I. Mi is az az érvelés?
• Eddig: cél a meggyőzés – éthosz, páthosz, logosz
Érvelések elemzése és értékelése
Érveléselmélet, 2006. október 10.
• Ez egy szónoklat? Annak elég gyenge. Bizonyítás?
Annak is (bárki talál benne „lyukat”)
• Cél: nem egyszerűen meggyőzés, hanem egy állítás
alátámasztása: növelje (vagy csökkentse) egy
kijelentés elfogadhatóságát
• Célzott: nem konkrét célközönség, hanem lehetőleg
„bárki”: idealizált racionális hallgatóság
• Eszköz: kijelentések valahogyan elrendezett
sorozata: ha elfogadunk bizonyos kijelentéseket,
akkor el kell fogadnunk az alátámasztandó állítást is.
(Miért? Mert így „logikus”)
• Érv(mai óra): kijelentések olyan sorozata, amellyel egy
állítás általános elfogadhatóságát akarjuk növelni
Kitérő: mi az a kijelentés?
• Ami valamit állít. (Nesze neked naiv kommunikációs modell)
– Csak kijelentő mondat: kérdéssel, felkiáltással stb. nem állítunk
semmit. (Ez nem igaz: lásd később a beszédaktus-elméletet!!!)
– Nem minden kijelentő(nek tűnő) mondat kijelentés: „Jó napot
kívánok.”; „Tessék vigyázni, az ajtók záródnak.”; „Élt egyszer egy
szegényember.” – szigorúan véve nem állítanak semmit
– Egy mondat több kijelentést is tartalmazhat:
„(Józsi nem írta meg a zh-t)1, mert (nem járt be órákra)2, és (nem
tudott órai jegyzeteket szerezni)3, valamint (a fóliákból egy szót
sem értett)4.”
• Mi a logosz? Hogyan lesz valami meggyőző anélkül, hogy
érzelmek, szenvedélyek, személyes szimpátiák stb.
kialakítását célozná?
• „Gábor macskáját csak olyasvalaki lophatta el, akinek kulcsa
volt a lakáshoz, hiszen az ajtó nem volt felfeszítve. Csak a
házmesternek, az unokahúgának és neki magának volt
kulcsa, amolyan lemásolhatatlan fajta. Az öreg házmester fél
éve eltörte a kulcsot, amikor a zongora lába alá tette, hogy
ne billegjen. Az unokahúg éppen Svájcban volt, és Gábor
kulcsát magával vitte – fényképpel tudja igazolni.
Kétségtelen, hogy a cicát maga Gábor lopta el.”
Az érvelés elemei
• Amit alá akarunk támasztani: konklúzió
Mindig egy van? Vegyük úgy, hogy igen: ha több állítást is
alátámasztunk, akkor azok vagy egymás alá vannak rendelve
(részkonklúziók + főkonklúzió), vagy több érvelés jelenik meg
párhuzamosan
• Amikkel alá akarjuk támasztani: premisszák
Akármennyi lehet – amik valóban a konklúzió alátámasztására
szolgálnak. Adott szöveg tartalmazhat irreleváns állításokat („kitérő”
rész retorikában + páthosz, éthosz), de ezek nem számítanak
premisszának
• Kétféle értelemben lehet állítani:
– Tényállítások: elvileg egyértelműen eldönthető módon
igaz vagy hamis
„2+2=4”; „Párizs Franciaország fővárosa.” „Gábor tegnap
cápauszonyt vacsorázott.”
(Nem biztos, hogy el is tudjuk dönteni: „Minden természetes szám
felírható két prímszám összegeként.”; „A valaha létezett
legnagyobb földi hegy magassága meghaladta a 12 km-t.”)
– Értékállítások: egy közösség számára elfogadható vagy
elfogadhatatlan
„Az anyagyilkosság rossz dolog.”; „A háború hasznosabb, mint a
béke.” „x-nek ezek után le kéne mondania.”
• Mindkettő szerepelhet premisszaként és konklúzióként is
(alátámasztó vagy alátámasztandó)
1
 II. Érvelések rekonstrukciója
• Ahhoz, hogy tisztán lássunk és értékelni tudjunk
egy érvelést, rekonstruálni kell: a szöveg textuális
rendjét helyettesítjük a mögöttes logikai renddel
1. Mik a releváns kijelentések? (És mik nem azok?)
a) Konklúzió: ahhoz, hogy tudjuk, mivel támasztunk alá,
először tudni kell, hogy mit: az ez érv centruma
b) Premisszák
2. Hogyan viszonyulnak ezek egymáshoz
→ mi az érvelés szerkezete?
• Vége
„Minthogy a boldogság a szellem nyugalmában áll, és minthogy a
szellem kitartó nyugalma a jövőbe vetett bizodalmon alapul, és
minthogy ezt a bizodalmat az Isten és a lélek természetéről szóló
tudománynak kell megalapoznia, következésképpen a valódi
boldogsághoz tudomány szükségeltetik.”
(Leibniz)
• Közepe
„Ha Amerika belép a háborúba, Iránban minden foglyot megölnek.
Ezért Amerika nem fogja ezt megtenni, különösen most, amikor
közelegnek az amerikai választások, és a foglyok halála nem
kedvezne Carter esélyeinek.”
(Mehdi Amer Rajai, 1980)
(Implicit konklúzió)
• „Gábor tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét
volt a lakás összes ablaka, és a macskája keservesen
nyervogott. A lakástelefonját sem vette fel. Mellesleg Gizi
tegnap nem jött a buliba, pedig megígérte. Egész délután
Gáborral pusmogott egy sarokban, aztán együtt beszálltak
Gizi kocsijába.”
• Rejtett konklúzió: „Gábor az estét Gizinél töltötte”
• Nem mindig mondunk ki valamit → sugallunk
• (Ennek kezelésére a beszédaktus-elmélet alkalmasabb
lesz)
A konklúzió azonosítása
• Bárhol lehet a szövegben
• Eleje:
„Az a vélemény, hogy amikor a tudatról állítunk valamit, akkor
valójában agyi folyamatokról teszünk állítást, nyilvánvalóan hamis.
Ezt támasztja alá (a) az a tény, hogy képesek vagyunk leírni
érzéseinket és mentális képzeteinket anélkül, hogy bármit is tudnánk
az agyi folyamatokról, vagy akár arról, hogy léteznek, valamint (b) az
a tény, hogy a tudatról és az agyi folyamatokról tett állításokat
egészen másképpen igazoljuk, illetve (c) az a tény, hogy semmilyen
önellentmondás nincs abban a kijelentésben, hogy »X-nek fájdalma
van, de semmi sem történik az agyában«.”
(U.T. Place)
vagy épp sehol?
• A konklúzió kimondottság, világos
megfogalmazottság tekintetében két fajta lehet:
explicit (kimondott) vagy implicit (hallgatólagos,
rejtett, kimondatlan) konklúzió. Míg az előbbit
megtaláljuk a szövegben, kimondva vagy leírva,
addig az utóbbit az érvelés csak sejteti, mint
olyasmit, ami az elmondottakból vagy leírtakból
következik.
A konklúzió azonosítása
• formai és tartalmi elemek egyaránt segítik.
– A formai elemek közé tartozik az érvelő írás vagy
előadás címe és alcíme, továbbá az írást bevezető ún.
szövegfej (lead, Kopf), illetve tudományos írásművek
esetén az absztrakt. A cím és alcím (rendszerint csak
együtt), ha mégoly vázlatosan is, de valamiképpen a
konklúzió jelzésére szolgálnak.
– tartalmi, kifejezésbeli eszközök is: ezek az úgynevezett
konklúziójelzők
2
 Konklúziójelzők Vezető kérdések
• tehát
eszerint • mindent összevetve • A konklúzió felismerését segíthetik ezen kívül bizonyos
következésképpen a korábbiak folyományaként vezető kérdések, amelyek irányítják a figyelmünket. Jól
ennek megfelelően így használhatók az explicit, kimondott konklúzió
ekként azonosításához is, de különösen fontosak az érvelés
azt kapjuk, hogy
ebbõl adódik kimondatlan, implicit konklúziójának azonosításához. Ilyen
a fentiekből folyik vezető kérdések lehetnek az alábbiak:
ezért ilyenformán
mindezek után világos, hogy – Miről akar meggyőzni a szerző?
egyszóval – Mit bizonyít a szöveg?
innen adódik, az előbbiek alapján látható,
– Mi a végkövetkeztetés?
arra jutunk, hogy hogy
– Mi következik az elmondottakból?
tehát, vagyis, azaz, így aztán, végeredményben, ezért aztán,
összességében… – Mi a szerző tétele, állítása?
következésképpen,

