Az inverzió

Daróczy László

Legyen adva egy O (vagy C)

P
középpontú, r sugarú kör. Ezt most az
P'
A inverzió alapkörének, az O pontot az
r
inverzió pólusának, az r2 értékét pedig
O az inverzió hatványának
nevezzük. (1.ábra)
Ha a P pont O-val nem azonos
(hiszen az O ponthoz nem tudunk
1.ábra
inverz
pontot rendelni), akkor a P ponthoz
hozzárendeljük az OP félegyenesnek azt a P’ pontját, amelyre: OP×OP’=r2
A P’ pont a P pont inverz pontja. Az így definiált ponttranszformációt
inverziónak (síkbeli elemi geometriai inverzió, körre vonatkozó tükrözés)
mondjuk. Az inverzió az O pólust kivéve minden ponthoz rendel egy-egy
inverz pontot. Egy alakzat pontjainak inverzei az inverz alakzatot alkotják. Ha
egy alakzatról az inverz alakzatra térünk át, azt mondjuk, hogy az alakzatot
invertáljuk.
Az inverzió definíciójából következik, hogy ha P inverze P’, akkor P’
inverze P. Eszerint bármely alakzat inverzének inverze az eredeti alakzattal
azonos. Mondhatjuk tehát két pontról vagy két alakzatról, hogy azok inverzek,
azaz egymás inverzei.
Nyomban belátható az is, hogy az alapkörön belüli pontok inverzei az
alapkörön kívül vannak, az alapkörön kívüli pontok inverzei az alapkörön belül
helyezkednek el, az alapkör pontjai pedig önmaguk inverzei. Más pontok nem
rendelkeznek ez utóbbi tulajdonsággal.
2 2

Vannak alakzatok, amelyek önmaguk inverzei.

Q=Q' P'

P R=R'
L1=L1'

O
O
r
r

k1 3.ábra
k1

2.ábra

Láttuk éppen, hogy az alapkör is ilyen, mégpedig az inverzió nem

csak az egész alapkört, hanem annak minden egyes pontját is helybenhagyja. A
póluson átmenő egyenes és a pólusból induló félegyenes is önmagának az
inverze, viszont ezt minden egyes pontjáról nem mondhatjuk el
(2.ábra). Ugyanez vonatkozik minden olyan körre is amely metszi az alapkört,
és ha egy pontját kiválasztjuk, annak az inverze szintén a körvonalon
lesz(3.ábra). Hiszen így két pont helyben marad, valamint kettő egymás inverze
lesz, és négy pontra csak egy kört illeszthetünk.

Most megmutatjuk, hogy

1. minden egyenes képe amelyik nem megy át az O ponton, egy
O ponton átmenő kör,
2. minden kör képe, amelyik nem megy át O-n, újra kör,
amelyik nem megy át O-n.
3 3

Először is bizonyítsunk be egy tételt, amelyet a továbbiakban

gyakran fogunk használni(4.ábra):
Állítás:
Ha R1 és R2 pontok képe P1 és P2, és az R1R2 egyenes nem megy át az O
ponton, akkor az OP1P2 és OR2R1 háromszög hasonló.

R1

P1

P2
O R2

4.ábra

Bizonyítás:
Valóban, OP1×OR1=OP2×OR2=r2 , amiből következik, hogy:

OP 1 OR 2
=
OP 2 OR 1

Továbbá a két háromszög O-nál lévő szöge közös.

Ebből következik a segédtétel állítása. A két háromszög megadott
körüljárási irány ellentétes(Ez magyarázza a tükrözés elnevezést is.).

1
(5.ábra)

Bizonyítások/1:
4 4

k
R
R P
r P O
T
O S
r T
R'
S
k
P'
k
T=S
r 5.ábra
R
P
O

1.rajz:
Amikor az egyenes nem metszi az alapkört.
R pont képe P, és T pont képe S.
A segédtétel állítása miatt OPS háromszög hasonló OTR
háromszöghöz. Így OPS szög egyenlő OTR szöggel. Mivel a T pontot
úgy kaptuk, hogy merőlegest állítottunk az egyenesre, ezért az OTR
szög derékszög, így OPS szög is az. Ebből következik, hogy a P pont
rajta van az OS átmérőjű körön.
5 5

