Professional Documents
Culture Documents
Faylné Hentaller Mariska - A Sződy Lányok
Faylné Hentaller Mariska - A Sződy Lányok
„-à
3141^9
à
IJ
- :Mi:[t9m
X
Wá ;x
m S5^
.,;
;¡
iPW V
.; :
^w l
//
VI k xvv
/
,¡w
n
-r
'S I
, It
’•=^1 / y
i
%
■
■x„.
W-
7)
MT
T
<
/ -
-
sS
7
/ ¿J U
à
3
X'ÖiwSií
^y\x
;# V v ^
y
K,
X
X
A
# 'i
í>
;
4 IÜ
çJ
'
1
fS-
V,
Q i' hí
1 4 í
')}
lt 1#
<r 7 MM te E| ■ < Î
‘ fi
'
7/
y
• ,<r
^
o s- <=o\ / V
<^2i xte X. j
te
ív#"
mM
[I-
vM'rr
I
mm Sgp
i ' ÖV«áS
J
R# ■
íá§üp§ " a &Í
_ ¿a¿í .- ' -.» i
-
31
á!
Sv
E> . fi:'
flFS&X. J i
f§ » '
p ..\X ’
í.:.
m
r
m y/?®
:
>> ; ?Uu ,. , ,L7.
: vl
F3^S»8
&
."'AÄ.
æ
A
,
>V
fii
ii ans
*> : y
XJ i f
/V ' > ■;•' fl
KfK*
" i. ■ -. "
i
‘S mw. or
- , «# ■ y
»j
! y
á " »Ti
’M
m
I 's
i >1 : M
¿¿Éi ■ • ,f ■y-W. *
^S:
%&3>i
■-■sí
Z, „ > :
,... >~
■' '* ÉM<
I
\ ' ; I
- *ÿM
*b¿L *i :JkL'-<k • .V >
«*' Ír,
I. m
_/ I El
Ksé .
- ikv 1
k 1 Hk: *:^X > :;Sv?Säi
■ u 'i .
I .
.,if^ Eg Ja»
i
[A :TV - ; X MgRfí
P»| ' *
i ■; Ê1 3¡:w/
*
ml
,vvv
F|l¡
y
*?
EnEuj ' afe :
: .
in X: Ö§ {4 Lfc ¿
¡¡¡¡if j¿; Eï
’i¿Xj ,
/V
:<v> ;¿ g
■
'
■-
II : I : 3
«
L
I
r
✓
— **Ü
ñ SZŐDY LñMYOK
REQÉNY FIRTRL LrthYOK SZRMRRR
IRTR
m
»V
Q¡%-3,1
m
a®
BUDRPE5T
M R <3 Y ñ R KÖNYVKIRDÓ TRRSRSRG KIRDÄSR
1905
-
---------- -----------
-
©
je ■
b>
Q&SiszfCHfim-Kilmïilii
|
-G HOvedfïDaBU „
1354 &. .-IL .“..a.
Révai és'SStSfiîoST"Bû'aâpest, VIII., üllői út 18.
^ ^ /3. ¿Cf^l - ^3/^f-
Sj
DRÁGA JÓ ÉDESANYÁM
EMLÉKÉNEK!
- zr5>\
-
: *ÍS rl
V
1*
í
’«Hi
i
!
I.
A KIS SEBESÜLT.
I
11
mmm
■
P
6
:
P
_n>
k
r
-!-
*
Í?
a
fra
ÆI
\ 7
b -en
<3 w
nun ÿ) xs
in YX>
Ä
tiwM y^tW,!
V/i
T;U
n W/
xM B>
¡¿à
TXt
sra i
<
-V
Y
X V Nfg
uw AV ÏA »V|
/XX
r Í- © tCx ^7 \\ Afxx
/V '• 7
lie 7'^ \v&, [y
7 £ ¥
!x M / (o
y K
gfyf 7 V
r? /nw k il ü
ÍsljO 7
K T/ V
^
7
xV
7 /
7 Av [ f \
z/' lI
X’ mg V - /-
nx7/ A vi c£
i
Menekült, ki merre tudott . . .
I
1
i
7
AZ ANYA ŐRANGYALA.
{
14
A VÁR VA-VÁRT.
