Az Európai unió-NA0420632HUN

Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei
Az Európai
Unió
A szervezet és
tevékenységei
Az Európai Unió – A szervezet és tevékenységei
Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Szerkesztői szolgáltatások és célzott tájékoztatás
Rue de la Loi/Wetstraat 56
1049 Bruxelles/Brussel
BELGIQUE/BELGIË
A kézirat lezárva: 2022. március
E dokumentum tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalásának.
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022
© Európai Unió, 2022
A további felhasználás a forrás feltüntetése esetén engedélyezett.
Az Európai Bizottság dokumentumainak további felhasználására vonatkozó politikát a 2011/833/EU határozat (HL L 330.,
2011.12.14., 39. o.) szabályozza.
Az európai uniós szerzői jogi védelem alatt nem álló fényképeket és más anyagokat a szerzői jog tulajdonosának előzetes
engedélyével lehet csak felhasználni vagy többszörözni. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni.
Valamennyi fénykép: © Shutterstock, © Fotolia és © Adobe Stock, kivéve a következő oldalakon található fényképeket:
COVID19-válaszintézkedések; Az európai zöld megállapodás; Foglalkoztatás, növekedés és beruházások; Adó- és vámügy; Űrpolitika;
Uniós szomszédságpolitika és bővítés; Alapvető jogok; Igazságszolgáltatás és jogállamiság; Nemek közötti egyenlőség; Rasszizmus
és egyenlőség; Az LMBTIQ-személyek egyenlősége; Fogyatékosság; Az ötven év felettiek; Biztonságosabb internet; Polgárok és
demokrácia; Belügy és a polgárok biztonsága; Kultúra, média és sport: © Európai Unió.
Print ISBN 978-92-76-24648-0 doi:10.2775/216019 NA-04-20-632-HU-C

PDF ISBN 978-92-76-24628-2 doi:10.2775/104509 NA-04-20-632-HU-N
HTML ISBN 978-92-76-24601-5 doi:10.2775/105085 NA-04-20-632-HU-Q
Tartalomjegyzék
3
Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei��5
A Z E U R Ó PA I U N I Ó : A S Z E R V E Z E T É S T E V É K E N Y S ÉG E I
Az Európai Unióról röviden��7
Az Európai Unió tevékenységei��13

Covid19- Régiók�� 26 Nemek közötti
válaszintézkedések��14 Kutatás és innováció�� 27 egyenlőség�� 40
Egészségügy�� 15 Egységes piac�� 28 Rasszizmus
Az európai zöld és egyenlőség��41
Fogyasztóvédelem�� 29
megállapodás��16 Az LMBTIQ-személyek
Tisztességes verseny�� 30
Éghajlat-politika��17 egyenlősége�� 42
Adó- és vámügy��31
Környezetvédelem�� 18 Fogyatékosság�� 43
Űrpolitika�� 32
Energiaügy�� 19 Az ötven év felettiek�� 44
Nemzetközi ügyek
Közlekedés és utazás�� 20 Digitális gazdaság és
és biztonság�� 33
társadalom�� 45
Élelmiszer és Nemzetközi
gazdálkodás�� 21 Biztonságosabb internet�� 46
partnerségek�� 34
Tengergazdálkodás Polgárok és demokrácia�� 47
Uniós szomszédság
és halászat�� 22 politika és bővítés�� 35 Az uniós költségvetés�� 48
Gazdaság, pénzügyek Kereskedelem�� 36 Migráció és menekültügy�� 49
és az euró�� 23 A schengeni térség�� 50
Humanitárius
Foglalkoztatás segítségnyújtás Belügy és a polgárok
és szociális ügyek��24 és polgári védelem�� 37 biztonsága��51
Foglalkoztatás, Alapvető jogok�� 38 Oktatás és képzés�� 52
növekedés
Igazságszolgáltatás Ifjúságpolitika�� 53
és beruházások�� 25
és jogállamiság�� 39 Kultúra, média és sport�� 54
Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió��57

4
Az Európai
Unió
Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei
A szervezet
és tevékenységei
?
5
BEVEZETÉS:
MIRŐL SZÓL EZ A KIADVÁNY
Ez az ismeretterjesztő kiadvány az Európai Unióról és annak
tevékenységeiről nyújt tájékoztatást.
Az első rész röviden kifejti, hogy mi az Európai Unió.
„Az Európai Unió tevékenységei” című második rész azt ismerteti, hogy az
Európai Unió milyen tevékenységet folytat több mint 40 különböző területen
az európai és a távolabbi területeken élő polgárok életkörülményeinek
javítása érdekében.
A „Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió?” című

harmadik rész az Európai Unió döntéshozatali folyamatának legfontosabb
intézményeit, valamint azt ismerteti, hogy a döntéseik hogyan válnak
fellépésekké.
A kékkel szedett szövegek hiperhivatkozások az e kiadvány HTML és PDF

változataiban található részletesebb információkhoz. Ezek a verziók online
elérhetők itt: https://op.europa.eu/webpub/com/eu-what-it-is/hu/
6
A Z E U R Ó PA I U N I Ó R Ó L R ÖV I D E N
Az Európai Unióról röviden
Az Európai Unióról
röviden 7
Az Európai Unió (EU) 27 európai ország egyedülálló Az EU létrejöttének köszönhetően Európában az utób-
gazdasági és politikai uniója. bi több mint fél évszázadot a béke, a stabilitás és
Az EU ma ismert formája számos, a második világ- a jólét jellemezte, nőtt az életszínvonal, és megszü-
háborút követően aláírt szerződésben gyökerezik. Az letett a közös európai valuta: az euró. 19 országban
első lépés a gazdasági együttműködés előmozdítása több mint 340 millió uniós polgár saját fizetőeszkö-
volt, abból a megfontolásból, hogy az egymással ke- zeként használja, és élvezi ennek előnyeit.
reskedelmet folytató országok között kialakuló gaz- Azáltal, hogy a legtöbb uniós tagország között meg-
dasági egymásrautaltság által csökkenjen a konflik- szűnt a határellenőrzés, a kontinens legnagyobb ré-
tusok valószín űsége. E nnek eredményeként szén szabadon lehet utazni. Ezenfelül az uniós pol-
1958-ban megalakult az Európai Gazdasági Közös- gárok jóval könnyebben telepedhetnek le és
ség, amelynek kezdeti célja a hat ország – Belgium, dolgozhatnak más európai országokban. Mindenki
Németország, Franciaország, Olaszország, Luxem- szabadon eldöntheti, melyik uniós tagállamban kíván
burg és Hollandia – közötti egyre növekvő gazdasági tanulni, munkát vállalni vagy nyugdíjba vonulni.
együttműködés kibontakoztatása volt. A foglalkoztatási, társadalombiztosítási és adózási
Azóta további 22 ország csatlakozott (az Egyesült kérdésekben az uniós polgárokat minden tagállam-
Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból), és nak saját polgáraival megegyező bánásmódban kell
hatalmas egységes piac (más néven belső piac) ala- részesítenie.
kult ki, melynek kiépítése napjainkban is folytatódik, Az EU gazdaságának fő hajtómotorja az egységes
hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban piac. A piacon belül szabadon mozoghatnak az áruk,
kamatoztatni lehessen. a szolgáltatások, a tőke és a személyek. Az EU szá-
Az eleinte pusztán gazdasági téren elindított integ- mára fontos cél, hogy hasonlóan járjon el más terü-
ráció ma már számos szakpolitikai területet átfog az leteken, így az energia-, a tudás- és a tőkepiacokon
éghajlatváltozástól, környezetvédelemtől és egész- is, és ezáltal biztosítsa, hogy az európai polgárok
ségügytől kezdve a nemzetközi kapcsolatokon és a legteljesebben ki tudják aknázni az ezekben a vív-
biztonságon át az igazságügyig és migrációig. mányokban rejlő lehetőségeket.
Az EU továbbra is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Az emberi jogok védelme felett az Európai Unió
intézményeinek működését átláthatóbbá és demok- Alapjogi Chartája őrködik. Az alapvető jogok maguk-
ratikusabbá tegye. A döntések a lehető legnyilváno- ban foglalják a nemen vagy nemi identitáson, fajon
sabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőző-
szinten születnek. A közvetlenül megválasztott Euró- désen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális
pai Parlament hatásköre bővült, és az eddiginél na- irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés
gyobb szerephez jutottak a tagállami parlamentek is, tilalmát, valamint a személyes adatok védelméhez
amelyek szorosan együttműködnek az EU-intézmé- és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.
nyekkel. 2012-ben az EU nyerte el a Nobel-békedíjat a béke,
Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az EU a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok
szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai ügyének előmozdításáért Európában.
Parlamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Az uniós polgári lét politikai jogok gyakorlását is ma-
8 Európai Tanácsban és az Európai Unió Tanácsában gában foglalja. Minden nagykorú uniós polgár válasz-
(Miniszterek Tanácsa). tásra jogosult és választható az európai parlamenti
Az Európai Unió arra ösztönzi polgárait, hogy legye- választásokon, akár a lakóhelye szerinti országban,
nek maguk is aktív részesei a demokratikus folyama- akár származási országában.
toknak, hozzászólásaikkal már a kidolgozás szaka- Az EU alapja a jogállamiság. A törvény előtt minden
szában segítsenek megadni az uniós szakpolitikák állampolgár egyenlő, és az EU tevékenysége minden
irányát, illetve éljenek konstruktív javaslatokkal esetben a tagállamai által önkéntes alapon és de-
a meglévő jogszabályok és politikák javításához. Az mokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jog-
európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi a pol- nak és az igazságnak független igazságszolgáltatás
gárok számára, hogy nagyobb beleszólásuk legyen szerez érvényt. Az EU-hoz tartozó országok uniós
az életükre kiható uniós szakpolitikákba. A polgárok joggal kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió Bí-
előtt emellett panasztétel és felvilágosításkérés le- róságának adtak végső illetékességet, amelynek íté-
hetősége is nyitva áll az uniós jogszabályok alkalma- letei mindenki számára kötelező erejűek.
zásával kapcsolatban.
Az Európai Unióról szóló szerződés szerint: „Az Unió Uniós tagállamok és intézmények
EU emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabad-
ság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, Az EU-t a 27 tagállama és azok állampolgárai alkot-
valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségek- ják. Ezek az országok ugyan független, szuverén ál-
hez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásá- lamok, azonban „egyesítették” szuverenitásukat azo-
nak értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tag- kon a döntéshozatali területeken, ahol ez hozzáadott
államokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés értékkel bír.
tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok
valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társa- a döntéshozatali jogkörük egy részét az általuk létre-
dalmában.” hozott közös intézményekre ruházzák, így egyes kö-
Ezek az értékek szervesen hozzátartoznak az európai zös érdekű konkrét ügyekben demokratikus, európai
életszemlélethez. Az emberi méltóságon nyugszik szintű döntések születhetnek.
ténylegesen az összes uniós alapjog; tisztelet és vé-
delem illeti.
Az Európai Unió tagállamai (2022)
Az uniós szintű döntéshozatalban számos intézmény Az uniós szerződések
vesz részt, többek között:
● az uniós polgárokat képviselő és közvetlenül
Az EU valamennyi fellépése az összes uniós ország
az uniós polgárok által megválasztott Európai által önként és demokratikus úton jóváhagyott szer-
Parlament; ződéseken alapul. A szerződések megállapítják az
● az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből
Európai Unió célkitűzéseit, továbbá rögzítik az uniós
álló Európai Tanács; intézmények működésére, a döntéshozatal módjára,
● az uniós tagállamok kormányait képviselő
valamint az EU és a tagállamai közötti kapcsolatra
Tanács (más néven az Európai Unió Tanácsa); vonatkozó szabályokat.
valamint
● az EU egészének érdekeit képviselő Európai
Egyes konkrét esetekben nem minden tagállam vállal
Bizottság. szerepet minden uniós szakpolitikai területen. Az euró
például az EU egészének egységes valutája, az eu-
10 A tagállamok nemzeti parlamentjei szintén részt róövezet jelenleg mégis csak 19 tagállamot foglal
vesznek a döntéshozatalban és a jogalkotásban a két magában: Dánia önként kívül maradt, a fennmaradó
tanácsadó szerv mellett. Ezek a következők: A Régiók országok pedig még nem teljesítik a csatlakozás fel-
Európai Bizottsága a regionális és helyi kormányzatok tételeit. 22 tagállam tagja a schengeni térségnek,
képviselőiből áll; valamint az Európai Gazdasági és ami azt jelenti, hogy az emberek útlevél bemutatása
Szociális Bizottság, amely a munkavállalói és mun- nélkül léphetik át az övezethez tartozó két ország
kaadói szervezetek képviselőiből és az érdekelt felek közötti határt. Öt tagállam megtartotta saját
csoportjaiból tevődik össze. határellenőrzését.
A Bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen új jog-
szabályokra, melyeket a Parlament és a Tanács (az Távlatok
Európai Unió Tanácsa) fogad el.
A tanácsadó szervek (az Európai Gazdasági és Szo- Az Európai Unió Tanácsa által megállapított stratégiai
ciális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága), va- menetrendre alapozva, 2019. decemberi hivatalba
lamint a nemzeti parlamentek részt vesznek a folya- lépésekor a von der Leyen vezette Bizottság új és
matban azzal, hogy elsősorban a szubszidiaritás és ambiciózus ütemtervet határozott meg a zöldebb,
az arányosság elvének szempontjából véleményt digitálisabb és méltányosabb Európai Unió megvaló-
alkotnak a javaslatokról. A szubszidiaritás azt jelenti, sítása érdekében.
hogy az EU – a kizárólagos hatáskörébe tartozó te- Ma az EU két történelmi világesemény, a 2020 már-
rületek kivételével – csak ott lép fel, ahol az uniós ciusában világjárványnak nyilvánított járvány és
szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti szintű Oroszország 2022 februárjában Ukrajnával szemben
fellépés. Az arányosság elve szerint az uniós fellépést provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziója
az uniós szerződésekben foglalt célkitűzések eléré- közepette válaszol az egyre összetettebb és gyorsan
séhez szükséges mértékre kell korlátozni. változó világ kihívásaira. Ezek az új fenyegetések
Az elfogadott uniós jogszabályokat a tagállamok és megkívánják a 27 tagállam minden korábbinál szo-
az érintett uniós intézmény vagy intézmények hajtják rosabb együttműködését és gyorsabb fellépését.
végre. A kiadvány harmadik része további informáci-
ókat tartalmaz arról, hogy az EU hogyan hozza meg
és hajtja végre a döntéseket.
A NextGenerationEU helyreállítási terv például lehe- Az EU alapja nem csupán a szolidaritáson és a tag-
tővé tette az EU számára, hogy jobban ellenálljon államok együttműködésen alapuló erőfeszítésein
a Covid19-járványnak és a jövőbeli egészségügyi nyugszik; a polgárok egyéni véleményét is meg kíván-
szükséghelyzeteknek, miközben erősíti az uniós gaz- ja ismerni, és hozzájárulásukat is ösztönzi. Ezt pél-
daságok és munkahelyek rezilienciáját. E válságok dázza az Európa jövőjéről szóló konferencia. A 2021
kezelése során az EU határozottan egységes állás- tavaszától egy évig futó, polgárközpontú kezdemé-
pontot képviselt mind a vírus elleni küzdelemben, nyezés során az EU egész területéről emberek száz-
mind az Ukrajnával vállalt szolidaritásban. Nemcsak ezrei vitatták meg azt, hogy európaiként mely ügyek
tartotta magát a kijelölt irányhoz, hanem még gyor- fontosak a számukra. Az uniós intézmények most
sabban és eltökéltebben halad a zöld és digitális jövő megvizsgálják és megválaszolják a konferencián el-
felé. hangzott javaslatokat.
11
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I
12
Az Európai Unió tevékenységei
Az Európai Unió
tevékenységei
13
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I
E kiadvány második része az EU különböző szakpolitikai területeken folytatott te-
vékenységeit foglalja össze, és további információkkal kapcsolatos hasznos linke-
ket is tartalmaz.
Covid19-
válaszintézkedések
A koronavírus-világjárvány rengeteg emberi tragédiát okozott, kijárási
korlátozásokhoz vezetett, és a gazdaság lelassulását idézte elő. Az
Európai Unió gyorsan a tettek mezejére lépett, és az emberek életének és
megélhetésének védelme érdekében közös európai intézkedéseket dolgozott
ki a népegészségügyi és gazdasági kihívásokra válaszul.
Mit tesz az Európai Unió?

A koronavírus-járványra válaszul meghozott közös európai in-
tézkedések középpontjában a szolidaritás áll. Az EU a rendel-
14 kezésére álló összes erőforrást mozgósítja, hogy segítse a tag-
állami válaszlépések összehangolását. Ennek a törekvésnek
a jegyében tényszerű információkkal szolgál a vírus terjedéséről,
a pandémia megfékezésére irányuló hatékony erőfeszítésekről,
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Covid19 -válaszintézkedések
valamint a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk

helyreállítását célzó intézkedésekről.
A rescEU-készlet, a sürgősségi orvostechnikai eszközök első
közös európai uniós tartaléka segítségére van azoknak a tag-
államoknak, amelyek eszközhiánnyal küzdenek. Az uniós oltó-
anyag-stratégia pedig azt hivatott elősegíteni, hogy gyorsabban
kerüljön sor a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésére, gyártására és elosztására. Oltóanyag-beszerzési stra-
tégiájának keretében az EU fedezte a vakcinagyártók kezdeti költségeinek egy részét, hogy felgyorsítsa az
ígéretes vakcinák kifejlesztését és gyártását. Ez idáig öt biztonságos és hatásos oltóanyag kapott zöld utat az
Európai Unióban, miután az Európai Gyógyszerügynökség kedvező tudományos ajánlást adott ki a használatukra
vonatkozóan.
2021 áprilisáig a Bizottság 2,6 milliárd adag vakcinát kötött le feltételesen, és folytatja a tárgyalásokat további
oltóanyagadagok beszerzéséről. 2021 januárjában a Bizottság szorgalmazta, hogy a tagállamok Unió-szerte
gyorsítsák fel az oltási programokat. Folyamatosan növekszik az uniós országokba kiszállított vakcinák men�-
nyisége, egyre gyorsuló ütemben zajlik az oltások beadása, a Bizottság pedig az ágazati szereplőkkel együtt-
működésben azon dolgozik, hogy bővítse az oltóanyaggyártási kapacitást.
Az új vírusvariánsokkal szemben hatásos vakcinák gyors előállítására irányuló munka is megindult. 2021 feb-
ruárjában a Bizottság közzétette a „HERA-inkubátor” elnevezésű tervet, mely az aggodalomra okot adó koro-
navírus-variánsok elleni védekezést és az ellenük bevethető hatásos oltóanyagok gyors kifejlesztését és gyár-
tását szolgálja.
A 2021–2027-es időszakra szóló uniós költségvetés és a NextGenerationEU helyreállítási eszköz 1,8 billió eurót
biztosít a – különösen a válság által legjobban sújtott – polgárok, vállalkozások és régiók támogatására. Ezenfelül
a SURE, a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz
19 tagállamban segíti a munkahelyek megőrzését és a családok támogatását.
2021 márciusában a Bizottság uniós digitális Covid-igazolvány létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő,
hogy a világjárvány során megkönnyítse a polgárok Európai Unión belüli szabad mozgását.
Az EU elkötelezetten küzd azért, hogy az emberek a világ minden táján hozzájussanak biztonságos vakcinákhoz.
A Bizottság és az uniós országok több mint 2,2 milliárd eurót ajánlottak fel a COVAX-eszköz céljára. Ez a globális
kezdeményezés méltányos hozzáférést hivatott biztosítani a koronavírus-vakcinákhoz, és támogatja a partne-
rországokban folyó oltási kampányokat.
További információk: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response_hu
@EU_Health #SafeVaccines
Egészségügy
Az egészségügy az Európai Unió egyik fő prioritása. Az EU

egészségpolitikája a tagállami szakpolitikák kiegészítéseként azt a célt
szolgálja, hogy az Európai Unió minden lakosa hozzájusson színvonalas
egészségügyi ellátáshoz, és védelmet élvezzen az olyan súlyos
egészségügyi veszélyekkel szemben, melyeket az országhatárok nem
tartóztatnak fel.
Jóllehet az egészségügyi ellátás megszervezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU kiegészíti

a nemzeti szakpolitikákat, hogy a közös célokat együttes erővel sikerüljön megvalósítani. Az uniós egészség-
politika a súlyos, az EU egészét fenyegető egészségügyi veszélyek kezelésére, a betegségmegelőzésre és annak
elérésére összpontosít, hogy az egészségügyi ellátás színvonalas és mindenki számára hozzáférhető legyen,
és mindenkinek egyenlő esélye legyen egészsége megőrzésére. Az együttes fellépés gazdaságilag is előnyös: 15
az erőforrások összevonása ugyanis méretgazdaságosságot eredményez.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Egészség ü gy
Az EU arra törekszik, hogy a tagállamok egészségügyi rendszereit
hozzáférhetővé, hatékonnyá és alkalmazkodóképessé tegye. Mun-
kája keretében intézkedéseket hoz a védőoltások (köztük a koro-
navírus-oltások) ügyében, küzd az antimikrobiális rezisztencia
ellen, továbbá részt vállal a pandémiák és fertőző betegségek
megelőzésében és visszaszorításában.
Az Európai Uniónak életbevágó szerepe van abban, hogy felké-
szüljünk és reagálni tudjunk a határokon át terjedő súlyos egész-
ségügyi veszélyekre, ami elengedhetetlen az európaiak védelmé-
hez. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
bejelentette, hogy erősebb egészségügyi unió kiépítését tervezik,
melynek segítségével a tagállamok együtt kezelhetik majd az
egészségügyi válságok, az olyan megbetegedések, mint a rák, és a gyógyszerhiány jelentette kihívásokat.
Európában az elhalálozások jelentős hányadáért a rák felelős, és a betegség számottevő költségekkel jár az egész-
ségügyi rendszerek számára. Az EU az európai rákellenes terv révén segíti a megelőzést, a korai felismerést, a di-
agnózis felállítását és a kezelést, valamint a rákbetegek és -túlélők életminőségének javítását. A dohánytermékekre
vonatkozó szabályozással aktívan küzd a dohányzás visszaszorításáért, továbbá törekszik az egészséges életmód
előmozdítására.
Az uniós gyógyszerstratégia célja, hogy megkönnyítse a betegek – köztük a ritka betegségben szenvedők – számára
a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférést. A stratégia az innovációt és az ellátási láncok diverzifikálását is
támogatni kívánja, hogy felkészültebbekké váljunk a válságokkal szemben.
Az EU egészségpolitikáját finanszírozó fő eszköz „az EU az egészségért” program, mely 5,1 milliárd eurós költség-
vetésből gazdálkodik. A programból finanszírozni tervezett intézkedések a betegségmegelőzést és az európai egész-
ségügyi rendszerek felkészültebbé és alkalmazodóképesebbé tételét fogják szolgálni. Ezen túlmenően a Horizont
Európa program 5,4 milliárd eurót fog beruházni az egészségüggyel kapcsolatos kutatásba és innovációba.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ az új egészségügyi veszélyek feltérképezésével lehetővé
teszi az Unió és a tagállami egészségügyi hatóságok számára, hogy gyors válaszintézkedéseket hozhassanak. Annak
érdekében, hogy a betegek a legjobb kezelésben részesüljenek, forgalomba hozatal előtt minden gyógyszert tagállami
vagy uniós szinten engedélyeztetni kell (ez utóbbi esetben az engedélyezést az Európai Gyógyszerügynökség végzi)
az Unióban.
Az európai egészségbiztosítási kártya az uniós polgároknak hivatott segíteni abban, hogy könnyen kezelésben ré-
szesüljenek, ha utazás közben, más uniós országban megbetegednek. A más uniós országban tervezett egészségügyi
ellátást igénybe vevő uniós polgárok jogait a határokon átívelő egészségügyi ellátás uniós szabályozása rögzíti. Az
európai referenciahálózatok az Európában rendelkezésre álló legjobb szaktudást állítják a ritka vagy összetett be-
tegségben szenvedő betegek kezelésének szolgálatába, és ehhez a betegeknek el sem kell hagyniuk hazájukat.
További információk: https://ec.europa.eu/health/home_hu
@EU_Health
Az európai zöld
megállapodás
Az európai zöld megállapodás az EU cselekvési terve, melynek célja, hogy Európa
a következő évtizedek során a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.
A megállapodás olyan növekedési stratégiát körvonalaz, melynek mentén 2050-re
a kor kívánalmainak megfelelő, erőforrás-hatékony és versenyképes európai gazdaság
jön létre, ahol a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás nulla lesz, és amely mindenkinek
lehetőséget biztosít a boldogulásra.
Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás jelentős fenyegetést jelent Európában és a világ más részein.

