Excel Halad Tanfolyam

Excel haladó tanfolyam
Tanfolyami emlékeztet
Tartalomjegyzék
tanfolyam felépítése _______________________ 7 hivatkozási helye __________________________41
Eszközök _______________________________________ 9 Hivatkozás munkalapon _________________41
Az Excel 2010 utasításai ______________________9 Hivatkozás másik munkalapra ____________42
Gyors utasítások _____________________________9 Hivatkozás másik munkafüzetre__________43
Menüszalag _________________________________ 11 Nevek használata ____________________________47
menüszalag módosítása_________________ 11 Név létrehozása ____________________________47
Adatkezelés ___________________________________ 13 Nevek létrehozása máshogy_______________51
Adattípusok __________________________________ 13 Név megadása ______________________________51
Lista folytatása_______________________________ 17 Nevek szerkesztése ________________________56
Tartomány kitöltése _________________________ 17 Függvények ___________________________________57
Egyedi lista _________________________________ 19 Automatikus összegzés______________________57
Kitöltés azonos adatokkal _________________ 20 Egyik módszer______________________________58
Kitöltés már beírt adattal _________________ 21 Másik módszer _____________________________59
Táblázat szerkesztése_______________________ 23 Harmadik módszer_________________________60
Mozgás táblázatban _______________________ 23 négyes lehet ség _________________________60
Kijelölések____________________________________ 24 Egy kis ráadás ______________________________61
Jelölés billenty zettel______________________ 25 Egyszer függvények ________________________62
Aktuális tartomány kijelölése _____________ 25 SZUM (SUM) függvény _____________________62
Irányított kijelölés _________________________ 27 ÁTLAG (AVERAGE) és ÁTLAGA
Beszúrás, törlés ______________________________ 28 (AVERAGEA) függvények__________________63
Teljes sor vagy oszlop beszúrása _________ 28 Az ÁTLAGA (AVERAGEA) és logikai

értékek ______________________________________63
Tartomány beszúrása _____________________ 29
MAX és MAX2 (MAXA) függvény __________64
Beszúrás egérm velettel __________________ 29
MIN és MIN2 (MINA) függvény ___________64
Elrejtés, felfedés _____________________________ 30
DARAB (COUNT) és DARAB2 (COUNTA)
Oszlopok elrejtése _________________________ 30 függvények _________________________________65
Felfedés _____________________________________ 31 Feltételes számítások________________________65
Felfedés egérrel ____________________________ 32 DARABÜRES (COUNTBLANK) függvény 65
Vázlatszintek kialakítása __________________ 32 DARABTELI (COUNTIF) függvény
Képletek szerkesztése ______________________ 35 ködése ___________________________________66
veleti jelek ________________________________ 35 SZUMHA (SUMIF) függvény _______________67
Tömb képletek _______________________________ 37 SZUMHATÖBB (SUMIFS) függvény _______67
Hivatkozás módok___________________________ 39 Keres függvények___________________________68
Egy tartományos INDEX (INDEX) Hova hivatkoztunk? ________________________95
függvény ____________________________________ 68 Formai beállítások ___________________________97
Több tartományos INDEX (INDEX) Formázási szempontok______________________97
függvény ____________________________________ 69
táblázat formai egységei ________________97
HOL.VAN (MATCH) függvény _____________ 70
El készített számformák ____________________98
FKERES (VLOOKUP) függvény____________ 73
Egyedi számformák________________________ 100
Logikai függvények __________________________ 75
Feltételes formázás ________________________ 106
HA (IF) függvény_________________________ 75
Tartományértékek alapján ______________ 106
ÉS (AND) függvény ________________________ 77
Formázás cellaértékek alapján __________ 112
VAGY (OR) függvény_______________________ 77
Legnagyobb és legkisebb érték _________ 113
Id függvények ______________________________ 78
Átlagnál nagyobb vagy kisebb___________ 113
Az 1904 alapú dátum ______________________ 78
Egyedi vagy ismétl ___________________ 113
MA (TODAY) és MOST (NOW)
függvények _________________________________ 80 Formázás képletek alapján ______________ 114
DÁTUM (DATE) függvény _________________ 80 Módosítás, törlés _________________________ 117
ÉV (YEAR), HÓNAP (MONTH), NAP Stílusok _____________________________________ 118

(DAY) függvények__________________________ 81 Stílusok létrehozása______________________ 119
hét napja, hét száma ___________________ 81 Stílusok egyesítése _______________________ 120
ÖSSZ.MUNKANAP (NETWORKDAY) Témák használata__________________________ 121
függvény ____________________________________ 82 Használata ________________________________ 121
ÖSSZ.MUNKANAP.INTL Új téma létrehozása ______________________ 122
(NETWORKDAY.INTL) ____________________ 83
Védelem ____________________________________ 125
KALK.MUNKANAP (WORKDAY)
függvény ____________________________________ 84 Cellák védelme ___________________________ 125
Szöveg függvények __________________________ 84 Munkafüzet szerkezet védelme _________ 128
BAL (LEFT), JOBB (RIGHT) és KÖZÉP Munkafüzet védelme_____________________ 129

(MID) függvények__________________________ 84 Sablonok ____________________________________ 130
KISBET (LOWER), NAGYBET Az alapértelmezett munkafüzet_________ 130
(UPPER), TNÉV (PROPER) ________________ 86 Listakezelés _________________________________ 133
SZÖVEG.KERES (SEARCH) és lista szerkezete __________________________ 133
SZÖVEG.TALÁL (FIND) ____________________ 86
Tábla létrehozása __________________________ 142
CSERE (REPLACE) függvény____________ 87
Dinamikus lista_____________________________ 160
HELYETTE (SUBSTITUTE) függvény___ 88
Feltételes formázás táblában __________ 162
Függvények egymásba ágyazása ___________ 88
Kimutatás___________________________________ 162
Függvények ellen rzése_____________________ 93
kimutatás létrehozása _________________ 164
Kiértékelés szerkeszt lécen_____________ 93
szerkezet megváltoztatása ____________ 165
kiértékelés eszköze______________________ 93
kimutatás frissítése ____________________ 165
Cellák figyelése_____________________________ 94
Az Excel 2010 utasításai
Csoportosítás______________________________165
Dátumértékek csoportosítása____________168
Számítások ________________________________169
megjelenítés_____________________________172
kimutatás formázása ___________________176
Dash Board felépítése ____________________177
szerfal feltételes formázással_________182
Adatszemléltetés___________________________ 185
Feltételes formázással______________________185
Szemléltetés értékgörbékkel ______________186
Nagy értékgörbe létrehozása ____________187
diagramok szerkezete____________________189
Diagram készítése __________________________189
Módosítás__________________________________190
diagramtípus megválasztása __________190
Diagram áthelyezése______________________192
Diagram beszúrása _________________________193
Dinamikus adatforrás ______________________194
Kombinált diagram _________________________195
Nagyságrendbeli eltérések _______________196
Kis értékek torta diagramban__________197
Hiányos adatsor diagramon____________199
Diagram sablon _____________________________200
Az alapértelmezett diagram _______________201
Makró rögzítés _____________________________ 204
biztonság__________________________________204
védelem beállításai_______________________204
rögzítés el készítése _____________________205
Rögzítés _____________________________________207
felvétel jellemz ________________________207
tanfolyam felépítése
tanfolyam témái és szerkezete következ
1. ábra: tanfolyam felépítése

Eszközök
Az Excel 2007 óta az Office alkalmazások utasításait menüszalagon és gyorselérési

eszköztáron találjuk meg. 2007-es változatban csak gyorselérési eszköztárra vehet-
tünk fel új utasításokat. 2010-es változatban már lehet ségünk van arra is, hogy me-
nüszalagon új szalagfület hozzunk létre, és abba új utasításcsoportok alá tetsz leges pa-
rancsokat helyezzünk el.
2. ábra: Az Eszközök modul felépítése

Az utasításokat menüszalagon és gyorselérési eszköztáron találjuk meg. Els ként néz-
zük meg, hogy lehet beállítani gyorselérési eszköztárat, majd ismerkedjünk meg menü-
szalag beállítás lehet ségeivel.
Gyors utasítások
gyakran használt utasításokat összegy jthetjük gyorselérési eszköztáron. Ide az Excel
bármelyik parancsát elhelyezhetjük. Ha szeretnénk módosítani gyorselérési eszköztá-
ron, akkor kattintsunk jobb szélén található kis háromszögre. Ett lenyílik egy menü,
amiben parancsokat kapcsolhatunk be vagy ki. Érdemes például az új munkafüzet,
nyomtatás vagy nyomtatási-kép utasításokat megjeleníteni gyorselérési eszköztáron.
3. ábra: gyorselérési eszköztár módosítása

Eszközök
Ha olyan utasításokat is szeretnénk megjeleníteni, amelyeket nem találunk meg lista
lenyitása után, akkor válasszuk ki További parancsok (More Commands) lenyitott lis-
tából.
4. ábra: gyorselérési eszköztár módosítása
1. Nyissuk le gyorselérési eszköztár jobb oldalán található háromszöggel listát, és kat-

tintsunk További parancsok (More Commands) utasításra.
2. Megjelenik az Excel beállításai (Excel Options) párbeszédpanel.
3. panelben automatikusan ki lesz választva Gyorselérési eszköztár (Quick Access
Toolbar) lehet ség.
4. Válasszuk ki azt parancsot, amit gyorselérési eszköztáron szeretnénk megjeleníteni.
5. Kattintsunk Felvesz (Add) gombra.
Ebben párbeszédpanelben több utasításcsoport között válogathatunk. Nyissuk le

Válaszható csoportok helye (Choose Commands from) listát, és nézzük meg lehetséges
választásokat.
5. ábra: lehetséges utasításcsoportok
10
Menüszalag
menüszalagon minden esetben megjelenik program összes utasítása. Ha képerny
felbontása miatt kevesebb hely áll rendelkezésre megjelenítend utasítások számára,
akkor program összevon bizonyos utasításokat. Ez az oka annak, hogy különböz gépe-
ken más-más tartalom jelenik meg. Az utasításokat füleken csoportosítva találjuk meg.
menüszalag utasításait egérrel vagy megfelel karaktersorozat leütésével érhetjük el.
6. ábra: menüszalagon mindig rajta van az összes utasítás
menüszalagon, füleken csoportosították az utasításokat. az egyes füleken belül jobb

tájékozódás érdekében utasításcsoportokba válogatták az azonos funkciójú parancsokat.
7. ábra: menüszalag szerkezete
menüszalag módosítása
Az Office 2010-es alkalmazásokban módosíthatjuk menüszalagot. Új fület hozhatunk lét-
re, az új fülön utasításcsoportot vehetünk fel, és létrehozott csoportban utasításokat he-
lyezhetünk el.
11
Eszközök
8. ábra: menüszalag módosítás els lépései
1. Lapozzunk menüszalag Fájl (File) fülére. Ez Back Stage felület.

2. Kattintsunk Beállítások (Options) parancsra.
3. beállítási lehet ségek közül válasszuk Menüszalag testreszabása (Customize
Ribbon) beállítást.
4. Az Új lap (New Tab) gombra kattintva új fület hozhatunk létre menüszalagon. Az új fü-
lön automatikusan megjelenik egy új csoport is, mivel utasítást csak létez csoportba
lehet felvenni.
5. Az Új csoport (New Group) gombra kattintva újabb utasításcsoportokat hozhatunk lét-
re, egy már létez fülre.
9. ábra: Az új fül elnevezése
1. Jelöljük ki az új fület.
2. Kattintsunk az Átnevezés (Rename) gombra.
3. Az Átnevezés (Rename) panelben nevezzük el szalagot.
Az utasításcsoportot ugyanígy nevezhetjük át. Miután megtettük az el készületeket,

kiválasztott utasításcsoportba tetsz leges utasításokat vihetünk fel. Ezzel lehet séggel
kialakíthatjuk azt környezetet, ami napi munkánk hatékony elvégzéséhez szükséges.
10. ábra: Az egyedi utasítás-összeállítás
12
Adatkezelés
Az informatikában három féle adattípust használunk. Ezek szám, szöveg és logikai ér-
ték. beírt adattípusokat arról ismerhetjük fel, hogy hova igazodnak cellában. Bizonyos
adatok beírása esetén az Excel meg is formázza cellát. Az adat törlése után ezek formai
beállítások megmaradnak. Az Excel több eszközzel is megkönnyíti az adatrögzítési ve-
leteket. Nézzük meg ezeket lehet ségeket.
11. ábra: Az adatkezelés modul felépítése
Adattípusok
három féle adattípus szám, szöveg, és logikai érték. számok cella jobb, szöve-
gek bal oldalához igazodnak, míg logikai értékek cella közepére helyezkednek el.
12. ábra: különféle adattípusok viselkedése
Ha egy cellába hosszabb szöveget írunk, mint amennyi cella szélességében elférne,
akkor az átlóg szomszédos cellák fölé.
13. ábra: hosszú szöveg átlóg szomszédos cellák fölé
számok nem lóghatnak ki cellából.
13
Adatkezelés
14. ábra: Ha szám hosszabb egy kicsit, az oszlop automatikusan szélesebb lesz.
Ha cellába írt szám sokkal hosszabb, akkor az Excel átalakítja normál alakra azt, de az
értéke nem változik.
15. ábra: Ha szám sokkal hosszabb, mint az oszlop szélessége
Ha egy szám nem fér el cellában, akkor azt kett keresztekkel jelzi. Ebben az esetben
szélesebbre kell vennünk az adott oszlopot.
16. ábra: Ha szám egyáltalán nem fér el az adott szélességben
14
Adattípusok
Formázó adatok
Bizonyos adatok beírása azzal is jár, hogy cella formátuma megváltozik. Ha töröljük
cella tartalmát, dátum, az id pont és százalékérték formai beállítás akkor is megmarad.
formázástól esetenként meg kell szabadulnunk.
17. ábra: dátum beírás három módja.
Megjegyzés: Érdemes megjegyezni, hogy ez nemzetközi beállításoktól függ en eltérhet

az itt bemutatottól. Ha dátum beírása után cella bal széléhez igazodik, akkor elrontot-
tuk beírás sorrendjét. Ezt beállítást Windows beállításai között találjuk meg, és ott
változtathatunk rajta.
dátumforma akkor is megmarad, ha töröljük cella tartalmát.
18. ábra: dátumforma törlés után is megmarad
1. Álljunk rá az egyik cellára, amelyikbe dátumot írtunk.

2. DELETE billenty leütésével töröljük cella tartalmát.
3. Írjunk be egy egész számot.
4. beírás jóváhagyása után cellában nem szám jelenik meg, hanem egy dátum.
formázás megszüntetése
formai beállításoktól több módon is megszabadulhatunk. Az egyik lehet ség az, hogy
dátumformázású cellákról minden formai beállítást törlünk. Ezt következ módon való-
síthatjuk meg:
15
Adatkezelés
19. ábra: formázás törlése
1. Jelöljük ki azokat cellákat, amelyeknek formai beállításait törölni szeretnénk.

2. menüszalag kezd lapján keressük meg szerkesztés utasításcsoportot. Nyissuk le
radír ikont.
3. lenyitott parancsok közül hajtsuk végre Formátum törlése parancsot.
4. cellák visszanyerték eredeti formázatlan állapotukat.
Számforma törlése
Ha cella nem csak számformázást tartalmaz, akkor szükséges lehet szám formázáson
kívüli többi formai beállítás megtartására. Ilyen esetben csak számformát kell visszaállí-
tanunk az eredeti állapotra. Ehhez következ ket kell tennünk.
20. ábra: számforma törlése
1. Jelöljük ki dátumformára formázott cellákat.

2. Kezd lap (Home) menüszalag fülön keressük meg Szám (Number) utasításcsopor-
tot. Kattintsunk az utasításcsoport jobb szélén található kis négyzetre. velet ered-
ményeként megjelenik szám formázása párbeszéd-panel.
16
Lista folytatása
3. számformázást állítsuk vissza Általános formára.
Az adatok jellemz
beírt adatok más-más jellemz kkel rendelkeznek. Adott hosszúságú szöveg, vagy szám
írható egy-egy cellába.
Szöveges adatok: Egy cellába körülbelül 32 000 karakternyi szöveget írhatunk be.
Szám adattípus: Az Excel csak az els 15 helyi értéken képes nullától eltér értéket tárol-
ni. Ha 15 számjegynél hosszabb számot írunk egy cellába, akkor 15. hely után mindegy
mit írunk, mert az úgyis érték lesz. tárolt számok értéke 10-nek ±307 hatvány
nagyságú lehet.
Lista folytatása
megkezdett lista adatainak az ismétléséhez kezdjük el beírni az egyik már beírt adatot.
Az Excel amint képes azonosítani beírt adatot, felkínálja azt.
21. ábra: megkezdett lista folytatása
Tartomány kitöltése
sorozattal történ kitöltés során bizonyos adatokat már ismer program. Így sorozat
kitöltéséhez, elegend egyetlen elemet beírni, és azt kitölt fül segítségével megfelel
irányba elhúzni. Ilyen sorozat alapjául szolgálhatnak korábban beírt adatok. Ebben az
esetben kijelölt értékeket mintaként kezelve tölthetünk ki listákat.
22. ábra: Tartomány kitöltése hónapok neveivel
17
Adatkezelés
1. Egy cellába írjuk be kezd hónap nevét.
2. Álljunk hónap nevét tartalmazó cellára és fogjuk meg cellajelöl jobb alsó sarkában
található négyzetet.
3. Húzzuk lefelé megfogott négyzetet. Lehúzás közben megfigyelhetjük, hogy melyik ér-
téknél tart kitöltés.
4. Az egér gomb elengedésekor megjelennek hónapok nevei.
Megjegyzés: Az el re meghatározott listák tartalma attól is függ, hogy milyen nyelvi kör-
nyezetben használjuk az Excelt. Lehet, hogy angolul kell beírnunk bizonyos adatokat ki-
töltéshez, mert csak azt ismeri fel program. Nézzünk néhány kitöltési lehet séget ma-
gyar környezetben:
23. ábra: Néhány kitöltési lehet ség
Tipp: Esetenként szükségünk lehet arra, hogy úgy töltsünk fel dátumokkal egy bizonyos
tartományt, hogy dátumok között ne szerepeljenek azok az értékek, amelyek szombatra
vagy vasárnapra esnek. Ebben az esetben úgy kell kitöltenünk tartományt, hogy kitölt
fület az egér jobb oldali gombjával fogjuk meg, és így húzzuk le. velet végeztével helyi
menü jelenik meg, amib kiválaszthatjuk azt, hogy milyen értékekkel töltse fel program
tartományt.
24. ábra: Tartomány kitöltése hétköznapokkal
18
1. Egy cellába írjuk be kezd dátumot.
2. kitölt fület fogjuk meg az egér jobb gombjával.
3. Húzzuk lefelé, amíg szükséges.
4. Amint elengedjük az egér jobb gombját, egy helyi menü jelenik meg.
5. helyi menüb válasszuk ki Kitöltés munkanapokkal (Fill Weekdays) utasítást.
velet eredménye az lesz, hogy dátum értékek nem folyamatosan növekv érté-
ek lesznek, kimaradnak azok napok, amelyek hétvégére esnek.
Egyedi lista
Létrehozhatunk egyedi listákat. Ha például angol nyelvi környezetben dolgozunk, akkor is
szükségünk lehet magyar hónapnevekre, vagy hétköznapok neveire, de létrehozhatunk
olyan egyedi listát, ami napi munkánkat segíti, például oktatások szervezésekor az okta-
tatott programok neveire.
25. ábra: Egyedi kitölt -lista létrehozása
19
Adatkezelés
1. Back Stage felületen kattintsunk az Excel Beállítások (Options) parancsra.
2. Válasszuk ki Speciális (Advanced) beállításcsoportot.
3. Görgessünk jobb oldalon lefelé, amíg megtaláljuk az Általános (General) beállításokat.
Ezek között jobb alsó részen lesz egy gomb, Egyéni listák szerkesztése (Edit Custom
Lists) felirattal. Kattintsunk rá.
4. megjelen párbeszédpanelben megtudhatjuk azt, hogy milyen nyelvet ismer prog-
ram. Ha itt angolul találjuk hónapneveket, akkor az azt jelenti, hogy mi angol hóna-
pokkal tudunk feltölteni egy-egy tartományt. Álljunk panel bal oldali listájában az ÚJ
LISTA (NEW LIST) szövegre.
5. jobb oldali listába írjunk be tetsz leges sorozatot, az egyes elemek után üssük le az
ENTER billenty t.
6. Ha beírtuk az összes lista elemet, amit akartunk, kattintsunk Hozzáadás (Add) gomb-
ra. beírt lista átkerül bal oldali felsorolásba. Ett kezdve elegend ennek listának
bármely elemét beírni egy cellába, és ugyanúgy kitölthetünk ezekkel az adatokkal egy
tartományt, mint többi listafelsorolással.
26. ábra: Egyedi lista alkalmazása
Ha gyorsan szeretnénk feltölteni adatokkal egy tartományt, akkor következ teen-
27. ábra: Gyors kitöltés
1. Írjuk be lista els elemét.

2. Kattintsunk duplán kitölt fülre.
3. Automatikusan addig tölt dik ki lista, amíg le balra található oszlop folyamatosan
ki van töltve adattal.
Kitöltés azonos adatokkal

Ha egy tartomány minden celláját ugyanazzal az értékkel kell kitöltenünk, akkor jelöljük ki
kitöltend tartományt. Írjunk be egy értéket az aktuális cellába és CTRL+ENTER billen-
ty vel hagyjuk jóvá beírást.
20
28. ábra: Tartomány kitöltése azonos értékekkel
1. Jelöljünk ki egy vagy több tartományt, amelyek minden cellájába azonos adatot szeret-
nénk beírni.
2. Az aktív cellába gépeljük be megismétlend adatot.
3. Üssük le CTRL+ENTER billenty kombinációt.
4. Az adat benne van az összes korábban kijelölt cellában.
Kitöltés már beírt adattal

El fordulhat az is, hogy nem új adatot szeretnénk beírni, hanem egy már beírt adatot sze-
retnénk megismételni több szomszédos cellában is. Ebben az esetben úgy jelöljük ki tar-
tományt, hogy az els vagy bal széls cellában szerepeljen az az adat, amivel szeretnénk
többit is feltölteni.
21
Adatkezelés
29. ábra: Kitöltés már beírt adat alapján
22
Táblázat szerkesztése
Ha egy kész táblázaton módosítani szeretnénk, akkor ki kell jelölnünk megváltoztatni kí-
vánt cellát, tartományt. Sorokat, oszlopokat kell beszúrni vagy törölni kívánt eredmény
eléréséhez. Bizonyos információkat id szakosan el kell rejtenünk, majd fel kell fednünk.
Újabb változatok kialakítása érdekében másolni vagy áthelyezni kell cellatartományokat.
30. ábra: táblázat szerkesztése modul felépítése
Mozgás táblázatban
Mivel minden veletet kijelölt cellával vagy tartománnyal végezhetünk el, minden ve-
let els lépése az, hogy kijelöljük azt cellát vagy cellatartományt, amivel dolgozni szeret-
nénk. jelölések meggyorsítására többféle módszert is használhatunk.
31. ábra: Mozgás egy-egy cellányit
Nagyobb egységet is léphetünk, ha nyíl billenty vel együtt lenyomva tartjuk CTRL
billenty is. Ha nem adatterületen állunk, akkor nyíl irányában eljutunk az adott mun-
kalap utolsó cellájára.
23
32. ábra: Mozgás egy tartomány határaira
Ha bármikor szeretnénk visszajutni az adott cellasor oszlopába, üssük le HOME bil-

lenty t, ha pedig az A1-es cella célunk CTRL+HOME billenty -kombinációt.
33. ábra: Ugrás egy cellasor vagy munkalap elejére
Kijelölések
Ha egyszerre több cellával szeretnénk veletet végezni, akkor az egész tartományt ki
kell jelölnünk. Jelölhetünk egy, vagy több tartományt.
34. ábra: Több tartomány kijelölése
1. Az els tartományt jelöljük ki korábban megismert módon.

2. Az els tartomány kijelölése után nyomjuk le CTRL billenty t, és tartsuk nyomva.
24
Kijelölések
3. Jelöljük ki további tartományokat. CTRL billenty csak akkor engedjük fel, amikor
már az összes tartomány jelölésével végeztünk.
Jelölés billenty zettel

Ha bármilyen módon bármerre elmozdulunk úgy, hogy közben SHIFT billenty lenyom-
va tartjuk, akkor annak kijelölés lesz az eredménye. Így akkor is, ha navigációs billen-
ty kkel mozdulunk el bármilyen irányba, és bármilyen messzire.
35. ábra: Tartomány kijelölése billenty kombinációval
1. Álljunk arra cellára, ahonnan szeretnénk elkezdeni tartomány kijelölését.

