5.

fejezet:

1. Ismertesse a hatok törekvéseit a vámunió megteremtésére!

 A hatok már az 50-es évek végén, 60-as évek elején megtették az elsőlépéseket a vámunió
kialakítására.
 1961-re még nem teljes mértékben, csak részlegesen, de összehangolták vámjaikat és
megszüntették az importkvótákat.
2. Mikor és mely tagállamok részvételével jött létre az EFTA, és milyen típusú gazdasági

 1960-ban, Stockholmban jött létre Nagy.Britannia vezetésével

 Aláíró országok: Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Portugália és Svájc
 Az egyezményhez továbbá csatlakozott 1970-ben Izland, 1986-ban Finnország, 1991-ben
Lichtenstein
 Szabad kereskedelmi övezet
 Célkitűzésként fogalmazta meg:
o gazdasági tevékenységek fenntartható bővülését
o teljes foglalkoztatottság elérését
o a növekvő termelékenység megvalósítását
o az erőforrások ésszerű felhasználását
o pénzügyi stabilitás megteremtését
o az életkörülmények folyamatos javítását.
 A tagállamok közötti szabad kereskedelem és a fair verseny megvalósításán túl az egyezmény
hansúlyozta:
o kiküszöbölik a tagállamok közötti jelentősebb eltéréseket a nyersanyagellátásban
o megszüntetik az egymás közötti kereskedelmi korlátokat, és ezáltal hozzájárulnak a
világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez
3. Milyen típusú együttműködési forma az Északi Tanács és mely államok vesznek részt benne?

 1952-óta működik  skandináv államok együttműködése

 tagállamai
o létrehozta: Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Izland
o 1970-óta jelen vannak a Feröer és Alland szigetek, 1984 óra pedig Grönland
 Különböző témák együttes megoldását menedzselő összefogás
 Tevékenysége nem csupán gazdasági, hanem egyéb területekre is kiterjed
 Tevékenysége ajánlások megfogalmazására korlátozódik
 Az Északi Tancs a tagok érdekeit együttesen érintő bármely ügyet felkarol, kivéve a védelmi
kérdéseket
o Pl.:
 eltörölte az egymás közötti vízumokat
 közös munkaerő piacot hozott létre
 megvalósította a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismerését
 elősegítette a tagok jogharmonizációját
4. Mit jelent a szabad kereskedelmi övezet, a vámunió és a közös piac? Fejtse ki hogy az európai
integráció ezek közül melyik integrációs forma megvalósításával indult!
  Szabad kereskedelmi övezet: Nemzetközi gazdasági együttműködés, melynek keretében a
tagállamok egymás között felszámolják a vámokat és egyéb kereskedelmi korlátozásokat,
azövezeten kívüli gazdasági egységekkel azonban önálló kereskedelem politikát folytatnak.
 Vámunió: Határokon átívelő gazdasági együttműködés, amely felszámolja a vámokat és
egyéb kereskedelmi korlátozásokat és külső országokkal szemben egységes vámhatárt alakít
ki közös nemzetközi kereskedelem politikát folytat.
 Közös piac: piac: A vámunió megvalósulásán alapul, és feltételezi a termelési tényegők
szabad mozgására irányuló intézkedések meghozatalát. Magába foglalja a 4 szabadság szabad
áramlását.
 Két egység az EGK és az EFTA „versenye”/ „rivalizásála”  EGK országok gyors ütemben
fejlődtek  EFTA és nem EFTA országok is nyujtottak be EGK csatlakozási kérelmet 
EGK által elgondolt vámunió és célként kitűzött közös piac győzedelmeskedett
5. Ismertette De Gaulle nemzet – és Európa koncepcióját!
Külpolitikai nemzetkoncepció
 Konföderatív jövőt képzelt el Európa számára („Nemzetek Európája”)
o független és szuverén államok kölcsönösen megegyeznek arról, hogy bizonyos területeken
történő együttműködésre állandó szövetséget hoznak létre
o külső államokkal szemben együttesen lépnek föl
 Nemzethez való kötődés és a racionális nemzeti érdekérvényesítés mindenhatósága, melyet az
állam minden eszközzel védelmez, és mely egy konkrét területi és vallási identitást jelöl
 Elégedetlen a 2. világháború utáni berendezkedéssel (amely a 2 szuperhatalomra épül) és ebben
Franciaországnak betöltött szerepével
 „La grand nation” megvalósítása és Franciaország „középhatalmiságának” elutasítása
 Bipoláris struktúrában multipoláritás visszaállítására való törekvés, és Franciaországnak
kedvezőbb szereposztás kivívása a világpolitikában  anakronizmus
Az európai egység:

