Franz Kafka: Az átváltozás

Kafka:
1883-1924-ig élt. A cseh születésű, zsidó író német nyelven alkotott. Kafka egy
középosztálybeli családba született Prágában, amely akkor még az Osztrák-Magyar
Monarchia része volt. Jogásznak készült, és tanulmányait követően egy biztosítótársaságnál
helyezkedett el. Az írással csak szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta
családjának, közeli barátainak és édesapjának, akivel feszült és formális volt a kapcsolata.
Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. A 20. századi irodalom egyik
legkiemelkedőbb alakja. Műveiben a realizmus és a fantasztikum keveredik. Tipikus
szereplői elszigetelt emberek, akik furcsa, vagy szürreális helyzetekbe kerülnek, vagy
érthetetlen társadalmi és bürokratikus erőkkel kerülnek szembe. Kafka az elidegenedés, a
félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja.
Végrendeletében Kafka arra utasította egy barátját, hogy semmisítse meg befejezetlen műveit.
Ő azonban nem tette ezt, hanem gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket.

Az átváltozás

Cím párhuzamok
 E. T. A. Hoffmann: A homokember
o vágyainkat kivetítjük egy emberre, akit ezáltal megváltoztatunk
o Nathanael a robotot élő embernek látta
 Shelley: Frankenstein
o alkotója elhagyja, aki szeretet nélkül szörnnyé válik
 Móricz: Kis Samu Jóska
o a háborús körülmények képesek-e megváltoztatni az embert?
 Golding: Legyek ura
o a gyerekek vadállattá, ösztönlénnyé válnak
Elemzés
 A címből nem derül ki, hogy kinek a mivé változásáról van szó, ezért ha csak a címet
halljuk, akkor bármi eszünkbe juthat. Ezesetben nemcsak a főhős változik át a
történetben, hanem a többi szereplő is át-, illetve megváltozik, úgyhogy a cím
jelölheti a novellában történő összes átváltozást, legyen az testi, lelki vagy jellembeli.
Műfaja
 Kafka nem akarta megújítani a novella műfaját, ellenkezőleg, az elbeszélés legősibb
formáihoz nyúlt vissza: a parabolához, a bibliai példabeszédekhez.
Stílusa
 Realista mű, abszurd elemekkel. Kafka nem közvetlenül ábrázolja a világot a
műveiben, hanem egy abszurd világot alkot, amely természetellenes, szokatlan, mégis
nagyon valószerűnek érezzük az aprólékosan kidolgozott részletek miatt.
 Gregor Samsa rovarrá változását Kafka úgy írja le, mintha teljesen természetesnek
tartaná, hogy ilyesmi megtörténik. Sőt, maga a főhős sem csodálkozik a dolgon:
 mintha ez olyan mindennapi esemény lenne, ami bármikor, bárkivel megeshet. Végül
nem is az átváltozás borzaszt el, hanem az, hogy a sok érthetetlen szörnyűség olyan
magától értetődő.
 A műnek csak egy fantasztikus eleme van, maga az átváltozás. Ha ezt a fantasztikumot
az olvasó elfogadja, akkor ezután már csupa valószerű eseményekkel lesz dolga.
Szerkezete
 A mű parabolikus. A jelenségek nem pusztán önmagukat jelentik, hanem önmagukon
túlmutató jelentésük van, valami más, fontosabb dologra utalnak.
 Az elbeszélés két síkon mozog:
o külső, felszíni sík, amely a leírt jelenségek síkja
o belső sík, amely az egyetemes filozófiai tartalmat fejezi ki
 A parabolákat egyszerre szó szerint és jelképesen is lehet értelmezni. Kafka minden
művének parabolikus a szerkezete.
Cselekmény
 Helyszín: Gregorék háza
 A történés ideje: néhány hónap.
 A történet mesélése lineáris. A cselekmény bevezető nélkül, in medias res kezdődik a
felébredés pillanatával. A legelső mondat közli velünk, hogy Gregor Samsa egy reggel
csúf féreggé változott. De nem tudjuk meg az átváltozás okát, csak a következményeit.
 3 részből áll:
o Az 1. rész egy reggel eseményeit beszéli el. Gregor Samsa egy napon arra ébred,
hogy bogárrá változott. Hiába próbál ember módjára felkelni az ágyból, nem
sikerül neki.