2. Üssük le például SHIFT+CTRL+jobb nyíl billenty kombinációt. Ha SHIFT billenty
nem tartottuk volna lenyomva, akkor csak az adattartomány utolsó oszlopába ugrot-
tunk volna. Így azonban kiinduló cellától az adattartomány utolsó oszlopáig kijelöl-
tünk egy tartományt.
3. jelölést tovább folytathatjuk. Ha most leütjük SHIFT+CTRL+lefelé nyíl billenty -
kombinációt, akkor korábbi kijelölés szélességében az adattartomány utolsó soráig je-
lölünk.
Tartomány kijelölése után az egyik cella háttere fehér szín marad. Ez kijelölt tarto-
mány aktív cellája. Ez csak adatbeíráskor lényeges, ugyanis ha el kezdünk írni, az adat az
aktív cellába kerül.
Aktuális tartomány kijelölése

Nem egy esetben azt az adattartományt kell kijelölnünk, amivel éppen dolgozunk. Ennek
mérete eltér lehet. leggyorsabb kijelölési mód CTRL+* billenty kombináció leütése.
36. ábra: Aktuális adattartomány kijelölése
25
1. Álljunk tartomány bármelyik cellájára.
2. Üssük le numerikus billenty zet CTRL+* billenty kombinációját.
3. Bármekkora is az adattartomány, határokig történi kijelölés.
Megjegyzés: Néhány laptopon nem is olyan egyszer megtalálni numerikus billenty ze-
tet. Mindegyiken van, de ehhez nyomva kell tartani billenty zet Fn gombját. Ha így van,
akkor segítsünk magunkon, hiszen ez gyakori kijelölés lehet napi munka során. Vegyük
fel ezt parancsot gyorselérési eszköztárra, és így bármikor elérhetjük ezt lehet séget.
37. ábra: Az aktuális tartomány kijelölése gomb elhelyezése gyorselérési eszköztárra
1. Nyissuk le Gyorselérési eszköztár listáját, és kattintsunk További parancsok (More

Commands) utasításra.
2. Választható parancsok helye (Choose Commands from) listát nyissuk le, és váltsunk
át az menüszalagon nem szerepl parancsok (Commands Not in the Ribbon) parancs-
csoportra.
3. lista alatti utasítások közül keressük meg az Aktuális tartomány (Select Current
Region) utasítást, és jelöljük ki.
4. Kattintsunk két lista között található Felvétel (Add) gombra. Ett parancs átkerül
jobb oldali listába. Hagyjuk jóvá beállításokat.
5. Vegyük észre, hogy gyorselérési eszköztáron újabb parancs jelent meg. Ezzel bármi-
kor kijelölhetjük azt tartományt, amibe korábban bele álltunk.
26
Kijelölések
Irányított kijelölés
Hasonlóan gyakori feladat az, hogy egy tartományból azokat cellákat jelöljük ki, amelyek
szöveget, számot, esetleg éppen képletet tartalmaznak. Ez egy összetett táblázat esetén
nem is olyan egyszer feladat. Rendszerint kifelejtjük egyik vagy másik cellát, amit egyéb-
ként ki kellett volna jelölnünk. Ilyen esetben használjuk az Irányított kijelölés (Go To
Special) parancsot.
38. ábra: Különböz tartalmú cellák
Az Irányított kijelölés parancs kijelölt tartományban tudja sz kíteni jelölést az igé-

nyeinknek megfelel en. Ezért velet megkezdése el tt jelöljük ki azt az adattarto-
mányt, amiben sz kíteni szeretnénk jelölést. Majd jelöljük ki megfelel cellákat.
39. ábra: Az Irányított kijelölés panel megjelenítése
Nézzünk meg néhány lehet séget:
Jegyzetek (Comments): Ha ezt bekapcsoljuk, akkor kijelölhetjük az összes jegyzetet tar-

talmazó cellát.
27
Állandók (Constants): Ha cellában nem képlet van, hanem olyan adat, amit mi gépel-
tünk be, akkor ezeket az Állandók (Constants) választással jelölhetjük ki. Ennek válasz-
tásnak további részletei is vannak. Ha ugyanis ezt választjuk, akkor megváltoztathatjuk
Számok (Numbers), Szövegek (Text), Logikai értékek (Logical) és Hibák (Errors) válasz-
tókapcsolók állapotát, és ett függ en vagy szöveges vagy számokat tartalmazó cellá-
kat jelölhetjük meg. Ezeket beállításokat kombinálhatjuk is.
Képletek (Formulas): tartomány képleteket tartalmazó celláit jelölhetjük meg. Ebben

is kiválaszthatjuk megfelel adattípust, vagyis lehet ségünk van például azoknak kép-
leteknek jelölésére, aminek az eredménye szám, szöveg, vagy logikai érték.
Üres cellák (Blanks): Ezzel választással kijelölhetjük tartományban szerepl üres, ki

nem töltött cellákat.
Aktuális terület (Current Region): Azonos CTRL+* billenty kombináció eredményé-

vel.
Beszúrás, törlés
Esetenként táblázatunkat új sorral, vagy sorokkal kell vítenünk. Máskor épp ellenke-
leg, meg kell szüntetnünk sorokat vagy oszlopokat.
Teljes sor vagy oszlop beszúrása

Amikor az egész munkalap szélességében vagy magasságában szeretnénk új sort létre-
hozni, akkor teljes sort vagy oszlopot szúrunk be már kész táblázatba. Jelöljünk ki annyi
cellasort vagy oszlopot, amennyire szükségünk van. lépéseket 35. ábrán követhetjük.
40. ábra: Teljes sorbeszúrása
1. Jelöljünk ki annyi cellasort, ahány sorral szeretnénk víteni listánk sorait.

2. Kattintsunk kijelölt területre az egér jobb gombjával.
3. megjelen helyi menüben hajtsuk végre Beszúrás (Insert) parancsot.
28
Beszúrás, törlés
4. táblázatban annyi üres sor jelenik meg, amennyit veletek megkezdésekor kijelöl-
tünk.
Az oszlopok beszúrása ugyanígy történik, csak akkor oszlopokat jelölünk ki. sorok
vagy oszlopok törlése során ugyanezeket lépéseket hajtjuk végre, csak akkor helyi me-
nüb Törlés (Delete) parancsot hajtjuk végre.
Tartomány beszúrása
Nem minden esetben alkalmazhatjuk teljes sor vagy oszlop beszúrást. Ha például fize-
tések táblázat mellett van egy másik táblázat is, akkor teljes sor beszúrása során mind-
két táblába új üres sorok lesznek. Ilyen esetben csak tartományt szúrunk be.
41. ábra: Tartomány beszúrása
1. Jelöljünk ki akkora tartományt, amekkorát be szeretnénk szúrni.

2. helyi menüb hajtsuk végre Beszúrás (Insert) parancsot.
3. velet eredményeként megjelenik egy párbeszéd-panel, amiben meghatározhatjuk
azt, hogy merre toljuk el táblázat adatait. Válasszuk lefelé tolást!
4. Akkora üres tartományt szúrtunk be, amekkorát veletek megkezdésekor kijelöl-
tünk.
5. tartomány melletti másik tartomány folyamatos maradt. Oda nem szúrtunk be új üres
sorokat.
Beszúrás egérm velettel

Még egyszer bb módszer az, ha egér segítségével szúrunk be sort vagy oszlopot.
29
1. Jelöljünk ki olyan szélességben egy cellatartományt, amilyen szélességen újat szeret-
nénk beszúrni.
2. Álljunk az egérmutatóval kitölt fül fölé, és nyomjuk le billenty zeten SHIFT gom-
bot és az egész velet ideje alatt tartsuk lenyomva. Csak az egérgomb elengedése után
eresszük el SHIFT gombot.
3. Annyi cellán keresztül húzzuk lefelé az egeret, amennyi sort szeretnénk beszúrni.
4. Miután elengedjük az egér gombot, annyi új sor lesz tartományban, amennyi soron
keresztül lehúztuk az egeret.
42. ábra: Tartomány beszúrása egérrel
Elrejtés, felfedés
Nem minden esetben szeretnénk végleg megszabadulni táblázat soraitól vagy oszlopai-
tól. Ugyanis nem mindig ugyanolyan mély részleteket szeretnénk kiértékelni. Ebben az
esetben id legesen elrejthetünk sorokat vagy oszlopokat, amit aztán szükség esetén ismét
felfedhetünk.
Oszlopok elrejtése
Amikor egy táblázatnak nem minden részletét szeretnénk látni, akkor elrejthetünk oszlo-
pokat vagy sorokat. Például egy fizetés listából csak dolgozók nevét és az összes jöve-
delmüket szeretnénk megjeleníteni, akkor következ képpen járunk el:
30
43. ábra: Oszlop elrejtése
1. Jelöljünk ki annyi oszlopot, amennyit el szeretnénk rejteni.

2. Az egér jobb gombjával kattintsunk kijelölt területre és hajtsuk végre az Elrejtés
(Hide) parancsot.
3. korábban kijelölt oszlopok nem látszanak, de benne maradtak táblázatban.
Felfedés
Az elrejtett sorok vagy oszlopok felfedéséhez ki kell jelölnünk rejtett cellákat. Mivel
azonban nem látszanak, ezt nem tehetjük meg. Ebben az esetben úgy jelöljük ki láthatat-
lan cellákat, hogy az el tte és az utána lév oszlopokat jelöljük meg.
44. ábra: Rejtett oszlopok felfedése
1. Jelöljünk ki úgy oszlopokat, hogy jelölés fogja közre rejtetteket is. Ezzel kijelöltük
rejtett oszlopokat is.
2. Az egér jobb gombjával kattintsunk kijelölt területre. helyi menüb hajtsuk végre
Felfedés (Unhide) parancsot.
3. korábban elrejtett oszlopok ismét megjelennek.
31
Felfedés egérrel
rejtett oszlopokat vagy sorokat felfedhetjük az egér használatával is. Figyeljük meg az
oszlopszélesség állítása során az egérmutatót. Amikor középen dupla vonal jelenik meg az
egérmutatón, akkor rejtett cella szélességét állíthatjuk be segítségével.
45. ábra: Rejtett cellák felfedése egérrel
Vázlatszintek kialakítása
Ha bizonyos oszlopokat vagy sorokat gyakran kell elrejtenünk, vagy felfednünk, akkor az
el veletek kicsit vontatottak. Ilyen esetben azzal gyorsíthatjuk az elrejtés és felfedés
veleteit, hogy vázlatszinteket hozunk létre. Ezek segítségével egyszer bbé és gyorsab-
bá válnak az elrejtési és felfedési veletek.
46. ábra: Hozzunk létre vázlatszinteket
1. Jelöljünk ki olyan széles, vagy magas tartományt, amennyit gyakran kell elrejtenünk
vagy felfednünk.
2. menüszalag Adatok (Data) fülén Tagolás (Outline) csoportjában hajtsuk végre
Csoportosítás (Group) parancsot.
32
3. velet eredményként megjelenik egy párbeszédpanel, amiben beállíthatjuk azt,
hogy kijelölt tartomány szélességének, vagy magasságának megfelel sorokat vagy
oszlopokat akarunk elrejteni.
4. velet végrehajtása után megjelenik vázlatszint eszköz. Ha mínuszjelre kattin-
tunk, akkor elrejti az oszlopokat, pluszjellel pedig kinyithatjuk.
47. ábra: vázlatszinttel egyszer en rejthetünk el és fedhetünk fel sorokat vagy oszlopokat
33
34
Képletek szerkesztése
Ha egy cellában legels beírt karakter egyenl ségjel, akkor ez arra utasítja programot,
hogy végezze el cellába írt számítási veletet. képletben számok, szövegek, logikai
értékek, cellahivatkozások, el jel karakterek, zárójelek, veleti jelek és függvények sze-
repelhetnek. Ha egy cellába képletet írtunk, akkor az Excel kiszámítja képlet eredmé-
nyét, amint jóváhagytuk képlet beírását. Ha egy képletben egy másik cella tartalmával
számoltunk, akkor képlet minden esetben újra elvégzi az adott számítást, ahányszor an-
nak cellának tartalmát megváltoztatjuk, amire képletb hivatkoztunk. képlet ered-
ménye minden esetben, abban cellában fog megjelenni, amelyikbe azt beírtuk.
48. ábra: képletek modul felépítése
veleti jelek
képletben szerepl veleti jelekkel határozzuk meg azt, hogy mit és hogy kell kiszámí-
tania egy képletnek. Az Excelben három veleti jel csoportot használhatunk, matema-
tikai, szöveges és logikai veleti jeleket.
49. ábra: képletekben alkalmazható matematikai veleti jelek
Matematikai: matematikai m veleti jelek tartalmazzák négy alapm veletet és hat-

ványozást. m veletek végrehajtási sorrendje megegyezik matematika el írásainak. Ha
35
m veletvégzés sorrendjén változtatni szeretnénk, akkor zárójelekkel határozhatjuk meg
végrehajtás sorrendjét.
50. ábra: hatványozás veleti jel viselkedése
veleti jelek közül hatványozás jel egy kissé furcsán ködik. Ez azóta van így,
amióta IBM rendszer személyi számítógépek léteznek. hatványozás jel leütése után
nem jelenik meg. Ahhoz, hogy el bújjon, le kell ütnünk még egy karaktert, például szóköz
billenty t.
51. ábra: logikai vagy összehasonlító veleti jelek
Logikai: logikai m veleti jelek két érték összehasonlítására szolgálnak. Megvizsgálhat-

juk azt, hogy két érték azonos-e, vagy azt hogy kisebb vagy nagyobb-e az egyik érték má-
siknál. logikai képletek csak kétféle eredményt adhatnak, vagy azt, hogy vizsgálat
eredménye IGAZ (TRUE), vagy azt, hogy HAMIS (FALSE). Ha egy képletben logikai vele-
ti jel van, akkor az els egyenl ségjelet az Igaz-e, hogy… szöveggel kezdjük.
52. ábra: logikai veleti jelek olvasása
36
Tömb képletek
Szöveges: Szövegkezelésre alkalmas m veleti jelb csak egy van. Ez szövegösszevonás
m veleti jel. Ezt m veletet arra használhatjuk, hogy több adatot egymás mögé f zzünk
segítségével. szövegösszevonás m veleti jelet arra is használhatjuk, hogy az eredményt
teljes egész mondatként szövegesen jelenítsünk meg.
53. ábra: Az összevonás veleti jel
Az összeragasztás többé-kevésbé sikeres volt. Az egyetlen probléma az, hogy vezetéknév

és keresztnév közé szükséges egy szóköz. Ha állandó szöveget szeretnénk használni
képletben, akkor tegyük idéz jelek közé szükséges szövegállandót. Jelen esetben ez
szóköz lesz, vagyis ragasszunk vezetéknév mögé egy szóközt és ehhez ragasszuk hozzá
keresztnevet.
54. ábra: szöveg állandó alkalmazása
Tömb képletek
Szükségünk lehet arra, hogy úgy jussunk egy eredményhez, hogy nem számítjuk ki annak
részeredményeit. Ilyen eset lehet például az, ha két oszlopban számok vannak, és mi azt
szeretnénk megtudni, hogy mekkora számok szorzatának maximuma.
55. ábra: soronkénti szorzatra nincs szükségünk, csak szorzatok maximumára
Tekintsük fenti példát. Tegyük fel, hogy szükségünk van mennyiség és az egységár
szorzatának maximumára, de bekeretezett oszlop megjelenítésére nem. Vagyis rész-
eredményeket nem kell megjelenítenünk. Ez bekeretezett oszlop, most csak szemlélte-
tés miatt van az ábrán. Ilyen esetben tömbképletet alkalmazunk.
37
Ha nem használjuk fel részeredményeket, akkor próbáljuk meg azt, hogy két tarto-
mány szorzatából keressük legnagyobb értéket.
56. ábra: Az eredmény hibás
Szemmel látható, hogy számítást csak az els számpárral végezte el program. Így az-
tán valóban nem tudtuk meg azt, hogy mekkora volt legnagyobb megvásárolt érték. Most
ugyanezt képletet fogjuk alkalmazni, de tömbképletként. Ezt következ módon kell
megadnunk:
57. ábra: tömbképlet alkalmazása
38
Hivatkozás módok
1. MAX függvény zárójelei között szorozzuk össze két tartományt. Eddig megoldás
azonos az el vel.
2. képletet SHIFT+CTRL+ENTER billenty kombinációval írjuk be cellába. Egy képlet
attól lesz tömbképlet, hogy ezzel billenty kombinációval hagyjuk jóvá beírást.
3. Figyeljük meg, hogy szerkeszt lécen látható képlet {} kapcsos zárójelpár között van.
Ez jelzi azt, hogy ez egy tömb képlet.
4. Az eredmény valóban két oszlop szorzatából legnagyobb érték. Tehát sorok szor-
zatára valóban nincs szükségünk.
De vajon mi különbség képlet és tömbképlet között. Az, hogy tömbképlet el bb

tömbök minden elemével elvégzi tömbök közé írt veleti jeleknek megfelel számítá-
sokat, és csak utána dolgozza fel ezeket az eredményeket MAX függvény. Vagyis ve-
letvégzésnek megvan sorrendje. zárójelek belsejét kezdi feldolgozást, és halad
küls zárójelek felé.
58. ábra: tömb képlet ködése
1. tömbképlet el ször zárójelekben leírt számításokat hajtja végre. Most zárójelek

között az feladata függvénynek, hogy szorozza össze két tartomány mindegyik
elemét.
2. tömbelemek szorzatát háttérben eltárolja az Excel. Vagyis minden sor szorzatát
meg rzi. Ezt mi nem látjuk.
3. Végül feldolgozott adatokat jelenleg ezek tartomány megfelel celláinak szorzata
–, átadja MAX függvénynek. Így valóban szorzatok maximumát kapjuk eredményül.
tömb képleteket akkor is alkalmazhatjuk, ha függvény nem csak egy eredményt ad.
Kés bb erre is látunk majd példát.
Hivatkozás módok
Ez most csak ismétlés, egy rövid visszatekintés az alapismeretek tanfolyamon tanultakra.
hivatkozás módok megváltoztatására csak akkor van szükségünk, amikor képletet má-
solni szeretnénk. Ez gyakori feladat, ha például egy lista soraival végzünk számítási ve-
leteket.
39
59. ábra: hivatkozások két részb állnak, az oszlop bet jéb és sor számából
cellák hivatkozásait két részre bonthatjuk. hivatkozás bet je cellaoszlopot azono-

sítja be, száma pedig sort, amelyikben cella van. Ez lehet vé teszi, hogy csak az oszlo-
pot, vagy csak sort rögzítsük képlet másolása során. Arra, hogy hivatkozás egyik ré-
szét rögzítsük, akkor érdemes gondolni, ha képletet vízszintesen is és függ legesen is
másolni szeretnénk. Ilyen eset tipikusan akkor fordulhat el ha egy táblázatot úgy alakí-
tunk ki, hogy például fels szélén és bal oldalán található adatokkal kell számolnunk.
Hivatkozás rögzített oszlopokkal: Ha azt szeretnénk, hogy képlet másolása során hi-
vatkozás oszlopa ne változzon, de sorhivatkozás kövesse másolást, akkor rögzített osz-
lopú hivatkozást állítsunk be.
60. ábra: hivatkozás viselkedése rögzített oszlopok esetén
Hivatkozás rögzített sorokkal: Ha azonban sorokról nem szeretnénk lelépni képlet

másolása során, akkor sor száma elé helyezzünk el jelet. Így, ha képletet vízszintesen
másoljuk, az oszlophivatkozás követi másolást, ha azonban függ legesen, akkor hivat-
kozás sor része nem fog változni.
61. ábra: hivatkozás viselkedése rögzített sorokkal
40
hivatkozási helye
hivatkozások megválasztása: hivatkozásokat minden esetben akkor érdemes meg-
határozni, amikor képletet létrehozzuk. Amint hivatkozunk, állítsuk be megfelel hi-
vatkozási módot. Ezt az F4-es funkció billenty leütésével módosíthatjuk.
62. ábra: hivatkozási mód megváltoztatása
hivatkozási helye
Amikor egy Excel munkafüzetben dolgozunk, akkor jó szemlélet az, hogy az egyik munka-
lapon tároljuk forrás adatainkat, és az eredményeket egy másik munkalapon jelenítjük
meg. Ha közös adatforrásból dolgozunk, akkor hasznos megoldás lehet az is, hogy közös
adatot egy közös munkafüzetben tároljuk, és ezeket az adatokat dolgozzuk fel egy másik
munkafüzetben. Arra kérdésre, hogy egy képletb hova hivatkozhatunk, helyes válasz
az, hogy bárhova, amire rá lehet kattintani.
Hivatkozás munkalapon
Ezt lehet séget már ismerjük, hiszen eddig is végeztünk számításokat úgy, hogy az adott
munkalap egy cellájára, vagy tartományára hivatkoztunk egy-egy képletb l. Mégis egy
gondolatot érdemes megemlíteni. hivatkozás megadása során valójában kijelöljük azt
cellát, vagy tartományt, amivel az adott számítást el akarjuk végezni.
Tipp: Ha hivatkozás kijelölés, akkor éljünk gyors kijelölés lehet ségeivel. Ha egy adott
cellától tartomány határáig kell kijelölnünk egy tartományt, akkor ezt
SHIFT+CTRL+NYÍL billenty kombinációval tehetjük meg.
63. ábra: hivatkozás megadás gyors módja
41
1. Írjuk be azt függvényt, amib egy tartományra kell hivatkoznunk.
2. Most ki kellene jelölnünk azokat cellákat, amelyikben az összegzend adatok vannak.
Ez lehet 100 sor, de az Excel 2010-ben akár 000 000 is. Végig húzhatjuk tartomá-
nyon az egeret, de helyett csak az összegzend tartomány els cellájára kattintsunk.
3. Mivel ett cellától az alsó tartományhatárig kell jelölnünk, üssük le
SHIFT+CTRL+lefelé mutató nyíl billenty kombinációt.
4. hivatkozás kijelölése az utolsó kitöltött celláig tart. Ha nem ez lenne lista vége, akkor
ismételjük addig ezt billenty kombinációt, amíg lista végére nem érünk. Ez mód-
szer sok esetben gyorsabb, mint az, hogy az egérrel jelöljük ki tartományt. Már csak az
maradt hátra, hogy ENTER billenty vel jóváhagyjuk képlet beírást.
Hivatkozás másik munkalapra

Hasznos, ha forrásadataink másik munkalapon vannak, mint az eredményink. Így létre-
hozhatunk egy olyan munkalapot, amit csak arra használunk, hogy bemutassuk számítá-
si eredményeinket. Az el példát úgy is megoldhatjuk, hogy fizetések, pótlékok és az
összesítés eredmények nem azon munkalapon vannak, amelyiken forrás adataink. fe-
ladat tehát következ
64. ábra: Az eredményt egy másik lapon szeretnénk megjeleníteni
Lépjünk át Munka2-es munkalapra és kezdjük el beírni képletet ugyanúgy, mintha

az adatok itt lennének ezen lapon. Majd kövessük az ábra lépéseit:
1. Álljunk az eredmény munkalapra, és ugyanúgy írjuk be képletet, mintha az adatok

ugyanezen munkalapon lennének.
2. Kattintsunk forrásadatokat tartalmazó munkalap fülére. Ezzel átlapoztunk az adato-
kat tartalmazó munkalapra. Figyeljük meg azt, hogy szerkeszt lécen látható képletben
már szerepel Munka1 hivatkozás. munkalap neve mögött egy felkiáltó jel jelenik
meg.
3. Kattintsunk az összegzend tartomány els cellájára.
4. SHIFT+CTRL+lefele nyíl billenty leütésével jelöljük ki az összegzend tartományt.
Ezután zárjuk be függvény zárójelét.
5. Anélkül, hogy visszalépnénk képletet tartalmazó lapra, üssük le az ENTER billenty t.
Az Excel automatikusan visszalép képletet tartalmazó munkalapra. Érdemes ismét
42
hivatkozási helye
szerkeszt lécre pillantani. Ott találjuk azt hivatkozást, ami egy másik munkalapra mu-
tat.
65. ábra: Hivatkozás másik munkalapra.
Ha utólag megváltoztatjuk annak munkalapnak nevét, amire hivatkoztunk, akkor

ezt képlet követi, vagyis nem megy tönkre képletünk.
Hivatkozás másik munkafüzetre

Mivel egy adott munkafüzetben állva rá tudunk kattintani egy másik munkafüzet tetsz le-
ges cellájára, hivatkozni is tudunk rá. Ebben az esetben azonban csatoljuk is munkafüze-
teket egymáshoz.
43
66. ábra: másik munkafüzetben vannak forrás adatok
gyakorlatban ez következ képpen valósítható meg:
67. ábra: Hivatkozás másik munkafüzet cellájára
1. Álljunk arra cellára, ahova képlet kerül, és írjunk be egy egyenl ség jelet.
44
hivatkozási helye
2. Kattintsunk át, vagy bármilyen módon lépjünk át, arra munkafüzetre, amelyik cellájá-
ra hivatkozni szeretnénk. Ezzel aktívvá tesszük azt füzetet, amelyikre hivatkozunk,
csak ez után kattinthatunk ebben füzetben egy cellára.
3. Kattintsunk megfelel cellára, vagy ha szükséges, jelöljük ki azt tartományt, amivel
számolni szeretnénk képletben. Ebben az esetben az alapértelmezett hivatkozási mód
az abszolút hivatkozás.
4. Állítsuk át hivatkozást relatív hivatkozásra.
5. Üssük le az ENTER billenty t. Ezzel képlet beírásával végeztünk is.
6. Másoljuk le képleteket megfelel cellákba.
Megjegyzés: Figyeljük meg szerkeszt léc tartalmát. hivatkozásban szerepel másik

munkafüzet neve, ahogy munkalap és cella neve is része hivatkozásnak. Fontos, hogy
azt munkafüzetet, aminek tartalmára rámutattunk, addig mentsük el, amíg hivatkozó
munkafüzet látja azt, hogy hova és milyen névvel mentettük el. Erre azért van szükség,
mert ha lezárjuk azt füzetet, amire hivatkoztunk, akkor hivatkozásban megjelenik
munkafüzet teljes elérési útvonala is.
68. ábra: hivatkozás tartalmazza teljes elérési útvonalat
csatolás ködése
két munkafüzet között létrejött csatolás. Ez azt jelenti, hogy ha forrás munkafüzet
tartalmán változtatunk, az változás megjelenik másik munkafüzetben is. Ez akkor is
megtörténik, ha nincs nyitva egyszerre mind két füzet. Próbáljuk ki! Csak beszerzési ár-
lista legyen nyitva, és módosítsuk az egyik cella tartalmát, majd módosítást mentsük el,
és zárjuk is be munkafüzetet.
69. ábra: Változtassuk meg az egyik forrás cella tartalmát
Ezután nyissuk meg az árlista munkafüzetet! Figyeljük meg, hogy megjelenik egy fi-
gyelmeztetés, amiben az áll, hogy rendszer letiltotta hivatkozások automatikus frissíté-
sét. Err kés bb majd szót ejtünk.
45
70. ábra: Engedélyezzük frissítést
Figyeljük meg, hogy követés engedélyezése után konyhai robot eladási ára kevesebb
lett, mint az engedélyezés el tt. Vagyis változás megjelent abban munkafüzetben is,
amib hivatkoztunk beszerzési árra.
71. ábra: változás itt is megjelent
Mi volt veszély?
kérdés az, hogy mi volt az veszély, amire figyelmeztetett program. Az, hogy ki tudja
olvasni az egyébként lezárt fájl tartalmát az eladási árakat tartalmazó munkafüzet csak
úgy valósítató meg, ha beszerzési árak munkafüzetet háttérben, rejtetten, megnyitja
annyi id re, amíg kiolvassa bel le az adatokat. Ez azt veszélyt hordja magában, hogy
másik munkafüzetben lehet valami olyan makró, ami ártalmas. Például egy vírus. Ett véd
meg minket ez figyelmeztetés. Ha biztosak vagyunk abban, hogy nem történhet baj hát-
térbeli megnyitástól, akkor hozzuk az Excel tudomására, hogy megbízunk ebben munka-
füzetben. Ehhez létre kell hoznunk egy mappát és ezt úgy kell beállítanunk, hogy ami eb-
ben van, azt megbízhatónak tekintsük. Ezek után mi felel sségünk az, hogy ebbe map-
pába valóban csak megbízható munkafüzeteket helyezzünk el.
Megbízható mappa beállítás

Lépjünk át Back Stage felületre, és kattintsunk Beállítások (Options) utasításra. beál-
lítási lehet ségek közül válasszuk ki az Adatvédelmi központ (Trust Center) lehet séget.
beállítás lap jobb alsó részén találunk egy Az adatvédelmi központ beállításai (Tust Center
Settins) feliratú gombot. Kattintsunk rá, és hajtsuk végre következ lépéseket:
1. Az adatvédelmi központban kattintsunk Megbízható helyek (Trusted Location) beállí-
tásra. Ezen felületen nem találunk beállításokat. Tovább kell lépnünk.
2. Kattintsunk felület jobb alsó felében található Új hely hozzáadása (Add new location)
feliratú gombra.
3. Microsoft Office megbízható helye (Microsoft Office Trusted location) panelben kat-
tintsunk Tallózás (Browse) gombra, és állítsuk be megbízható mappa elérési útvona-
lát.
csatolás beállításai
Mivel az munkafüzet, amib hivatkoztunk teljes elérési útvonal felhasználásával azo-
nosítja cellát vagy tartományt, amire hivatkoztunk, kapcsolat elveszhet, ha forrás
fájlt áthelyezzük másik helyre, vagy átnevezzük például egy mentés másként utasítással.
46
Nevek használata
Ezt csatolási hely megadásával meg lehet változtatni. Ehhez lapozzunk át Back Stage fe-
lületre Fájl (File) fülre kattintva.
következ beállítási lehet ség csak azokban munkafüzetekben érhet el, amelyik-
egy másik munkafüzet valamelyik tartományára hivatkoztunk. Ebben beállításban
szükség esetén megszüntethetjük kapcsolatot két munkafüzet között, vagy megadhat-
juk forrás adatok új elérési útvonalát.
72. ábra: fájlok közötti csatolás szerkeszt eszközei
Nevek használata
Arra, hogy képletekb cellákra vagy tartományokra hivatkozzunk, további lehet ség kí-
nálkozok. cellákat vagy tartományokat elnevezetjük, majd ezeket neveket felhasznál-
hatjuk képletekben hivatkozásként. neveket mi adhatjuk meg, így névvel utalhatunk
arra, hogy milyen adatot tárolunk tartományban. Így könnyebb lesz értelmezni létre-
hozott képletet. Ehhez azonban el bb el kell neveznünk azt tartományt, amivel számolni
szeretnénk.
Név létrehozása
Kezdjük legegyszer bb módszerrel. Ez pedig abból áll, hogy kijelölünk egy tartományt és
Név mez (Name Box) szövegdobozba beírjuk, azt nevet, amit szeretnénk.
47
73. ábra: tartomány elnevezés legegyszer bb módja
1. Jelöljük ki azt cellát, vagy tartományt, amit szeretnénk névvel ellátni.

