A Mars

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is

könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják
„vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a
harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni
képződménnyel. Mivel a Mars feleakkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede,
a tömege kb. nyolcada a Földének. A felszín vizsgálata alapján a marsi kőzettörmelék nagy
valószínűséggel alkalmas az életre, növények termesztésére: az Antarktika szárazabb
völgyeiben található talajaihoz hasonló tulajdonságokat mutat. Lúgos kémhatású (az adott
elemzés 8–9 közötti pH-értékeket mutatott ki), kimutatható magnézium, nátrium és kálium,
az élethez szükséges tápanyagokat és vegyületeket is találtak. Fontos különbség, hogy nem
tartalmaz szerves anyagot (humuszt) mely kialakulása mikrobiális tevékenységhez kötött,
ami elengedhetetlenek a tápanyagok körforgásához és a magasabb rendű élet
kialakulásához. A méréseket egy érzékeny szeizmométer végzi, mivel a marsi rengések
sokkal kisebb energiájúak, mint a földi földrengések. A földrengések vizsgálatával és
elemzésével a Mars belső felépítéséről lehet információkat nyerni, mert a rengéshullámok a
különböző fizikai tulajdonságú anyagokban eltérő módon terjednek, nyelődnek el, továbbá a
határterületeken visszaverődnek, így ki lehet számítani az egyes rétegek fizikai kiterjedését.
szeizmikus adatok megerősítették, hogy a Mars magja feltehetően egykor teljesen olvadt
volt, mielőtt a ma látható kéregre, köpenyre és magra oszlott, de ezek különböznek a földitől.
A kutatók felfedezték, hogy a szonda leszállóhelye alatt, a marsi egyenlítő közelében a marsi
kéreg vastagsága 15 és 47 kilométer között van. Egy ilyen vékony kéregnek viszonylag nagy
arányban kell tartalmaznia radioaktív elemeket, ami megkérdőjelezi a teljes kéreg kémiai
összetételére vonatkozó korábbi modelleket. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni
légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A
légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban
van oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapódik
szénsavhó formájában. 0 °C feletti hőmérséklet csak ritkán fordul elő, télen az 50°-nál
magasabb szélességeken jelentős területeken csökken a hőmérséklet a szén-
dioxid fagyáspontja alá. Az ekkor kicsapódó szénsavhó ugyanakkor nyáron elszublimál. Igen
fontos éghajlati jellemző a nagy napi hőingás. A levegőben szálló por miatt a marsi égboltnak
a felszínről vörös színe van. A porrészecskék kb. 1,5 µm átmérőjűek. Az alsó légkör a
felszíntől 40 km-es magasságig terjed. A nyomás és a hőmérséklet a magassággal csökken.
Az energiatranszportban a konvekció a meghatározó kb. 10 km-es magasságig. A konvekció
éjszaka megszűnik és erős hőmérsékleti inverzió lép fel a felszín közelében.
 Cím: Fénykép, készítette: Ismeretlen a készítő, licenc: CC BY

források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/01030302Hold/Hold.html http://www.vilaglex.hu/Csillag/Html/Hold.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mars_(bolyg%C3%B3) http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010304Mars/Mars.html