Heves megyében a török kiűzése után jezsuita atyák járták a falvakat és vándor-tanítóként oktatták a népet és a gyerekeket.

Az iskolai keretben történő oktatás az 1770-es években még szoros kapcsolatban állt a vallással (katolikus, különböző protestáns
egyházakkal).

1770-től találhatunk írásos anyagot arról, hogy Kompolton római katolikus elemi népiskola működött. Az iskolaigazgatók természetesen
mindig a lelkészek voltak.

Mária Terézia 1769-ben elrendelte, hogy a népiskolák legfontosabb adatait írják össze. E felmérés célja, hogy " a gyermeknevelést jobb
karba lehessen hozni". Eszerint a német ajkú telepes községek helyzete nem volt rossznak mondható. A fiúk és a lányok koedukációja
általános volt. A hittan egyetlen iskola tanrendjéből sem hiányozhatott. Azonban élesen elkülönült az írás és az olvasás tanítása.
Mivel általában nem volt az iskola számára megfelelő épület, így az iskolamester saját lakásában tanította a gyermekeket kezdetben a szülők
által fizetett tandíjért, majd később községi alkalmazottként kapott bérért.
A felmérést végzők megjegyzik, hogy a tanítás hatékonysága nem kielégítő, mert a szülők nem küldik iskolába gyereküket, hanem inkább
mezei munkákra viszik.

Kompolton 1770-1775 között Gyöll Antal volt a tanító.

A tanulók száma: 1770-ben 28 fő
1771-ben 60 fő
1774-ben 70 fő
1775-ben 60 fő.
Az írás és az olvasás tanítása mellett hetente kétszer hittan órán is részt kellett a tanulóknak venni.

Iskolát Kompolton először 1807-ben építettek a község költségén.

Az iskola a következő helységekből állt: iskolaszoba, tanítói lakás két szobával,konyha, kamra, fáskamra, istálló, pince és egy kis fészer.
A tanítás: délelőtt és délután is 4-4 óra hosszat tanultak. Egy tanító és egy segéd-
tanító oktatta a gyermekeket magyar és német nyelven. A hitoktatást
pedig a szomszédos község (Kápolna) plébánosa vagy annak segédje
végezte.
1857-ben az iskola alsó elemibe járó iskolaköteles gyermekek száma: 147
(73 fiú és 74 lány).
1868-ban 235 tanuló látogatta az iskolát és csak egyetlen tanító volt. A rendszertelen iskolábajárás és az elégtelen számú tanító azt
eredményezte, hogy a gyerekek négy-öt év után is alig tudtak írni és olvasni.

Az iskolák állapotát vizsgáló küldöttség a következőket írja:

" Kompoltra nézve az iskolája szűk, és rossz karban van."

1889-ben a testületi ülés jegyzőkönyve szerint két tanteremből álló iskola és kántorlak tervrajzát hagyta jóvá a testület, melynek költsége:
7188 forint.

1896-ig a tantermeket a gyerekek takarították, ekkor fogadtak fel "egy alkalmas tisztogató nőt".

1891-től első és második osztály, 1895-től harmadik és 1897-től pedig negyedik, ötödik és hatodik osztály is működik;
rendszeres nyári munka a gyermekeknek egy tanító felügyelete mellett.

1897. január 24-én kelt testületi ülés jegyzőkönyve szerint a Közigazgatási Bizottság 3162/96. számú határozata gazdasági ismétlő iskola
szerve- zésére kötelezi a községet. Az iskola célja a gazdasági tárgyak gyakor-lati tanítása.

1920-ban már három tantermes iskolája van a falunak. A bővítésre a tanulók számának növekedése miatt került sor.

Az 1921. évi XXX. törvénycikk, valamint ennek végrehajtásáról szóló 1922, évi kultuszminiszteri rendelet előírja a tankötelesek pontos
beiskolázását és iskolalátogatását. Ezzel jelentősen elősegítette az oktatás hatékonyságát. A nevelés céljává az erkölcs, a jellem és az akarat
nevelését tette.

1924-ben a képviselőtestület a gazdasági ismétlőiskola és sporttelep céljaira hét hold földet adományoz a község tulajdonában lévő
területből. Az isko- la állapotának megóvása, működtetése, a tanítók bérezése a község feladata volt.

