Helyzetkép a megváltozott munkaképességek

foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Helyzetkép
a megváltozott munkaképességek foglalkoztatásáról

2017- 2020

1
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Helyzetkép a megváltozott munkaképességek foglalkoztatásáról -

2017-2020

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által működtetett Munkaerőfelmérés

alapadatgyűjtése 2017. II. negyedévében és azóta minden év második negyedévében
olyan információkkal egészül ki, amely lehetőséget ad a megváltozott
munkaképességű népesség lehatárolására, demográfiai és munkaerőpiaci jellemzői
bemutatására, a változások nyomon követésére. A kérdéseket a II. negyedévi mintába
tartozó 19–64 éves személyek válaszolják meg.

A következőkben ezeknek az információknak a segítségével mutatjuk be a

megváltozott munkaképességű személyek demográfiai és más jellemzőit. Azokban a
dimenziókban, ahol időbeliségnek jelentősége van, bemutatjuk az adatok változását,
más esetekben a legközelebbi időszakra koncentrálunk.

A KSH utolsó publikációja a 2020. II. negyedéves felvételből származik.

2
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Jellemzők

Megváltozott munkaképességűek száma

A vizsgált időszakban 2020-ra a megváltozott munkaképességűek száma 555,5 ezer

főről 458,7 ezer főre csökkent a KSH mérése alapján. 2017. és 2019. között a férfiak
aránya 46,1% és 46,7% között volt. 2020-ra a megváltozott munkaképességűek körében
emelkedett a férfiak aránya 48,4%-ra, de továbbra is a nők többsége a jellemző.

Megváltozott munkaképességűek száma (fő)

555,5
511,8 496,1
600 458,7 600,0

400 297,8 272,8 400,0

267,4 236,6
200 200,0
257,7 239,0 228,7 222,1
0 0,0
2017. II. 2018. II. 2019. II. 2020. II.
negyedév negyedév negyedév negyedév

Férfi Nő

Forrás: KSH

Megváltozott munkaképességűek életkor összetétele

A megváltozott munkaképességű személyek életkori összetételére jellemző, hogy a

vizsgált időszakban a legidősebb két korcsoportban (55-59 és 60-64 éveset) többen
vannak, mint az alatta lévő hét kohorszban.

Megváltozott munkaképességűek száma életkor szerint

(fő)
2020. II. negyedév

2019. II. negyedév

2018. II. negyedév

2017. II. negyedév

0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000
19–24 25–29 30–34 35–39 40–44
Forrás: KSH

3
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Iskolai végzettség szerinti összetétel

A vizsgált időszakban a megváltozott munkaképességűek mintegy 73%-a legfeljebb

általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezett (2020-ban 317,6 ezer fő
volt a számuk). 2020-ban az érettségivel rendelkezők aránya 23,0% volt, ebből szakma
nélkül, csak érettségivel rendelkezők arány 7,5%. A felsőfokú végzettségű
megváltozott munkaképességűek aránya 2020-ban, 1,7 százalékponttal magasabb,
mint 2017-ben.

Megváltozott munkaképességűek összetétele iskolai végzettség

szerint 2017, 2020. évben (%)

45,0
40,0
35,0 2017. II. negyedév
30,0
25,0 2020. II. negyedév
38,4

36,9

20,0
35,7

32,3

15,0
10,0
15,4
13,0
6,8

7,5

6,1

7,8
5,0
0,0
legfeljebb alapfok

felsőfok
középfok érettségi nélkül

középfok érettségivel és
középfok érettségivel
szakképesítés nélkül

szakképesítéssel
szakképesítéssel

Forrás: KSH

Területi megoszlás

2020-ban a KSH felvétele szerint a legtöbb megváltozott munkaképességű személy az

Észak-Alföld régióban volt, mintegy 100,4 ezer fő, ez az országos létszám 18,6%-a.
Szintén magas a számuk az Észak-Magyarország (14,4%) és a Dél-Alföld régióban
(14,4%). Nyugat-Dunántúlon voltak legkevesebben, 36,7 ezer fő (8,0)%.

2017. és 2020. között minden régióban csökkent a megváltozott munkaképességű

személyek száma. A legnagyobb arányú csökkenés a Dél-Alföld régióban ment végbe
26,8%-al, 26,8%-kal (24,3 ezer fő) voltak kevesebben 2020-ban. A legkisebb mértékű

4
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

létszámcsökkenés Pest megyében (régió) történt 3,6 ezer fő, ami 9,3%-os csökkenésnek
felel meg.

Megváltozott munkaképességűek száma régiónként (fő)

120000
2017. II. negyedév
100000
2020. II. negyedév
80000
60000

100 398
40000
57 235

50 908

54 695

51 051

54 587

42 602

42 949

36 701

74 334

60 063

80 817

65 946

85 200

90 509

66 213
20000
0
Pest

Dunántúl

Dunántúl

Dunántúl

Magyarorsá
Budapest

Dél-Alföld
Észak-Alföld
Nyugat-
Közép-

Dél-

Észak-

g
Forrás: KSH

Megváltozott munkaképességűek gazdasági aktivitása

2020-ban a megváltozott munkaképességű személyek között országos szinten 27,5%

(123,1 ezer fő) tekinthető foglalkoztatottnak. Munkanélküliek aránya 3,0%, amely 13,7
ezer főt jelentett. A vizsgált 19-64 korosztályon belül a megváltozott munkaképességű
személyek 69,5%-a (318,9 ezer fő) inaktív.

Az egyes régiók közül a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya a

Nyugat-Dunántúl régióban volt a legmagasabb, 36,9%. Szintén magasnak tekinthető a
foglalkoztatottak aránya az Észak-Alföld régióban (31,5%) és Budapesten (29,1%). A
Dél-Dunántúl régióban (22,6%) és a Dél-Alföld régióban (23,4%) a legalacsonyabb a
megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya.
A munkanélküliek aránya a Dél-Alföld régióban legmagasabb, 7,0% (4,6 ezer fő), a
Nyugat-Dunántúl régióban nem volt munkanélküli a megváltozott
munkaképességűek között.