 Az európai egység a két nagyhatalmi blokktól (USA, SZU) független entitást jelentene, amely
képes arra, hogy autonóm szereplővé váljon a világpolitikában és képes érdekeit képviselni,
valamint megvédeni magát  ebben vezető szerep Franciaországnak
6. Mikor jött létre formálisan a Párizs-Bonn-tengely? Ismertesse a Német-Francia Barátsági
Szerződés körülményeit!
 (Franciaország a kontinentális vezető szerepének kialakításához megfelelő partnernek képzelte el az
NSZK-t)
 1963  Adenauer és de Gaulle aláírták a Német Francia Barátsági Szerződést (Elysée-
szerződés)  „Európa legkülönlegesebb házasságának” bizonyult
 Kötelezték magukat:
o államfői szinten fél évenként, külügy- és oktatási miniszteri szinten 3 hónaponként
találkoznak, és valamennyi fontosabb külpolitikai döntéshozatal előtt konzultálnak a
másikkal
 kormányközi együttműködés világos megvalósulása (francia javaslat)
 Német fél külön preambulumban fejezte ki:
o hogy a fenti alapokon nyugvó „baráti viszony” fenntartása mellett az NSZK USA-val
egyeztetett külpolitikát folytat, melyben a Nato-szerepvállalásnak továbbra is
elsőbbsége van
 o elkötelezettségüket a nemzetek feletti integráció megteremtése iránt
o támogatásukat a közös piac Nagy-Britanniával való bővítéséhez

7. Foglalja össze és értékelje a Fouchet-terv javaslatait!

 Az „Államok egyesülésére” kidolgozott szerződéstervezet de Gaulle elképzeléseit tükrözte 

Távol állt az alapítóatyák (Schuman, Monett) nemzetek feletti európa koncepciójától
 A szerződéstervezet szerint:
o tagállamok miniszerelnökei és külügyminiszterei rendszeresen találkoznának és
egyhangú döntéshozatallal határoznának a közösségi ügyekben
o ehhez javasolt intézményrendszer: ( kormányközi logikát tükrözi)
 állandó titkárság Párizsban
 4 állandó kormányközi bizottság
 Nem aratott osztatlan sikert  másik, tagállamok javaslataival módosított szerződéstervezet
 de Gaulle személyesen húzta ki az összes francia engedményt (pl.: hivatkozást az atlanti
szövetségre)