A Föld légkörének átlaghőmérséklete emelkedik, és változnak az éghajlati viszonyok.
A környezetvédelem és a gazdasági növekedés nem zárja ki egymást. 1990 és 2019 között az EU 24%-kal
csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdasága mintegy 60%-kal nőtt.
16
Az európai zöld megállapodás meghatározza, hogyan válhat
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A z európai zöld megállapodás
2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé. Ez a cél

a tiszta, körforgásos gazdaság megteremtésével, a biológiai
sokféleség helyreállításával és a szennyezés csökkenésével
érhető el. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a gazdaság minden
ágazata tegyen az ügy érdekében, többek között a következők
révén:
● beruházás a környezetbarát technológiákba;
● az innováció előmozdítása az iparban;
● tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák
bevezetése mind az egyéni, mind a közösségi közlekedésben;

● az energiaágazat széntelenítése;
● az épületek energiahatékonyságának javítása;
● együttműködés nemzetközi partnereinkkel a globális környezetvédelmi szabványok szigorítása érdekében.
Az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, és azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az
1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az éghajlatvál-
tozás elleni küzdelem első uniós szintű jogi kerete, az európai klímarendelet világosan rögzíteni fogja ezeket
a célokat, és biztosítja, hogy az uniós szakpolitikák összessége hozzájáruljon a megvalósításukhoz.
Ehhez jelentős beruházásokra van szükség mind az uniós és a nemzeti szintű közszféra, mind a magánszektor
részéről. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv legalább egybillió (ezermilliárd) euró
értékű fenntartható beruházást generál majd, míg a méltányos átállást támogató mechanizmus gondoskodni
fog arról, hogy a beruházási terv minden régiót lefedjen – ebből a megfontolásból célzott támogatást nyújt, és
legalább 55 milliárd eurót mozgósít majd a leginkább érintett térségek fejlesztésére. Az éghajlat-politikai fellépés
minden uniós kiadási program szerves része. 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésének legalább
30%-át az EU az éghajlatváltozással összefüggő kihívások kezelésére fordítja.
Az európai zöld megállapodás alapját az a nagyratörő cél képezi, hogy élelmiszerrendszereink, erdő-, föld-, víz-
és tengerhasználatunk, valamint energia-, városi és ipari rendszereink átalakítása révén megállítsuk és vissza-
fordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését. Az új uniós iparstratégia segíteni fogja az európai ipart abban,
hogy vezető szerepet töltsön be a klímasemlegesség elérésére irányuló erőfeszítések és a digitális átállás terén.
A digitális technológiák fontos szerepet játszanak majd az EU 2050-re kitűzött éghajlat-politikai célkitűzésének
elérésében, például azáltal, hogy optimalizálják az energiafelhasználást számos ágazatban, többek között
a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a gyáriparban.
Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése globális fenyegetést jelent. Az EU továbbra is mindent
megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség vezető szereplőjeként elősegítse a nagy ívű környezet-
védelmi, éghajlat-politikai és energetikai célok megvalósítását világszerte.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu
EUClimateAction @EUClimateAction
Éghajlat-politika
Az EU keményen dolgozik azért, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges

kontinenssé váljon. Az európai zöld megállapodás rögzíti ezt a célt, és meghatározza
az eléréséhez szükséges feladatokat: csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok
kibocsátását, fontos beruházásokat kell eszközölnünk a zöld technológiákba
és fokozottan védenünk kell a természeti környezetet, miközben kezeljük az
éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeit.
Az EU fellép az éghajlatváltozás és következményei, így főképp bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése

ellen, melyet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás emberi tevékenységnek betudható növekedése váltott ki. Az
átlaghőmérséklet-emelkedésnek számos következménye van: gyakrabban történnek többek között szélsőséges
időjárási események, pl. árvizek, aszályok, viharok stb. Ezek a jelenségek amellett, hogy közvetlen fenyegetést
jelentenek, veszélyeztethetik az élelmiszer-termelést és vízhiányt okozhatnak, ami pedig éhínséget, konfliktu- 17
sokat és újabb migrációs hullámokat válthat ki.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Éghajlat-politika
Az EU vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni globális
küzdelemben. Aktívan együttműködik más országokkal és ré-
giókkal a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok megvalósítása
érdekében. Ennek az egyezménynek az aláírói megállapodtak
arról, hogy a globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt
kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedni
kell arra, hogy ez az emelkedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot.
Az EU elkötelezett amellett, hogy 2050-re klímasemlegessé
váljon, és azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez
képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatású-
gáz-kibocsátást. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem első uniós
szintű jogi kerete, az európai klímarendelet világosan rögzíteni fogja ezeket a célokat, a merész intézkedéseket
körvonalazó európai zöld megállapodás pedig lehetővé teszi az uniós polgároknak és vállalkozásoknak, hogy
élvezzék a fenntartható, környezetkímélő gazdaságra való átállás gyümölcseit. Az EU kiemelt hangsúlyt fektet
arra, hogy az előnyökből senki se maradjon ki.
Ez az átállás csak akkor lehet sikeres, ha a gazdaság és a társadalom minden szereplője közreműködik benne.
Az egyének és a közösségek sokat tehetnek az ügy érdekében az európai éghajlati paktum révén, amely min-
denkit részvételre kér fel.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia intézkedések széles körét irá-
nyozza elő, így pl. árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését, aszálytűrő termésnövények kifejlesztését és az építési
szabályok korszerűsítését, továbbá támogatja az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére
irányuló nemzetközi fellépést.
Ha nem cselekszünk, annak nagyon súlyos következményei lesznek az EU és az egész világ számára. A tiszta
technológiák iránti egyre növekvő igény ugyanakkor lehetőségeket kínál az innováció, az ipar modernizációja,
valamint a zöld munkahelyek létesítése és a környezetkímélő növekedés terén. Az európai zöld megállapodás,
ez a nagy ívű és jövőtudatos növekedési stratégia ezeket a lehetőségeket aknázza ki. Az éghajlat-politikai
fellépés minden uniós kiadási program szerves része. 2021 és 2027 közötti hosszú távú költségvetésének
legalább 30%-át az EU az éghajlatváltozással összefüggő kezdeményezésekre fordítja.
Az EU átfogó, a gazdaság összes ágazatát lefedő intézkedéscsomagot fogadott el a kibocsátások csökkentése
érdekében. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer költséghatékonyan csökkenti az ipar, az erőművek és
a légi közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátását Európában. A tagországok más ágazatokban, például a köz-
lekedésben, az építőiparban és a mezőgazdaságban is nemzeti kibocsátáscsökkentési célokat fogadtak el.
További információk: https://ec.europa.eu/clima/index_hu
EUClimateAction @EUClimateAction
Környezetvédelem
Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak

a világon. Óvják a természetet, védik az emberek életminőségét, segítik
a gazdaság zöldebbé tételét, és biztosítják a természeti erőforrások
körültekintő felhasználását.
Ugyanakkor olyan időket élünk, amikor nagyon komoly globális kihívásokkal szembesülünk, gondoljunk csak az
éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére vagy az erőforrások szűkösségére. Sürgető feladat,
hogy megbirkózzunk ezekkel a kihívásokkal, ehhez pedig gyors és mélyreható változásokra van szükség – át
kell alakítanunk társadalmunk működését, életmódunkat, valamint termelési és fogyasztási szokásainkat. El-
18 engedhetetlenül fontos, hogy a koronavírus-válságból úgy lábaljunk ki, hogy ennek során kíméljük a környezetet,
javítsuk Európa ellenálló képességét, és gondoskodjunk arról, hogy a helyreállítás méltányos legyen, és min-
denkinek hasznára váljon az Európai Unióban.
Az uniós környezetvédelmi politika kulcsszerepet játszik abban, hogy az európai zöld megállapodás felgyorsítsa
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Környezetvédelem
a klímasemleges, erőforrás-hatékony és regeneratív gazdaságra való átállást. Olyan gazdasági rendszert kell
létrehoznunk, mely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle.

Az EU arra törekszik, hogy csökkentse az áruk és szolgáltatások
előállításából és az előállított termékek felhasználásából eredő
környezeti hatásokat. Ahhoz, hogy teljesíteni tudja vállalását,
miszerint 2050-re klímasemleges kontinenssé válik, és megál-
lítja területén a biológiai sokféleség csökkenését, létfontosságú,
hogy átálljon a körforgásos gazdaságra, amely minimalizálja
a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást, és lehetővé
teszi, hogy az alapanyagok és a termékek a lehető leghosszabb
ideig megőrizzék értéküket.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv – az
európai zöld megállapodás egyik sarokköve – azt hivatott elő-
segíteni, hogy az Európai Unióban meghatározó szempont le-
gyen a termékek fenntarthatósága. A terv a legnagyobb fenntarthatósági potenciállal rendelkező ágazatokra
összpontosít, köztük az elektronikára, az elem- és akkumulátorgyártásra, valamint a jármű-, a textil-, az építő- és
az élelmiszeriparra. A terv részét képezi a műanyagokkal kapcsolatos stratégia, mely arra irányul, hogy 2030-ra
az uniós piacon forgalomba hozott műanyag csomagolóanyagok mind újrafelhasználhatóak vagy újrafeldol-
gozhatóak legyenek. Olyan új szabályok elfogadására is sor került, melyek az egyszer használatos műanyagok
visszaszorítását célozzák.
Az Európai Uniónak védelmeznie kell a természeti erőforrásokat, és meg kell állítania a veszélyeztetett fajok és
élőhelyek pusztulását. Az EU biodiverzitási stratégiájának köszönhetően növekedni fog a védett szárazföldi és
tengeri területek kiterjedése, és több milliárd fa ültetésére is sor kerül. A stratégia ezenfelül a fenntartható
mezőgazdasági eljárások térnyerését is ösztönözni fogja. Az uniós természetvédelmi területek Natura 2000
hálózatára kíván építeni, amely területeken a fenntartható emberi tevékenységekkel párhuzamosan biztosított
a ritka és veszélyeztetett fajok és élőhelyek fennmaradása.
Annak érdekében, hogy megvédje az embereket a környezeti vonatkozású problémáktól és egészségügyi koc-
kázatoktól, az EU biztosítani kívánja, hogy biztonságos ivóvíz és tiszta fürdővizek álljanak a lakosság rendelke-
zésére, javuljon a levegő minősége, csökkenjen a zajterhelés, és sikerüljön csökkenteni vagy teljesen megszün-
tetni a káros vegyi anyagok hatásait.
Az EU a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó nemzetközi erőfeszítésekben is vezető szerepet játszik, hiszen
a környezetvédelem terén jelentkező kihívások nincsenek tekintettel az országhatárokra. Világszinten többet
kell tennünk a Föld felszínét borító vizek és a levegő tisztaságáért, a földterületek és ökoszisztémák fenntartható
használatáért, valamint azért, hogy a klímaváltozás ne hatalmasodjon el olyan mértékben, hogy ne tudjunk
megbirkózni a következményeivel. A környezetvédelmi normák betartását az EU más országokkal megkötött
kereskedelmi megállapodásai is biztosítják.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/environment_hu
EU Environment @EU_ENV @ourplanet_eu

Energiaügy
Az EU energiapolitikájának célja, hogy gondoskodjon a biztonságos,

versenyképes és megfizethető energiaellátásról, elősegítve egyúttal
a nagyívű uniós éghajlat-politikai célok megvalósítását.
Európa számos jelentős energiaügyi kihívással szembesül. Egyrészt mindenki számára biztosítani kell a bizton-
ságos és megfizethető energiaellátást, másrészt az EU-nak át kell térnie a fosszilis alapú gazdaságról egy
tisztább, karbonsemleges rendszerre.
Ahhoz, hogy ez az áttérés sikeresen megvalósuljon, az EU-nak energiahatékonyabbá kell válnia, növelnie kell
a megújuló energiába irányuló beruházásokat, fel kell karolnia az innovációt és az új technológiákat, javítania 19
kell a tagországok közötti energetikai összeköttetést, és csökkentenie kell az energiaimporttól való függést.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: E nergiaü gy
Minden tagállam maga határozza meg saját energiaszerkeze-
tét, azonban a szabályok uniós szintű összehangolása lehetővé
teszi számukra a közös politikai célkitűzések elérését.
Az éghajlat és az energia elválaszthatatlanul összekapcsolódik
egymással. Az energiaágazat felelős az üvegházhatást okozó
gázok kibocsátásának 75%-áért az Unióban. Annak érdekében,
hogy teljesíteni tudja vállalását, miszerint 2050-re klímasem-
leges kontinenssé válik, az EU az energiarendszerének teljes
átformálására törekszik.
Az energiaunió úgy fogja megvalósítani ezt az átalakulást, hogy
javítja a szinergiákat olyan más szakpolitikai területekkel, mint
a közlekedés, a kutatás és innováció, a digitalizáció, a körfor-
gásos gazdaság és a fenntartható finanszírozás.
A „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási csomag elősegíti a tiszta energiára való átállás felgyorsítását
és a Párizsi Megállapodás uniós kötelezettségvállalásainak teljesítését.
A villamosenergia-ágazat dekarbonizációja a megújuló energia révén az európai zöld megállapodás egyik alap-
eleme. A tengeri energia a legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrások egyike. Emellett az EU – többek
között a környezettudatos terméktervezés és az energiacímkék, valamint több millió épület felújítása révén –
fontos lépéseket tesz az energiahatékonyság növelésére.
Az energiarendszer integrációjára, illetve a hidrogénre vonatkozóan javasolt uniós stratégiák utat nyitnak az
energiaágazat teljes dekarbonizációja, hatékonyabbá és rugalmasabbá tétele, valamint összekapcsoltságának
megteremtése felé. Emellett a Bizottság olyan új kihívásokat is vizsgál, mint például a gázágazat dekarbonizá-
ciója, többek között a metánkibocsátás csökkentése révén.
E kihívások uniós szintű kezelése új lehetőségeket teremt a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a kutatás
terén, valamint az energiapiac versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tételére. A fogyasztók is minden bizonnyal
kézzelfogható előnyökhöz jutnak majd, hiszen könnyebben válthatnak energiaszolgáltatót, alacsonyabbak lesz-
nek a közüzemi számlák, és csökkenni fog a levegőszennyezés. Más szakpolitikai intézkedések is hozzájárulnak
ahhoz, hogy az EU elérje céljait, így például a következők:
● új, határokon átívelő gáz- és villamosenergia-hálózatok, ideértve a megújuló energiaforrások jobb hálózati
integrálására irányuló projekteket;

● az akkumulátorokkal kapcsolatos erőfeszítések fokozására irányuló intézkedések, ezen belül az Európai
Akkumulátorszövetség létrehozása, melynek célja az akkumulátortechnológia és gyártási kapacitás

kiépítése az EU-ban;
● a szénorientált régiók tiszta energiaforrásokra való átállását célzó kezdeményezés, a „senkit nem hagyunk
hátra” elv tiszteletben tartásával; valamint

● hozzájárulás a világ egyik legfajsúlyosabb energiaprojektjéhez, az ITER nemzetközi fúziósenergia-fejlesztési
projekthez.
További információk: https://energy.ec.europa.eu/index_en
@Energy4Europe
Közlekedés
és utazás
Az EU közlekedéspolitikája segít mozgásban tartani a gazdaságot:

gondoskodik a korszerű infrastruktúra kiépítéséről, mely gyorsabbá és
biztonságosabbá teszi a közlekedést és a szállítást, valamint előmozdítja
fenntartható és digitális megoldások térnyerését.
Európának hatékony közlekedési kapcsolatokra van szüksége a vállalkozások, a növekedés és a foglalkoztatás

előmozdítása, az idegenforgalom és a szabadidős tevékenységek ösztönzése, valamint az emberek közötti
összeköttetések biztosítása érdekében. A közlekedés jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, és közvet-
lenül mintegy 10 millió embert foglalkoztat. Az uniós közlekedéspolitika középpontjában egy válságoknak el-
20 lenálló, egységes európai térség létrehozása áll, amely tisztább és környezetbarátabb közlekedést és tisztes-
séges versenyt biztosít.
A Re-open EU platform gyakorlati információkkal szolgál a Covid19-ről, valamint a tagállamok koronavírussal
kapcsolatos nemzeti biztonsági és utazási intézkedéseiről, például a karantén- és tesztelési
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Közlekedés és utazás
követelményekről.

Az EU-nak köszönhetően az elmúlt 20 évben jelentős előrelépés
történt az európai közlekedési ágazatban: biztonságosabbá vált
a repülés, a tengeri és közúti közlekedés, javultak a közlekedési
dolgozók munkafeltételei, bővültek és olcsóbbá váltak az uta-
zási lehetőségek, valamint gyors előrelépés történt a környe-
zetkímélőbb és digitális megoldások felé.
A közlekedés az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egyne-
gyedéért felelős, miközben az európai zöld megállapodás célja,
hogy 2050-re 90%-kal csökkentse e kibocsátásokat. A fenn-
tarthatóbb és intelligensebb mobilitás megvalósítása megfizet-
hetőbb, hozzáférhetőbb, egészségesebb és környezetbarátabb
alternatívákat jelent. Kulcsfontosságú célkitűzés a tiszta üzemű
járművek és az alternatív üzemanyagok elterjedésének ösztönzése, valamint a fenntartható közlekedési módok,
például a vasút szerepének megerősítése. 2021-ben a vasút európai éve rávilágított a vasút mint fenntartható,
intelligens és biztonságos közlekedési eszköz előnyeire.
A hatékonyság javítása alapvető fontosságú. Az automatizált mobilitást és az intelligens forgalomirányítási
rendszereket lehetővé tevő digitális technológiák például hozzájárulnak a hatékonysághoz, miközben környe-
zetbarátabbá teszik a közlekedést.
A több mint 25,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozott
uniós közlekedési infrastruktúra-politika célja az egész kontinens összekapcsolása. Ez magában foglalja a nem-
zeti közlekedési hálózatok közötti rések áthidalását és a határokon átnyúló összeköttetések megteremtésére
irányuló beruházások támogatását. A Hálózatfinanszírozási Eszköz továbbá kiemelten kezeli az olyan környe-
zetbarát közlekedési módokat, mint a vasút, valamint az alternatív üzemanyagokat használó járművek töltőál-
lomásainak fejlesztését.
A közlekedés az egységes piac gerince, és az uniós gazdaság működésének létalapja. A légi közlekedés egységes
európai piacának kiépítése és az egységes európai égbolt kezdeményezés előmozdítása révén a légi közlekedés
egyre könnyebbé és olcsóbbá válik. Az engedélyezett vasúttársaságok ma már az EU-ban bárhol nyújthatnak
szolgáltatást, és a hajózási társaságok is több országban működhetnek.
A biztonság és a védelem elsődleges. Bár előrelépés történt a helyes irányba, mégis mintegy 18 800 ember
vesztette életét közúti balesetben 2020-ban. Ezért az EU aktívan dolgozik a közúti közlekedésbiztonság javí-
tásán. Az uniós közlekedéspolitika más módokon is segítséget nyújt az utazóknak: az EU-ban repülőgéppel,
vasúttal, hajóval és autóbusszal utazókat késés vagy járattörlés esetén meghatározott utasjogok illetik meg.
További információk: https://ec.europa.eu/transport/index_en
@Transport_EU
Élelmiszer
és gazdálkodás
A közös agrárpolitika gondoskodik a megbízható élelmiszer-ellátásról, és
lehetővé teszi, hogy az EU 447 millió fogyasztója fenntartható módon előállított
élelmiszerekhez jusson hozzá megfizethető áron nap mint nap. Hozzájárul továbbá az
éghajlatváltozás elleni fellépéshez, természeti erőforrásaink felelős felhasználásához,
valamint támogatja a munkahelyteremtést és a növekedést a vidéki térségekben.
Az uniós költségvetésből finanszírozott, mindegyik uniós országban alkalmazandó közös agrárpolitika az EU

mezőgazdaságát és élelmiszeriparát támogatja. E két létfontosságú szektor együttesen közel 40 millió mun-
kavállalót foglalkoztat.
Az éghajlatváltozás és a Covid19-világjárvány egyaránt nyilvánvalóvá tette, hogy élelmiszerrendszerünk nem
eléggé ellenálló a válságokkal szemben. Az EU élelmiszer-ellátási rendszerét reziliensebbé és fenntarthatóbbá 21
kell tenni. Ez a célkitűzés az európai zöld megállapodás egyik sarokköve.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: É lelmiszer és gazdálkodás
A közös agrárpolitika a következő módokon nyújt támogatást:
● a gazdaságoknak jövedelemtámogatás céljából adott köz-
vetlen kifizetések, melyek ellensúlyozzák a gazdálkodással

kapcsolatos kockázatokat és bizonytalanságokat, és azzal
a feltétellel ítélhetők oda, hogy a kedvezményezett eleget tesz
a szigorú élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állategész-
ségügyi és állatjóléti követelményeknek;
● piaci intézkedések, melyek a nehéz helyzetek kezelését szol-
gálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi

aggályok miatt hirtelen visszaesik a kereslet, vagy ha átmeneti
túlkínálat miatt csökkennek az árak;
● vidékfejlesztési programok (az EU-országok társfinanszíro-
zásával), melyek előmozdítják az innovációt és a versenyké-

pességet, vonzóbbá téve ezzel a vidéki területeket a megélhe-
tés és a munkavállalás szempontjából.
2019-ben az EU összesen 57,98 milliárd euró összeggel támogatta a mezőgazdasági termelőket. Ennek közel
háromnegyedét a jövedelemtámogatás tette ki.
A jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó javaslatok a hangsúlyt a szabályokról és a szabálykövetésről a tel-
jesítményre és az eredményekre kívánják áthelyezni. A javasolt intézkedések azt hivatottak elérni, hogy az
európai uniós agrárszektor fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljon, és hozzájáruljon az európai zöld meg-
állapodás céljainak megvalósításához. A mezőgazdasági termelők, az agrár-élelmiszeripari vállalkozások, az
erdészek és a vidéki közösségek több uniós szakpolitikai kezdeményezésben is kulcsszerepet játszanak. Ezek
egyike a fenntartható élelmiszer-előállítást és -fogyasztást segítő, s ezzel a környezet védelmét szolgáló uniós
terv, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia. E stratégiával az EU elő kívánja segíteni, hogy mindenki megfizethető
áron hozzájuthasson egészséges élelmiszerekhez, hogy minél kevesebb élelem menjen kárba élelmiszer-vesz-
teség és élelmiszer-pazarlás miatt, és hogy az agrárgazdálkodás biztos megélhetést nyújtson. A jövőbeli közös
agrárpolitika szorosan kapcsolódik a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiához, és várhatóan
2023. január 1-jén lép életbe, ha végleges megállapodás születik ügyében az Európai Parlament és az EU Ta-
nácsa között.
Az EU élelmiszerjogi rendelete védi az emberek egészségét és a fogyasztók érdekeit, s egyszersmind az egységes
piac hatékony működéséről is gondoskodik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság élelmiszerügyi tanácsadás-
sal az emberek, állatok, növények és a környezet védelmét szolgálja. Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági
riasztási rendszer segít biztosítani, hogy az európai uniós szabályoknak meg nem felelő élelmiszereket kivonják
a piaci forgalomból. Járványos állatbetegségek vagy élelmiszer-mérgezés esetén az uniós hatóságok a TRACES
rendszerben nyomon követhetik az élelmiszerek mozgását.
További információk: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries_hu
EUAgri @EUAgri @EUAgrifood

Tengergazdálkodás és
halászat
Óceánjaink termelik az általunk belélegzett oxigén nagy részét, szabályozzák
időjárásunkat és éghajlatunkat, valamint otthont adnak bolygónk legtöbb fajának.
Az óceánok és tengerek emellett az európai gazdaság fontos mozgatórugói is, hiszen
élelmiszereket, munkahelyeket, közlekedési útvonalakat és szabadidős tevékenységeket
biztosítanak számunkra. Az EU arra törekszik, hogy megvédje tengereinket és
óceánjainkat, valamint garantálja környezeti és gazdasági fenntarthatóságukat a jövő
nemzedékei számára.