A schematismusok (egyházi évkönyvek) adatai azt mutatják, hogy 1928-tól a tanítók az oktatás mellett más feladatokat is végeztek:
leventeoktatás, ismeretterjesztő tanfolyamok szervezése, az iskolai énekkar, a hitelszövetkezet, a fogyasztási szövetkezet, a tűzoltóegylet, az
analfabéta tanfolyam, a tejszövetkezet, a lövészegylet, a Katolikus Ifjúsági Egylet, a Katolikus Népszövetség hegyi csoportjának és a
népkönyvtárnak a vezetése... Ezen kívül műkedvelő előadások rendezése, népművelési tanfolyamok és mesedélutánok szervezése, gazdasági
tudósítás.

1946 decemberében kelt képviselőtestületi jegyzőkönyvben olvasható, hogy az elemi iskolát általános iskolává nevezték át, és így a tanulók
a régi négy éves középiskolai képesítést kapnak. A megnövekedett oktatási feladat miatt a meglévő három tanító mellé egy negyediket is
alkalmaztak. A tanítás váltakozva délelőtt és délután folyt. Először hat osztály volt, de a tanulók létszáma 200-ra emelkedett, így egy hetedik
osztályt is indítottak.

A háború után az iskola épületének állapota tarthatatlanná vált. A község elöljárósága szakértőt és anyagi segítséget kért a járási főjegyzőtől
az újjáépítésre. Támogatást azonban nem kapott, mert 1948. május 17-én a képviselőtestület úgy határozott, hogy az iskola és a tanítói lakás
rendbehozatalára úgy teremti meg a szükséges pénzt, hogy a község tulajdonában lévő kultúrház melletti telket és a kovácsműhely telkét a
rajta lévő épülettel együtt eladja. Az ingatlanok vételára azonban csak a kisebb javítások elvégzésére elegendő, ezért gyűjtés indul a faluban
az iskola újjáépítésére, melynek eredményeképp 3406 forint gyűlik össze.
Az 1948. évi XXXIII. törvény az iskolát államosította.
Még ebben az évben megalakult az Iskolaépítési Bizottság. Célja: a lakosság a pénzadományon kívül ingyenes munkával is részt vegyen az
iskola építésében, valamint az iskolának legyen ingyenes írószere, tanszere és bútora. A falu tehát kezdje el önerőből az építkezést és az
Országos Iskolaépítési Bizottság szükség szerint támogatni fogja. Az államosítás után a tanköteles gyerekek ingyen kaptak tankönyvet.
Ebben az időben az iskola igazgatója Halmai Lajos.

1950-ben az iskola megkapta a volt községház kertjét gyakorlókertnek. Az ott termelt és eladott termények árából 150 forintot volt
köteles a köz- ségnek befizetni.

1953-tól működik Úttörőcsapat az iskolában.

1958-tól vehető igénybe a napközi.

A pedagógusok a tanítás mellett továbbra is elláttak kulturális feladatokat.

1959-től bevezették az orosz nyelv oktatását. Kápolnáról járt át orosz szakos pedagógus, amíg ezt a feladatot helyben nem tudták
megoldani.

1960-tól már nyolc osztály van az iskolában hat tanulócsoportra osztva (két osztályt össze kellett vonni), a tanítás még mindig
váltott (délelőtt- délután).

Ekkor már megkezdődött a politechnika oktatása, iskolai énekkar alakult és szakkörök is működtek (fizika, kémia, biológia, fotó, bábcsoport,
néptánc).

1961-től vált általánossá, hogy a tanulók társadalmi munkát is végeztek a helyi kutatóintézetben, Tsz-ben és a hatvani cukorgyárban.
(Ebben az évben szükségessé vált a gyermek- és ifjuságvédelem, mert vannak gyerme- kek, akik veszélyeztetett körülmények között élnek.)

1961-ben szervezték meg a dolgozók iskolájának 7. és 8. osztályát, amely lehe- tővé tette, hogy akik nem végeztek csak hat elemit,
megszerezzék a 8 osztályos végzettséget, mert bizonyos munkahelyeken ez követelmény- nyé vált. A
felnőttek oktatása heti öt alkalommal az esti órákban tör- tént.

Az iskolában a hatvanas évek elejétől megkezdte tevékenységét a szülői munka-közösség. Feladata: az oktatómunka segítő támogatása,
ünnepek, rendezvények és a társadalmi munka szervezése.

1965-től Szülők Iskolája címmel pedagógiai előadássorozat indult, mely segítsé- get kívánt adni az érdeklődő szülőknek
gyermekeik nevelésében.