I
P
— — -
-
16
- - -
* ‘■
Erzsiké hat éves létére úgy beletalálta magát
a nyomasztó helyzetbe, hogy soha egy panasz
!" "
szó nem jött ajkára, soha vágya, óhajtása nem
volt. Nem okozott azáltal is fájdalmat szomor-
1
kodó édes anyjának, hogy valami kérését kénytelen
legyen megtagadni.
Olyan okosan, értelmesen viselte magát, mint
egy nagy.
Haj ! nagy idők korán éretté teszik a gyer
meket. Megtanítják tűrni, szenvedni és nélkülözni !
A kényelemhez szokott lányka nem érezte a
nélkülözést. Kis szive csak édes anyja szeretetét
- V - ------- -
óhajtotta, egyetlen vágya volt, a miért naponként
hő imát rebegett az Ég urához, hogy jó atyja
hazakerüljön és szülői boldogak legyenek.
/-
- , * * - í-
Erzsiké szívesen lakott az alacsony gerendás
szobában, evett bablevest, fekete kenyeret, csak
ott maradhasson édes anyja mellett. Nem vágyott
Boriska helyébe, a kiről néha-néha hirt vettek.
Betti néni irta, hogy a kis lány női, szépül,
már mindent beszél és sok szép ruhát elszaggat ;
ne búsuljanak érte, nagyon jó dolga van, egész
környezetének a kedvencze, el van látva minden
nel bőségesen. Több levelében hitta a fiatal özvegy '
' ~ -■
17
.
sütkérezni.
Csendesen beszélgettek, miközben kézimunká
r.
val foglalkoztak.
Szödyné már-már kezdett a gondolattal meg
■
vigasztalni akarta.
• -
2*
\
W?
IV.
r
21
25
■
1
5
;
I
%
— Mindent rendbe hozok, holnap azonnal
jelentkezem és gondom lesz, hogy mielőbb helyre
állítsam otthonunkat — mondta Szödy.
— Ah és én mennyire örülök, hogy ismét itt
lesz nővérkém ! Tudom Boriska is tanult és igy
sok-sok beszélgetni valónk lesz együtt. Most
már nem leszek többé egyedül, lesz kedves
testvérkém, édes barátnőm ! — ujjongott Erzsiké.
De édes apa folytatta aztán kérő hangon —
kérlek meséld el ma, hogyan menekültél te meg
az ellenség kezeiből.
— Szívesen, gyermekem felelt az apa
nagyot sóhajtva, mert eszébe jutott a szomorú
napok emléke, melyen a haza sírját megásták —
szívesen, ma az örömnapon, melyen a hajnal
pírja ismét hazámra veti első fény világát, nem
lesz olyan nehezemre a szomorú napokra emlé
kezni.
Szödyné és Erzsiké felvették a kézimunkát és
várakozásteljesen figyeltek, mikor az apa igy
folytatta beszédét :
— Utoljára láttalak benneteket, mikor Buda
vár ostroma után bevonultunk a déli táborhoz
és városunkat útba ejtettük. Hogy mennyire
ünnepeltek utunkban, azt tapasztalhattad itthon.
Diadalut volt bevonulásunk. Lenn aztán több
győzelmes ütközet után egyszerre bekerített a
t bevonuló orosz sereg. Ezredünket elvágták a
‘M
r0
IV -<
•r m
jit I,
81 3 hk
hi
A
ff
vl
h vy m M
/ / J
Z
w/
D ,ci
7
fyj / /
7
29
A—V-
életünkkel és vérünkkel újra oltalmára megyünk.
--
Elváltunk.
Hogy két rabtársamat mi sors érte, ma sem
tudom. Én indultam balra és egész éjjel bolyong
tam a letarolt szántóföldeken, mezőkön, bozótok
--
--
és sövények mellett. Lábaim vérzettek a sáros
rögös úttól. Reggelre egy halászkunyhóhoz értem.
» y*
Bőrig ázva-fázva, fáradtan nem tehettem mást,
, . „ - „¿ *
mint bemenni és nyughelyei kérni.
Egy öreg asszony állt az ajtóban. A mint meg
.
látott, keresztet vetett magára; aztán szóhoz sem
engedett jutni, hanem azt mondta :
— Gyorsan, gyorsan lépjen be. Épen most
vitt át az uram a vizen egy csapatot. Borítsa
magára az uram szűrét. Melegedjék fel a nád
kunyhóban. Ha jönni találnak .... már értem
azok vegye a hálót és foldozgassa, majd azt
vallom, tiogy a fiam.