2. Kattintsunk bele Név (Name Box) szerkeszt dobozba. Az Excel automatikusan kijelöli
az ott található cella nevet. Ez az aktív cella neve volt.
3. Gépeljük be azt nevet, ami utal arra, hogy milyen adatok vannak kijelölt cellában, tar-
tományban.
4. Üssük le az ENTER billenty t. Ez érvényesíti az elnevezést.
5. Ett kezdve kijelölt tartományra létrehozott névvel hivatkozhatunk.
Navigálás névvel
tartományneveket felhasználhatjuk arra, hogy munkafüzetben gyorsan navigálhas-
sunk megfelel tartományokra.
74. ábra: lenyitott név mez felkínálja munkafüzetben adott neveket
Ha ezután rákattintunk az egyik névre, az Excel azonnal kijelöli azt tartományt, amit
az adott névvel elneveztünk. nevek alapértelmezetten az egész munkafüzetben érvénye-
sek, tehát ezzel módszerrel munkafüzet bármelyik lapjáról, kiválasztott területre
ugorhatunk.
48
Nevek használata
Hivatkozás tartományra
Ha munkafüzet bármelyik munkalapján szeretnénk összegezni például bevételeket,
akkor létrehozott névvel anélkül hivatkozhatunk tartományra, hogy oda át kellene la-
poznunk.
1. Kezdjük el beírni képletet. példában ez egy SZUM függvény, amib majd Bevételek
tartományra kell hivatkoznunk.
2. menüszalag Képletek (Formulas) fülének Definiált nevek (Defined Names) csoport-
ban találunk egy Képlet eleme (Use In Formula) lenyitható listát. Ha ezt lenyitjuk, meg-
találjuk munkafüzetben meghatározott összes nevet, többek között például Bevéte-
lek nevet is. Mivel ezzel szeretnénk számolni, kattintsunk rá névre.
3. Amint megjelent Bevételek név függvényben, az Excel meg is mutatja, hogy melyik
területre fog hivatkozni név.
példában nem másik munkalapról hivatkoztunk, de akkor is ködött volna.
75. ábra: Tartományhivatkozás névvel.
névhez más úton is eljuthattunk volna. Ha tudjuk legalább név kezdetét, akkor el-
kezdhetjük beírni azt. Az Excel egy listában fel fogja kínálni azokat neveket, amelyeket
felismer. Ezt nézzük meg kiadások összegének kiszámításával.
49
76. ábra: Ha elkezdjük begépelni nevet, akkor azt felismeri az Excel
Cellahivatkozás
Az nyilván nem kérdés, hogy mi történik, ha egyetlen cellát nevezünk el. De mi történik
akkor, ha két tartomány nevünk van, és ezek egyes elemeivel szeretnénk elvégezni valami-
lyen számítást. Ez lehet ség csak akkor ködik, ha képletet tartományokkal egy
sorba írjuk. Ha képlet nincs abban sorban, amelyikben nevek, akkor hibát jelez majd
képlet.
77. ábra: Nevek képletben
hivatkozás teljesen úgy néz ki, mintha két tartomány összes celláját szeretné össze-
adni. Ez azonban csak látszat. Valójában, képlettel az egy sorban található két számot
fogjuk összegezni. Ha képletet végig másoljuk listában, akkor megkapjuk sorok ösz-
szegét. Ha azonban képletet tovább is másoljuk, mint ameddig nevek tartanak, hiba je-
lenik meg cellában.
50
Nevek használata
78. ábra: neveket csak addig használhatjuk, amíg tartanak
Nevek létrehozása máshogy

Abban az esetben, ha van egy kész táblázatunk és ebben sok oszlopot vagy sort kell elne-
veznünk, akkor sok id vehet igénybe nevek létrehozása. Egyébként is jó lenne az egyes
oszlopokat azzal névvel elnevezni, ami föléjük van írva. Ebben az esetben következ
teend nk:
1. Jelöljük ki tartományt úgy, hogy jelölés magába fogalja azokat cellákat is, amiket
névként szeretnénk felhasználni.
2. Hajtsuk végre menüszalag Képletek (Formulas) Definiált nevek (Defined names)
Kijelölésb új (Create From Selection) parancsát.
3. megjelen párbeszédpanelben adjuk meg azt, hogy kijelölt tartomány melyik szél-
ér kell vennie az Excelnek neveket.
Látszólag nem történt semmi! Ha azonban lenyitjuk Név mez (Name Box) listát, ak-
kor ott megtaláljuk létrehozott neveket, amelyek megegyeznek az oszlopcímekkel.
79. ábra: Nevek maghatározás címkék alapján
Név megadása
harmadik módszer arra, hogy elnevezzünk valamit, Név megadása (Define Name) uta-
sítás segítségével történhet. Ez lehet ség szélesebb lehet ségeket kínál, mint az eddigi-
ek. Meghatározhatjuk név hatókörét, adatokat, tömböket, vagy akár képleteket nevezhe-
51
tünk el. Név megadása (Define Name) panelben szabadon kijelölhetjük azt tartományt,
amit el kell neveznünk.
80. ábra: harmadik lehet ség
nevek hatóköre
Azt tapasztalhatjuk, hogy tartományok neveit munkafüzet bármelyik munkalapján
használhatjuk. Létrehozhatunk azonban olyan tartományneveket, amelyek csak az álta-
lunk meghatározott munkalapon lesznek elérhet k. Akár azt is megtehetjük, hogy úgy ne-
vezünk el egy tartományt Munka1-es lapon, hogy azt csak Munka2-es lapon vehessük
igénybe. Ez hasznos lehet, amikor külön munkalapon jelenítjük meg munkánk eredmé-
nyét. hatókör korlátozás másik el nye az, hogy így akár több munkalapon is alkalmaz-
hatjuk ugyanazt nevet, csak hatókörét kell az adott lapra korlátozni.
81. ábra: Hatókör megadása feladat
hatókört következ módon adhatjuk meg:
52
Nevek használata
82. ábra: név hatókör meghatározása
Ki is próbálhatjuk. Név mez (Name Box) listát nézzük meg azon munkalapon állva,
ahol meghatároztuk. Ott nem lesz ilyen név. Azonban az Eredmények munkalapra állva
megtaláljuk.
Érték elnevezése
Ha képletekben gyakran használunk valamilyen értéket, akkor azt is érdemes elnevezni.
Ilyen lehet például 25%-os áfa értéke.
83. ábra: Állandókat is elnevezhetünk
Ezután már az AFA_25 nevet felhasználhatjuk egy-egy áru áfa tartalmának kiszámítá-
sára.
Tömb elnevezése
Nem csak adatokat, hanem tömböket is elnevezhetünk. Ezzel úgy hozhatunk létre segéd-
táblázatokat, hogy nem kell lefoglalnunk hozzá egyetlen egy cellát sem, mert névként ha-
tároztuk meg. tömb elnevezés három féle lehet, létrehozhatunk sor, oszlop és kétdimen-
ziós tömb elnevezést. Tömb elnevezése esetén tömb elemeit {} kapcsos zárójelek közé
kell beírni. sortömbök esetén tömb elemeit karakterrel kell elválasztanunk, az oszlop
tömbök esetén pedig karakterrel. Ezek az elválasztó karakterek az angol változatban el-
tér ek. kétdimenziós tömböt soronként kell megadnunk. Ebben az esetben sorok ele-
meit karakterrel választjuk el, és az új sor kezdéséhez karaktert használjuk. követ-
kez példák sor, oszlop és kétdimenziós tömb megadást írják le.
53
84. ábra: hét napjai egysoros tömbként elnevezve
={"hétf "\"kedd"\"szerda"\"csütörtök"\"péntek"\"szombat"\"vasárnap"}
85. ábra: hét napjai oszlopba rendezett tömbként elnevezve
={"hétf ";"kedd";"szerda";"csütörtök";"péntek";"'szombat";"vasárnap"}
86. ábra: hét napjai sorszámokkal, napok nevével és napi munkaid vel elnevezve
={1\"hétf "\8;2\"kedd"\8;3\"szerda"\8;4\"csütörtök"\8;5\"péntek"\6;6\"szombat"\
0;7\"vasárnap"\0}
Amint azt láttuk tömb képletek esetén, tömbök képesek feldolgozni tömbök ele-
meit. Ha olyan függvényt vagy nevet használunk, aminek több eredménye is lehet, akkor
azt tömbként írhatjuk be egy cellatartományba. Annyi cellát kell kijelölnünk, ahány eleme
van az adott tömbnek, és ebbe SHIFT+CTRL+ENTER kombinációval beírni az értékeket.
Próbáljuk meg az oszlop tömbként elnevezett napokat kiírni egy tartományba.
54
Nevek használata
87. ábra: tömb képleteknek egyszerre több eredményük is lehet
1. Jelöljünk ki egy akkora tartományt, ahány elem tömb. Ha oszlop tömbr van szó, ak-
kor annyi soros oszlopot jelöljünk ki, ahány sor az adatok megjelenítéséhez kell. soros
tömb estén egy sort és annyi oszlopot kell kijelölni, amennyi elem van tömbben.
kétdimenziós tömb esetén is igazodjuk tömb méretéhez.
2. Írjuk be az elnevezett tömb nevét.
3. Csak tömb képlettel jelennek meg az adatok, így képletet tömbként
SHIFT+CTRL+ENTER billenty kombinációval írjuk be.
4. kijelölt tartományban megjelennek tömbelemek értékei.
Ezt így ritkán alkalmazzuk, de, ha vannak elnevezett tömbjeink, akkor azokra képlete-
inkb hivatkozhatunk ugyanúgy, mintha egy cellatartományban lennének az adatok és el
lennének nevezve.
Képlet elnevezése
Ha gyakran használunk egy képlet típust, akkor azt is elnevezhetjük. Ebben az esetben ar-
ra cellára kell állnunk, amibe majd képletet írnánk. Most is ügyeljünk hivatkozási
módra. Legyen például képlet az, hogy cellától balra es két cella tartalmát adjuk össze.
88. ábra: képlet elnevezése
Tipp: Ezt képlet ebben munkafüzetben bármelyik munkalapra is írjuk, minden esetben
Munka1-es munkalapon lév adatokkal fog számolni. Ha szeretnénk olyan elnevezett
képletet létrehozni, amelyik bármelyik munkalapon összeadja le balra es két cella
tartalmát, akkor hivatkozásban nem szerepelhet munkalap neve. cellanevek elé
55
azonban be kell írnia felkiáltójeleket, mert különben az Excel automatikusan kijavítja hi-
vatkozást úgy, hogy mégis, makacsul elé írja az adott munkalap nevét. Tehát, az általános
megoldás az ábrán látható képlet estén: =!B2+!C2. Így ezt az elnevezett képletet ennek
munkafüzetnek bármelyik munkalapján igénybe vehetjük.
Nevek szerkesztése
Ha valamelyik név feleslegessé vált, vagy szeretnénk megváltoztatni azt tartományt,
amire hivatkozik, akkor Névkezel (Name Manager) lesz segítségünkre. Ebben töröl-
hetjük felesleges neveket, vagy megváltoztathatjuk hivatkozásuk helyét.
89. ábra: nevek szerkesztése
56
Függvények
Az Excelben több mint 350 függvény áll rendelkezésünkre. Az összes függvény bemuta-
tására kevés ennek az emlékeztet nek tervezett terjedelme. Valójában erre nincs is
szükség. függvényeket nekünk magunknak kell felfedezni, de néhányat teljesség igé-
nye nélkül kiemelünk lehet ségek közül.
90. ábra: függvények modul szerkezete
Automatikus összegzés
program néhány függvényt kiemelten kezel. Ezek azok statisztikai függvények (SZUM,
ÁTLAG, DARABSZÁM, MINIMUM, MAXIMUM), amelyeket leggyakrabban használunk. Rá-
adásul, ha jó cellában állunk, az alkalmazásuk során ezek függvények felfedezik azt is,
hogy melyik cellák tartalmával kell számítást elvégezni. Az AutoSzum négy módon hasz-
nálható. Most négy számtartomány segítségével megnézzük mind négy módot. Az
AutoSzum parancsot két helyen is elérhetjük. Az egyik lehet ség menüszalag Kezd lap
Szerkesztés szakaszban van, másik pedig Képletek fül Függvénytár szakaszában.
57
Függvények
91. ábra: Az AutoSzum parancs elérése
Egyik módszer
Ennek módszernek az alkalmazásakor egyetlen cellán állunk és vagy cella fölött, vagy
le balra számok vannak.
92. ábra: Az AutoSum alkalmazás egyik lehet sége
58
1. Álljunk egy számtartomány alá, vagy jobb oldalára.
2. Kattintsunk az AutoSzum (AutoSum) gombra.
3. Az automatikus összegzés gyanakodni fog arra, hogy felette vagy le balra található
számokat tartalmazó cellákat kell összegeznie.
4. Ha „jól gyanakodott”, akkor üssük le az ENTER billenty t, vagy kattintsunk ismét az
AutoSzum (AutoSum) gombra (az egérmutató amúgy is az AutoSzum (AutoSum) gomb
fölött áll).
5. SZUM (SUM) függvény összegzi azoknak celláknak tartalmát, amire „gyanakodott”.
6. kitölt fül segítségével másoljuk függvényt tartalmazó képletet többi oszlopba.
7. másolás után az összes oszlopot összegeztük. Ezt ellen rizhetjük, ha megjelenítjük
cellák képleteit (Képletek (Formulas) fül, Képletvizsgálat (Formula Auditing) csoport,
Képletek (Show Formulas) parancs).
93. ábra: Szum függvény másolása
Másik módszer
Ebben az esetben jelöljük ki számtartomány alatti vagy le jobbra es cellatartományt.
94. ábra: mások lehet ség
1. Jelöljük ki számtartomány alatti cellákat.
59
Függvények
3. Jelöljük ki számtartomány jobb oldalán lév cellákat.
Harmadik módszer
Ezzel módszerrel egy számtartomány kiválasztott sorait összegezhetjük. Az automatikus
összegzés megkeresi az els üres cellasort, és oda teszi le az eredményt.
95. ábra: Az AutoSzum alkalmazásának harmadik lehet sége
1. Jelöljünk ki annyit teljes sorokból, amennyi oszlopot összegezni szeretnénk.

2. Kattintsunk az automatikus összegzés gombra. Ebben az esetben az Excel megpróbálja
az eredményt letenni következ sorba. Ezért kijelöli. Mivel azonban ott már vannak
adatok, tovább keresi az els üres sort.
3. Az eredményt megtalált els üres sorba írja.
4. Ellen rizzük képleteket. Azt tapasztaljuk, hogy valóban kijelölt sorok celláit össze-
gezte az Excel.
négyes lehet ség

Ez talán leggyorsabb, csak megfelel kijelölés vesz igénybe egy kis id t. Most egyetlen
kattintással mind két irányban összegezzük tartomány sorait és oszlopait.
1. Jelöljük ki úgy az összegzend tartományt, hogy vegyünk hozzá még egy üres sort és
egy üres oszlopot.
2. Kattintsunk az automatikus összegzés gombra.
3. velet eredményeként tartományt egyetlen kattintással, minkét irányban so-
rokat is és az oszlopokat is –, összegeztük.
60
96. ábra: Összegzés mindkét irányban egyetlen kattintással
Egy kis ráadás

Van egy további lehet ség is. Ebben az esetben négy tartomány teljes összegét szeret-
nénk megtudni. Fontos figyelemmel kísérni azt, hogy az adatok között vannak már összeg-
sorok.
97. ábra: teljes összeg kiszámítása
1. Jelöljük ki az összes számokat tartalmazó cellákat, beleértve korábban beszúrt összeg-

sorokat is.
2. Kattintsunk az automatikus összegzés gombra.
3. Az Excel az els üres sorban elhelyezett egy összesít sort.
kérdés már csak az, hogy vajon miket összegzett? Ha hibás program, akkor belevet-
te az összeg sorokat is számításba. Ebben az esetben azonban az eredmény az összeg-
zend számok kétszerese lesz. Ez így nyilván hibás! De ellen rizzük számítás eredmé-
nyét!
61
Függvények
98. ábra: Ellen rizzük teljes összesítés kiszámítását
Egyszer függvények
Egyszer függvények azok, amelyeket mi is tanultunk, használtunk valamikor az iskolai
évek során. Ilyenek az átlagszámítás, minimum érték meghatározása, cellák tartalmá-
nak az összesítése. Ezeket röviden átnézzük.
SZUM (SUM) függvény

Bár SZUM (SUM) függvénnyel már találkoztunk az automatikus összegzés esetén, mégis
ejtsünk egy szót ködésér l. Ha az összegzend tartományban nem csak számok van-
nak, hanem szöveges vagy logikai adattípusú adatok is, akkor függvény ezeket nulla ér-
tékként kezeli.
99. ábra: Hivatkozás több tartományra
62
Egyszer függvények
ÁTLAG (AVERAGE) és ÁTLAGA (AVERAGEA) függvények

két függvény átlagot számol kijelölt tartományok celláiba írt értékekb l. Az ÁTLAG
függvény csak számokat veszi figyelembe. Tehát szöveges és logikai adattípusokat nem
nullának értékeli, hanem egész egyszer en nem számol velük. Az ÁTLAGA szöveges ada-
tokat nullaként értelmezi. Lényeges tehát, hogy az üres cella nem azonos nullatartalmú
cellával.
100. ábra: Az ÁTLAG és az ÁTLAGA függvények ködése
Az ÁTLAGA (AVERAGEA) és logikai értékek

Ahhoz, hogy ezt megértsük, tisztáznunk kell logikai értékek tényleges értékét. Ezt úgy
tesszük, hogy megszorozzuk az IGAZ és HAMIS logikai értékeket eggyel. Ha valamit eggyel
szorzunk, akkor az önmagát adja eredményként.
101. ábra: logikai értékek valódi értéke
Az informatikában egy biztos pont van logikai értékek szempontjából. nulla minden
esetben megfelel logikai HAMIS (FALSE) értéknek. Minden más érték beleértve az ösz-
szes negatív és pozitív számot is, IGAZ értéknek felel meg. Ezt figyelembe véve az ÁTLAGA
(AVERAGEA) függvény is így számol logikai értékekkel.
102. ábra: Logikai értékek átlaga ÁTLAGA (AVERAGEA) függvénnyel
63
Függvények
MAX és MAX2 (MAXA) függvény

MAX és MAX2 (MAXA) függvény egy, vagy több tartományban található értékek közül
legnagyobb értéket adja eredményül. Mindkét függvény 255 különböz tartományt képes
feldolgozni. MAX függvény csak számokat tartalmazó cellákat dolgozza fel. Ha cellá-
ban nem csak számok vannak, akkor azokat figyelmen kívül hagyja. MAX2 (MAXA) függ-
vény szövegeket értékként kezeli, logikai IGAZ értéket egynek veszi, HAMIS értéket
pedig nullának értelmezi.
103. ábra: MAX és MAX2 függvények ködése
MIN és MIN2 (MINA) függvény

MIN és MIN2 (MINA) függvény egy, vagy több tartományban található értékek közül
legkisebb értéket adja eredményül. Mindkét függvény 255 különböz tartományt képes
feldolgozni. MIN függvény csak számokat tartalmazó cellákat dolgozza fel. Ha cellá-
ban nem csak számok vannak, akkor azokat figyelmen kívül hagyja. MIN2 (MINA) függ-
vény szövegeket értékként kezeli, logikai IGAZ értéket egynek veszi, HAMIS értéket
pedig nullának értelmezi.
104. ábra: MIN és MIN2 (MINA) függvény ködése
64
Feltételes számítások
DARAB (COUNT) és DARAB2 (COUNTA) függvények

DARAB (COUNT) és DARAB2 (COUNTA) függvény megszámolja cellákat tartalmuk
alapján. DARAB függvény csak számértékeket tartalmazó cellákat veszi számításba,
míg DARAB2 nem üres cellákat számolja meg, vagyis figyelembe veszi szöveg, és lo-
gikai értékeket tartalmazó cellákat is. 255 tartományt képes feldolgozni.
105. ábra: DARAB (COUNT) és DARAB2 (COUNTA) függvények ködése
feltételes számításokat végz függvények segítségével listák adatait elemezhetjük. Ezen
függvények segítségével listák azon soraival végzünk számításokat, amelyek megfelelnek
egy vagy több általunk megadott feltételnek. Erre legegyszer bb példa DARABÜRES
(COUNTBLANK) függvény. Kezdjük tehát ezzel:
DARABÜRES (COUNTBLANK) függvény

Egyetlen paramétere van. Megszámolja azt, hogy egy tartományban hány üres cella van.
106. ábra: DARABÜRES (COUNTBLANK) függvény ködése
65
Függvények
DARABTELI (COUNTIF) függvény ködése

DARABTELI (COUNTIF) függvény végiglépked egy általunk meghatározott tartomány
celláin, és megszámolja azt, hogy hányszor fordul el tartomány cellában feltételként
megadott tartalom.
Tartomány (Range): Ebb paraméterb egy több cellás tartományra kell hivatkoz-
nunk. Ez lesz az tartomány, amelyikben megszámoljuk, hogy hányszor fordult el kri-
tériumként megadott érték.
Kritérium (Criteria): Ebbe paraméterbe beírhatunk egy értéket, vagy hivatkozatunk

egy olyan tartományra, amiben megszámlálandó tartalom szerepel. Ez lesz az az érték,
amit tartományban meg fogunk számolni. Ez paraméter szöveges adatot vár.
107. ábra: DARABTELI függvény ködése
DARABTELI (COUNTIF) függvény egyenként végig lépked tartomány paraméterben

megadott tartomány összes celláján. Minden lépéskor kiolvassa cellába írt értéket és
megvizsgálja, hogy ez megfelel-e Kritérium hivatkozásban meghatározott feltételnek. Ha
igen, akkor megszámolja. Mire tartomány celláin végig ér, tudni fogja, hogy feltételben
meghatározott érték hányszor szerepelt listában.
Ha megváltoztatjuk annak cellának tartalmát, amire Kritérium (Criteria) paramé-
terb hivatkoztunk, akkor az eredmény megfelel módosított feltételnek. feltétel tar-
tományban megadhatunk helyettesít karaktert tartalmazó feltételt is. Ebben az esetben
ügyeljünk arra, hogy cella szöveges adatot tartalmazzon, például kezdjük cellát fels
vessz vel. Ha ezt közvetlenül beírnánk függvény feltétel paraméterébe, akkor feltételt
idéz jelek közé kellene tennünk.
108. ábra: Helyettesít karakter feltételben
fenti példa bet vel kezd cellákat számolja meg. Ha közvetlen paraméterbe
írnánk feltételt, akkor idéz jelek közé “P*” kellene beírni feltételt.
66
SZUMHA (SUMIF) függvény

Hasonló logikára épít, mint SZUMHA (SUMTIF) függvény. Ugyanúgy az általunk meg-
adott feltételnek megfelel sorokkal fog veletet végezni. Három paramétere van, az
egyik az tartomány, amiben keressük feltételnek megfelel sorokat, másik tartomány
az, amib feltételnek megfelel sorokban összegezzük cella tartalmát, és harmadik
maga feltétel.
Tartomány (Range): Ez paraméter arra szolgál, hogy ebb hivatkozzunk arra tarto-
mányra, amiben majd meg kell keresni feltételnek megfelel sorokat.
Kritérium (Criteria): Ez paraméter tartalmazza azt feltételt, ami szerint válogatunk

lista sorai közül. függvény azoknak soroknak az adatait összegzi, amelyek megfelelnek
az itt megadott feltételnek.
Összeg tartomány (Sum_range): Ez az összegzend tartomány. méretének egyeznie

kell Tartomány (Range) terület méretével.
109. ábra: SZUMHA (SUMIF) függvény ködése
függvény egyenként végig lépked Tartomány (Range) hivatkozás minden celláján.