8. Mutassa be a brit csatlakozás történetének „három felvonását”!

 1. Felvonás:
o Váraltan fordulat  UK bejelentette EGK csatlakozási szándékát 1961-ben
 ez felülírta a britek eddig a hatok integrációja iránt tanúsított hozzáállását
 Szigetország számára egyre fontosabbá vált a EGK-val folytatott
kereskedelem
 Kennedy adminisztráció presszionálása
o Ellentmondásos brit tárgyalási pozíció:
 a britek a többségnek tetsző, mintsem a tárgyalások sikerességét elősegítése
o A hatok álláspontja:
 Benelux államok és Olaszország támogatták
 NSZK: sem Franciaországgal, sem az USA-val nekem akart feszültséget, de
gazdasági megfontolások miatt támogatták
 De Gaulle tábornok rettegett a túlzott angolszász befolyástól  Nagy-
Britanniát az USA „trójai falovának” képzelte  félt hogy az európai
integráció fokozatosan amerikalizálódni fog
 Britek nem készültek fel a csatlakozásra:
 érvei:
o brit szigetország különállósága
o gazdasági szerkezete
o EFTA tagsága
o meglévő nemzetközi preferenciái
 De Gaulle unilaterális politikája: britek felkészületlenségét hangoztatja 
fesültséget teremtve Franciaország és a másik 5 tagállam között
 (többi csatlakozási kérelmet benyujtó országot is megvétózta Franciaország pl.:Dánia,
Írország  amíg a brit tagság nem lehetséges, addig a bővítésre várni kell)
 2. Felvonás:
o 1964  brit kormányváltás Wilson
o 1967 Wilson másodjára is benyújtja az UK EGK csatlakozási kérelmét
o De Gaulle ismét elutasítja:
 új tagok felvétele nem veszélyeztetheti a már elért közösségi vívmányokat
 UK előtt megnyílnak a kapuk ha hajlandó kompromisszumokra:
 KAP tekintetében
  lemond a nemzetközösségi preferenciákról
o Amíg de Gaulle irányítja Franciaországot, addig a szigetország és a többi csatlakozni
vágyó ország előtt nyílhatnak meg a kapuk
 3. Felvonás:
o 1969  de Gaulle visszavonul  Georges Pompidou nyit a brit csatlakozási kérelmek
irnyába
o 1969 UK harmadszorra is beadja kérelmét
o 1996-es hágai csúcstalálkozón megkezdik a csatlakozási tárgyalások:
 Nagy-Britanniával
 Írországgal
 Dániával
 Norvégiával
9. Milyen szerepet töltött be a Bizottság a hatvanas évek integrációs politikájának alakításában?

 A bizottsági elnökök személyének megfelelően egy kezdeti szupranacionálisabb és egy

későbbi kormányközi szakaszra bontható
 Kezdeti szakasz  Walter Hallstein
o neki köszönhető hogy a szupranacionalizmus Schuman és Monett változatai nem
tűntek el végleg az európai integrációból
o nem fogadta el De Geulle elképzelését, hogy a Bizottság csupán a Miniszterek
Tanácsa  csapatával a Bizottság nemzetek feletti szerepe megvalósításán dolgozott
o föderatív berendezkedés megteremtése a funkcionalista szemléletnek megfelelően 
elösszőr gazasági integráció, majd politikai unió
 Hallstein pragmatizmusa és teljesitmény orientsálgának köszönhető:
o EGK tagállamok gyors növekedést értek el
o Vámuniót a tervezettnél gyorsabban megvalósították
 Hallstein hivatali időszaka alatt hajtották végre az 1965-ös Egyesülési Szerződést 
ESZAK+EGK+EURATOM=Európai Közösségek (a maastrichti szerződésig)
 1967  kormányközi szakasz Jean Rey
o az intézményi válság tapasztalataival a háta mögött sokkal óvatosabban állta a
közösségi érdekek képviseletéhez  beterjesztett javaslatok előtt előre felmérte a
tagállamok álláspontját
10. Ki volt a Bizottság első elnöke, és hogyan képzelte el az integrációs intézmények jövőjét?

 Kezdeti szakasz  Walter Hallstein  a bizottság első elnökeként 1997-ig irányította az

intézméynt
o neki köszönhető hogy a szupranacionalizmus Schuman és Monett változatai nem
tűntek el végleg az európai integrációból
o nem fogadta el De Geulle elképzelését, hogy a Bizottság csupán a Miniszterek
Tanácsa  csapatával a Bizottság nemzetek feletti szerepe megvalósításán dolgozott
o föderatív berendezkedés megteremtése a funkcionalista szemléletnek megfelelően 
elösszőr gazasági integráció, majd politikai unió
 Hallstein pragmatizmusa és teljesitmény orientsálgának köszönhető:
o EGK tagállamok gyors növekedést értek el
o Vámuniót a tervezettnél gyorsabban megvalósították
 Hallstein hivatali időszaka alatt hajtották végre az 1965-ös Egyesülési Szerződést 
ESZAK+EGK+EURATOM=Európai Közösségek (a maastrichti szerződésig)
11. Ismertesse az „üres székek politikájaként” elhíresült intézményi válságot és annak
megoldását!

