Keresztény volta miatt nem üldözték.
Mint kiszolgált
1.SZENT FLÓRIÁN
Vértanú 304+ Ausztriában
Ünnepe: május 4.
Katonatiszt volt a császári
hadseregben. A század utolsó
évtizedei aránylag
nyugalmasak voltak,
2. SZENT GYÖRGY
Vértanú 4. század eleje+
Ünnepe: április 24.
Történelmileg biztosra vehető,
hogy a palesztínai Lydda
városában halt vértanúhalált.
Szenvedéstörténete legendás.
katona Noricum tartományban (Krems mellett) telepedett
le. Dioklecián császár uralkodása alatt azonban újra kitört a
keresztényüldözés. Flórián megtudta, hogy az Enns-parti
Laureacumban (ma Lorch) elfogtak 40 keresztényt. Útra
kelt, hogy segítségére legyen a foglyoknak. Mielőtt még
betért volna a városba, a legenda szerint kaonákkal
találkozott. Így szólt hozzájuk: ”Ne fáradjatok tovább a
keresztények kutatásával, én magam is keresztény vagyok.”
Erre elfogták és Aquilinus bíró elé vitték. A bíró először
nyájasan beszélt Flóriánhoz, s a császár kegyét ígérte neki,
ha áldoz az isteneknek. Flórián ezt megtagadta. Mikor a
bíró kínpaddal fenyegette, Flórián így imádkozott: „Uram,
Istenem, benned reméltem, soha meg nem tagadtalak. Kész
vagyok érted szenvedni, és föláldozni életemet, csak adj
erőt a kínok elviselésére és végy fel választottaid sorába.”
Aquilinus erre megbotoztatta, és arra ítélte, hogy nyakában
kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. máj. 4-én hajtották
végre: az Enns hídjáról taszították a folyóba Flóriánt.
Tiszteletére templom épült. Ma is híres kegyhely a felső-
ausztriai Sankt Flórian prépostság. A szent tisztelete főként
Bajor-országban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el.
Ábrázolása: Római katonaöltözetben, zászlóval, jobb kezével egy dézsából
vizet önt a lángoló házra. Flórián még gyermek volt, amikor imádságára
csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A tűzoltók, kádárok,
kályhások, kéményseprők védőszentje. Sümeg fogadalmi szentje. Árvizek és
tűzvészek ellen védőszent.
A régebbi változat szerint György Kappadókiából származott,
katonatiszt volt. Anyja hatására tért a keresztény hitre. A perzsa
király börtönbe vetette, ahol sok kínzás elviselése után meghalt.
A legenda másik változata szerint Dioklecian császár kínoztatta
meg és végeztette ki.
Szent György ábrázolása sárkányölő vitézként egy későbbi
legendára utal: György egyszer Nikomédiából a líbiai Silene
városába érkezett. A város közelében volt egy tó, ahol egy
veszedelmes sárkány lakott. Már többször megfutamította a
város lakóit, amikor fegyveresen ellene vonultak. Így a polgárok
kénytelenek voltak naponta két juhot adni neki. Amikor a juhok
megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy juhot és egy
gyermeket adnak neki eledelül. Sorshúzással jelölték ki a
gyerekeket, ez alól senki sem vonhatta ki magát. Egy
alkalommal a király lányát sorsolták ki. A király egy hétig várt,
remélve, hátha megmentheti a lányát, de végül is elvitte a tóhoz.
Akkor ért oda György. A leány elmondta neki, milyen szörnyű
helyzetben van. Óva intette Györgyöt, hogy meneküljön, mert őt
is elnyeli a szörnyeteg. György azonban maradt és azt mondta:
„Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében.” Ekkor a
sárkány kidugta fejét a tóból, majd kijött a partra. György
felpattant a lovára, Istennek ajánlotta magát, lándzsáját nagy
erővel vetette a sárkányra, úgyhogy az a földre zuhant. Heves
küzdelem után elpusztította a fenevadat, s így megszabadult tőle
a királylány és a város lakosai, akik mind kereszténnyé lettek.
Lovagok, számos lovagrend, katonaság, fegyveres testületek,
cserkészek, városok és templomok védőszentje. A görög egyházban a
„nagyvértanúk” között tisztelik. Anglia védőszentje. Szent István király
is igen tisztelte.