5
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Az inaktívak aránya mindegyik régióban magas, de a Dél-Dunántúl régióban (75,8%),

a Közép-Dunántúl régióban (72,3%) és a Pest megyében (72,6%) magasabb az átlagnál.

Forrás: KSH

A kapott juttatások

A vizsgált 2017-2020 közötti időszakban a megváltozott munkaképességű személyek

közel háromnegyede kapott valamilyen juttatást. Legtöbben rokkantsági nyugdíjban
részesültek 2017-ben 62,6% (347,5 ezer fő), 2020-ban pedig 58,0% (266,0 ezer fő).

Megváltozott munkaképességűek száma a kapott juttatás

szerint 2017-ben és 2020-ban (fő)
400 000
347 533
2017. II. negyedév
300 000 266 011
2020. II. negyedév
200 000
117 648 126 106
100 000 74 588
45 935
15 756 20 631
0
öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj egyéb juttatás* fentiek közül
korhatár előtti ellátás egyikben sem
részesül
Forrás: KSH
*Egyéb juttatás: gyed, gyes, gyet, özvegyi és ideiglenes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ápolási díj és egyéb
járadék, pótlék, járandóság, kivéve a munkaerőpiaci támogatásokat.

6
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Öregségi nyugdíjban 2017-ben 13,4%, míg 2020-ban 10,0% részesült. Az egyéb

juttatásban részesültek aránya is csökken 2020-ra 1,7 százalékponttal 4,5%-ra (20,6 ezer
fő). 2020-ban a megváltozott munkaképességűek közül juttatásban nem részesülők
aránya és száma is jelentősen kisebb lett 2017-hez viszonyítva, a juttatás nélküliek
száma 117,6 ezer főről 126,1 ezer főre nőtt, az arányuk pedig 6,3 százalékponttal
emelkedve 27,5% lett 2020-ban.

Megváltozott munkaképességűek háztartásának néhány jellemzője 2020-ban

Háztartás aktivitása
2020-ban a megváltozott munkaképességű személyek közül 289,2 ezer főnek (63,0%)
van a háztartásában olyan személy, aki dolgozik. További 148,6 ezer főnek (32,4%) a
háztartásában minden személy munkanélküli vagy inaktív. 3,5% (16.0 ezer fő)
háztartásában mindenki inaktív. A vizsgált évben 4,8 ezer fő (1,1%) volt, akinek a
háztartásában a háztartás 15–74 éves tagjai mind munkanélküliek.

Megváltozott munkaképeségű személyek aránya egyes

foglalkoztatási típusú háztartásokban 2020-ban (%)

1,1
63,0 32,4
3,5

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0

van foglalkoztatott a háztartásban a háztartás 15–74 éves tagjai mind munkanélküliek

mind inaktívak mind munkanélküliek vagy inaktívak
Forrás: KSH

7
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Házastárs aktivitása
A megváltozott munkaképességű személyek 48,4%-ának (221,9 ezer fő) nem volt 2020-
ban házastársa vagy élettársa. 123,0 ezer fő (28,8%) házas(élet)társának van munkája
(foglalkoztatott). További, 96,5 ezer főnek (21,0%) az élettársa inaktív és a
munkanélküli házas(élet)társsal élt 8,3 ezer (1,8%) megváltozott munkaképességű
személy.

Megváltozott munkaképeségű személyek aránya a

házastársának aktivitása szerint 2020-ban (%)

28,8 1,8 21,0 48,4

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0
házas(élet)társ foglalkoztatott házas(élet)társ munkanélküli
a házas(élet)társ inaktív nincs házastárs

Forrás: KSH

15 év alatti gyermekek száma a megváltozott munkaképességűek háztartásában

2020-ban a megváltozott munkaképességű személyek 85,5%-ának (392,1 ezer fő) nincs
15 év alatti gyermeke a háztartásában. Egy 15 év alatti gyereke 42,2 ezer főnek (9,2%)
volt, két 15 év alatti gyermeke 14,0 ezer főnek (3,0%) volt és 3 vagy több15 év alatti
gyermeke 10,4 ezer (2,3%) megváltozott munkaképességű személynek.

A megváltozott munkaképeségű személyek aránya 15 év alatti

gyermekek száma szerint a háztartásában 2020-ban (%)

85,5 9,2 3,0 2,3

75,0 80,0 85,0 90,0 95,0 100,0

nincs 15 év alatti gyermek 1 fő 15 év alatti gyermek
2 fő 15 év alatti gyermek 3 vagy több fő 15 év alatti gyermek
Forrás: KSH

8
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Foglalkoztatás

Megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci részvétele

A KSH, 2020-ban mért adatai alapján megváltozott munkaképességű személyek közül

69,5% volt inaktív, ami 318,9 ezer főt jelent. A foglalkoztatottak aránya 27,5% (126,1
ezer fő) volt 2020-ban. Az összes 458,7 ezer megváltozott munkaképességű személy
közül mindössze 13,7 ezer fő volt munkanélküli, ez az 3,0%-ot jelent.

A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci részvétele

2020-ban (%)

27,5 3,0 69,5

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási mutatói

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási

mutatóinak összehasonlítása

A következőkben bemutatjuk a megváltozott munkaképességűek és a nem

megváltozott munkaképeségűek foglalkoztatási szintje közötti eltéréseket a
foglalkoztatási mutatók alapján.

9
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Foglalkoztatási arány

Foglalkoztatási arány a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó

népességhez viszonyított aránya.
Bár a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya a vizsgált négy év alatt
5,4 százalékponttal nőtt 2020-ig 27,5%-ra, így is jelentősen elmarad a nem megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatási arányától, ami 2020-ban 77,0% volt. A nem
megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya a vizsgált négy évben kis
mértékben csökkent.

