II.

Alkotmányjog szeminárium

A köztársasági elnök
Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét. Kétféle lehet: vagy monarcha vagy köztársasági
elnök. Ha monarcha, akkor lehet király, császár vagy nagyherceg. Napjainkban általában király. A KE
választással nyeri el tisztségét, a monarcha örökletes tisztség. Köztársasági elnököt választhatja az ogy., a
nép vagy speciálisan erre a célra életre hívott testület. A köztársasági elnök választását a rendszerváltás óta
az ogy. választja, egyesek szerint jobb lenne a nép általi választás, mert szélesebb legitimáció lenne, ha
politikai szemponthoz nem lenne kötve.
A KE a negyedik hatalmi ág egyesek szerint mert annyira erős, erejét a válságáthidaló funkcióban látják,
közvetít a többi hatalmi ág között. Semleges, neutrális hatalma van. Van, aki szerint nem ismerhető el 4.
hatalmi ágként. 1946. évi 46-os tv. az ideiglenes alkotmány az előzmény. Ez olyan erős mintául szolgált,
hogy egy az egybe kimásolták az elnökválasztás szabályait a rendszerváltáskor. A 46-osba négy évre szólt,
az újabba pedig 5 évre szól a mandátuma. A 3 fordulós választás egészen az AT-ig életben volt, de
hozzányújt és 2 fordulóssá változtatták.

Az AT-ben a 9. cikktől indul a Köztársasági elnökről szóló rész. Jogforrási hátterünk a 48/1991-es AB
határozat (ELOLVASNI), az elnök feladatait írja le. 2011. 110-es tv. az elnök javadalmazásáról és
jogállásáról.

A köztársasági elnök feladatai:

1. Ellenjegyzést igénylő feladatok: Ellenjegyzés = miniszteri vagy miniszterelnöki aláírás, 200-300-

éves találmány, indoka, hogy az elnök politikailag nem felelős. Majdnem minden feladat
megkívánja az ellenjegyzést.

 miniszterek kinevezése, felmentése

 nagykövetek megbízása, fogadása
 egyetemi rektorok kinevezése, felmentése
 egyetemi tanárok kinevezése, felmentése
 MNB elnökének kinevezése, felmentése
 tábornokok kinevezése, felmentése
 vezérkari főnök kinevezése felmentése
 tábornokok lefokozása, nyugállományba helyezése, fegyelmi fenyítésként való elbocsájtása,
 egyéni kegyelmezés
 területszervezési feladatok
 község alakítás, egyesítés, elnevezés
 várossá nyilvánítás
 kitüntetések díjak adományozása
 állampolgársági ügyekben való döntés-megadás, elvétel
 a médiahatóság elnökének kinevezése és felmentése
 nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismeri
 jóváhagyja az ország fegyveres védelmi tervét

A választások kitűzése ellenjegyzéshez nem kötődik úgy, ahogy a népszavazás kitűzése, a tisztségre való
javaslás sem.

1
Az AT szerint 2 esetben tagadható meg a döntés:

 Megtagadhatja a döntést, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak: pl. végzettségbeli kritérium.

 Ha az államszervezet demokratikus működését veszélyeztetné.

2. Az országgyűlés feloszlatása: ellenjegyzést nem igénylő önálló politikai döntés, ki kell kérni a
miniszterelnök véleményét, a frakcióvezetők véleményét, az ogy. elnökének a véleményét.
 ha a miniszterelnök jelöltet 40 nap alatt sem szavazzák meg
 ha az adott évre vonatkozó költségvetési törvényt március 31-ig nem sikerül elfogadni

Ezekben az esetekben 90 napon belül ki kell tűzni az országgyűlési választásokat.

3. Az egyéni kegyelmezés: el kell határolnom a közkegyelemtől (amnesztia), amit az országgyűlés tv-

ben ad ki, általában többen kapják és valamilyen nagyobb rendbontáshoz kötődik. Bűncselekmény
elkövetésével áll kapcsolatban. Az elnök beavatkozik a független bíróságok életébe, valami emberi
indok miatt mert fontosabb.
 eljárási kegyelem
 végrehajtási kegyelem
o klasszikus végrehajtási kegyelem
o a büntetett előélethez fűződő, hátrányok alól mentesítő kegyelem

Az 1998. évi 19-es tv. – Kegyelmi eljárás.