Az EU „kék” gazdasági ágazata jó egészségnek örvend: közel 4,5 millió embert foglalkoztat, és 2018-ban
650 milliárd euró forgalmat ért el. A fenntartható kék gazdaságra vonatkozó uniós stratégia arra törekszik, hogy
22 a tengeri és tengerhasznosítási ágazat ki tudja aknázni a fenntartható növekedésben rejlő lehetőségeket.
A tengerek és az óceánok a kutatásnak és az innovációnak kö-
szönhetően megújuló energiát, ásványi anyagokat és gyógy-
szereket biztosítanak számunkra. Az EU egyedülálló helyzetben
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: T engergazdálkodás és halászat
van a tengeri megújuló energia kitermeléséhez, mivel területén

sok különféle tengeri medence található, az új létesítmények
költségei pedig folyamatosan csökkennek. Az EU javaslatokat
dolgozott ki annak érdekében, hogy maximális mértékben kiak-
názza ezt a lehetőséget, hozzájárulva így ahhoz a célhoz, hogy
2050-re klímasemlegessé váljon.
Az EU támogatja ezeket az új lehetőségeket, továbbá fontos
szerepet játszik annak előmozdításában is, hogy Európa és a vi-
lág többi része egyaránt felelősségteljesen és fenntartható
módon használja a tengereket.
Az EU közös halászati politikája azt hivatott biztosítani, hogy
a halászat és az akvakultúra (azaz az ellenőrzött haltenyésztés)
környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntartható legyen. Célja, hogy dinamikus és fenn-
tartható halászati ágazatot teremtsen, megőrizze az erőforrásokat, védje a tengeri környezetet, miközben meg-
felelő életszínvonalat biztosít a halászközösségeknek. Szabályozza továbbá az európai halászflották kezelését
és a halállományok megóvását is. A túlhalászás megelőzése érdekében az EU korlátozza, hogy az egyes tag-
államok mennyit foghatnak ki egy-egy fajból (azaz kvótákat szab ki), továbbá arra kötelezi a halászokat, hogy
a nem szándékosan kifogott halakat is kirakodják ahelyett, hogy pazarló módon egyszerűen visszadobnák
a tengerbe.
Az EU védett területeket hozott létre, hogy megőrizze a tengeri ökoszisztémákat, azok biológiai sokféleségét és
az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Célja, hogy 2030-ra az EU tengereinek legalább 30%-a védett terület le-
gyen. Ezenkívül a tengeri hulladék kezelésére irányuló uniós szabályok csökkentik az Európa tengerpartjain és
tengerein leggyakrabban előforduló 10 egyszer használatos műanyag termék, valamint az elveszett és elhagyott
halászeszközök negatív hatásait.
Az EU közös halászati és tengerpolitikáját az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap finanszírozza.
Az ágazat fenntartható fejlődéséhez – különös tekintettel a kisüzemi part menti halászat támogatására – 2021
és 2027 között több mint 6,1 milliárd euró hívható le az alapból (az EU végleges jóváhagyásának
függvényében).
További információk: https://ec.europa.eu/oceans-and-fisheries/index_hu
EUmaritimefish @EU_MARE
Gazdaság,
pénzügyek és az euró
A gazdasági és monetáris unió EU-szerte közös alapot biztosít a stabilitás,

a munkahelyteremtés és a növekedés számára.
A gazdasági és monetáris unió összehangolt gazdasági és költségvetési politikák, a pénzügyi intézményekre

vonatkozó harmonizált szabályok, közös monetáris politika és a közös valuta, az euró révén köti össze az EU
gazdaságait. Hatékony eszköze a munkahelyteremtésnek, a növekedésnek, a társadalmi méltányosságnak és
a pénzügyi stabilitásnak. Bár az elmúlt években jelentős intézményi reformokra került sor a gazdasági és mo-
netáris unió megerősítése érdekében, a munka még korántsem fejeződött be. 23
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: G azdaság , pénz ü gyek és az euró

A z E U g a zd a s ág i é s p é n z ü g y i p olit ik ájá n a k célja i
a következők:
● munkahelyteremtés és a beruházások fellendítése;
● a gazdasági stabilitás előmozdítása;
● a gazdasági és monetáris unió hatékony működésének
javítása;
● a pénzügyi intézmények és az összetett pénzügyi termékek
szabályozása;
● a pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők védelme
pénzügyi válságok során;

● az euró nemzetközi szerepének megerősítése.
Bár mind a 27 tagállam tagja a gazdasági és monetáris unió-

nak, több tagállam még inkább elmélyítette az integrációt az-
zal, hogy fizetőeszközként bevezette az eurót. Ezek az országok együttesen alkotják az euróövezetet. Jelenleg
19 tagállamban több mint 340 millió ember használja az eurót. Az euróbankjegyek és -érmék az EU által biz-
tosított szabadság, kényelem és lehetőségek kézzelfogható szimbólumai.
A 2008-as pénzügyi válságot követően az EU lépéseket tett a gazdasági és monetáris unióban kialakult válság
egyes intézményi hiányosságainak kezelése és a pénzügyi szektor biztonságosabbá tétele érdekében. Az EU
megerősítette a gazdasági kormányzást, kidolgozott egy rendszert az euróövezet pénzügyi stabilitásának meg-
őrzésére, javította a tagállamok államháztartását, és beruházásokat ösztönző reformokat mozdított elő. Továbbá
az EU harmonizált szabályokat vezetett be az uniós pénzügyi intézmények ellenálló képességének növelése és
az euróövezeti bankok felügyeletének megerősítése érdekében.
A gazdasági és monetáris unió által biztosított szilárd alapok segítettek a tagállamoknak megbirkózni a Co-
vid19-világjárvány soha nem látott gazdasági és társadalmi hatásaival. A világjárvány rávilágított arra, hogy
gyorsan, határozottan és összehangoltan kell reagálni a válságokra. Az EU válaszlépései lehetővé tették, hogy
a tagállamok eltérjenek a rájuk vonatkozó rendes költségvetési követelményektől, 100 milliárd euró összegű
kezdeményezést hozott létre SURE a munkahelyek és a munkavállalók megsegítése érdekében, és elindította
az eddig példa nélkül álló, (folyó árakon) 723,8 milliárd összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt,
a NextGenerationEU központi elemét. Az eszköz a tagállamok által kidolgozott helyreállítási és rezilienciaépítési
tervekben szereplő beruházásokat és reformokat finanszírozza. Ezek az intézkedések támogatni fogják a zöld
és digitális átállást, ezzel egyidejűleg pedig segítik az uniós országokat abban, hogy megerősödve lábaljanak
ki a világjárványból.
További információk: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro_hu

https://ec.europa.eu/info/topics/banking-and-finance_hu
facebook.com/EUeconomy @ecfin
Foglalkoztatás
és szociális ügyek
Az EU hozzájárul ahhoz, hogy Európa-szerte több és jobb munkahely jöjjön
létre, és arra törekszik, hogy valamennyi polgára számára tisztességes
szociális normákat biztosítson, egyebek mellett a 2021 és 2027 közötti
időszakra 99,3 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Európai Szociális
Alap révén.
A foglalkoztatáspolitikák és a szociális ügyek tekintetében a felelősség megoszlik az EU és a tagállamai között.

A Bizottság kiemelt prioritásává tette a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházást, amelyek megva-
lósításához felhasználja a NextGenerationEU-t, a Covid19-világjárvány társadalmi és gazdasági következmé-
nyeit kezelni hivatott uniós helyreállítási tervet.
24
Az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika céljai a következők:
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: F oglalkoztatás és szociális ü gyek
● minőségi munkahelyek teremtése Unió-szerte;
● a munkavállalók támogatása abban, hogy saját országuk-
ban vagy más uniós országban munkát találjanak;

● a készségek és a vállalkozói szellem előmozdítása;
● a szociális biztonsági rendszerek összehangolása és korsze-
rűsítése;
● jobb munkakörülmények megteremtése közös minimumsza-
bályok révén;
● a társadalmi befogadás támogatása, valamint a szegény-
ség és a hajléktalanság elleni küzdelem;

● a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme.
Az EU finanszírozást biztosít és koordinál, hogy segítse a tagál-

lami beruházásokat olyan területeken, mint például a gyermek-
gondozás, az egészségügyi ellátás, a képzés, az akadálymentes infrastruktúra és az álláskeresés támogatása.
Az Európai Szociális Alap Plusz emberek millióit segíti majd abban, hogy új – különösen a zöld és digitális átál-
láshoz szükséges – készségeket sajátítsanak el, és jobb munkahelyeket találjanak. Az Ifjúsági garancia azt segít
biztosítani, hogy minden 30 év alatti fiatal az iskolarendszerű oktatás elhagyását vagy a munkanélkülivé válást
követő 4 hónapon belül színvonalas, konkrét állásajánlatot kapjon, tanulószerződéses gyakorlati képzésen,
szakmai gyakorlaton vagy továbbképzésen vehessen részt. Az ALMA (a betűszó az angol Aim, Learn, Master,
Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek jelentése: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet,
érvényesülj!) elnevezésű kezdeményezésnek pedig az a célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik
egyéni vagy strukturális okokból kifolyólag nehezebben tudnak munkát vállalni vagy képzéseken részt venni.
Az európai készségfejlesztési program célja, hogy az egyéneket és a vállalkozásokat több és jobb készséggel
segítse felvértezni, ehhez pedig 2025-ig elérendő ambiciózus célokat tűz ki.
A szociális jogok európai pillére a munkaerőpiaci esélyegyenlőség, a tisztességes munkakörülmények és a szo-
ciális védelem területén biztosított alapelveket és jogokat rögzíti. Az elvek valóra váltását célzó cselekvési terv
meghatározza a foglalkoztatás, a képzés, a szociális védelem és a társadalmi befogadás 2030-ig elérendő fő
céljait.
A szociális biztonsági rendszerek összehangolására vonatkozó uniós szabályok nem a nemzeti rendszereket
helyettesítik, hanem az EU (valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) területén belül mozgó polgárok
szociális biztonsági jogait védik. Az Európai Munkaügyi Hatóság biztosítja a munkavállalói mobilitásra vonatkozó
összes uniós szabály tisztességes, egyszerű és hatékony érvényesítését. Az EURES, az Európai Foglalkoztatási
Mobilitás Portálja igyekszik összekapcsolni az álláskeresőket és az álláskínáló vállalatokat, az Europass szol-
gáltatás pedig az önéletrajzok összeállításához nyújt segítséget.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/employment-and-social-affairs_hu
facebook.com/socialeurope @EU_Social
Foglalkoztatás,
növekedés
és beruházások
Az EU elkötelezett amellett, hogy vonzóbb beruházási környezetet
teremtsen a gazdasági növekedés serkentése és munkahelyek teremtése
érdekében. Ezt a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával és
annak biztosításával kívánja elérni, hogy az uniós polgárok rendelkezzenek
a jövő munkahelyeihez szükséges készségekkel.
Az EU kezeli a Covid19-világjárvány következményeit, és segíti az uniós polgárokat a zöld és digitális átállás

sikeres megvalósításában. Célja annak biztosítása, hogy az uniós gazdaság átalakulása méltányos és inkluzív
legyen, hogy minden polgár élvezhesse a kettős átállás kínálta előnyöket, és hogy senki se maradjon le.
Mit tesz az Európai Unió? 25

A Covid19-világjárvány következményeinek kezelésére, vala-
mint az EU hosszú távú prioritásainak elérésére irányuló uniós
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: F oglalkoztatás , növekedés és beruházások

helyreállítási tervnek fontos eleme az InvestEU program.
A program az európai beruházási terv sikerére épít, amely 2015
és 2020 között több mint 500 milliárd eurót mozgósított
a 2007 és 2008 közötti pénzügyi válság okozta beruházási
szakadék áthidalására. A beruházási tevékenységek további
ösztönzésére az InvestEU uniós költségvetési garanciát nyújt,
amelynek segítségével az uniós vállalkozások vonzóbbak lesz-
nek a befektetők számára, és könnyebben hozzáférhetnek
a szükséges finanszírozáshoz. A cél 2021 és 2027 között leg-
alább további 372 milliárd eurónyi beruházás mozgósítása.
A program négy kulcsfontosságú szakpolitikai területre
összpontosít:
● fenntartható infrastruktúra,
● kutatás, innováció és digitalizáció,
● kis- és középvállalkozások, és
● szociális beruházás és készségek.
A program kiegészítéseként az InvestEU tanácsadó platform Unió-szerte egyablakos ügyintézési rendszerként

fog működni a beruházási projektek meghatározásához, előkészítéséhez és fejlesztéséhez.
A klímasemleges és digitális Európa felé való gyors elmozdulás egyik következménye, hogy a munkavégzés
módja is megváltozik. Az európai készségfejlesztési program már most is hozzájárul e kihívás kezeléséhez, és
meghatározza a 2025-ig elérendő célokat. A szociális jogok európai pillérének alapelveit ülteti át a gyakorlatba
a méltányos és befogadó európai munkaerőpiac megteremtése érdekében. Annak érdekében, hogy a polgárok
számára konkrét előnyöket biztosítson, 2030-ig elérendő kiemelt célokat határoztak meg a foglalkoztatás,
a képzés, a szociális védelem és a társadalmi befogadás terén.
A regionális és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez az igazságos átmenet mechanizmus, a Helyreállítási
és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a jövőben a javasolt Szociális Klímaalap fog támogatást nyújtani. A Bi-
zottság azon is dolgozik, hogy konkrét intézkedéseket és megoldásokat találjon Európa demográfiai kihívásaira,
ezzel is támogatva a leginkább érintett embereket, régiókat és közösségeket.
További információk: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro_hu
facebook.com/EUeconomy @ecfin
Régiók
A regionális politika középpontjában az EU régiói és városai állnak;

a szakpolitika támogatja a munkahelyteremtést, a vállalatok
versenyképességét, a gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést,
valamint az európai polgárok életminőségének javítását.
A rigai és a wrocławi repülőtér korszerűsítése; a városi mobilitás javítása Athénban, Szófiában és Kolozsvárott;
a Mont Saint-Michel megőrzése és Pompeji védelme; széles sávú infrastruktúra fejlesztése Litvánia egész te-
rületén; vállalkozások támogatása Utrechtben és Paredesben; a szennyvízkezelés megújítása Trencsén és Bród
városában; valamint az információs technológiák használatának előmozdítása a nicosiai és ljubljanai egyete-
26 meken – mindez csak néhány példa az EU regionális politikája által társfinanszírozott több ezer projektre.

A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: R égiók
A regionális politika – a gazdasági növekedés fellendítése és

a stratégiai beruházásokkal megvalósított életminőség-javítás
révén – támogatja az európai szolidaritást. Finanszírozásának
zömét arra fordítja, hogy segítse az EU kevésbé fejlett országait
és régióit a felzárkózásban, és ezáltal csökkentse az EU-ban
még mindig fennálló gazdasági, társadalmi és területi
egyenlőtlenségeket.
A regionális politikát a Bizottság és az uniós tagállamok és ré-
gióik közösen irányítják. Kiválasztják azokat a projekteket, ame-
lyeket az EU társfinanszíroz a Bizottsággal előzetesen egyez-
tetett programok keretében. Az uniós forrásokat mindig
kiegészítik nemzeti (magán- és/vagy közszférabeli) források.
Az európai területi együttműködési (Interreg) programokon ke-
resztül a regionális politika különös figyelmet fordít a határ menti régiók szükségleteire és lehetőségeire.
Az EU 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetésének közel egyharmadát (392 milliárd eurót) a regionális
politikára különítették el. Ezeket a forrásokat a következő célokra használják fel: a stratégiai jelentőségű közle-
kedési és távközlési infrastruktúrák finanszírozása; a környezetbarátabb gazdaságra való áttérés elősegítése;
a kis- és középvállalkozások segítése az innovatívabbá és versenyképesebbé válásban; új és tartós munkale-
hetőségek teremtése; az oktatási rendszerek megerősítése és korszerűsítése; valamint befogadóbb társadalom
kiépítése.
Emellett a NextGenerationEU keretében a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támo-
gatás (REACT-EU) 2023-ig több mint 50 milliárd euró összegű új forrást biztosít a tagállamok meglévő prog-
ramjai számára a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására.
Az EU azon céljának elérése érdekében, hogy Európa az első klímasemleges földrésszé váljon, az igazságos
átmenet mechanizmus 2021 és 2027 között mintegy 55 milliárd eurót fog mozgósítani a klímasemleges gaz-
daságra való átállás által leginkább érintett régiók támogatására. A javasolt Szociális Klímaalap célja ugyancsak
az, hogy segítse a tagállamokat a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő közösségek klímasemlegességre
való átállásában.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/regional-policy_hu
facebook.com/EUinmyregion @EUinmyRegion
Kutatás
és innováció
A 95,5 milliárd eurós költségvetésű Horizont Európa kutatási és innovációs

program hozzájárul a növekedés és a foglalkoztatás fellendítéséhez,
valamint a legjelentősebb kihívások kezeléséhez.
A kutatás és az innováció elengedhetetlen gazdaságunk és társadalmunk működéséhez. Számos területen,

például az egészségügyben, a közlekedésben vagy az energiapolitikában kulcsszerepük van a munkahelyte-
remtésre, a növekedés és a beruházások fellendítésére, illetve az emberek életminőségének javítására irányuló
európai erőfeszítésekben. Az így születő tudás és megoldások révén kezelhetők egyfelől az olyan sürgős prob-
lémák, mint a Covid19-világjárvány, másfelől az olyan, hosszabb távú kihívások, mint az éghajlatváltozás vagy 27
a rák elleni küzdelem.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: K utatás és innováció
Az EU a világ legnagyobb tudásgyára, a világviszonylatban elő-
állított tudomány és technológia csaknem kétharmadáért felel.
A növekvő verseny közepette ugyanakkor az EU-nak meg kell
őriznie azt a képességét, hogy a kiváló kutatási és innovatív
ötleteket sikeres technológiákká és termékekké alakítsa. Minden
tagállamnak van saját kutatáspolitikája és kutatásfinanszíro-
zási rendszere, azonban számos fontos kérdés úgy kezelhető
a leghatékonyabban, ha a különböző országok kutatói és inno-
vátorai segítséget kapnak az együttműködéshez. A kutatás és
az innováció ezért részesül uniós szintű támogatásban, külö-
nösen a Horizont Európa program keretében.
A Horizont Európa a világ egyik legnagyobb szabású és legam-
biciózusabb kutatási programja, amely 95,5 milliárd eurónyi
forrásból gazdálkodik (2021–2027), és további állami és magánforrásokat is bevonz. A Horizont 2020 program
eredményeire építve a program az Európai Kutatási Tanács és a Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjak és cse-
reprogramok révén meghatározó szerepet játszik Európa tudományos kiválóságának megőrzésében. Ehhez
a Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont által kínált tudományos tanács-
adást, technikai segítséget és célzott kutatási tevékenységeket is igénybe veszi.
A Horizont Európa elindított egy sor uniós küldetést, amelyek új módját kínálják az egészségügy, az éghajlat és
a környezet terén jelentkező nagy kihívások kezelésére irányuló együttműködésnek. Mind az öt küldetés olyan
intézkedéssorozat formáját ölti, amelyeknek 2030-ig konkrét eredményeket kell felmutatniuk.
A Horizont Európa emellett olyan európai partnerségeket is támogat, amelyek keretében a Bizottság, a tagállami
hatóságok és a magánszektorbeli szereplők összehangolt kutatási és innovációs kezdeményezések keretében,
közösen keresnek megoldást Európa legsürgetőbb kihívásaira. Ezek hozzájárulnak az új Európai Kutatási Térség
megerősítéséhez, melynek célja a kutatás, az innováció és a technológiák egységes uniós piacának létrehozása,
és az egyes országok kutatási politikáinak és programjainak összehangolása révén azok hatékonyabbá
tétele.
A Horizont Európa program keretében kötelező a publikációkhoz nyílt hozzáférést biztosítani és a nyílt tudomány
elveit alkalmazni.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/research-and-innovation_hu
facebook.com/EUScienceInnov @EUScienceInnov
Egységes piac
Az egységes piac az EU egyik legnagyobb vívmánya. Már 30 éve

megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások mindennapi életét, lehetővé téve
az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a pénz szabad mozgását az EU-n
belül.
Az egységes piacnak (más néven belső piacnak) köszönhetően az uniós polgárok bármelyik tagállamban foly-
tathatnak tanulmányokat, letelepedhetnek, vásárolhatnak, vállalhatnak munkát, tölthetik nyugdíjas éveiket, és
fogyasztóként elérhetik az EU-ban kínált áruk teljes palettáját. A vállalkozások bővíthetik tevékenységüket,
a verseny pedig hozzájárul az árak csökkentéséhez és a kínálat kiszélesítéséhez. Az EU ugyanakkor annak
28 biztosítására is törekszik, hogy a nagyobb fokú szabadság ne a méltányosság, a fogyasztóvédelem, a munka-
vállalói jogok vagy a környezeti fenntarthatóság rovására valósuljon meg.

A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Egységes piac
Az EU iparpolitikai stratégiáján alapuló egységes piac alapvető

szerepet játszik a vállalkozásoknak a zöld és digitális átállásban
való támogatásában. Emellett segít megvédeni a vállalatokat
a kínálati sokkok és a válságok hatásaitól, miközben erősíti glo-
bális versenyképességüket.
Az EU a következőkön dolgozik:
● tanuljunk a Covid19-világjárványból és az Ukrajna elleni
orosz invázióból, például azáltal, hogy megoldást találunk az

ellátási láncok zavaraira;
● az egységes piac teremtsen több lehetőséget a vállalkozások
és a vállalkozók számára tevékenységeik bővítésére;

● számoljuk fel azokat a tényezőket, amelyek megakadályoz-
zák, hogy tagállamok közötti viszonylatban könnyűszerrel árukat vagy szolgáltatásokat tudjunk vásárolni,
illetve kínálni, és amelyek gátolják a munkavállalók szabad mozgását;
● ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a méltányossággal, a lehetőségekkel és a kötelezettségekkel
kapcsolatban a digitális gazdaságra is;

● legyenek jobbak az át- és továbbképzési lehetőségek ágazatközi viszonylatban;
● legyen biztosított a hozzáférés a finanszírozáshoz, a szabványokhoz és a szabadalmakhoz, hogy Európa az
innovatív technológiák terén vezető szerepet tölthessen be, és e szerepet meg tudja őrizni, sőt erősíteni is.
Céljaink elérésében meghatározó szerepet játszik, hogy új ipari szövetségeket hozzunk létre azokon a kulcsfon-
tosságú területeken, ahol az EU harmadik országoktól függ. Ennek jegyében az EU új intézkedéseket terjesztett
elő, amelyek elősegítik a körforgásos gazdaságra való átállást és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való
ellátás fenntarthatóbbá tételét.
Az EU-n belüli vállalkozások 99%-a kis- és középvállalkozás, és ezek a magánszektorbeli teljes foglalkoztatás
kétharmadát biztosítják. Az uniós szakpolitikák ösztönzik az új vállalkozások létrehozását és támogatják az
innovatív vállalkozásokat a növekedésben.
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, 4,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Egységes piac program
számos tevékenységet átfog például az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem, a szabványosítás és a ver-
senyképesség területén, csökkentve ezzel az átfedéseket és javítva a koordinációt.
A „Your Europe” („Az Ön Európája”) portálon utána lehet olvasni, hogy más uniós országokban milyenek a lak-
hatási, munka-, utazási, tanulási és vállalkozási lehetőségek. A portálon elérhetőek olyan szolgáltatások is, mint
az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat és a SOLVIT problémamegoldó hálózat.
További információk: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/doing-business-eu_hu
facebook.com/EU.Growth @EU_Growth
Fogyasztóvédelem
Az EU fogyasztóvédelmi politikája védi a fogyasztók jogait, gondoskodik

a termékek biztonságosságáról, segít az embereknek abban, hogy
megalapozott döntéseket hozzanak az áruk és a szolgáltatások
vásárlásakor, valamint problémamegoldási eszközöket biztosít arra az
esetre, ha valami elromlik.
Az EU egységes piaca nagyobb választékot, rugalmasságot, minőséget és jobb ár-érték arányt biztosít a fo-
gyasztók számára. Az EU fogyasztóvédelmi politikája biztosítja, hogy a polgárok érvényesíthessék jogaikat,
amikor a más tagállamokból történő áru- és szolgáltatásvásárláskor problémákba ütköznek, ezáltal bizalmat
épít és ösztönzi a – többek között online – kereskedelmet.
29
Az új fogyasztóügyi stratégia meghatározza a 2025-ig tartó
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: F ogyasztóvédelem
időszakra szóló uniós stratégiát. Felvázolja, hogy az EU milyen
fellépésekkel fogja megválaszolni az olyan új kihívásokat, mint
például a Covid19, valamint a zöld és digitális átállás. E fellé-
pések közé tartozik a környezetvédelmi és fenntarthatósági
aggályok kezelése, a fogyasztói jogok érvényesítése és a kiszol-
gáltatott fogyasztók védelme.
Az EU különféle gyakorlati jogokat biztosít a fogyasztók szá-
mára arra az esetre, ha valami rosszul alakulna.
● Az online vásárlóknak 14 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy
átgondolják a vásárlásukat és visszalépjenek. Lehetőségük

van arra, hogy 2 héten belül visszaküldjék a termékeket és
visszakapják a pénzüket.
● Ha valamely, az EU-ban (online vagy üzletben) vásárolt termék nem olyan, mint ahogyan a hirdetésben
szerepel, vagy nem működik megfelelően, a fogyasztó legalább egy ingyenes javításra vagy cserére jogosult.
● A lakáscélú jelzáloghitelekre vonatkozó új uniós szabályozás biztosítja, hogy a hirdetésekben egyértelmű
tájékoztatás szerepeljen, és a fogyasztók a szerződés aláírása előtt időben tájékoztatást kapjanak.

