3.

tétel Kovács Aletta

A vállalat, mint gazdasági szereplő jellemzői

1. Vállalat és környezete

A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől
elkülönülten gazdálkodik, hozzájuk a piac segítségével kapcsolódik, kockázatot vállal,
valamint a profit szerzésére és növelésére törekszik.

A környezet a vállalat számára olyan feltételrendszer, amely behatárolja cselekvéseinek

köreit, irányát, mértékét.

Mikrokörnyezet
A vállalat működési környezetét közvetlen módon alakító, olyan környezeti elemek,
amelyek kölcsönhatásban vannak a vállalkozással.
Elemei:

 Szállítók: Anyagokat, szolgáltatásokat biztosítanak a vállalkozás számára.

 Vevők: Célpiac (személyek, szervezetek) ők hasznosítják a vállalat termékeit.
 Versenytársak: Folyamatos harc velük a vevők pénzéért.
 Piaci közvetítők: Ügynökök, szállítmányozó vállalatok.
 Közvélemény: Azokat a társadalmi szervezeteket jelenti, amelyek pozitívan vagy
negatívan befolyásolhatják a vállalatot céljaik elérésében pl: média, hatóságok,
pénzintézetek.
 3. tétel Kovács Aletta

Makrokörnyezet
A vállalat működési környezetét közvetett módon alakító, olyan elemek, amelyek
kölcsönhatásban vannak a vállalkozással.
Elemei:

 Politikai, jogi: A vállalkozás tevékenységét befolyásoló jogszabályok. pl:

számviteli törvény, adótörvény
 Demográfiai: Népesség száma összetétele, népesedés alakulása.
 Természeti: Nyersanyag mennyiségek alakulása, környezetszennyezés
visszaszorítása.
 Technológiai: A felgyorsult fejlődés miatt fontos a kutatás és a fejlesztés. Aki itt
lemarad, az kimarad a piacról is.
 Gazdasági: A gazdasági fejlettséget, a jövedelemtermelő képességet jelenti.
 Társadalmi: A környezet kulturális értékeinek megőrzése, a szubkultúrák léte.

Globáliskörnyezet
A világgazdaság egészét átfogó fejlődési irányzatok, ismeretük különösen a jövőképet és
a stratégiát kidolgozó és megvalósító vállalatok számára nélkülözhetetlen.

2. A vállalat célja
 profit szerzése
 növekedés, fejlődés: új gyárak, üzletek építése
 piaci pozíciók megőrzése: meglévők megőrzése, újak megtartása
 innováció: minden újat előidéző kreatív változás
 fizetőképesség liquiditás megőrzése: eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek
 szükséges erőforrások megszerzése: termelési tényezők leggazdaságosabb
megszerzése
 vezetői külön célok

3. A vállalatok formái, csoportosítása

Tulajdonforma szerint Tevékenység jellege szerint Méret szerint Társasági forma szerint
 állami termelő  mikrovállalkozás egyéni vállalkozás
 önkormányzati szolgáltató  kisvállalkozás gazdasági társaságok:
 magántulajdonú kiskereskedelmi:  középvállalkozás  közkereseti
 vegyes tulajdonú  ipari  nagyvállakozás társaság
 mezőgazdasági  betéti
 bel- és külkereskedelmi társaság
 kis- és nagykereskedelmi  korlátolt
felelősségű
társaság
 részvénytársaság
 egyesülés
 közös vállalat
3. tétel Kovács Aletta

a. Tulajdon forma szerint

Állami: Állami szervek alapítják és biztosítják induló vagyonát. Az állam

tulajdonosi jogait megosztja a vállalattal. A vállalatok gazdálkodhatnak a
termelési tényezőkkel, dönthetnek gazdálkodásuk megszervezéséről, de az
államnak tulajdonos jogán beleszólhat a működésbe.

Önkormányzati: Valamilyen közfeladat ellátása érdekében alapítja az illetékes.

Magán: A vállalat alapításához szükséges induló vagyon magán vagy jogi

személyek biztosítják. Ezek a vállalkozások profitszerzés céljából és saját
felelősségre gazdálkodnak.

Vegyes: A vállalkozás alapítása hazai és külföldi tőke bevonásával történik.

a. Tevékenység jellege szerint

Termelő vállalatok: Termelési eszközöket és fogyasztási cikkeket

állítanak elő az ipar, építőipar és a mezőgazdaság területén.

Kereskedelmi vállalatok: Feladata az áruforgalom lebonyolítása, tehát

hogy a termékek eljussanak a termelőtől a fogyasztóig különböző
értékesítési csatornákon.

Szolgáltató vállalatok: Különböző erőforrások felhasználásával fogyasztói

igényeket kielégítő tevékenységet végeznek, úgy hogy a szükségletek
kielégítése és a tevékenység végzése egy időben történik.

b. Méret szerint

Mikrovállalkozás: foglalkoztatottak létszám 1-9 fő, árbevétele évente nem

haladja meg a 2 millió eurót

Kisvállalkozás: foglalkoztatottak létszáma 10-49 fő, árbevétele évente nem

haladja meg a 10 millió eurót

Középvállalkozás: foglalkoztatottak létszáma 50-249 fő, árbevétele évente

nem haladja meg az 50 millió eurót

Nagyvállalkozás: foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 250 főt, éves

árbevétele meghaladja az 50 millió eurót
 3. tétel Kovács Aletta

c. Társasági forma szerint

Szempont Egyéni Közkereseti Betéti Korlátolt Zárt Nyílt

vállalkozó társaság társaság felelősségű részvénytársa részvénytársa
társaság ság ság
Alapító tagok 1 2 2 (bel-és 1 1 1
kültag)
Személyes kötelező kötelező a beltagnak nem kötelező nem kötelező nem kötelező
közreműködé kötelező
s
Tulajdonos korlátlan korlátlan a beltagnak korlátozott korlátozott korlátozott
felelőssége korlátlan
Kötelező nincs nincs nincs 3.000.000 5.000.000 20.000.000
törzstőke
Alapító nincs társasági társasági társasági alapszabály, alapszabály,
dokumentum szerződés szerződés szerződés alapító okirat alapító okirat
Legfőbb egyéni tagok gyűlése tagok gyűlése taggyűlés közgyűlés közgyűlés
döntéshozó vállalkozó
szerv
Vezető egyéni üzletvezető üzletvezető ügyvezető vezérigazgató vezérigazgató
tisztségviselő vállalkozó igazgató

4. Szervezeti alapformák

A vállalkozáson belül a munkamegosztás 3 elv szerint történhet.

 funkció (feladat)
 tárgy (termék)
 régió (terület)
Egydimenziós a szervezet, ha egy elv szerint történik a munkamegosztás.
Két- vagy többdimenziós, ha párhuzamosan két elv szerint történik a
munkamegosztás.
Egyvonalas, az a szervezet melyben az alárendeltek csak egy felettestől kaphatnak
utasítást.
Többvonalas az a szervezet melyben az alárendeltek két vagy több felettestől is
kaphatnak utasítást.
a. Lineáris szervezet
Egyszerű könnyen áttekinthető szervezeti forma. Egydimenziós, egyvonalas
szervezet. A tagolás rendszerint tárgyi alapon történik.

Előnye: könnyen áttekinthető, egyszerű, alacsony költségvetéssel működik

egyértelműek az alá-fölérendeltségi viszonyok.

Hátránya: rugalmatlan, a vezető leterhelt, a kommunikáció csak vertikálisan

bonyolódik, torzinformációk lehetnek
3. tétel Kovács Aletta

b. Funkcionális szervezet
Egydimenziós, többvonalas szervezet. A munkamegosztás a szervezeti funkciók
szerint történik. A döntési jogkörök centralizáltak, túlnyomó része a felső
vezetéshez telepítettek. Erőteljes szabályozottság jellemzi.

Előnye: a specializáció a termelékenység növekedését és az egységköltségek

csökkenését eredményezheti

Hátránya: nehezen áttekinthető, feleslegesek a tartalékok, a megváltozott

környezethez nem tud időben alkalmazkodni a specializáció miatt

c. Mátrix szervezet
Kétdimenziós, többvonalas, projekttípusú szervezet. Nem jellemző az erőteljes
szabályozottság. A két dimenzió vezetői azonos súlyban döntenek a
metszéspontban található problémákról.

Előnye: alkalmazkodó, innovatív, a dolgozókat nagyobb teljesítményre ösztönzi

Hátránya: rivalizálhatnak a vezetők, túlhatottá válhat a csoportmunka,

döntésektől való elzárkózás, állandó konfliktus helyzet, esetleges összeomlás
krízishelyzetekben

b. Divizionális szervezet
Egyvonalas, egydimenziós szervezet a munkamegosztás tárgyi vagy regionális
jellegű. A divíziókon keresztül a döntések centralizáltak. A divizionális szervezet
hatékony működésének feltétele a széles termékskála.

Előnye: rugalmas, jól alkalmazkodik a változó piaci feltételekhez, piacorientált,

jobb teljesítményre ösztönző motivációs rendszer alakítható ki, tehát alacsonyabb
költségekkel működtethető

Hátránya: az egyes dimenziók mentén párhuzamos funkciók jönnek létre, a

különálló divíziók „önzése” nem kívánatos versengéshez vezethet