JOGÁLLAM FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA, JOGÁLLAM ELEMEI

Nem a tk alapján megy az óra

Tanulmány: Kondorosi Ferenc
Demokratikus jogállam vagy jogállami demokrácia
Jogállam 3 csoportosítása:
Jogállam , törvényesség, demokrácia rokon fogalmak
Jogállammal a polgári jogfejlődésben foglalkoznak, a rendi állam tagadásaként megjelenik a
szabadságjogokat hírdető jogállam, minden ember jogegyenlőséget hírdetik.
Mind a németek, mind az angolok ismerik ezt a szót.
Angolok: rule of law eszmerendszerként emlegetik
Németek: Reschsstaadt eszmerendszerről

JOGÁLLAM CSOPORTOSÍTÁSAI:
I.CSOP:JOGÁLLAM ANGOLSZÁSZ MEGKÖZELÍTÉSE
Angolszászon belül, angol: Albert Ben Dicy foglalkozott 1855-ben a jogállam
fogalmával. A jogállam elemeit sorolja fel:
- tv előtti egyenlőség,
- - szabadságjogok megvalósulása
- Ezek kikényszerítése a bíróságok feladata
- Kormánynak ne legyen önkéntes hatalma
- Önkényes döntések helyett a tv-ek által meghatározott döntések szülessenek
Amerikában: Thomas Pain 1776-ban
- abszolút kormányzatokban a király a tv
- szabad országokban a tv-nek kell azonban a királynak lennie , más uralkodó nem
képzelhető el
- jogállam a tv-ek uralmát jelenti
- Jogállam fogalma az egyesült á-ban szorosan összefonódott a hatalom megosztás
elméletével  ez a 2 fogalom először 1780-ban fonódott össze Merzecsuzesz (?)
alkotmányában, kiondja, hogy ne vegyék át egymás hatalmák az egyes hatalmi ágak.
Mindegyik a jog alatt kell állnia.
1. Jogállam német megközelítése
- Robert von Mol: Többet foglalkozott vele mint Welker.
1848-ban tanulmányt is írt a jogállam fogalmáról.
Pontokba szedte a jogá elemeit: szabadságjogok a jogá részei, emberek
jogegyenlőségét / tv előtti egyenlőség, jogá lehetővé teszi ésszerű emberi célok
elérését
- Karl Teorod Welker: 1813-ban foglalkozott a jogállammal és mindösszesen annyit
lehet róla tudni, hogy a nemzeti elvet össze akarta hangolni a szabadság eszménnyel.
2. Jogállam francia megközelítése
- konstitucializmushoz kötődik
- konstituál = alkotmányossá tesz
- nem kötik névhez az irányzatot
- közig. bíráskodásban látja a jogá lényegét , vagyis az igazgatás szabályozottságát
hangsúlyozza illetve az ellenőrzött, korlázotott kormányzati hatalomról beszél

II.CSOP.:JOGÁLLAM TÖBBI FELFOGÁSA 2. CSOPORTOSÍTÁS

1. LIBERÁLIS JOGÁ
- 1700as években jelent meg a polgári forr-ak vívmányaként
- és az indiviuum szabad kibontakoztatását akarta elérni mag.tulajdon szentsége és a
szabadságjogok által
- ez valósította meg az éjjeli őr állam koncepciót  minimális államról beszél : az állam
legyen passzív , ne avatkozzon az egyén mag.életébe
- Akkor valósulnak meg szte az emberi jogok ha az á passzív

2. SZOCIÁLIS JOGÁ MEGJELENÉSE

- németekhez kötődik a koncepció
- szociális alkotmányokat hívott életre, amelyek 20.sz-ban voltak :
weimari alkotmány 1919
bonni alaptv. 1949
- az á szociális funkcióira helyez a hangsúlyt
- aktív, beavatkozó államról beszél
- MO jogállam de nem szociális jogá, annak ellenére, hogy sok szociális intézkedés
megy végbe. Nyújt segélyt ( pl munkanél) de különleges garanciát nem ad.

3. ALKOTMÁNYOS JOGÁ
- demokratikus jogállamnak is nevezik
- Az előző kettőt akarja összeegyeztetni
- a társ-i és gazd-i haladást optimálisan szolgáló állampítus képzel el

III. HARMADIK CSOPORTOSÍTÁS

1. FORMÁLIS ÉRTELEMBEN FELFOGOTT JOGÁLLAM / JOGÁ
FORMÁIS MEGKÖZELÍTÉSE
- valamilyen formai dolgot hangsúlyoz
- ez lehet: tv-ek betű szerinti betratása , eljárás jgolag helyes jogalkotás
- nem a valóságos tartalmat nézi így nem nyújt megfelelő védelmet a totális önkénnyels
szemben
2. JOGÁ MATERIÁLIS
- értékhez kötött jogállam
- ténylegesen megvalósítja az intézményeket
- ellen tud állni a diktatúrák önkényének, Ezáltal, hogy a szabadságjogokat állítja a kp-
ba