Ám furcsamód nem az átváltozás ténye érdekli, hanem inkább az köti le a
gondolatait, hogy így rovarként hogyan fog munkába menni. Nem veszítheti el az
állását, hiszen ő tartja el a családot: szüleit és húgát.
Főnöke megérkezik, érdeklődik, hogy mi történt. Gregor eddig még ki sem
merészkedett a szobából. Beszéltek hozzá, ő válaszolt is, de a családja nem értette
a szavait, mert értelmes emberi beszéd helyett most már csak állati hangot tud
kiadni. Mikor meglátják, pánik tör ki, mindenki menekül előle. Apja végül
visszakergeti a szobájába.
o A 2. rész két hónap eseményeit öleli fel. Gregort húga, Grete látja el ennivalóval.
Szüleire nem számít hat. Apja dühös, mert Gregor így nem tud dolgozni, és nem
tudja továbbra is eltartani őket, anyja pedig fél és undorodik a „fiától". Apja
egyszer megdobja Gregort egy almával, hogy elűzze, mire Gregor súlyosan
megsérül.
o A 3. rész a novella záró része. Gregor állapota egyre romlik, és közben telnek a
napok. Minden családtagnak el kellett mennie valahová dolgozni, Gregort pedig
titkolják és szégyellik. Albérlőket kell fogadniuk a házba, hogy fenn tudják tartani
magukat.
Gregor alig eszik, ezért egyre jobban legyengül. Szobáját most már lomtárnak
használják, és nem takarítják.
Egyszer véletlenül meglátják az albérlők, s elmennek a házból. Ettől Gregor
családja még dühösebb lesz Gregorra. Gregor érzi, hogy az ő létezése már csak
teher a családjának, és hogy boldogabbak lennének, ha ő nem lenne. Másnap
reggelre meghal. Tetemét a bejárónő takarítja el. A család nagyon megkönnyebbül.
Aznap közösen sétálni mennek, és élvezik a szabad életüket.
Az átváltozás elbeszélésmódja, kifejezőeszközei
 Kafka nem érzékeltet a szereplői iránt sem ellenszenvet, sem rokonszenvet. Hűvös
tárgyilagossággal, távolságtartással számol be a főhős szenvedéséről, nincs
azonosulás.
 Az elbeszélő nem kommentálja az eseményeket, nem értékel, így az olvasót
nagyobb aktivitásra készteti: nekünk kell valamilyen jelentést kapcsolnunk a műhöz.
 Látásmódja rendkívül groteszk. Teljesen ellentétes minőségeket kombinál: tragikus
és komikus elemek is vannak a műben.
 A féreggé vált Gregor emberi környezetben marad, és a két össze nem illő dolog
összekapcsolása (ahogy rovarként fekszik az ágyában), elég groteszk képet
eredményez.
 Az elbeszélés E/3 személyű. Nézőpontja változó: hol az elbeszélő, hol Gregor, hol a
család szem szögéből látjuk az eseményeket. Az elején Gregor áll a középpontban,
később inkább a környezetére irányul a figyelem.
Motívumok:
 átváltozás
o Az átváltozás régi toposz az irodalomban, amely az átváltozásmítoszokra
nyúlik vissza.
o Az átváltozás mindig egy újfajta létállapotot teremt, amely vagy segíti, vagy
gátolja a főhőst céljai elérésében. Lehet, hogy a hős új dolgokat ismer meg új
állapotában, de az is előfordul, hogy fogollyá válik új alakjában.
o Az átváltozás-történetek gyakran parabolikusak, példázatszerűek, a hős sorsán
keresztül általános igazságokat példáznak.
 ébredés
o A felébredés pillanata az a pillanat, amely elválasztja egymástól az álom és az
ébrenlét, azaz az irrealitás és a valóság világát. A novellában azonban ennek
a két világnak a realitása felcserélődik: Gregor Samsa nem álmában változik
féreggé, hanem arra ébred, hogy féreggé változott. Így a fantasztikum, a
„rémálom” lesz a valóságos és a valóság lesz a bizonytalan, a lényegtelen.
 féreg
o Gregor Samsa emberként értéktelennek érezte magát, egy rovarnál is
kevesebbnek, akit senki se szeret, és aki senkitől se kap tiszteletet. Környezete
is azt szokta meg, hogy Gregor örökké feláldozza magát másokért és hogy
feladja az egyéniségét.