1966-ban már két iskolaépület és hét tanterem állt rendelkezésre, amely lehetővé tette a váltás nélküli tanítást.

Az iskolában azonban rendkívül zsúfolt osztályok is vannak (44 fő), ezért egyre sürgetőbbé vált egy új, nagyobb iskola építése. Ennek
gondolata 1972-ben merült fel, de a megvalósításra csak később került sor.
1976. augusztus 20-án került sor az új 4 tantermes iskolaépület átadására, amelynek építése 5.040.973 forintba került.

A község fejlődésének következtében a gyermekek létszáma is egyre növekedett.

1981-ben újabb iskolabővítés történt. A tantermek száma 8-ra emelkedett. Ekkor 316 gyermek látogatta az iskolát, 19
nevelő oktatott és 200 tanuló járt öt napközis csoportba.

A régi iskolában is folyik még a tanítás két tanteremben az első és a második osztályosok számára. Majd amikor ezt a két osztályt is el tudták
helyezni az új iskolában, a technika oktatására használják a két tantermet.

1983-ban az új iskolában könyvtárt létesítettek, amely egyaránt szolgálta az oktatást és persze a község lakosai számára is nyitva állt. A
könyvtárban különböző szakköröket, videóvetítéseket, kiállításokat. szerveztek a érdeklődőknek, és számos
ismeretterjesztő előadást tartottak itt, amelyre országos hírű előadókat hívtak.

1988-ban tovább bővítik az iskolát egy újabb épülettel. Így a régi iskolában végleg megszűnik a tanítás. (Ekkor készült el a nagyterem,
amelyet először a testnevelés órák számára készítettek,) jelenleg pedig külön- böző iskolai és községi kulturális rendezvényeket
tartanak itt.

1989 decemberében adták át a tornacsarnokot, azóta itt folyik a testnevelés ok- tatása, de sok helyi, körzeti sőt országos
sportrendezvények színhelye is.
A rendszerváltás után lehetővé vált, hogy a diákok - a kötelező orosz nyelv helyett - angol, német, francia nyelveket tanulhassanak. A tavalyi
évben pedig az iskola nyert egy pályázatot, amely nyelvi labor létrehozását támogatja.

1991-ben Tóth András kezdeményezésére megindul a gyermekek zenei képzése, egri zeneiskolai tanárok közreműködésével
(kezdetben 26 tanulóval, zongora és furulya oktatás). Majd 1996-ban megalakul a Kompolti Zeneiskola,
melynek igazgatója: Kissné Bozó Sarolta. A tanárok vál- lalkozásban oktatják a község és a szomszédos települések
gyermekeit. Bővül a választható hangszerek köre is: a már meglévő zongora és furulya mellett
gitáron, ütős- és különböző fúvós hangszeren is tanulhatnak a diákok.

1993-tól az iskolán belül büfé is működik, amelyet a -mindenkori- 8. osztályosok üzemeltetnek.

1991-ben két gyermeknéptánc-csoport is alakult (Forgószél, Kisgöncöl). Az együttesek rendszeresen szerepelnek hazai néptánc-
rendezvényeken és több alkalommal részt vettek már külföldi fesztiválokon is (Török- ország, Ciprus).
Öt éve működik gyermek-színjátszócsoport, külön az alsó- és felső tagozatosak számára, megyei szintű versenyeken is jól szerepeltek.

2
1995-ben dr. Kocsis László -kompolti származású budapesti ügyvéd- létrehozta a Kompolti Gyermekekért Alapítványt, amelynek célja
a diákok tanulmányai-, kulturális- és sporttevékenységét anyagilag támogassa.

Napjainkban a tanítás 16 tanteremben folyik. A jelenlegi 316 diák oktatását 29 pedagógus látja el. A technikai személyzet (takarítók,
konyhai dolgozók, karban-tartó, portás) száma: 9. Az adminisztrációs feladatokat iskolatitkár végzi.

Az anyaggyűjtés során talált írásos források bizonyítják, hogy a községben a tanulás és a művelődés iránti fogékonyság már "régi időktől
fogva él":
A községnek már 1770-ben van iskolája, 1898-ban iskolai könyvtára, majd 1902-től népkönyvtára és Kisgazda Olvasóköre 1910-től. Nem
kevés azoknak az értelmiségieknek a száma sem, akik Kompoltról származtak.