Jogállammal MO AB is foglalkozott 11 / 1992-es határozat. Ebben a tárgykörben a

leghíresebb
 Azt mondja: a jogá program, soha se lehet tökéletes vagy befejezett. Folyamatosan
valósul meg.
„ Nemcsak a jsz-nak és az állami szervek működésének kell szigorúan összehangban
lenni az alkotmánnyal, hanem az alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének át
kell hatnia az egész társ-at Ez a jog uralma ezzel válik az Alk valósággá. „ ( ezt szó
szerint kell tudni)

Úgyis jellemezhetjük a jogá-t hogy a jog uralmát jelenti a hatalommal szemben. A jog
uralkodik az emberek felett és nem az á- uralkodik.A hatalom önkorlátozása a jog
által. kifejezésre jutattja azt a gondolatot Nem érvényesül a személyes uralom a
kormányzásban,

ÓKOR
is rengeten foglalkoznak
Platón: közel jár témakörhöz de nem haszn a jogá fogalmát , „uralkodók legyenek a tv
rabszolgái, az á elpusztul ha a tv erőtlen „

KK
A törvény teszi a királyt. Lex facit regem

Jogállamban:
- az egyén nem alattvaló, mert jogai vannak.
- Egyetlen szervnek sincs egyeduralma. Mindegyik korlátoz egy másik.

HANS KELSEN
- osztrák jogtudós
- Azt mondja: „Minden á jogállam azért, mert jogrendszere van.”
- Nem értük vele egyet
- „A jogban nincs benne az erkölcs.”
- „A jogban nincsenek se pedagógia se pszichológiai elemek”
- Ezáltal tiszzta jogtannak nevezi ez a saját felfogását.
- Ez az irányzat, amihez ő tartozott a jogpozitivizmus , amyl jog és erkölcs
elválasztásáról beszél, szte nem kell h kapcsolódjanak.

- Mi úgy gondoljuk hogy jog + erkölcs kapcsolata szükségszerű

- Ezze term.jogi iskolamutatott rá
- Ez egy jogfilozófiai irányzat
- 18.szban virágzott és maradandót alkotott akkor, amikor a jog erkölcsi
alátámasztásának szükségességét.
- Az erkölcstelen és a diktatúra joga nem jog.
- Két tévedése is volt:
abban, hogy a jog fogalmát az e-i term-ből akarta levezetni.
Helyes jog változatlan.
- term.jogi tudósok: Kant, Rousseasu, Hobbes, Locke, Grotius, Puffendorf
Erkölcs:
- Mór Gyula egyetemi tanár
- A ker. erkölcsöt kell tekinteni mércének Eu-ban.
1. igazságra törekszik
2. felebaráti szeretet hirdet
3. nemzet tiszteletét hirdeti
JOGÁLLAM ELEMEI
1. EMBERI JOGOK
- Sokfajta
- Politikai, gazdasági, szociális, kulturális

2. INTÉZMÉNYEK AMELYEK AZ E-I JOGOKATBIZTOSÍTJÁK

OMBUDSMAN
- minden demokratikus állam működtet ilyet
- ma: alapvető jogok biztosa
- jogvédő,jogőrző intézmény
- szankcionálni nem jogosult
- jelenleg 1 db ombudsman van 2 helyettessel
- rendszerváltáskor 4 volt
- 1ik helyettes: nemzetiségekkel fogl
- 2ik: körny.védelmi ügyekkel fogl

AB
- minden demokratikus jogállam működtet AB-t vagy annak megfelelő intézményt
- jsz-ok alkotmányosságát vizsgálja
- azzal fogl, hogy nem ütköznek e az alaptv-el
- az alk.védelem legfőbb őre

NEMZETKÖZI BÍRÓSÁGHOZ FORDULÁS LEHETŐSÉGE

- minden demokr. á. megfelelő az állam perelhetőségét
- sok nemzetközi bíróság van ( háborús bűnösök fórmau nem érdekelnek )
- amikor az egyén beperelheti az államot
- Strassbourg-i bírósághoz lehet ford.
- Belföldön is perelhető az á. pl kártérítési per indítható
pl.: vki jogtalan fogva tartás áldozata volt

3. NEMZETISÉGEK JOGVÉDELME
- 13 nemzetiség van, amelyek á. alkotó tényezők
- jogállamban nincsenek elnyomva, hanem egyéni és kollektív jogaik vannak (a.nyelv,
identitáshoz való jog, iskola alapítás, nemzetiségi önk. létrehozatala, hagyományok
ápolása)

4. PLURALIZMUS
- szűk értelemben: többpártr. Pártok mellett civil szervezetek is működnek
- Tágabb ért.: mkit meg kell tűrni a társ-ban ( más vallás, más gondolkodó, más
bőrszínű) Toleranciára int bennünket.