Foglalkoztatási arány a megváltozott és nem megváltozott

munkaképességűek esetént 2017-2020 (%)
85,0
75,0
77,3 78,3 78,9 77,0
65,0 Megváltozott
munkaképességű
55,0
45,0
Nem megváltozott
35,0 27,5 munkaképességű
22,1 23,4 23,8
25,0
15,0
2017. II. negyedév 2018. II. negyedév 2019. II. negyedév 2020. II. negyedév

Forrás: KSH

Munkanélküliségi ráta

Munkanélküliségi ráta jelentése: a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív

népességen belül, százalékában kifejezve.

A megváltozott munkaképességűek munkanélküliségi rátája a vizsgált négy év alatt

4,6 százalékpontot csökkenve 9,8% volt 2020-ban. Ez az arány a csökkenés ellenére is
több mint kétszerese a nem megváltozott munkaképességűek esetén mért
munkanélküliségi rátának, ami 4,5% volt 2020.II. negyedévben.

10
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A két csoport közötti munkanélküliségi ráta béli különbség magas annak ellenére,
hogy a megváltozott munkaképességűek rátája csökkent, a nem megváltozott
munkaképességűeké pedig nőtt a vizsgált időszakban.

Munkanélküliségi ráta a megváltozott és nem megváltozott

munkaképességűek esetént 2017-2020 (%)

16,0 14,4
14,0
12,0 9,8 10,3 9,8 Megváltozott
10,0 munkaképességű
8,0
6,0 3,9 4,5
3,3 3,1
4,0
Nem megváltozott
2,0
munkaképességű
0,0
2017. II. 2018. II. 2019. II. 2020. II.
negyedév negyedév negyedév negyedév

Forrás: KSH

Aktivitási arány

Aktivitási arány a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek)

népességen belüli aránya.
Az aktivitási arány a megváltozott munkaképességű személyek esetén a KSH mérése
alapján, vizsgált 2017-2020 közötti időszakban 25,8%-ról 30,5%-ra emelkedett. Ezzel
szemben a nem megváltozott munkaképességűek aktivitási rátája lényegében nem
változott a vizsgált négy év alatt, 2020-ban ez a mutató 80,6% volt az esetükben.

Aktivitási arány a megváltozott és nem megváltozott

munkaképességűek esetént 2017-2020 (%)

100,0
80,0
60,0 80,5 80,9 81,4 80,6
Megváltozott
40,0 munkaképességű
20,0 Nem megváltozott
25,8 26,0 26,5 30,5
0,0 munkaképességű
2017. II. 2018. II. 2019. II. 2020. II.
negyedév negyedév negyedév negyedév

Forrás: KSH

11
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A megváltozott munkaképességűek munkaszerződésének ideje

A megváltozott munkaképességű alkalmazásban álló foglalkoztatottak között 2020-

ban 86,7% (97,6 ezer fő) rendelkezik határozatlan idejű munkaszerződéssel. A
határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkozatottak aránya 8,0 százalékponttal
volt a magasabb a nem megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak körében
(94,7%).

Határozott idejű szerződéssel két és félszer annyi (13,5 ezer fő; 13,3%) megváltozott
munkaképességű személy dolgozik, mint nem megváltozott munkaképességű (5,3%).

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek a

munkaszerződés ideje szerint 2020-ban (%)

Nem megváltozott munka-

94,7 5,3
képességű

Megváltozott munka-
86,7 13,3
képességű

0% 20% 40% 60% 80% 100%

határozatlan idejű határozott

Forrás: KSH

A határozott időre szóló munkaszerződés oka

A megváltozott munkaképességűek körében a határozott idejű szerződés kötésének

2020-ban két fő okot mutatott ki a KSH, az egyik, hogy a személy közfoglakoztatásban
dolgozik (39,1% a határozott idejű szerződések között), a másik kiemelkedő ok az volt,
hogy nem talált más munkát (26,9% 4,0 ezer fő).

12
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A nem megváltozott munkaképességűek esetén csupán 18,1% azoknak az aránya,

akiknek azért van határozott idejű szerződésük mert nem találtak más munkát.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek aránya

határozott időre szóló szerződés oka szerint 2020-ban (%)
Nem megváltozott
18,1 36,2 36,9 8,8
munka- képességű

Megváltozott munka-
26,9 39,1 20,3 13,6
képességű

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem talált más munkát közfoglalkoztatásban vesz részt egyéb ok nincs különösebb ok

Forrás: KSH

A nem megváltozott munkaképességűek esetén a határozott idejű szerződések

kötésének 6,9%-nál nincs különösebb oka, további 36,2% pedig közfoglalkoztatásban
dolgozik.

Rész- illetve teljes munkaidős foglalkoztatás

Az atipikus foglalkoztatások közül az egyik legyakoribb a részmunkaidős

foglalkoztatás Magyarországon. A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak
között kiemelkedő arányban 40,0% (50,4 ezer fő) volt 2020-ban részmunkaidős
foglalkozatott, a nem megváltozott munkaképességűek közül csak 4,5% dolgozott
részmunkaidőben.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek aránya

rész- ill. teljes munkaidős foglalkoztatás szerint 2020-ban (%)

Nem megváltozott munka- képességű 4,5 95,5

Megváltozott munka- képességű 40,0 60,0

0% 20% 40% 60% 80% 100%

részmunkaidős teljes munkaidős

Forrás: KSH

13
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Rész- illetve teljes munkaidős foglalkoztatás oka

2020-ban a megváltozott munkaképességű részmunkaidőben foglalkoztatottak

(nyilvánvaló módon) 84,2%-a az egészségi állapota miatt volt részmunkaidős. A nem
megváltozott munkaképességűek között csak 2,8%, aki egyészségi állapota miatt
dolgozik részmunkaidőben.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek aránya

rész- ill. teljes munkaidős foglalkoztatás oka szerint 2020-ban (%)
Nem megváltozott
2,8 97,2
munka- képességű
Megváltozott
84,2 15,8
munka- képességű