● Valamennyi közlekedési mód esetében minimumszabályok vonatkoznak az utasok jogaira, ideértve
a járattörlés vagy a hosszú késés esetén nyújtandó tájékoztatást, segítségnyújtást és kártérítést is.
Az EU segítséget nyújt ahhoz is, hogy a kereskedőkkel való vitarendezés gyors és hatékony legyen. Az online
vitarendezési platform lehetővé teszi a fogyasztók és a kereskedők számára az online vásárlásokkal kapcsolatos
viták rendezését. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata díjmentesen nyújt segítséget és tanácsadást
a fogyasztóknak a határokon átnyúló vásárlásaikkal kapcsolatban. Az új uniós szabályok legkésőbb 2023 kö-
zepére megkönnyítik a szervezetek számára, hogy fellépjenek a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmében,
és bírósághoz forduljanak.
A játékokra, elektromos készülékekre, kozmetikumokra és gyógyszerekre szigorú biztonsági, egészségügyi és
környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Szigorú szabályok biztosítják, hogy a nem biztonságos termékeket
kivonják a forgalomból; és évente több száz terméket jelentenek be a nem élelmiszer jellegű termékek uniós
riasztási rendszerén keresztül. A Bizottság 2021-ben javaslatot terjesztett elő a termékbiztonsági szabályok
felülvizsgálatára, ideértve az online piacterekre vonatkozó új szabályokat, valamint a fogyasztói hitelekre vo-
natkozó uniós szabályok felülvizsgálatát is.
A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv összehangolja a fogyasztói és környezetvédelmi
jogokat, és a jobb minőségű, hosszabb élettartamú, fenntartható termékeket helyezi előtérbe.
További információk: https://commission.europa.eu/live-work-travel-eu/consumer-rights-and-complaints_hu
facebook.com/EUJustice @EU_Consumer
Tisztességes
verseny
Az uniós versenyszabályok célja, hogy az egységes piacon minden

vállalkozás egyenlő és igazságos feltételek mellett tudjon versenyezni, ami
mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak, mind az európai gazdaság
egészének a javát szolgálja.
A Bizottság a nemzeti versenyhatóságokkal és a nemzeti bíróságokkal együttműködve érvényesíti a vállalatok

közötti tisztességes verseny biztosítását célzó uniós versenyszabályokat, hozzájárulva ezzel az árak csökken-
téséhez és a minőség javításához, ösztönözve az innovációt és a hatékonyságot, és gazdagabb kínálatot biz-
tosítva a fogyasztóknak.
30
A Bizottság fellép:
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: T isztességes verseny
● a kartellek vagy a vállalatok olyan jogellenes megállapodásai
ellen, amelyek az egymással való verseny elkerülését vagy

mesterségesen magas árak meghatározását célozzák;
● az erőfölénnyel való visszaélés ellen, amelynek révén egy
meghatározó szereplő megkísérli kiszorítani a versenytársakat

a piacról, vagy túl magas árakat szab meg;
● az összefonódások vagy a vállalkozások közötti, az
egységes piacon belüli versenyt esetlegesen befolyásoló
hasonló megállapodások ellen;
● az uniós kormányok által nyújtott olyan pénzügyi jellegű
állami támogatások ellen, amelyek az egyes vállalatok

másokkal szembeni előnyben részesítésével torzíthatják az
egységes piacon belüli versenyt; valamint
● a versenykultúra nemzetközi előmozdítása érdekében azért, hogy az uniós vállalatok a világ más piacain is
tisztességes versenyfeltételeket élvezhessenek.
A versenypolitika végrehajtása az uniós polgároknak is javára válik. A Bizottság óvatos becslései szerint például
csak 2020-ban a kartelltilalmaknak és az összefonódással kapcsolatos beavatkozásoknak köszönhetően a fo-
gyasztók 14 milliárd és 23,3 milliárd euró közé tehető összeget takaríthattak meg.
Az EU versenyellenes gyakorlatokkal kapcsolatos vizsgálatai bizonyos árukra, szakmákra és szolgáltatásokra
terjednek ki. A Bizottság figyelemmel kíséri a tagállamokban a kormányok által a vállalkozásoknak biztosított
segítségnyújtást, nehogy egyes vállalatok tisztességtelen előnyhöz jussanak versenytársaikkal szemben. Az
állami támogatás csak akkor engedélyezhető, ha az segíti vagy előmozdítja a hátrányos helyzetű régiók, valamint
a kis- és középvállalkozások fejlődését, továbbá a kutatást és a fejlesztést, a környezetvédelmet, a képzést,
a foglalkoztatást vagy a kultúrát.
Az állami támogatásokkal kapcsolatban 2022 januárjában új szabályokat vezettek be. Ezek összhangban
vannak az európai zöld megállapodás szerinti fontos uniós célkitűzésekkel. E szabályok célja, hogy segítsék
a tagállamokat uniós szintű ambiciózus energia- és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésében, támogatva
a környezetvédelmi projekteket, ideértve az éghajlatvédelmet és a zöld energiatermelést is.
Az EU komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy jogszabályai lépést tartsanak a digitális átalakulással. A digitális
piacokról szóló jogszabály megállapítja, hogy a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező online platformoknak
mit kell és mit tilos tenniük. Ezzel azt kívánja megakadályozni, hogy azok tisztességtelen feltételeket szabjanak
a vállalkozások és a fogyasztók számára. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály pedig az egész EU-ra
kiterjedő kötelezettségeket fog előírni az olyan digitális szolgáltatásokat nyújtó közvetítők számára, amelyek
a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolják össze. Így könnyebb lesz a terjeszkedés
az uniós egységes piacon a kisebb platformok számára.
További információk: https://ec.europa.eu/competition-policy/index_en
@EU_Competition @dg-competition
Adó- és vámügy
Míg az adókat a nemzeti kormányok önállóan állapítják meg és

szedik be, a vámunióért, amely biztosítja az áruk szabad mozgását és
biztonságosságát az egységes piacon, az EU felel.
Az uniós tagállamok kormányai jobbára szabadon alakíthatják adójogszabályaikat saját prioritásaiknak meg-
felelően. Ennek során azonban tiszteletben kell tartaniuk bizonyos alapelveket, és biztosítaniuk kell, hogy a tag-
állami adószabályok ne akadályozzák az EU egységes piacának működését.
A vámunió megkönnyíti a vállalkozások számára a kereskedelmet, harmonizálja az Unión kívülről származó
áruk után fizetendő vámokat, és hozzájárul az uniós polgárok és a környezet védelméhez. 31
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A dó - és vám ü gy
Az EU sem az adókulcsok megállapításában, sem az adó eme-
lésében nem játszik közvetlen szerepet, hanem azt felügyeli,
hogy a nemzeti adószabályok előmozdítják-e a munkahelyte-
remtést és a növekedést, és az egyes országok adórendszerei
nem különböztetik-e meg hátrányosan a más tagállamokból
származó fogyasztókat, munkavállalókat vagy vállalkozásokat.
Az uniós döntések meghozatalakor valamennyi tagállam kor-
mányának egyetértésére szükség van. Ez biztosítja, hogy min-
denki érdekeit figyelembe vegyék. Egyes adókkal összefüggés-
ben – például a hozzáadottérték-adó vagy az üzemanyagra,
a dohányra és az alkoholra kivetett jövedéki adó tekintetében –
a tagállamok közös szabályokat fogadtak el azért, hogy egy-
szerűbb legyen a határokon átnyúló online és offline kereskedelem, és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak
az uniós és nem uniós vállalatok és platformok között.
A Bizottság 2021-ben felvázolta a 21. századi uniós társaságiadó-rendszer megújításával kapcsolatos jövőképét,
nevezetesen egy olyan igazságosabb és átláthatóbb rendszer körvonalait, amelyben csökken a bürokrácia,
a kisvállalkozásokat támogatják, és küzdenek az adóvisszaélések ellen. Azzal a javaslatával, hogy az összes
multinacionális vállalatra legalább 15%-os minimális társaságiadó-kulcsot vezessenek be, a Bizottság arra
törekszik, hogy az EU az elsők között hajtsa végre a globális adóreformról szóló, történelmi jelentőségű 2021.
évi megállapodást. Ennek végső célja abban áll, hogy minden vállalatot méltányosan adóztassanak meg, füg-
getlenül attól, hogy azok hol folytatnak üzleti tevékenységet.
Ahhoz, hogy az egységes piacon egyenlők legyenek a versenyfeltételek, az EU-nak egységes vámunióként kell
működnie, amelyben a külföldről behozott áruk azonos vámtarifák, előírások és eljárások alá esnek. Az egyik
tagállamból a másikba szállított árukra azonban nem vetnek ki vámot.
Az EU vámunióját a gyakorlatban a nemzeti vámigazgatási szervek irányítják. Megvédik a fogyasztókat, az
állatokat és a környezetet az esetlegesen káros áruktól, és hozzájárulnak a szervezett bűnözés, a terrorizmus
és a csempészet elleni küzdelemhez. A vámkezelést követően az áruk szabadon mozoghatnak, és Európán belül
bárhol értékesíthetők.
További információk: https://ec.europa.eu/taxation_customs/index_en
@EU_Taxud
Űrpolitika
Az EU űrpolitikája tevőlegesen hozzájárul az éghajlatváltozás elleni

küzdelemhez, ösztönzi a technológiai fejlődést és az innovációt, valamint
javítja az uniós polgárok életminőségét.
Az űrtechnológia, illetve a kapcsolódó adatok és szolgáltatások nélkülözhetetlen részeivé váltak az európaiak

mindennapjainak (pl. a mobiltelefonok, a gépjármű-navigációs rendszerek és a bankjegykiadó automaták hasz-
nálata révén). A műholdak emellett az alkalmazások széles körét látják el értékes adatokkal és szolgáltatásokkal,
a közlekedéstől a mezőgazdaságon és a környezetvédelmen át a válságreagálásig.
32
Az EU versenyképes és egyre növekvő űripara – melynek becsült
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Ű rpolitika
értéke jelenleg mintegy 62 milliárd euró – több mint 230 000

embert foglalkoztat, és a Föld körül keringő műholdaknak egy-
harmadát felügyeli.
Az infrastruktúra alábbi kiemelt elemei napi szinten nyújtanak
európai űralapú szolgáltatásokat.
● A Kopernikusz az EU Föld-megfigyelési rendszere. A műholdjai
révén szerzett adatok számos területen hasznosulnak, az

éghajlatváltozás és hatásainak nyomon követésétől kezdve
a sürgősségi és humanitárius szolgáltatások irányításáig.
A Kopernikusz-adatok segítettek megtalálni bajba jutott
hajókat, illetve reagálni erdőtüzekre, földrengésekre és
áradásokra, és ezáltal számos életet és vagyontárgyat mentettek meg.
● Az EU saját globális műholdas navigációs rendszere, a Galileo pontos és megbízható helymeghatározást
biztosít valamennyi közlekedési mód, így a gépjárművek, a vasúti és légi közlekedés, illetve egyéb ágazatok
számára egyaránt. A Galileo 3,2 milliárd okostelefont lát el biztonságos és független helymeghatározó
rendszerrel.
● Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) pontosítja és korrigálja a műholdas
navigációs jeleket a légi, tengeri és szárazföldi közlekedési rendszerek európai felhasználói számára.
Az EU-ban már 426 repülőtér használja az EGNOS-t arra, hogy biztonságosabbá tegyék a landolásokat
kedvezőtlen időjárási körülmények esetén, illetve elkerüljék a késéseket és átfoglalásokat.
A 14,9 milliárd eurós költségvetésű 2021–2027-es uniós űrprogram e rendszerek sikerére épül, nagy hangsúlyt
helyezve a többi uniós szakpolitikai területtel való szorosabb koordinációra. Célja a tudományos és műszaki
fejlődés ösztönzése, valamint az európai űripar – különösen az azt alkotó kis- és középvállalkozások, induló
vállalkozások és innovatív vállalkozások – versenyképességének és innovációs képességének támogatása.
A Bizottság a közelmúltban két új kiemelt kezdeményezésre tett javaslatot a műholdas alapú biztonságos
konnektivitás, illetve az űrforgalom-irányítás területén.
Az egyes uniós tagállamok űrprogramjai és az Európai Űrügynökség révén az EU világszínvonalú űrkutatási
technológiát fejlesztett ki. E programokból többek között új rakéta- és műholdtípusok, illetve Hold- és Mars-járó
kutató robotok születtek. Miközben az űrkutatás stratégiai és politikai szempontból is igen fontos, az EU egyúttal
a tudósokat is támogatja a világ titkainak feltárásában; 2019-ben egy uniós forrásból működő kutatócsoport
tette közzé az első felvételt egy fekete lyukról.
További információk: https://ec.europa.eu/defence-industry-space/eu-space-policy_en
Copernicus EU @defis_eu
Nemzetközi ügyek
és biztonság
A közös kül- és biztonságpolitika révén az EU egységes véleményt
képviselhet és egységesen léphet fel globális ügyekben, ez pedig lehetővé
teszi, hogy a tagállamok kezeljék azokat a kihívásokat, amelyeket önállóan
nem tudnak megoldani, valamint biztosítja polgáraink biztonságát és
jólétét.
A politikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hajtja végre, és az EU diplomáciai szolgálata, az

Európai Külügyi Szolgálat támogatja. Az EU külső fellépését a létrehozását és fejlesztését ihlető alapelvek –
többek között a béke, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok – vezérlik,
amelyeknek az előmozdítására a világ többi részén is törekszik.
33
A fokozódó és összetett biztonsági fenyegetések közepette az
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: N emzetközi ü gyek és biztonság

EU képességét a válságokra és fenyegetésekre való reagálásra
a biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű
hivatott megerősíteni a következő évtizedben. A stratégiai
iránytű a következőkre összpontosít:
● gyorsabb és határozottabb fellépés válság esetén;
● a polgárok védelme a gyorsan változó fenyegetésekkel szem-
ben;
● beruházás az EU által igényelt képességekbe és technoló-
giákba;
● partnerség másokkal a közös célok elérése érdekében.
Az EU támogatja a konfliktus és válság sújtotta országokat. Az

Európai Békekerettel az EU globális biztonságszolgáltatóként
nagyobb felelősséget vállal. Az eszköz a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó katonai missziók
és műveletek, valamint a béketámogató műveletek közös költségeit finanszírozza olyan partnerekkel együtt-
működésben, mint az Afrikai Unió. Megerősíti továbbá a partnerországok, valamint a regionális és nemzetközi
szervezetek védelmi kapacitásait, de alapvető szerepet játszott Ukrajna támogatásában is az orosz katonai
agresszióra adott válasz során.
Ukrajna 2022. februári orosz megszállása óta az EU ugyancsak intézkedéseket hozott annak biztosítása érde-
kében, hogy a nemzetközi együttműködés révén helyreálljon a globális élelmezésbiztonság.
Az EU és tagállamai továbbra is a legnagyobb adományozók a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépé-
sekben, 2011 óta összesen több mint 27 milliárd euróval támogatva a szíriai és a térségbeli embereket.
A Global Gateway az EU új beruházási stratégiája, amelynek célja az intelligens, tiszta és biztonságos energia-,
közlekedési és digitális infrastruktúra fellendítése, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek
megerősítése világszerte. Az Európai Unió, annak tagállamai és pénzügyi intézményei az „Európa együtt” (Team
Europe) kezdeményezés keretében mintegy 300 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást kívánnak moz-
gósítani 2021 és 2027 között. A Global Gateway az EU hozzájárulása a G7-csoport globális infrastrukturális és
beruházási partnerségéhez.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/stronger-europe-world_hu
facebook.com/EuropeanExternalActionService @eu_eeas
Nemzetközi
partnerségek
Az EU külpolitikájában központi szerepe van a partnerségeknek és

a fejlesztési együttműködésnek. Az EU és tagállamai nyújtják a legtöbb
fejlesztési segélyt világszerte.
A fejlesztési támogatás a kül-, biztonság- és kereskedelempolitika mellett az EU globális fellépésének egyik fő

pillére. Az EU síkra száll a szegénység felszámolásáért, az emberek életkörülményeinek és életkilátásainak
folyamatos javításáért, a fenntartható növekedésért és a jó kormányzásért. Ennek érdekében partnerségeket
hoz létre, hogy eredményesen lehessen kezelni az egész világra kiterjedő problémákat, köztük az éghajlatvál-
34 tozást, a természeti erőforrások kimerülését és a szabályozatlan migrációt. Az EU kiemelten fontosnak tartja
ennek során a hathatós többoldalú döntéshozatalt, és az összes érdekelttel együtt dolgozik a megoldáson.
A közös kihívásokat ugyanis csakis világszintű összefogással és szabályokon alapuló nemzetközi együttműkö-
déssel lehet eredményesen kezelni.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: N emzetközi partnerségek

Az EU a nemzetközi partnerségeket az életképes, fenntartható
és közös jövőbe való beruházásnak tekinti. Az EU az egyik fő
szószólója az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenn-
tartható fejlesztési menetrendjének és az éghajlatváltozás el-
leni fellépésről szóló Párizsi Megállapodásnak. A fejlesztéspo-
litikáról szóló európai konszenzus meghatározza, milyen
intézkedésekkel szándékozik az EU valóra váltani a fenntartható
fejlesztési célokat – az embereket, a bolygónkat, a prosperitást,
a békét és a partnerséget helyezve a középpontba. Az EU külső
tevékenységének fő alkotóelemei a következők:
● szövetségek a zöld megállapodás végrehajtásáért;
● szövetségek a tudomány, a technológia, az innováció és
a digitális átállás előmozdításáért;

● szövetségek a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés elősegítéséért – egyebek mellett oktatási és
készségfejlesztési beruházásokkal;
● partnerségek a migráció ügyében;
● jó kormányzás, béke és biztonság, humán fejlődés, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra.
Az Afrika–EU partnerség továbbra is kulcsfontosságú prioritás az Európai Unió számára.

Az EU 2020-ban gyorsan reagált a Covid19-válságra. Az Európa együtt kezdeményezés, melynek keretében az
EU és tagállamai, illetve pénzügyi intézményei összevonják erőforrásaikat, szakértelmüket és eszközeiket, se-
gített az Európai Unió partnereinek abban, hogy enyhítsék a világjárvány hatásait. Az EU áll azoknak a globális
erőfeszítéseknek az élén is, melyek arra irányulnak, hogy a biztonságos és hatásos koronavírus-oltóanyagok
a világ egész lakossága számára hozzáférhetők legyenek. Ez a példás összefogás, melyet az „Európa együtt”
kezdeményezés fémjelez, már az EU külső fellépéseire szánt költségvetési keret, a Szomszédsági, Fejlesztési
és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) forrásainak felhasználására is kiterjed.
Költségvetésének mintegy 10%-át az EU a külső tevékenységeinek finanszírozására fordítja. Az Európai Unió
küldöttségei együttműködnek az érintett országok kormányaival, a nemzetközi szervezetekkel, az uniós tagál-
lamokkal és a magánszektorral, hogy közös munkával növeljék az EU által nyújtott támogatás hatását. Az EU
és tagállamai együttesen 66,8 milliárd euró összegű támogatást nyújtottak 2020-ban.
Az EU tevékenységét világszerte az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása vezérli.
Az Európai Unió emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési tervének homlokterében az egyének
védelme, illetve jog- és érdekérvényesítési lehetőségeik javítása, továbbá ellenállóképes, befogadó és demok-
ratikus társadalmak kiépítése és az emberi jogok világszintű előmozdítása áll. A nemek közötti egyenlőségre
vonatkozó cselekvési terv jóvoltából a nők és a férfiak egyenlőségének és a nők társadalmi szerepvállalásának
előmozdítása az EU munkájának kiemelten fontos részét képezi.
További információk: https://ec.europa.eu/international-partnerships/home_hu

https://www.youtube.com/user/EUintheWorld
EUPartnerships/ @EU_Partnerships @eu_partnerships/

Uniós szomszédság
politika és bővítés
Az EU ösztönzi, hogy a szomszédos országok szilárd demokratikus alapokon

működjenek, és stabil gazdasággal rendelkezzenek. Ennek érdekében
bilaterális vagy regionális szinten testre szabott partnerségeket épít ki
velük, melyek alapját az együttműködés és a közös érdekek képezik.

Az európai szomszédságpolitika szabja meg a kereteit azoknak
a kapcsolatoknak, melyeket az EU a szomszédságában fekvő
országok közül 16 partnerországgal ápol. Ezek a következők: 35
délen Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marok-
kó, Palesztina*, Szíria és Tunézia, keleten pedig Azerbajdzsán,
Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: U niós szomszédságpolitika és bővítés

Az együttműködés elsődleges céljai:
● a szomszédos országok stabilizálása a gazdasági fejlődés-
sel, a foglalkoztatással és a fiatalok lehetőségeivel, a közle-

kedési és energetikai összeköttetésekkel, a biztonsággal és
a migrációval kapcsolatos kérdések kezelése révén;
● a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok jelentette értékek előmozdítása;
● a regionális szintű együttműködés elősegítése, többek között a keleti partnerség és az Unió a Mediterrán
Térségért keretében.
Ezenfelül a déli szomszédság keretében az EU arra törekszik, hogy partnereivel együttműködve megoldja a helyi
válságokat, így például a Szíriában és Líbiában kialakult helyzetet, és szabályozza a migrációs áramlatokat.
Az uniós bővítéspolitika fókuszában jelenleg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó**, Mon
tenegró, Szerbia és Törökország áll. Az uniós tagság elnyerésének kilátásba helyezett lehetősége komoly ösz-
tönzést jelent a csatlakozni kívánó európai országok számára ahhoz, hogy demokratikus és gazdasági reformokat
hajtsanak végre, továbbá segíti a megbékélést és előmozdítja a stabilitást. A csatlakozni kívánó európai országok
csak akkor nyerhetnek felvételt az Unióba, ha megfelelnek a demokratikus normáknak (pl. a jogállamiságra, az
emberi jogokra, valamint a kisebbségek tiszteletére és védelmére vonatkozó követelményeknek), működő piac-
gazdasággal rendelkeznek, és képesek megbirkózni az Unión belül érvényesülő versenyhelyzettel és piaci erőkkel,
továbbá vállalják, hogy teljesítik az uniós tagságból eredő követelményeket.
Törökország számos kulcsfontosságú területen az EU partnere, de az utóbbi években fokozatosan eltávolodott
az EU alapértékeitől és alapelveitől. Ennek következtében a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások
gyakorlatilag teljesen leálltak. Az Európai Uniónak stratégiai érdeke fűződik ahhoz, hogy a Földközi-tenger keleti
térségét stabilitás és biztonság jellemezze, illetve hogy együttműködésen alapuló, kölcsönösen előnyös kap-
csolatokat ápoljon Törökországgal.
2020-ban az EU 7,47 milliárd euró összegű támogatást nyújtott a szomszédsági és bővítési politika középpont-
jában álló régióknak, hogy segítse a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítését. Az EU részt vesz a veszély-
helyzet elhárításában, támogatja a kutatást, illetve az egészségügyi és vízellátó rendszerek kiépítését, és lé-
péseket tett, hogy kezelje a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit.
* Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre
vonatkozó álláspontjait.
** Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ
BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
További információk: https://ec.europa.eu/info/policies/eu-enlargement_hu
EUnear @eu_near @EUnear

Kereskedelem
Az EU a szabadkereskedelem bajnoka. Az EU-ban 35 millió munkahely közvetlenül vagy

közvetve függ az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemtől. Az EU síkra száll
a nyitott, szabályokon alapuló piacokért, az egyenlő versenyfeltételekért és a világ
legszigorúbb nemzetközi normáiért.
Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje és az egyik legnyitottabb gazdaság. Az EU bruttó hazai termé-
kének egyharmada a kereskedelemtől függ. Az előrejelzések szerint a jövőbeli globális növekedés 85%-a Európán
kívülről származik majd. Az EU a tagállamai nevében tárgyalásokat folytat és nemzetközi kereskedelmi meg-
állapodásokat fogad el.
36
Az EU kereskedelempolitikája kiterjed az áruk és szolgáltatások
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: K ereskedelem
kereskedelmére, de olyan területeket is lefed, mint a szellemi

tulajdon kereskedelmi vonatkozásai és a közvetlen külföldi
befektetések.
A Bizottság 2021 februárjában új uniós kereskedelmi stratégiát
terjesztett elő, amely három fő célkitűzést határoz meg:
● az uniós gazdaság helyreállításának, valamint zöld és
digitális átállásának támogatása;

● a globális szabályok alakítása, hogy azok tisztességesek és
fenntarthatóak legyenek;
● az EU érdek- és jogérvényesítési képességének javítása.
A stratégia középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet megreformálása iránti elkötelezettség áll. A cél az,
hogy a szervezet jobban reagáljon a modern kereskedelmi kihívásokra.
A kereskedelempolitika fontos szerepet játszhat az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás elleni küzdelemben.
Az EU ezért javítani fogja az uniós kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek
végrehajtását és érvényesítését: javasolni fogja, hogy a Párizsi Megállapodásban vállaltak teljesítése minden
jövőbeli kereskedelmi és beruházási megállapodás alapvető eleme legyen.
Az EU kiáll a nyitott és tisztességes kereskedelem mellett, és küzd a protekcionizmus ellen. Egyensúlyt teremt
egyrészt nyitottság, másrészt annak biztosítása között, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások védve le-
gyenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az EU új kereskedelmi jogérvényesítési főtiszt-
viselőt nevezett ki, aki nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a vállalatok, különösen a kkv-k és a mezőgazdasági
termelők maximálisan ki tudják aknázni a kereskedelmi megállapodások előnyeit, és hogy az EU kereskedelmi
partnerei teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, többek között a fenntartható fejlődés terén.
Az EU 46 kereskedelmi megállapodást kötött világszerte, összesen 78 partnerével. 2020-ban új megállapodást
kötött Mexikóval, és hatályba lépett a Vietnámmal aláírt megállapodás. A Japánnal kötött megállapodás már
az első évben lendületet adott az uniós exportnak, amely a megállapodás első tíz hónapjában közel 7%-os
növekedést ért el.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Ezt megelőzően a két fél 2020. december
30-án kereskedelmi és együttműködési megállapodást írt alá.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/trade_hu
@Trade_EU
Humanitárius
segítségnyújtás
és polgári védelem
Tagállamaival együtt az EU a világ egyik legnagyobb adományozója

a humanitárius segítségnyújtás terén. Világszerte több millió embernek
nyújt létfontosságú segítséget, illetve koordinálja a sürgősségi segélyeket
Európában és világszerte.
Az EU a válsághelyzetekre reagálva két fő csatorna – a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem –

révén gyors és hatékony segélyezést biztosít. Céljai a következők:
● életek mentése és megóvása, a szenvedés megelőzése és enyhítése, a természeti katasztrófákban és az
ember által előidézett válságokban érintett lakosság integritásának és méltóságának védelmezése;

● gyors reagálás az EU-n belüli és kívüli veszélyhelyzetekre; 37
● a katasztrófakockázatok csökkentése, például az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésére irányuló
intézkedések révén;
● a katasztrófavédelmi felkészültség javítása, például riasztási rendszerek segítségével;
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: H umanitárius segítségny újtás és polgári védelem

● zökkenőmentes átmenet biztosítása a veszélyhelyzeti műveletek befejeződésekor, összekötve azokat
a fejlesztési segélynyújtási stratégiákkal;

● a lakosság általános ellenálló képességének megerősítése, például a jövőbeni katasztrófákra való
felkészülést segítő intézkedések révén; valamint

● a katasztrófák által érintett gyermekek jövőjének védelme és biztosítása.