Egyenként megvizsgálja, hogy cella taralma megegyezik-e Kritérium (Criteria) paramé-
terben megadott feltétellel. Ha egyezik, akkor összegzi az Összeg_tartomány (Sum_range)
ugyanazon helyén található értékeit.
SZUMHATÖBB (SUMIFS) függvény

Ez függvény abban különbözik SZUMHA (SUMIF) függvényt l, hogy egyszerre több fel-
tételt is megadhatunk. Ennek függvénynek is van Összeg_tartomány hivatkozása, azon-
ban Kritériumtartomány és kritérium paraméterpárból 127 áll rendelkezésünkre. Ez azt
jelenti, hogy akár 127 különféle feltételt is megadhatunk arra, hogy melyik sorokban vé-
gezze el függvény az összesítést. kritériumtartományok számozottak, ahogy kritéri-
umok is. Az azonos számú tartomány és feltétel összetartozik.
Összegtartomány (Sum_range): Ez az összegzend tartomány. méretének egyeznie

kell Tartomány (Range) terület méretével.
67
Függvények
Kritériumtartományx (Rangex): Ezek paraméterek arra szolgálnak, hogy ebb hivat-
kozzunk azokra tartományokra, amelyekben majd meg kell keresni hozzátartozó Krité-
riumban megadott feltételnek megfelel sorokat.
Kritériumx (Criteriax): Ezek azok feltételek, amelyek szerint válogatunk hozzá tarto-
zó lista kritériumtartományban. függvény azoknak soroknak az adatait összegzi, ame-
lyek megfelelnek az összes meghatározott feltételeknek. Ha feltétel cellát üresen hagy-
juk, akkor az eredmény lesz. Ha ki szeretnénk hagyni valamelyik feltételt, írjuk be he-
lyettesít karaktert. feltételekben használhatunk logikai veleti jeleket és helyettesít
karaktereket. Ezeket azonban szöveges adattípusként kell megadunk.
110. ábra: SZUMHATÖBB (SUMIFS) függvény ködése
függvény ködése: függvény végiglépked lista mindegyik során és az összes felté-

telt megvizsgálja. Ha az összes feltétel teljesül, akkor összegzi az összegtartományban
feltételnek megfelel sorban lév számokat.
Megjegyzés: SZUMHATÖBB (SUMIFS) függvénnyel azonos módon ködik az

ÁTLAGHATÖBB és DARABHATÖBB függvény. Ugyanúgy 127 kritériumtartomány és
hozzá tartozó kritérium paraméterpárt használhatunk.
Keres függvények
keres függvények egy cellatartományból keresnek meg adatokat. függvények ered-
ménye vagy megtalált adat lesz, vagy az, hogy hol található az adat. Az az adattartomány,
ahol keresünk munkalap tetsz leges helyén lehet. Így ezeknél függvényeknél rendsze-
rint azt is meg kell adnunk, hogy hol az tartomány, ahol keresniük kell. keres függvé-
nyek lehet vé teszik, hogy független adattartományok adatait összekapcsoljuk egymással.
Egy tartományos INDEX (INDEX) függvény

Az INDEX (INDEX) függvénynek két változata van. változatok közötti különbség az, hogy
egy vagy több tartományból képesek-e keresni. számítás eredménye egy általunk meg-
határozott cella tartalma lesz.
68
Keres függvények
Tömb (Array): Ebb paraméterb mutatjuk meg függvénynek, hogy hol van az tar-
tomány, amelyikb ki kell olvasnunk egy cella tartalmát. Ez tartomány bárhol lehet az
adott munkalapon.
Sor_szám (Row_num): Ebbe paraméterbe beírhatunk egy számot, vagy hivatkozhatunk

egy olyan cellára, amiben szám van. Itt mondjuk meg azt, hogy tömb (Array) paraméter-
ben megadott terület hányadik sorát kell kiválasztani.
Oszlop_szám (Column_num) Ezt paramétert nem kötelez megadni. Ha nem adjuk

meg, akkor úgy tekinti, mintha 1-et írtunk volna be, vagyis az els oszlopra fog rámutatni.
Itt is megadhatunk közvetlenül egy számot, vagy hivatkozhatunk egy olyan cellára, amiben
szám van. Ez alapján szám alatt fogja kiválasztani tömb (Array) terület oszlopát.
111. ábra: Az INDEX függvény ködése
függvény ködése: függvény tömb (Array) paraméter hivatkozási területér ol-

vassa ki sor_szám (Row_num) paraméterben megadott sorban és az oszlop_szám
(Column_num) paraméterben megadott oszlopban található cella tartalmát.
Több tartományos INDEX (INDEX) függvény

Ha több tartomány valamelyikéb kell kiolvasnunk egy adott sorban és oszlopban találha-
tó cella tartalmát, akkor alkalmazhatjuk több tartományos INDEX függvényt. Ebben az
esetben több azonos méret tartományra fogunk hivatkozni, majd megadhatjuk azt, hogy
melyik sorszámú tartományt kell feldolgoznunk. függvény az adott tartomány sorában
és oszlopában található cella tartalmát adja eredményül.
Hivatkozás (Reference): Ebb paraméterb egyszerre több tartományra hivatkozha-

tunk. Fontos, hogy ezt hivatkozást zárójelek közé kell tenni, ellenkez esetben függ-
vény nem ködik. Ennek az az oka, hogy amikor több tartományra hivatkozunk, akkor
ugyanolyan elválasztó karakter kerül tartományok közé, mint ami paraméterek elvá-
lasztását szolgálja. Így függvény ezt úgy értelmez, hogy listaelválasztó után már kö-
vetkez paramétert adjuk meg. Ha azonban zárójelek közé tesszük több tartományos hi-
vatkozást, akkor függvény tudni fogja, hogy az még az els paraméter része.
Sor_szám, (Row_num): ködése azonos az egy tartományos INDEX függvényben leír-

takkal.
69
Függvények
Oszlop_szám (Column_num): ködése azonos az egy tartományos INDEX függvény-
ben leírtakkal.
Terület_szám (Area_num): Ebben paraméterben adhatjuk meg azt, hogy Hivatkozás

(Reference) paraméterben magadott több tartomány közül hányas számúból szeretnénk
kiemelni egy cella tartalmát. tartományok számozása megegyezik hivatkozáskor meg-
határozott sorrend szerinti számozással.
112. ábra: több tartományos INDEX függvény ködése
függvény ködése: több tartományos INDEX függvény hivatkozás paraméterében

zárójelek között több tartományt is megjelölhetünk. függvény terület_szám (Area_num)
paraméterében megadhatjuk azt, hogy melyik tartomány lesz az, amit feldolgozunk. pél-
dában az oktató nevét választottuk ki, de ha átírjuk terület számát, akkor azt fogjuk meg-
tudni, hogy mennyiért vállalta az adott oktató képzés megtartását. sor és oszlopszám
paraméterek ugyanúgy ködnek, mint az egy tartományos INDEX függvény esetén, va-
gyis megfelel sorba és oszlopba es cella tartamát adja vissza eredményként.
HOL.VAN (MATCH) függvény

HOL.VAN (MATCH) függvény feladata: Egy egyoszlopos vagy egysoros tartományban
megkeresi az általunk megadott értéket, és megmondja azt, hogy az hányadik helyen talál-
ható. keresés módját mi határozhatjuk meg. Kereshetünk pontosan megadott értékre,
de kereshetünk értéksávok szerint is. Els lépésként vizsgáljuk meg azt, hogy adott értéket
hogy talál meg függvény.
HOL.VAN (MATCH) függvény paraméterei: HOL.VAN (MATCH) függvénynek három

paramétere van.
70
Keres függvények
113. ábra: HOL.VAN (MATCH) függvény paraméterei
Paraméterek megadása: HOL.VAN (MATCH) függvény paramétereit következ mó-

don adjuk meg.
114. ábra: paraméterek megadása
A. Egy cellába írjuk be azt az értéket, amit meg szeretnénk keresni tartományban, majd hi-
vatkozunk erre cellára.
B. Jelöljük ki azt tartományt, amelyikben azok az adatok vannak, amelyek közül keresni fo-
gunk.
C. Az egyezés_típus paraméter helyére írjunk nulla értéket. Ezzel arra utasítjuk függvényt,
hogy csak teljesen megegyez adatot keressen. Ha olyan értéket keresünk, ami nincs
benne listában, az eredmény #HIÁNYZIK (#N/A) lesz.
függvény ködése: függvény következ lépéseket hajtja végre.
115. ábra: HOL.VAN (MATCH) függvény ködése
71
Függvények
1. függvény egyenként végiglépked azon tartományon, amib keresünk.
2. Minden egyes lépéskor ellen rzi, hogy az adott érték egyezik-e azzal, amit keresünk. Ha
nem, akkor növeli számlálót eggyel.
3. Amikor egyez adatot talál, akkor leáll kereséssel és még egyszer hozzáad egyet
számlálóhoz. Ez maga az eredmény. Ezt adja vissza. Ha lista végéig nem találja meg
keresett értéket, akkor #HIÁNYZIK (#N/A) eredményt ad.
Sávos keresés növekv sorrend adatok között

HOL.VAN (MATCH) függvény harmadik paraméterével azt határozhatjuk meg, hogy mi-
lyen módszerrel keressen az adatok között. sávos keresést kétféleképpen használhatjuk,
Most vizsgáljuk meg azt, hogy növekv sorrendbe rendezett adatok között hogy kereshe-
tünk. Ehhez az adatokat folyamatosan növekv sorrendbe kell rendeznünk azon terüle-
ten, ahol keresés helye van.
116. ábra: sávosan növekv adatok elrendezése
hivatkozás beállítása:
117. ábra: sávos keresés beállítása növekv sorrend adatok között
függvény ebben az esetben úgy ködik, hogy sávnak megfelel számot adja vissza.
118. ábra: növekv rendezés sávos keresés ködése
72
Keres függvények
Sávos keresés esetén is az els adattól indul vizsgálat. Most azonban azt vizsgálja
függvény, hogy keresett érték az adott tartományba esik-e. Ha megtalálta megfelel sá-
vot, akkor azt adja eredményként.
Keresés szöveges adatok között

függvény ködik akkor is, ha az adatok, amib keresünk szövegek. Ebben az esetben
ábécé szerinti növekv sorrend adatok között kereshetünk, és ekkor is ködik sávos
keresés.
119. ábra: Növekv sávos keresés szöveges adatok között
Keresés csökken sorrend adatok között

HOL.VAN (MATCH) függvény ugyanúgy keres csökken sorrendbe rendezett adatok
között, mint növekv között, de most más lesz sávok kiosztása.
120. ábra: csökken sávos keresés adatelrendezése
paramétereket következ módon adjuk meg:
121. ábra: sávos keresés hivatkozásai csökken adatok között
FKERES (VLOOKUP) függvény

Ez függvény az INDEX és HOL.VAN (MATCH) függvények összevonásából készült. pa-
raméterek egy részét az INDEX másik részét HOL.VAN (MATCH) függvényb örökölte.
Így, ha ezt két függvényt már ismerjük, könnyebben érthetjük meg ködését.
73
Függvények
Az FKERES (VLOOKUP) függvényt arra használhatjuk, hogy egy megfelel en el készí-
tett táblázatból kiolvashassuk egy cella tartalmát. Azt táblázatot, amib ki szeretnénk
olvasni tartalmat, úgy kell el készítenünk, hogy annak bal széls oszlopába írjuk azo-
kat az adatokat, amelyek alapján szeretnénk kiválasztani megfelel sort. Ennek az osz-
lopnak minden esetben paraméterként kijelölt táblának bal oldalán az els nek kell
lennie.
122. ábra: Az FKERES (VLOOKUP) függvény paraméterei
A. Az FKERES (VLOOKUP) függvény tábla paraméteréb hivatkozunk arra tartományra,

amelyikb szeretnénk kiolvasni az egyik cella tartalmát (INDEX függvény tömb paramé-
terével azonos feladata).
B. keresési érték paraméterb arra cellára hivatkozunk, aminek segítségével tábla
paraméterben megjelölt tartomány bal oldali oszlopába írt adatok alapján kiválasztjuk
keresett értékhez tartozó sort. Ez lehet sávos, vagy pontos érték alapú keresés (HOL.VAN
keresési érték és tábla paraméterfeladatát látja el).
C. Az oszlopszám paraméterben meghatározzuk, hogy keresés alapján kiválasztott sorban
melyik oszlop értékét olvassuk ki (az INDEX függvény oszlop paraméterét helyettesíti).
74
Logikai függvények
D. Tartományban_keres paraméterben határozzuk meg azt, hogy sávos vagy pontos érték
alapú kereséssel válasszunk sort (ez paraméter azonos HOL.VAN függvény egyezés tí-
pus paraméterével). Ebben függvényben azonban csak TRUE vagy FALSE érték adható
meg. TRUE azonos 1-gyel, FALSE pedig 0-val. Ha semmit nem írunk be, akkor azt
TRUE értékként kezeli függvény.
Az Excel több logikai függvényt is biztosít számunkra. Els ként tekintsük át HA (IF)
függvényt. Egy kicsit tekintsünk vissza gondolatban logikai képletekre. Ezeket arra hasz-
náltuk, hogy két cella tartalmát összehasonlítsuk. logikai veleti jelekkel végzett -
veletek eredménye vagy IGAZ (TRUE) vagy HAMIS (FALSE) lehet. Ez az eredmény önma-
gában nem minden esetben kielégít Szükségük lehet arra, hogy az eredményt függ en
más és más számítást hajtsunk végre.
HA (IF) függvény
Most kivételesen nem függvényt kezdjük értelmezni, hanem egy többszörösen összetett
mondatot. Ez mondattani elemzés rámutat HA (IF) függvény ködésére. mondat
hétvégi program szervezésér szól. Nyár van, éppen süt nap. mondat pedig követke-
„Ha vasárnap jó id lesz, akkor strandra megyünk, egyébként pedig moziba.” tag-
mondatokat vessz választja el egymástól. Gondoljuk végig három tagmondatot.
123. ábra: HA függvény ködése
Ha vasárnap jó id lesz: Azt, hogy milyen lesz vasárnapi id járás, még nem tudjuk.
Mindenesetre azt feltételezzük, hogy jó, vagyis strandolásra alkalmas. Tehát ez csak egy
feltételezés, ami vagy beigazolódik, vagy sem. Az eredmény tehát pont úgy, mint egy logi-
kai képlet esetén vagy IGAZ, vagy HAMIS lesz. Attól függ en, hogy teljesült-e feltételezé-
sünk más-más programot tervezünk.
Ha IGAZ feltételezés eredménye: Ha majd vasárnap beigazolódik az feltételezés,

hogy jó id van, akkor jó id re tervezett programot hajtjuk végre, vagyis strandra me-
gyünk.
Ha HAMIS feltételezés eredménye: Természetesen akkor is lesz programunk, ha va-

sárnapi id járásra vonatkozó feltételezésünk nem teljesül, vagyis az eredmény HAMIS.
Ebben az esetben mozizás lesz hétvégi program.
HA (IF) függvény logikája ugyanaz, mint egy olyan mondaté, amit ha szóval szok-
tunk kezdeni. Természetesen ugyanezt Excel környezetben másként függvénnyel fo-
galmazzuk meg. Tegyük fel, hogy egy keresked azzal ösztönzi vásárlásra vev it, hogy
aki nagyobb értékben vásárol annak ad egy ajándékot. Ha vev többet költött, mint 10
75
Függvények
000 Ft, akkor 500 Ft-os ajándékot kap, ha kevesebbet, akkor csak 100 Ft érték t. napi
szóhasználattal ezt következ képpen fogalmazhatjuk meg:
Ha többért vásárolt, mint 10 000 Ft, akkor 500 Ft-os ajándékot adok, egyébként csak 100
Ft-ost.
Most nézzük meg ugyanezt az Excelben!
124. ábra: HA (IF) függvény alkalmazása Excelben
Logikai vizsgálat: Ebben paraméterben minden esetben olyan képletnek kell lennie,
aminek az eredménye IGAZ (TRUE), vagy HAMIS (FALSE). Ez lehet szám is, mert tudjuk,
hogy érték HAMIS (FALSE) megfelel je, és minden, ami nem nulla az IGAZ (TRUE) lo-
gikai érték megfelel je. Az eredményt függ en eltér számításokat végezhetünk el.
76
Érték ha igaz: Ha az els pereméterbe írt logikai kifejezés eredménye IGAZ (TRUE), vagy
nem nulla, akkor ezt veletet végzi el függvény. paraméter elnevezése kissé félre
érthet Ide ugyanis valóban beírhatunk értékeket is, de célszer bb az értéket egy cellába
írni és arra hivatkozni. akár képletet is tartalmazhat ez paraméter. második para-
méterbe írt érték, vagy hivatkozás, vagy képlet eredménye lesz HA (IF) függvény ered-
ménye, ha feltétel IGAZ volt.
Érték ha hamis: harmadik paraméter tartalmát kapjuk eredményül, ha logikai kifeje-

zés eredménye HAMIS (FALSE) vagy nulla.
ÉS (AND) függvény
Amikor egyszerre több feltétel teljesülését függ egy számítási módszer, akkor koráb-
ban megismert logikai képletek nem elegend k. Ebben az esetben azt, hogy az összes felté-
tel teljesült, az ÉS (AND) függvény alkalmazásával számíthatjuk ki. függvénynek 255 pa-
ramétere van. Ezekben paraméterekben minden esetben logikai értékként kiértékelhet
adatot vár függvény. Ezek IGAZ (TRUE), HAMIS (FALSE) értékek lehetnek (illetve nulla
megfelel logikai HAMIS (FALSE) értéknek, és minden, ami nem nullaérték szám, megfe-
lel az IGAZ (TRUE) logikai értéknek). Az ÉS (AND) függvény akkor ad IGAZ (TRUE) ered-
ményt, ha paraméterei egyt egyig IGAZ (TRUE) értéket tartalmaznak.
Az ÉS (AND) függvényt önmagában nem gyakran használjuk. függvény eredményét
rendszerint HA (IF) függvény logikai vizsgálat paraméterében használjuk fel, vagy úgy,
hogy arra cellára hivatkozunk, amiben az ÉS (AND) függvény eredménye van, vagy az ÉS
(AND) függvényt beépítjük HA (IF) függvény logikai vizsgálat paraméterébe. függvé-
nyek egymásba ágyazása egy kés bbi témánk.
Tegyük fel, hogy egy kiskorú gyereknek útlevelet készítenének szülei. Erre csak akkor
van lehet ség, ha mind két szül beleegyezik az útlevél elkészítésébe. Vizsgáljuk meg az
összes lehetséges esetet:
125. ábra: Az ÉS (AND) függvény ködése
VAGY (OR) függvény

Ez függvény hasonlóan az ÉS (AND) függvényhez, logikai érékeket, kifejezéseket dolgoz
fel. VAGY (OR) függvény is 255 logikai kifejezést tud kiértékelni. feldolgozható értékek
ebben az esetben is az IGAZ (TRUE), HAMIS (FALSE) és nulla vagy nem nulla értékeket
kezeli. VAGY (OR) függvény csak akkor eredményez HAMIS (FALSE) eredményt, ha az
összes paraméterében hamis logikai érték van.
példa most az, hogy két oktató képes egy jegyzetet megírni. Mind két el adó írt már
tanfolyami jegyzetet, de egyéb feladataik miatt nem biztos, hogy el tudják vállalni az új
77
Függvények
jegyzet összeállítását. Arra keressük választ, hogy lesz-e saját jegyzetünk, vagy sem. Ha
bármelyiknek van megfelel mennyiség szabad ideje munkára, akkor lesz saját jegyzet.
126. ábra: VAGY (OR) függvény ködése
Id függvények
Mint azt tudjuk, az Excel az id adatokat számként tárolja. dátumot úgy, hogy 1900. ja-
nuár 1-t kezdve sorszámmal látja el napokat. Az id pont pedig napból eltelt részt jel-
zi egy nulla és egy közé es tört számmal. Ez teszi lehet vé, hogy számoljunk az id érté-
kekkel. Kivonhatunk egymásból két dátumot, így megtudhatjuk, azt, hogy két dátum kö-
zött hány nap telt el, vagy éppen hozzáadhatunk egy dátumhoz egy egész számot, így ki-
számíthatjuk, hogy hányadika lesz, ha eltelik valamennyi nap. Ugyanígy az id pontokkal is
számolhatunk. Az id kkel való számolást további függvények segítik.
Az 1904 alapú dátum

dátumokkal számoló képletek mindaddig jól ködnek, amíg számítás eredménye na-
gyobb, mint nulla. Ha ugyanis például két id pont különbsége negatív szám, akkor az
eredmény nem jelenik meg.
Tegyük fel, hogy egy rugalmas munkaid beosztással dolgozó csoportnak nyilvántart-
juk azt, hogy ki mennyi id töltött munkával az adott napon. Naponta nyolc órát kell le-
dolgozni minden dolgozónak, ezt azonban napnak abban szakaszában kell elvégezniük,
akikor azt jónak tartják. nyilvántartásban azt szeretnénk látni, hogy ki mennyivel tér el
napi nyolc órától. Ebben az esetben lesznek napok, amikor kevesebb id töltenek munká-
val az el írtnál. Ebben az esetben negatív számot ad napi munkamennyiség és tényle-
gesen munkával töltött id különbözete.
Azokban cellákban, ahol negatív számnak kellene kijönnie velet eredményeként,
ott az egész cellában kett keresztek jelennek meg. Ez alapértelmezés szerint azt jelenti,
hogy az oszlop keskenyebb, mint amekkora helyre cellába írt számnak megjelenítésé-
hez szükséges. Ebben az esetben azonban hiába vesszük bármilyen szélesre az oszlopot,
kett keresztek megmaradnak. Ez így hibás eredmény, ugyanis az Excel az alapbeállítás-
ok szerint nem képes negatív id megjelenítésére.
78
Id függvények
127. ábra: negatív id alapértelmezésben hibás adatok
hibára van megoldás. Az Excelt ugyanis megírták Apple gépekre is. Ennek sajátos-
sága az, hogy az Apple gépek dátum ábrázolása során 1904. január 1-t számolnak.
másik nagyon lényeges különbség az, hogy amíg az 1900 alapú dátum esetén 1900. január
1. az egyes számnak felel meg, addig az 1904 alapú dátum esetén 1904. január 1. nullá-
nak felel meg. Így azonban mivel nullaalapú viszonyítás, lehet negatív id ket is ábrázolni.
Ha Apple alapú gépekkel dolgoznunk együtt, akkor érdemes nekik szánt munkafüzeteket
átállítani 1904 alapú dátumra. beállítás következ
128. ábra: 1904 alapú dátum beállítása
1. Fájl (File) fülre kattintva lépjünk át Back Stage felületre.

2. Kattintsunk Beállítások (Options) utasításra.
3. beállítások közül válasszuk Speciális (Advanced) lehet séget.
4. Az munkafüzet számításakor (When calculating this workbook) beállítások között
kapcsoljuk be az 1904-es dátumrendszer használata (Use 1904 date system) kapcsolót.
79
Függvények
Most már azokban cellákban is lesz értékelhet eredmény, amelyekben az eredmény
negatív id Arra azonban ügyeljünk, hogy ezekb munkafüzetekb ne másoljunk dá-
tumokat az 1900 alapú füzetekbe, mert év eltérés lesz forrás és másolt dátumok kö-
zött.
Tipp: Az 1904 dátumalapú munkafüzetek mentésekor fájlnévbe mindig írjuk be azt,
hogy (1904).
129. ábra: negatív id megjelenítése
MA (TODAY) és MOST (NOW) függvények

Ez két függvény az aktuális dátum és az aktuális id pont megjelenítésére szolgál. MA
(TODAY) függvény mai nap dátumát jeleníti meg egy kiválasztott cellában. MOST
(NOW) pedig dátumot és pillanatnyi id pontot mutatja meg. megjelenített id pontok
ugyanúgy kerülnek frissítésre, mint többi bemen paraméterrel nem rendelkez függ-
vény, vagyis, ha bármelyik cella tartalmát módosítjuk munkalapon, betöltjük munkafü-
zetet vagy leütjük az F9-es funkció billenty t.
130. ábra: MA (TODAY) és MOST (NOW) függvények ködése
DÁTUM (DATE) függvény

Ha egy feladat megoldása során dátum elemeit külön-külön cellákban tartjuk nyilván,
akkor is szükségünk lehet egy olyan cellára, amelyik tartalmazza tényleges, teljes dátu-
mot. Ebben az esetben DÁTUM (DATE) függvénnyel egyesíthetjük dátum részleteket
egyetlen cellában.
131. ábra: Dátumrészek összevonása
80
Id függvények
ÉV (YEAR), HÓNAP (MONTH), NAP (DAY) függvények

Ahogy dátum elemek összevonására, úgy azok szétbontására is szükségünk lehet. Erre
szolgálnak dátumrész függvények. Ezekkel kiszámíthatjuk azt, hogy egy dátum melyik
évben, hónapban vagy napon van.
132. ábra: dátum szétbontása évre, hónapra és napra
hét napja, hét száma

dátumot más egységekre is szétválaszthatjuk. Meghatározhatjuk azt, hogy dátum hét
hányadik napjára esik, vagy azt, hogy az év hányadik hetében van. Erre HÉT.NAPJA
(WEEKDAY) és HÉT.SZÁMA (WEEKNUM) függvényeket használhatjuk. Ezeknél függ-
vényeknél azonban figyelnünk kell arra, hogy hét els napja nem mindenhol hétf
Amerikában, ahol ezeket függvényeket írták, hét például vasárnappal kezd dik. Mind
két függvényben meg kell adnunk azt, hogy ehhez képest nálunk hét hányadik napja az
els
133. ábra: hét napjának meghatározása
1. táblázat: hét száma kezd nap megadása
Vissza_típus Hét kezd napja Rendszer

vagy hiányzik vasárnap 1
2 hétf 1
11 hétf 1
12 kedd 1
13 szerda 1
14 csütörtök 1
12 péntek 1
16 szombat 1
17 vasárnap 1
81
Függvények
Vissza_típus Hét kezd napja Rendszer

21 hétf 2
134. ábra: hét száma
2. táblázat: hét kezd napjának meghatározása

Eredmény_típusa Visszaadott érték
vagy hiányzik (vasárnap) és (szombat) közötti számok, Microsoft Excel
korábbi verzióinak megfelel en
2 (hétf és (vasárnap) közötti számok
12 (kedd) és (hétf közötti számok
13 (szerda) és (kedd) közötti számok
14 (csütörtök) és (szerda) közötti számok
12 (péntek) és (csütörtök) közötti számok
16 (szombat) és (péntek) közötti számok
17 (vasárnap) és (szombat) közötti számok
ÖSSZ.MUNKANAP (NETWORKDAY) függvény