0% 20% 40% 60% 80% 100%

egészségi állapota miatt egyéb okból

Forrás: KSH

Foglalkozás FEOR-08 főcsoport

2020-ban a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek közül minden negyedik

személy volt szellem foglalkozású, a fizikai foglalkozásúak arány 75,0% volt. a nem
megváltozott munkaképességűek esetén a szellemi-fizikai foglalkozásúak aránya
46,7% és 50,3% volt.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a foglalkozás jelege szerint 2020-ban (%)
Nem megváltozott munka- képességű 46,7 53,3

Megváltozott munka- képességű 25,0 75,0

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

Szellemi foglalkozások összesen Fizikai foglalkozások összesen

Forrás: KSH

14
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

2020-ban a megváltozott munkaképességű személyek legnagyobb számban (32,8 ezer

fő) a „szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokba” dolgozott, arányuk
26,0% volt. ebben a foglalkozáscsoportban dolgozó nem megváltozott
munkaképességűek aránya mindössze 7,9% volt.

A megváltozott munkaképességűek által következő legnagyobb számban űzött

foglalkozás a „gépkezelők, összeszerelők, járművezetők” foglalkozáscsoportba
tartozott, az itt dolgozók száma 23,3 ezer fő volt, a nem megváltozott
munkaképességűek körében az ezekben a foglalkozásokban dolgozók
aránya3,8%volt.

Az „ipari és építőipari” foglalkozásokban dolgozó megváltozott munkaképességűek

száma 17,0 ezer fő (13,5%) volt, a nem megváltozott munkaképességűek esetén ez az
arány 15,0%volt.

A fizikai foglalkozások közül a „kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban”

további 15,8 ezer fő (12,5%) megváltozott munkaképességű személy dolgozott, a nem
megváltozott munkaképességűekből13,9% dolgozik ezekben a foglalkozásokban.
A ”mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokban” 4,5%-os volt a
megváltozott munkaképességűek részvétele, ez az arány a nem megváltozott
munkaképességűek esetén is alacsony, 2,7%.

A szellemi foglalkozások közül a legmagasabb számú részvételt az „egyéb felsőfokú

vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban” mért a KSH a megváltozott
munkaképességű személyeknél. A nem megváltozott munkaképességűek körében az
ebben a foglalkozáscsoportban nagyobb arányban dolgoznak (16,2%).

15
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek száma foglalkozási

főcsoport szerint 2020-ban
Nem
Megváltozott
% megváltozott % Együtt =
mk.
mk.
Gazdasági, igazgatási, érdek-
képviseleti vezetők, 2093 1,7 153414 3,7 155507 3,6
törvényhozók
Felsőfokú képzettség önálló
alkalmazását igénylő 8858 7,0 830739 19,9 839597 19,6
foglalkozások
Egyéb felsőfokú vagy
középfokú képzettséget igénylő 12161 9,6 674895 16,2 687057 16,0
foglalkozások
Irodai és ügyviteli
(ügyfélkapcsolati) 8403 6,7 286426 6,9 294829 6,9
foglalkozások
Kereskedelmi és szolgáltatási
15789 12,5 580793 13,9 596582 13,9
foglalkozások
Mezőgazdasági és
5726 4,5 110816 2,7 116542 2,7
erdőgazdálkodási foglalkozások
Ipari és építőipari foglalkozások 16989 13,5 626422 15,0 643411 15,0
Gépkezelők, összeszerelők,
23278 18,5 575028 13,8 598307 13,9
járművezetők
Szakképzettséget nem igénylő
32809 26,0 329157 7,9 361966 8,4
(egyszerű) foglalkozások
Összesen 126106 100 4167692 100 4293798 100
Forrás: KSH

A „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban” közel

háromszor akkora arányban (19,9%) dolgoznak a nem megváltozott
munkaképességűek, mint a megváltozott munkaképességű személyek (7,0%).

Az „irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásokban” közel azonos arányban

dolgoznak a nem megváltozott munkaképességű személyek (6,9%), mint a
megváltozott munkaképességűek (6,7%).

A vezetői, „gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók”

foglalkozáscsoportban 2 százalékponttal alacsonyabb a megváltozott
munkaképességűek aránya (1,7%), mint a nem megváltozott munkaképességűek
aránya (3,7%).

16
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Otthoni munka, távmunka

Az otthoni munkavégzés lehetősége csak keveseknek elérhető. Soha nem dolgozott

otthon a megváltozott munkaképességűek 90,7%-a (114,3 ezer fő) és a nem
megváltozott munkaképességűek 83,3%-a
Az alkalmanként otthon dolgozók arány a nem megváltozott munkaképességűek
körében mintegy háromszor akkora (11,4%) arányú, mint a megváltozott
munkaképességű személyek esetén (3,7%; 4,7 ezer fő).
A jellemzően az otthonában dolgozók aránya közel azonos a két vizsgált csoportban,
a megváltozott munkaképességűek 5,6%-a, a nem megváltozott munkaképességűek
5,3% rendszeresen dolgozik otthon.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek aránya

az otthoni munka szerint 2020-ban (%)

Nem megváltozott munka- képességű 5,3 11,4 83,3

3,7
Megváltozott munka- képességű
5,6 90,7

0% 20% 40% 60% 80% 100%

jellemzően otthonában dolgozik alkalmanként otthon dolgozik soha nem dolgozik otthon

Forrás: KSH

Távmunka lehetőség mindkét vizsgált csoportban csak keveseknek volt elérhető 2020-
ban. A megváltozott munkaképességűek 93,0%-a nem végzett távmunkát, a nem
megváltozott munkaképességűek 84,0%-a. A távmunkavégzés lehetősége a Nem
megváltozott munkaképességűek körében több mint kétszer akkora arányban (16,0%)
van jelen, mint a megváltozott munkaképességű személyek körében (7,0%).