Szereplők
 Gregor apja, anyja, húga
o Mind embertelenül viselkednek Gregorral szemben. Nemcsak akkor, amikor
bogárrá változik, hanem már előtte is kegyetlenek és önzők voltak,
kihasználták őt. Eleinte ugyan hálásak voltak, amiért Gregor eltartja őket, de
aztán lassan hozzászoktak, sőt, a végén már el is várták.
o A Samsa család egyfajta érzelmi átalakuláson is keresztülmegy. A történet
elején gyönge, reményvesztett emberek. Gregor halála után viszont
megkönnyebbülnek, felélénkülnek, új remények ébrednek bennük.
 Gregor apja
o Átváltozása előtt Gregor leginkább sajnálta az apját, de nem feltétlenül
tisztelte. A hagyományos családmodellben ugyanis az apa a család feje és a
 családfenntartó. Samsáék esetében ez nem így van: az apa csak családfő, a
családfenntartó viszont Gregor.
o Sokatmondó Samsa úr munkához való viszonya: személyisége szinte egybeforr
munkahelyi szerepkörével. Ezt jelzi, hogy otthon sem veszi le a bankszolgai
egyenruháját. Valószínűleg azért szereti az egyenruhát, mert komolyságot és
méltóságot kölcsönöz neki.
 Grete
o Kezdetben húga érintkezik Gregorral a legtöbbet, de kapcsolatuk hamar
megváltozik. A Gregor látványa keltett undor idővel erősebb lesz a lelkében,
mint a részvét és a szánalom. Továbbra is gondoskodik Gregorról, de már nem
szeretetből, hanem kötelességtudatból.
o Grete kezd úgy tekinteni Gregor gondozására, mint ami az ő feladata és egyben
kiváltsága a családban: önmeghatározása részévé válik. Ezért féltékenyen
őrködik azon a jogán, hogy csak ő takaríthat Gregor szobájában, az anyja nem.
Ez arra utal, hogy Grete nem Gregor kedvéért vállalta magára ezt a feladatot,
hanem hogy saját fontosságát növelje.
o Gregor átváltozása után Grete átváltozása a leghangsúlyosabb, aki gyerekből
felnőtt lesz. A mű elején még csak egy érzékeny fiatal lány, ám később ahogy
dolgozni kezd és felnőtt kötelezettségeket vállal magára, önálló és magabiztos
felnőtt nővé érik.
 Gregor Samsa
o Átváltozása előtt kereskedelmi utazó ügynök volt. Csak a munkájának élt,
esténként sohasem mozdult ki otthonról. Családjának anyagi biztonságot
nyújtott, kötelességeit nagyon komolyan vette. Személyisége is alkalmazkodó,
önfeladó, de ebből ő maga keveset érzékel.
o Munkájának hátrányai közé tartozik, hogy mivel sokat kell utaznia, nem tud
tartós, mély barátságokat kötni. Zavarja, hogy nincsenek barátai, ugyanakkor a
barátok hiánya részben megmagyarázza, miért tölti otthon a szabad estéit.
Megtudjuk tehát, hogy már az átváltozás előtt is elszigetelten élő, magányos
ember volt.
o Gregor szobája szűk és ablaka egy szürkésfekete tömbházra nyílik. Ez a
börtönszerű szoba Gregor agyonszabályozott, monoton életének szimbóluma.
o Megtudjuk azt is, hogy Gregor szabadidejében nem csinált értelmes dolgokat.
o Gregor gyűlöli a munkáját. Kénytelen egy olyan cégnél dolgozni, amely
embertelen módon kihasználja őt, és mégsem hagyhatja ott ezt a helyet, mert
apja tartozik a főnökének. Gregornak vissza kell fizetnie az adósságot, és csak
utána válthat állást. Mindig keményen dolgozott, mégsem kapott soha
megbecsülést. Sőt, örökösen ki volt szolgáltatva főnökei önkényének,
fenyegetéseinek, zsarolásainak.
A Samsa család és Gregor viszonya
 Gregor családja nem feltételezi a féreggé vált Gregorról, hogy érti a beszédüket.
Kezdettől fogva magától értetődőnek tekintik, hogy belül is ugyanúgy rovar lett, mint
kívül. Meg se próbálnak kommunikálni vele, se verbálisan, se non-verbális úton.