Az EU több mint 30 év során számos partnerrel együttműködve
összesen 110 országban támogatott humanitárius művelete-
ket. 2021-ben több mint 2,4 milliárd euró összegű humanitárius
segélyt nyújtott. Számos válságban mutatkozott a legjelentő-
sebb humanitárius adományozónak, például:
● sürgősségi segélyt nyújt az Ukrajna orosz inváziója elől
menekülők támogatására;
● humanitárius segítséget nyújt a menekülteknek és belső
menekülteknek Bangladesben, Etiópiában, Jemenben és

Szomáliában;
● sürgős segélyezést biztosít a Szírián belül lakóhelyüket el-
hagyni kényszerült személyeknek és a szomszédos országok-

ban tartózkodó menekülteknek;
● életmentő humanitárius projekteket és segítségnyújtást szervez Dél-Szudán és a Közép-afrikai Köztársaság
legsúlyosabban érintett közösségei számára;
● sürgősségi segítséget nyújt humanitárius légi folyosón keresztül olyan sebezhető és konfliktusoktól sújtott
országokban, mint Afganisztán.
Az EU emellett a polgári védelmi mechanizmuson keresztül veszélyhelyzet-reagálási csoportokat és
segélyeket indít útnak az érintett régiókba az EU-n belül és a világ más régióiban, például:
● válaszintézkedéseket hozott a COVID19-világjárványra Európában és világszerte, többek között megszer-
vezve a járványhoz kapcsolódó eszközök szállítását a rescEU mechanizmus révén, illetve a külföldön rekedt
uniós polgárok hazaszállítását;
● szakértőkkel és felszerelésekkel segítette a földrengés (Haiti), vulkánkitörés (Tonga), erdőtüzek (Nyugat-
Balkán és a földközi-tengeri régió) sújtotta országokat, illetve az ebolajárvány sújtotta Guineát 2021-ben;
● sürgős adományok millióit (például elsősegélycsomagokat, sátrakat és ágyakat) juttatta el Ukrajnába és
a szomszédos országokba, a mechanizmus létrehozása óta a legnagyobb szabású művelet keretében.
További információk: https://ec.europa.eu/echo/
facebook.com/ec.humanitarian.aid @eu_echo
Alapvető
jogok
Az EU számos alapvető jogot garantál. Az alapvető jogok tiszteletben

tartása közös érték az EU és tagállamai számára, és mind az Unió határain
belül, mind azokon kívül vezérli az EU fellépéseit.
Az EU nem pusztán az áruk és a szolgáltatások egységes piaca.

Az európaiak osztoznak az uniós szerződésekben és az Európai
Unió Alapjogi Chartájában meghatározott értékekben és
jogokban.
38
Az Európai Unió Alapjogi Chartája magában foglalja az unió
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A lapvető jogok
valamennyi polgárát megillető személyes, állampolgári, politi-

kai, gazdasági és szociális jogok összességét. Ezek a jogok az
uniós országokban és bárhol, ahol az uniós jogot alkalmazzák,
garantáltak, és magukban foglalják az emberi méltóságot, a vé-
leménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, a megkülön-
böztetésmentességhez való jogot, a menedékjogot és a tisz-
tességes eljáráshoz való jogot.
Emellett a Charta az uniós polgársághoz kapcsolódó, az uniós szerződések szerinti különleges jogokat is rögzít
azáltal, hogy az uniós polgárok számára biztosítja a következőket:
● a szabad mozgáshoz, letelepedéshez, munkavállaláshoz és tanuláshoz való jog bármely uniós országban;
● aktív és passzív választójog a helyhatósági és az EU-választásokon;
● az Európai Parlamenthez intézett petíció benyújtásához való jog;
● az európai ombudsmannál történő panasztételhez való jog;
● konzuli védelemhez való jog az EU-n kívül.
Az alapvető jogok védelmét konkrét uniós jogszabályok is biztosítják, többek között az általános adatvédelmi
rendelet, valamint egy olyan jogszabály, amelynek célja, hogy megelőzze a nemen, fajon, etnikai hovatartozáson,
valláson, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést, továbbá a vis�-
szaélést bejelentő személyeket védő és a bűncselekmények áldozatainak védelmét szolgáló jogszabályok.
Az EU emellett célzott szakpolitikai intézkedések, valamint az uniós országokkal és a civil társadalommal foly-
tatott szoros együttműködés révén biztosítja az alapvető jogok védelmét, például a gyűlölet-bűncselekmények
és a gyűlöletbeszéd, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a polgári és büntető igaz-
ságszolgáltatás, az igazságszolgáltatás digitalizációja, az adatvédelem, a jogállamiság, a gyermekeket megillető
jogok és a fogyasztói jogok terén.
Az EU alapvető jogokkal kapcsolatos jogalkotási és szakpolitikai munkáját a Polgárok, egyenlőség, jogok és
értékek program támogatja.
Az EU az egyenlőségközpontú Unió megvalósításán dolgozik olyan stratégiák révén, amelyek célja a sztereotípiák
megkérdőjelezése és olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják, hogy mindenki teljes mértékben és
szabadon részt vehessen az európai társadalomban.
Az EU emellett világszerte előmozdítja és védi az egyetemes értékeket. 2021-ben az EU elindította a globális
demokrácia- és emberijog-figyelő programot, amelyre a 2021–2027-es időszakban 1,5 milliárd eurót biztosít.
Az EU egy globális emberi jogi szankciórendszert is bevezetett, amely lehetővé teszi, hogy világszerte hatéko-
nyabban lépjen fel az emberi jogok súlyos megsértéséért felelős személyekkel szemben.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/justice-and-fundamental-rights_hu
facebook.com/EUJustice @EU_Justice
Igazságszolgáltatás
és jogállamiság
Az EU azon munkálkodik, hogy biztosítsa az uniós jog egységes

alkalmazását, megoldja polgárai határokon átnyúló jogi problémáit,
valamint előmozdítsa és érvényre juttassa a jogállamiságot.
Az EU célja egy olyan igazságszolgáltatási térség létrehozása, ahol a polgárok és a vállalkozások más uniós
tagállamokban ugyanolyan feltételek mellett intézhetik jogi ügyeiket, mint saját hazájukban. A határok nélküli
és akadálymentes közös igazságszolgáltatási térség biztosítja, hogy a polgárokat az EU egész területén meg-
illessenek bizonyos jogok és hozzáférhessenek az igazságszolgáltatáshoz.
39
Az uniós polgárok az EU területén bárhol letelepedhetnek, ta-
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Igazságszolgáltatás és jogállamiság
nulhatnak, dolgozhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet.
Ez adott esetben azzal járhat, hogy egy másik tagállam igaz-
ságügyi hatóságához kell fordulniuk.
Az EU arra törekszik, hogy megerősítse az uniós tagállamok
bíróságai és közigazgatási szervei közötti kölcsönös bizalmat
annak érdekében, hogy elismerjék egymás bírósági határozatait.
Ez különösen fontos olyan polgári ügyekben, mint a házasság
felbontása, a gyermekek feletti felügyelet vagy a tartási
követelések.
Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynök-
sége (Eurojust) elősegíti a nemzeti igazságügyi hatóságok kö-
zötti együttműködést az olyan súlyos bűncselekmények elleni
fellépés során, mint a korrupció, a terrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem és -terjesztés. Az európai elfo-
gatóparancs például kiváltja azon hosszadalmas kiadatási eljárásokat, amelyekkel korábban a gyanúsítottakat
és az elítélt bűnözőket visszaküldték a tárgyalás helye szerinti országba. Az áldozatok jogairól szóló uniós
stratégia pedig azt igyekszik biztosítani, hogy az EU-ban a bűncselekmények áldozatai minden esetben meg-
kapják a szükséges támogatást és védelmet.
Az Európai Unió Bírósága szavatolja, hogy az uniós jogot valamennyi tagállamban egységesen alkalmazzák.
Az EU folyamatosan dolgozik az uniós igazságszolgáltatási rendszerek korszerűsítésén, hogy lépést tudjon
tartani a digitális átalakulással, és biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférést.
A tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó
adatokat tartalmazó uniós igazságügyi eredménytábla biztosítja e folyamat nyomon követését, míg az e-igaz-
ságügyi portál egyablakos ügyintézést kínál mindenfajta igazságszolgáltatási kérdésben.
A jogállamiság – amely az EU alapvető értékeinek egyike – azt jelenti, hogy a független és hatékony igazság-
szolgáltatási rendszereknek megfelelő jogi védelmet kell biztosítaniuk mindenki számára az EU területén. A jog-
államiság szükséges feltétele az összes többi érték érvényesülésének, és elengedhetetlen az EU működéséhez.
Garantálja az uniós jog alkalmazását, a belső piac hatékonyságát és segíti a kölcsönös bizalmat, lehetővé téve
a vállalkozásbarát környezet megvalósulását.
Az EU együttműködik a tagállamokkal a jogállamiság érvényesítése és megerősítése terén a jogállamisági
mechanizmus keretében, valamint technikai és pénzügyi támogatást nyújt nekik az igazságszolgáltatási
reformokhoz.
További információk: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights_hu

https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/upholding-rule-law/rule-law_hu
EUJustice @EU_Justice
Nemek közötti
egyenlőség
A nők és férfiak közötti egyenlőség már a Római Szerződés 1957-es

aláírása óta az EU egyik alapvető értéke. Az EU azóta is azon dolgozik, hogy
fellépjen a nemi alapú megkülönböztetés ellen és megvalósítsa a nemek
közötti egyenlőséget.
A cél az, hogy Európában a nők számára biztosított legyen az egyenlőség, a társadalmi szerepvállalás lehetősége
és a biztonság. Ennek ellenére a nők még mindig felülreprezentáltak az alacsonyabban fizetett ágazatokban,
alulreprezentáltak a politikai és üzleti döntéshozói szerepekben, és EU-szerte átlagosan 13%-kal kevesebbet
keresnek, mint a férfiak. A nemi alapú erőszak és a zaklatás szintén gyakori jelenség napjainkban is.
40
Az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munkája
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: N emek közötti egyenlőség
a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi

stratégián alapul. A stratégia célja a nemi alapú erőszak felszá-
molása, a nemi sztereotípiák lebontása, a nemek közötti mun-
kaerőpiaci szakadék megszüntetése, valamint a férfiak és nők
közötti egyensúly előmozdítása a döntéshozatalban és a poli-
tikában. A stratégia a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó
uniós kezdeményezések több évtizedes előzményeire épít.
A Római Szerződésben foglalt „egyenlő munkáért egyenlő bért”
elv érvényesítése érdekében a Bizottság bértranszparenciával
kapcsolatos intézkedéseket javasolt, köztük a nemek közötti
bérszakadékra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket
a nagyvállalatok számára. Emellett a munkavállalók kártérítésre lesznek jogosultak, ha hátrányos megkülön-
böztetés éri őket a bérezés tekintetében.
A nők elleni erőszak a nemi alapú megkülönböztetés egyik legelterjedtebb formája Európában. A Bizottság új
uniós szintű szabályokat javasolt a nők elleni erőszakkal és a kapcsolati erőszakkal szembeni küzdelem érde-
kében, amelyek célja az elkövetők megbüntetése és a nők hatékonyabb védelmének biztosítása, többek között
az interneten is. Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok
megelőzéséről szóló egyezményét (az isztambuli egyezményt) az összes tagállam és az EU is aláírta.
Az EU emellett azon is dolgozik, hogy segítsen a nőknek áttörni az üvegplafont az üzleti életben és a politikában,
valamint hogy növelje a nők részvételét a digitális ágazatban. A Bizottság különösen arra törekszik, hogy az EU
legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatainak igazgatótanácsaiban javítsa a nemek közötti egyensúlyt.
Az élet azonban nem csak a munkáról és a pénzről szól. A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló
irányelv, amely 2019 júliusában lépett hatályba, és amelyet a tagállamoknak 2022 augusztusáig kellett átül-
tetniük nemzeti jogrendjükbe, új jogokat vezet be, hogy a nők és a férfiak egyenlőbben osztozhassanak a gon-
dozási feladatokon. Idetartozik az apasági, a szülői, illetve a gondozói szabadság, valamint a rugalmas munkaidő
biztosítása a szülők és a gondozók számára.
A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv révén az EU világszerte javítani kívánja a lányok és
a nők életminőségét. A tervnek köszönhetően a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések nagyobb
hangsúlyt kapnak az Unió külső tevékenységeiben, többek között olyan területeken, mint a fejlesztési együtt-
működés és a kereskedelmi tárgyalások. Az EU ezenkívül az elsők között szorgalmazta azt, hogy a nemek közötti
egyenlőséggel összefüggő célokat az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menet-
rendjébe is belefoglalják.
További információk: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/gender-equality_hu
@EUJustice @EU_Justice
Rasszizmus
és egyenlőség
Az EU célja annak biztosítása, hogy származásától függetlenül mindenki

élvezhesse alapvető jogait, szabadságait és a társadalomban való egyenlő
részvétel lehetőségét.
Bár az EU-ban tilos a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés, a rasszizmus és a faji megkü-
lönböztetés továbbra is tapasztalható. Az EU minden fronton küzd a rasszizmus és az intolerancia ellen.

Az EU a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, rasszizmus elleni
uniós cselekvési terv, valamint a rasszizmus elleni küzdelemmel
foglalkozó koordinátor első ízben történő kinevezése révén fo-
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: R asszizmus és egyenlőség
kozza a rasszizmus és a megkülönböztetés elleni küzdelemre
irányuló erőfeszítéseit.
Az EU elutasítja és elítéli a rasszizmus és az intolerancia minden
formáját. A rasszizmus elleni cselekvési terv egy sor intézkedést
határoz meg a következők érdekében:
● a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelem
a jogszabályokon keresztül és azokon túl, valamint annak

biztosítása, hogy a – többek között online formát öltő –
gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket tiltó uniós
jogszabályokat a gyakorlatban is alkalmazzák;
● a strukturális rasszizmus elleni fellépés fokozása;
● hozzájárulás ahhoz, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek
véleménye, valamint az érintettek összefogása minden szinten a rasszizmustól és a megkülönböztetéstől

mentes élet mindenki számára történő kialakítására irányuló közös törekvés keretében;
● finanszírozás biztosítása a befogadó társadalmak kiépítéséhez, valamint a tolerancia és a pluralizmus
előmozdításához;
● a sokszínűség előmozdítása a Bizottság személyzete körében, valamint a faji vagy etnikai származástól,
illetve bőrszíntől függetlenül mindenki számára megkülönböztetésmentes és befogadó munkahely

biztosítása.
A faji egyenlőségről szóló irányelv, a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv és az Európai Unió Alapjogi
Chartája tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló – többek között a foglalkoztatással kapcsolatos – egyen-
lőtlen bánásmódot.
A rasszizmus konkrét formái elleni küzdelemre irányuló szakpolitikák vannak érvényben. Az antiszemitizmus
elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia célja például az antiszemitizmus minden formájának megelőzése,
a zsidó élet előmozdítása, valamint a holokausztról való megemlékezés és a holokauszttal kapcsolatos oktatás
ösztönzése. Egy másik stratégiai keret is érvényben van a romák egyenlőségének előmozdítására.
Az áldozatok jogairól szóló irányelv a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak nyújt védelmet. Az áldozatok
jogairól szóló 2020–2025-ös uniós stratégia pedig azt igyekszik biztosítani, hogy a bűncselekmények áldoza-
tai – függetlenül attól, hogy az EU-ban hol kerül sor a bűncselekményre – minden esetben megkapják a szük-
séges támogatást és védelmet.
Az EU emellett az online gyűlölet terjedésének megelőzésével és az ellene való küzdelemmel is foglalkozik,
miközben mindig védi a véleménynyilvánítás szabadságát. A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására
vonatkozó 2016. évi magatartási kódex lehetővé tette a felhasználók számára, hogy jelezzék az online gyűlö-
letbeszédet, és lehetővé teszi a platformok számára, hogy gyorsan felülvizsgálják és eltávolítsák a jogellenes
vagy káros tartalmakat.
További információk: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-

discrimination/racism-and-xenophobia_hu
facebook.com/EUJustice @EU_Justice
Az LMBTIQ-személyek
egyenlősége
Az EU számos alapvető jogot garantál polgárai számára, és védi őket

a megkülönböztetéssel szemben. Ez vonatkozik az LMBTIQ-közösség
tagjaira is.
2019-ben a megkérdezett európaiak mintegy 76%-a egyetértett azzal, hogy a meleg, leszbikus vagy biszexuális
személyek számára a heteroszexuális személyekkel azonos jogokat kell biztosítani. A leszbikus, meleg, bisze-
xuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek azonban az élet számos területén
megkülönböztetéssel, valamint gyűlöletbeszéddel és erőszakkal szembesülhetnek.
42
2020-ban a Bizottság elfogadta az LMBTIQ-személyek egyen-
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A z L M B T IQ -személyek egyenlősége
lőségéről szóló első stratégiát, amely a megkülönböztetés,

a biztonság, az inkluzivitás és az egyenlőség kérdésével
foglalkozik.
A stratégia több mint 20 éves uniós szintű fellépésre épül. 1999
óta az EU hatáskörrel rendelkezik arra, hogy fellépjen a szexuális
irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szemben. Az uniós
intézkedések közé tartoznak a következők:
● A munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról
szóló keretirányelv, amely valamennyi uniós országot arra

kötelez, hogy jogvédelmet biztosítson a szexuális irányultságon
alapuló megkülönböztetéssel és zaklatással szemben az
álláspályázatok, az előléptetés, a képzések, a munkakörülmények és a díjazás, valamint a munkaviszony
megszüntetése vonatkozásában.
● A férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről szóló átdolgozott irányelv, amely védelmet nyújt a transznemű
személyek számára a nemük megváltoztatásából eredő szakmai megkülönböztetéssel szemben, valamint

a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos
megvalósításáról szóló irányelv, amelynek célja, hogy megvédje az embereket a szociális biztonság területén
történő megkülönböztetéssel szemben.
● Az áldozatok jogairól szóló irányelv, amely kötelező erejű jogokat hozott létre a gyűlöletbeszéd és az erőszak
áldozatai számára, és kötelezi az uniós országokat e jogok gyakorlati érvényesítésének biztosítására.

Világszerte még mindig több országról is elmondható, hogy az azonos neműek párkapcsolata bűncselekménynek
számít, és az LMBTIQ-személyek alig részesülnek védelemben. Az EU annak biztosítására ösztönzi a többi or-
szágot, hogy a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a nemi jelleg ne képezhessék erőszak vagy büntetőjogi
szankciók alapját.
Az EU világszinten is jelentős támogatója a megkülönböztetés elleni küzdelmet célzó projekteknek, elsősorban
a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül. Az EU 2016 óta támogat projekteket Ázsiában,
Afrikában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában. 2018-ban az EU alapot hozott létre, hogy aktivistákat és
szervezeteket támogasson olyan területeken, ahol az emberek fokozottan ki vannak téve a megkülönböztetés
kockázatának.
További információk: https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/

combatting-discrimination/lesbian-gay-bi-trans-and-intersex-equality_en
Fogyatékosság
Az EU támogatja a fogyatékossággal élők aktív befogadását és teljes körű,

másokkal egyenlő alapon történő társadalmi és gazdasági részvételét,
emellett védi őket a megkülönböztetéssel és az erőszakkal szemben.
Az Európai Unióban körülbelül 87 millióan élnek a fogyatékosság valamilyen formájával. Ugyanazok a jogok és
alapvető szabadságok illetik meg őket is, mint bárki mást, beleértve az egyenlőséghez és a megkülönböztetés-
mentességhez való jogot, valamint a kizsákmányolástól, az erőszaktól és a visszaéléstől való mentesség jogát.
Az EU egy olyan akadálymentes Európa megvalósításán dolgozik, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élők
számára, hogy teljeskörűen gyakorolhassák jogaikat. 43
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: F ogyatékosság
Az EU és tagállamai részes felei a fogyatékossággal élő sze-
mélyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek. Emellett az Európai
Unió Alapjogi Chartája és az uniós szerződések további kötele-
zettségeket rónak az EU-ra, hogy olyan szakpolitikákat mozdít-
son elő, amelyek foglalkoznak a fogyatékossággal élők jogaival
és szükségleteivel.
A 2021–2030-as időszakra szóló stratégia a fogyatékossággal
élő személyek jogairól – amely az ENSZ-egyezményen alapul,
és épít mind elődjére, mind a szociális jogok európai pillérére –
konkrét kezdeményezéseket határoz meg annak biztosítása
érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek:
● ugyanúgy rendelkezzenek a szabad mozgáshoz való joggal, mint bárki más – az uniós parkolási igazolvány
és a nyolc tagállamban már kísérleti jelleggel bevezetett európai fogyatékossági igazolvány megkönnyíti
a fogyatékossággal élők státuszának és jogosultságainak uniós tagállamok közötti kölcsönös elismerését;
● a foglalkoztatási lehetőségeiket javító konkrét intézkedések révén nagyobb mértékben vehessenek részt
a munkaerőpiacon;
● önállóan élhessenek, ahol és akivel csak szeretnének – az AccessibleEU tájékoztató központ javítani fogja
a közlekedéshez, az épületekhez, az információkhoz, az audiovizuális anyagokhoz, a kommunikációs

lehetőségekhez és a technológiához való hozzáférésüket;
● részt vehessenek a társadalomban és a gazdaságban, és védelmet élvezzenek a megkülönböztetéssel és az
erőszakkal szemben – a stratégia emellett esélyegyenlőséget igyekszik biztosítani az igazságszolgáltatáshoz,

az oktatáshoz, a kultúrához, a sporthoz és a turizmushoz való hozzáférés tekintetében.
Az elmúlt években számos uniós kezdeményezés és jogszabály járult hozzá a fogyatékossággal élő személyek
életminőségének javításához Európában. Az európai akadálymentesítési irányelv kötelező erejű követelményeket
határoz meg egyes kulcsfontosságú termékek és szolgáltatások akadálymentességét illetően. Külön szabályok
biztosítják a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelmet és az egyenlő bánásmódot a munkavállalás
és a munkavégzés során.
Az EU elkötelezett amellett is, hogy felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a fogyatékossággal
élő személyek nap mint nap szembesülnek, valamint azokra az eszközökre, amelyekre életminőségük javításához
szükségük van. Minden év decemberének elején tartják meg a fogyatékossággal élő személyek európai napját,
amely segít felhívni a nagyközönség figyelmét a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre. Az „Access City”
díjjal minden évben azt a várost jutalmazzák, amely kiemelkedő erőfeszítéseket tett az akadálymentesség
javítása érdekében.
További információk: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1137&langId=hu
Az ötven
év felettiek
Az Unió hozzá kívánja segíteni az embereket ahhoz, hogy minél tovább aktív és
független életet élhessenek. Kiegészíti a tagállamok foglalkoztatási, egészségügyi
és oktatáspolitikai intézkedéseit, és koordinálja a járványokkal kapcsolatos
együttes fellépést.
A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy az elkövetkező évtizedekben jelentősen nőni fog az idősek aránya
az Unióban. A Bizottság az idősödésről szóló zöld könyv keretében vitát kezdeményezett arról, hogy milyen ki-
hívásokkal kell szembenéznie az öregedő európai társadalomnak, és melyek a folyamatban rejlő lehetőségek.
Az uniós országok az idősödő társadalom kérdésére az oktatási és készségfejlesztési rendszerek javításával,
44 valamint a munkával töltött életszakasz meghosszabbításának és teljesebbé tételének ösztönzésével kívánnak
válaszolni. A törekvéseik között szerepel még a szociális védelmi
és nyugdíjrendszerek, valamint a hosszú távú ápolás-gondozás
reformjának előmozdítása is.
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A z ötven év felettiek

Az EU jogszabályban tiltja, hogy a munkáltatók életkoron ala-
puló hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak. Az egyen-
lőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai
hálózata elősegíti, hogy az egyenlőséggel és a megkülönböz-
tetés tilalmával kapcsolatos uniós előírásokat az EU egészében
egységesen alkalmazzák.
Számos uniós kezdeményezés, úgymint az európai készségfej-
lesztési program, a készségfejlesztési paktum és a digitális
oktatási cselekvési terv segít kiigazodni az embereknek a mun-
ka változó világában. Az Európai Szociális Alap Plusz révén évről
évre sok millió európai tehet szert új készségekre és találhat számára megfelelőbb munkát.
Akár a szakmai előmenetel a cél, akár a személyes fejlődés, tanulni sosem késő. Sok lehetőséget kínál az ötven
év felettiek számára az Erasmus+ is – a munkahelyi környezetben történő tanulást szolgáló tanfolyamoktól és
képzésektől az uniós finanszírozású projektekig.
Az EURES, az európai foglalkoztatási mobilitási hálózat segítséget nyújt azoknak, akik egy másik tagállamban
keresnek munkát, az uniós szabályozás pedig megkönnyíti a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordiná-
cióját, védve az Európán belül mozgók vagy nyugdíjba vonulók jogait.
Egy új önkéntes nyugdíjrendszer, a páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) immáron több választási lehetőséget
kínál az embereknek, és lehetővé teszi, hogy megtakarításukat – egy másik uniós országba költözve – továbbra
is ugyanazon rendszerben tartsák fenn. A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé az időskori jövedelmek
jelenlegi és jövőbeli megfelelőségéről. A 2021–2030-as időszakra szóló stratégia a fogyatékossággal élő sze-
mélyek jogairól révén az EU hozzá kíván járulni a fogyatékossággal élő személyeknek biztosított szociális védelem
terén – többek között a nyugdíjrendszereket illetően – mutatkozó szakadékok megszüntetéséhez.
Az uniós tevékenységek számos különböző területet felölelnek. Idetartozik az egészséges életmód népszerűsí-
tése, az eredményesebb és fenntarthatóbb egészségügyi szolgáltatások támogatása, a betegségmegelőzés,
valamint a rákkal szembeni küzdelem.
Az EU pénzügyi támogatást nyújt a méltányos bánásmódot előmozdító, valamint az életkor alapján történő
hátrányos megkülönböztetés kezelésére törekvő nem kormányzati szervezetek, például az AGE Platform Europe
számára.
További információk: https://ec.europa.eu/social/home.jsp?langId=hu
Digitális gazdaság
és társadalom
Az EU eltökélt szándéka, hogy a 2020-as éveket Európa digitális évtizedévé

tegye. Azon munkálkodik, hogy a digitális technológiákat mindenki ki tudja
használni, ami hozzásegít a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez,
és biztosítja Európa vezető szerepét a digitális gazdaságban.
A digitális technológia még soha nem játszott ilyen fontos szerepet az életünkben. A Covid19-válságban bizto-
sította, hogy az emberek kapcsolatban maradjanak egymással, és a vállalkozások működjenek, valamint nél-
külözhetetlenné vált az oktatás és a képzés területén. Kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
is, többek között az intelligens közlekedési és energiarendszerek terén.
45
A digitális átalakulás alapjai már le vannak fektetve. Az uniós
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: Digitális gazdaság és társadalom

fellépés olyan előnyökkel járt, mint például:
● az EU-n belüli utazások során a mobiltelefon-használatnál
felszámított barangolási többletdíjak megszűnése;