Ha további pontokat jelölünk ki az egyenesen, akkor az OTR szög

ugyanúgy derékszög marad. Így az R pont képe (P), szintén rajta lesz
az OS átmérőjű körön:
Az egyenes képe egy OS átmérőjű kör lesz.
2.rajz:
Amikor az egyenes metszi az alapkört.
R pont képe P, T pont képe S, R’ képe P’.
OTR szög derékszög, mivel az O pontból az egyenesre bocsátott
merőleges itt metszi. A segédtétel szerint OPS szög és OP’S szög is
derékszög(a háromszögek hasonlósága miatt). Így a P és P’ pont is az
OS átmérőjű körön van rajta.
Ha további pontokat választunk ki az egyenesen, akkor ezek a
segédtétel szerint szintén az OS átmérőjű körön lesz. Így:
Az egyenes képe OS átmérőjű kör lesz.
3.rajz:
Amikor az egyenes csak érinti az alapkört.
R pont képe P, T-é S.
T=S, mert T pont az alapkörön van, továbbá OTR szög derékszög,
mert a sugár merőleges az érintőre. Az alaptétel állításából következik,
hogy OTR szög egyenlő OPS szöggel (az OTR háromszög és OPS
háromszög hasonlósága miatt), azaz derékszög. A P pont tehát az OS
átmérőjűkörön lesz.
Ha további pontokat jelölünk ki az egyenesen, a segédtételben
bebizonyítottak miatt ekkor is derékszöget kapunk, így:
Az egyenes képe az OS átmérőjű kör lesz.
6 6

Bízonyítások/2:

P2

k
k
R1
P1
°
90

r P3 r
R2 90°

P3 R3
R3
O O 90°

90°

P1
P2 R2
R1

k
r

R2 O R1 P1
P2 90 °

R3

6.ábra
90°

P3

1.rajz:
R1, R2 és R3 képe P1, P2 és P3.
R2R3R1 szög derékszög, hiszen az R2R1 átmérőjű kör körvonalának
egyik pontja. Az OR3R1 szög legyen az egyvonásos szög. Az OR3R2
szög legyen a kétvonásos szög. A képen is látható, hogy ezek
különbsége a derékszög:

OR 3 R1 ∠ −O R 3 R 2 ∠ = 90°

Az OR3R1 háromszög hasonló az OP1P3 háromszöghöz. Így OP1P3

szög is egyvonásos szög. Az OR3R2 háromszög hasonló az OP2P3
háromszöghöz. Így az OP2P3 szög is kétvonásos szög. Mivel egy
7 7

háromszög külső szöge megegyezik a nem mellette lévő két belső

szög összegével, ezért a P1P2P3 háromszögben. Így:

P1P3 P 2 ∠ + P3 P 2 P1∠ = OP1P3 ∠ = egyvonásos∠

Mivel az egyvonásos szög egyenlő a derékszög és a kétvonásos szög

összegével, így a P1P3P2 szög derékszög: a P3 pont P1P2 átmérőjű
körön helyezkedik el.
Ha további pontokat jelölünk ki az invertálni kívánt körön, azok
is ugyanúgy a P1P2 átmérőjű körön fognak elhelyezkedni.
A kör képe a P1P2 átmérőjű kör lesz.
2.rajz:
R1, R2 és R3 képe P1, P2 és P3.
R2R3R1 szög derékszög, hiszen az R2R1 átmérőjű kör körvonalának
egyik pontja. Az OR3R1 szög legyen az egyvonásos szög. Az OR3R2
szög legyen a kétvonásos szög. A képen is látható, hogy ezek
különbsége a derékszög:

OR 3 R1 ∠ −O R 3 R 2 ∠ = 90°

Az OR3R1 háromszög hasonló az OP1P3 háromszöghöz. Így OP1P3

szög is egyvonásos szög. Az OR3R2 háromszög hasonló az OP2P3
háromszöghöz. Így az OP2P3 szög is kétvonásos szög. Mivel egy
háromszög külső szöge megegyezik a nem mellette lévő két belső
szög összegével, ezért a P1P2P3 háromszögben. Így:

P1P3 P2 ∠ + P3 P 2 P1∠ = OP1P3 ∠ = egyvonásos∠

8 8

Mivel az egyvonásos szög egyenlő a derékszög és a kétvonásos szög

összegével, így a P1P3P2 szög derékszög: a P3 pont P1P2 átmérőjű
körön helyezkedik el.
Ha további pontokat jelölünk ki az invertálni kívánt körön, azok
is ugyanúgy a P1P2 átmérőjű körön fognak elhelyezkedni.
A kör képe a P1P2 átmérőjű kör lesz.
3.rajz:
R1, R2 és R3 képe P1, P2 és P3.
R2R3R1 szög derékszög, hiszen az R2R1 átmérőjű kör körvonalának
egyik pontja. Az OR3R1 szög legyen az egyvonásos szög. Az OR3R2
szög legyen a kétvonásos szög. A képen is látható, hogy ezek
összege a derékszög:

OR 3 R 2 ∠ +O R 3 R1 ∠ = 90°

Az OR3R1 háromszög hasonló az OP1P3 háromszöghöz. Így OP1P3

szög is egyvonásos szög. Az OR3R2 háromszög hasonló az OP2P3
háromszöghöz. Így az OP2P3 szög is kétvonásos szög.
Mivel a háromszög belső szögeinek összege 90° , így mint a képről is
látható, a P2P3P1 szög derékszög, hiszen

OR 3 R 2 ∠ +O R 3 R1 ∠ = 90°

A P3 pont P1P2 átmérőjű körön helyezkedik el.