Argumentatív performatív kifejezések, mint

Általános megfontolnivalók
K-jelzők
• Állítom / megállapítom, hogy... • Nem biztos, hogy használja egy szöveg mind a
Tagadom / visszautasítom, hogy...
Cáfolni kívánom, hogy...
formai mind a tartalmi elemeket, sőt lehet, hogy
A továbbiakban bizonyítani kívánom / meg kívánom ezek egymással konfliktusban vannak
mutatni, hogy... • Összetettebb érvelésben részkonklúziók, közbülső
Az alábbi érveket hozom fel amellett, hogy...
Amellett érvelek, hogy... lépések jelzői is lehetnek, nem feltétlenül a
Álláspontom az, hogy... végkövetkeztetést jelölik
Azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy...
Arra a következtetésre jutunk/juthatunk, hogy...
– ezekről még lesz szó a beszédaktusok alapján

A premisszák azonosítása • Premisszajelzők:

• Nem minden premissza, ami nem konklúzió (kitérés, stb.): mivel, mert, ugyanis, hiszen, amennyiben…
ezek a rekonstrukcióban eltűnnek

„Érdemes a drágább cuccokat megvenni, hiszen az olcsó
termékek gyakran rossz minőségűek. Ezek általában nem
tartósak, vagy az egészségre károsak. (Gábornak is mindig
mondom, ne vegye meg a bóvlit.)”
• Ezeknek retorikai funkciója van, de a rekonstruált érvelést
nem teszik erősebbé.
• Rejtett premisszák – v.ö. Gizis példa:
– „Ha valakinek nem ég a villanya, az nincs otthon.”
– „A macska akkor nyervog, ha egyedül hagyják.”
→ ezek viszonylag nyilvánvalóak, kár lenne kimondani
(erősebb lesz-e az érvelés, ha kimondjuk?)
– „Ha Gábor sokáig pusmog egy lánnyal, az növeli az este
együttöltésének esélyét.”
→ néha azért csak sejtetünk valamit, mert kimondva
vitathatóbb, kevésbé meggyőző

3
 Premisszajelzők Az érvelés szerkezete
• Vezető kérdések
minthogy – Mely állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? • Elemi érv: konklúzió + közvetlenül alátámasztó állítások
figyelembe véve, hogy – Milyen érvek szólnak a tétel mellett?
jelzi az is, hogy
abból kiindulva, hogy
–
–
Mi bizonyítja az állítást?
Miért kellene elfogadnunk a szerző véleményét?
„Nem megyek hozzád, mert hülye vagy.” 2
annak alapján, hogy – Milyen indokai vannak a szerzőnek?
arra támaszkodva, hogy – Mibõl következik a konklúzió?
azon az alapon, hogy
– Milyen adatokat, tényeket, érveket
mert sorakoztat fel a szerző a konklúzió alátámasztása érdekében?
amennyiben 1
• (Praktikusabb lenne felül a konklúzió, alul a 2premissza, mert 1
– Milyen fontos kimondatlan állításokon, előfeltevéseken nyugszik az
látva, hogy érvelés?
annak következtében, hogy – a konklúzió azonosításával kezdjük, aztán jönnek a premisszák
alapul véve, hogy • A premisszák esetében is vannak olyan performatív kifejezések,
elfogadva, hogy amelyek premisszajelzőként szolgálhatnak:
abból kifolyólag, hogy – Elfogadom / megadom /megengedem /elismerem, hogy... – a premisszák alátámasztják a konklúziót ☺
mivel – Az alábbi érveket hozom fel / az alábbi érvek szólnak / álláspontom
de nem így fogunk tenni.)
amiatt, hogy mellett: elsőként,… másodikként,…harmadikként az, hogy…
adva, hogy
azáltal, hogy
belátva, hogy
annak folyományaként, hogy