3. SZENT KATALIN
Szűz, vértanú 305+
Ünnepe: november 25.
Neve jelentése: mindig tiszta.
Maxencius császár idejében,
Alexandriában
szenvedett vértanúságot.
4. SZENT PANTALEON
Vértanú 305+
Ünnepe: június 27.
Neve jelentése: Oroszlán-erejű
Görögül: Panteleimon
Mindenkin könyörülő
Legendája, mely a 8-9. században alakult ki, a szentet igen
népszerűvé és tiszteltté tette: Egy király leánya volt, és már fiatal
korában híres volt bölcsességéről, szépségéről és tudományáról.
De pogány volt. Szülei halála után szolgákkal, kísérőkkel hosszú
útra indult. Közben eltévedtek egy rengeteg erdőben. Két nap
múlva ráakadtak egy öreg remetére. Az befogadta Katalint
kunyhójába s a keresztény vallásra oktatta. Meg is keresztelte.
Mikor Katalin visszatért hazájába, népét is a keresztény vallás
elfogadására bírta. Egyszer megjelent neki a Boldogságos Szűz a
Kisded Jézussal, aki jegyeséül választotta s aranygyűrűt adott át
neki. Mikor, Maxencius császár üldözni kezdte a keresztényeket,
elment Alexandriába. A császár előtt megvallotta hitét és
igyekezett őt meggyőzni a pogányság hiábavalóságáról.
Felajánlotta, hogy pogány bölcsekkel kész kiállni vitára. A
császár erre birodalma ötven leghíresebb bölcselőjét hívatta
Alexandriába, hogy Katalint meggyőzzék. De az ellenkezője
történt: a bölcsek kifogytak érveikből. Mikor a császár kérdőre
vonta őket, a legtudósabb azt mondta a császárnak: „Ebből a
leányból az Isten Lelke beszél. Nem tudunk ellene szólni.” A
legenda szerint mind az ötven bölcs megtért és vállalta a
vértanúságot Krisztusért. A császár elrendelte, hogy Katalint
késekkel kirakott kerékre kötözzék, így végezzék ki. A kerék
azonban Katalin imájára összetört. A nép erre megvallotta: Nagy
a keresztények Istene! A császár látta, hogy nem megy semmire,
sőt mind többen lesznek keresztényekké, ezért Katalint karddal
lefejeztette. A szent vértanú testét halála után angyalok vitték a
Sinai hegyre, ahol tiszteletére kolostor épült.
Filozófusok, bölcsek, tanárok tanulók védőszentje. Mivel kerék is szerepel
vértanúságában a kerékjártók is segítségül hívják.
Ábrázolása: Könyvvel, karddal koronával, kerékkel, gyűrűvel ábrázolják.
Nikomédiában született. Apja pogány szenátor, anyja
keresztény volt, de korán meghalt. Egy orvostól megtanulta
a gyógyítás mesterségét. A császár háziorvosa lett. Anyja
révén ismerte a keresztény vallást, de még nem határozta el,
hogy megkeresztelkedik. Akkor jutott döntő elhatározásra,
amikor Krisztusba vetett hittel meggyógyított egy
viperamarástól haldokló fiút. Apját igyekezett a keresztény
vallás elfogadására bírni: ez akkor sikerült, amikor apja
előtt meggyógyított egy vakot. Ekkor apja lelki szemei
megnyíltak. A szegényeket nemcsak ingyen gyógyította,
hanem az apjától örökölt vagyonából is segítette.
Börtönben lévő keresztény testvéreit látogatta. Egyszer a
császár láttára, meggyógyított egy béna embert. Orvostársai
irigységből feljelentették a császárnál, mint keresztényt. A
császár nem bírta rávenni hite megtagadására, ezért
megkínoztatta. Olvasztott ólommal teli hatalmas üstbe
dobatta, de a forró ólom nem ártott neki. Vadállatok elé
dobták, ő megáldotta őket és azok a lábát nyaldosták. A
csodák láttára sokan kereszténnyé lettek. Végül gerenda
szögeket vertek a kezeibe és a fejébe. Pantaleon végső
szenvedésében hóhéraiért is imádkozott.
Az orvosok, egészségügyi dolgozók, bábák, betegek, kertészek, virágkötők
védőszentje.