 1960-as évek intézményi válsága

 Előzménye: Hallstein Bizottságának javaslatcsomaga
o függetlenebb közösségi kötségvetés saját forrásokkal (a vámunió kiépítésével már
jelentős bevételei voltak a közösségnek)
o a közösségi költségvetésekről elsősorban a Bizottság és a Közgyűlés döntenének 
Közgyűlés jogkörének növekedését szorgalmazta
 De Gaulle elutasítja a javaslatot
o a franciák a tagállami szuverentiás csorbítását fedezték fel a csomagban
o amíg nem épül ki a közös piac, nem változhat alapjaiban a finanszírozási struktúra
o 1965  de Gaulle utasította minisztereit hogy maradjanak távol a Tanács üléseiről 
hét hónapig tartó időszak  „üres székek időszaka”
 1965 francia reformjavaslat a Római Szerződéssel kapcsolatban  nyilvánvaló vált hogy több
húzódik a háttérben  szupranacionalizmus vs kormányköziség
o leginkább a tanácsi minősített döntéshozatalban nyilvánult meg
 egyre nagyobb szükség volt a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra 
sok esetben hátráltatott a egyhangú döntéshozatal
 közös piac megvalósításának 2. szakaszában minsített többségi döntést kell
egyre több esetben alkalmazni  másik 5 ország olyat is rákényszeríthet
Franciaországra érdekeivel ellentétes  elfogadhatatlan, különösen a KAP
kialakításának közepén
 Luxemburgi kompromisszummal ért véget:
o megegyeztek, hogy a Miniszterek Tanácsában, többségi döntéshozatal esetén, ha egy
tagállam nemzeti érdekét sérelmezni vélik, a vétó jogával élhet  tehát az EK
döntéshozatalában a kormányközi jelleg erősödött meg  hosszú időre meghatározta
az intézményrendszer működését

12. Mutassa be a komiányköziség megerősödését az integrációs döntéshozatalban az 1960-as

években!

 Luxemburgi kompromisszummal ért véget:

o megegyeztek, hogy a Miniszterek Tanácsában, többségi döntéshozatal esetén, ha egy
tagállam nemzeti érdekét sérelmezni vélik, a vétó jogával élhet  tehát az EK
döntéshozatalában a kormányközi jelleg erősödött meg  hosszú időre meghatározta
az intézményrendszer működését

13. Mutassa be a közös agrárpolitika létrejöttének körülményeit és hatvanas évekbeli

működését!