.... Bámultam az öreg pórnö értelmes be
szédén és követtem meghívását. Majdnem alél-
V
<S3
kára !
Egy magas, szikár, hosszú őszhaju paraszt
állt előttem és mérgesen folytatta :
.
9
r
84
*
szökevények felhajszálására lett kiküldve, ügyet
sem vetett rám, de bementek a kis kunyhóba
és feltúrtak mindent, azután lovaikra kapva indul
tak tovább.
— No most el uram sietve ! — szólt a halász.
— Asszony — fordult azután a feleségéhez — vidd
át az urat, nekem ma itt kell maradni. A jobbik
bárkát vedd ! — kiáltott még utánunk.
A halászné leoldoit egy csónakot, beültünk.
Önkéntelenül megragadtam az evezőt.
— Felfelé — szólt a jó asszony és a kor
mányra ült.
— Sokáig haladtunk a nádasban felfelé. Végre
megszólaltam :
1
<
35
ír
-a
Mentem ismét egy napi járót. Bámulatos erőt
adott Isten elcsigázott tagjaimba, nem is éreztem
a fáradalmat. Délben a nap oly hevesen szegzett
fedetlen fejemre, hogy az egyik mező közepén
álló madárijesztöröl vettem le a rongyos, zsíros
kalapot és azt csaptam fel. Jónak láttam a ron
gyos szűrt is birtokomba venni, melynek azután
a hűvös estén jó hasznát vettem.
Estére kelve betértem egy elhagyatott tanyai
lakba. Itt kaptam vacsorát és éjjeli szállást.
Szegény vándornak tartottak, a ki munkát
keres. Öltözetemben, porlepte mosdatlan arczom-
mal valóban annak nézhettek.
Harmadik napon egy utszéli bokor alatt háltam
meg. Ez nap nem ettem mást csak bogyót és a
földeken talált répát. Hajnalban egy szekér haladt
el mellettem. Széna volt felrakodva és két ember
lépdelt mellette. Nagy meglepetésemre az egyik
megállt előttem és szólt :
— Őrnagy ur, már köröskörül ellenség van,
megismerhetik, feküdjék a szénába, majd biztos
helyre viszem. Ez az atyafi mentett meg engem
is — folytatta a má^ik emberre mutatva.
Legnagyobb meglepetésemre egy volt altiszte
met ismertem fel.
— Te Jóska hol veszed magad ? f
— Annak idején elillantam. De most gyorsan !
■
T
37
mm
M.
38 íi
-,
VI.
41
42
44
vu.
A NÉMET LÁNYKA.
Rózsás arczok, bimbó ajkak,
Nevető, nagy, kék szemek,
Hogy hagynálak nóta nélkül
Kedves baba, tégedet ?
Endrody Sándor.
47
V -MC
48
i'
mított egyre. Nem jutott eszébe szerető anyai
i
szivét a mérlegbe tenni.
Hogy régen nélkülözött gyermekét mielőbb a
szülei háznoz szoktassa, első naptól kezdve
annyira kedvében járt, hogy alig volt Boriska
pár hétig otthon, már ö parancsolt az egész házban.
Kedvéért németül beszéltek, német szobaleányt
hozattak a Szepességböl, megczukrozták a húsát,
a salátáját és a világért sem kínálták volna jó
magyarosan készült töltött káposztával, mert attól
az első alkalommal rosszul lett.
És amilyen hazafias érzés uralkodott mindiga c sa-
V «'* -
Iádban, olyan német szelleművé kellett volna lennie,
hogy a hazaérkezett kedvencz jól érezze magát.
'
Mert kedvencze lett az élénk, eszes gyermek
pár nap alatt az egész háznépnek. Ott futkosott
szüntelen a tágas udvaron, énekelt német nótá
kat és szívből kaczagott az eddig nem látott
emberek és tárgyak felett.
Csak akkor kezdett el búsulni, mikor pár heti
ottidözés után Betti néni haza utazott Drezdába.
Egyszerre kedvetlen lett, sirt, zokogott. Hasz
talan volt minden vigasztalás, visszavágyott
drezdai játszótársához.
■
49
ö is oda kívánkozott.
Szülői teljesítették kérését, annyival inkább,
l'
50
fm
Ldi
si
VIII.
A MAJÁLIS.
"
*
52
54
65
IX.
MEGLEPETÉSEK.
Az álmoknak varázsában
Hidd el, hogy több boldogság van,
Mint az élet valójában.
Komócsy József.
63
>-
■
Boriska ezalatt átöltözött és most már Minát
faggatta, mondaná meg neki, mit hoz a mama ?
— Nem is sejtem, Babette kisasszony ! —
felelt a leány. így nevezte Boriskát négyszem
közt, mert különben meg volt neki tiltva.
A lányka mindig izgatottabban és izgatottabban
várta édes anyját.
Beesteledett. A kis harangon már elkongatták
az esteli harangszőt, mikor végre befordult a
Várva-várt hintó az udvarba és a tornácz előtt
megállt, a főbejáratnál.
Boriska lelkendezve futott a kocsi mellé.
— Mama, mit hoztál? kiáltott egész gyér-
mekesen, mikor anyját kilépni látta. -— Mit hoztál,
hiszen semmit sem látok a hintón !
Hirtelen elhallgatott.
7
65
I
66
1
m
se
I
r NA .
7T 1
4
OS X <
\S> —j
« sfH
-X
r ’
v5
w •.n
% tfV X
y
X
V (
ÿ
> r
/
c'
\ n
I®,
fi ÍX
B 1
&
% r
<]<| 1
1 II
'SÍ
V
X.
68
"""
: ' :
i
: ;
XL
A JAVULÁS UTJÁN.
Szivébe visszatért a béke
S lelke mélyén : imádkozott.
Horváth Böske.
i : 6 ■
78
6,
I
p
r
81
82
Î
pp
83
84 .
85
<
A
JL
XII.
A MEGTÉRÉS.
Magyar hölgynek születtél
Áldd érte sorsodat,
Magyar hölgynek születni
Nagy és szép gondolat!
Óh hölgy, ki ezt megtevéd,
Mi szép vagy, és mi nagy
Rendeltetésed e földön
S az égben áldva vagy.
Garay János.
A
88
89
I ■: -
98
.
XIII.
A NEMZETI ÜNNEP.
97
LILA NÉNINÉL.
C
«
CD
Alig múltak el a hangversenyek, mert a város
ban rendezett ünnepélyt közkívánatra a közel
fekvő, köznemesek által lakott faluban ismételni
kellett, — szomorú tartalmú levél érkezett Pestről.
Józsa kisasszony édes atyja irta a levelet,
tudatta leányával, hogy édesanyja súlyosan meg
betegedett és az orvosok is feladták, szükséges
tehát, hogy sürgősen haza jöjjön; irt Szödyék-
nek és kérve őket, hogy ha a legszomorubb
eset, az anya halála — bekövetkezik, bont-
sák fel lányával a szerződést, mivel neki, mint
hivatalnoknak, a ki egész nap távol van a ház
tól, lehetetlen legnagyobb leányát nélkülözni, lévén
otthon még három kisebb gyermeke.
Józsa kisasszony sietve utazott haza a fővá
rosba és már egy hét múlva tudatta anyja halá
lát. Szödyék nem tehettek egyebet, mint bele
egyezésüket adták, hogy Józsa kisasszony otthon
maradjon.
Boriska azonban nem akart más nevelönöt
— Oh én nem tudnék most úgy szeretni !
kiáltott és keservesen sirt szeretett nevelönöje után.
A szülök tanácskoztak és az eredmény az lett,
hogy elhatározták Boriskát feladni Pestre kedves
barátnőjük, Csaplinszky Lilla, nevelő-intézetébe.
Örömmel hallotta a lányka ezt a hirt.
— Oh ne gondoljátok, hogy nem szeretlek és
szívesen válók meg tőletek. Nem. Azért örülök,
V
r
£í
100
loi
biztosítsa életfentartásukat.
í
102
105
— Megyünk !
És mentek mind a hatvankettőn, volt köztük
már húsz éves is, mentek közvetlen a fiatal vér
tanú koporsója után.
Boriska nyomon követte Lila nénit.