● az EU-n belüli utazások során az online tartalmakhoz való
hozzáférés;
● szigorú uniós szabályok a személyes adatok védelméről;
● ingyenes nyilvános wifipontok az EU területén;
● új szabályok, amelyek a fogyatékossággal élőknek könnyebb
hozzáférést biztosítanak a közintézmények weboldalaihoz;

● intézkedések az álhírek és az online dezinformáció ellen.
Az EU által javasolt digitális stratégia továbbra is az emberek,

a vállalkozások és a bolygó javát szolgáló digitális megoldásokon fog dolgozni. A stratégia három fő területre
összpontosít: az emberek érdekeit szolgáló technológiára, a méltányos és versenyképes gazdaságra, valamint
a nyitott, demokratikus és fenntartható társadalomra.
A Bizottság átfogó szabályrendszert javasolt az EU-ban működő online platformokra a polgárok alapvető jo-
gainak online védelme, az online károk elleni küzdelem és az innováció ösztönzése érdekében. Ezen túlmenően
a stratégia mindenre kiterjed a kiberbiztonságtól és az adatoktól kezdve, a digitális oktatásig és a demokráciáig.
Az előterjesztett digitális iránytű az EU 2030-ra kitűzött céljait konkrét célkitűzésekre fordítja le. A stratégia
kulcsfontosságú eleme az uniós értékek és az emberek alapvető jogainak és biztonságának védelme.
A több mint 7,5 milliárd EUR költségvetésű Digitális Európa program 2021 és 2027 között olyan területeken
fokozza a beruházásokat, mint a szuper-számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a digitális készségek.
A program emellett – a digitális innovációs központokkal – a digitális technológiák használatának széles körű
elterjesztéséről is gondoskodni fog a gazdaságban és a társadalomban.
Más programok is támogatják a digitális átállást, mint például a Horizont Európa, amely a kutatásra és a tech-
nológiai fejlesztésre összpontosít, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális vonatkozásai.
Ezenkívül az Európai Helyreállítási Eszköz (NextGenerationEU) keretében a tagállamoknak a Helyreállítási Alapból
származó pénzügyi támogatásuk 20%-át a digitális átállásra kell fordítaniuk.
További információk: https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu
Digital EU @DigitalEU
Biztonságosabb
internet
Az EU adatvédelmi és magánélet-védelmi szabályai a legszigorúbbaknak
számítanak a világon. Ezek a szabályok segítenek biztosítani, hogy az online
környezet biztonságos és méltányos legyen mind a polgárok, mind a vállalkozások
számára, továbbá védik az embereket – különösen a gyermekeket – a jogellenes és
káros tartalmaktól.
Az online szolgáltatások az elmúlt években gyors ütemben növekedtek, ami számos előnnyel jár az európaiak
számára, de új kockázatokat is rejt magában. Ezért az EU folyamatosan dolgozik azon, hogy jogszabályai lépést
tartsanak a társadalom és a gazdaság digitalizálódásának iramával, és hogy ami a fizikai szférában jogellenes,
az online se legyen megengedett.
46
A személyes adatok és a magánélet védelme az EU-ban az
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: B iztonságosabb internet
alapjogok közé tartozik. Az EU-ban már évtizedek óta szigorú

előírások vannak hatályban az adatvédelem és a magánélet
védelme terén. Az uniós szabályozás biztosítja az emberek jogát
a személyes adataik védelméhez és üzeneteik, közléseik bizal-
masságához; az adatokat kezelő szervezeteknek maradéktala-
nul be kell tartaniuk az erre vonatkozó előírásokat. Az internet
korszakának kihívásaira választ adó általános adatvédelmi
rendelet érvényre juttatható jogokat biztosít a polgároknak.
Ezek egyike a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez
való jog.
Ezzel párhuzamosan az EU vezető szerepet vállal azokban az
erőfeszítésekben, amelyek biztonságosabbá kívánják tenni a digitális világot. A kiberbiztonsági stratégia célja,
hogy megerősítse az EU kollektív ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szemben, és segítsen elérni, hogy
minden magánszemély és vállalkozás megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket vehessen igénybe.
A Bizottság az európai értékek és a demokratikus rendszerek védelmében fellép a hamis információk szándékos
vagy akaratlan terjesztésével szemben. Itt említhetők a következő kezdeményezések: a dezinformációval szem-
beni cselekvési terv és gyakorlati kódex, az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a Digitális Média
Európai Megfigyelőközpontja.
A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex azt hivatott elérni, hogy az
illetékesek gyorsan reagáljanak a rasszista és idegengyűlölő tartalmak eltávolítására irányuló kérésekre. Több
cég, köztük a Facebook, a Twitter, az Instagram és a Snapchat vállalta, hogy e kérelmek többségét 24 órán belül
megvizsgálja, és szükség esetén eltávolítja a kérdéses tartalmat.
Rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk a kiskorúak online biztonságáról. A gyermekbarát internet európai stra-
tégiája kihatással volt a legtöbb tagállam ezzel kapcsolatos politikájára, és világszerte mércét állít a gyermekek
online védelmére. A Biztonságosabb Internetközpontok uniós finanszírozású hálózata segít felhívni a figyelmet
az online biztonságra, és elősegíti a gyermekek részvételét. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó
új szabályok előírják, hogy az online videomegosztó platformoknak korlátozniuk kell a gyermekek hozzáférését
a káros tartalmakhoz, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályjavaslat pedig konkrét kötelezettségeket
indítványoz a gyermekek jóllétét fenyegető kockázatok kezelésére. A Bizottság továbbá a gyermekek szexuális
bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelemre irányuló uniós stratégiát is előterjesztett.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/

shaping-europe-digital-future_hu
@BetterNet4EU @safeinternetday
Polgárok
és demokrácia
Az EU az átláthatóság előmozdítására, valamint az igazságos és

tisztességes európai politikai rendszerben való demokratikus részvétel
fokozására törekszik, és aktívan támogatja az uniós döntéshozatali
folyamatban való polgári szerepvállalást.
Az EU a részvételi demokrácia elvén működik: az EU szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Par-
lamentben valósul meg, a tagállamoké pedig az Európai Tanácsban és a Miniszterek Tanácsában. Az EU az
európai demokrácia oltalmazásán, a szabad és tisztességes választások előmozdításán, valamint az uniós
polgárok választójogának védelmén munkálkodik.
47
A 2019-es európai parlamenti választásokon az utóbbi 20 év
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: P olgárok és demokrácia
legmagasabb (több mint 50%-os) részvételi aránya mutatko-
zott, ami a demokratikus folyamatokban való részvétel egész-
séges szintjét jelzi, és arról tanúskodik, hogy az uniós választó
polgárok számára fontos, hogy meghallgassák véleményüket.
Az EU elkötelezett amellett, hogy meghallgassa a polgárokat,
és nagyobb beleszólást biztosítson számukra abba, hogy mit
tegyen és hogyan képviselje az érdekeiket az Európai Unió. Az
Európa jövőjéről szóló konferencia ennek a politikai akaratnak
a megnyilvánulása. Ez az egy éven át tartó kezdeményezés
egyedülálló lehetőséget biztosított az európaiak számára, hogy
polgárok által irányított megbeszélések és viták keretében meg-
osszák elképzeléseiket és elvárásaikat.
Számos módja van annak, ahogyan az uniós polgárok kivehetik a részüket az európai döntéshozatali folyamatból.
Az „Ossza meg velünk véleményét!” honlapon mind a polgárok, mind a vállalkozások lehetőséget kapnak arra,
hogy elmondják véleményüket, legyen szó új uniós szakpolitikákról vagy már hatályban lévő jogszabályokról.
Az európai polgári kezdeményezés lehetősége is adott: ha egy kezdeményezéssel kapcsolatban legalább hét
tagállamban sikerül összesen 1 millió aláírást összegyűjteni, a polgárok felkérhetik a Bizottságot, hogy tegyen
jogalkotási javaslatot, amennyiben uniós hatáskörbe tartozó kérdésről van szó. A civil párbeszédek során az
emberek kérdéseket tehetnek fel az uniós politikusoknak, kifejthetik véleményüket és elmondhatják, hogy az
uniós politikák hogyan érintik őket.
Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv az uniós polgárok szerepvállalásának növelésére és a demokrácia
EU-n belüli megerősítésére irányul, és ennek megfelelően a szabad és tisztességes választások előmozdítását,
a dezinformáció elleni küzdelmet és a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítését célzó intézkedéseket
foglal magában. Ezzel kapcsolatban a Bizottság konkrét fellépéseket határozott meg azért, hogy az újságírók
és a médiaszakemberek nagyobb biztonságban végezhessék munkájukat, és ne essenek visszaélésszerű perek
áldozatául.
A Bizottság új szabályokat javasolt annak érdekében, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a fizetett politikai
hirdetésekkel kapcsolatban, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az EU-ban
a politikai kampányok során. Emellett egy arra irányuló javaslatot is előterjesztett, hogy aktualizálják az uniós
politikai pártok finanszírozására és a mobilis uniós polgárok választójogára vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat.
A Bizottság háromévente jelentést tesz a hatékony uniós polgárság előmozdításáról és az elkövetkező évek új
prioritásairól az uniós polgársághoz fűződő jogok területén.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/

new-push-european-democracy_hu
@EUHaveYourSay
Az uniós
költségvetés
Az uniós költségvetés biztosítja azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik az
EU szakpolitikai terveinek megvalósítását. A források uniós szintű összevonása
révén jelentősebb eredményeket lehet elérni, mint tagállami szinten, és együttes
fellépéssel a határokon átnyúló kihívások, például az éghajlatváltozás vagy
a Covid19-világjárvány is sikeresebben kezelhetők.
Az uniós költségvetés mindig hosszú távú, hét évre szóló tervekre épül. Az egyes évek költségvetéséről az Európai
Parlament és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács dönt a Bizottság javaslata alapján. 2022-
ben az éves uniós költségvetés megközelítőleg 170 milliárd euróra rúgott, amely abszolút értékben jelentős
összeg, a tagállami gazdaságok által éves szinten megtermelt forrásoknak azonban mindössze 1%-át teszi ki.
48 A költségvetés kevesebb mint 7%-át fordítják az uniós közigazgatásra.
Az uniós költségvetés finanszírozása elsősorban a vámokból származó bevételekből, a hozzáadottérték-adón
és a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulásokból, valamint az uniós tag-
államok közvetlen befizetéséből, az ún. bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hozzájárulásból történik. Az uniós
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A z uniós költségvetés
pénzekkel való visszaélés ellen lép fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), melynek feladata, hogy független
módon eljárva kivizsgálja a korrupciót, a csalásokat és az uniós forrásokat érintő egyéb jogellenes tevékenysé-
geket, és csalás elleni szakpolitikát dolgozzon ki a Bizottság számára.

A Covid19-válságra adott európai válasz egyik központi eleme
az uniós költségvetés, amely egy 2 billió euró összegű beruhá-
zási csomagot foglal magában. A csomag egyrészt az EU 2021
és 2027 közötti időszakra szóló, 1211 milliárd euró összegű
hosszú távú költségvetéséből, másrészt a válság utáni helyre-
állítást elősegítő, 807 milliárd euró összegű, NextGenerationEU
elnevezésű ideiglenes finanszírozási eszközből áll. Az e csomag-
ból származó forrásokat Európa gazdasági fellendülésének
támogatására és a modern, fenntartható és reziliens uniós
gazdaságra való átállás elősegítésére fordítják. A NextGenera-
tionEU finanszírozása érdekében az EU tőkepiaci forrásokat vesz
igénybe. Az így felvett hiteleket hosszú távon, 2058-ig kell vis�-
szafizetni. A visszafizetés elősegítése érdekében az EU új bevé-
teli forrásokkal kívánja bővíteni az uniós költségvetést.
Néhány példa az uniós költségvetés felhasználására: a költségvetésből származó források lehetővé tették az
EU számára, hogy előzetes beszerzési megállapodásokat kössön a gyógyszeripari vállalatokkal a Covid19-ol-
tóanyagokról. Ily módon az EU 4,2 milliárd adag oltóanyag beszerzéséről gondoskodott.
2022-ben, az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU abból a célból mozgósította az uniós költségvetést,
hogy sürgősségi segélyt biztosítson, támogatást nyújtson a határokon és az uniós tagállamokban, valamint
enyhítse a háború humanitárius következményeit.
További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/eu-budget_hu
@EU_Budget
Migráció és
menekültügy
Az EU migrációs és menekültügyi politikája segítséget nyújt Európának

a migrációval kapcsolatos kihívások kezelésében.
Az EU küzd az irreguláris migráció és az embercsempészet ellen, életeket ment és biztosítja az EU külső határait,
miközben továbbra is igyekszik új készségekkel rendelkező, tehetséges embereket Európába vonzani.
Az EU által a külső határok ellenőrzése és a migráció kezelése érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően
az irregulárisan érkezők száma 2015 óta csaknem 90%-kal csökkent.
49
A 2016 óta elért eredményekre építve a Bizottság 2020-ban
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: M igráció és menek ü lt ü gy
javaslatot dolgozott ki egy új migrációs és menekültügyi pak-
tumra, amely hatékony rendszert biztosít a migráció és az ir-
regulárisan érkezők kezelésére, többek között válság idején is.
Az új keretrendszer biztosítja a felelősség és a szolidaritás mél-
tányos megosztását a tagállamok között, miközben biztonságot
nyújt az egyéni kérelmezők számára.
Míg a paktum a valóban rászorulók számára biztosítja az EU
területén maradáshoz való jogot, addig az önkéntes hazatérésre
és a visszailleszkedésre vonatkozó első uniós stratégia az EU
területén tartózkodásra nem jogosult embereknek nyújt segít-
séget abban, hogy saját hazájukba önként visszatérve képesek
legyenek élni a lehetőségekkel.
A legális migrációra vonatkozó új politika célja, hogy új készségekkel felvértezett, tehetséges embereket vonzzon
Európába, amely amellett, hogy az uniós gazdaság javát szolgálja, erősíti az unión kívüli országokkal való
együttműködést és hosszú távon javítja a migráció általános kezelését.
Az integráció és a befogadás kulcsfontosságú az Európába érkező emberek, a helyi közösségek, valamint tár-
sadalmaink hosszú távú jóléte és gazdaságaink stabilitása szempontjából. Bár az integrációs politika elsősorban
a tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU fokozza fellépését ezen a területen. Az integrációról és a befogadásról
szóló 2021–2027-es cselekvési terv célul tűzi ki, hogy a munkalehetőségek, az egészségügyi ellátás, a lakáshoz
jutás és az oktatáshoz való hozzáférés javításával mindenki számára biztosítsa a társadalmi befogadást.
A migránscsempészéssel szembeni fellépés erősítése közös kihívást jelent az EU, a tagállamok és a partneror-
szágok számára egyaránt. 2015 óta uniós és tagállami intézkedésekkel több mint 650 000 emberéletet sikerült
megmenteni a tengereken. A migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési terv a partnerországokkal
való együttműködésen alapuló intézkedéseket határoz meg az embercsempészettel szembeni fellépésre és
annak megelőzésére.
Az Európai Unió olyan térség, ahol védelemre találnak a saját országukban őket ért üldöztetés vagy súlyos
bántalmazás elől menekülők. A 2022. februári Ukrajna elleni orosz inváziót követően az EU gyorsan reagált, és
azonnali segítséget nyújtott a háború elől menekülő embereknek, például átmeneti védelmet biztosítva számukra
az EU területén. Az átmeneti védelem biztosította jogok keretében az emberek többek között tartózkodási en-
gedélyt kapnak, munkát vállalhatnak, lakhatási jogban részesülnek, igénybe vehetik az egészségügyi ellátást
és gyermekeik részt vehetnek az oktatásban.
További információk: https://ec.europa.eu/home-affairs/policies/migration-and-asylum_en
@EUHomeAffairs
A schengeni
térség
Az EU egy határok nélküli utazási térséget biztosít 26 ország több mint 425
millió lakosának, valamint az Unióban élő vagy turistaként, cserediákként
vagy üzleti célból oda látogató nem uniós polgárok számára.
A Schengeni Megállapodással sok uniós ország között fokozatosan megszűnt a belső határellenőrzés. Ma közel
1,7 millióan vannak, akik egy schengeni országban élnek és egy másikban dolgoznak, és naponta 3,5 millióan
utaznak a schengeni országok között. A schengeni térség segíti az egységes piac működését is, mivel lehetővé
teszi az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását.
50
1985 óta a schengeni térség folyamatosan bővül, és – Bulgária,
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: A schengeni térség
Írország, Ciprus, Horvátország és Románia kivételével – mára

a legtöbb uniós ország a részét képezi, valamint hozzá tartozik
négy nem uniós ország is, Izland, Liechtenstein, Norvégia és
Svájc.
A belső határok eltörlése nem mehet azonban a biztonság ro-
vására. Mivel a térség belső határain nincsenek ellenőrzések,
a schengeni országok olyan közös szabályokat fogadtak el,
amelyek szigorúbb ellenőrzések révén növelik a biztonságot.
A tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti operatív együttmű-
ködés döntő jelentőségű a belső biztonság garantálásához. Az
egyik fő eszköz a Schengeni Információs Rendszer, amely a körözött és eltűnt személyekre, valamint tárgyakra
vonatkozó információk valós idejű cseréjét szolgálja.
2017-ben az EU új szabályokat vezetett be, hogy hatékonyabban tudja ellenőrizni a releváns adatbázisok le-
kérdezésével a külső határokat átlépőket, beleértve az uniós polgárokat is, ezáltal megbizonyosodva arról, hogy
nem jelentenek veszélyt a belbiztonságra, illetve a közrendre. 2023 végére egy új rendszer fog életbe lépni
azoknak az Unión kívülről érkező utazóknak az előzetes okmányellenőrzésére, akiknek nincs szükségük vízumra
a schengeni térségbe való beutazáshoz. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) Bulgá-
riára, Ciprusra, Horvátországra és Romániára is ki fog terjedni. Hozzá fog járulni a meglévő biztonsági információs
hiányosságok megszüntetéséhez, ugyanakkor a határokon nem fog késedelmet okozni az átutazók számára.
A Covid19-világjárvány tanulságaiból merítve a javasolt új szabályozás célja, hogy belső határellenőrzést csak
az ellenőrzés végső eszközeként lehessen alkalmazni. Ezzel összefüggésben közös eszközöket is be fog vezetni,
melyekkel népegészségügyi válságok esetén hatékonyabban lehet kezelni a külső határokat.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) fontos szerepet játszik az EU külső határainak védelmében
és a migráció kezelésében. Az ügynökség új készenléti alakulatának első bevetésére 2021. január 1-jén került
sor. Az állomány 10 000 tisztviselővel 2027-re fogja elérni teljes kapacitását.
További információk: https://ec.europa.eu/home-affairs/policies/schengen-borders-and-visa_en
@EUHomeAffairs
Belügy és a polgárok
biztonsága
Az Európai Unió azon munkálkodik, hogy mindenki biztonságát és védelmét

garantálja az EU-ban, a fizikai és a digitális világban, a társadalom minden
szegmensében.
Az európaiak bízhatnak abban, hogy bármerre járjanak is az EU-ban, szabadságuk és biztonságuk mindenütt
biztosított. Az uniós tagállamok, ügynökségek és más partnerek együttműködnek a polgárok biztonságának
garantálása, a fenyegetések kezelése és a bűnözés elleni küzdelem érdekében, az EU pedig különböző szakpo-
litikákat és eszközöket vezet be, hogy elősegítse és javítsa a tagállamokkal való együttműködést.
51
A 2020–2025-ös időszakban az új biztonsági unióra vonatkozó
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: B elü gy és a polgárok biztonsága

uniós stratégia három kiemelt területre összpontosít:
● a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni
küzdelem,
● a terrorizmus és a radikalizálódás elleni intézkedések,
valamint
● a kiberbűnözés elleni harc.
A szervezett bűnözés hatalmas költségekkel jár az áldozatok

és a gazdaság számára egyaránt: a kár összege a becslések
szerint eléri az évi 218–282 milliárd eurót. Az e területen tett
uniós erőfeszítések megerősítésére irányuló intézkedések közé
tartoznak a következők: a szervezett bűnözés elleni küzdelemre
irányuló új uniós stratégia, az EU 2021 és 2025 közötti időszakra szóló drogstratégiája, a tűzfegyverek tiltott
kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési terv, valamint az emberkereskedelem és a gyermekek szexuális
bántalmazása elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiák.
Új terrorizmusellenes programjával a Bizottság fokozni kívánja a terrorizmus elleni küzdelmet a terrorfenyege-
tések jobb előrejelzése, megelőzése, az ellenük való védelem és az azokra való reagálás révén. Jogalkotási
javaslatcsomag készült a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni uniós szabályok megerősítésére. Az
EU a radikalizálódás megelőzésén is dolgozik. 2022. június 7-től az internetes vállalkozásoknak a nemzeti
hatóságok által kiadott eltávolítási végzéstől számított egy órán belül el kell távolítaniuk a terrorista tartalmakat
a platformjaikról.
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) a bűnözés és a terrorizmus minden formája
ellen harcol, valamint együttműködik a nem uniós partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel. Az Európai
Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) elősegíti a nemzeti igazságügyi hatóságok
súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló együttműködését, a hosszadalmas kiadatási eljárások
helyett pedig az európai elfogatóparancs szolgál a gyanúsítottaknak és az elítélt bűnözőknek a tárgyalás helye
szerinti országba való visszaküldésére.
Az EU küzd a kiberbűnözés valamennyi formája ellen. Az új uniós kiberbiztonsági stratégia célja annak biztosítása,
hogy minden polgár és vállalkozás megbízható szolgáltatásokat és digitális eszközöket vehessen igénybe, és
ezek előnyeit teljes mértékben ki tudja használni, míg az uniós kiberbiztonsági jogszabály megerősíti az EU
védelmét a nagyszabású, határokon átnyúló számítástechnikai bűnözéssel szemben.
Az Unió külső határainak megerősítésére irányuló munkában részt vesz valamennyi érintett fél, köztük a meg-
erősített Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és a vámunió. Az EU információs rendszereinek
adatcserére és információmegosztásra való képessége hatékonyabbá fogja tenni a külső határokon végzett
ellenőrzéseket.
További információk: https://ec.europa.eu/home-affairs/policies/internal-security_en

https://ec.europa.eu/home-affairs/policies/law-enforcement-cooperation_en
@EUHomeAffairs
Oktatás és képzés
Az EU a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével, támogatásával

és a tagállami intézkedések kiegészítésével nyújt segítséget az oktatás
színvonalának javításához. Az Erasmus+ minden korosztály számára
lehetőséget biztosít a tanulásra, a képzésre, a munkatapasztalat-szerzésre és
a csereprogramokban való részvételre.
Az oktatásba és képzésbe való befektetés az emberek jövőjének kulcsa. Az EU és tagállamai az oktatási ered-
mények javításán, az oktatásból és képzésből lemorzsolódók számának csökkentésén, a készséghiányok fel-
számolásán, valamint annak biztosításán dolgoznak, hogy minden európai polgár élvezhesse a zöld és digitális
átállás előnyeit.
52
Saját oktatási és képzési rendszereikért az uniós országok fe-
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: O ktatás és képzés
lelnek; az EU azonban a bevált gyakorlatok cseréjével, célok és

normák meghatározásával, valamint finanszírozási források és
szaktudás biztosításával segítséget nyújt számukra a színvo-
nalas oktatás megvalósításához.
Az EU azon dolgozik, hogy létrehozzon egy olyan európai okta-
tási térséget, amelyben megszűnnek a tanulás előtt álló aka-
dályok és mindenki számára elérhetővé válik a minőségi okta-
tás. A kezdeményezés – az oktatás valamennyi szintjét
lefedve – a következőkre összpontosít:
● jobb minőség és nagyobb esélyegyenlőség az oktatásban
és a képzésben;
● a tanárok, oktatók és nevelési-oktatási intézményvezetők támogatása;
● a digitális készségfejlesztés előmozdítása minden polgár számára;
● a zöld oktatással kapcsolatos kezdeményezések ösztönzése;
● a más országokkal folytatott együttműködések megerősítése világszerte.
A Covid19-világjárvány tanulságaira építve a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) célja, hogy fokozza
a digitális jártasságot, és segítse a tagállamok együttműködését abból a célból, hogy oktatási és képzési
rendszereiket a digitális korhoz igazítsák. Eközben az európai készségfejlesztési program segíteni kívánja az
embereket a munka változó világában szükséges készségek fejlesztésében, és ambiciózus célokat tűz ki a to-
vábbképzésre és az átképzésre vonatkozóan 2025-ig.
Az Erasmus+ – az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja – széles körben támogatja a mobilitást és
a tanulást. Teljes költségvetése több mint 28 milliárd euró, ami kétszerese az előző program finanszírozásának.
Az Erasmus+ program 2021 és 2027 között több mint 10 millió ember előtt nyit kaput, hogy valamely másik
országban tanuljon, képzésben részesüljön, munkatapasztalatot szerezzen vagy önkéntes munkát végezzen.
Az Erasmus+ program részét képező DiscoverEU kezdeményezés lehetővé teszi a 18 évesek számára, hogy egy
ingyenes utazási igazolvány igénybevételével felfedezzék az EU-t. Ez az élmény már a 130 000-et is meghaladó
számú fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy többet tudjon meg az európai kultúráról és történelemről, új ba-
rátokat szerezzen, és fejlessze nyelvtudását.
Az EURES célzott mobilitási programja több mint 18 éve segít munkát, képzést vagy tanulószerződéses gyakorlati
képzést keresni egy másik tagállamban, míg az Europass kezdeményezés abban támogatja a munkavállalókat,
hogy készségeik és képesítésük Európa-szerte egységes formátumban történő bemutatásával külföldi állásokra
pályázhassanak.
További információk: https://education.ec.europa.eu/
facebook.com/EUErasmusPlusProgramme @EUErasmusPlus
Ifjúságpolitika
Ifjúságügyi politikái és programjai révén az EU több lehetőséget szeretne

kínálni a fiataloknak az oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint el
kívánja érni szerepvállalásukat minden társadalmi területen.
Fiatalokat célzó szakpolitikáival az EU támogatja és kiegészíti a tagállamok intézkedéseit, például az oktatás

és a foglalkoztatás területén, és előmozdítja az uniós országok közötti együttműködést.