Ha egy kés bbi dátumból kivonunk egy korábbit, akkor megtudhatjuk hány nap telt el
két dátum között. Ha egy dátumhoz hozzáadunk egy egész számot, kiszámíthatjuk azt,
hogy hányadika lesz, amikor eltelik annyi nap, amennyit hozzáadtunk dátumhoz. mun-
kahelyünkön azonban rendszerint azt szeretnénk megtudni, hogy két dátum között hány
munkanap van, vagy azt, hogy bizonyos számú munkanap elteltével hányadika lesz.
kezd _dátum (Start_date) paraméter: Ebb paraméterb hivatkozzunk arra cellá-

ra, amelyikben korábbi, kezd dátumot adtuk meg.
vég_dátum (End_date): Ebb paraméterb hivatkozhatunk arra cellára, amelyikben

nagyobb befejez dátum található.
ünnepek (Holidays) tartomány: Ebb paraméterb hivatkozhatunk arra tarto-

mányra, amelyikben fizetett ünnepnapokat soroltuk fel. Ha az ünnepnapok tartományba
beírjuk fizetett ünnepek dátumait, akkor függvény ezeket dátumokat is kihagyja
munkanapok közül. paraméter megadása nem kötelez ebben az esetben azonban csak
szombatokat és vasárnapokat nem számolja bele két dátum között eltelt napok közé.
függvény ködése: függvény kiszámítja azt, hogy kezd és végdátum között hány
olyan nap telt el, ami nem szombat és nem vasárnap. Ha megadjuk az ünnepek tartomány
82
Id függvények
helyét és ide felsoroljuk fizetett ünnepeket, akkor ezek napok is kimaradnak munka-
napok kiszámításából.
135. ábra: Két id pont között eltelt munkanapok kiszámítása
ÖSSZ.MUNKANAP.INTL (NETWORKDAY.INTL)
függvény azonos az el vel. különbséget az INTL végz dés mutatja, mely az
international szóra utal. Bizonyos országokban nem szombat, és vasárnap heti pihe-
nés ideje, ezért az el függvény paraméterei mellett megjelenik még egy paraméter,
aminek segítségével azt adhatjuk meg, hogy hét napjai közül melyek pihen napok.
paraméter értékek következ lehetnek:
3. táblázat: nemzetközi hétvége beállításai az INTL függvény esetén

Hétvége-szám Hétvégi napok
vagy hiányzik Szombat, vasárnap
2 Vasárnap, hétf
3 Hétf kedd
4 Kedd, szerda
5 Szerda, csütörtök
6 Csütörtök, péntek
7 Péntek, szombat
11 Csak vasárnap
12 Csak hétf
13 Csak kedd
14 Csak szerda
15 Csak csütörtök
16 Csak péntek
83
Függvények
KALK.MUNKANAP (WORKDAY) függvény

Ezt függvényt felhasználva kiszámíthatjuk azt, hogy egy adott dátumhoz képest bizonyos
számú munkanap elteltével hányadika lesz.
136. ábra: Eltelt munkanapok után hányadika lesz
kezd _dátum (Start_date): Ebb paraméterb hivatkozunk arra cellára, amelyikbe

azt dátumot írtuk, amihez adott számú munkanapot adunk hozzá.
napok (Days): Ez paraméter vagy hivatkozást, vagy egész számot tartalmazhat. Ebben
adjuk meg azoknak munkanapoknak számát, amit kezd dátumhoz adunk hozzá.
ünnepek (Holidays): paraméter megadása nem kötelez Ha nem adjuk meg, akkor
csak szombatok és vasárnapok maradnak ki számolt munkanapok közül. Ha megadjuk
ezt paramétert, akkor erre területre sorolhatjuk fel fizetett ünnepnapok dátumait.
Ennek függvénynek is van international változata. Ez is csak abban tér el jelenlegi

függvényt l, hogy megadhatjuk egy paraméterben azt, hogy hét mely napjai pihen -
napok. paraméter megadását 3. táblázatból olvashatjuk el.
Szöveg függvények
szöveg függvények segítségével kiemelhetünk szövegrészeket, lecserélhetünk részlete-
ket szöveg típusú adatokból.
BAL (LEFT), JOBB (RIGHT) és KÖZÉP (MID) függvények

Ezekkel függvényekkel egy szöveges adatból kimetszhetünk egy részt. BAL (LEFT)
függvénnyel szöveg bal szélér emelhetünk ki általunk meghatározott számú karaktert,
JOBB (RIGHT) függvénnyel szöveg végér l, vagyis jobb szélér emelhetünk ki adott
számú karaktert, míg KÖZÉP (MID) függvény arra szolgál, hogy egy szöveg belsejében ta-
lálható szövegrészt jelenítsünk meg.
84
137. ábra: Adott számú karakter kivágása egy szöveg bal szélér
138. ábra: Adott számú karakter szöveg jobb szélér
139. ábra: Adott számú karakter kivágása egy szöveg belsejéb
85
Függvények
KISBET (LOWER), NAGYBET (UPPER), TNÉV (PROPER)

cellákba írt szöveges adatokat átalakíthatjuk úgy, hogy minden bet je kisbet vagy
nagybet legyen. Vagy módosíthatjuk úgy, hogy beírt szöveg minden szava nagybet vel
kezd djön.
140. ábra: Váltás kis- és nagybet forma között
SZÖVEG.KERES (SEARCH) és SZÖVEG.TALÁL (FIND)

Ez két függvény egy cellába írt szöveges adatból megkeresi egy másik cellába írt szöveg-
részt. függvény eredményeként azt mutatja meg, hogy hányadik karakterpozícióban ta-
lálható keresett szöveg. paraméterek:
141. ábra: Szövegkeres függvények
86
keres_szöveg (Find_text): Ebbe paraméterbe beírhatunk egy szöveget, vagy hivatkoz-
hatunk egy szöveget tartalmazó cellára. Ez lesz az szöveg, amit keresni fogunk egy másik
szöveges adatban.
szöveg (Within_text): Ebbe paraméterbe szöveget írhatunk, vagy egy olyan cellára hi-
vatkozhatunk, ami szöveget tartalmaz. Ebben szövegben fogjuk keresni keres_szöveg
(Find_text) karaktersorozatot.
kezdet (Start_num): Ebben paraméterben egy számot adhatunk meg, vagy hivatkozha-
tunk egy számot tartalmazó cellára. Ezzel paraméterrel azt határozhatjuk meg, hogy há-
nyadik karaktert kezdve keressük keresett szövegrészt. paraméter megadása nem
kötelez Ebben az esetben függvény legels karaktert kezdi keresést.
különbség: két függvény között az az eltérés, hogy SZÖVEG.KERES (SEARCH) függ-

vény nem tesz különbséget kis- és nagybet között, míg SZÖVEG.TALÁL (FIND) függ-
vény igen.
CSERE (REPLACE) függvény

Ezzel függvénnyel egy szöveges adatban ki tudunk cserélni egy szövegrészt egy másik
szövegre. Megadhatjuk azt, hogy hányadik karaktert hány karakternyi szövegrészt cse-
réljen le tetsz leges méret új szövegre. paraméterek:
142. ábra: Adott karakterek lecserélése más szövegre.
1. függvény megkeresi honnantól paraméterben megadott karakterpozíciót.

2. megtalált pozícióból töröl annyi karakternyi szöveget, amennyit hány_karakter
mennyiség bet paraméterben megadtunk.
3. törölt bet helyére beilleszti az új szöveget.
4. Az eredményben megjelenik az új tartalom.
régi_szöveg (old_text): Ez paraméter szöveges adatot vár. Ezt beírhatjuk, vagy hivat-
kozhatunk egy szöveget tartalmazó cellára. Ebben szövegben fogjuk lecserélni az egyik
részletet.
87
Függvények
honnantól (Stert_num): Egy számot tartalmazó cellára hivatkozunk, vagy beírunk egy
számot ebbe paraméterbe. Azt határozzuk meg, hogy hányadik karaktert kezd djék
csere.
hány_karakter (num_chars): Egy számot vagy egy számra hivatkozást vár ez paramé-
ter. Ebben paraméterben azt határozhatjuk meg, hogy honnantól (Start_num) karak-
terpozíciótól hány karakternyi szöveget fogunk lecserélni az új szövegrészre.
új_szöveg (new_text): Ez az szöveg vagy szöveg tartalmú cella, amiben azt mondjuk
meg, hogy mire cseréljük ki törölt karaktereket.
HELYETTE (SUBSTITUTE) függvény

Szövegrészt lecserélhetünk szövegtartalom alapján is. Ebben az esetben nem tudjuk el re
meghatározni azt, hogy hányadik pozíciótól kell végrehajtani cserét. Ilyenkor lehet segít-
ségünkre HELYETTE (SUBSTITUTE) függvény.
143. ábra: Szövegrész cseréje tartalom alapján
szöveg (text): Ebb paraméterb adjuk meg azt szöveget, amiben cserét szeretnénk
végrehajtani.
régi_szöveg (old_text): Ezt szöveget keressük meg szöveg paraméterben megadott

szövegb l. Ezt fogjuk kicserélni egy másik szövegre.
új_szöveg (new_text): Ez lesz régi szöveg helyére behelyezett új szöveg.
melyiket (instance_num): Ha szöveg paraméterben többször is szerepel ugyanaz ka-

raktersorozat, akkor meghatározhatjuk azt, hogy hányadik el fordulást kívánjuk lecserél-
ni az új tartalommal.
Függvények egymásba ágyazása

Ha feladatainkat több lépésben, több függvénnyel tudjuk megoldani, akkor az egyes
függvények paramétereibe „beágyazhatunk” másik függvényt, függvényeket. Erre vagy az
lehet ség kínálkozik, hogy el re tudjuk az egymásba ágyazott függvények szerkezetét, és
egyszer en begépeljük cellába függvényeket. másik lehet ség pedig az, hogy egy-
szerre egy függvénnyel foglalkozunk. második esetben függvény beszúrása panelt
használjuk arra, hogy egyszerre csak egy függvény paramétereit kelljen megadni. Ennek
88
módszernek megvan maga technikája. Minden esetben legküls függvény megszer-
kesztésével kezdjük feladat megoldását, és haladunk egyre beljebb.
Tegyük fel, hogy azt kell kiszámítanunk, hogy következ jutalom osztás alkalmával
kik kaphatnak jutalmat. vállalat nem tudta els alkalommal mindenkinek kifizetni ju-
talmát, ezért dolgozók egy része korábbi jutalomosztásból kimaradt. Azok kaphatnak
jutalmat, akik nyolc éve, vagy annál régebben dolgoznak vállalatnál, és az el jutalom-
ból kimaradtak, vagyis nulla forintot kaptak. megoldás során nem elegend HA (IF)
függvény alkalmazása, mert egyszerre több feltételnek is teljesülnie kell jelenlegi jutalom
folyósításához. Vagyis egyszerre kell, hogy teljesüljön az feltétel, hogy nyolc éve, vagy
annál régebben dolgoznak vállalatnál, és az elmúlt jutalom osztáskor nulla forintot kap-
tak.
Az alábbi példában, el bb kiszámítottuk egy ÉS (AND) függvény segítségével azt, hogy
ki jogosult következ jutalomra, ezután egy HA (IF) függvénnyel kiszámoltuk az egyes
dolgozóknak járó jutalmat. Az, hogy ki jogosult, egy részeredmény, amit valójában nem
kell megjeleníteni. Ennek megfelel en az ÉS (AND) függvényt be fogjuk ágyazni HA (IF)
függvény logikai_vizsgálat (logical_test) paraméterébe.
144. ábra: jogosult oszlopban feleslegesen jelenítettük meg részeredményt
Oldjuk meg úgy feladatot, hogy részeredményt ne jelenítsük meg. Ágyazzuk az ÉS

függvényt HA függvény megfelel paraméterébe. Most technikát érdemes követni, nem
magát megoldást. Kezdjük legküls függvény beszúrásával:
1. Álljunk arra cellára, amelyikben végeredményt szeretnénk megkapni.
2. menüszalag Képletek (Formulas) fülén Függvénytár (Function Library) utasításcso-
portban nyissuk le Logikai (Logical) függvénygy jteményt, és válasszuk ki listából
HA (IF) függvényt. Azért ezzel kezdjük, mert ez legküls függvény.
3. velet eredményeként megjelenik Függvényargumentumok (Function
Arguments) párbeszédpanel HA (IF) függvény paramétereivel. Ezek közül nekünk
logikai_vizsgálat (logical_test) paraméterbe kell elhelyeznünk az ÉS (AND) függvényt.
Ha egy függvény paraméterébe újabb függvényt szeretnénk elhelyezni, arra egyetlen

lehet ségünk van, szerkeszt léc bal oldalán található lenyitható listából történ kivá-
lasztással.
89
Függvények
145. ábra: Kezdjük legküls függvénnyel
következ lépés tehát az ÉS függvény beszúrása:
146. ábra: Függvény beszúrása függvény paraméterébe
1. Álljunk abba paraméterdobozba, amelyikbe egy újabb függvényt szeretnénk „beágyaz-

ni”.
2. Nyissuk le szerkeszt léc bal oldalán található listát. Ebben listában megtaláljuk azt
tíz függvényt, amit legutóbb használtunk.
90
3. Lehet, hogy ezek között ahogy az ábrán is meg fogjuk találni szükséges függvényt,
de az is lehet, hogy nem. Bár az ábrán megtaláljuk keresett ÉS (AND) függvényt, mégis
válasszuk További függvények (More Function) utat, hogy ezt is megtanuljuk.
velet eredményeként megjelenik Függvény beszúrása (Insert Function) párbe-

szédpanel. Ebben keressük meg az ÉS (AND) függvényt.
147. ábra: Keressük meg beágyazandó függvényt
1. Függvény beszúrása (Insert Function) panelben keressük meg beágyazni kívánt

függvényt.
2. Kattintsunk panel OK gombjára. velet eredményeként az ÉS (AND) függvény pa-
raméterei jelennek meg el ttünk. Érdemes megfigyelni szerkeszt lécet, ezen ugyanis
megjelenik az ÉS (AND) függvény beágyazva HA (IF) függvénybe.
148. ábra: Adjuk meg beágyazott függvény paramétereit
Gondolnánk, hogy már rá is kattinthatunk Kész (OK) feliratú gombra. Ne tegyük! Eb-
ben az esetben ugyanis panel azt hiszi, hogy már végeztünk is. Tehát nem lép vissza egy
91
Függvények
szintet, hanem befejezi munkát. Ez nekünk nem jó, mert még dolgunk van HA (IF)
függvény további paramétereivel is. Ehhez azonban vissza kellene jutnunk HA (IF) függ-
vény szintjére. Ezt csak és kizárólag úgy tehetjük meg, hogy szerkeszt lécen annak
függvénynek nevére kattintunk, amelyik paramétereit látni szeretnénk, jelen esetben
HA (IF függvényét.
149. ábra: függvények paraméterei között szerkeszt lécen válthatunk
1. szerkeszt lécen kattintsunk annak függvénynek nevére, amelyik paramétereit lát-

ni szeretnénk. Itt tetszés szerint válthatunk akár oda-vissza is. Semmiképp ne kattint-
sunk Kész (OK) gombra.
2. Amikor átléptünk megfelel függvény szintjére, adjuk meg paramétereit. Ha minden
paraméter meghatározásával végeztünk, akkor kattintsunk Kész (OK) gombra.
függvényeket több szinten ágyazhatjuk egymásba. Csak az feladatunk, hogy átgon-

doljuk számítást. Megéri fáradtságot, mivel kés bb ezeket az összetett számításokat
már az Excel végzi el helyettünk. példa teljessége érdekében adjuk meg HA (IF) függ-
vény paramétereit.
92
Függvények ellen rzése
150. ábra: teljes megoldás. Most már rákattinthatunk Kész (OK) gombra

Amikor egy-egy bonyolultabb képletet hozunk létre, el fordulhat, hogy hibázunk. ilyenkor
meg kell keresnünk azt, hogy hol tévedtünk. Erre több lehet ség kínálkozik. Megvizsgál-
hatjuk részeredményeinket és lépésr lépésre ellen rizhetjük részszámításokat.
Kiértékelés szerkeszt lécen

Mint azt tudjuk, ha szeretnénk újraszámolni egy munkalapon azokat képleteket, ame-
lyeknek nincs bemenetük, akkor ehhez le kell ütnünk az F9-es funkció billenty t. Ugyanezt
használhatjuk az összetett függvények részszámításainak az ellen rzése során. Jelöljük ki
szerkeszt lécen azt részletet, aminek az eredményét szeretnénk megtudni és üssük le
az F9-es billenty t.
151. ábra: Részeredmény kiszámítása szerkeszt lécen
Fontos! Amikor szerkeszt lécen részeredményeket számítunk ki, sose hagyjuk jóvá így
képletet, mert program az éppen aktuális vagyis kiszámított állapotot fogja rögzíte-
ni cellában. Ha elvégeztük az ellen rzést, az ESC gombbal hagyjuk jóvá képletet, mert
így megmarad az eredeti tartalom.
kiértékelés eszköze
Nem csak szerkeszt lécen értékelhetjük ki képleteinket, erre van egy saját eszköze
programnak. Álljunk arra cellára, amiben képlet van és értékeljük ki! menüszalag
Képletek (Fomulas) fülén Képletvizsgálat (Formula Auditing) csoportjában kattintsunk
Képletkiértékel (Evaluate Formula) gombra. megjelen párbeszédpanelben kattint-
sunk Kiértékelés (Evaluate) gombra. Minden egyes kattintással egy lépéssel tovább végzi
el részletek számítását, mindaddig, amíg teljes eredményhez el nem ér.
93
Függvények
152. ábra: képlet lépésenkénti kiértékelése
Cellák figyelése
Egy-egy képletet kitehetünk figyel ablakba. Ennek lehet ségnek akkor vesszük igazán
hasznát, ha képleteink több lapon keresztül számolnak. Az eredmény megtekintéséhez
nem kell mindig arra munkalapra átlépnünk, ahol számítás van, mert az számítás
eredménye figyel ablakban megjelenik.
153. ábra: figyel ablak használata
94
1. Képletek (Formulas) fül Képletvizsgálat (Formula Auditing) csoportban kattintsunk
Figyel ablak (Watch Window) parancsra. velet eredményeként megjelenik Fi-
gyel ablak (Watch Window).
2. Jelöljük ki azt cellát, amit szeretnénk figyelemmel kísérni.
3. Kattintsunk Figyel pont elhelyezése (Add Watch) gombra.
4. figyel ablakban tetsz leges számú cellát kísérhetünk figyelemmel, függetlenül attól,
hogy cellában egy állandó vagy egy képlet van. Ahogy akkor is látszanak ezek megfi-
gyelt elemek, ha éppen nem azon munkalapon állunk, amelyiken megfigyelt cella is
van.
Hova hivatkoztunk?
Sok esetben azt is fel kell fedeznünk, hogy melyik cellák tartalmával számoltunk. Erre is
több lehet ségünk van, az egyik az, hogy kett kattintunk képletet tartalmazó cellára,
másik pedig az el és utód cellák megjelenítése.
154. ábra: Ha kett kattintunk képletre, megjelenik, hogy mire hivatkoztunk
El dcellák (Precedents): képletek esetén azokat cellákat, amelyek tartalmával egy-

egy képlet számol, el dcellának nevezzük. Ezeket megjeleníthetjük úgy, hogy egy nyíl mu-
tasson rá azokra cellákra, amelyekkel számol képlet.
Utódcellák (Dependents) Utódcelláknak azokat cellákat nevezzük, amelyek egy adott

cellába írt értékekkel számolnak.
Az el és utódcellákat Képletek (Fomulas) menüszalag Képletvizsgálat (Formula

Auditing) utasításcsoportjában található eszközökkel jeleníthetjük meg.
155. ábra: Az el dcellák megjelölése
95
Függvények
Ha képletek több lépésben jutnak el az eredményhez, akkor kattintsunk ismét az El -
dök mutatása parancsra. Így egyre tovább és tovább fedhetjük fel számítás lépéseit. Ha
az el dcella másik lapon vagy munkafüzetben lenne, akkor azt fogja jelezni program,
hogy nem ezen lapon kell keresnünk azt cellát, amivel számol képlet
.
96
Formai beállítások
formázások célja az, hogy szemléletessé, könnyen értelmezhet vé tegyük számításaink

eredményét. Formázás segítségével kiemelhetjük végeredményeket, lényegesebb adataink-
ra felhívhatjuk szemlél figyelmét. formázások cellákhoz tartoznak. Ez alól egyetlen
kivétel van, bet megjelenítésének beállítása. Ezt ugyanis nem csak cellára alkalmazhat-
juk, hanem cellába írt szövegek formázására is.
156. ábra: formai beállítások modul felépítése
Formázási szempontok
Ahhoz, hogy kiválasztott cellákat megformázzuk, ki kell jelölnünk azokat cellákat, amelye-
ket meg akarunk formázni. Ezután menüszalagon rákattintunk megfelel formázó pa-
rancsra. Segíti táblázataink megértését és használatát, ha más formai jegyekkel ruházzuk fel
azokat cellákat, amelyekben megváltoztatható adatok vannak, és megint másként azokat,
amelyekben képleteinket, kiszámított eredményeket írtuk.
táblázat formai egységei

szemléletes formázás kialakításához tekintsük át egy táblázat szerkezetét (114. ábra).
táblázatban is vannak cím típusú adatok, és vannak eredmény típusú adatok, melyeket ki kell
emelnünk. Továbbá érdemes felhasználó tudomására hozni, azaz kiemelni, hogy mely ada-
tokból kaptuk meg az eredményt.
A. táblázat címe az els címfokozat. Ezt cellát érdemes legfelt bb formázással kiemelni.
Ebb tudhatjuk meg azt, hogy mir szól táblázat. Ha egy adott munkalapon egy témát dol-
gozunk fel, akkor táblázat címét elhagyhatjuk. Ebben az esetben munkalap neve ad tájé-
koztatást arról, hogy mir szól táblázat.
97
B. táblázat oszlopcímeit második címfokozatra érdemes formázni. Ezt tartományt szintén
kiemeljük, de nem annyira, mint címet.
C. Az eredményterület tartalmazza legfontosabb adatokat. Ezt felt vé kell tennünk, hogy
szemlél els látásra megtalálja az eredményt.
D. sorcímeit harmadik címfokozatra formázzuk.
E. Adatterület legkevésbé felt formázás.
157. ábra: táblázat formai egységei
Lista típusú táblázat esetén könnyebben értelmezhet ek az adatok, ha sorokat vagy az

oszlopokat úgy formázzuk, hogy az vezesse az olvasó szemét, vagyis két soronként, vagy két
oszloponként más formai beállítást választunk.
Hasonló szempontok szerint formázhatunk meg olyan számításokat is, amelyek nem lista-
szer en tartalmazzák az adatainkat. Itt is fedezzük fel címsorokat, címsorok szintjeit, az
eredményt tartalmazó cellákat és az adatbeviteli eszközöket.
El készített számformák
számformák szerepe az olvasás és az értelmezés megkönnyítése. számformázás alkalma-
zása nem befolyásolja cellába írt számok értékét, csak megjelenési módjukat. Ha egy hosz-
szú törtrészb álló szám esetén elég két vagy három tizedes jegy megjelenítése, akkor ezt
számformázással oldhatjuk meg anélkül, hogy szám értéke megváltozna. számformák be-
állítására szolgáló eszközök Kezd lap (Home) fül Szám (Number) csoportjában lelhet fel.
98
El készített számformák
158. ábra: Számforma állítási lehet ségek menüszalagon
a. El re meghatározott számformák. Az eszköz lenyitása után különféle meghatározott

számformákat választhatunk ki.
b. számok pénznem formájú megjelenítését állíthatjuk be segítségével. Az eszköz le-
nyitása után több pénznemformát is találunk. pénznem annyi tizedes jegy pontos-
sággal jelenik meg, amennyi Windows operációs rendszerben be van állítva.
159. ábra: Pénznem és ezres elválasztás számforma
c. Cella formázása százalékformára. Bár tudjuk, hogy százalékérték beírása esetén maga
beírás formázza is cellát, mégis érdemes ezt formai beállítást használni, ugyanis,
ha üres cellákra alkalmazzuk ezt formát, akkor elegend lesz csak számokat beírni,
százalékjelet nem is kell begépelnünk.
d. Az Ezres elválasztás forma hármas csoportokba foglalja számjegyeket. Ett köny-
nyebben olvashatóvá válnak számok. számforma számok mögött kihagy annyi
üres helyet, hogy az alapértelmezett pénznemet be lehetne írni az üres helyre. Az Ex-
cel angol változatában ez egy vessz rajzolatú ikon.
e. Tizedesjegyek növelése, csökkentése gombokkal több vagy kevesebb számjegy lesz
tizedesvessz mögött. Így például beállíthatjuk magyar környezetben szokásos ti-
zedes megjelenítést. számok értéke megmarad és az Excel azzal számol, ami cellá-
ban ténylegesen van és nem azzal, amit látunk benne.
99
Párbeszédpanel
Ha formázást teljes mélységében szeretnénk kihasználni, akkor jelenítsük meg formázás
párbeszédpanelt. Ebben panelben megtaláljuk az összes lehetséges formai beállítást. Ha
kezd lap Bet típus (Font), Igazítás (Alignment), vagy Szám (Number) csoportnév jobb szélén
található kis négyzetre kattintunk, megjelenik formázás párbeszédpanel. Ugyanez lesz az
eredmény, ha leütjük CTRL+1 (a bet billenty zet egyese) billenty kombinációt.
160. ábra: cellaformázás párbeszédpanel megjelenítése
Egyedi számformák
Az egyedi számformák lehet séget biztosítanak arra, hogy megfelel mértékegységgel jelenít-
sük meg cellába írt számokat. Rendelkezhetünk megjelenítend tizedes jegyek számáról,
vagy arról, hogy ezres értékenként elválasszuk egymástól számjegyeket. Az egyes számfor-
mák létrehozásához lapozzunk formázás panel Szám (Number) fülére, és megjelen lehe-
ségek közül kattintsunk az Egyéni (Custom) formacsoportra.
161. ábra: Az egyedi számformák megadási helye
100
Egyedi számformák
Négy forma egy cellában: Az egyedi számformákat Formátumkód (Type) szövegdobozba
kell írnunk. Az egyedi számformák létrehozásának megvannak szabályai. Egyetlen cellában
más formázást adhatunk meg pozitív, negatív számoknak, nullának és szövegeknek. Az
egyes formázásokat Windows nemzetközi beállításától függetlenül egymástól pontos-
vessz vel kell elválasztani.
pozitív szám; negatív szám; nulla; szöveg
162. ábra: számformázás szerkezete
Az Excel abból tudja, hogy mikor melyik számformát kell alkalmaznia, hogy melyik részbe
írtuk formázó karaktereket. Az els pontosvessz el tt adjuk meg pozitív számok formá-
zását, második pontosvessz elé negatív számokét, harmadik pontosvessz elé nulla
formázását és az utolsó helyre szövegek formai beállítását. Tehát formázó karakterek he-
lyéb derül ki az, hogy mikor melyik számformát alkalmazza program.
Helyi érték jelöl k: számok megjelenését helyi érték jelöl kkel határozhatjuk meg. se-
gítségükkel beállíthatjuk azt, hogy hol jelenjenek meg számok. Megértést támogató karakte-
reket helyezhetünk el megfelel helyekre, és rendelkezhetünk az értéktelen nullák viselke-
désér l. helyi érték jelel három féle áll rendelkezésünkre.
4. táblázat: helyi érték jelöl karakterek
Jelöl Értéktelen nulla