Csatolt premisszák Független premisszák

• Együttesen támasztják alá a konklúziót • Külön-külön alátámasztják a konklúziót

„Mivel süt a nap, és ki kell mennem az utcára, „Nem megyek hozzád, mert szegény vagy,
1 2 1 2
napszemüveget veszek.” utálod az operát és büdös a szád.”
1 2 2 3 4
3 3 4

• Sem (1), sem (2) nem lenne elég • Mindegyik premissza önmagában, 1
önmagában (3) alátámasztásához 3 a többitől függetlenül támasztja alá
a konklúziót
• (Rejtett premissza: „nem szeretem, 1 2 (4)
ha a szemembe süt a nap” – 4) • (A rejtett premisszákat kitalálni HF ☺)
3

Lánc premisszák Összetett érvelések

• Egymásnak alárendelve támasztják alá a k-t
• „Gábor tegnap este nem lehetett a lakásában, mert sötét volt a lakás
„Nem adok cigit, mert utálom a lejmolókat,
1 2…
1 2 összes ablaka, és a macskája keservesen nyervogott. A
ugyanis a magántulajdon számomra alapvető érték.”
…2 3
3 lakástelefonját sem vette fel. Mellesleg Gizi tegnap nem jött a buliba,
3
• Az egyik premissza nem közvetlenül a 4 5…
pedig megígérte. Egész délután Gáborral pusmogott egy sarokban,
konklúziót támasztja alá, hanem a
2
konklúziót közvetlenül alátámasztó …5 6
másik premisszát aztán együtt beszálltak Gizi kocsijába.”
1 7

4
 Érvelési térkép III. Érvelések értékelése
• (8: „Gábor Gizinél aludt”) (Megj: ha bűnögy: K: 1, ha pletyka, K: 8)
• Hogyan kritizálhatunk egy érvelést?
5 6 7
1. Tényleg igazak a premisszák? (Honnan tudod, hogy
sötét volt az ablak? Hogy nyávogott a macska?)
2. Tényleg következik a konklúzió belőlük? (Azért
nyervogott a macska, mert Gábor húzogatta a farkát.
2 3 4 (8) Szakmai kérdésekről pusmogtak Gizivel. …)
• Lehet egy érv rossz úgy, hogy hamis premisszákkal
erős a szerkezet („Ha 2+2=5, akkor ork vagyok. De
2+2=5. Tehát ork vagyok.”), meg úgy is, hogy igaz
1
premisszákkal gyenge a szerkezet („2+2=4. A békák
kétéltűek. Tehát ork vagyok.”)

• a premissza-konklúzió szerkezet feltárásához a szöveget

Megy ez, mint a karikacsapás? rendszerint kissé át kell fogalmazni.
• Az átfogalmazás célja, hogy világossá tegye az érvelés
állításainak logikai szempontból fontos tartalmát.
• Ezt a tevékenységet általánosan a premisszák és konklúzió
esetében egyaránt az állítások rekonstrukciójának nevezzük.
– K1: Szélkötő Kalamona vállalkozót, a Vidám Arcosok Klubja Párt volt Zala
megyei elnökét, a Bel- és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos-
vezérigazgatóját, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, százmilliós
nagyságrendre rúgó bűncselekményben való részvétel gyanújával
• tipikus oknyomozó-tényfeltáró újságcikk… letartóztatták.
– 2: Szélkötő Kalamona vállalkozó, a Vidám Arcosok Klubja Párt volt Zala
• nézzük csak meg a konklúziót… megyei elnöke, a Bel- és Talajvízszolgáltató Vízműipari Rt. tulajdonos-
vezérigazgatója letartóztatásának hátterében politikai leszámolás áll.
• Ha leszámolás, akkor nem okozott vagyoni hátrányt?
• MI IS AZ A JÓINDULAT ELVE?

• Csakhogy Szélkötőről számtalan más igaz állítást is tehetnénk.

Igaz állítások sora… Tegyük fel, például, hogy Szélkötõ férfi, 180 cm magas, a
Pácegresi Helyi Merülõbúvár Klub elnöke, a Rácegresi
Bélyegkör titkára. Ekkor az alábbi állítások is igazak:
• "Letartóztatott Arcosok Klubja Párti vállalkozó" – Szélkötő Kalamonát, a 180 cm magas férfit letartóztatták.
– Szélkötő Kalamonát, a Pácegresi Helyi Merülőbúvár Klub elnökét
alcím, mint egy vázlatos konklúziójelölt letartóztatták.
• Úgy tűnhet, elég, ha a cikk igazolja, hogy – Szélkötő Kalamonát, a Rácegresi Bélyegkör titkárát letartóztatták.
• Mivel (4), (5) és (6) igazak, vajon nem cserélhetjük-e le az
– Szélkötő Kalamonát letartóztatták, és eredeti alcímet a következők valamelyikére?
– Szélkötő Kalamona tagja volt a Vidám Arcosok Klubja – Letartóztatott 180 cm magas férfi.
Pártnak, és – Letartóztatott pácegresi merülőbúvár.
– Letartóztatott rácegresi bélyegkör-titkár.
– Szélkötő Kalamona vállalkozó.
• Igencsak meglepő, ha mondjuk az (8) állítás lenne az alcím,
majd ezek után a cikkben többet egy szó sem esne a Pácegresi
Helyi Merülőbúvár Klubról, illetve arról, hogy Szélkötő ennek
elnöke. Ekkor nyilvánvaló lenne, hogy bár (5) lehet igaz, a cikk
nem bizonyít vele kapcsolatban semmit.

5
 Érvelésszerkezet
• Nagyon fontos megkülönböztetni a
független premisszákat a kapcsolt
premisszáktól, mert más-más
kritizálási stratégiát követelnek meg.
Ha a kapcsolt premisszák közül az
egyikrõl sikerül kimutatni, hogy hamis,
akkor az egész érvelés
használhatatlan. Ha azonban a
független premisszák közül bizonyul
az egyik hamisnak, akkor az érvelés
legfeljebb csak gyengébb lesz,
mintha valamennyi premissza igaz
lenne - ám még így is lehet nagyon
erõs!

Az érvelések logikai rekonstrukciójának

Érvelések értékelése
lépései
Milyen az indoklás és az előadott érvelés alapján
(0) A szöveg gondolatmenetének megértése
(1) Konklúziók megkeresése
megfelelő-e az álláspont?
(2) Premisszák megkeresése 1. Mit értünk jó érvelés/következtetés alatt?
(3) A mondatok átfogalmazása: kiemelni az érvelés szempontjából
lényeges infókat 2. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy jó az
(4) Explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit érvelés/következtetés?
(5) Rekonstruáljuk a részérvelések premissza-konklúzió szerkezetét
(6) A részérveléseket felhasználva felépítjük a gondolatmenet egészét 3. A formális logika eszközei
(7) Ellenőrzés
4. Gyakori informális logikai érvelési hibák