AZ
ÜGYÉSZEKET. A LEGFŐBB ÜGYÉSZT AZ ÜGYÉSZEK KÖZÜL A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
JAVASLATÁRA AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA KILENC (9) ÉVRE, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI
 KÉPVISELŐK KÉTHARMADOS SZAVAZATARÁNYÁVAL. A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÉVENTE
BESZÁMOL TEVÉKENYSÉGÉRŐL AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK. AZ ÜGYÉSZEK NEM LEHETNEK
TAGJAI PÁRTNAK ÉS NEM FOLYTATHATNAK POLITIKAI TEVÉKENYSÉGET. AZ ÜGYÉSZSÉG
SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÉS AZ ÜGYÉSZEK
JOGÁLLÁSÁRA ÉS JAVADALMAZÁSÁRA KÜLÖN SARKALATOS TÖRVÉNYEK VONATKOZNAK
(2011. ÉVI CLXIII. TÖRVÉNY, 2011. ÉVI CLXIV. TÖRVÉNY).