Az uniós ifjúságpolitikai együttműködés keretét a 2027-ig szóló
uniós ifjúsági stratégia képezi. Ennek céljai a következők:
● a fiatalok személyes fejlődésének támogatása, valamint
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: I fj ú ságpolitika
felvértezésük életvezetési készségekkel;
● a fiatalok ösztönzése, hogy az uniós értékek és az európai
identitás által inspirált aktív állampolgárokká és a pozitív

változások előmozdítóivá váljanak;
● a fiatalokat érintő politikai döntések optimalizálása
valamennyi ágazatban, nevezetesen a foglalkoztatás, az
oktatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén;
valamint
● hozzájárulás a fiatalok szegénységének és mindenfajta
megkülönböztetésének felszámolásához; a fiatalok társadalmi

befogadásának előmozdítása.
A NextGenerationEU-tól az európai zöld megállapodáson át a digitális évtized programig, az uniós szakpolitikák
középpontjában a fiatalok állnak. 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánították azzal a céllal, hogy megün-
nepeljék, támogassák és bevonják a fiatalokat, különösen a hátrányos helyzetűeket.
Az EU több olyan programot és kezdeményezést működtet, amelyek az európai fiatalok aktívabb társadalmi
szerepvállalásának és más országokban való tapasztalatszerzésének támogatását célozzák.
Az Erasmus+ az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós program. A 28 milli-
árd eurót meghaladó összköltségvetésű program 2021 és 2027 között több mint 10 millió ember számára teszi
lehetővé, hogy külföldi tanulmányok, szakmai gyakorlatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, csereprog-
ramok, tanítás, tanfolyamok, ifjúsági munka és sportolás révén ismereteket és készségeket szerezzenek.
Az ifjúsági garancia rendszere azzal támogatja a fiatalok foglalkoztatását, hogy biztosítja, hogy 4 hónapon belül
minőségi munkahelyet, gyakornoki posztot, szakmai gyakorlati helyet vagy továbbtanulási ajánlatot kapjon
minden olyan 30 év alatti fiatal, aki befejezte tanulmányait vagy munkanélkülivé vált. Az új ALMA elnevezésű
kezdeményezés (Aim, Learn, Master, Achieve) támogatni fogja a hátrányos helyzetű fiatalokat azáltal, hogy egy
másik tagállamban szakmai tapasztalatszerzési lehetőséget kínál számukra.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó több mint 1 milliárd eurós összköltségvetésével az Európai Szolidaritási
Testület új programja mintegy 270 000 fiatalnak biztosít lehetőséget arra, hogy otthoni vagy külföldi önkéntes
munka révén segítsenek a társadalmi és humanitárius kihívások kezelésében.
Az Európai Ifjúsági Portál olyan lehetőségekről nyújt tájékoztatást, mint például a DiscoverEU kezdeményezés
és az uniós ifjúsági párbeszéd, amely a politikai döntéshozókat első kézből látja el információkkal a fiatalokat
érintő kérdésekről.
Az Európai Ifjúsági Hétre kétévente kerül sor, felváltva az Európai Ifjúsági Rendezvénnyel.
További információk: https://youth.europa.eu/strategy_hu
facebook.com/EuropeanYouthEU/ @EuropeanYouthEU
Kultúra,
média és sport
Az EU célja, hogy megőrizze és mindenki számára elérhetővé tegye Európa

közös kulturális örökségét. A művészeteket és az EU kulturális és kreatív
ágazatait a Kreatív Európa programon, a sportot pedig az Erasmus+
programon keresztül támogatja.
A kultúra és a kreativitás az európai projekt éltető elemei, és mint ilyenek, az EU kultúrpolitikájának is megha-
tározó tényezői. Európa gazdag kulturális öröksége és dinamikus kulturális és kreatív ágazatai több millió ember
számára feltöltődést jelentenek, örömöt okoznak és identitást adnak.
A sport és a testmozgás több millió európai életének szerves része. A sport az egészségesebb életmód és a jóllét
54 előmozdítása mellett bizonyos társadalmi problémák kezelésében is segíthet, mint például a rasszizmus, a tár-
sadalmi kirekesztés és a nemek közötti egyenlőtlenség.

A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: K ult ú ra , média és sport
Az EU arra törekszik, hogy Európa kulturális örökségét és sok-

színűségét országhatárokon átnyúlóan megvédje, és maxima-
lizálja a kulturális és kreatív ágazatok gazdasághoz és társa-
dalomhoz való hozzájárulását. Az idevágó uniós szakpolitika
a közös kihívások leküzdését is feladatának tekinti, és ösztö-
nözni kívánja a kulturális ágazatban zajló innovációt. Az Új eu-
rópai kulturális menetrend konkrét intézkedéseket tartalmaz
a kultúrában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázására.
A 2021–2027-es időszakra 2,4 milliárd eurós költségvetéssel
rendelkező Kreatív Európa program célja, hogy megerősítse az
európai kulturális és kreatív ágazatokat, és elősegítse a talpra-
állásukat a Covid19-világjárványt követően. Különféle kezde-
ményezéseket is támogat, mint például a kulturális örökségért,
az építészetért, az irodalomért, a zenéért járó uniós díjak, illetve az „Európai Örökség” és az „Európa Kulturális
Fővárosa” cím odaítélését. MÉDIA ága audiovizuális alkotások, köztük filmek, sorozatok, videojátékok és immerzív
tartalmak fejlesztését, terjesztését és promócióját támogatja. Az EU audiovizuális és médiapolitikájának célja,
hogy megerősítse az európai audiovizuális ágazatot, és elősegítse, hogy a polgárok Unió-szerte minél több
tartalomhoz férhessenek hozzá.
A digitális technológiák új lehetőségeket jelentenek a kulturális tartalmak megőrzésére és újbóli felhasználására,
és e tartalmakat mindenki számára elérhetővé teszik. Az Europeana digitális platform szerte Európában lehetővé
teszi az emberek számára, hogy több mint négyezer múzeum, galéria, könyvtár és levéltár anyagában keresgélve
megismerkedjenek gazdag kulturális örökségünkkel.
Az EU a sportot mint az emberi egészség megőrzését és a közösségteremtést szolgáló eszközt kezeli, amely
egyben alkalmas a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség előmozdítására is.
Az Erasmus+ társfinanszírozást biztosít olyan kezdeményezésekhez, amelyek a szabadidősport népszerűsítését
célzó innovatív ötletek és gyakorlatok kialakítására, megosztására és megvalósítására irányulnak. 2020-ban
az EU 315 olyan projektet támogatott, amelyeknek a sporton keresztül megvalósuló egészségvédelem, társa-
dalmi befogadás és integritás volt a témája. A #BeInclusive uniós sportdíjjal azokat a szervezeteket jutalmazzák,
amelyek a sporttal igyekeznek javítani bizonyos hátrányos helyzetű csoportok társadalmi befogadásán, míg az
Európai Sporthét az aktív mindennapokra ösztönzi az európaiakat.
További információk: https://ec.europa.eu/info/topics/culture-and-media_hu

https://ec.europa.eu/info/topics/sport_hu
@Europe_creative, @EUsport
A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: K ult ú ra , média és sport
55
H OG YA N H OZ D Ö N T É S E K E T É S H OG YA N L É P F E L A Z E U R Ó PA I U N I Ó
56
Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió
Hogyan hoz döntéseket

és hogyan lép fel
az Európai Unió 57
1
KI KICSODA?
Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Ez azt A közelmúltban az EU megállapodott a gazdasági és
jelenti, hogy az EU valamennyi fellépése az összes monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kor-
uniós ország által önként és demokratikus úton el- mányzásról szóló szerződésről; a dokumentum arra
fogadott szerződéseken alapul. Az uniós országok kötelezi az országokat, hogy szigorú szabályozás ré-
tárgyalások eredményeképpen állapodnak meg vén biztosítsák az államháztartás kiegyensúlyozott
a szerződésekről, amelyeket azután a tagállamok- működését, és megerősíti a kormányzást az euróö-
nak – parlamenti szavazás vagy népszavazás út- vezeti tagállamokban.
ján – ratifikálniuk kell. Az uniós szintű döntéshozatalban különböző uniós
A szerződések meghatározzák az Európai Unió céljait, intézmények vesznek részt, többek között:
az uniós intézmények működésére vonatkozó szabá-
lyokat, a döntéshozatali eljárásokat, valamint az EU
és a tagállamai közötti viszonyrendszert. A szerződé- ● az Európai Parlament,
sek minden olyan alkalommal módosulnak, amikor új Európai Parlament
tagállam csatlakozik az EU-hoz. A tagállamok időről
időre azért is módosítják a szerződéseket, hogy meg-
reformálják az Európai Unió intézményeit, és újabb
● az Európai Tanács,
feladatkörökkel ruházzák fel az EU-t.
A legutóbbi módosító szerződés, a Lisszaboni Szer-
ződés 2009. december 1-jén lépett hatályba. A ko- ● a Tanács, valamint
rábbi szerződések, az Európai Unióról szóló szerződés
és az Európai Unió működéséről szóló szerződés je-
lenleg hatályos szövegét az egységes szerkezetbe ● az Európai Bizottság.
foglalt változat egyetlen dokumentumba foglalva
tartalmazza.
A tanácsadó szervek (az Európai Gazdasági és Szo-
ciális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága), va-
lamint a nemzeti parlamentek szintén fontos szerepet
játszanak.
Az Európai Tanács határozza meg az EU politikai A Parlament munkája két fő szakaszból áll:
programját, míg az Európai Bizottság feladata, hogy ● Jogszabály-előkészítő bizottságok:
javaslatot tegyen új jogszabályokra, melyeket az Eu- a Parlamentnek 20 bizottsága és két
rópai Parlament és a Tanács (az Európai Unió Taná- albizottsága van, amelyek mindegyike egy-
csa) fogad el. Az elfogadott jogszabályokat a tagál- egy konkrét szakpolitikai területet kezel.
lamok és a z érintet t uniós intézmény vagy A bizottságok megvizsgálják a jogalkotási
intézmények hajtják végre. javaslatokat, az európai parlamenti képviselők
és a képviselőcsoportok pedig módosításokat
terjeszthetnek elő vagy javaslatot tehetnek
Az Európai Parlament a jogalkotási javaslatok elutasítására. Ezeket
a kérdéseket a képviselőcsoportokon belül is
Az Európai Parlamentet az uniós polgárok ötévente megvitatják, mielőtt eldöntik, hogy egy-egy
megrendezett közvetlen választások útján választják konkrét témáról hogyan szavazzanak.
58 meg. Minden tagállam bizonyos számú képviselőt ● A plenáris ülések jóváhagyják, módosítják
(európai parlamenti képviselőt) választ; a képviselői vagy elutasítják a jogszabályokat: az európai
helyeket az egyes tagállamok lakossága alapján parlamenti képviselők ekkor gyűlnek össze az
osztják el. A Parlament Brüsszelben és Strasbourgban ülésteremben azért, hogy leadják a jogalkotási
is ülésezik. Az Európai Parlament jelenlegi elnöke Ro- javaslatokra és a javasolt módosításokra

berta Metsola. vonatkozó végleges szavazatukat. Ezeket
Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok- a plenáris üléseket általában Strasbourgban
ba és bizottságokba is szerveződnek, ez utóbbiak tartják, esetlegesen további üléseket tartanak
a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó új Brüsszelben.
jogalkotási javaslatokat vizsgálják. 2019. május 23. és 26. között tartották a kilencedik
A döntéshozatal terén a Parlament a következőkért európai parlamenti választásokat. A 27 uniós tagál-
felel: lam polgárai közvetlen szavazás során választották
● A Bizottság javaslatain alapuló uniós meg a jelenlegi Parlamentet létrehozó 705 parlamen-
jogszabályoknak a Tanáccsal együtt történő ti képviselőt. A 2019. évi európai választások ered-
jóváhagyása, módosítása vagy elutasítása. ményeivel és az új Parlament létrehozásával kapcso-
A Parlament a Tanáccsal egyenlő mértékben latos további információk az Európai Parlament
felel a (Bizottság által javasolt) uniós honlapján találhatók. A következő választásokra
költségvetés elfogadásáért. 2024-ben kerül sor.
● Nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos
döntéshozatal. Az Európai Tanács

● Az EU bővítésével kapcsolatos döntéshozatal.
● A tagállamok javaslata alapján a Bizottság A brüsszeli székhelyű Európai Tanács valamennyi uni-
elnökének megválasztása, ezt követően a teljes ós tagállam állam- és kormányfőiből, az Európai Bi-
Bizottság jóváhagyása. zottság elnökéből, valamint az Unió külügyi és biz-
● A Bizottság munkaprogramjának felülvizsgálata tonságpolitikai főképviselőjéből áll.
és a Bizottság felkérése jogalkotási javaslatok
tételére.
Az Európai Tanács az EU politikai menetrendjének A Tanács
meghatározása érdekében tömöríti az EU vezetőit.
Az Európai Tanács az uniós tagállamok közötti politi-
kai együttműködés legmagasabb szintjét képviseli. A Tanács a Parlamenttel együtt az EU legfontosabb
Az Európai Tanács az EU vezetői közötti (általában döntéshozó szerve. Másik neve: az Európai Unió Ta-
negyedévente megrendezett) csúcstalálkozók formá- nácsa. A Tanács keretében az egyes tagállamok kor-
jában ülésezik, amelyeket az Európai Tanács elnöke mányainak miniszterei üléseznek jogszabályok meg-
vezet. Az elnök sürgős kérdések kezelése érdekében vitatása, módosítása és elfogadása, valamint
további üléseket hívhat össze. 2019 júliusában az szakpolitikák koordinálása érdekében. A miniszterek
Európai Tanács megválasztott elnöke a 2019. decem- hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a kormányukat
ber 1. és 2022. május 31. közötti időszakra Charles elkötelezzék az ezeken az üléseken elfogadott intéz-
Michel lett, akit a 2022. június 1. és 2024. november kedések iránt. A Tanács elnökségét az uniós tagálla-
24 közötti időszakra újraválasztottak. mok egymást 6 hónaponként váltva látják el, az el-
nökség a Tanács valamennyi ülése elnöki feladatainak 59
Az Európai Tanács általában egyhangúlag, illetve bi- ellátásáért és a menetrendek meghatározásáért
zonyos esetekben minősített többséggel határoz. felel.
Az Európai Tanács: A Tanács:
● dönt az EU általános irányvonaláról és politikai
● a Parlamenttel együtt tárgyal a Bizottság
prioritásairól, de nem törvénykezik; javaslatain alapuló uniós jogszabályokról és
● a kormányközi együttműködés alacsonyabb
elfogadja őket;
szintjein nem rendezhető, összetett vagy ● koordinálja az uniós országok szakpolitikáit;
érzékeny kérdésekkel foglalkozik; ● az Európai Tanács iránymutatásai alapján
● az EU stratégiai érdekeinek és védelmi
kidolgozza az EU kül- és biztonságpolitikáját;
vonatkozásainak figyelembevételével ● megköti az EU és más országok,
meghatározza az EU közös kül- és illetve nemzetközi szervezetek közötti
biztonságpolitikáját; megállapodásokat;
● kinevez és kijelöl bizonyos, kiemelkedő uniós
● a Parlamenttel közösen elfogadja az éves uniós
szintű feladatkörökbe szánt jelölteket, például költségvetést.
kinevezi az Európai Bizottság elnökét vagy az
Európai Központi Bank elnökét. A részt vevő miniszterek a megvitatott szakpolitikával
foglalkozó miniszterek. A környezetvédelmi miniszte-
Az Európai Tanács minden kérdéssel kapcsolatban: rek például a Környezetvédelmi Tanács keretében
● felkérheti a Bizottságot arra, hogy tegyen üléseznek. A miniszterek évente néhány alkalommal
javaslatot a kezelésére; üléseznek az EU-val kapcsolatos döntések meghoza-
● átutalhatja a kérdést az Európai Unió tala érdekében, a kormányzati tisztviselők azonban
Tanácsához, hogy az foglalkozzon vele. egész évben tartanak értekezleteket a szakpolitika
részletes kérdéseinek megvitatása érdekében.
A döntések elfogadásához általában minősített több-
ségre van szükség: ez a tagállamok 55%-át jelenti,
amely államok egyúttal az EU teljes lakosságának
legalább 65%-át képviselik. Egyes témakörök, például
a külpolitika és az adózás, egyhangú szavazatot igé-
nyelnek (azokat minden tagállamnak támogatnia
kell), az eljárási és igazgatási kérdésekhez pedig egy-
szerű többség szükséges.
A Tanács nem tévesztendő össze az Európa Tanác�-
csal, amely nem európai uniós szerv, hanem a de-
mokrácia Európán belüli előmozdítása, valamint az
emberi jogok és a jogállamiság Európán belüli védel-
me érdekében létrehozott nemzetközi szervezet. Az
Európa Tanács 47 európai országot, köztük az EU
tagállamait tömöríti.
Az Európai Bizottság Tanácsadó bizottságok
Az Európai Bizottság az EU mindennapi működését A tanácsadó bizottságok (az Európai Gazdasági és
biztosító legfontosabb intézmény. Ez az egyetlen Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága)
olyan uniós intézmény, amely (gyakran a Parlament tanácsadó szerepet töltenek be a Parlament, a Ta-
vagy a Tanács kérését követően) jogszabályokra tehet nács és a Bizottság felé. Véleményt nyilvánítanak
javaslatot, noha azokról a Parlament és a Tanács a javasolt jogalkotási aktusokról. Az Európai Gazda-
szavaz. A Bizottság legtöbb munkatársa Brüsszelben sági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadal-
vagy Luxembourgban dolgozik, azonban az uniós tag- mat, míg a Régiók Európai Bizottsága a helyi és regi-
államok minden fővárosában vannak „képviseleti” onális hatóságokat képviseli.
irodák.
A Bizottság a 27 biztos alkotta biztosi testületből áll,
60 amelyben minden uniós tagállamnak egy-egy biztosa Nemzeti parlamentek
van; a biztosok számába az elnök, Ursula von der
Leyen, és az alelnökök is beleértendők. A tagállamok 27 nemzeti parlamentje a kormányuk
uniós tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzésével
A Bizottság elnökének kinevezését követően a Tanács
járul hozzá az EU megfelelő működéséhez, valamint

nevezi ki a többi 26 tagot a kinevezett elnök egyet- számos joggal rendelkezik, beleértve a jogalkotási
értésével. Ezt követően a Bizottságot mint egyetlen aktusok tervezeteivel kapcsolatos aggodalmaik kife-
testületet a Parlament hagyja jóvá szavazatával. jezéséhez való jogot.
A biztosok öt évig tartó hivatali idejük alatt a Bizott-
ság politikai vezetői. Minden egyes biztos számára az A nemzeti parlamentek indoklással ellátott véle-
elnök jelöli ki azt a konkrét szakpolitikai területet, ményt küldenek a Bizottságnak, ha úgy vélik, hogy
amelyért felelős. a jogalkotási aktus tervezete ellentmond a szubszi-
diaritás elvének: az EU csak ott lép fel, ahol az uniós
A Bizottság munkatársai a tagállami közszolgálat szintű fellépés hatékonyabb, mint a nemzeti szintű
megfelelői, és szervezeti egységekbe, úgynevezett fellépés, kivéve a kizárólagos hatáskörébe tartozó
főigazgatóságokba és szolgálatokba szerveződnek, területeket. Bizonyos feltételek teljesülése esetén
amelyek a nemzeti szintű minisztériumokhoz a Bizottság felülvizsgálja a javaslatát, és nyilvánosan
hasonlóak. megindokolja, hogy azt fenntartja, módosítja vagy
A Bizottság döntéshozatala a biztosi testület testületi visszavonja-e.
felelősségén alapul. A döntéshozatali folyamat során A Bizottság állandó politikai párbeszédet folytat
valamennyi biztos egyenlő, és egyenlő mértékben a nemzeti parlamentekkel, amelyek a saját kezdemé-
elszámoltatható ezekért a döntésekért. A biztosok – nyezésükre a Bizottság bármely jogalkotási vagy
bizonyos, engedélyezett esetektől eltekintve – nem politikai kezdeményezésével, illetve bármilyen politi-
rendelkeznek egyéni döntéshozatali hatáskörrel. kai témával kapcsolatban elküldik a véleményüket.
A biztosok között nyolc alelnök van (köztük három
ügyvezető alelnök, valamint az Unió külügyi és biz-
tonságpolitikai főképviselője), akik a szokásos biztosi Az Európai Központi Bank és az
portfólión felül látják el ezeket a szerepköröket. Az Európai Beruházási Bank
alelnökök az elnök nevében járnak el, és több biztos-
sal együtt koordinálják a felelősségi körükbe tartozó Az Európai Központi Bank az összes tagállamot tö-
munkát. A von der Leyen elnök által 2019 júliusában mörítő gazdasági és monetáris unió független intéz-
előterjesztett politikai iránymutatások hat kiemelt ménye. Határozatait a kormányok vagy más uniós
célt tűztek ki Európa számára. intézmények utasításainak kikérése vagy elfogadása
A döntések meghozatala általában konszenzus alap- nélkül hozza. Elsődleges célja, hogy a fogyasztói árak
ján történik, de szavazásra is sor kerülhet. Ebben az alacsony és stabil inflációjának biztosítása révén
esetben a döntések meghozatala egyszerű többség- fenntartsa az euróövezeten belüli monetáris
gel történik, minden biztos egy-egy szavazattal ren- stabilitást.
delkezik. Ezt követően a megfelelő főigazgatóság Az Európai Beruházási Bank az EU Bankja. A bank
veszi át az ügyet. Erre általában jogalkotási javasla- a tagállamok tulajdona, és az a feladata, hogy az EU
tok tervezete formájában kerül sor. célkitűzéseit támogató beruházásokra hitelt nyújtson.
A bank hangsúlyosan kezeli az EU munkahelyterem-
tési és növekedési potenciáljának fokozását, valamint
az éghajlat-politikának és az uniós szakpolitikáknak
az Unió határain kívüli támogatását.
Európai uniós ügynökségek problémákkal foglalkoznak. Jelentős hatást fejtenek
ki, különböző területeken – például a kiberbiztonság,
az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság, a környezet-
Az EU munkáját számos uniós ügynökség segíti, ame- védelem, az alapvető jogok és a határbiztonság te-
lyek az uniós jog értelmében konkrét feladatok ellá- rületén – szakismeretekkel látják el az uniós intézmé-
tására létrehozott önálló jogalanyok. Az ügynökségek nyeket és a tagállamokat.
az EU-ban élők mindennapjait érintő kérdésekkel és
61
2
DÖNTÉSHOZATAL
Az EU döntéshozatali folyamatában különböző intéz-
mények vesznek részt, kiemelten a Parlament, a Ta-
nács és a Bizottság.
Rendszerint a Bizottság tesz új jogi aktusokra irányuló
csoportját, hogy elérjenek egy meghatározott
célt. Az irányelveket általában át kell ültetni
a nemzeti jogba ahhoz, hogy hatályossá
váljanak. Fontos, hogy az irányelv az elérendő
célt határozza meg: a tagállamok önállóan
javaslatokat, amelyeket a későbbiekben a Parlament
és a Tanács fogad el. Egyes esetekben ezt a Tanács döntenek arról, hogy a célt milyen eszközzel
önmaga megteheti. kívánják elérni.
● A határozat címzettjei lehetnek tagállamok,
Annak biztosítása érdekében, hogy az EU a lehető személyek csoportjai, sőt magánszemélyek is.
leghatékonyabb módon valósítsa meg célkitűzéseit, A határozat teljes egészében kötelező. Határozat
a Bizottság felméri a szakpolitikák, jogszabályok és útján szabályozza az EU például a vállalatok
egyéb fontos intézkedések várt és tényleges hatásait. tervezett összeolvadását.
Továbbá bevonja a polgárokat és az érdekelt feleket ● Az ajánlások és a vélemények lehetővé
62 a szakpolitikai ciklus valamennyi szakaszában a ter- teszik az uniós intézmények számára, hogy
vezéstől a javaslaton és a végrehajtáson át az érté- véleményt nyilvánítsanak a tagállamok és
kelésig és a későbbi felülvizsgálatig. bizonyos esetekben egyes polgárok számára;
Az új jogalkotási kezdeményezések vagy a meglévő a vélemény nem kötelező érvényű, és nem
jogszabályok tervezett értékelésének bejelentése ér- keletkeztet jogi kötelezettséget a címzett

dekében a Bizottság bevezető hatásvizsgálatokat személy vagy szervezet számára.
vagy ütemterveket tesz közzé. A javasolt intézkedések Az új uniós jogi aktusra irányuló javaslatok kivétel
potenciális gazdasági, társadalmi és környezetvédel- nélkül valamely szerződés konkrét cikkének – vagyis
mi következményeinek elemzésére és jelentésére a javaslat jogalapjának – megfelelőek. Ez határozza
a jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatok- meg, hogy melyik jogalkotási eljárás követendő.
ban kerül sor.
A jogszabályok többségének meghozatala az úgyne-
Mi a helyzet a már hatályban lévő jogszabályokkal vezett rendes jogalkotási eljárás keretében történik.
vagy kezdeményezésekkel? A már elegendő ideje be-
vezetett kezdeményezéseket kiértékelik az általános
kritériumokhoz viszonyított teljesítményük ellenőrzé- Rendes jogalkotási eljárás
se érdekében. Ennek részeként a Célravezető és ha-
tásos szabályozás programja (REFIT) azonosítja A rendes jogalkotási eljárás, más néven az együtt-
a szabályozási költségek csökkentésére és a meglévő döntési eljárás az uniós jogszabályok elfogadásának
jogszabályok egyszerűsítésére irányuló lehetősége- leggyakoribb eljárása. Ennek keretében a Parlament
ket. és a Tanács egymással egyenrangú félként jár el, és
Többféle jogi aktus létezik, amelyek alkalmazása el- az így elfogadott jogszabályok a Parlament és a Ta-
térő módon történik. nács közös jogi aktusainak minősülnek. Az uniós jog-
szabályok túlnyomó többsége – többek között a fo-
● A rendelet olyan jogszabály, amely valamennyi
g ya sz tói jogok ra , a kör nyezet védelemre és
tagállamban közvetlenül alkalmazandó a közlekedésre vonatkozó szabályozás is – így jön
és kötelező. A rendeletet nem kell átültetni létre. A rendes jogalkotási eljárás keretében a Bizott-
a tagállami jogba, bár előfordulhat, hogy egyes ság javaslatot terjeszt elő, amelyet a Parlamentnek
nemzeti jogszabályokat módosítani kell, hogy és a Tanácsnak is el kell fogadnia. A javaslat beérke-
azok összhangba kerüljenek az uniós rendelettel. zését követően a folyamat menete a következő.
● Az irányelv olyan jogszabály, amely arra
kötelezi a tagállamokat vagy a tagállamok egy