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a távmunkavégzés lehetősége szerint 2020-ban (%)
Nem megváltozott munka- képességű 16,0 84,0

Megváltozott munka- képességű 7,0 93,0

0% 20% 40% 60% 80% 100%

rendszeresen vagy alkalmanként végez távmunkát nem végez távmunkát

Forrás: KSH

17
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Munkahely jellemzői

A következőkben röviden vázoljuk a megváltozott munkaképességűek

munkahelyének néhány jellemzőjét. mint a vállalatnagyság, tulajdonforma és fő
tevékenység.

A telephely dolgozóinak száma

A megváltozott munkaképességűek az 1-10 fős munkahelyeken (21,5%) és az 50-299

fős (21,7%) munkahelyeken dolgoznak legnagyobb arányban. A nem megváltozott
munkaképességűek 23,7%-a dolgozik 1-10 fős munkahelyen és az 50-299 fős
munkahelyeken 21,0%. A megváltozott munkaképességűek 10,9%-a 11-19 fős
munkahelyen dolgozott 2020-ban, ebben a vállalat nagyságcsoportban a nem
megváltozott munkaképességűek 11,8%-a dolgozott ilyen nagyságú munkahelyeken.
Jellemzően két vállalat nagyságcsoportban tér el szignifikánsan a megváltozott
munkaképességűek aránya és a nem megváltozott munkaképességűek aránya, a 20-49
fős és 300 fő feletti munkahelyeken. A 20-49 fős munkahelyeken a megváltozott
munkaképességűek 20,4%-a dolgozik, 4,4 százalékponttal alacsonyabb az ebben a
vállalt nagyságcsoportban dolgozó nem megváltozott munkaképességűek aránya. A
300 fő feletti kategóriában fordított a helyzet, a nem megváltozott munkaképességűek
(16,1%) dolgoznak 3,9 százalékponttal magasabb arányban.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a munkahely nagysága szerint 2020-ban (%)
23,7
25,0 21,5 20,4 21,7 21,0
20,0 16,0 16,1
15,0 10,9 11,8 12,2 11,6
9,3
10,0
5,0 1,8 2,1
0,0
1–10 fő 11–19 fő 20–49 50–299 300–X nem tudja, de nem tudja, de
több mint 10 kevesebb
fő mint 11 fő
Megváltozott munka- képességű Nem megváltozott munka- képességű
Forrás: KSH

18
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A munkahely tulajdonformája

A megváltozott munkaképességűek 32,4%-a állami, önkormányzati tulajdonú

munkahelyen volt 2020-ban, közel hasonló arány volt a nem megváltozott
munkaképességűek munkahelyeinek esetében is (27,7%).

A magán és vegyes tulajdonú munkahelyek a megváltozott munkaképességűek

60,6%-ára volt jellemző 2020-ban, a nem megváltozott munkaképességűek 68,1%-a
dolgozott ilyen munkahelyeken.

Az egyéb tulajdonforma a megváltozott munkaképességűek 4,4%-ára volt jellemző,

nem ismert a tulajdon forma 2,6% esetében.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a munkahely tulajdonformája szerint 2020-ban (%)

1,9
Nem megváltozott munka- képességű 27,7 68,1 2,4

2,6
Megváltozott munka- képességű 32,4 60,6
4,4

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

állami, önkormányzati magán, vegyes egyéb nem tudja

Forrás: KSH

A magán és vegyes tulajdonú munkahelyeken belül tisztán külföldi tulajdonú

munkahelyeken dolgozott 2020-ban a megváltozott munkaképességű munkavállalók
11,8%-a (mintegy 9,0 ezer fő), további 5,5% többségi külföldi tulajdonosú
munkahelyen dolgozik (4,2 ezer fő). A nem megváltozott munkaképességűek 17,5%-a
dolgozik külföldi tulajdonú munkahelyeken és további 10,3% többségi külföldi
tulajdonú munkahelyen.

19
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A megváltozott munkaképességűek 81,8%-a hazai tulajdonú munkahelyeken)

dolgozik, a nem megváltozott munkaképességűek 70,5%-a.

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a hazai és külföldi tulajdonú munkahely szerint
2020-ban (%)
Nem megváltozott munka-
17,5 10,3 70,5 1,7
képességű

Megváltozott munka- képességű 11,8 5,5 81,8 0,9

0% 20% 40% 60% 80% 100%

tisztán külföldi többségi külföldi hazai nem tudja

Forrás: KSH

A munkáltató főtevékenysége szektorok szerint

A megváltozott munkaképességűek 59,1%-a (74,6 ezer fő) a szolgálatatások területén

dolgozott 2020-ban, a nem megváltozott munkaképességűek ennél magasabb
arányban, 63,3%. Az ipar területén a megváltozott munkaképességűek 1,9
százalékponttal magasabb arányban (33,9%; 33,9 ezer fő) dolgoztak, mint a nem
megváltozott munkaképességűek (32,0%). A mezőgazdaságban is magasabb volt a
megváltozott munkaképességűek aránya (7,0%), mint a nem megváltozott
munkaképességűek körében (4,6%).

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek

aránya a munkahely főtevékenysége szerint 2020-ban (%)
100,0
59,1 63,3
50,0 33,9 32,0
7,0 4,6
0,0
A – Mezőgazdaság, B–F – Ipar G–U – Szolgáltatások
erdőgazdálkodás, halászat
Megváltozott munka- képességű Nem megváltozott munka- képességű

Forrás: KSH

A megváltozott munkaképességű ipari foglalkoztatottakon belül a többség (33,9 ezer

fő) a feldolgozóiparban talált munkát magának.