Egy évben legalább 1000 kegyelmi kérvény van. Leghíresebb kegyelem - Simek Kitti-Mádl Ferenc
kegyelmet adott neki, amiért lelőtte bántalmazó apját. Göncz Árpád- felmentett egy anyukát, amiért megölte
halálos beteg lányát

4. Az Országgyűlés és a Köztársasági elnök kapcsolata: Az elnök korlátozza a parlament működését

 az elnök hívja össze az alakuló ülést a választásokat követő 30 napon belül, ünnepélyesen
megnyitja
 feloszlathatja az ogy.-t
 törvényt kezdeményezhet
 AT módosítást kezdeményezhet
 országos népszavazást kezdeményezhet
 felszólalhat a parlamentben és jelen lehet az üléseken
 javasolhatja rendkívüli ülés tartását, rajta kívül a kormány és a képviselők egyötöde is
 a törvényeket kihirdeti, vétójoggal rendelkezik
 az elnök javasolhat bizonyos személyeket tisztségre, akiket az országgyűlés választ meg:
ombudsman-t a legfőbb ügyészt, a kúria elnökét, és az OBH elnökét-ellenjegyzéshez nem
kötődnek

5. Részt vesz a kormányalakításban az elnök

 A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel
 A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg, tagjai
többségével

2
 6. A törvények kihirdetése: AT 6. cikke. Ha nem tetszik az elnöknek a törvény, visszaküldheti az
országgyűlésnek vagy az alkotmánybíróságnak. Amennyiben az ogy.-nek küldi, akkor politikai
vétóról beszélünk, ha alkotmányossági aggálya van, akkor az AB-hez küldi alkotmányossági vétóra.
 az ogy. megküldheti az elfogadott tv-t az AB-hoz
 megkapja a köztársasági elnök, aki 5 napon belül aláírhatja, ha nem írja alá, akkor az Ogy.-
hez vagy AB-hez küldi (ide csak akkor, ha előzetesen nem küldte meg az ogy. az AB-nak)
 az alkotmánybírósági vétó többszöri lehet - újra visszaküldheti az AB-nek
 AB olyan gyorsan jár el, amilyen gyorsan csak bír: első alkalommal 30 napon belül, második
alkalommal 10 napon belül

7. Az elnök és a különleges jogrend kapcsolata:

 kihirdetheti a különleges jogrendet, amennyiben az országgyűlés akadályoztatva van
 hadi, rendkívüli, szükségállapotot hirdethet ki és az ogy. akadályoztatásának tényét
 ő a honvédelmi tanács elnöke rendkívüli állapotban- hadi állapot vagy idegen hatalom
fegyveres támadásának közvetlen veszélye
 rendkívüli állapotot vezethet be
 szükségállapotban is ő alkothat rendeletet-polgárháború, forradalom
 rendkívüli intézkedéseket vezethet be

8. A magyar honvédség és a köztársasági elnök kapcsolata: 48/1991-es AB határozat

 az elnök a magyar honvédség főparancsnoka, nem hatásköri szabály, az elnök irányítója és
nem vezetője a hadseregnek, a vezető a vezérkari főnök
 parancsot nem adhat ki, valódi hatalma csak különleges jogrendben van
 a vezetés az irányítói döntések végrehajtása
 nem egymaga a KE irányítja, hanem a kormány az országgyűlés, a honvédelmi miniszter és a
honvédelmi tanács
 ezek együttesen fedik le a feladatokat
 jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, ez tehát nem publikus

9. Területszervezési feladatok
 MÖTV-ben olvasható – 2011. 189-es
 megoszlanak az országgyűlés és a köztársasági elnök között a területszervezési feladatok
 ogy. - fővárosi kerülethatárok módosítása, terület átcsatolás másik megyéhez

A köztársasági elnök választása:

o Az elnököt 5 évre választja az ogy, egyszer újra lehet választani.

o 2 fordulóra redukálódott a választás, 2 egymás követő napon be kell fejezni a választást.
o 35. életévét be kell töltenie a tisztségviseléshez, magyar állampolgárság kell hozzá.
o a választást jelölés előzi meg – egyötöd ajánlása kell hozzá
o mindenki csak egy jelöltet ajánlhat, aki többet ajánl, annak mindegyik érvénytelen
o az első fordulóban az nyer, aki a szavazatok kétharmadát megszerzi
o ha nincs ilyen, akkor a második forduló jön, ahova a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut be
o amennyiben az 1. fordulóban csak az 1. helyen állt elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet
szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták.