5. HATALOMMEGOSZTÁS, SZUV.
- más tételekben
6. KORMÁNY LEVÁLTHATÓSÁGÁT
- tv.hozó hatalomnak felelős kormány
- jogá. része a bírói függetlenség
- bírók és a bíróságok nem befolyásolhatóak , csak a tv-eknek és az Alaptv-nek vannak
alávetve
- Bírók párttagságának a tilalma. Ez csak diktatúrákban képzelhetőek el.
- Közig.bíráskodás működése : lehetővé teszi h a közig. döntés bíróság által vizsgálható
legyen

7. JOGORVOSLATHZ VALÓ JOG

- tisztességes vagy fair eljárás, ez bírósági alapelv és a közig.szervekre is irányadó
8. PIACGAZD
- tulajdonformák sokasága
- egyenlők a tulajdonformák, egyik sincs preferálva
- szerződéskötési szabadság
- vállalkozási szabadság is a jogá része

9. JOG
- tekintélye van a jognak jogá-ban és megfigyelhető az önkéntes jogkövetés
- jog tisztelete
JOGÁLLAM FELTÉTELEI AZ ALKOTMÁNYOS BÜNTETŐJOG
1. ÉLET, EMBERI MÉLTÓSÁG TISZTELETE
Halálbüntetés alk.ellenessége, AB eltörölte a rendszerváltáskor 23/1990-es határozattal
(ezt el kell olvasni!!!)
„Jogállam nem akasztat.”
Az élet nem függ. Nincs az életre méltóbb és méltatlanabb. A szörnyeteg az méltósága
u.olyan, mint a méltó emberé. A jog nem tesz különbséget. Egyelőek vagyunk az életben
és a halálban is. Nem kérdezünk meg senkit, hogy mennyit valósított meg ember
mivoltából és miért csak ilyen keveset. A jog nem tehet különbséget az életek között.
EU. nyíltan halálbüntetés ellenes: egész világon tiltást akart nyerni, de nem sikerült
2. VISSZAHATÓ HATÁLY TILALMA
- Jsz-ok hatályba lépésüket megelőző időre nézve nem állapithatnak meg kötelezettséget
csak jogot. Azért h az e-k életét ne tegye a jog nehezebbé. A megszerzett jogokat ne
vegyük el. Akkor hatnak vissza ha kedvezőbbet mondanak ki.
- BTK fogalmaz: A bcs-re az elkövetéskori BKT-t kell alkalmazni. Ha azonban az
elbíráláskor új BTK van hatályban, csak akkor alkalmazható ha a cselekmény
enyhébben büntetendő vagy már nem bcs. Egyébként nincs visszaható hatálya az új
BTK-nak.
  Null on crimen sinelege elve –Nincsen bcs tv nélkül.
 Null poena sinelege elve – Nincsen büntetés tv nélkül.
Mind a büntetésnek, mind a bcs-nek előre írásban (tv-ben) rögzítettnek kell lennie. A bíró a
tv-hez kötve van, de a tv keretei között mérhetőek.
3. ÖNVÁDRA KÖTELEZÉS TILALMA
- Senki sem köteles arra, hogy önmagát / hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolja.
- Emberi indoka van, nem jogi.

4. VÁD, VÉDELEM, ÍTÉLKEZÉS ELKÜLÖNÜL

- személyileg és szervezetileg is
- más a bíró, ügyvéd, ügyész
5. ÁRTATLANSÁG VÉLELME
- BE. 98. évi 99-es tv-ben
- Senkit sem lehet bűnösnek tekinteni, amíg kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.
- Ha nem sikerül bebizonyítani, hogy ő a bűnös akkor fel kell menni.
- Van olyan, hogy bizonyíték hiányos felmentés.
6. ELÉVÜLT CSELEKMÉNYEK NEM NYÍLVÁNÍTHATÓAK ÚJRA
BÜNTETHETŐVÉ
- tilos az elévülési idő utólag meghosszabbítása
- vannak el nem évülő cselekmények ( háborús, emberiesség elleni bcs-k /népirtás/,
életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények, nemi élet elleni bcs-
k  amennyiben a sértett kiskorú volt)

JOGÁLLAM ELEMEI FOLYT.