Ábrázolás: orvosi öltözetben, orvosságos edénnyel. A sümegi templomban ezen
kívül szöggel a kezében, lábánál virágokkal.

5. SZENT BALÁZS
Püspök, vértanú 316+
Ünnepe: február 3.
Az örményországi
Szebesztében született.
Keresztényként, az orvosi
hivatást választotta.
6. SZENT VID (VITUS)
Vértanú 304+
Ünnepe: június 15.
Pogány apja volt; de a dajkája,
Kreszcencia és férje
Modesztusz
keresztények voltak.
A betegeket szertettel gyógyította, testvérként kezelte őket.
Szelídsége és szent élete miatt, megválasztották a város
püspökévé. Amikor Agrikola prefektus, Liciniusz császár türelmi
rendelete ellenére is, továbbra is, üldözte a keresztényeket, egy
barlangba menekült. Itt a vadállatok barátságában élt, bekötözte
sebeiket, gyógyította őket. A madarak élelmet hordtak neki.
Agrikola prefektus nagy vadászatot rendezett, és ekkor
rábukkantak Balázsra. Mint keresztényt elfogták és a prefektus
elé vitték. Útközben meggyógyította egy özvegyasszony fiát. A
fiúnak halszálka akadt meg a torkán. Ez az asszony kenyeret és
gyertyát vitt a bebörtönzött Balázsnak. Balázs megígérte neki,
hogyha minden évben gyertyát visz a templomba és így
emlékezik meg róla, sok áldásban lesz része. Halála előtt a szent
püspök, miközben sokakért imádkozott, ígéretet kapott, hogy
halála után is gyakorolhatja az irgalmasság cselekedeteit. Akik
testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő segítségét
kérik, biztos meghallgatást remélhetnek. A prefektus nem bírta
hittagadásra kényszeríteni Balázst. Amikor Balázs a pogány
isteneket ördögöknek nevezte, dühében a prefektus lefejeztette.
Tiszteletére, a középkortól szokásban van, az ún. „Balázs Áldás”.
Gyertyaöntők, orvosok, építőmunkások, kőművesek, szabók,
takácsok, cipészek, kőfaragók, gyertyaöntők védőszentje. Német
nyelvterületen a zenészek és a szélmalmosok is patrónusuknak
tekintik, mivel neve a németben a „blasen” fújni igéhez hasonlít.
Ábrázolás: püspöki öltözetben, pásztorbottal, a meggyógyított
fiúval, a kezében egy, vagy két, András-kereszt alakzatban tartott
égő gyertyával.
A rájuk bízott gyermeket kereszténynek nevelték és titokban
megkeresztelték. Amikor apja megtudta, hogy keresztény, hite
megtagadására akarta rávenni. Mikor ez nem sikerült, 12 éves
fiát fenyítésre átadta Valerián császár helytartójának. Amikor a
helytartó szolgái meg akarták ostorozni, megbénult a karjuk, de
Vitus meggyógyította őket. Az apja ezután bezárta egy szobába.
Amikor az ajtó hasadékán át csodálatos fényt látott a fia körül
megvakult. Vitus Modesztusszal és Kreszcenciával Szicíliából
Itáliába menekült. Egy sas hordott nekik kenyeret. Dioklécián
császár is hallott a fiú csodatetteiről, és magához hívatta, hogy
ördöngös és rángatódzó fiát gyógyítsa meg. Vitus rátette a kezét
a fiúra és az meggyógyult. A császár ennek ellenére hite
megtagadását kívánta tőle. Mikor ezt megtagadta, börtönbe
vetette. Éjszaka leoldódtak a láncok a fiú kezéről és a cellát fény
töltötte be. A császár erre forró szurokkal teli üstbe dobatta, de
sértetlenül került ki az üstből. Ekkor oroszlánok elé dobatta, de
azok szelíden a lábát nyaldosták. Aztán más módon kínozták,
mire nagy földrengés támadt, pogány templomok omlottak le. A
zsolozsma könyv szerint mindhárman: Vitus, Modesztusz és
Kreszcencia vértanúk lettek.
Mikor Vitus ereklyéi a 9. században a szászországi corveyi kolostorba kerültek,
Vencel cseh király is kért ereklyét a maga számára. Kapott is egy kar-ereklyét,
ennek tiszteletére építették a Szent Vitus templomot Prágában.
