Az emberek

Élete: Született: 1800.december 1. Pusztanyéken. Kisnemesi családba született,

apja: Vörösmarty Mihály, anyja: Csáthy Anna. Tanult Pusztanyéken,
Székesfehérváron és Pesten gimnáziumban. 1817-ben a Perczel családhoz kerül
tanítóként, és elvégezte az egyetemen a kétéves filozófiai tanfolyamot. Később
Börzsönybe költözik a Perczel családdal, ebben az időszakban végezte el az
egyetem jogi szakát. 1816-25 között több lírai verset írt.
A Zalán futása című művének olyan sikere lett, hogy elhatározta, hogy az
irodalomból éljen. 1832-36-os országgyűlés alkalmából írta a Szózatot. Életének
utolsó öt éve haldoklás volt, 1855 november 19-én meghalt.
Műről: 1846 tavaszán írta. Gondolati líra, hangulata tragikus és zaklatott.
Pesszimista szemlélet, világképe biblikus Galíciában lejátszódott események
hatására. Vad érzelmek uralják a költeményt. A vers témája, mint élmény
jelenik meg, a költő lelkiállapotát fejezi ki. Sok látomásszerű elem van benne. A
műben a reformkori magyar társadalom ellentmondásait vetíti ki az emberiség
sorsára. A versben felbukkannak párhuzamok, ellentétek, fokozások is.
Szerkezetileg 3 részből áll.
Mondandója: 1vsz: Jelen idejű, csendet kérő gesztussal indítja a verset. Tágas
tér (természet, elemek, világ) jellemzi. 2-5vsz: történeti áttekintésből adódó
kérdések felsorolásába vált át. 6-7vsz: Tanulságok kikiáltása, amelyek
szállóigévé váltak. Kétségbeesett, tehetetlen fájdalom szólal meg. Hangvétele
önostorozó, szenvedélyes.