# Az értéktelen nullákat nem jeleníti meg.
0 Megjeleníti az értéktelen nullákat.
? Az értéktelen nullákat nem jeleníti meg, de helyüket üresen hagyja.
tizedes jel mögé írt helyi érték jelöl kkel megadhatjuk, hogy cellában található számok
hány helyi érték pontossággal jelenjenek meg. formázás nem változtat szám tényleges ér-
tékén, csak megjelenésén. képletek cella tényleges tartalmával számolnak, és nem meg-
jelenített értékekkel.
Ezres elválasztó karakter: Az ezres elválasztó karakter Windows nemzetközi beállításától

függ. Az ezres elválasztó összefügg tizedesjel választástól. Itthon tizedes vessz használunk,
míg például Amerikában tizedes pontot. Ehhez igazodik az ezres elválasztó is. Amerikai nyelvi
környezetben vessz magyarban pedig szóköz (eredetileg ennek pontnak kellene lennie, de
ez már kikopott hétköznapi használatból). Az ezres elválasztó feladata az, hogy segítségé-
vel három helyi értékenként elválasztva jelenítsük meg számokat. Más esetekben használ-
hatjuk ezres kerekítés megjelenítést.
101
163. ábra: helyi érték jelöl alkalmazása
Formázás szöveggel: Amikor számokat km (kilométer), vagy db (darab) mértékegységgel

együtt kell megjelenítenünk, akkor számformákba szövegállandókat írhatunk. Ezeket együtt
használhatjuk helyi érték jelöl kkel. Ha egy cellához megadjuk pozitív, negatív és nulla
számformákat, akkor ezzel helyettesíthetünk akár képleteket is. Attól függ en, hogy az adott
cellába milyen értéket írtunk, más-más számformát használhatunk.
164. ábra: Szöveg állandók szám formázásban
Idéz jel nélkül használható karakterek: Vannak olyan karakterek is, amelyeket idéz jelek
nélkül is alkalmazhatunk az egyes számformák kialakítása során. Ezek következ k:
5. táblázat: Idéz jel nélkül használható karakterek

$ Dollárjel - Mínuszjel
+ Pluszjel / Perjel
102
Egyedi számformák
( Bal oldali zárójel ) Jobb oldali zárójel
: Kett spont ! Felkiáltójel
^ Beszúrási jel (háztet ) & És-jel
' Aposztróf ~ Tilde
Bal oldali kapcsos zá-
{ } Jobb oldali kapcsos zárójel
rójel
< Kisebb jel > Nagyobb jel
= Egyenl ségjel Szóköz
165. ábra: Speciális számformák
Szinezés el jel alapján: könyvel negatív számokat piros színnel szokták megjelölni.
számformák esetén az egyes el jeleknek megfelel en többféle színt is alkalmazhatunk. Ehhez
szögletes zárójelek közé kell írnunk megfelel szín kódját.
6. táblázat: Formázó színek

Magyar Angol Magyar Angol
[Fekete] [Black] [Bíbor] [Magenta]
[Zöld] [Green] [Sárga] [Yellow]
[Fehér] [White] [Ciánkék] [Cian]
[Kék] [Blue] [Piros] [Red]
Ezeken színeken kívül továbbiakat is használhatunk. Ebben az esetben szögletes záróje-

lek közé [szín xx] vagy az angol változatban [color xx] írunk be, ahol az xx helyére és 56 kö-
zötti tetsz leges értéket írhatunk. Az, hogy melyik szám milyen színnek felel meg, kísérlete-
zéssel tudhatjuk meg.
166. ábra: Az el jelt függ színezés alkalmazása
Karakterhely kihagyás: Windows környezetben olyan bet ket használunk, amelyekben

karakterek szélessége nem azonos. Az bet például nem olyan széles, mint például az be-
Ha azt szeretnénk, hogy annyi helyet hagyjunk egy szám mögött, mint amennyi egy mér-
103
tékegység leírásához kell, akkor kihagyandó üres helyeket úgy biztosítjuk, hogy karaktert
írunk az elé bet elé, amennyi helyet szabadon szeretnénk hagyni.
167. ábra: Megfelel szélesség hely kihagyása
Karakter kitöltés: számformázáskor annyiszor ismételhetünk meg egy karaktert, hogy az

pontosan cella szélességének megfelel számú ismétlést hajtson végre úgy, hogy az éppen
teljes szélességben kitöltse cellát. Az oszlop szélességének megváltoztatása után is pont ki
fogja használni az oszlop teljes szélességét.
168. ábra: Karakterismétlés az oszlop szélességnek megfelel en
Ezres nagyságrend: Bizonyos esetekben elegend ezres nagyságrendben megjeleníteni ada-

tokat. Természetesen ez csak megjelenítés lesz, számok értéke nem változik. Ha ezres nagy-
ságrendre kerekített számokat szeretnénk megjeleníteni cellákban, akkor az utolsó helyi ér-
ték jelöl karakter mögé írjunk be egy ezres elválasztó karaktert. Ez eltér lehet Windows
nemzetközi beállításától függ en. magyar változat esetén ez szóköz, míg az angol nyelvi
beállítások esetén vessz megjelenítésben annyiszor három számjegy nem fog megjelen-
ni, ahány ezres elválasztó karaktert írtunk az utolsó helyi érték jelöl mögé.
169. ábra: Kerekítés ezres nagyságrendre
Speciális formázások: Létrehozhatunk olyan speciális formázásokat, amelyekkel például te-

lefonszámokat vagy adószámot jeleníthetünk meg.
104
Egyedi számformák
170. ábra: Speciális számformák
Egyedi id formázások: dátumok és az id pontok csak azért jelennek meg dátum vagy id
formában, mert az adott cella formázásakor az megjelenítés van beállítva. dátum és az id
valójában egy szám, csak megjelenítése id típusú. Az id megjelenítésnek is megvannak
saját helyi érték jelöl i, amikkel mi magunk is kialakíthatunk egyedi id formázásokat. Az id -
formázó karakterek nyelvi változattól függ en eltér ek lehetnek. megjegyzést segítheti az,
hogy formázó karakterek megegyeznek az id egység els bet jével, például: nap n, Day
d, és így tovább.
7. táblázat: Dátumformázó karakterek

Megjelenítend elem Formátum Magyar kód Angol kód
Hónapok 1–12 h m
Hónapok 01–12 hh mm
Hónapok jan–dec hhh mmm
Hónapok január–december hhhh mmmm
Hónapok j–d hhhhh mmmmm
Napok 1–31 n d
Napok 01–31 nn dd
Napok H–V nnn ddd
Napok hétf –vasárnap nnnn dddd
Évek 00–99 éé yy
Évek 1900–9999 éééé yyyy
Ezeket megjelenít karaktereket tetsz leges összeállításban alkalmazhatjuk, és szükség
esetén szövegállandókkal is kiegészíthetjük.
8. táblázat: Id pontformázó karakterek

Megjelenítend elem Formátum Magyar kód Angol kód
Órák 0–23 ó h
Órák 00–23 óó hh
Percek 0–59 p m
Percek 00–59 pp mm
Másodpercek 0–59 m s
105
Másodpercek 00–59 mm ss
Id pont de. AM/PM h AM/PM
Id pont 4:36 du. ó:pp AM/PM h:mm AM/PM
Id pont 4:36:03 du. ó:pp:mm AM/PM h:pp:ss AM/PM
Id pont 4:36:03,75 ó:pp:mm,00 h:mm:ss.00
Eltelt id (órák és percek) 1:02 [ó]:pp [h]:mm
Eltelt id (percek és másodpercek) 62:16 [pp]:mm [mm]:ss
Eltelt id (másodpercek és század- 3735,80 [mm],00 [ss],00
másodpercek)
Feltételes formázás
feltételes formázás segítségével cellába írt tartalom alapján eltér formai beállítást adha-
tunk meg celláknak. Ezzel automatikusan megjelölhetjük azokat cellákat, amelyek megfe-
lelnek egy általunk kiválasztott tulajdonságnak. formai beállítás követi cellákba írt adatok
változását és csak akkor jelenik meg az általunk beállított forma, ha cella tartalma megfelel
meghatározott tartalmi feltételeknek.
feltételes formázás során egyszer en menüb választhatunk alapértelmezett beállítá-
sokat. Ennél most mélyebben vizsgáljuk meg lehet ségeket. Nézzük meg az egyedi beállítási
lehet ségeket. Ehhez, jelenítsük meg szabályok létrehozásához szükséges párbeszédpanelt.
Hajtsuk végre következ parancsot:
171. ábra: Egyedi formázási szabályok létrehozása
Tartományértékek alapján
Ez feltételes formázás megvizsgálja tartomány összes cellájának tartalmát. Az így vizsgált
cellákat közösen kezeli. cellákba írt értékeket sávokra osztja, és minden értéksávhoz más
formai beállítást rendel. Az egymástól eltér en formázott cellák jól szemléltetik azt, hogy me-
lyek voltak az alacsonyabb és melyek magasabb értékek.
106
172. ábra: Formázás tartományértékek alapján
Két színb létrehozott színátmenetes

két színátmenetes feltételes formázás esetén megadhatjuk azt, hogy melyik színt induljon
legkisebb érték cellák formázása, és azt, hogy melyik színig tartson legnagyobb értékek
színezése. Az alapértelmezett beállítás az, hogy kezd szín tartomány celláiba írt legkisebb
értékt kezd djön és legnagyobb cellaértékig tartson. típus lista lenyitásával választha-
tunk másik lehet séget. Lehet például, hogy nem legkisebb értéknél szeretnénk indulni
kezd színnel. Ha például kezd színhez nem legkisebb értéket állíjuk be, akkor minden olyan
érték, ami határ alá esik, ugyanolyan szín lesz, mint kezd szín.
173. ábra: két színátmenetes formázás beállítása
107
Három színátmenetes formázás
három színátmenetes formázás esetén megadhatunk egy középs színt. legkisebb és leg-
nagyobb érték ezen keresztül haladva formázz cellákat. középs szín alapértelmezett beál-
lítása percentilis 50%. Ez azt jelenti, hogy legkisebb és legnagyobb érték közötti 50% érté-
ket fogjuk középs színnel formázni. Szükség esetén itt átválthatunk konkrét értékre, példá-
ul nullára.
174. ábra: három színes formázás beállítása
Adatsáv típusú formázás:

Az adatsáv formázás sávokkal jeleníti meg cellaértékeket. Ebben lehet ségben jelent el-
térés van 2007-es és 2010-es változat között. 2007-es ugyanis csak legkisebb értékhez
viszonyítva jeleníti meg sávokat, míg 2010-es változatban már lehet ség van negatív ér-
tékek megjelenítésére is.
Az adatsávok megjelenítéséhez kapcsoljunk át Formátumstílus (Format Style) lenyitható

listában az Adatsáv (Data Bar) formázásra. Ezután megjelennek az adatsáv beállításai. beál-
lítás jellemz i:
Csak sáv megjelenítése (Show Bar Only): Ha ezt kapcsolót bekapcsoljuk, akkor cellák-
ban nem jelennek meg az adatok, csak az adatokat ábrázoló adatsávok. Ha ezt módszert vá-
lasztjuk, akkor érdemes az adatokkal szomszédos oszlopba átirányítani az értékeket.
108
Minimum, maximum: lista lenyitása után kiválaszthatjuk azt, hogy az adatsávok mekkora
értékeket ábrázoljanak. Megfontolandó az, hogy pozitív értékek esetén egy kb. 20-25%-kal
nagyobb értéket válasszunk tartomány legnagyobb értékénél, mert így cellába írt számo-
kat nem takarja el az adatsáv még legnagyobb értékek esetén sem.
175. ábra: Az adatsáv formázás beállításai
sáv megjelenése (Bar Appearance): Az adatsáv formai megjelenítését állíthatjuk be. Meg-
választhatjuk sávok színét, szegélyezését. Az Excel 2010-es változatban lehet ségünk van
beállítani negatív számok megjelenítését.
sáv iránya (Bar Direction) Ezzel beállítással meghatározhatjuk azt, hogy cella bal vagy
jobb oldalától induljon az adatsáv.
176. ábra: cella jobb széléhez igazodó adatsávok
negatív érték és tengely (Negative Value and Axis): Ha negatív értékek megjelenítésén
szeretnénk módosítani, kattintsunk erre gombra. Ennek eredményeként egy újabb párbe-
szédpanel jelenik meg:
109
177. ábra: negatív értékek megjelenítése az adatsáv formázásban
Tengely beállítások
negatív számokat tartalmazó tartományok esetén meghatározhatjuk azt, hogy hova kerül-
jön nulla értéknek megfelel tengely. Az alapértelmezett beállítás az, hogy negítív értékek
alapján kerül meghatározásra.
cella középpontja (Cell midpoint) Ebben az esetben diagram középpontja cella kö-
zéppontjába kerül. negatív és pozitív értékek cella függ leges felez vonalától indulnak ki.
178. ábra: tengely középpontba helyezése
Nincs (None) Ebben az esetben nincs tengelye negatív számoknak. Megjelennek negatív
sávok is. Ezek iránya megegyezik pozitív számokat ábrázoló sávok irányával, csak színe
jelzi, hogy az adott érték negatív számot ábrázol.
110
179. ábra: Ha nincs tengely, akkor negatív és pozitív számok iránya megegyez
Formázás ikonokkal
Az adatokat megjeleníthetjük ikonok segítségével. Ebben az esetben formázáskor három,
négy vagy öt sávra oszthatjuk fel tartomány adatait. Az egyes sávok mellé más-más ikont
rendelhetünk hozzá. Használhatjuk az alapértelmezett ikon-összeállításokat és beállíthatunk
egyedieket.
180. ábra: Az ikonkészlet beállításai
beállítások Formátumstílus (Format Style) listájában váltsunk át az Ikonkészlet (Icon

Sets) lehet ségre. Ennek eredményeként megjelennek az ikon formázás beállításai.
Csak az ikon megjelenítse (Show Icon Only ): kapcsoló beállítása után cellába írt adatok
nem jelennek meg, csak az ikonok. Ezzel lehet séggel élve ismét érdemes átirányítani az
adatokat egy újabb oszlopba.
Ikonstílus (Icon Style): Ebb listából választhatjuk ki azt, hogy az egyes értéksávokhoz mi-
lyen ikonok tartozzanak. lehet ségek között találunk három, négy vagy öt ikonos megjelení-
téseket.
Ikon (Icon): Ha meg szeretnénk változtatni az egyes értéksávokhoz tartozó ikonokat, akkor
azokat értéksávonként szabadon meghatározhatjuk.
111
Érték (Value): párbeszédpanelnek ezen területén azt adhatjuk meg, hogy melyik érték-
sávhoz melyik ikon tartozzon hozzá. sávok úgy vannak kialakítva, hogy mindig az adott ér-
téknél nagyobbakhoz adunk meg ikont. Amint eléri nagyobb értéket, átvált hozzá tartozó
ikonra.
Formázás cellaértékek alapján

Ezzel formázással az egyes cellák tartalma alapján formázunk. Most nem tartománymin-
den celláját dolgozzuk fel, hanem az egyes cellákba írt értékeket. Természetesen ez formá-
zás is sok lehet séget kínál fel.
181. ábra: Cellaérték alapú feltételes formázás
Ennek formázásnak sok értékes lehet sége van. Formázhatunk cellába írt számok, szö-
vegek, dátumsávok, üres, nem üres, hibás és nem hibás cellák szerint. Az egyes feltételhez tar-
tozó formai beállításokat Formátum (Format) gombra kattintva adhatjuk meg.
Megadott szöveg (Specific Text): Ezzel lehet séggel megjelölhetjük azokat cellákat, ame-
lyeken egy meghatározott szöveg vagy szövegrészlet szerepel.
Dátumok adott id szakból (Dates Occuring): Ha egy dátumértékekkel feltöltött tarto-

mányban szeretnénk megjelölni mai dátumot, vagy épp jöv heti dátumokat, akkor hasz-
náljuk ezt formázási lehet séget. formázás nagy el nye az, hogy ahogy az id múlik, úgy
változik formázott cella. Vagyis dinamikusan változnak jelölések. Ez formázás jól hasz-
nálható határid követésére.
Üres cellák (Blanks): Amikor azt szeretnénk, hogy egy munkatársunk kitöltsön munkala-
pon üres cellákat, akkor egy formai beállítással megjelölhetjük azokat cellákat, amelyeket ki
kell töltenie. Amint beírt cellába valamilyen adatot, megsz nik formai beállítás.
Nem üres cellák (No Blanks): Ezzel kitöltött cellákat jelölhetjük meg.
Hibák (Errors): hibás számítási eredményeket tartalmazó cellák megjelölésére használhat-

juk. Például nullával való osztás eredményét.
Nincs hiba (No Errors): Ellentéte ez el formázásnak. Ezzel nem hibás eredményt pro-
dukáló cellákat formázhatjuk.
112
Legnagyobb és legkisebb érték

Ez formázás ismét egy tartomány cellái alapján formáz. segítségével megjelölhetjük tar-
tomány valamennyi legnagyobb vagy legkisebb értékeit, például azt, hogy melyik három
legnagyobb forgalmat lebonyolító partnerünk, vagy éppen három legkevesebb megrendelést
adó vev nket.
182. ábra: Formázás helyezés alapján
Átlagnál nagyobb vagy kisebb

Egy tartomány összes cellájából megjelölhetjük az átlagosnál nagyobb vagy kisebb értékeket.
Ezzel formázással szórást is vizsgálhatunk.
Egyedi vagy ismétl

tartományban azonos vagy egyedi értékeket tartalmazó cellákat formázhatjuk meg. Ez
formázás is tartomány összes cellájába írt értékek alapján formázza meg cellákat.
113
183. ábra: Egy tartomány egyedi vagy ismétl értékei
Formázás képletek alapján

Ez talán legrugalmasabb feltételes formázás. Ebben ugyanis mi magunk hozhatunk létre
képleteket, amiben leírjuk formázás feltételeit. feltételek kialakítása során függvényeket is
használhatunk. Az egyes képletek kialakítása során használhatunk tetsz leges hivatkozási
módokat. cella formázása akkor történik meg, ha képletben megadott logikai kifejezés
eredménye IGAZ (TRUE). Ne felejtsük el, hogy logikai értékek számmal is ábrázolhatók, ahol
nulla HAMIS (FALSE), és nem nulla IGAZ (TRUE) értéknek felel meg.
Tegyük fel, hogy egy lista sorait szeretnénk megjelölni egy adott oszlop tartalma alapján.
Vagyis most feltétel soronként egyetlen cellában van, de mégis teljes sort kell kiemelnünk.
Ezt úgy valósíthatjuk meg, hogy formázás feltétele egy képlet lesz. képletben hivatkozást
minden esetben az aktív cellához képest kell kialakítanunk. Ha azt szeretnénk, hogy kijelölés
tetsz leges értéket tartalmazó sort megjelölhessen, akkor formázandó értéket egy önálló
cellába írjuk be, és ezzel az értékkel hasonlítsuk össze az adott lista kiválasztott oszlopát. ki-
induló táblázat következ lesz:
184. ábra: Példa feltételes formázás képlettel feladathoz
feladat megoldása következ
114
185. ábra: Sor formázása az egyik oszlop értéke alapján
1. Jelöljük ki azt tartományt, amit meg fogunk formázni.

2. menüszalag Kezd lap (Home) fülén Stílusok (Styles) csoportban nyissuk le Feltételes
formázás (Conditional Formatting) listát és kattintsunk az Új szabály (New Rule) parancsra.
3. velet eredményeként megjelenik Szabálytípus kiválasztása (New Formatting Rule)
párbeszéd panel. Ebb válasszuk ki formázandó cellák kijelölése képlettel (Use formula
to determine which cells to format) lehet séget.
4. Az érték formázása, ha képlet igaz (Format values where this formula is true) szerkeszt -
dobozba írjuk be úgy képletet, mintha az aktív cellában állnánk. Ügyeljünk helyes hivat-
kozási mód megadására!
5. Állítsuk be azt formázást, amit feltételnek megfelel cellákban szeretnénk megjeleníteni.
Ezután kattintsunk az OK gombra. formázás minden esetben azoknál celláknál jelenik

meg, amelyek megfelelnek képletben megadott feltételeknek. Ha az F2-es cella tartalmát
megváltoztatjuk, akkor az új tartalomnak megfelel sorokat jelöli ki formázás. Így ezzel
módszerrel bármelyik pótlék értéknek megfelel sorokat tudunk kijelölni.
115
másikban is szerepel
Nézzünk egy olyan példát is, amelyikben nem egyszer képletet, hanem függvényt használunk
formázási feltétel megadására. Ebben az esetben még azt lehet séget is ki fogjuk használ-
ni, hogy nulla érték HAMIS (FALSE) logikai értéknek felel meg, míg minden, ami nem nulla
azt IGAZ (TRUE) logikai értéknek. feladat következ
186. ábra: függvényes feladat
feladat tehát az, hogy ”B” tartományban jelöljük meg azokat cellákat, amelyekben
olyan értékek vannak, amelyek az ”A” tartományban legalább egyszer el fordulnak. Ehhez
DARABTELI (COUNTIF) függvényt fogjuk használni. Ha ugyanis egy érték egyszer sem szere-
pel az ”A” tartományban, akkor az eredmény nulla lesz, ami, mint tudjuk megfelel HAMIS
(FALSE) logikai értéknek, ha viszont szerepel, akkor az eredmény nem nulla lesz. Ez viszont
megfelel az IGAZ (TRUE) értéknek. Tehát ha legalább egyszer szerepelt az érték az ”A” tarto-
mányban, akkor formázni fogjuk cellát. formázás feltétele következ lesz:
116
187. ábra: Két tartományban is szerepl érékek formázása
Az eredmény következ
188. ábra: Az „A” tartományban is szerepl értékek megjelölése
Módosítás, törlés
El fordulhat, hogy egy feltételes formázáson változtatni kell. Megváltoztathatjuk formázan-
dó tartomány helyét, vagy feltételt. Esetenként feleslegessé vált feltételes formázásokat tö-
rölhetünk.
189. ábra: Meg kell formázni oszlop celláit is
feladat megoldásához álljunk egy olyan cellára, ami azt feltételes formázást jeleníti
meg, amin változtatni szeretnénk.
117
190. ábra: feltételes formázás módosítása
1. Álljunk egy cellára, ami olyan feltételes formázással van formázva, amelyiket módosítani
szeretnénk.
2. menüszalag Kezd lap (Home) fülén Stílusok (Styles) utasításcsoportban nyissuk le
Feltételes formázás (Conditional Formatting) listát és kattintsunk Szabályok kezelése
(Manage Rules) parancsra.
3. velet eredményeként megjelenik Formázási szabályok párbeszéd panel. Itt megvál-
toztathatjuk azt tartományhivatkozást, amelyikre formázási szabály vonatkozik.
Formázási szabályok következ höz listából kiválaszthatjuk azt, hogy mely szabályokat
szeretnénk megjeleníteni panelben. Itt nem csak kijelölt terület szabályait fedhetjük fel,
hanem olyanokat is, amelyek az adott munkalapon, vagy egy általunk kiválasztott munkala-
pon találhatók. Ezeket szabadon törölhetjük vagy megváltoztathatjuk, esetleg újat hozhatunk
létre.
Stílusok
cellák formai beállításait stílusként meg rizhetjük. stílus nem más, mint egy elnevezett
formai beállítás, amit miután elneveztünk, többször is felhasználhatunk cellák, tartományok
formázására. Ennek akkor vesszük igazán hasznát, ha rendszeresen azonos beállításokat al-
kalmazunk bizonyos cellák kiemelésére, megjelölésére. Az Excelben több el re elkészített stí-
lus közül választhatunk, vagy létrehozhatunk saját stílusokat.
Stílusok használata
Ha egy cellához egyszerre több formai beállítást szeretnénk megadni és ezt következetesen
alkalmazni kívánjuk, akkor program által biztosított el re beállított formázásokat vehetjük
118
Stílusok
igénybe. Ezeket stílusoknak nevezzük. parancs megjelenítése eltér attól függ en, hogy
mennyi hely áll rendelkezésére.
191. ábra: Stílusok megjelenései
Szem el tt tartva formai egységeket, könnyen és gyorsan formázhatunk meg egy-egy tar-
tományt stílusok alkalmazásával.
192. ábra: Stílusok alkalmazása
Stílusok létrehozása
Ahhoz, hogy új stílust hozzunk létre legegyszer bb módszer az, ha el bb egy cellát olyanra
formázunk, amilyen stílust létre szeretnénk hozni. lépések következ k:
119
193. ábra: Új stílus létrehozása
1. Jelöljük ki azt cellát, amit el leg olyanra formáztuk, amilyen stílust szeretnénk létre-
hozni.
2. menüszalag Kezd lap (Home) fülön Stílusok (Styles) szakaszban nyissuk le Cellastílu-
sok (Cell Styles) utasítást, és hajtsuk végre az Új cellastílus (New Cell Style) parancsot.
velet eredményeként megjelenik Stílus (Style) párbeszédpanel.
3. megjelen panelben adjunk nevet létrehozott stílusnak. Ha menet közben rájönnénk,
hogy módosítani szeretnénk, akkor kattintsunk Formátum (Format) parancsgombra. Meg
fog jelenni formázás panel, amelyben tetszés szerinti változtatásokat végezhetünk el.
Stílus tartalma (Style Includes (By Example)) részben kikapcsolhatjuk azokat formázáso-
kat, amelyeket cellában megvalósítottunk, de stílusban nem kívánjuk használni.
194. ábra: Az új stílus belekerült korábbi stílusok közé
Stílusok egyesítése
stílus azonban csak abban munkafüzetben érvényes, amelyikben létrehoztuk azt. Joggal
merül fel kérdés, hogy mennyire érte meg fáradtságot az, hogy létrehoztunk egy új stílust,
hiszen, ha ezen túl minden munkafüzetben újra és újra létre kell hozni, akkor ez nem volt jó
120
Témák használata
befektetés. Egyrészt stílusokat stílusegyeztetéssel át lehet adni másik munkafüzetnek, más-
részr l, pedig létrehozhatunk sablon munkafüzetet, amelyek tartalmazhatják az egyedi stílu-
sainkat. Most stílusegyeztetést ismerjük meg.
Témák használata
stílusokhoz hasonló el re összeállított formázási lehet séget biztosítnak témák. Néhány
szervezet meghatározza azt, hogy milyen bet formát kell alkalmazni dokumentumokban,
esetenként elvárják egy meghatározott színösszeállítás használatát. rendelkezésre álló té-
mák közül kiválaszthatjuk az igényeinknek megfelel t, vagy újabbat hozhatunk létre.
Használata
menüszalag Lap elrendezése (Page Layout) fülének bal szélén megtaláljuk Témák
(Themes) parancsikont. Miután ezt lenyitjuk, kiválaszthatjuk az ízlésünknek megfelel szín és
bet összeállítást.
195. ábra: témák alkalmazása az aktuális munkafüzetben.
1. Lapozzunk menüszalag Lap elrendezése (Page Layout) fülére.