3
 o amennyiben az 1. fordulóban csak a 2. helyen állt elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet
szavazni, akik a 2 legmagasabb számú szavazatot kapták. (min. 3 ember)
o a 2. fordulóban az nyer, aki a több szavazatot kapja, tekintet nélkül arra is, hogy egyáltalán hányan
szavaztak
o a választás titkos, az ogy. elnöke tűzi ki
o a KE esküt tesz a parlament előtt a megválasztását követően
o ha a 2. forduló is eredménytelen, új választást kell tartani
o a KE-öt már hamarabb meg kell választani, mielőtt lejár a régi megválasztása- legalább 30,
legfeljebb 60 nappal korábban meg kell választani, mint ahogy a régi elnök megbízatása lejár
o ha váratlanul esik ki, akkor 30 napon belül kell az új elnököt megválasztani
o akkor lép hivatalba, amikor elődje megbízatása lejár
o ha pedig váratlanul, idő előtt szűnik meg a megbízatása, az új elnök a megválasztását követő 8.
napon lé hivatalba
o a KE-öt a házelnök helyettesítheti teljes jogkörrel
o az ogy. elnökét, alelnök helyettesíti
o teljes körűen akadályozottnak kell lenni a KE-nek, hogy helyettesítsék
o a KE-t a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettesíti – KEH, maga választja ki hivatal vezetőjét és
helyettesét, megírják az elnök beszédeit és protokolláris tevékenységeit. Olyan főosztályokra
tagolódik, amik a feladatokra hangolódnak.

A tisztség megszűnése:

o megszűnhet halállal, lemondással

o határozott idő lejártával
o ha 90 napon túl képtelen ellátni feladatait *
o kinevezés feltételeinek megszűnésével*
o összeférhetetlenséggel-bármely képviselő a gyanúját felvetheti*
o megfosztási eljárás keretében
o szerződi jogvédelem alá eső tevékenységet láthat el-irodalmi alkotás létrehozása

*az ogy a jelenlévők kétharmadával állapítja meg, korábban vádeljárás volt , az AB csak megfoszthatja az
elnököt, korábban bármely büntetést kiszabhatott, a sima bíróság folytat büntetőeljárást. Megfosztási eljárás
akkor indulhat, ha szándékos bűncselekményt követ el, vagy törvénysértést, mely hivatali működésével
összefügg, a képviselők egyötöde kérheti, és csak akkor indul el, ha nagy kétharmaddal titkosan
megszavazzák. Az elnök akadályozottnak minősül az eljárás alatt.

Javadalmazás, fizetés

 Az elnöknek vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van, minden évben január 31-ig kell megtenni,
 a megválasztást követően 30 napon belül
 a tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül
 Használhatja a kormány központi üdülőjét, térítési díj ellenében-Balatonöszöd
 Használhatja felmenője, házastársa
 az elnök halála esetén özvegyét vagy örökösét 6 havi tiszteletdíj egy összegben megilleti
 2 gépkocsi jár neki-1 személyes 1 hivatali célú
 a volt elnöknek személyes célra 1 autó jár saját sofőrrel

4
  csak akkor nem jár, ha megfosztással vagy összeférhetetlenséggel szűnt meg a volt elnök tisztsége
 a volt elnök a köztársasági elnökök mindenkori tiszteletdíjára jogosult
 megilleti a Köztársasági Elnök Úr megszólítás a volt elnököt is
 A KE fizetése a köztisztviselői illetményalap 39szerese ( 38 650 Ft)
 személyi védelemben részesül
 a volt elnököt lakáshasználat is megilleti, amit a KEH biztosít, ha meghal, maradhat a lakásba a
feleség, 2 fős titkárság is megilleti, rezidencia illeti meg, amit köteles igénybe venni
 jogosult térítésmentes eü. ellátásra,
 mehetnek különjáratú és menetrendszerinti repülővel külföldre
 külföldön napi díj és költségtérítés jár neki

Köztársasági elnökök 1919 óta:

1919 Gróf Károlyi Mihály

1920-44-ig Horthy Miklós

1944-45-ig Szálasi Ferenc

1946-48-ig Tildy Zoltán

1948-49-ig Szakasits Árpád

Elnöki Tanács elnökei:

1949-51ig Szakasits Árpád

52-ig Rónai Sándor

52-67ig Dobi István

67-87-ig Losonci Pál

87-88ig Németh Károly

88-89ig Staub F. Brúnó

Köztársasági elnökök:

89-90ig Szűrös Mátyás-ideiglenes

Göncz Árpád 90-2000-ig rendkívüli népszerűség

Mádl Ferenc 2000-2005

Sólyom László 2005-2010-ig

Schmitt Pál 2012 május 10.ig

2012. május 10-től Áder János