Az első olvasat olvasatbeli megállapodás). Ha a két intézmény
nem tud közös döntésre jutni a javasolt jogi
aktussal kapcsolatban, az a Parlament és
● A Parlament bizottságai megvitatják a Tanács egyenlő számú képviselőjéből álló
a javaslatot. A javaslat bármely módosítását egyeztetőbizottság elé kerül. Ezt az egyeztetési
ezek a bizottságok terjesztik elő és szavazzák eljárást ritkán alkalmazzák. A jogi aktusok
meg. A javaslat ezt követően a teljes Parlament többségének elfogadására rendes jogalkotási
elé kerül, amely plenáris ülésen szavaz róla (és eljárást követően, az első vagy a második
a további módosításairól). olvasatban kerül sor.
● A Tanács és a tagállamok részletesen ● A végleges szöveg elfogadását és minden
megvizsgálják a jogszabályokat, amelyek fordítás elkészítését követően a jogszabály újra
megvitatására többnyire köztisztviselői átkerül a Parlamenthez és a Tanácshoz, hogy
munkacsoportokban kerül sor. Sok kérdés jogi aktusként elfogadhassák. Ezt követően
rendezhető ezen a szakmai szinten vagy az EU hivatalos nyelvein közzétételre kerül az 63
a közvetlenül felette lévő szinteken, noha Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabály
előfordulhat, hogy egyes kérdéseket az illetékes pontosan meghatározza, hogy mikor kell
miniszterek ülésein kell véglegesíteni. A Tanács végrehajtani a tagállamokban, illetve rendelet
politikai megállapodásra jut a jogszabályokról: esetén a hatálybalépés időpontját.
erre sor kerülhet a Parlament általi szavazás
előtt vagy után. A parlamenti szavazást A Bizottság bíróság elé utalhatja a tagállamokat, és
követően a politikai megállapodást hivatalos az uniós jogszabályok végrehajtásának elmulasztása
közös állásponttá alakítják. Ha a Tanács közös esetén a szankcionálásukat kérheti. Az uniós jogsza-
álláspontja eltér a parlamenti szavazással bályok érvényesítése szinte kivétel nélkül a tagálla-
elfogadott állásponttól, a jogszabályok mokban történik. Ez néha a szabályok különböző or-
a nézetkülönbségek megoldása érdekében szágbeli egyenlőtlen végrehajtásával kapcsolatos
átkerülnek második olvasatba. panaszokat eredményezhet. Egyes döntések érvénye-
● A Parlament és a Tanács képviselői ezt követően sítése közvetlenül uniós szinten történik, nevezetesen
gyakran informálisan találkoznak annak a versenyjog, például antitrösztügyek esetén. További
érdekében, hogy az álláspontjuk hivatalossá információkért lásd ennek a résznek a 3 – Az uniós
tétele előtt megkíséreljék őket egymás között jogszabályok betar tásának biztosítása című
egyeztetni. Ha egyetértenek, a Tanács ugyanazt fejezetét.
a szöveget fogadja el, mint a Parlament, és
a javaslat jogszabállyá válik. Ez az úgynevezett Kivel folyik még egyeztetés?
első olvasatbeli megállapodás.
Számos szakpolitikai területen való döntéshozatalkor
a Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztet az
A második olvasat Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (amely-
nek Christa Schweng az elnöke).
● Ha első olvasatban nem születik megállapodás,
megkezdődik a második olvasat. Ez az első A régiók szempontjából releváns kérdésekről a Parla-
olvasathoz hasonló módon zajlik, de ezúttal mentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak konzultálnia
a Parlament vizsgálja meg a Tanács által kell a Régiók Európai Bizottságával (amelynek elnöke
javasolt módosításokat és szavaz azokról, Apostolos Tzitzikostas).
ezt követően a Tanács mérlegeli a Parlament A bizottságok véleménye nem kötelező az uniós in-
javaslatát. A második olvasat gyorsabb tézményekre nézve.
folyamat, mint az első, mivel csak a Parlament Ezenfelül más intézményekkel és szervekkel is folyhat
és a Tanács álláspontja közötti eltérések egyeztetés, ha valamely javaslat az érdekkörükbe
vitathatók meg, és a különböző elemek időben vagy a szakterületükbe tartozik, például az Európai
korlátozottak. Központi Bankkal gazdasági vagy pénzügyekre vo-
● Előfordulhat, hogy a Parlament és a Tanács natkozó javaslatok esetén.
megállapodik ebben a szakaszban (második
A polgárok a politikai döntéshozatali és jogszabályal-
Nemzeti felügyelet kotási folyamat kulcsfontosságú szakaszaiban el-
mondhatják a véleményüket a Bizottság kezdemé-
A nemzeti parlamentek a Parlamenttel és a Tanáccsal nyezéseiről. Az „Ossza meg velünk véleményét!”
egy időben kapják meg a jogalkotási aktusok terve- portálon keresztül a polgárok és az érdekelt felek
zetét. A nemzeti parlamentek véleményt nyilváníthat- különböző módon oszthatják meg véleményüket.
nak annak biztosítása érdekében, hogy a döntések
● A Bizottság először egy bevezető hatásvizsgálat
meghozatalára a legmegfelelőbb szinten kerüljön sor.
A nemzeti parlamentek figyelemmel kísérik a szub- vagy ütemterv közzétételével bejelenti az új
szidiaritás elvének alkalmazását az uniós döntésho- kezdeményezést vagy egy meglévő politika
zatalban, és „indokolással ellátott véleményeket” vagy jogszabály értékelését. A polgároknak
adhatnak ki, amikor megítélésük szerint ez az elv és az érdekelt feleknek 4 hetük van arra,
sérül. hogy visszajelzést adjanak, amely ugyanezen
a weboldalon lesz közzétéve.
64 ● Az új kezdeményezés vagy értékelés kidolgozása
Polgári szerepvállalás során a Bizottság nyilvános konzultációt folytat
a 12 hétig elérhető online kérdőíveken keresztül.
Minden uniós polgár jogosult arra, hogy az EU hiva- ● Miután a Bizottság véglegesítette és
talos nyelveinek egyikén – panasz vagy kérelem for- a Parlament és a Tanács számára benyújtotta
májában – az EU tevékenységi körébe tartozó kérdés- a jogalkotási javaslatot, a polgároknak ismét
sel kapcsolatos petíciót nyújtson be a Parlamentnek. lehetőségük van arra, hogy véleményezzék azt.
A petíciókat a Parlament Petíciós Bizottsága vizsgálja A bizottsági javaslatokra vonatkozó visszajelzési
meg, amely döntést hoz az elfogadhatóságukról és időszak 8 hét, amelyet követően a véleményeket
foglalkozik velük. a Parlament és a Bizottság megkapja, hogy
A polgárok közvetlenül is részt vehetnek az uniós azokat figyelembe vehesse a tárgyalások során.
szakpolitikák kidolgozásában, oly módon, hogy felké- ● Az „Ossza meg velünk véleményét:
rik a Bizottságot az EU jogalkotási hatáskörébe tar- Egyszerűsítsünk!” portálon keresztül a polgárok
tozó kérdésekkel kapcsolatos javaslat megtételére. bármikor javaslatokat tehetnek a Bizottság
Ezt az úgynevezett európai polgári kezdeményezést számára a meglévő jogszabályok vagy politikák
az uniós tagállamok közül legalább hét tagállam leg- egyszerűsítésével, valamint hatékonyabbá és
alább 1 millió uniós polgárának támogatnia kell. Kö- érthetőbbé tételével kapcsolatban.
vetelmény, hogy mind a hét tagállamban legalább
bizonyos számú polgár aláírja.
A tagállami szakpolitikák Nemzetközi megállapodások
koordinációja – megkötése
a gazdaságpolitika példája
A Tanács évente számos megállapodást köt (azaz ír
A gazdasági és monetáris unió keretében az EU gaz- alá) az EU és nem uniós országok között, valamint
daságpolitikája a nemzeti gazdaságpolitikák szoros nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások
koordinációján alapul. Ezt a koordinációt a gazdasági vonatkozhatnak átfogó területekre, például kereske-
és pénzügyminiszterek végzik, akik együtt alkotják delemre, együttműködésre és fejlesztésre, illetve
a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsot. foglalkozhatnak konkrét témakörökkel, például text-
iltermékekkel, halászattal, tudománnyal és techno-
Az eurócsoport az euróövezet tagjainak gazdaság- és
lógiával vagy közlekedéssel. A rendes jogalkotási el-
pénzügyminisztereiből áll, amely a gazdaságpolitikák
járás keretébe tartozó területekre vonatkozó
összehangolása révén mozdítja elő a gazdasági nö- 65
valamennyi nemzetközi megállapodáshoz a Parla-
vekedést és a pénzügyi stabilitást az euróövezeten
ment jóváhagyása szükséges.
belül.
Az uniós költségvetés
Közös kül- és biztonságpolitika jóváhagyása
A közös kül- és biztonságpolitika elsősorban a bizton- Az EU éves költségvetéséről a Parlament és a Tanács
sági és védelmi vonatkozású diplomácia és fellépés közösen határoz. Ha a két intézmény nem ért egyet,
bonyolítására hivatott, szervezett és elfogadott uniós ezt követően egyeztetési eljárásra kerül sor a költség-
külpolitika. A döntéseket a Tanácson belül a tagálla- vetés jóváhagyásáig. További információkért lásd
moknak egyhangúlag kell elfogadniuk, de elfogadá- ennek a résznek a 4 – Fellépés: az uniós költségvetés
sukat követően bizonyos aspektusokról minősített című fejezetét.
többséggel történő szavazás útján is lehet további
döntést hozni. Az EU külpolitikáját miniszteri szinten
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és
a Bizottság alelnöke, jelenleg Josep Borrell Fontelles
képviseli, aki a külügyminiszterek ülésének elnöki
tisztségét is betölti.
3
AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA
Az Európai Unió Bírósága biztosítja, hogy az uniós
jogszabályokat az egyes tagállamokban egyformán
értelmezzék és alkalmazzák. A Bíróság a tagállamok,
az uniós intézmények, vállalkozások és magánsze-
mélyek közötti jogviták rendezésére rendelkezik ha-
●
a Bíróság plenáris ülése vitatja meg.
Szóbeli szakasz. Ez nyilvános tárgyalás:
mindkét oldal képviseletében az ügyvédek
előadják álláspontjukat a bíráknak és
a főtanácsnoknak, akik kérdéseket intézhetnek
táskörrel. A hozzá beérkező több ezer ügy kezelésé- hozzájuk. Ha a Bíróság úgy határoz, hogy
h e z k é t f ő s ze r v r e o s zl i k : a B ír ó s á g r a é s főtanácsnoki indítványra van szükség, annak
a Törvényszékre. kiadására a tárgyalás utáni néhány héten belül
Ha magánszemélyeket vagy gazdasági társaságokat sor kerül. A bírák ezt követően tanácskoznak és
valamely uniós intézmény vagy alkalmazottja fellé- kihirdetik ítéletüket.
pése vagy fellépésének hiánya miatt kár ért, kétféle- A törvényszéki eljárás hasonló, azzal a kivétellel, hogy
képpen indíthatnak keresetet ellenük a Bíróságon: az ügyek többségét három bíró tárgyalja, és nincs
66 ● közvetett módon, a nemzeti bíróságok főtanácsnok.
közreműködésével, amelyek határozhatnak úgy, Egyéb igazságügyi intézmények
hogy az ügyet a Bíróság elé utalják; Az európai ombudsman panaszokat kap és vizsgál ki,
● közvetlenül a Törvényszék előtt, ha valamely
és segít az uniós intézményeknél és más szerveknél
uniós intézmény határozata közvetlenül és előforduló hivatali visszásságok feltárásában. Bár-

egyénileg érinti őket. mely uniós tagállam polgára, letelepedett lakosa,
Ha valaki úgy ítéli meg, hogy bármely ország hatósá- egyesülete vagy vállalkozása panaszt tehet az
gai megsértik az uniós jogszabályokat, a hivatalos ombudsmannál.
panasztételi eljáráshoz folyamodhat. Az európai adatvédelmi biztos feladata az uniós pol-
gárok és letelepedett lakosok – uniós intézmények
Hogyan működik a Bíróság? által – elektronikus, írásos vagy vizuális formában
tárolt személyes adatainak és magánéletének védel-
Az ügyek feldolgozása két szakaszban történik. me. További feladata az e területre vonatkozó bevált
● Írásbeli szakasz. A felek írásbeli nyilatkozatot
gyakorlatok uniós intézmények és szervek körében
történő előmozdítása.
tesznek a Bíróságnak, emellett a nemzeti
hatóságok, az uniós intézmények és időnként
magánszemélyek is tehetnek észrevételeket.
Mindezt az előadó bíró foglalja össze, és
4
FELLÉPÉS: AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS
Az EU a költségvetés végrehajtásához 7 évig szilárd
alapot szolgáltató, hosszú távú kiadási terveket (az
úgynevezett többéves pénzügyi keret) fogad el. Ez
lehetővé teszi az EU számára, hogy az uniós hozzá-
adott értéket teremtő szakpolitikák finanszírozásával
Az EU éves költségvetéséről a Parlament és a Tanács
közösen határoz. A költségvetést a Parlament két,
egymást követő olvasatban vitatja meg, és az akkor
lép hatályba, amikor azt a Parlament elnöke aláírta.
A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyo-
kiegészítse a nemzeti költségvetéseket. A többéves mon követi a költségvetés felhasználásának módját,
pénzügyi keret megállapítja azokat a legmagasabb és a Parlament minden évben dönt arról, hogy a meg-
éves összegeket (felső határokat), amelyeket az EU előző pénzügyi évre vonatkozólag jóváhagyja-e
különböző kiadási kategóriánként (fejezetenként) el- a költségvetés Bizottság általi kezelését.
költhet. A jelenlegi költségvetés a 2021–2027 közötti 2022-ben az éves uniós költségvetés kb. 170 milli-
időszakra vonatkozik, és lehetővé teszi az EU számá- árd EUR volt, amely abszolút értékben jelentős ös�-
ra, hogy ebben az időszakban kb. 1,2 billió eurót fek- szeg, azonban a tagállami gazdaságok által éves
tessen be a hét uniós tevékenységi területen. Ez szinten előteremtett forrásoknak csak mintegy
a költségvetés támogatások és hitelek formájában 67
1%-a.
további 806,9 milliárd EUR kivételes összeggel egé-
szül ki a NextGenerationEU jóvoltából, amely a Co-
vid19-világjárvány társadalmi és gazdasági követ-
kezményeit kezelni hivatott uniós helyreállítási terv.
A 2021–2027-es hosszú távú uniós költségvetés és

a NextGenerationEU
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

149,5 (+ 11,5 az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretéből)
Kohézió, reziliencia és értékek
426,7 (+ 776,5 az Európai Uniós Helyreállítási
Eszköz keretéből)
Természeti erőforrások és környezet
401 (+ 18,9 az Európai Uniós Helyreállítási Összesen
Eszköz keretéből)
Migráció és határigazgatás
25,7
2,018
Biztonság és védelem billió euró
14,9
Szomszédság és a világ
110,6
Európai közigazgatás
82,5
Összesen: 2,018 billió euró
NextGenerationEU Hosszú távú költségvetés

806,9 1 210,9
Több program részesül további juttatásokban az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló
rendelet) 5. cikke alapján (a Horizont Európa, az InvestEU, „az EU az egészségért”, az Erasmus+, a Kreatív Európa, a Jogérvényesülés,
a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek program és az Integrált Határigazgatási Alap), az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (a továbbiakban:
a költségvetési rendelet) 15. cikke szerinti visszavont kötelezettségvállalások újbóli felhasználásából (Horizont Európa), valamint az Európai
Fejlesztési Alapból származó bevételekből (Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa). A pontos
kiegészítő juttatásokat évente határozzák meg.
2020. novemberi állapot szerint, minden összeg folyó árakon, milliárd euróban értendő.
Forrás: Európai Bizottság.

A Bizottság felel az uniós költségvetés, valamint általi végrehajtásának módjáról. Ez az eljárás teljes
a Parlament és a Tanács által elfogadott szakpoliti- körű elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosít,
kák és programok irányításáért és végrehajtásáért. és a mentesítés a megadásakor egy-egy adott évre
A tényleges végrehajtást és kiadásokat túlnyomó- vonatkozó elszámolások hivatalos lezárását
részt a nemzeti és a helyi hatóságok végzik, de annak eredményezi.
felügyeletéért a Bizottság felelős. A költségvetést Az Európai Számvevőszék az EU független külső el-
a Bizottság kezeli az Európai Számvevőszék szigorú lenőrző intézménye. A Számvevőszék azt ellenőrzi,
felügyelete mellett. Mindkét intézmény célja a haté- hogy az EU bevételei megfelelően befolynak-e, a ki-
kony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása. adásai jogszerűen és szabályosan merülnek-e fel, és
A Parlament a Tanács ajánlása nyomán évente dönt a pénzgazdálkodása hatékony és eredményes-e.
az uniós költségvetés végleges jóváhagyásáról, azaz Feladatait a többi uniós intézménytől és a kormá-
a „mentesítéséről”, az uniós költségvetés Bizottság nyoktól függetlenül látja el.
68
KAPCSOLATBA
SZERETNE LÉPNI
AZ EU-VAL?
Személyesen
Az Európai Unió területén több száz Europe Direct Tájékoztató Központ található. Keresse meg online
az Önhöz legközelebb eső központot (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Telefonon vagy írásban

A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos
kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
● az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak
fel díjat a hívásért),
● a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696,
● az alábbi nyomtatvány használatával: european-union.europa.eu/contact-eu/write-us_hu.
INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén (european-
union.europa.eu).
Uniós kiadványok
Az op.europa.eu/hu/publications címen uniós kiadványok tekinthetők meg és rendelhetők. Ha bizonyos
ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy
hazájának helyi dokumentációs központjától (european-union.europa.eu/contact-eu/meet-us_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok

Az EUR-Lex portálon bármelyik hivatalos nyelven hozzáférhetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től
megjelenő jogszabályai (eur-lex.europa.eu).
Uniós nyílt hozzáférésű adatok

A „data.europa.eu” portálon az uniós intézmények, szervek és ügynökségek nyílt hozzáférésű
adatkészletei érhetők el. Az adatok ingyen letölthetők és felhasználhatók, úgy kereskedelmi, mint nem
kereskedelmi célokra. Emellett a portálon keresztül a különböző európai országok számos adatkészlete
elérhető.

Az Európai unió-NA0420632HUN

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Európai unió-NA0420632HUN

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei

Print ISBN 978-92-76-24648-0 doi:10.2775/216019 NA-04-20-632-HU-C

Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei����������������������������������������������������������5

Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió������������������������������57

Az első rész röviden kifejti, hogy mi az Európai Unió.

A „Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió?” című

A kékkel szedett szövegek hiperhivatkozások az e kiadvány HTML és PDF

Mit tesz az Európai Unió?

valamint a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk

További információk: https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/coronavirus-response_hu

Az egészségügy az Európai Unió egyik fő prioritása. Az EU

Jóllehet az egészségügyi ellátás megszervezése az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az EU kiegészíti

Mit tesz az Európai Unió?

További információk: https://ec.europa.eu/health/home_hu

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás jelentős fenyegetést jelent Európában és a világ más részein.

2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé. Ez a cél

● az innováció előmozdítása az iparban;

● tisztább, olcsóbb és egészségesebb közlekedési formák

bevezetése mind az egyéni, mind a közösségi közlekedésben;

● az épületek energiahatékonyságának javítása;

● együttműködés nemzetközi partnereinkkel a globális környezetvédelmi szabványok szigorítása érdekében.

További információk: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu

Az EU keményen dolgozik azért, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges

Az EU fellép az éghajlatváltozás és következményei, így főképp bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése

Mit tesz az Európai Unió?

További információk: https://ec.europa.eu/clima/index_hu

Az uniós környezetvédelmi előírások a legszigorúbbak közé tartoznak

Mit tesz az Európai Unió?

EU Environment @EU_ENV @ourplanet_eu

Az EU energiapolitikájának célja, hogy gondoskodjon a biztonságos,

Mit tesz az Európai Unió?

integrálására irányuló projekteket;

Akkumulátorszövetség létrehozása, melynek célja az akkumulátortechnológia és gyártási kapacitás

hátra” elv tiszteletben tartásával; valamint

További információk: https://energy.ec.europa.eu/index_en

Az EU közlekedéspolitikája segít mozgásban tartani a gazdaságot:

Európának hatékony közlekedési kapcsolatokra van szüksége a vállalkozások, a növekedés és a foglalkoztatás

Mit tesz az Európai Unió?

További információk: https://ec.europa.eu/transport/index_en

Az uniós költségvetésből finanszírozott, mindegyik uniós országban alkalmazandó közös agrárpolitika az EU

Mit tesz az Európai Unió?

vetlen kifizetések, melyek ellensúlyozzák a gazdálkodással

gálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi

zásával), melyek előmozdítják az innovációt és a versenyké-

További információk: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries_hu

EUAgri @EUAgri @EUAgrifood

Mit tesz az Európai Unió?

van a tengeri megújuló energia kitermeléséhez, mivel területén

További információk: https://ec.europa.eu/oceans-and-fisheries/index_hu

A gazdasági és monetáris unió EU-szerte közös alapot biztosít a stabilitás,

A gazdasági és monetáris unió összehangolt gazdasági és költségvetési politikák, a pénzügyi intézményekre

Mit tesz az Európai Unió?

A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: G azdaság , pénz ü gyek és az euró

● a gazdasági stabilitás előmozdítása;

● a gazdasági és monetáris unió hatékony működésének

pénzügyi válságok során;

Bár mind a 27 tagállam tagja a gazdasági és monetáris unió-

További információk: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro_hu

A foglalkoztatáspolitikák és a szociális ügyek tekintetében a felelősség megoszlik az EU és a tagállamai között.

● minőségi munkahelyek teremtése Unió-szerte;

● a munkavállalók támogatása abban, hogy saját országuk-

ban vagy más uniós országban munkát találjanak;

● a szociális biztonsági rendszerek összehangolása és korsze-

Az Európai Unió: A szervezet és tevékenységei��5

Hogyan hoz döntéseket és hogyan lép fel az Európai Unió��57

A Z E U R Ó PA I U N I Ó T E V É K E N Y S ÉG E I: U niós szomszédságpolitika és bővítés