 Arról, hogy mennyi ember-jelleg maradt Gregorban, a családtagoknak eltérő
véleményük van. Grete például feltételezi, hogy Gregor ízlése nem változott, ezért
először tejjel próbálja etetni, ami átváltozása előtt a kedvenc itala volt.
 Mivel Gregor egyre több rovarszokást vesz fel, családja lassanként kezd úgy gondolni
rá, mint rovarra. Azt hiszik, hogy régi énjéből már semmi nem maradt, ezért
 elhatározzák, hogy kiviszik a bútorokat a szobájából. Elvégre egy rovarnak nincs
szüksége bútorokra.
 Az anya az egyetlen, aki eleinte tiltakozik Gregor szobájának kiürítése ellen, mert
ragaszkodik ahhoz a reményéhez, hogy fia még visszaváltozik emberré.
 Az apa viszont első perctől rovarnak tekinti Gregort, és úgy bánik vele, ahogy egy
állattal szokás.
 Amíg még reménykednek Gregor visszaváltozásában, addig a családtagok esténként
nyitva hagyják Gregor szobája ajtaját, hogy Gregor nézhesse, amint a nappaliban
ülnek, és egy kicsit ő is családtagnak érezhesse magát.
 Ám idővel a család elveszti a reményt, hogy Gregor állapotában lehet még javulás.
Ahogy telik az idő, családtagjai fokozatosan lemondanak Gregorról.
 Amikor lomtárat csinálnak a szobájából, az nagyon beszédesen jelzi, hogy végleg
lemondtak róla. Már nincsenek tekintettel a kényelmére, sőt, őt magát is csak lomnak
tekintik. Ez a mozzanat jelzi, hogy Gregor fölöslegessé vált, és már csak teher a
családjának.
 A négy csupasz fal, az üres szoba Gregor bezártságát hangsúlyozza (nemcsak
rovarként való bezártságát, hanem korábbi, ember-életének korlátozottságát is). A
lomtárrá váló szoba pedig a testi-lelki megadást jelképezi.
A végkifejlet
 A Samsa család végül már nem bír együtt élni Gregorral. Éppen húga mondja ki rá a
halálos ítéletet, aki régen a legközelebb állt hozzá. Grete megtagadja a bátyját
(szerinte ez a szörnyeteg nem Gregor) és követeli, hogy a család szabaduljon meg tőle.
 Gregor egyetért húgával abban, hogy el kell tűnnie, és önként választja a pusztulást:
halálra éhezteti magát. Nem haragszik, utolsó pillanataiban is szeretettel gondol rájuk.
 Halála illik az egyéniségéhez: csendesen megy el, észrevétlenül, ahogyan élt.
 Az utolsó jelenet azt sugallja, hogy Grete átváltozása is befejeződött: gyereklányból
felnőtt nővé érett.
Az elbeszélés értelmezési lehetőségei
 A mű jelentésének megfejtéséhez azt a nem könnyű kérdést kell megválaszolni, hogy:
miért történik meg Gregor Samsa átváltozása?
 Gregor agyonhajszolt, a végletekig kizsigerelt életmódja bosszulja meg magát:
örömtelen élet, rohanás, kevés alvás, kiszolgáltatottság a munkahelyen, megalázások,
zsarolhatóság... Mindezek közül az alvást emelik ki. A szövegben több utalás is van az
alvásra, illetve az alváshiányra. A mű elején a narrátor megemlíti, hogy Gregor utazó
ügynökként soha nem tudta rendesen kialudni magát, mert hajnali 4 órakor kellett
kelnie, és az alváshiány-motívum visszatér a novella vége felé is, amikor Gregor
egészsége megromlik és már egyáltalán nem tud aludni.
 Gregor átváltozása értelmezhető egy belső torzulás kivetüléseként is. Gregor élete
csak külsőségeiben volt emberi, valójában ember alatti szinten élt, hiszen élete
örömtelen volt: üres, monoton, gépies, lélekölő tevékenységek áldozatává vált, és
ezáltal elveszítette minden emberi jellegét. Már-már nem is emberi életet élt, ez vetül
ki a bogárrá változásában. Ugyanakkor minderre későn döbben rá.
 Mikor átértékeli régi életét, akkor válik igazán emberré. Valójában rovar alakban talál
lelkileg önmagára. Ennek azonban a rovarrá változás volt az ára, így Gregor
megoldhatatlan helyzetbe kerül: eddig kívülről ember volt, belül meg állat, most már
belül ember, kívülről viszont állat.