2. Nyissuk le bal szélen található Témák (Themes) parancsikont.
3. Húzzuk az egérmutatót felsorolt témák egyikére. Közben figyeljük meg munkalap válto-
zásait. színes cellák vagy bet színei megváltoznak témának megfelel en, ahogy be-
típus is követi téma beállításait.
4. Figyeljük meg színek és bet formák változásait.
121
196. ábra: Megváltoznak kiválasztható színek
téma kiválasztása után minden olyan párbeszédpanel, amiben eddig színeket választhat-
tunk ki, megváltoznak. Felveszik kiválasztott téma színeit. másik hatás az, hogy stíluslis-
ta színösszeállítása is követi változásokat. téma csak az aktuális munkafüzetben lesz érvé-
nyes, és beállítást mentés után meg rzi munkafüzet.
Új téma létrehozása
témák két részb tev dnek össze. Az egyik színösszeállítás, másik pedig munkafüzet
alapértelmezett bet típusa. Ezeket egyenként meg kell határoznunk, majd miután kialakítot-
tuk az egyéni témát, azt kell mentenünk.
122
Témák használata
Színösszeállítás
197. ábra: téma színösszeállítás meghatározása
1. Lapozzunk menüszalag Lap elrendezése (Page Layout) fülére.

2. bal szélen található Témák (Themes) utasításcsoportban nyissuk le Színösszeállítás lis-
tát.
3. Kattintsunk lenyitott lista legutolsó, Színösszeállítás megadása (Create New Theme
Colors) parancsra. velet eredményeként meg fog jelenni színösszeállítás megadása
párbeszédpanel.
4. Határozzuk meg az új színösszeállítás színeit.
5. Nevezzük el létrehozott összeállítást.
6. Kattintsunk Mentés (Save) feliratú gombra.
Nézzük meg azt, hogy miiként változtak színeket tartalmazó parancsok színei, vagy mi
történt am unkafüzet stílusaival.
Bet készlet meghatározása

Hasonlóan adhatjuk meg az alapértelmezett bet készletet. velet lépései következ k:
123
198. ábra: téma bet típusainak meghatározása
1. Lapozunk menüszalag Lap elrendezése (Page Layout) fülére.

2. Nyissuk le Bet típusok (Fonts) listát.
3. Kattintsunk lista utolsó, Téma bet típusainak megadása (Create New Theme Fonts), pa-
rancsra.
4. megjelen párbeszédpanelben válasszuk ki megfelel bet formákat.
5. Nevezzük el az új összeállítást.
6. Mentsük el.
veletek eredményeként cellák alapértelmezett bet típusa megváltozik. Ezt követi

stílusok beállítása is.
téma létrehozása
Miután létrehoztuk témák összetev it, elmenthetjük az új témát. Ehhez el bb alkalmazzuk
létrehozott szín és bet -összeállítást munkafüzetre.
199. ábra: az új összeállítások alkalmazása
124
Védelem
Most már elmenthetjük fenti elemekb álló témát. témát egy fájlban tárolja az Excel.
fájlt átadhatjuk munkatársainknak, így továbbiakban egységes dokumentumokat hozha-
tunk létre. téma mentés lépései következ k:
200. ábra: kész téma mentés lépései
1. Lapozzunk Lap elrendezése (Page Layout) fülre.

2. Nyissuk le Témák (Themes) listát.
3. lenyitott listából hajtsuk végre az Aktuális téma mentése (Save Current Theme) paran-
csot.
lépéseket követ en megjelenik mentés párbeszédpanel. Felkínálja témák meg rzésé-

re szánt mappát. Ezt ne változtassuk meg. Adjunk nevet fájlnak, és mentsük el beállítása-
inkat. Ett kezdve, ez téma elérhet vé válik minden munkafüzetb l. Ugyanúgy használhat-
juk, mint bármelyik el re meghatározott témát.
Ha már nincs szükségünk létrehozott témára, vagy annak részeire, nyissuk le megfelel
listát. Az egér jobb gombjával kattintsunk arra az elemre, amelyiket törölni szeretnénk, és
helyi menüb válasszuk ki törlés parancsot.
Védelem
védelmi beállítások azért kaptak formázásoknál helyet, mert részben ez beállítás is kap-
csolódik cellák formai beállításához. Ennél azért többr van szó, mert nem csak cellákat
tehetjük védetté, hanem munkafüzet szerkezetét vagy hozzáférést is. védelemnek három
szintje van. Védetté tehetjük cellákat, munkafüzet szerkezetét vagy hozzáférést munka-
füzethez.
Cellák védelme
cellák védelmét munkalap védelem bekapcsolásával tehetjük aktívvá. Alapértelmezetten
minden cella védett. Vagyis, ha bekapcsoljuk az adott munkalap védelmét, akkor egyetlen cel-
lába sem írhatunk. mi célunk azonban az, hogy csak azoknak celláknak tartalmát lehessen
megváltoztatni, amire mi engedélyt adunk. Ezek beviteli adatokat tartalmazó cellák lesznek.
képleteket azonban szeretnénk megvédeni véletlen felülírásoktól. beállítások során jó
125
hasznát vehetjük az irányított kijelölés lehet ségeinek. Ezzel ugyanis gyorsan és egyszer en
jelölhetjük ki azokat cellákat, amelyek adatot, vagy éppen képleteket tartalmaznak. (27. ol-
dal Irányított kijelölés rész)
zárolás feloldása
zárolás feloldás lépései következ k:
201. ábra: cellazárolás feloldása
1. Jelöljük ki munkalapon azokat cellákat, amelyek zárolását szeretnénk megszüntetni.

2. Üssük le CTRL+1 billenty -kombinációt. (Az 1-es bet billenty zet egyese!). velet
eredményeként megjelenik cellaformázás párbeszédpanel.
3. panelen lapozzunk ár Védelem (Protection) fülre.
4. Kapcsoljuk ki Zárolt (Locked) kapcsolót. Ezzel feloldottuk kijelölt cellák védelmét.
Ez megoldásnak csak része. Most még nem ködik védelem. Ehhez be kell kapcsol-
nunk lapvédelmet. lépések következ k:
126
Védelem
202. ábra: munkalap védelem bekapcsolása
Ezek után csak azoknak celláknak tartalmát változtathatjuk meg, amelyek zárolását ko-
rábban feloldottuk. többi cella tartalmán nem változtathatunk. cellába írt képletek ett
még tovább ködnek, így számításokat végrehajthatjuk, de képleteket nem írhatjuk felül.
Ha nem adtunk meg jelszót, akkor bárki feloldhatja védelmet, ha korrektúra fülön végre-
hajtja lapvédelem feloldása parancsot.
beállítást követ en nem változtathatjuk meg az oszlopok szélességét, sormagasságot,
és nem formázhatjuk cellákat. Nem ködnek listaszolgáltatások sem. Szükség esetén en-
gedményeket tehetünk. Ezt munkalap védelem bekapcsoláskor tehetjük meg.
203. ábra: kivételek beállítása
Zárolt cellák kijelölése (Select Locked Cells): Ez kivétel alapértelmezetten bekapcsolt ál-
lapotú. Ha kikapcsoljuk, akkor zárolt cellákat ki sem lehet jelölni. Nem is lenne sok értelme,
hiszen tartalmukat úgy sem tudjuk megváltoztatni. Ezt akkor érdemes kikapcsolni, ha bár-
milyen okból nem szeretnénk, hogy az, aki használja munkafüzetet, lássa szerkeszt lécen
cellákba írt képleteket.
127
Nem zárolt cellák kijelölése (Select unlocked cells): Ha ezt kapcsolót kikapcsoljuk, akkor
nem védett cellákat nem lehet kijelölni. Ennek azért nincs sok értelme, mert éppen azért ol-
dottuk fel egyik másik cella védelmét, hogy annak tartalmán változtatni lehessen. Így azon-
ban, mivel ki sem lehet jelölni cellát, nem értük el célunkat.
Cellák formázása (Format cells): Ha ezt kivételt bekapcsoljuk, akkor továbbra is formáz-
hatjuk cellákat. Még azokat is, amelyek zárolását nem oldottuk fel.
Oszlopok formázása (Format Columns): kikapcsolásával lapvédelem bekapcsolása után

is megváltoztathatjuk az oszlopok szélességét, elrejthetjük vagy felfedhetjük az oszlopokat. Az
oszlopok áthelyezésére azonban nem lesz módunk.
Sorok formázása (Format rows): munkalap védelem bekapcsolása után is megváltoztat-

hatjuk sorok magasságát,, elrejthetjük vagy felfedhetjük sorokat.
Oszlopok beszúrása (Insert columns): munkalap védelem bekapcsolása után is új oszlo-

pokat szúrhatunk munkalapra.
Sorok beszúrása (Insert rows): munkalap védelem bekapcsolása után is szúrhatunk be új

sorokat munkalapra.
Hivatkozások beszúrása (Insert hiperlink): Az interneten megszokott hiperhivatkozásokat

helyezhetünk el munkalapon védelem bekapcsolása után is.
Oszlopok törlése (Delete columns): védelem bekapcsolása után is lehet ségünk van arra,
hogy oszlopokat töröljünk munkalapról.
Sorok törlése (Delete rows): munkalap védelem bekapcsolása után is törölhetjük mun-
kalap feleslegessé vált cellasorait.
Rendezés (Sort): védett munkalapon is rendezhetjük listáink sorait.
AutoSz használata (Use AutoFilter): munkalap védelem bekapcsolása után is sz rhe-

tünk az AutoFilter szolgáltatással. Ennek el feltétele, hogy még védelem érvényesítése el tt
bekapcsoljuk sz rést.
Kimutatások használata (Use PivotTable reports): munkalapon található kimutatásokat

munkalap védelem bekapcsolása után is szerkeszthetjük, változtathatunk az összeállításán.
Objektumok szerkesztése (Edit objects): munkalapon elhelyezett alakzatok, képek szer-

keszthet maradnak munkalap védelem bekapcsolása után is.
Esetek szerkesztése (Edit scenarios): Ha esetvizsgálót használunk munkalapon, akkor azt

úgy is szerkeszthetjük, ha bekapcsoltuk munkalap védelmét.
Munkafüzet szerkezet védelme

munkafüzet szerkezete füzetben található lapokat jelenti. Szükségünk lehet arra, hogy ne
lehessen új lapot munkafüzetbe felvenni, vagy ne lehessen törölni egy már benne lev t. Ha
128
Védelem
levédtük munkafüzet szerkezetét, akkor nem változtathatjuk meg lapok sorrendjét, nem
fedhetjük fel rejtett lapokat.
204. ábra: munkafüzet szerkezet védelem bekapcsolása
Munkafüzet védelme
Mentéskor megadhatunk kétféle jelszót. Az egyik munkafüzet megnyitásához kell, másik
pedig azt szolgálja, hogy módosításokat ne lehessen elmenteni az eredeti helyére, vagy ere-
detin fájlnévvel. Így az eredeti munkafüzet tartalmát nem lehet módosítani.
mentés ugyanúgy történik, mint bármikor egy szokásos mentés, de beállíthatjuk megfe-
lel védelmeket.
205. ábra: munkafüzet védelem bekapcsolása mentéskor
129
Sablonok
Sok beállítás csak az éppen megnyitott munkafüzetben lesznek érvényesek. Sok munkát je-
lenthet rendszeres beállítások elvégzése. Ilyenek az egyedi számformák, témák, vagy akár
komplett tartalmak képletekkel formai beállításokkal. sablon is csak egy egyszer mentés.
Vagyis, ha egy munkafüzetben elvégeztünk minden számítást, beállítottunk minden formai
lehet séget mentsük el másként munkafüzetet, de válasszuk sablon lehet séget.
Az alapértelmezett munkafüzet
Ha egy munkafüzet tartalmaz minden olyan beállítást, amit szervezetünknél elvárnak -
lünk, tegyük megfelel en beállított alapértelmezetté.
Az XLSTART mappa
Ahhoz, hogy létrehozzuk az alapértelmezett munkafüzetet, meg kell ismerkednünk az
XLSTART mappával. Ez mappa az Excel számára létrehozott speciális mappa. Ha ide helye-
zünk el munkafüzetet, akkor az az Excel elindításakor automatikusan betölt dik. Ha ebbe
mappába sablont mentünk, akkor az sablon meg fog jelenni többi sablon között.
gépünkön több XLSTART mappa is van. Ugyanis minden felhasználói profilhoz tartozik
egy saját indító mappa. De magához az Excelhez is tartozik egy. Ha az Excel indító mappáját
használjuk, akkor az, minden gépre bejelentkezett felhasználóra vonatkozik. Ha csak saját
mappánkba helyezünk el sablont, azt csak akkor fogjuk elérni, ha saját bejelentkezés azono-
sítónkkal léptünk be számítógépbe.
Mivel az XLSTART mappa több helyen is lehet, ezt tréner útmutatásával keressük meg.
másik lehet ség pedig az, hogy létrehozunk magunknak egy másik indítómappát. Szükség se-
tén bármelyik mappát beállíthatjuk indító mappának. háttértárolón hozzunk létre egy tet-
sz leges nev mappát. Jegyezzük meg az elérési útvonalát. Azután következ ábra lépései-
nek megfelel en állítsuk be indítómappaként.
130
Sablonok
206. ábra: Alternatív indítómappa meghatározása
1. Fájl (File) fülre kattintva lépjünk át Back Stage felületre.

2. Kattintsunk Beállítások (Options) parancsra.
3. megjelen beállítási lehet ségek közül válasszuk Speciális (Advanced) lehet séget.
4. Keressük meg az Általános (General) beállításcsoportot.
5. Az Indításkor minden fájl betöltése könyvtárból (At startup open in all files in) szöveg
mögött található szövegdobozba írjuk be korábban létrehozott mappa elérési útvonalát.
Az el készületek után hozzuk létre az alapértelmezett munkafüzet sablont. Ez csupán egy

mentéssel megoldható. Akármelyik indító mappába mentsünk el sablonként egy speciális ne-
sablont. sablon neve attól függ, hogy az Excel melyik nyelvi változatát használjuk. ma-
gyar változatban munkafüzetet Munkafüzet.xltx az angol változatban Book.xltx néven kell
elmentenünk bármelyik indító mappába.
beállítás az Excel következ indításától kezdve lép életbe. Tehát zárjuk le az Excelt, és
indítsuk el ismét. Az alapértelmezett munkafüzet az lesz, amit az el bb elmentettünk. Ha sze-
retnénk visszaállítani az eredeti állapotot, akkor nem kell mást tennünk, mint törölni az alap-
értelmezett sablont az indító mappából.
131
132
lista szerkezete
Listakezelés
Gyakori feladat, hogy az adatainkat listákban tartsuk nyilván. Ebben az esetben egymás alatti
sorokba írjuk nyilvántartani kívánt adatainkat. listában szerepl adatokat rendszerint más
és más szempontból szeretnénk értelmezni. Ezért szükségünk lesz olyan eszközökre, amelyek
segítségével feldolgozhatjuk lista adatait. Válogatnunk kell sorok között, vagy elemeznünk
kell lista sorait. Ebben modulban listakezelés eszközeit, lehet ségeit ismerjük meg.
modul felépítése következ
207. ábra: listakezelés modul felépítése
lista szerkezete
lista létrehozásnak megvannak maga szabályai. Ezeknek szabályoknak betartása teszi
lehet vé egy-egy lista hatékony feldolgozását. szabályok betartásáért cserébe sok adatfel-
dolgozó szolgáltatást kapunk.
208. ábra: lista els sora címsor
133
Listakezelés
Címsor
Minden listát címsorral kezdünk. címsorba írjuk be az egyes oszlopok nevét. Ezek nevet
mutatják meg azt, hogy milyen jellemz fogunk az adott oszlopba rögzíteni. Az oszlopnevek-
nek egyedinek kell lenniük.
209. ábra: Nem szerepelhetnek azonos nev oszlopok
Folyamatos lista
Amikor adatfeldolgozási veleteket végzünk, akkor az Excel igyekszik felfedezni azt, hogy
melyik lista területe. Ezt azonban csak folyamatos lista esetén tudja megoldani. Ha listában
van teljesen üres sor vagy oszlop, akkor addig veszi figyelembe tartományt, amíg az nem
szakad meg.
210. ábra: listában nem szerepelhetnek teljesen üres sorok vagy oszlopok
Szomszéd cellák üresek

Ha lista közvetlen szomszédjában található oszlopba vagy sorba bármit beírunk, akkor az
Excel azt az oszlopot vagy sort is lista részeként kezeli. Ezért ezekbe cellákba ne írjunk
semmit.
211. ábra: lista melletti celláknak üresnek kell lenniük
134
lista szerkezete
Jelölés egy cella

Az adatkezelési veleteket érdemes úgy elkezdeni, hogy az adatterület egyetlen celláján ál-
lunk. Ebben az esetben az Excel felismeri azt, hogy hol vannak lista határai, és nem nekünk
kell megjelölnünk azt területet, amit listaként kezelünk.
Rendezés
lista sorait attól függ en kell más-más sorrendben megjelenítenünk, hogy milyen informá-
cióra van szükségünk. lista rendezésével egymás alá rendezhetjük egy adott oszlopban azo-
nos értékekkel bíró sorokat. Ha lényegesnek tartjuk azt, hogy visszaállíthassuk rögzítés sor-
rendjét, akkor vegyünk fel egy olyan oszlopot is, ahol rögzítjük azt, hogy milyen sorrendben
vettük fel lista sorait. Ez lehet egy sorszámozott azonosító, de akár lehet egy olyan oszlop is
amiben rögzítés dátumát és idejét írtuk be.
Rendezés egy oszlop szerint

lista rendezéséhez álljunk annak az oszlopnak egy cellájára, amelyik szerint szeretnénk
sorba tenni lista sorait. Attól függ en, hogy növekv vagy csökken sorrendet szeretnénk, és
kattintsunk megfelel rendezés parancsra. Az utasítást menüszalag Adatok (Data) fülén
Rendezés és sz rés (Sort Filter) utasításcsoportban találjuk.
212. ábra: lista sorainak rendezése egy oszlop tartalma alapján
1. Álljunk abba az oszlopba egyetlen cellára, amelyik szerint rendezni szeretnénk lista sorait.
Ha egynél több cellát jelölünk ki, akkor azt program úgy értelmezi, hogy csak azt terüle-
tet kell rendeznie. Erre rá is kérdez.
2. Lapozzunk menüszalag Adatok (Data) fülére.
3. Rendezés és sz rés (Sort Filter) utasításcsoportban kattintsunk megfelel rendezés
gombra. Attól függ en választhatunk, hogy növekv vagy csökken rendezést szeretnénk
elérni.
135
Listakezelés
Rendezés több szempont szerint

Ha egy oszlop szerint már rendeztük lista sorait, azt tapasztalhatjuk, többi oszlop szerint
esetleg összevissza vannak sorok. Szükségünk lehet arra, hogy rendezés során több oszlo-
pot is figyelembe vegyünk. rendezés szerint azonos értékek között egy másik oszlopban is
rendezni szeretnénk sorokat. Ha sorokat az oktatók nevei alapján rendeztük további igény
lehet, hogy az azonos oktatónevekhez tartozó helységek is megfelel sorrendben legyenek.
Vagyis egyszerre több szempontnak is eleget kell tennünk. velet végrehajtásához álljunk
lista bármelyik egyetlen cellájára és végezzük el következ lépéseket:
213. ábra: Rendezés több szempont szerint
1. Álljunk lista területén bel re, egyetlen cellára.

2. menüszalag Adatok (Date) fülén Rendezés és sz rés (Sort Filter) csoportból hajtsuk
végre Rendezés (Sort) parancsot.
3. Az utasítás hatására megjelenik Redezés (Sort) párbeszédpanel. Rendezés (Sort by)
sorban nyissuk le bal oldali listát, és válasszuk ki rendezési szempontot. Ez az Oktatók
oszlopnév lesz.
4. Ezután kattintsunk panel bal fels sarkában található Újabb szint (Add level) gombjára.
Ett megjelenik az Aztán (Then by) lehet ség.
5. Az Aztán (Then by) sorban nyissuk le bal széls listát, és válasszuk ki azt második ren-
dezési szempontot.
136
lista szerkezete
Szükség esetén további szempontokat adhatunk meg, akár felvehetjük lista összes oszlo-
pát is. Az egye rendezési szempontok között azt is meghatározhatjuk, hogy mi szerint legye-
nek rendezettek lista sorai. Ugyanígy az egyes szempontok kiválasztásakor beállíthatjuk
növekv vagy csökken rendezést is.
214. ábra: több szempont szerinti rendezés eredménye
Részösszeg (Subtotal)
lista soraiba írt adatokat elemezhetjük. Az egyik ilyen elemzési lehet ség, hogy sorokat
csoportosítjuk egy adott szempont szerint és sorok adataival számításokat végzünk. soro-
kat egy kiválasztott oszlop azonos értékei szerint foglaljuk csoportba. Majd ezután más, szá-
mokat tartalmazó oszlopok értékeit összegezzük, átlagot számítunk bel lük vagy más egyéb
statisztikai veletet végzünk velük. feladatot Részösszeg (Subtotal) szolgáltatással old-
hatjuk meg.
215. ábra: részösszegek beállítása
El készítés: Fontos, hogy miel tt Részösszeg (Subtotal) eszközt használatba vesszük lis-
tát rendeznünk kell szerint az oszlop szerint, ami szerint majd csoportosítani akarjuk so-
137
Listakezelés
rokat. részösszeg ugyanis azokat sorokat fogja össze egy csoportba, amelyekben közvetlen
egymás alatt azonos értékek szerepelnek. rendezés szerepe az, hogy az azonos értékek
egymás alá kerüljenek.
1. Rendezzük sorba listát szerint az oszlop szerint, amelyik szerint csoportosítani fogunk.
2. menüszalag Adatok (Data) fülén található Tagolás (Outline) csoportban hajtsuk végre
Részösszeg (Subtotal) parancsot.
3. Részösszegek (Subtotals) panelben állítsuk be számításokat. Itt három dolgot adhatunk
meg. Kiválaszthatjuk azt, hogy melyik oszlop szerint szeretnénk csoportosítani sorokat,
Kiválaszthatjuk számolási módot, és meghatározhatjuk az, hogy melyik oszlopokkal vé-
gezze el számításokat program.
4. veletek elvégzése után csoportosított sorok mögé program beszúr egy újabb sort,
amiben megjelennek az eredmények. kiválasztott oszlopokkal elvégzi kijelölt számítá-
sokat.
részösszeg sorokat szúr be listánkba. Ezek sorok nem tartoznak ide. Ezért részösz-
szegeket csak arra az id re tartsuk meg az összegz sorokat, amíg arra valóban szükség van.
Amikor már nem kell távolítsuk el! Ehhez ismét lépjünk be Részösszeg (Subtotal) panelbe és
panel bal alsó sarkában található Összes eltávolítása (Remove all) gombra.
Sz alkalmazása
Ha egy listában szeretnénk megtalálni adott feltételeknek megfelel sorokat, akkor sz rjük az
adatokat. Tegyük fel, hogy egy tanfolyami nyilvántartásból szeretnénk egy oktatóhoz tartozó
sorokat. Ehhez el bb be kell kapcsolni Sz (Filter) kapcsolót. Ennek eredményeként lista
címsorában, ahol az oszlopok nevei vannak, lenyitható listák jelennek meg. Ezekb kiválaszt-
hatjuk azt, hogy melyik feltétel alapján kiválogatott sorok jelenjenek meg.
216. ábra: sz bekapcsolása
1. Álljunk az adatlista tetsz leges cellájára.

2. menüszalag Adatok (Data) fülén Rendezés és sz rés (Sort Filter) szakaszában kattint-
sunk Sz (Filter) gombra.
138
lista szerkezete
3. velet eredményeként lista els sorában található oszlopnevek mellett lenyitható lis-
ták jelennek meg.
lenyitott listában rendezés, és sz rés parancsokat találunk. Sz rhetünk pontos értékek

alapján, vagy az egyes értékek részletei szerint, az Excel 2007-es változat óta cellák színe
is lehet rendezési vagy sz rési feltétel. Vegyük sorra lehet ségeket:
217. ábra: Sz rés egy adott értékalapján
1. Nyissuk le mez név melletti listát.

2. lista alsó felében megjelenik az adott oszlopban szerepl összes érték.
3. Kapcsoljuk ki az Összes kijelölése (Select All) lehet séget.
4. Kapcsoljuk be azt vagy azokat az értékeket, amelyeket majd látni szeretnénk listában.
5. Kattintsunk az OK gombra.
Azokat listasorokat, amelyek nem kiválasztott értékeket tartalmazzák az Excel elrejti.

Ha ismét látni szeretnénk lista összes sorát, kapcsoljuk ki sz rési feltételt. Ezt vagy úgy te-
hetjük meg, hogy ismét lenyitjuk azt listát, amiben sz rtünk, vagy az Adatok (Data) fülön
Sz rés és Rendezés (Sort Filter) szakaszban kattintsunk Sz törlése (Clear) parancsra.
Üres cellák
Az is el fordulhat, hogy az egyik oszlop üres, ki nem töltött cellákat tartalmaz. Például egyik,
vagy másik hallgató még nem fizette be Vizsga díjat. Ebben az esetben azt kellene megtud-
nunk, hogy kik ezek diákok. Ha egy oszlopban van üres cella, akkor ez is megjelenik válasz-
tási lehet ségek között.
139
Listakezelés
218. ábra: Üres cellákat tartalmazó sorok sz rése
Sz rés szövegrészek alapján

El fordulhat, hogy nem teljes adattartalom alapján, hanem annak csak egy részlete alapján
szeretnénk válogatni lista soraiból.
219. ábra: Sz rés szövegrészletek alapján
Sz rés dátum alapján

Ha listánkban van dátumot tartalmazó oszlop, akkor kiválaszthatjuk egy adott napra es so-
rokat, vagy egy elmúlt vagy hamarosan bekövetkez id pontnak megfelel ket.
140
lista szerkezete
220. ábra: Sz rés dátum id szakok alapján
Sz rés színek alapján

Esetenként úgy is megjelölhetünk cellákat, hogy bet vagy háttér színét megváltoztatjuk.
Ezzel kiemelhetünk bizonyos feltételeknek megfelel sorokat. Ha ez így van, akkor ezeket meg
is kell találnunk. Ebben az esetben sz rhetünk, akár cella kitölt színe alapján, akár bet
szín alapján.
221. ábra: Sz rés cella és bet színek alapján
Több adat módosítása

Ha valamilyen feltételnek megfelel sorokban egy adott oszlop értékeit egyszerre szeretnénk
megváltoztatni, akkor sz rjük ki feltételnek megfelel sorokat, és egyszerre változtassunk
az értékükön. változtatás csak látható sorokra lesz érvényes.
141
Listakezelés
222. ábra: sz rt sorok tartalmának módosítása
1. Sz rjük azokat sorokat, amelyeken módosítást szeretnénk végrehajtani.