Szászország, Prága, az ifjúság patrónusa. A rézművesek, kazánkovácsok,
serfőzők, bányászok is védőszentként tisztelik. Főként az ún. az epilepszia egy
neme a vitustánc, kígyómarás, őrjöngés, bénaság, görcsök, tűzveszély,
földrengés esetén hívják segítségül.
Ábrázolás: kezében pálmával, kereszttel, lábánál forró szurokkal teli katlannal,
oroszlánnal, könyvvel, kakassal ábrázolják

7. SZENT MARGIT
Antiochiai
Vértanú szűz 307+
Ünnepe: július 20.
Egy pogány pap volt az apja.
Anyja korán meghalt, dajkája
nevelte, az ő hatására lett
8. SZENT KRISTÓF
Vértanú 250+
Ünnepe július 25.
Neve jelentés legendájából fakad:
Krisztushordozó.
Régebbi neve Reprobus,
ami azt jelenti, hogy elvetett.
Margit kereszténnyé. Mikor felserdülve hazakerült és apja
megtudta, hogy keresztény, igyekezett hite elhagyására
bírni. Sikertelen próbálkozásai után az apa maga jelentette
fel a leányát Olibriusz prefektusnál. A prefektust elbűvölte
a leány szépsége és kérte tagadja meg a hitét és legyen a
felesége. Mivel Margit szép szóra nem volt hajlandó a
hittagadásra, ezért kínzásokkal akarta megtörni ellenállását.
Mikor nem ment semmire börtönbe csukatta. Éjszaka a
börtönben megjelent egy angyal és Margit kínzások okozta
sebeit meggyógyította. A prefektus ámulva látta, hogy
eltűntek róla a sebek és még szebb, még virulóbb, mint
azelőtt volt. Margit továbbra is a sötét börtönben
raboskodott. Egyik éjszaka sárkány alakjában támadóan
megjelent előtte a sátán, de Margit erős hittel és a kereszt
jelével ellenségét lehetetlenné tette. „Jaj nekem - kiáltotta a
sátán - , egy gyenge leány legyőzött!” Egyszer csodás fény
árasztotta el a börtönt, és ez erőt adott Margitnak a további
küzdelemre. A prefektus újabb eredménytelen kínzások
után lefejeztette.
Leányok férjes asszonyok, szülő nők, dajkák védőszentje.
Segítségül hívhatják meddő asszonyok, és azok, akik férjük
kegyetlenkedéseitől szabadulni akarnak.
Ábrázolás: Kereszttel, karddal, koronával, sárkánnyal. Úgy is ábrázolják, hogy
hosszú, bot alakú kereszttel átszúrja a sárkány torkát.
Erős magas termetű férfi volt, aki elhatározta, hogy a világ
leghatalmasabb urának fog szolgálni. Először egy király
szolgálatába állt. Amikor észrevette, hogy a király fél az
ördögtől, otthagyta a királyt és az ördög szolgálatába állt. Az
ördögöt szolgálva tapasztalta, hogy széles ívben kikerülik az út
szélén felállított feszületeket. Az ördög bevallotta, hogy fél attól,
aki a kereszten meghalt. Kristóf ekkor otthagyta az ördögöt és
Krisztus keresésére indult. Útja során találkozott egy remetével
és megkérdezte tőle: hogyan találhatná meg Krisztust. A remete
böjtölést ajánlott, de Kristóf ezt nehéznek tartotta. Erre a remete
a következőt tanácsolta: „Akkor azt tedd, hogy ezen a sebes
folyású folyón, vidd át az utasokat, te ezt könnyen meg tudod
tenni. Légy mindenkinek a szolgája, akkor meg fogod látni Jézus
Krisztust, a Királyok Királyát. ”Kristóf megfogadta a remete
tanácsát. Már évek óta szolgálta az utasokat, amikor egy
gyermek kérte: vigye át a folyón. A fiút a vállaira vette és a
folyóba gázolt. Amikor érezte, hogy egyre nehezebb lesz, így
szólt: „Te fiú olyan nehéz vagy, mintha az egész világot vinném
a vállamon.” „Nem a világot, hanem a világ teremtőjét viszed” -
válaszolta a fiú. A legenda szerint Kristóf Kis-Ázsiában
Lykiában Décius császár idejében vértanúságot szenvedett.