 A nyugat-európai gazdaság több szempontból is elmaradott volt a 60-as években a

világgazdaság vezető mezőgazdasági termelőitől
o elaprózódott birtok struktúra
o és a csekély mértékű gépesítés megdrágította a termelést
 A mezőgazdaság stratégiai ágazat  egy térség részleges önellátását katonai-
biztonságpolitikai szempontból is biztosítani szokták
 Római Szerződés 39. cikke  megfogalmazta a hatok céljait a közös agrárpolitika
területén
 o mezőgazdasági termelés ésszerűsítése
o termelékenység növelése
o megfelelő életszínvonal fenntartása az agrárszektorban dolgozók számára
o agrárpiacok stabilizálása
o agrártermékek elfogadható áron történő biztosítása
 A tagállamok mezőgazdasági érdekei különbözőek voltak  csak francia nyomásra
valósulhatott meg a közös agrárpolitika
 50-es évek, Franciaország többet termel mint amit saját piacán értékesíteni tud  új
exportpiacok szükségesek, ahol a világpiaci árhoz képest magasabb áron képes értékesíteni
 Németpiacra való rácsatlakozás integrációs kereteken belül  világpiacra történő
értékesítéshez export támogatások biztosítása, hogy az USA olcsóbb termékeivel szemben a
versenyképesség biztosítható legyen
 Mansholt-terv
o Európa Bizottság mezőgazdasági biztosa, a KAP szülőatyja
o a francia törekvéseket támogató, de a piaci mechanizmustól el nem szakadó
megoldást keres  a közösségi agrárpiaci beavatkozással a külső partnerek előtt sem
zárják be az EGK agrárpiacának kapuit
o a KAP irányítását a Bizottságban képzelte nem kormányközi alkuk
eredményeként
o De Gaulle  ez már a nemzetfelettiség érvényesülését jelentette volna  Tanács
megnövekedett hatáskörét szorgalmazta az agrárpolitikában
 1958-62
o németek és franciák alkudozásai  francia agrár- és a német iparlobbi érdekeinek
összeegyeztetése
o De Gaulle vámunió megvalósulását a közös mezőgazdasági politika létrejöttétől
tette függővé
o németek készek voltak kompromisszumokat kötni  NSZK elfogadta a közös
agrárpolitika francia igényeknek megfelelő változatának megvalósítását
 KAP (1962-től)
o agrárpiaci mechanizmus alapja: közös ár
o Bizottság  mezőgazdasági termékek többségének esetében megállapított egy
közös, ideálisnak tűnő árat  ez meghaladta a világpiaci árat  termelők
megfelelő jövedelemhez juthassanak
o intervenciós felvásárlásokkal feltornászták a piaci árat a közös ás szintjére
o amennyiben kevés termék jelent meg a piacon, a közösségi tartalékból állította be az
ideális árszínvonalat
o közösségi támogatások  amennyiben egy termelő külpiacon akarta termékét
érvényesíteni, számára a piaci árat közösségi árból egészítették ki 
exporttámogatás
o ha egy termék a külpiacról érkezett  speciális vámot alkalmaztak  mértékét
úgy határozták meg, hogy az a közös árszintet elérje  agrárlefölözés
6. fejezet:
1. Melyek voltak az 1969-es Hágai Csúcstalálkozó döntési területei?

 1969 decemberében találkoztak Hágában a hatok állam- és kormányfői, hogy az integráció

jövőjét meghatározó kérdésekben döntsenek
 döntési területeket három csoportra bontották:
o a befejezés
  a közös piac bevezetése átmeneti periódusának lezárását és az EK
finanszírozásában a saját források bevezetését jelentette
 előre lépés történt a közösségi kötségvetés függetlenebbé válásának
területén  az ipari termékekre kivetett vámokból és a
mezőgazdasági termékekből adódott lefölözésekből mellé megjelent a
(áfa) hozzáadott-érték adó  a hatok a hozzáadott-érték adójuk 1%-
áig járulnak hozzá a közösségi költségvetéshez
o a mélyítés
 olyan politikákra vonatkozott, mint a gazdasági és monetáris unió,
technológiai és energiapolitikai együttműködés, közlekedéspolitikai és a
külpolitikai együttműködés
 hágai csúcsón döntés a gazadási és monetáris unió létrehozásáról 
Werner-terv
 intézmények területén továbbfejlesztésekről döntöttek
 napirenden az EP közvetlen választásának lehetősége
 tanácskoztak a közös európai egyetemek létrehozásáról
 az ESZA reformjáról
 EURATOM-on belül egy új kutatási program indításáról
 szorosabb politikai unió megvalósításának irányába  egységesebb
külpolitikai fellépés --égesebb külpolitikai fellépés  Davignon program,
a külpolitikai koordináció programja
o a bővítés
 Az EK-ba csatlakozni kívánó országok előtt megnyílt a kapu, megkezdték
Dániával, Norvégiával, Nagy-Britanniával és Írországgal a trágyalásokat
2. Ismertesse a hetvenes évek első felének világpolitikai és világgazdasági eseményeit és annak
hatásait az Európai Közösségre!

