Történelem dolgozat Bósa János

1 liberalizmus: A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után
alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad
gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén
szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.

nacionalizmus: A nacionalizmus gyakran a nemzet és állam egységéből indul ki, azt hirdeti, hogy a
nemzetet a teljes szuverenitás joga illeti meg. A nacionalizmus kiindulópontja, hogy mindenkinek van
nemzetisége, a politikai közösség, a nemzetállam pedig ezen az alapon nyugszik.

konzervatimizmus: Ezt mi sem tükrözi jobban, mint Roger Scruton által megfogalmazott definíció,
mely így szól: „A konzervativizmus nem más, mint a megteremtett értékek megőrzése, annak az
alapnak a megóvása, melyre építeni lehet.” Mindennapi szóhasználatban a status quo fenntartását
jelenti.

ipari forradalom: Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai
változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika
egyes régióiban zajlott le

futószalag-termelés: A futószalag a folyamatos munkarendszerben a megmunkált alkatrészek

(termékek) anyagmozgatásához szükséges segédeszköz.

sztrájk: A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott

munkabeszüntetés. Célja a munkabérek emelése, a munkakörülmények javítása (pl. munkahelyi
kedvezmények elérése, a munkarend elviselhetővé tétele, a kollektív szerződés megerősítése) vagy
más szociális jog kivívása. Nyomásgyakorlás céljából szokás a sztrájk kilátásba helyezése is. A politikai
sztrájk célja a kormányzati döntések befolyásolása.

charista mozgalom: A chartisták több millió aláírást gyűjtöttek petícióik számára, melyekben többek
között követelték az általános választójogot, a titkos szavazást, az egyenlő képviseletet, a vagyoni
cenzus eltörlését, a parlament évenkénti megújítását.

szakszervezet: A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése,

amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a
munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.

bécsi kongresszus: 1814-1815

gözgép feltalálása 1796

első vasútvonal feltalálása 1825

léghajó feltalálása 1837

telefon feltalálása 1876

rádiótávíró feltalálása 1904

otto.motor feltalálása 1876

IPARi FORRADALOM KIALAKULÁSA

Az első ipari forradalom – ez nem túlzás – fenekestül forgatta fel az addigi világrendet. Bár már előtte is
növekedésnek indult Nagy-Britannia lélekszáma, az új termelési módok és eszközök révén valódi demográfiai
robbanás következett be.Az életkörülmények javulása, ide értve a lakhatás, az élelmiszer és a higiéniai
viszonyok javulását, kiegészülve az orvostudomány fejlődésével oda vezetett, hogy rohamosan növekedett a
lakosság, méghozzá elsősorban a szegényebb és kevésbé módosabb társadalmi osztályokban. Valóban helyes
osztályról beszélni, ugyanis ebben az időben még meglehetősen szigorú, íratlan szabályok korlátozták az
egyének társadalmi emelkedését. A szegényparaszti, nincstelen sorban élőknek például a városiasodás
lehetőséget biztosított, hogy a nyomorból elfogadhatóbb életkörülmények közé kerüljenek.Ez, illetve a földek
kisajátítása odáig vezetett, hogy százezrek költöztek a rohamosan növekvő iparvárosokká terebélyesedő
településekre. Ipar pedig nincs gépesítés nélkül – habár, mint a gőzgép példája is mutatja, néha a feltalálója
sem ismeri fel az összes lehetőségét. Az ipari forradalom jelenkori felfogás szerint a gazdaságot érintő,
robbanásszerű fejlődéssel járó átalakulást jelenti. Az „ipari forradalom” kifejezés a történelemben első
alkalommal 1799. július 6-án bukkant fel: a francia Louis-Guillaume Otto írta le a levelében, amelyben arról
számolt be, hogy Franciaország beszáll az iparosodási versenybe Nagy-Britanniával.

Az ipari forradalom társadalmi hatásai

Ugyan korábban is voltak gépek és műhelyek, ám az iparosodás révén a gépek a háztartásokból és kis
manufaktúrákból gyárakba költöztek, a gyárak pedig ezrével szívták fel a munkaerőt.Emberek tízezrei költöztek
a mind népesebb városokba, hogy működtessék a gépeket, ez pedig forradalmi változásokat indított el a
társadalom minden rétegében, alapjaiban alakítva át politikát, jogrendet, tudományt, világnézetet.Mivel a nagy
társadalmi változások alapja mindig a krízishelyzet, ezért rendszerint emberi tragédiák kövezik ki a fejlődés
útját. Ám ha eltekintünk az egyéni sorsdrámáktól, és az adott társadalmi csoport, vagy az egész társadalom, sőt
emberiség helyzetét nézzük, azt látjuk, fájdalmas, mégis szükséges lépések ezek.Ráadásul rengeteg olyan
változás történt az ipari forradalmak által, amelyek ténylegesen sokkal jobb hellyé változtatták a világot.Habár
már a 18. század legvégén forradalomról beszéltek, érdemes szem előtt tartani, hogy évtizedes távlatokban
voltak mérhetőek a változások és bőven nem érintették a teljes gazdaságot Nagy-Britanniában sem. Még
évtizedekig működött a postakocsi hálózat azt követően is, hogy megjelent a gőzmozdony – éppen úgy, ahogy
még lovaskocsik járták a városok útjait, amikor már elterjedőben volt a gépkocsi.