20
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A munkáltató főtevékenysége szektorok szerint 2020-ban

Megváltozott
%
munkaképességű (fő).
Mezőgazdaság 8793 7,0
Ipar 42762 33,9
ebből:
Feldolgozóipar 33919 26,9
Szolgáltatások 74551 59,1
ebből:
Kereskedelem, gépjárműjavítás 13449 10,7
Szállítás, raktározás 7563 6,0
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3045 2,4
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 6290 5,0
Közigazgatás, védelem; kötelező tb. 10401 8,2
Oktatás 6247 5,0
Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15345 12,2
Egyéb tevékenység 3935 3,1
Forrás: KSH

A szolgáltatáson belül „Humán-egészségügyi, szociális ellátás” területén (15,3 ezer fő),

a „Kereskedelem, gépjárműjavítás” (13,4 ezer fő) és a „Közigazgatás, védelem;
kötelező társadalombiztosítás” (10,4 ezer fő) területén dolgozott legtöbb megváltozott
munkaképességű személy 2020-ban. Legkevesebben a „Szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás” (3,0 ezer fő) és az „Egyéb tevékenység” (3,9 ezer fő) területén dolgoztak
megváltozott munkaképességű személyek

21
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A nem foglalkoztatottak jellemzői

Korábbi munka jellegű tevékenység

A megváltozott munkaképességű személy közül 332,6 ezer fő volt a nem

foglalkoztatottak száma 2020-ban. A nem foglalkoztatottak között döntő többségben
(82,9%9 voltak az olyan személyek, akiknek már korábban volt munkájuk, illetve
jövedelemszerző tevékenységük, ez 275,0 ezer főt jellentett. A megváltozott
munkaképességűek közül 56,7 ezer fő soha nem dolgozott (17,1%).

Az utolsó munka megszűnésének oka

A KSH megkérdezte, hogy a korábban munkahellyel rendelkező, megváltozott

munkaképességűeknek milyen ok miatt szűnt meg a munkaviszonya. 2020-ben

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességek utolsó munka

megszűnésének oka 2020-ban
Megváltozott
munka- %
képességű
elveszítette az állását 36578 13,3
felmondott 4279 1,6
időszakos vagy szezonális munkája befejeződött 2718 1,0
gyermek-, felnőttápolás vagy családi kötöttségek
9097 3,3
miatt
betegség miatt 126071 45,8
nyugdíjazták 21574 7,8
rokkantsági nyugdíjazás 57894 21,1
vállalkozása megszűnt 1876 0,7
közfoglalkoztatása befejeződött 9309 3,4
egyéb okból 5609 2,0
Összesen 275005 100,0
Forrás: KSH

A megváltozott munkaképességűek 45,8%-a (126,1 ezer fő) a betegséget jelölte meg a

munkahely megszűnés legfőbb okának. A 2020-ban nem foglalkoztatottak 21,1%-a
(57,9 ezer fő) rokkantsági nyugdíjazás miatt hagyta abba a munkát, további 7,8% (21,6
ezer fő) öregségi nyugdíjba vonult. A megváltozott munkaképességűek 14,9%-át
elbocsátották vagy felmondott. További 4,4%-uknak a határozott idejű szerződése
lejárt (időszakos vagy szezonális munka 1,0%; közfoglalkoztatás 3,4%).

22
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Családi vagy ápolási kötöttségek miatt a megváltozott munkaképességűek 3,3%-ának

szűnt meg a munkája. Mintegy 1,9 ezer főnek a vállalkozása szűnt meg. 2,0%-nak
pedig egyéb ok állt a munkahelyvesztés hátterében.

Az ok, amiért nem keresett munkát

A KSH megkérdezte, hogy miért nem keresett munkát a munkahelyvesztést követően.

A 2020-ban nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek 77,9%-a az
egészségi állapota miatt nem keresett új munkát. További 11,1%-uk nyugdíjasok ezért
nem keresnek új munkát. 6,2 ezer fő (2,0%) azoknak a száma, akik lemondtak arról,
hogy találnának megfelelő munkát. A megváltozott munkaképességű személyek
családi- (3,0%) egyéb okok (3,8%) miatt nem keres munkát, 2,3% pedig nem kíván
dolgozni.

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek

megoszlása annak oka szerint, hogy miért nem keresett munkát
100,0 2020-ben (%)
77,9
80,0
60,0
40,0
20,0 11,1
2,0 3,0 3,8 2,3
0,0
úgy sem találna egészségi családi nyugdíjas egyéb nem kíván
állapota miatt kötöttségek miatt munkát vállalni

Forrás: KSH

23
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A volt munkahely főtevékenysége

2020-ban a nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek 34,8%-ának az utolsó

munkahelye a nem piaci szolgáltatási szektorba tartozott, ez 48,1 ezer főt jelentett.

Nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek megoszlása az

utolsó munkahely főtevékenysége szerint 2020-ban (%)
5,0
Mezőgazdaság
34,8
30,4 Ipar
Piaci szolgáltatás
Nem piaci szolgáltatás

29,8

Forrás: KSH

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek között 30,4% (42,1 ezer fő)

volt azoknak az aránya, akiknek az utolsó munkahelye az ipari szektorba tartozott.
Piaci szolgáltatásban működött 30,4% utolsó munkahelye, a mezőgazdaságban
mindössze 5,0% (6,9 ezer fő) dolgozott korábban.

Az előző foglalkozásuk főcsoportja szerint

A 2020-ban nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek 79,8%-a az utolsó

munkahelyén fizikai foglalkozásokban dolgozott. A szellemi foglalkozásokban a nem
foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek 20,2%-adolgozott az előző
munkahelyén.

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek az

előző foglalkozásuk főcsoportja szerint 2020-ban (%)

20,2 79,8

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Szellemi foglalkozások Fizikai foglalkozások

Forrás: KSH

24
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek közül legtöbben 33,0% (45,6

ezer fő) a „Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások”
foglalkozáscsoportba tartozott. Az utolsó munkahelyen 14,8% esetén a „Gépkezelők,
összeszerelők, járművezetők”, 14,5% esetén a „Kereskedelmi és szolgáltatási
foglalkozások” foglalkozáscsoportban történt a foglalkoztatás. A „Mezőgazdasági és
erdőgazdálkodási foglalkozások„ foglalkozáscsoportokban a nem foglalkoztatott
megváltozott munkaképességűek 3,6%-a dolgozott az utolsó munkahelyén.