 Az arab izraeli háború következtében bekövetkezett olajárrobbanás világgazdasági válságot

eredményezett, amely az Európai Közösség tagországaiban is a gazdasági növekedés
megtorpanásával járt.
 Ezzel párhuzamosan az integrációs folyamatok támogatásának addigi széles társadalmi
bázisán is törésvonalak keletkeztek. Az 1968-ban Európa-szerte végigsöpört diáklázadások
már e törésvonalak létezésére hívták fel a figyelmet.
 1971-ben összeomlott a Bretton Woods-i rendszer, és az USA külkereskedelmi deficitje és a
növekvő inflációja orvoslása miatt a dollár lebegtetésére tért át, amely alapjaiban rendítette
meg a nemzetközi pénzügyi rendszert.
 A világpolitika kialakult kétpólusú rendszerét tekintve az 1970-es évek enyhülést hoztak az
Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában. Folytatódtak a hatvanas években
elkezdett fegyverzetkorlátozási tárgyalások, és 1970-ben hatályba lépett az Atom sorompó
Egyezmény.
 A kelet-nyugati közeledésnek és a multilaterális tárgyalások sorozatának az Európai
Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) teremtett intézményes keretet.
 Az 1975-ben aláírt Helsinki Záróokmány a részt vevő államok kapcsolatainak rendezésére
irányuló együttes szándéknyilatkozat volt, amely az államok közötti kapcsolatok politikai és
biztonsági kérdéseit, a gazdaság, a tudomány és a kutatás területein történő együttműködést,
valamint az emberi jogok védelmét, a humanitárius ügyeket és kulturális témákat ölelte fel. A
Helsinki Záróokmány olyan folyamatot indított el, amely a bipoláris hatalmi struktúra
fennállása óta először a hidegháborús világrend megszűnésének lehetőségét is magában
hordozta.
  Gazdasági téren tovább folytatódott a közös piac kiépítése, elkezdődött a monetáris politika, a
regionális politika és a szociálpolitika alapjainak a kidolgozása.
 Az intézményi döntéshozatal, ebben az évtizedben a luxemburgi kompromisszum szerint
működött tovább, vagyis a De Gaulle által megerősített kormányköziség maradt végig
előtérben.
 A csúcstalálkozók váltak a stratégiailag fontos döntések fórumaivá.
 Az EK demokratizálódásában jelentős előrelépés történt. 1979-ben első ízben választották
közvetlenül az Európai Parlamentet.
3. Ismertesse a hetvenes évek elején a gazdasági és monetáris unió megvalósítására tett
lépéseket!

 Intézményi szinten pedig 1958-tól működött leginkább tanácsadó szerepben a Monetáris

Bizottság, amelynek feladatai között már szerepelt a GMU létrehozásának kidolgozása.
 A hágai csúcson döntöttek a GMU létrehozásáról, melyet a tagok 1980-ig szerettek volna
fokozatosan megvalósítani.
 A Werner-terv olyan ambiciózus célokat fogalmazott meg, mint a tőkeliberalizáció teljes
megvalósítása, az európai valuták árfolyam-ingadozásainak minimalizálása, majd egy későbbi
lépésként az árfolyamok visszavonhatatlan befagyasztása és egy közös valuta bevezetése. A
megvalósítást egymásra épülő szakaszokra bontva képzelték el.
 A Werner-terv kapcsán jelentős intézményi változások is bekövetkeztek.
 De a Werner-terv azt is a megvalósítás feltételéül jelölte meg, hogy a Bretton Woods-i
pénzügyi rendszer továbbra is működik.
 A felsorolt feltételek közül egyik sem állt fenn a hetvenes évek elején, amely meg is pecsételte
a terv sorsát.
 A Werner Bizottság javaslata alapján az Európai Bizottság kezdeményezte a GMU első
szakaszának megvalósítását 1971 és 1973 közötti időben, Franciaország azonban ekkor még
nem állt készen arra, hogy a szuverenitásának a legkisebb részét is feladja, így elutasította a
tervet. A németek ugyanakkor a tagállami gazdaságpolitikák összehangolása után szerették
volna a GMU-t megvalósítani. Annál is inkább, mert féltették az erős német márkát, és
tartottak az inflációtól.
 A Tanács végül azt a kompromisszumos döntést hozta, hogy a GMU megvalósítását 10 év
alatt kell véghez vinni, amely meg is kezdődött 1971-ben.
 Valutakígyó mechanizmus – 1971-ben a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer megmentésére
tett utolsó kísérletként tíz állam vállalta, hogy a dollárhoz képest egy kiszélesített sávban
tartják a nemzeti valutájuk árfolyamát. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az egyes EK-
valuták árfolyama egymáshoz képest akár kilenc százalékos sávban is mozoghatott. Ennek
kiküszöbölésére a tagállamok 1972 tavaszán Bázelben megállapodtak abban, hogy valutájuk
árfolyamait ennél szűkebb sávban tartják, vagyis bármelyik EK-valutához képest egy ±2,25-os
sávon belül.
4. Ismertesse az Európai Monetáris Rendszer működését!

