2. IV. Béla és V. István külpolitikája.

A déli bánságok rendszerének

kialakulása.

IV. Béla külpolitikája

Miután IV. Béla rájött, hogy országát nem tudja megvédeni, felül kellett
vizsgalnia politikáját, abban a légkörben, hogy a tatárok bármikor támadhatnak.
1240-es években többször felröppent a hír a tatárok érkezéséről. A tatárok
kivonulásának évében, 1242-ben Batu serege legyőzi csernyigovi Mihály kijevi
nagyfejedelem fiának, Rosztyiszlávnak a hadát, aki IV.Bélához menekül azzal
a hírrel, hogy a tatárok háborúra készülnek. Rosztyiszláv Magyarországon
maradt, feleségül vette a király Anna lányát. Közvetlenül a tatárjárás utáni
években gyermekeit is a tatárokkal szembeni ügyek védelmének rendelte alá,
másik lányát egy orosz herceghez, harmadikat pedig egy lengyel herceghez adta
feleségül, hogy a tatárokról információkat szerezzen és az esetleges segítséget is
bebiztosítsa.

IV. Béla külpolitikájáról és katonai vonatkozásairól egy magyar krónika ír

rövid jellemzést, miszerint békeszerető ember volt, hadviselésben és
ütközetekben kevésbé volt szerencsés. 1242-ben visszavette Kőszeget és
Sopront, és 3 NY-Magyarországi megyét Babenberg Frigyestől, de 1243-ban
elvesztette Zárát, majd a Velencével kötött szerződésben hivatalosan is
lemondott a tengerparti városról. Mintegy 15 éven át az osztrák ügyek
foglalkoztatták. 1246- ban az osztrá- magyar határvidéken fegyveres
összecsapás tört ki. Osztrák győzelemmel végződött, de veje mindvégig
támogatta. Frigyes az ütközetben meghalt, kihalt az uralkodó dinasztia, így
megindult a harc Ausztriáért és Stájeroszágért. Ebből a családból csak 2 nő
volt életben, Margit, Frigyes nővére és Gertrúd aki a cseh király I. Vencel
fiának felesége volt. A megüresedett hely a császárt illette volna, de ez nem
tetszett a szemben álló IV.Ince pápának. Eleinte IV.Béla terveit támogatta
Ausztria elfoglalására, később Hermann német gróf mellé állt, aki
a megözvegyült Gertrúd kezével megnyerte a hatalmat is. Magyarország csak
1250-ben kapcsolódott be a harcba, amikor a NY-magyarországi területekre
betörő osztrák és stájer urak megbosszulására hadat vezetett Ausztriába, és
a keleti részt feldúlta. 1251-ben Vencel fia Premysl Otakar került a trónra, aki
Margitot vette feleségül. Gertrúd hívására Béla betört Ausztriába, kunjai pedig
Morvaországot dúlták. Gertrúdot szövetségese fiával, Danyilo halicsi
fejedelem fiával házasította össze. Otakar ellen Béla és István herceg hadat
vezettek Morvaországba, Olmütz várár ostromolták, orosz és lengyel
szövetségeseik pedig É- Morvaországot pusztították. IV. Ince pápa követelte
a magyar király és Otakar morva őrgróftól a békekötést. 1254-ben jött ez létre
Pozsonyban, eszerint osztoztak a Babenberg- örökségen, Ausztria, Stájerország
Semmering- hágótól északra fekvő része II. Otakaré lett, D-Stájerország
IV.Béláé. Béla Gutkeled nembeli István szlavón bánt nevezte ki Stájeroszág
kapitányává.

Déli és Keleti irányú külpolitika

A tatárjárás előtti évtizedekben az orosz ügyekre kevés figyelmet fordított.

Veje Rosztyiszláv magyar segítséggel kísérletet tett a halicsi Premysl vár
elfoglalására, ami sikerrel járt, de Danyilo halicsi fejedelemmel szemben nem
tudta megtartani. 1245- ben újra próbálkozott, de a Szan folyónál vereséget
szenvedett. IV.Béla elismerte Danyilót fejedelemnek és 1246-ban Zólyomba
szövetségre lépett vele. Ezt a szüvetséget dinasztikus kapcsolat is megerősítette,
a magyar király leányát Konstanciát Danyil egyik fia vette el. Keleti határait
akarta ezzel biztosítani a tatárok ellen.