A szellemi foglalkozásokon belül legnagyobb arányban az „Irodai és ügyviteli

(ügyfélkapcsolati) foglalkozásokban” dolgoztak az utolsó munkahelyükön a 2020-ban
nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek 7,3%. További 6,9%-uk az”
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban” dolgozott.
„Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban az utolsó
munkahelyen a vizsgált csoport 2,8%-a dolgozott és „Gazdasági, igazgatási,
érdekképviseleti vezetők, törvényhozók” foglalkozáscsoportban dolgozott 3,2%.

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek az

előző foglalkozásuk főcsoportja szerint 2020-ban (%) 33,0
35,0
30,0
25,0
20,0 14,8
14,5 13,9
15,0
10,0 6,9 7,3
3,2 2,8 3,6
5,0
0,0
Kereskedelmi és

összeszerelők,
Ipari és építőipari
(ügyfélkapcsolati)
vezetők, törvényhozók

igénylő foglalkozások

középfokú képzettséget

Mezőgazdasági és

Szakképzettséget nem
Irodai és ügyviteli
Felsőfokú képzettség

erdőgazdálkodási

járművezetők
Gazdasági, igazgatási,

önálló alkalmazását

Gépkezelők,
igénylő foglalkozások

foglalkozások
Egyéb felsőfokú vagy

szolgáltatási

foglalkozások
foglalkozások

igénylő (egyszerű)
foglalkozások
érdek-képviseleti

foglalkozások

Forrás: KSH

25
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Nyugdíj, ellátás, járadék és egyéb járandóság

A KSH közli a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő

megváltozott munkaképességűek számát és teljes ellátásának havi átlagösszegét.

Megváltozott munkaképességűek ellátási adatai 2017-2020

fő
forint
Nyugdíjban, ellátásban,
400 000 78 162 90 000
72 762 75 049 járadékban és egyéb
350 000 70 127 80 000
járandóságban
300 000 70 000
részesülők, fő
60 000
250 000
50 000
200 000
355 188 338 906 40 000
150 000 314 570 293 755 Az ellátás havi
30 000
100 000 20 000 átlagösszege, forint
50 000 10 000
0 0
2017 2018 2019 2020

Forrás: KSH

A vizsgált 2017-2020 közötti időszakban átlagosan 64-66% volt azoknak a

megváltozott munkaképességűek az aránya, akik valamilyen ellátásban részesültek. A
különböző ellátásokban részesülő megváltozott munkaképességűek száma csökkent,
2017-ben 355,2 ezer fő részesült valamilyen nyugdíjban, ellátásban, járadékban és
egyéb járandóságban, míg 2020-ban 293,8 ezer fő.
A havi egy főre jutó átlagos kifizetés ugyanakkor emelkedett, a vizsgált négy év alatt
70,1 ezer forintról 78,2 ezer forintra.

26
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Az újonnan véleményezett megváltozott munkaképességűek száma

A komplex minősítés célja a megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő

személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint
rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálata. A
vizsgálat során a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a
rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a
rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.

Az újonnan minősített megváltozott munkaképességűek száma a vizsgált 2017-2020

közötti időszakban csökkent. 2017-ben 38,4 ezer új személy minősítése történt meg,
2018-ban 40,9 ezer főé. Majd 2018-tól csökkent az újonnan véleményezettek száma,
2020-ban már csak 33,2 ezer újonnan véleményezett megváltozott munkaképeségű
volt.

Az újonnan véleményezett megváltozott munkaképességűek

száma 2017-2020 (fő)
60000
38396 40920 39429
40000 33230

20000

0
2017 2018 2019 2020

Forrás: KSH

Milyen minősítési kategóriák

B1– foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi

állapot).
B2– egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban
meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható,
foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot).
C1– tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi
állapot).
C2– egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön
jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható,
foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot).
D– csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű
munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
E – egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes.

27
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A minősítési kategóriák függvényében azok minősülnek megváltozott

munkaképességű személynek, akik rendelkeznek a megállapításhoz szükséges
feltétekkel, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra válhatnak jogosulttá. Az ellátás
típusát az egészségi állapot mellett az érintett személy rehabilitálhatósága is
befolyásolja.

Komplett minősítés szerint

2020-ban az újonnan minősítettek 32,8%-a „C2-es” (egészségi állapot 31–50%, nem

rehabilitálható) kategóriába került, ez 10,9 ezer személyt jelentett, arányuk nőtt a
vizsgált négy évben. Nagy számban kerültek a minősítés során a „D-es” (egészségi
állapot 1–30%, önellátásra képes) kategóriába is, az újonnan minősítettek 26,1%-a (8,7
ezer fő). Az ebbe a kategóriába soroltak aránya évről-évere magasabb a vizsgált
időszakban. A „B2-es” (egészségi állapot 51–60%, nem rehabilitálható) kategóriában
nem változott az újonnan véleményezettek aránya a vizsgált években, 2020-ban 19,1%
volt az arányuk (63,3 ezer fő).

Az újonnan véleményezett megváltozott munkaképességűek

száma komplett minősítés szerint 2017-2020 (fő)
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
2017 2018 2019 2020
E (egészségi állapot 1–30%,
3563 3450 3026 2677
önellátásra nem képes)
D (egészségi állapot 1–30%,
8695 9048 9517 8677
önellátásra képes)
C2 (egészségi állapot 31–50%,
10865 11803 11847 10905
nem rehabilitálható)
C1 (egészségi állapot 31–50%,
3151 2802 2910 1741
rehabilitálható)
B2 (egészségi állapot 51–60%,
7036 8621 7461 6332
nem rehabilitálható)
Forrás: KSH

28
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

2020-ban az újonnan véleményezettek 8,7%-a került a „B1-es” (egészségi állapot 51–

60%, rehabilitálható) kategóriába ez 2,9 ezer személyt jelentett, 2017-hez képet ebbe a
kategóriába kerültek aránya 4,5 százalékponttal kevesebb. Ugyancsak csökkent a „E”
(egészségi állapot 1–30%, önellátásra nem képes) kategóriába kerültek aránya 1,2
százalékponttal, 2020-ban a számuk 2,7 ezer fő volt (8,1%). A „C1-es” (egészségi
állapot 31–50%, rehabilitálható) kategóriába kerültek 2020-ban az újonnan
véleményezettek közül, 5,2% (ez 1,7 ezer főt jelentett), a vizsgált időszak alatt 3,0
százalékponttal lett kisebb az újonnan besoroltak aránya ebben a kategóriában.