— Ha baj éri öt, érjen engem is — gondolta
a lányka. — Oh, hiszen Erzsiké már úgyis meg
sebesült a hazáért, miért félnék én?
Baj nem történt, mert a katonaság nem lőtt.
Lélekemelő volt nézni a menetet, a mint a Nádor-
utczától aKerepesi-uti temetőig gyalog, páros sorban
vonult a mély gyászbaöltözött magyar nevelő
intézet a koszorúkkal borított gyászkocsi után.
Másnap azután magához hivatta a rendőrfőnök
az intézettulajdonosnöt.
— Veszve vagy ! — kiáltották a salonjába
összegyűlt hazafiak — nem jösz többé vissza !
Lila néni megölelte tanítványait, azután a
hazafiak a rendőrség épületéig kisérték, alig-alig
gondolva, hogy öt viszontlátják.
Nagy haraggal és felháborodással fogadta a
nemes hölgyet a rendőrfőnök, hanem a hölgy
olyan tapintatos módon tért ki vádjai élői, hogy
végre is nem lett semmi bántódása, de nevelő
intézetét negyvennyolcz óra alatt be kellett
szüntetni.
XVI.
A ZÁSZLÓTARTÓ.
Ha végig nézek szép hazámom,
Arczom hévül, szemem ragyog.
Kimondom édes büszkeséggel,
Hogy én magyar lány vagyok.
Egy édes érzés él szivemben,
Melynek minden cseppje kincs,
Egy érzés, hogy honszeretetben
A magyar nőnek párja nincs.
Rudnyánszky Gyula.
— Dehogy tudom.
— Az a fiatal zászlótartó, a ki édes apával í
í
együtt menekült a világosi fegyverletét után a
disznó-ólból.
— Ah!
— Igen, és milyen véletlenül jöttünk össze.
Tudod, fenn voltunk a jogászbálon. Alig hogy
az első négyest eltánczoltam, rémülten vettem
észre, hogy a karkötöm, melyet a Kazinczy-ünne
pélykor kaptam édes mamától, elvesztettem ; fel-
csatolódott és tánczközben leesett. De nem 8
sokáig kellett nélkülöznöm, már a második csár
dás után a zenekarból kikiáltották, hogy egy
karkötőt találtak. Atyám jelentkezett érte és íme, ?
mikor a körmagyar után a czukrászdába men
tünk fagylaltozni, egy magas barna ur jött, '
bemutatta magát szüleimnek és átnyújtotta kar
kötőmet. Dombházy László volt a találó. Atyám
rápillantott és örömmel kiáltott fel, miközben
melegen ölelte meg a fiatal urat.
— Hála Isten! sikerült megmenekülnöd. Óh, !
f
1
113
115
I
m ■■■■■ dB -1 . - ; i. m
XVII.
NEMZETI GYÁSZ.
És ég az oltártűz. lm körébe gyűltünk
Szétszórt bolyongók vész idején,
Már is tüzénél szent lángra hevültünk
Fénye világol sorsunk örvényén !
Arany János.
I
Hmm#
118
lili:
119
I
ê
r\
5X'
fMrr
t
Sf
Éi
«I
í Pt ;> «
> fi V
¿Vf,
1 \
» < FrrZ
JÄM t
MM\
my
,/v/i
■> /Z/
/
k
-
/
1 ri
=»Á
\ J II
\ ?
/ grf-
T '^5¿íLí^kZ
CAKAY ■
1L> r
A kerti lugasban kereste fel Boriskát . . .
!
121
"S-»
alkalmas hely arra. Ida kisasszony majd tanítja őket,
Orzse néni főz nekik, Ferencz gazda pedig a fiukat
vezeti be a kertészetbe és a zöldségtermelésbe.
— Ab, még egész kis földmives iskolát léte
síthetünk ! — kiáltott Boriska.
És minden úgy történt, a mint tervezték. Alig
‘--'CST:
egy hét alatt nem lehetett már csavargó, éhes
gyermeket találni a nagy városban. Ott voltak a
szegény elhagyatottak mind a kis tanyán a jó
öreg tanyáspár gondjai alatt, meleg, fütött
rti
helyiségben, párolgó tálak mellett.
Boriska és Ida mindennap kimentek hozzájuk
L36B; : ?
