A történetírás története 1.

FOGALMAK
A historiográfia fogalmáról

Történelemellenesség. A középkori történetírás egyik jellemző

AHISTORIZMUS vonása volt, amikor a történelmet még megismerési módnak sem
tekintették.
A hét szabad művészet (latinul: septem artes liberales) a középkori
egyetemek bevezető képzéseinek, a bölcsészeti fakultásnak a
HÉT SZABAD
tananyaga. Két részre oszthatóak a tárgyak: TRIVIUM (nyelvtan,
MŰVÉSZET
retorika, dialektika) valamint a QUADRIVIUM (csillagászat, számtan,
mértan - geometria, zene).
Ahogy valójában történt – Rankéhez kötődő tézis, melynek
lényege: úgy kell megírni a történelmet, ahogyan az megtörtént.
WIE ES EIGENTLICH
Fontosak itt a források – ugyanis az igaz, amire van forrás, amit
GEWESEN tézis
forrásszerűen bizonyítani lehet, ezáltal ellenőrizhető is.
Történészeknél fontos a forráskritikában való jártasság.
Auguste Comte egyik legnagyobb képviselője. Elképzelésük, hogy
egy tudományos modell létezik, a természettudományoké.
Társadalomtudományoknak természettudományos módszereket
POZITIVIZMUS
kell alkalmazniuk, hogy „pozitív tudománnyá” váljanak. Náluk a
tudomány pozitív hangsúlyt kap az emberi élet javításának
szempontjából.
Comte szerint a célja: olyan magyarázatok és előrejelzések
POZITÍV TUDOMÁNY megalkotása, amelyek segítségével hatalmat nyerhetünk a
természet erői felett.
Comte a törvényszerűségek feltárását ebben találta meg. 1.
HÁROM STÁDIUM
teológiai megismerés stádiuma; 2. metafizikai; 3. pozitív szakasz –
TÖRVÉNYE
ahol felismerik, hogy lehetetlen abszolút elvekre lelni.
A KÜLPOLITIKA
Ranke; „der Primat der Aussenpolitik”. Ellentéte: Primat der
ELSŐBBSÉGÉNEK
Innenpolitik.
TÉTELE
Miért is történt egyáltalán; A 20. századi történetírás fő szempontja
WARUM ES ez. A szcientista iskolák úgy vélték, hogy az igazi tudományos
EIGENTLICH megismeréshez magyarázatokra, értelmezésekre van szükség. Ez a
GEWESEN szempont segíti elő a dolgok megértését, a mélyebb, a narratív
leírást.
Szcientista iskolákban nagy térhódításra talált. Szerintük ugyanis a
FÖLDRAJZI civilizációs-művelődési jelenségek nem szűnnek meg a politikai
SZEMLÉLET határoknál, hanem történetileg, földrajzilag szervesen létrejött
egységekben, művelődési körzetekben nyilvánulnak meg.
REGIONALIZMUS A földrajzi szemlélet analízisének formája a franciáknál.
SZEKCIONALIZMUS A földrajzi szemlélet analízisének formája az amerikaiaknál.
A modernizmus utáni korszak megnevezése, mely az 1960-as
POSZTMODERN
években terjedt el.
NYELVI FORDULAT Aka: linguistic turn. Fontos John Dunn – aki rámutatott a nyelvi
 fordulat fontosságára az egyes fogalmak vizsgálata során. Szerinte
az adott korban lévő szándékok, valamint az adott korban való
körülmények vizsgálata a fontos.

A modern történetírás középkori előzményei

CIVITAS DEI, CIVITAS

DIABOLI, CIVITAS
MIXTA
PREDESZTINÁCIÓ
ELVE
TRANSLATIO IMPERII
ANNALES
Azok közössége, akik a hatalmat a királlyal együtt, közösen
COMMUNITAS
gyakorolják.

A 19. századi német historizmus