Utazók, zarándokok, autóvezetők, teherhordók, fuvarozók, atléták, kertészek
védőszentje. Segítségül hívják: hogy a váratlan haláltól megmeneküljenek,
hogy a halálfélelmet legyőzzék, hogy munkájuk eredményes legyen és, hogy az
élet, veszélyes folyóján át eljussunk Istenhez.
Ábrázolása: A folyón át, a vállán viszi a gyermeket, aki a kezében a földgolyót
tartja. Vándorbottal, néha virágzó, vagy termő bottal is ábrázolják.
 Apja gazdag pogány volt és félt attól, hogy lánya kereszténnyé
lesz. Ezért, valahányszor hosszú útra ment, leányát egy magas
toronyba zárta, nehogy kapcsolatba kerüljön keresztény
emberekkel. Édesapja már kiszemelte leendő férjét is, amitől félt,
mégis bekövetkezett: Borbála kereszténnyé lett. Kereszténysége
jeléül, a torony két ablaka mellé, egy harmadikat vágatott a
Szentháromság tiszteletére. Apja, amikor hiába próbálkozott
hittagadására bírni leányát, elhatározta, hogy megöli. Borbála
elmenekült előle a hegyek közé és egy barlangban húzta meg
magát. Egy pásztorfiú elárulta a rejtekhelyét apjának, aki
kiszolgáltatta a város helytartójának. A helytartó, miután
kínzásokkal nem tudat megtörni, börtönbe csukatta a lányt. A
börtönben angyal jelent meg és Borbála kínzás okozta sebeit
begyógyította. A helytartó ezek után lelkileg akarta megtörni.
Ruhátlanul a piactérre állíttatta a lányt, de Borbálát felhő takarta
be. A sikertelen próbálkozások után a helytartó fejvesztésre
ítélte. A kivégzés előtti éjszakán Borbálát egy angyal részesítette
szentáldozásban. Az apa maga fejezte le leányát, de rögtön
elvette büntetését: villám sújtotta agyon. Egy Valerianus nevű
keresztény Borbála testét eltemette. Sírjánál hamarosan csodák
9. SZENT BORBÁLA történtek.
Szűz vértanú 306+
Ünnepe: december 4. Hegylakók, hegymászók, építőmesterek, kőművesek, harangok, harangöntők,
tüzérek védőszentje. Kérni szokták a jó halál kegyelméért. Legismertebb
népszokás, hogy ünnepnapján, cseresznyeágat visznek a szobába, vízbe teszik,
Neve jelentése: idegen, barbár és az karácsonyra kivirágzik. Így Borbála az ádventi szent időben is a remény
(igazi hazája a mennyben van) hirdetője.
Nikomédiában élt és szenvedett
vértanúságot. Ábrázolás: Toronnyal, karddal, áldoztató kehellyel.

Beosztása révén módjában állt segíteni a keresztényeken. A

Nikosztratusz házában fogva tartott és lefejezésre ítélt
testvéreket, Márkot és Marcelliánt felkereste és bátorította őket.
Nikosztratusz feleségét, Zoét némaságából meggyógyította, mire
ő is és a férje is kereszténnyé lettek. Róma főbíráját Cromatiust
is kigyógyította köszvényéből. Sebestyént irigységből bevádolták
a császárnál. A császár maga elé rendelte és kérdőre vonta: Igaz
a vád ellened, tényleg keresztény vagy? Sebestyén nyíltan
megvallotta hitét, mire Dioklécián megparancsolta, kötözzék egy
fatörzshöz és nyilazzák agyon. Az íjászok a parancs szerint jártak
el, majd azt vélvén, hogy Sebestyén meghalt, otthagyták. Egy
Iréné nevű keresztény özvegy el akarta temetni, de amikor
észrevette, hogy még él, ápolta, és végül meggyógyult. Felépülve
a császárhoz ment és szemére vetette, hogy üldözi az ártatlan
keresztényeket. A császár parancsára a katonák megragadták
Sebestyént, kihurcolták a palotából és botokkal agyonverték.
Holttestét a Cloaca Maxima szennycsatornába dobták, ahonnan
egy Lucina nevű keresztény asszony kihúzta, és a városon kívül
eltemette.
10. SZENT SEBESTYÉN A Via Appiai katakombában lévő sírja fölé már a 4. században bazilika épült.
Vértanú 288+ Vadászok, íjászok, katonák, lövészek, tűzoltók, iparosok, védőszentje.
