Csernobil 28 évvel később – Örök tanulság

Csernobil 28 évvel később

1986-ban a Szovjetunióban atomcsapásra

készülődtek.
Nem tudták, hogy épp akkor élik át.

A Greenpeace határozottan elutasítja az atomenergia

polgári, elektromos energia termelésére történő felhasz-
nálását: mert veszélyes, szennyező, drága, és hozzájárul
a nukleáris fegyverek terjedéséhez. Továbbra sincs biztos
megoldás a kiégett fűtőelemek és más radioaktív anya-
gok hosszú távú tárolására.

Mindezek miatt az atomenergiát fokozatosan ki kell vezet-

ni, és a már ma is rendelkezésre álló, megújuló energiafor-
rásokat használó technológiákkal kell helyettesíteni.

Paks 2 reaktoraira nincs szükség, a megújulók gyors fejlődé-

se, együtt az energiahatékonyság növelésével biztonságos
és független jövőt jelenthet nekünk és a következő generá-
cióknak.

Hogy nekik soha ne kelljen egy, a csernobilihez vagy a

fukusimaihoz hasonló katasztrófát átélniük.
© Clive Shirley / Signum / Greenpeace (1994) © Greenpeace / Vitaly Barzdyka

Az évforduló alkalmával a Greenpeace

különleges és megrázó képösszeállítást
készített az elmúlt 28 év fotóiból.
Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest
Csernobil 28 évvel később

1986. április 26-án hajnalban két robbanás történt a csernobili

4-es reaktorban. Tíz napon keresztül égett az erőmű, a robba-
nások és a tűz következtében a Hirosimára és Nagaszakira ledo-
bott atombombák együttes radioaktivitásának több százszorosa
került a levegőbe.

A világ egyik legnagyobb atomerőművében történt katasztró-

fát a reaktor tervezési hibái és emberi hiba okozták. A kijevi köz-
pont kérésére a személyzet húsvét szombat éjszakáján bizton-
sági kísérletet végzett, melynek során kikapcsolták a biztonsági
automatikát és veszélyesen alacsony szintre csökkentették a
reaktor teljesítményét. A tervezési hibák miatt instabillá vált a reak-
tor, a teljesítmény hirtelen növekedni kezdett, a kezelőszemélyzet
beavatkozása pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet.

© Clive Shirley / Signum / Greenpeace (1995)

A reaktorban két robbanás történt: a hűtővíz elforrása gőzrobba-

nást okozott, amelyet hidrogénrobbanás követett. A robbanások
leszakították a reaktor tetejét, és szétrombolták az épületet. A rob-
banásokat követő tűzben 750 méteres magasságig felcsapó tűzcsó-
va szétszórta a radioaktív részecskéket (uránt és plutónium-oxidot)
a légkörben, amelyek nemcsak a mai Ukrajna, Fehéroroszország
és Oroszország egy részét terítették be, hanem egészen Nyugat-
Európáig eljutottak.

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

 Csernobil 28 évvel később

A katasztrófa méreteit nagymértékben fokozta a szovjet

vezetés titkolózása. Április 28-án a svéd monitoringállomások
a radioaktivitás jelentős növekedését, a normális értékek negy-
venszeresét mérték a légkörben. Ezt követően a szovjet fél beis-
merte a baleset tényét, de továbbra is titkolta annak mértékét.

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

A következő néhány évben mintegy 600 000 ember vett részt

a mentési munkálatokban, amelyek egyik fő célja az volt, hogy
elzárják a megrongálódott reaktort a környezettől.
Ma Csernobil körül 30 kilométeres biztonsági zónát tartanak
fenn.

© Greenpeace / Veronika Leitinger (1991)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később
(c) Greenpeace

Több ENSZ-szervezet és a három leginkább érintett ország rész-

vételével 2006-ra készült el az addigi legátfogóbb egészségügyi
tanulmány. A katasztrófa körülbelül 50 ember azonnali halálát
okozta. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése azt állítja, a köz-
vetlenül a sugárzás miatti halálozások száma 9000-re tehető.
A jelentés leszögezi: „nem lehetséges a halálos rákbetegségek
számának pontos megbecslése.” (1)

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

A 2006-os TORCH jelentés 30 000–60 000 rákos megbetegedés

miatt bekövetkezett elhalálozást becsül. (2)
.

© Robert Knoth / Greenpeace (2005)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később
(c) Greenpeace

A hosszú távú egészségügyi hatások vonatkozásában komoly vita

alakult ki a szakértők között. A Greenpeace 52 nemzetközi szakértő
bevonásával szintén vizsgálta a katasztrófa egészségügyi követ-
kezményeit.

Összesítésük szerint a csernobili baleset mintegy 270 000 rákos

megbetegedésért és 93 000 rákos megbetegedés miatti halál-
esetért felelős. (3)

A jelentés szerint nagyságrendekkel több megbetegedés (töb-

bek között pajzsmirigyrák, leukémia, impotencia és szaporító-
szervi megbetegedés, terhességi és születési rendellenesség)
várható a vizsgált 3 országban.

A társadalmi hatások pedig felbecsülhetetlenek.

© Greenpeace / Steve Morgan (2005)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később
(c) Greenpeace

Ma is több mint 5 millió ember él Fehéroroszország, Oroszor-

szág és Ukrajna azon területein, ahol jól kimutatható a cézium-
137-szennyezés.

© Robert Knoth / Greenpeace (2005)

A katasztrófát követően mintegy 400 000 embert kellett kitele-

píteni a legsúlyosabban szennyezett területekről.

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később
(c) Greenpeace

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

© Robert Knoth / Greenpeace (2005)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később
(c) Greenpeace

A csernobili erőmű továbbra is megoldatlan problémát

jelent: az elöregedett és omladozó betonszarkofág a mai
napig szivárog. Az új szarkofág építésének 1,5 milliárd dol-
láros költségeit az EBRD kezelésében álló pénzügyi alap
finanszírozza. A munkálatok befejezését 2015-re tervezik
– persze csak akkor, ha az ukrán válság nem érinti a projek-
tet és helyszínét. (4)

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

© Jan Grarup / Noor / Greenpeace (2011)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest

 Csernobil 28 évvel később

© Robert Knoth / Greenpeace (2005)

Hivatkozások: További információk:
(1) http://www.who.int/ionizing_radiation/chernobyl/backgrounder/en/ Schmidt Hajnalka
(2) http://www.chernobylreport.org/torch.pdf szóvivő, Greenpeace
hajnalka.schmidt@greenpeace.org
(3) http://www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/nuclear/2011/Chernobyl%2025%20Years%20factsheets.pdf
(4) http://www.ebrd.com/pages/sector/nuclearsafety/chernobyl-decommissioning.shtml
Nyitókép: © Robert Knoth / Greenpeace (2005)

Greenpeace Magyarország Egyesület H-1143 Zászlós utca 54. Budapest