7.

TÉTEL
ANALITIKUS GEOMIETRIA I.
VEKTOROK
I.Ismétlés/Alapfogalmak és tételek
vektor: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon, hogy az
egyik pont a kezdőpont, a másik a végpont, akkor irányított szakaszt kapunk. Egy irányított
szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort.
Jele: a vagy a vagy a
A vektort meghatározó irányított szakasz hossza a vektor abszolút értéke.
Jelölés: | AB |, | a |, | a |
Azt a vektort, amelynek abszolút értéke 0, nullvektornak nevezzük.
Jelölés: 0 vagy 0. A nullvektor iránya tetszőleges, így minden vektorral egyirányú.

 Két vektor párhuzamos, ha az őket meghatározó irányított

szakaszok egyenesei párhuzamosak.

 Az a és b vektorok egyirányúak, ha párhuzamosak, és ugyanabba az irányba mutatnak,

azaz közös kezdőpontból felvéve egy a-t és egy b-t
reprezentáló irányított szakaszt, azok egy egyenesbe
esnek, és végpontjaik a közös kezdőpont által
meghatározott ugyanazon félegyenesre illeszkednek.

 Két vektor ellentétes irányú, ha párhuzamosak, de nem

egyirányúak.

 Ha két vektor egyenlő abszolút értékű és ellentétes irányú,

akkor a két vektor egymás ellentettje.
Jelölés: az a ellentettje -a

 Két vektor egyenlő, ha egyirányúak és abszolút értékük egyenlő.

II. Műveletek vektorokkal
1.Összeadás: vektorok összege
Az a és b vektorok összege (jelölés: a + b ) azon párhuzamos eltolás vektora, amellyel az a-ral
és a b-ral meghatározott párhuzamos eltolások egymásutánja helyettesíthető.

2.Kivonás: vektorok különbsége

Az a és b vektorok különbsége (jelölés: a - b) az a + (-b) vektor.

Két vektor különbségvektorát (pontosabban a különbségvektort

szemléltető irányított szakaszt) rajzban úgy szerkesztjük, hogy a két
vektort közös kezdőpontból kiindulva vesszük fel, és a különbségvektor a
kivonandó vektor végpontjából a kisebbítendő vektor végpontjába mutat.
(81.ábra)

3.Szorzás:
3.1.Vektor szorzása skalárral (valós számmal)
1.Ha a≠0 és a α tetszőleges valós szám, akkor α·a olyan vektor, amelynek abszolút értéke |α|·|
a|, és α > 0 esetén a-ral egyirányú, α < 0 esetén a-ra ellentétes irányú.

2.Ha a=0, akkor α·a=0 bármely α valós szám esetén.

3.2. Két vektor skaláris szorzata

Az a és b vektorok skaláris szorzata a · b=|a|·|b|·cosα, ahol α a vektorok közös kezdőpontú

reprezentánsai által bezárt szög nagysága. (0o ≤ α ≤ 180o)
Két vektor skaláris szorzata akkor és csak akkor 0, ha merőlegesek egymásra.

III. Vektorok a koordináta rendszerben

Órai példa:

A (2;1)
B (7;3) B (b1,b2)

5
u=2 állandó A (a1,a2)

szabad vektor
IV. Polár koordináta: https://www.youtube.com/watch?v=TL5FAGO90bU

A Polár koordináta alkalmas a Viviani-henger térfogatának kiszámítására:

Rövid összefoglalás a Négyjegyű függvénytáblázat alapján:

Érdemes beleolvasni, elég jó összefoglaló a vektorokról:

https://vik.wiki/images/3/30/Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf