II.

Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziuma

Óvodai foglalkozásterv

Az óvodapedagógus neve: Darcsi Julianna

A foglalkozás helyszíne: -
A foglalkozás időpontja: - (őszi időszak)
Az óvodai gyermekcsoport neve: Bogyó és Babóca
A foglalkoztatott korcsoport: középső csoport
Az óvodai csoport létszáma:

Beregszász 2023
Tevékenységi forma: A külső világ tevékeny megismerése – matematikai
tartalommal
Témakör: Vásárlás, fizetés, mérés.
A foglalkozás célja és feladata:
Az érzékelés, érzékszervi kiemelés képességének fejlesztése, összehasonlítás. A
megfigyelés tudatosabbá tevése, ismerkedés a méréssel, mint a környezet
megismerési módszerével.
Motiváltság erősítése a közös matematikai tevékenységben.
A gyerekek saját tapasztalatból ismerkedjenek a könnyebb-nehezebb érzékelhető
kapcsolattal, éljék át, hogy a nehezebb felé billen a mérleg (vállfamérleg). Az
összemérés gyakorlása, az egységgel való mérés technikájának megismerése.
Fizetés pöttyözött korongokkal.
 Képességek fejlesztése:
- Szociális képességek terén: szokás-ismeret, érzelmek.
- Értelmi képességek terén: kognitív szféra: gondolkodási műveletek, emlékezet
fejlesztése.
- Verbális képességek terén: szókincs bővítése, nyelvi kifejezőképesség fejlesztése,
kommunikációs képesség fejlesztése.
- Testi képességek terén:
 Nevelési feladatok:
Egymás tevékenységének segítése, az együttműködés élményének átélése és
szokásának alakítása. A vásárlás szokásainak alakítása, viselkedési minták
követése, az egészség megőrzésére való figyelemfelkeltés.
A foglalkozáshoz szükséges eszközök: már előzőleg megvásárolt gyümölcsök és
zöldségek, néhány olyan áru, amelyet nem tömege szerint vásárolunk (csomag
petrezselyem, tojás), az áru kínálására alkalmas papírládák, vállfa-mérleg, a
gyűjtött vadgesztenyék, kosarak, pénztárcák, pöttyözött korongok.
A foglalkozás szervezeti formája: kötött.
A foglalkozás munkaformája: csoportos.
A foglalkozás időtartama: 20 perc.
A fejlesztés (foglalkozás) típusa: vegyes típusú (kombinált) tevékenység.
A foglalkozás módszerei:
Szemléltetés, bemutatás, magyarázat, beszélgetés, megfigyeltetés, ellenőrzés,
gyakorlás, ismétlés, gondolkodtatás.
A foglalkozás folyamata:
1. Kezdő szakasz
Előkészülünk a foglalkozásra, leül mindenki a szőnyegre kört alkotva.
Motiváció gyanánt beszélgetünk kicsit a vásárlási szokásokról, valamint
megtanulunk egy kis versikét.
.Kedves Gyerekek! Képzeljétek el, hogy ma nagy bevásárlást fogunk tartani.
Szoktatok menni a szüleitekkel vásárolni? Mit szoktatok venni?
Mivel szoktatok fizetni? (vagy inkább a szüleik)
Hol lehet vásárolni? – boltban, piacon, áruházban, szupermárketben.
Nézzük meg hogyan vásárol be a mókus, elmondok nektek egy verset róla.
Aranyosi Ervin: Mókusos bevásárlás
Elindultam vásárolni
az erdei boltba.
Szükségem van pár dióra,
néhány mogyoróra.
Itt van az ősz, az élelmet
most kell beszerezni,
hogy majd télen, mikor hó lesz,
legyen majd mit enni.
Ahogy látod, felöltöztem
ünnepi ruhámba,
Így indultam vásárolni
ma az áruházba!
Most pedig álljatok fel gyerekek, fogjuk meg egymás kezét, induljunk el körbe és
mondjátok ti is utánam a versikét.
Nagyon ügyesek voltatok gyerekek! Üljetek le vissza a szőnyegre!
2. Alkotó szakasz
Mi is nagy bevásárlást fogunk most tartani. Van kedvetek piacos játékot játszani?
Kik szeretnének az eladók lenni? Kik legyenek a vásárlók? (Ha sokan akarnak
eladók lenni, akkor megbeszéljük, hogy egyszerre ketten lehetnek, aztán
cserélünk.)
Kijelölünk közösen egy piaci „standot” (egy asztalt), feltöltjük áruval a már
előzőleg megvásárolt dolgokból (alma, banán, mandarin, uborka, paradicsom,
tojás, petrezselyem) és a vállfamérleget is kifüggesztem.
Akkor a stand mögé álljon be a két eladó és kezdődhet a vásárlás.
Eközben kiderül, hogy még néhány eszközt pótolni kell. -> Az egységgel való
mérés technikájának megismerése.A vásárlás elkezdése során először az derül ki,
hogy nem tudunk mivel mérni, ezért megválasztjuk egységnek a vadgesztenyét,
amiből egész nagy kosárra való áll a rendelkezésünkre már. Az első vásárló én
leszek.
Jó napot kívánok! Szeretnék almát vásárolni! Abból a szép pirosból kérek egyet!
Tessék lemérni, hogy milyen nehéz!
A tanácstalanság láttán közös gondolkozást javaslok, hogy mivel kellene mérni:
Mivel mérhetnénk? Adjatok tanácsot!
Folytatom a vásárló szerepét: előveszem a pénztárcámat, benne a pöttyös
korongokkal.
Mennyit kell fizetnem? Olyan korongot adok, amilyen számú hrivnyát mond az
eladó (azt kell
mondania, ahány gesztenyével kiegyensúlyoztuk az almát).
Ki lesz a következő vásárló? (kosarat vehet magának; pénztárcát és benne
korongokat
adok neki is)
Segíts te is az eladónak a mérésben! Mit gondolsz, ezt több, vagy kevesebb
gesztenyével
tudjátok megmérni? – kérdezem egy lényegesen könnyebb, vagy lényegesen
nehezebb
darabnál. Mérés után pedig megállapítjuk, hogy jól gondoltuk-e.
A játék közben majd magam kérem „ügyetlenül” a tojás megmérését, várva, hogy
a gyerekek
igazítsanak ki. Ha nem figyelnek fel a rossz fogalmazásra, akkor közlöm, hogy
nem
szoktuk lemérni, hanem valahány darabot vagy egy doboz tojást szoktunk inkább
kérni.
A petrezselyemmel eljátsszuk ugyanezt, majd pedig megbeszéljük, hogy a
petrezselymet sem szokás mérni, hanem csokorban kérjük. Pl.: „Egy csokor
petrezselymet szeretnék”.
3. Befejező szakasz
Amikor a játékot megunják a gyerekek, befejezzük azt, és a különböző
gyümölcsöket megmossuk, felvágjuk, megkóstoljuk, megesszük. Közben
beszélgetünk a tápanyagokról, vitaminokról, egészséges életmódról.
Megbeszéljük, hogyan zajlott a „nagy bevásárlás”. Hogyan mértünk, hogyan
fizettünk, mit vettünk és hogy hogy tetszett nekik a piacos játék.