1. JOGBIZTONSÁG
- jogérthetőségét, jog egyértelműségét is jelentheti
- jog megismerhetőségét, hozzáférhetőségét
- jog feltétlen megvalósulását
- Nélkülözhetetlen MO-n a jogértelmező tevékenység, mert sok esetben nem érthetőek.
- AB jogértelmezéssel foglalkozik.
- AB határozatai mkire kötelezőek
- Jogértelmezést végzett a Kúria (Lbíróság) is, kötelezőek az alsóbb fokú bíróságokra

2. DEMOKRATIKUS VÁLASZTÁSOK MEGLÉTE

- Titkos: csak így szav. lelkiismeretünk szerint
- Egyenlő: mkinek uannyi a szavazata <> ellentéte a plurális vál.jog, pl
nagycsaládosoknak
- általános: azt kell kirázni akit muszáj pl. elmebetegek, minimum kör legyen kirázva

3. KÉPZETT KÖZTISZTVISELŐI KAR

4. KÖZHATALMI DOLGOZÓKAT IS FELELŐSSÉGRE LEHET VONNI
(POLITIKUS, ÁLLAMI VEZETŐK, KÖZSZEREPLŐK)
5. DISZKRIM. TILALOM, HÁTRÁNYOS MEGKÜL. TILALMA
- tv előtti egyenlőség
- külön szerv: egyenlő bánásmód hatóság , 2003 óta működik (EBH)
- az fordulhat, akit diszkrimináltak  meg kell mondani, hogy milyen tulajdonság
sérült (nemi, nemzetiségi)
- sokan panaszkodnak :
1- nemzetiségek közül a romák: munkához jutásban, iskolában is, szórakozó
helyekre való belépés
2- homoszexuálisok
3- férfi, női diszkrimináció is van: munkához jutás
4- fogyatékos emberek : munkához jutás, olyanhoz sem , amit el tudnának látni
- 6 milliós bírságot szabhatnak ki
- pozitív diszkrim. megléte megengedő
pl.: fogyatékosokat az á támogatja
nemz-i önkorik választása, kedvezőbb szabályok szerint alakíthatnak önk-t, hogy
legyen képviseletük
- EBH sok intézményt vizsgálat (á, önk-i szerveket, oktatási, eü-i, pártok művelődéssel,
kulturális szervek, szociális intézményeket, gyermekvédelmi hatóságokat,
magánszférában szórakozó helyeket)
6. ELMÚLT RENDSZER MŰVEINEK JOVÁTÉTELE = EGYES SZEMÉLYEK
POLITIKAI REHABILITÁCIÓJA
7. BEÉPÜLÉSI PARANCS
- Aptv.-be kell épülnie a módosításoknak
8. alkotmányba csak alkotmányos szintű rendelkezések kerülhetnek
9. NAPI POLITIKA KIZÁRÁSÁT A TV.HOZÁSBÓL ÉS AZ
ALKOTMÁNYOZÁSBÓL
10. JOGERŐS DÖNTÉSEKET NEM LEHET MEGVÁLTOZTATNI
- pl kormány nem nyúl bele önkényesen az ítéletbe
11. NE LEGYENEK BIZONYTALAN JOGFOGALMAK
- bírói önkényes jogértelmezését teszi lehetővé
12. AB VISSZAMENŐLEGESEN MEGSEMMÍTHET JSZ-T
- pl. MO-n : adójogsz semmisítet meg
- annyiban bonyolult,h az eredeti állapotot helyre kell állítani  adót vissza kell fiz,
azoknak akik már befizették egy alk,ellnes jsz alapján
13. EMBERI JOGOKAT TV-BEN KELL SZABÁLYOZNI
- rendeleti szint nem elegendő  könnyen, gyorsan lehet alkotni
- tv-hez kompromisszum kell
- csak tv-ben korlátozhatóak
- korlátozás nem lehet olyan erős, hogy kiüresítse(nem tudjak gyak az adott emberi
jogot) a jog gyakorlását
14. MEGFELELŐ FELKÉSZÜLÉSI IDŐT KELL HAGYNI AZ
Á.POLGÁROKNAK A JSZ-OK HATÁLYBA LÉPÉSE ELŐTT
- vacatio legis
- AB szerint: minimum annyit lehet, hogy a szöveget végig tudjuk olvasni

MI AZ AMIKOR NINCS JOGÁ.

- aggasztó ha túlságosan keretszabályozás van egy á-ban  tágak / hiányosak 
önkényesen kitölthetőek
- túlságosan erős részletszab. = kazuisztikus szabályozás
- nincs hatalommegoszt.
- nincsenek meg az említett szervek / formálisan
- hiányoznak a nemzetközi szervezetbeli tagságok
- külföldiek ki vannak szorítva az e-i jogok nagy részéből  ilyen esetben fiktív alk.
van
- ha mindig zárt tárgyalás van
- koholt perek sorozata
- hiányoznak az alkotmányos büntetőjog elemei
- ha a kormány / elnök leválthatatlan
- formális a parl szerepe
- túl széles a halálbünt köre
- nemzetiségek elnyomása
- hiányoznak a demokr. választások feltételei
- bmilyen bírósági eljárási garanciák hiánya
- tv-ek megkerülése figyelhető meg : in fraudem legis