és együtt tanították őket ; gyakran Erzsiké is tár
sul szegődött és akkor hárman oktatták a gyer
-
129
O : . - '-
lesz.
Boriska a nem várt ünnepeltetés által egészen
meg volt hatva, de nagyobb meglepetés is várt rá.
Mielőtt ebédhez ültek, melyhez a nyári lak
-
9*
V
n ’/
M
P Imp •* a
r»fi Ai
'- j y i j
>y
%" ¿ y W y^ ¿WV'1 /j
■I V ¥, * ^ i h f
Æ ' *sß
/-/ sms É.. ■ •- .■ vl j*
.
■<i' ?i
; 1ml
Ex
z -yin 1 I.-
î'vi f Am
• - r
MESiRI
X', yf>f4-
así- *, ‘à* Í* V. '-V
■$. y'^X^v ‘ \3i
mpi/ V -* m ■ - ‘ j
If bÿ wi;|
GHPVP f'
WP
RBSI#í
l ¿
,;S&IS * y iPêk
ry g
■ %
Pm$% $ iS í j i X"TJ y fray
*•,
iÉSSi
i ;:M 5 y yy. * Stfe M
1 : ' ¿3^ .4
« ,ii9sg|s$y gag
M'-'v
ii /«* I
I "M W ;S%py- ■ J f «mi iâ*%£. * â t
N ylvs y®* -V »
ZSE#1 ■ pS88 l» »
4J V ' «ml fPL v-\:f\ *y £r#
éüO B™ SP
rv< I PIHE \-MAAA:
l V,, \ ; Û Ä X ÿ> ; ^ ^ t-;'yr - f/<V . I y,:
-,
■i ;: fÄ : :> i hf .-y-'* ': .■■■'*'A <
V
- s : vfl.. A •* s ; ^ .
^H| Sdr
-
i a *í¿¿ - V ,,i
•i
/r
ft v/f^Y y XXr
«m; life '/f I I
i Ë&
■y \-
ilipy
, "Í-Í4 í ■ rs,
fes S El ¡ » ¡km ■ -
' y /
-
. y
I ■ ■/ ' ■ Ji
ri- I V '
yi r 1 '
'X-
i Wmff :3: X$ ■ i
..Í 8BBL^, <Æ£*w‘ m
■ '"M - ,x ■ ■ -
À **• ■
JJ 1^%
'■
m \síi •-iNv< ; ■ ;
I ÄHi. iIÎH9
n^E
|- ■■ k -Sí '^£k BW 3
■
LS li Ml
mt£: 7 r -:.M
r J ¿«
*
&
iMâÈi-ÙÊË.iUïUiLïîllll
■3äi Mimi
■
#
ié 4â E ; ‘ U
m
•üi» I :
ÍE
- Jj3 jé* 4 ' '' ,,JL ifigk!
I:-
r xlÉâlUa j ,AXV|
J
iü
S? /
3K»JI ■
- * JB I' ‘ »4 '■;
|fe^ t J f¡Í Sà & . I * \ «
flilfy1 ' f í'ú%f¿4
■
1H / Í ,4T
HfHtt —JŒlpJBr®I fciPi
JH Xi®f»#s
> ■ V
y
W
W:/.v
, Æf-
, y>?,
Vív
1 ÈS
X*
;X:
:ï:iv
# H eH X>i
!Sss
Pi
k- Vi -ifV'c ) < V7
! i
■g
, -,
.*•>:
? - SiS
= :- ..... :
P;
j- -■
■
.
I .
fn^fi
B M'
P - '
ss
i.'.; Ê
. ¿asá Ép Ü jf
as
e \ir . \ :'
Si
V , # li [¡¡St . ^
Es
" .*-■£'%
S?V¿ %
i# aEPHP^fK # 4
X:-,
f f^9 4
> &:■
S yâ
Æ ■ : f/ . ’
■
iFj
fie. './J
Èf .«* D» :: '
ISfi I
■
0, y
I * -r ‘ ^ mpHK
,r 2 s .
¡¿XTï .
I
T} i SS' S Eâil
r V . -Jpf L,Æ
. V$
jéti V v*ï 4i
- -S* : w*
¡»SV
i
‘
|!S'
J
!
J0
m m. ï-M
2B
m
Paylné: ñ Szöáy leányok f