 1977-ben, az Európai Bizottság elnöke, Roy Jenkins kezdeményezte az Európai Monetáris

Rendszer létrehozását
 1979-be jött létre.
 3 pillére:
o a közös árfolyam mechanizmus (ERM)
 közös paritásrács meghatározásán alapult  egyik nemzeti valuta sem jutott
kiemelt szerephez
  valamennyi résztvevő vállalta, hogy valutájának árfolyamát a többiek
árfolyamához rögzíti, és a közösen meghatározott paritáshoz képest plusz-
mínusz 2,25%-os sávban tartja (kivétel az olasz líra, mert ott plusz-mínusz
6%-ot határoztak meg)
o az európai kosárvaluta (ECU)
 árfolyamát a tagállamok valutaárfolyamainak súlyozott átlagaként számolták
ki
 1990-ig az EK/EU közös valutája volt  készpénz formájában soha sem
létezett, elszámolási egységként működött
o Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)
 alaptőkéjét a tagállamok arany- és dollártartalékaik egy részének
rendelkezésre bocsátásával hozták létre
 feladata a tagállamok valutapiaci intervenciójának szabályozása volt, de
hiteleket is nyújtott az EK tagoknak
 A rendszert úgy hozták létre, hogy elméletben minden EK tag az Európai Monetáris Rendszer
(EMS) tagjává is váljon, azonban arról már szabadon dönthet, hogy részt vesz e a rendszer
lényegét jelentő árfolyam-mechanizmusban (UK pl.: 90-es évekig kimaradt az ERM-ből)
5. Melyek voltak a hetvenes évek legjelentősebb intézményrendszeri változásai?

 1974 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) létrehozása

 1979 Európai Monetáris Rendszer (EMS) létrehozása
o Keretein belül: (nem biztos hogy ehhez tartoznak, de azért ide írom)
 a közös árfolyam mechanizmus (ERM)
 az európai kosárvaluta (ECU)
 Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)
 1974 útjára indult a Szociális Akcióprogram
 Európai Politikai Együttműködés (EPC)  Davignon-terv alapján
 Loméi konvekciók  az EK és a fejlődő országok között kialakult kapcsolatrendszer alapja
 EP valódi parlamenté válása 1979 júl 7-e és 10-e között
 Megkezdődött 1971-ben a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítása
6. Kinek az ötlete volt az Európai Tanács létrehozása? Mikor jött létre?
1974, Giscard d’Estaing
7. Mikor volt az Európai Parlament első közvetlen választása, és milyen eredménnyel zárult?
8. Ismertesse a regionális politika létrejöttének körülményeit!
9. Mutassa be az 1973-as bővítést!
10. Mutassa be az EK-nak az Európán kívüli térségekkel a hetvenes években kialakított
kapcsolatait!