Ünnepe: január 20. Gyermekek gyógyulásáért, haldoklók megsegítéséért fordulnak hozzá.

Ábrázolása: Fához kikötözött, nyilakkal átlőtt csupasz testtel, vagy köpenyben;

Galliában született. kereszttel, karddal, koronával, kezében nyilakkal. Sok zarándokhely, pestis-
Milánóban nevelkedett, majd oszlop tanúskodik tiszteletéről.
Rómában Dioklecián császár
idejében testőrtiszt.

11. SZENT MIKLÓS
Püspök 350+
Ünnepe: december 6.
A 4. század első felében a
kisázsiai Myra város püspöke.
A Görög-katolikus Egyház
és Oroszország Fővédőszentje.
12. SZENT CIRJÉK
Diakónus vértanú 305+
Ünnepe: augusztus 8.
Latin neve: Ciriacus, jelentése:
Az Úrhoz tartozó
Abban az időben keresztény
Miklós még nem volt püspök, amikor Myra városában három
eladósorban lévő leány abba a veszélybe került, hogy édesapjuk
prostitúcióra kényszeríti őket, hogy így könnyítsen a családjukra
nehezedő, már-már elviselhetetlen szegénységen. Megtudta ezt
Miklós és elhatározta, hogy titokban segítségére lesz a nyomorgó
családnak. Egy éjszaka a nyitott ablakon keresztül bedobott
hozzájuk egy zacskó aranyat. Az apa a váratlan hozománnyal
férjhez tudta adni legidősebb lányát. A szent másodszor és
harmadszor is megismételte az ajándékozást. Az apa a harmadik
esetben kileste jövetelét és lábaihoz borulva megköszönte
köszönetet mondott neki.
Három katonatisztet irigységből árulással vádoltak be Konstantin
császárnál. A császár börtönbe vetette és halálra ítélte őket. A
szerencsétlenek Miklós püspökhöz fohászkodtak. Miklós egy
éjszaka megjelent a császárnak, és Isten büntetésével fenyegette
meg, ha kivégezteti az ártatlan embereket. A császár a foglyok
ügyét felülvizsgáltatta, és miután kiderült ártatlanságuk szabadon
bocsátotta őket.
Viharos tengeren a hajósok végveszélyben Miklós püspök
segítségét kérték. Megjelent erre valaki a hajó orránál, igazított a
köteleken, majd eltűnt. A hajó szerencsésen partot ért. Amikor a
hajósok hálát adni elmentek Myra templomába. A miséző
püspökben felismerték, titokzatos megmentőjüket.
Minden Görög-katolikus templomban van emlékhelye.
Ábrázolás: három aranygolyóval, vagy pénzes-zacskóval, püspöki ornátusban,
vagy a lábainál három szegény lánnyal, vagy hajóval, horgonnyal, amint a hajót
kimenti a viharból.
embereket vittek kényszermunkára a Dioklecián-fürdők
építéséhez. Cirjék diakónus néhány társával felkereste őket,
elvitték nekik a hívek adományait és bátorították őket. A
munkafelügyelők feljelentették Cirjéket és társait a császárnál,
aki börtönbe vetette őket. Itt Cirjék néhány vakot imájával és
Jézus nevének segítségül hívásával meggyógyított. Amikor
Dioklécián császár erről hallott, elhívatta Cirjéket magához, s
kérte, gyógyítsa meg a lányát, akit gonosz lélek gyötört. A szent
ráparancsolt a gonosz lélekre, hogy távozzon a lányból. Arthemia
meg is gyógyult, hitt az Úr Jézusban és megkeresztelkedett. A
császár mindezen csodálkozott, s szabadon engedte Cirjéket és
társait. Egyes legendák szerint Cirjék a perzsa király lányát is
megszabadította az ördögi megszállottságtól. Amikor Dioklecián
abbahagyta a keresztények üldözését, Maximián tovább
kegyetlenkedett ellenük. Cirjéket is bíróság elé állíttatta s rá
akarta venni, hogy áldozatot mutasson be a pogány isteneknek.