Déli irányú érdeklődése összefügött azzal is, hoy Rosztyiszlávot 1254-ben

a Szávától délre felvő Macsó élére állította. Ebben az évben elfoglalta Boszniát.
1255-ben Bulgária ÉNY részét is. Ezsel magyarázható, hogy itt ott felbukkan
királyi címei közt a Bulgária királyi titulusa, ami V.Istvánnál állandósul. 1257-
bolgár belviszályokba beavatkozva egész a bolgár fővárosig, Tirnovóig hatol
Rosztyiszláv és feveszi a bolgér cár címet. 1259-ben Magyarországi katonai
segítséggel a hivatalos uralkodó Konstantin cár ellen megtudja tartani ÉNY-
Bulgáriát.

1261-ben mikor a nikaiai császár megdöntötte a Latin császárságot

s elfoglalta Konstantinápolyt, visszállította a Bizánci Birodalmat, IV. Béla és
István hadat vezettek Bulgáriába, Vidin mellett győzelmet is arattak. 1262-ben
Rosztyiszláv meghal, Boszniában két fia, ÉNY- Bulgáriában az orosz
származású Szventszláv Jakab került a trónra. 1263-ban Jakab segítségre
magyar erők mennek, Balkán D részén a bizánci császári hadat is legyőzik.
Jakab kihasználta Béla és István belviszályát és 1264-ben ellenfelével a bolgár
cárral és bizánci császárral szövetkezve a Szörénységet dúlta. 1266- Jakab és
Béla közötti Nyulak szigeti megbékélés után István bosszúból hadat vezetett
Bulgáriába, Tirvonóig nyomult, mire meghajolt előtte Jakab. 1268-ban
a magyarok I.Uros szerb király ellen hadakoztak, aki Macsót pusztotta,
legyőzték Urost. A magyar- szerb megegyezés diansztikus aktussal zárult: Uros
fia Dragutin elvetten Isván lányát.

1269- magyar- nápolyi szövetség létrejön. I. Károly aki IX. Lajos franci
király öccse egyeduralomra tör a Földközi- medencében, fő ellenefele a Bizánci
Birodalom lett. Nápolyi részről indult a kezdeményezés, hogy ugródeszkául
Magyarország politikai szövetsége alakuljon ki. 1969 szeptemberében pápai
jóváhagyással létrejött Károly nápolyi király és István magyarországi ifjabb
király egyezsége: kettős házassági kötelék- I.Károly fia és István lánya
Mária közt, valamint István fia László és Károly lánya Izabella közt. 1270-
ben. V.István Anna, Rosztyiszláv özvegye fiát Bélát szerette volna a trónra.
Anna a koronázási kincsek közül sokat magával vitt. Félt István haragjától. Béla
leghűségesebb bárói is Csehországba menekültek, és átadták váraikat.

István apja embereit tisztségeikből elmozdította, ő a várjavak

visszaszerzésére összpontosított. A csehek elleni háborúra készülve, 1270-ben
Krakkóban szövetégre lépett sógorával, V. Boleslaw fejedelemmel. Októberben
a magyar és cseh király Pozsonyban 2 évre fegyverszünetet kötöttek. Egyik sem
vette komolyam. Decemberben a magyarok már Stájerországot támadták, Otakar
1271 áprilisában kaonai akciót indított Magyarország ellen. NY- Felvidék
jelentős részét elfoglalták. Rába-Rábca közén sikerült csak megállítani és
fordulat állt be. Kiűzték az orszég területéről őket és Ausztria, Morvaországról
is. 1271. 07.02- Pozsonyban békét kötöttek, ebben IV.Béla status quo
fenntartását határozták el. Otakar nem tarthatta meg a magyar bárók várait
s István sem tarthatott igényt Stájerorszégra. Otakarnak a béke egyik pontja
megtiltotta, hogy támogassa a magyar bárókat.