Ha további pontokat jelölünk ki az invertálni kívánt körön, azok
is ugyanúgy a P1P2 átmérőjű körön fognak elhelyezkedni.
A kör képe a P1P2 átmérőjű kör lesz.
9 9

Ha további eseteket akarunk megvizsgálni, ott is elég néhány pont képét

megállítani, ami alapján már megadható a kör képe. Minden olyan kör, ami
metszi az inverziós kört, annak a képe is metszeni fogja. Az olyan kör, ami nem
metszi az inverziós kört, annak a képe se fogja metszeni.

k
r

O R1 k1
k1'
R2
P2

P1

P1 k1'

k
r
R3=P3

k1
6.ábra/2
R1

P2

R2

R4=P4

Az eddig belátottakat összefoglalhatjuk úgy, hogy az inverzió az

egyenesekből és körökből álló halmazt önmagába viszi át, vagyis minden
egyenest és kört egyenesbe vagy körbe visz át.
10 10

Salmon-tétel

Az inverzió egyik legismertebb alkalmazása egy elemi geometriai tétel,

a Salmon-tétel. A tétel a következő:
Adott egy c kör és rajta négy pont: A, B, C és P. Szerkesszük meg a
PA, PB és PC átmérőjű köröket: c1-et, c2-t és c3-at. A körök metszéspontjai
legyenek (P-n kívül) X, Y és Z. Ekkor az X, Y és Z pontok egy egyenesen
vannak.

A X C

o
Y

c1 B
c3

P
Z

L1 7.ábra c2

Bizonyítás:
Tekintsünk egy olyan P középpontú kört, amely metszi a másik négy
kört. Ez lesz majd az inverziónk köre.
Hajtsuk végre az inverziót a c1, c2 és c3 körökre. Ezek képei egyenesek
(l1, l2 és l3) lesznek, melyek a megfelelő körök metszéspontjain haladnak át.
11 11

Az egyenesek metszéspontjai éppen X’, Y’ és Z’ lesz, hiszen a körök

metszéspontjainak (X-nek, Y-nak és Z-nek) az inverz képe a körök inverz
képeinek metszéspontjai lesznek. Az A, B, és C pontok inverz képe legyen
rendre A’, B’ és C’.

L3

A X C
8.ábra L1
o
Y

c1 Y' B
A' X' c3
C'B'
P Z'

L1 inverziós kör c2 L
L2

(1) Az A’, B’ és C’ pontok egy egyenesre illeszkednek (l-re), hiszen l

a c kör inverz képe.
(2) Metsző körök középpontjait összekötő szakasz merőleges a
metszéspontokat összekötő szakaszra, így:
PA’ ┴ l1
PB’ ┴ l2
PC’ ┴ l3
12 12

(3) A Simson-egyenes definícióját tekintve:

Vegyünk fel a háromszög körülírt körén egy P pontot. A P pontból
a háromszög három oldalára bocsátott merőlegesek talpponjai egy
egyenesen vannak. ( Ezt P-nek a háromszögre vonatkozó Simson-
egyenesének szokták nevezni.) Ez a tétel visszafelé is igaz.

C'
X'
P

A'

Z'
B' Y'

9.ábra

Az (1), (2) és (3) állításokból következően: a P pont illeszkedik az

X’Y’Z’∆ körülírt körére.
Hajtsuk végre az inverziót, mint geometriai transzformációt, az X’, Y’ és
Z’ pontokra.
Ezek képei éppen X, Y és Z pontok lesznek. Mivel az X’Y’Z’∆ körülírt köre
átmegy az inverzió középpontján (P-n), ezért az X, Y és Z pontok egy
egyenesen vannak. Éppen ez volt az állítás, a bizonyítást befejeztük.
13 13

Példák

1.feladat
Legyen az inverzió alapkörének középpontja O, sugara r, a sík két
tetszőleges, O-tól különböző pontja Q és S, ezek inverze Q’ és S’.
Bizonyítandó, hogy:

Q ' S ' OS ' OQ'

= =
QS OQ OS

Megoldás:

Q
k

Q'

O t
S'

Itt használjuk fel a segédtételt!

Mivel OQS háromszög és OS’Q’ O-nál lévő szöge közös, továbbá:
OQ×PQ’=OS×OS’=r2, ebből következik, hogy:

OS ' OQ'
=
OQ OS
14 14

Vagyis a két háromszög egyik szöge közös, és az ehhez tartozó oldalaik

hasonlóak, így megállapíthatjuk, hogy a két háromszög hasonló, tehát a
feladatban megadott állítás igaz, hiszen ha két háromszög hasonló, akkor
oldalaik, egyenként is hasonlóak egymáshoz. A Q’S’ és a QS pedig a két

Q ' S ' OS ' OQ '

= =
háromszög harmadik oldala, így az QS OQ OS állítás igaz.