Cirjék ezt megtagadta, mire forró szurkot öntöttek a fejére, de ez
nem ártott neki. Erre lefejezték. Testét a Via Ostiense hetedik
mérföldkövénél temették el. Amikor a pogány Carpasius
helytartó 19 társával beköltözött Cirjék házába, ott dáridót
rendeztek, a keresztelő medencében fürödtek, hirtelen
mindnyájan meghaltak.
Búcsújáróhelye a pfalzi Lindenberg, ahol szobrát szüretkor szőlőfürtökkel
koszorúzzák. Megvéd a gonosz szellem támadása és a megszállottság ellen,
segítségül hívják az ördög kísértései ellen. Pfalzban a borok patrónusa és az új
szőlő védője.
Ábrázolása: Diakónusok öltözetében; dalmatikában, könyvvel, feszülettel,
lábánál a legyőzött sátánnal. Ábrázolják még a császár lányával; Arthemiával.

13. SZENT ORBÁN
Pápa 230+
Ünnepe: május 25.
222-ben lett pápa
Elrendelte, hogy a szentmisére
hozott adományokat, csak a
keresztény közösség,
14. SZENT EUSZTÁK
Vértanú 118+
Ünnepe: szeptember 20.
Pogány neve Placidus; szelíd.
Latin neve; a görög eredetű
Eustachius.
Jelentése: tiszteletre méltó.
és a szegények és templom javára szabad fordítani.
Elrendelte továbbá, hogy a szentmisénél használatos
kelyhet és paténát (tányért) aranyból, vagy ezüstből
készítsék.
A kehely és a bor asszociációja miatt lett Orbán a
szőlőhegyek, szőlősgazdák, borászok és pincérek
védőszentje. Ünnepe a jeles középkori kalendárium szerint
a nyár kezdőnapja, és ezért a népi meteorológiában
jelentőséget tulajdonítanak Orbán emléknapjának. A
szőlőtermésre káros utolsó fagyos napok, a várható viharok,
jégesők elhárítására sok helyen könyörgő körmeneteket
tartottak, a szőlőhegyeken szobrot állítottak, kápolnát
építettek a tiszteletére. Kedvező időjárás esetén a szobrait
megkoszorúzták, felvirágozták, borral megöntözték. Ha
kedvezőtlen volt az időjárás tiszteletlenséggel illették.
Hazánkban az Orbán kultusznak egyik legmonumentálisabb
és legrégibb emléke Kassa főterén, a székesegyház mellett
álló Orbán-torony.
Ábrázolás: Pápai ornátusban, tiarával, kehellyel,
szőlőfürttel.
Traianus császár hadvezére. Egy vadászat alkalmával feltűnt
előtte egy szarvas, agancsai közt fényben a megfeszített
Krisztussal. A Krisztus-látomás hatására megkeresztelkedett a
családjával együtt. Másnap a jelenés helyén Krisztustól
megtudta, hogy Jóbhoz hasonlóan neki is szenvednie kell. Egész
családja hamarosan koldusbotra jutott. Feleségét elrabolták. Fiait
is halottnak hitte, amikor a szeme láttára vadállatok ragadták el
őket. Egy faluban mezei munkásnak szegődött. 15 évig maradt a
gazdájánál. A hosszú idő alatt gondolni sem mert arra, hogy még
viszontláthatja feleségét és gyermekeit. Felesége kiszabadult
fogságából, fiait pedig a falusiak kimentették a vadállatok karmai
közül. Az elveszettnek hitt Euszták fiaival együtt újra a császár
szolgálatába állott. Euszták seregével győzelmesen küzdött a
barbárok ellen. Amikor, győztes csatái után diadalmenetben
Rómába vonult, már Hadriánus volt a császár, aki üldözte a
keresztényeket. Eusztáknak is áldozatot kellet bemutatnia az
isteneknek, de ő megtagadta. Ezért a családjával együtt
oroszlánok elé vetették, de azok nem bántották őket. Ezután
hatalmas kemencébe zárták őket, de a tűzből öröménekük
hallatszott. Három nap múlva, az ajtó kinyitása után nem hamut,
hanem sértetlen holttesteket találtak.
Rómában templom épült Szent Euszták tiszteletére. Vadászok,
erdészek, természetjárók, az erőszak áldozatainak a védőszentje.
Ábrázolás: Római katonaöltözékben, szarvassal; a szarvas
agancsai között feszülettel, karddal vagy lándzsával, zászlóval és
vadászként is.