29
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Megváltozott munkaképességűek a regisztrált álláskeresők között

A nem foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek számosan regisztráltatják

magukat álláskeresőként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) rendszerében.
Az NFSZ adatai alapján 2017 és 2020 közötti időszakban 10,2 ezer főről 8,2 ezer főre
csökkent az álláskeresők között a megváltozott munkaképességűek száma. Ezzel
párhuzamosan az álláskeresőkön belüli aránya is csökkent, a 2020-ban 2,6% volt az
arányuk, egy százalékponttal kisebb, mint 2017-ben.

Megváltozott munkaképességűek a regisztrált álláskeresők

fő %
3,6 között 2017-2020
15000 3,4 4,0
3,1
2,6 3,0
10000
2,0
5000 10179
8609 7821 8166 1,0

0 0,0
2017. 2018. 2019. 2020.
Megváltozott munkaképességű (fő) Regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk (%)

Forrás: NFSZ

2020-ban a regisztrált álláskeresők között a megváltozott munkaképességűeken belül

a 25 év alattiak aránya alul reprezentált, arányuk ebben a korcsoportban 0,5% volt,
ezzel szemben a nem megváltozott munkaképességűek aránya 14,3% volt ebben a
korcsoportban. Az 55 évesek és az a felettiek aránya viszont felül reprezentált volt a
megváltozott munkaképességűek között 57,6%, ezzel szemben a nem megváltozott
munkaképességűek között mindössze 22,7%.

A regisztrált álláskereső, megváltozott

munkaképességűek életkor szerinti összetétele 2020-
ban
25 év alatt
0,5%
25 - 54 év
41,9%
55 év és felette
57,6%

Forrás: NFSZ

30
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A megváltozott munkaképességűek álláskeresők között 41,9% a volt 2020-ban a 25-54

évesek aránya, a nem megváltozott munkaképességű álláskeresők között magasabb,
63,0%.

2020-ban a megváltozott munkaképességű regisztrált álláskeresők több, mint a fele

(50,8%-a) alapfokú végzettséggel rendelkezett, középfokú végzettséggel a 46,9%-uk
rendelkezett és a felsőfokúak arány a 2,2%

A megváltozott munkaképességű, regisztrált álláskeresők

életkor szerinti összetétele 2020-ban (%)

50,8 46,9 2,2

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
alapfokú középfokú felsőfokú

Forrás: NFSZ

31
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

Tartalomjegyzék

Helyzetkép a megváltozott munkaképességek foglalkoztatásáról - 2017-2020 ____ 2

Jellemzők _________________________________________________________________ 3
Megváltozott munkaképességűek száma __________________________________________ 3

Megváltozott munkaképességűek életkor összetétele _______________________________ 3

Iskolai végzettség szerinti összetétel ______________________________________________ 4

Területi megoszlás _____________________________________________________________ 4

Megváltozott munkaképességűek gazdasági aktivitása ______________________________ 5

A kapott juttatások _____________________________________________________________ 6

Megváltozott munkaképességűek háztartásának néhány jellemzője 2020-ban __________ 7

Háztartás aktivitása __________________________________________________________________ 7
Házastárs aktivitása _________________________________________________________________ 8
15 év alatti gyermekek száma a megváltozott munkaképességűek háztartásában _____________ 8

Foglalkoztatás _____________________________________________________________ 9
Megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci részvétele _________________________ 9

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási mutatói ___________________________ 9

A megváltozott és nem megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási mutatóinak

összehasonlítása _______________________________________________________________ 9
Foglalkoztatási arány _______________________________________________________________ 10
Munkanélküliségi ráta ______________________________________________________________ 10
Aktivitási arány ____________________________________________________________________ 11

A megváltozott munkaképességűek munkaszerződésének ideje _____________________ 12

A határozott időre szóló munkaszerződés oka __________________________________________ 12

Rész- illetve teljes munkaidős foglalkoztatás ______________________________________ 13

Rész- illetve teljes munkaidős foglalkoztatás oka ________________________________________ 14

Foglalkozás FEOR-08 főcsoport _________________________________________________ 14

Otthoni munka, távmunka _____________________________________________________ 17

Munkahely jellemzői __________________________________________________________ 18

A telephely dolgozóinak száma ______________________________________________________ 18
A munkahely tulajdonformája ________________________________________________________ 19
A munkáltató főtevékenysége szektorok szerint ________________________________________ 20

32
 Helyzetkép a megváltozott munkaképességek
foglalkoztatásáról - 2017- 2020

A nem foglalkoztatottak jellemzői ___________________________________________ 22

Korábbi munka jellegű tevékenység _____________________________________________ 22
Az utolsó munka megszűnésének oka _________________________________________________ 22

Az ok, amiért nem keresett munkát______________________________________________ 23

A volt munkahely főtevékenysége_______________________________________________ 24

Az előző foglalkozásuk főcsoportja szerint _______________________________________ 24

Nyugdíj, ellátás, járadék és egyéb járandóság _________________________________ 26

Az újonnan véleményezett megváltozott munkaképességűek száma _____________ 27

Milyen minősítési kategóriák ___________________________________________________ 27

Komplett minősítés szerint _____________________________________________________ 28

Megváltozott munkaképességűek a regisztrált álláskeresők között ______________ 30

33