2. Jelöljük ki módosítandó cellákat.
3. Írjuk be az új módosított értéket az aktív cellába.
4. beírást hagyjuk jóvá az összes kijelölt cellára. Ehhez üssük le CTRL+ENTER billenty -
kombinációt.
5. Kapcsoljuk ki sz rést, és nézzük meg módosítás eredményét. Csak kiválasztott cellák
tartalma változott meg.
Tábla létrehozása
létrehozott listás kezelhetjük tartományként, vagy táblaként. Ha tartományként kezeljük,
akkor nekünk kell figyelni lista vítés kezelésére, ha táblaként kezeljük, akkor vítéssel
kapcsolatos teend ket az Excel elvégzi helyettünk. táblává alakítás els látásra egy formai
beállításnak nik, de valójában ez ennél sokkal több. segítségével dinamikussá tehet lis-
ta. dinamikus lista létrehozás lépései következ k:
142
223. ábra: Dinamikus lista létrehozása
1. Álljunk listatartomány tetsz leges cellájára.

2. menüszalag Kezd lap (Home) fülén Stílusok(Styles) csoportban nyissuk le Formázás
táblázatként (Format as Table) parancsot.
3. Válasszunk tetsz leges táblázatformázást.
Els látásra valóban egy esztétikus formai beállítás nik fel, de vizsgáljuk meg az ered-
ményt egy kicsit figyelmesebben.
224. ábra: Változások dinamikus lista alkalmazása után
A. Az egyik változás az, hogy újabb fül jelent meg menüszalagon. Ez minden esetben így törté-
nik, ha valami egyedi szolgáltatást veszünk igénybe. Ezen menüszalagon Tába szolgáltatás-
sal kapcsolatos lehet ségeket találjuk.
B. Ha lista területén állunk és sorokat lefelé görgetjük, akkor az oszlopok nevei átveszik az
Excel oszlopok helyét. Ett l, bármennyire is lefelé görgetünk mindig látni fogjuk, hogy melyik
oszlopról van szó.
143
Listakezelés
Mi ködik máshogy
helyes válasz az, hogy szinte minden. Ha például új oszlopot kezdünk, lista mellett, akkor
az automatikusan hozzáveszi listához. Ugyanígy lista folytatása miatt lista mögé írt sorok
is automatikusan lista részévé válnak. Ráadásul lista korábbi beállításai automatikusan át-
kerülnek az újonnan felvett sorba is. Megváltozott listán belüli hivatkozás. Nem cellanevek-
kel, hanem lista elemeivel hivatkozunk.
Új oszlop hozzáadása
Tegyük fel, hogy egy újabb oszloppal vítenénk már kész táblázatunkat.
225. ábra: dinamikus lista vítése új oszloppal
1. Álljunk lista címsora melletti cellára.

2. Írjuk be az új listaoszlop nevét.
3. Üssük le az ENTER billenty t.
4. velet elvégzése után az új oszlop lista részévé vált.
megváltozott hivatkozás
Megváltozott hivatkozás is. korábbi táblázatokban minden esetben cella neveivel hivat-
koztunk megfelel cellára. dinamikus táblázatban hivatkozás alapja táblázat elemei.
Vagyis hivatkozásban az oszlopnevek szerepelnek.
Az ábrán látható hivatkozás jelentése következ :A karakter azt jelenti, hogy az adott
sorban található. mögé írt szögletes zárójelek között pedig azt, mutatja meg hivatkozás,
hogy az adott sor melyik oszlopára hivatkozunk.
226. ábra: dinamikus listában megváltozik hivatkozás
144
Az igazi meglepetés azonban az ENTER billenty leütése után érhet bennünket. Mivel kép-
letet írtunk be az els sorba, program ez úgy értelmezi, hogy ezt számítást lista összes
sorában el kell végezni. Ennek megfelel en le is másolja képletet lista összes többi sorába.
227. ábra: Képlet létrehozása dinamikus listában
1. szokásos módszerrel hozzuk létre képletet. Ne zavarjon minket, hogy nem szokásos
cellahivatkozások jelennek meg.
3. képlet automatikusan lemásolódik lista összes sorába.
hivatkozás alkalmazása
munkafüzetben létrehozott minden táblának egyedi neve van. Ez hasonlóan ködik, mint
ahogy azt tartományok elnevezésénél megismertük. Hasonlóan, de nem pontosan úgy! Ha
mi nem nevezzük el táblát, akkor az Excel ad neki egy alapértelmezett nevet. Ezt meg is ta-
láljuk szerkeszt léc bal oldalán található név listában.
228. ábra: létrehozott tábla alapértelmezett neve
Ha szeretnénk azonosítani táblát neve alapján, célszer olyan nevet adni neki, amib
felismerjük azt, hogy miért hoztuk létre. Az elnevezés lépései következ k:
1. Álljunk létrehozott tábla területén belül egyetlen cellára.
2. Váltsunk át menüszalag Táblaeszközök (Table Tools) segédfül Tervezés (Design) fülére.
3. szalag bal szélén Tulajdonságok (Properties) utasításcsoportban kattintsunk Táblázat
neve (Table Name) szövegdobozba, és írjuk be tábla új nevét. beírást az ENTER billen-
ty leütésével hagyjuk jóvá.
Ismét nyissuk le Név mez (Name Box) listát. Itt már az új táblanevet választhatjuk ki.
Ezzel névvel munkafüzet bármely pontjáról hivatkozhatunk tábla elemeire. tábla név
145
Listakezelés
hasonlóan fog megjelenni, mint tartománynevek, de most szögletes zárójelek között további
réseket választhatunk ki létrehozott táblából.
229. ábra: tábla elnevezése
230. ábra: képletekb hivatkozhatunk tábla nevére
további táblarészekre úgy hivatkozhatunk, hogy tábla neve mögé beírunk egy szögletes
zárójelet.
231. ábra: Hivatkozás tábla elemeire
146
Ezeket hivatkozásokat az egész munkafüzetben használhatjuk. Vagyis, ha nem ugyanazon
munkalapon szeretnénk számításokat végezni, ahol maga tábla van, akkor ez módszer se-
gíti hivatkozást. másik el nye annak, hogy táblára hivatkozunk az, hogy továbbiakban
felvett sorokkal is számolni fog képlet, mivel nem cellára, hanem például tábla oszlopára
mutattunk rá képletb l.
Megjegyzés: Az összegsorra csak akkor hivatkozhatunk, ha az be van kapcsolva! Az összetett

hivatkozások esetében, ilyen fejléc is, ügyeljünk listaelválasztó jel helyes megválasztá-
sára! Más az angol és más magyar változatban!)
Lista vítése új sorral

Ha lista utolsó sora után újabb sort kezdünk, akkor lista dinamikusan vül beírt sorral.
232. ábra: dinamikus lista vítése új sorral
Az összegsor bekapcsolása
Mivel jogos elvárás, hogy lista soraiba írt számértékekkel számolni szeretnénk, ezért lehet -
ségünk van egy összesít sor bekapcsolására. Ez sor lista végére kerül, és mi választhatjuk
ki az összegsorban szerel számítási módot. Az összegsor beállítása olyan, hogy csak látható
cellák tartalmával számol. Vagyis, ha valamilyen feltétel szerint sz rjük lista sorait, akkor az
eredmény sz rt cellák, ezek láthatók –, adataival végzi el számítást az összegsor minden
képlete.
147
Listakezelés
233. ábra: Az összesít sor bekapcsolása dinamikus listában
Visszaalakítás tartománnyá
Valódi okunk nem lehet ugyan rá, de ha mégis szeretnénk ismét közönséges tartományként
kezelni listánkat, akkor visszaalakíthatjuk. Ennek az els lépése minden esetben az legyen,
hogy megszüntetjük soronkénti formázást. Majd ezután alakítsuk vissza.
Adatellen rzés
Amikor egy listát hozunk létre, sok adatot kell rögzítenünk. Amikor sok adatot rögzítünk, fen-
náll veszélye téves adatok beírásának. Szükségünk van tehát egy olyan eszközre, aminek
segítségével legalább nagy hibákat elkerülhetjük. Ezt célt szolgálja az Adatérvényesítés
(Data Validation) beállítása. Alapértelmezésben miden beírható egy cellába.
Szigorú érvényesítés
Most ezt fogjuk korlátozni olyan értékekre, amelyek valóban lehetséges, értékek. Ha például
egy cellába magyar irányítószámok írhatók, akkor beírható értékeket korlátoznunk kell
000 és 999 közötti értékre. Az elfogadható irányítószám érték korlátozását következ
módon valósíthatjuk meg:
234. ábra: Az adatérvényesítés beállítása
148
1. Jelöljük ki azt cellát, amit az ellen rzésünk alatt szeretnénk tartani. Ebbe cellába csak
000 és 999 közötti értéket írhatunk, ugyanis ezek ez értékek felelnek meg irányító-
számnak.
2. Hajtsuk végre menüszalag Adatok (Data) fülén az Adateszközök (Data Tools) utasításcso-
port Érvényesítés (Data Validation) utasítását.
3. megjelen Adatok érvényesítése (Data Validation) párbeszédpanelben Beállítások
(Setup) fülén nyissuk le Megengedve (Allow) listáját, és válasszuk ki bel le azt az ellen r-
zési módszert, amit alkalmazni szeretnénk.
4. Az ellen rzés mód beállítása után határozzuk meg azokat az értékeket,amelyeket érvénye-
síteni szeretnénk.
5. Lapozzunk át panel Figyelmeztet üzenet (Input Message) lapjára és írjuk be azt az üze-
netet, amit az fog látni, aki rááll korábban kijelölt cellára. Adjuk meg figyelmeztet
üzenet címét és tartalmát.
6. Lapozzunk át panel Hibajelzés (Error Alert) fülére és írjuk be azt az üzenetet, ami majd
akkor fog megjelenni, amikor valaki olyan adatot ír be cellába ami nem fele meg meg-
adott feltételeknek.
Miután beállítottuk az adatellen rzést, az így beállított cellába csak olyan értéket tudunk
írni, ami megfelel megadott feltételeknek. Erre egy üzenet figyelmeztet, amint ráállunk az
adott cellára, ahogy arra is megfelel választ kapunk, ha mégis rossz adatot írunk cellába.
235. ábra: Hibás adata érkez üzenet
1. Álljunk az ellen rzésünk alá vont cellára. Amint ráállunk, megjelenik az figyelmeztet
üzenek, amit az Adatok érvényesítés (Data Validation) panelben megadtunk.
2. Írjunk be olyan adatot, ami nem felel meg feltételnek.
3. Megjelenik egy figyelmeztet üzenek, azzal szöveggel, amit mi határozunk meg. Ett
cellától nem szabadulunk mindaddig, amíg elfogadható értéket nem írunk bele. Természe-
tesen ett még írhatunk be helytelen irányítószámot, de így kevesebb esély van tévedés-
re.
149
Listakezelés
Nem szigorú ellen rzés

Ez nagyon szigorú, kötött ellen rzés. Ezen enyhíthetünk is, ha szükséges. El fordulhat, hogy
általában bizonyos értékek írhatók be egy cellába, de egy-egy speciális estben el fordulhat,
hogy ett eltér érték beírására is szükség lehet. Tegyük fel, általában tanfolyamokon leg-
kisebb hallgatószám 6és legnagyobb 10. Mégis el fordulhat, hogy ett eltér létszámban is
elindítjuk tanfolyamot.
1. Álljunk megfelel cellára.

2. Hajtsuk végre az Érvényesítés (Data Validation) parancsot.
3. Állítsuk be az ellen rzési módot, és adjuk meg beírható értékek határait.
4. Határozzuk meg figyelmezet üzenetet.
5. Váltsunk át figyelmeztetés típusú ellen rzésre.
6. Írjuk be hibaüzenet adatait.
236. ábra: Enyhébb ellen rzés, ha csak figyelmeztetünk
150
237. ábra: Ha csak figyelmeztetést állítottunk be
1. Álljunk arra cellára, amihez beállítottuk az ellen rzést.

2. Írjunk be olyan értéket, amit letiltottunk.
3. Most olyan hibaüzenet jelent meg, amivel mégis elfogadhatjuk feltételnek nem megfelel
adatot. Ha az Igen gombra kattintunk.
4. Mégis beírhattuk nem megfelel értéket.
Ellen rzés lista alapján

Erre az ellen rzési módra akkor lehet szükségünk, ha egy adott cellába csak olyan értékeket
engedünk beírni, amelyeket korábban egy listában rögzítettünk. Ez egy népszer eszköz, mert
az Excel ezt az érvényesítést azzal is támogatja, hogy abban cellában, ahol ezt alkalmaztuk
létrehoz egy lenyitható listát, amib kiválaszthatjuk megfelel értéket.
238. ábra: Egy cellába csak egy lista adatait lehessen írni
feladat el készítéséhez írjuk egy listába azokat az adatokat, amelyeket szeretnénk enge-
délyezni egy adott cellában. beállítás lépései következ k:
151
Listakezelés
239. ábra: lista alapú ellen rzés beállítása
1. Álljunk arra cellára. amelyik ellen rzését be szeretnénk állítani.

2. Hajtsuk végre menüszalag Adatok (Data) fülén az Adateszközök (Data Tools) csoportjából
az Érvényesítés (Data Validation) parancsot.
3. megjelen panel Megengedve (Allow) listáját lenyitva válasszuk ki Lista (List) lehet sé-
get.
4. Forrás (Source) hivatkozás dobozba állva jelöljük ki azt tartományt, amelyikbe koráb-
ban beírtuk azokaz az értékeket, amelyeket most alkalmazni szeretnénk.
többi beállításon most nem megyünk végig, de beállíthatjuk még figyelmeztet üzene-
tet és hibaüzenetet is. Miután végeztünk beállításokkal kattintsunk panel OK gombjára.
Nézzük meg az eredményt!
240. ábra: lista típusú ellen rzés alkalmazása
1. Álljunk az ellen rzött cellára.

2. cella jobb szélén megjelen lenyitható listát nyissuk le, és válasszuk ki megfelel érté-
ket.
3. kiválasztott érték beíródik cellába.
Ez módszer nem csak ellen rzésre használható. Jól kihasználhatjuk arra is, hogy meg-
könnyítsük felhasználók, akik mi magunk is lehetünk –, dolgát. Sok esetben nem is adjuk
meg figyelmeztet üzenetet és hibaüzenetet, hiszen nem csak az ellen rzés lehet célunk,
hanem munka megkönnyítése is.
152
Dinamikus érvényesít -lista létrehozása

Nem egyszer fordul el hogy egy lenyitható lista tartalma megváltozik az id folyamán.
Újabb listaelemet kell felvennünk, vagy egy feleslegeset kell megszüntetnünk. Rendszerint
nem szeretnénk üresen hagyni lista elemeit. Ebben az esetben hasznát vehetjük annak, hogy
egy tábla oszlopára hivatkozunk listából. Ezt azonban közvetlenül nem tudjuk megvalósíta-
ni. tábla oszlopai ugyanis mégsem pont úgy ködnek, mint tartomány elnevezések. Ha
azonban kett párosítjuk, akkor eljuthatunk egy megfelel megoldáshoz. Erre megoldásra
más okból is szükségünk lehet az Excel 2007-es változatában. 2007-es változatig ugyanis
nem lehetett másik munkalapon rögzített listaelemre hivatkozni az érvényesítésb l.
Hozzunk létre egy új érvényesít -listát úgy, hogy az dinamikusan kövesse változásokat,
és az Excel 2007-es változatban is alkalmazhassuk. lépések következ k:
241. ábra: dinamikus érvényesítési lista el készítése
1. Hozzuk létre az érvényesítési lista elemeit tartalmazó listát.

2. Alakítsuk át táblává.
3. Ügyeljünk arra, hogy bekapcsoljuk rovatfej kapcsolót. ha ezt nem tesszük, akkor az Excel
beszúr egy általános rovatfejet.
4. Az el készített tábla.
Ez azonban még nem alkalmas arra, hogy például az Excel 2007-ew változatban lenyitható
listaként alkalmazzuk, ahogy arra sem használható, hogy dinamikusan ködjön. megol-
dáshoz hívjuk segítségül tartomány-elnevezést. Ha ugyanis egy tábla oszlopát tartomány-
ként elnevezzük, akkor név követi az adott oszlop méretváltozásait. tartománynévvel vi-
szont hivatkozhatunk tartományra. Így, ha vül forrás lista, akkor az érvényesít lista kö-
veti azt.
153
Listakezelés
242. ábra: Az adatsorok elnevezése tartománynévvel
1. Jelöljük ki az adatsorokat. címsor ne legyen benne jelölésben!

2. Nevezzük el kijelölt cellákat!
Most már munkafüzet bármelyik munkalapján létrehozhatjuk az érvényesítési listát. Rá-

adásul, ha forrásban bármilyen változás bekövetkezik, akkor ezt az érvényesítési lista is kö-
vetni fogja. Íme lépések:
243. ábra: dinamikus érvényesítési-lista létrehozása
1. Álljunk cellára, amiben majd lista lesz.

2. Kattintsunk az Érvényesítés (Data Validation) parancsra.
3. lista forrás hivatkozásaként használjuk létrehozott tartomány nevet.
Ezek után próbáljuk meg azt, hogy mi történik, ha forrás listában egy újabb adatsort ve-
szünk fel. Egyfel semmit nem kell tennünk az új elem felvételéhez, csak beállni listát köve-
üres sorba és be kell írnunk az új listaelemet. tábla automatikusan vül listában létre-
hozott tartomány névvel együtt. Ha visszatérünk az érvényesítési listába, az új elemet már
154
akár ki is választhatjuk. Ugyanez lesz az eredmény, ha például forrás táblából törlünk egy
vagy több sort.
244. ábra: dinamikusan vül lenyitható lista
Függ lista létrehozása

Tegyük fel, hogy az egyik listában árukategóriák szerepelnek. Az egyes árukategóriákban
más-más termékeknek kell szerepelniük. Mi azt szeretnénk, hogy amikor az árukategória lis-
tából kiválasztunk egy elemet, akkor egy másik listában csak azok termékek jelenjenek meg,
amelyek az adott kategóriába tartoznak. Ehhez két listát szinkronizálni kell egymással.
megoldást kiegészíthetjük azzal, hogy dinamikusan változtatni lehessen kész listaforrásokat.
függ lista létrehozásának kulcsa ismét az elnevezhet tartományokban rejlik. másik
fontos eleme az INDIREKT (INDIRECT) függvény. Hozzuk létre listát, és részlisták címeit!
245. ábra: Hozzuk létre részlisták címeit
Fontos, hogy részlisták címei teljesen megegyezzenek listában szerepl elemekkel.

Ezután töltsük ki részlistákat megfelel sorokkal. Ha szeretnénk, hogy részlisták víthe-
legyenek, akkor alakítsuk át táblává ket.
246. ábra: listaforrásokat alakítsuk táblává (Dinamikussá tesszük)
155
Listakezelés
Természetesen táblává alakításra csak abban az esetben van szükség, ha kés bb szeret-
nénk az egyes listákat dinamikusan víteni. következ lépés az, hogy részlistákat elne-
vezzük címsorban szerepl címnek megfelel en. Erre azért van szükség, mert ezek címek
megegyeznek lista elemek tartalmával. Ezeket neveket fogjuk arra felhasználni, hogy
szinkronizáljuk két lenyitható listát. tartomány elnevezése címsor alaján következ
módon lehetséges:
247. ábra: címsorba írt adattal nevezzük el listát
Ezt veletet minden rész listával tegyük meg. Fontos, hogy nevek megegyezzenek
listába írt tartalmakkal. Miután minden rész listát elneveztünk olyan névvel, amelyik lis-
tában szerepel, létrehozhatjuk szinkronizált, függ listát. példában az egyszer ség kedvé-
ért listát is elneveztük. Mivel listaforrásként szerepl cellákat elláttuk tartomány névvel,
az Excel 2007-es változatában is alkalmazhatjuk neveket lista forrás megjelöléseként.
248. ábra: lista beállítása
Miután választunk listából kiválasztott érték egyezik egy elnevezett tartománynevé-

vel. feladatunk most már az, hogy listából kiválasztott értéknek megfelel nev tarto-
mányra hivatkozzunk. Erre az INDIREKT (INDIRECT) függvényt fogjuk felhasználni. beállí-
tás következ
156
249. ábra: Az INDIREKT függvénnyel hivatkozunk listaforrásra
Az indirekt függvénnyel egy cellába írt tartománycímmel hivatkozhatunk egy tartományra.

Ha van elnevezett tartományunk, akkor erre felhasználhatjuk tartománynevet is. Mivel
lista elemei megegyeznek rész lista tartományok neveivel, amint listában változtatunk
rész listában névnek megfelel tartomány elemei fognak megjelenni. Így létrehoztuk függ
listát.
250. ábra: szinkronizált lista
Egy kis probléma

megoldás így nem teljes! Ennek az oka az, hogy szándékosan olyan lista tartalmakat vá-
lasztottunk, amiben nincs szóköz. Ez azért okozhat problémát, mert tartománynévben nem
szerepelhet szóköz. Ha mégis lett volna benne, akkor az Excel ezt karakterrel helyettesíti. Ezt
követhetjük egy újabb függvénnyel, amit lista forrás meghatározásakor kell alkalmaznunk.
157
Listakezelés
251. ábra: tartománynévben nem lehet szóköz
probléma kiküszöbölésére használjuk HELYETTE (SUBSTITUTE) függvényt. rész

elemekre tehát következ függvénnyel hivatkozzunk: =INDIREKT(HELYETTE(A2;" ";"_"))
252. ábra: helye névtartomány hivatkozás kialakítása
Egyedi azonosító
Amikor egy listában szeretnénk megkülönböztetni lista sorait, akkor létre kell hoznunk egy
olyan oszlopot, amiben minden érték csak egyszer szerepel. Az ilyen oszlopot egyedi azonosí-
tónak nevezzük. Az oszlopba írt értékek között nem fordulhat el egynél többször egy érték.
megoldás ismét táblává alakítás, tartomány elnevezés és az egyedi adatellen rzés teszi le-
het vé. példában egy két oszlopos táblát hozunk létre. Az Azonosító nev oszlopban fogjuk
korlátozni az ismétl dés lehet ségét.
158
253. ábra: Nevezzük el az azonosításra szolgáló adatokat
1. Jelöljük ki az azonosító oszlop adatait. jelölésben ne szerepeljen az oszlop neve!

2. kijelölt cellákat nevezzük el tetsz leges névvel. példában az Azonosító nevet használ-
tuk. név bármi lehet, csak jegyezzük meg mi volt név!
Ezután hozzunk létre egy egyedi adatérvényesítési beállítást. Olyat, ami csak egyszer en-
ged beírni az oszlopba egy adott értéket. Ez következ lesz!
254. ábra: Egyedi azonosító létrehozása
1. Jelöljük ki az egyedi azonosítót tartalmazó adatokat.

2. Hajtsuk végre az Érvényesítés (Data Validation) utasítást.
3. Az ellen rzési lehet ségek közül válasszuk ki az Egyéni (Custom) lehet séget. Ez ellen r-
zés mód lehetet vé teszi azt, hogy az ellen rzés alapja egy képlet legyen. Csak akkor fogadja
159
Listakezelés
el beírt értéket, ha képlet eredménye IGAZ (TRUE) érték. Ellenkez esetben hiba üzene-
tet küld.
4. Írjuk be =DARABTELI(Azonosító;A2)=1 (=COUNTIF(Azonosító;A2)=1) képletet. Ez kép-
let azt ellen rzi, hogy az Azonosító névvel ellátott tartományban valóban csak egyszer sze-
repel az aktuális sorban található érték.
Ezzel megoldással élünk azzal lehet séggel, hogy tábla dinamikusan növeli az adat-
táblában elnevezett tartomány méretét, valamint, hogy az újabb és újabb táblázat sorok átve-
szik felettük lév beállításokat. Vagyis az újabb sorokban is meg fog történni az ellen rzés.
Próbáljunk egy új sort úgy felvenni, hogy egy korábban már felhasznált értéket írjunk be az új
sorba. Szükség esetén megfelel figyelmeztetést és hibaüzenetet is írhatunk az érvényesítés-
be, ezzel teljessé téve megoldást.
Dinamikus lista
dinamikus lista el nye az, hogy az új sorok rögzítése esetén az új sor örökli korábbi sorok
beállítását. Készítsünk el egy olyan dinamikus listát, amiben ellen rizzük azt, hogy az egyes
sorok celláiba milyen értékeket engedünk beírni.
Hozzunk létre egy egyszer listát, ami mintául szolgálhat kés bbi komolyabb dinamikus
listák elkészítéséhez. lista oszlopai következ lesznek:
255. ábra: dinamikus lista el készítése
A. Ez az egyes sorok egyedi azonosítója lesz, ezért beállítjuk azt az ellen rzést, hogy minden ér-
ték csak egyszer fordulhat el az oszlopban.
B. hallgatók számát korlátozzuk és 10 közé, de úgy, hogy az eltér adatokat is be lehessen ír-
ni. Vagyis ne szigorú ellen rzést válasszunk.
C. napi tanóra csak és kizárólag és közötti érték lehessen.
D. Egy-egy képzés során napok száma csak és kizárólag és nap között lehessen.
E. Egy képlettel számoljuk ki naponta tartandó tanórák és tanfolyami napok szorzatát. Ebben
az oszlopban nem állítunk be ellen rzést.
F. Ebb az adatsorból lehessen választani Tanfolyam oszlopban.
160
Dinamikus lista
G. Ezeket az oktatókat lehessen hozzárendelni egy-egy képzéshez.
256. ábra: Ezek legyenek lista beállításai
Miután beállításokkal végeztünk, vegyünk fel egy minta adatsort, és alakítsuk dinamikus
listává az elkészült listát. Arra ügyeljünk, hogy képletet csak az után Írjuk be az utolsó osz-
lopba, miután már táblává alakítottuk listát.
257. ábra: Alakítsuk dinamikus listává
5. Rögzítsünk az els sor adatait. Ez lesz minta.

6. Álljunk tartomány egyik cellájára.
7. Válasszunk egy táblázatformát. Ezzel állítjuk be azt, hogy lista dinamikussá váljék.
8. Formázás táblázatként panelben ügyeljünk arra, hogy Táblázat rovatfejjel (My table has
header) kapcsoló be legyek kattintva.
9. Az utolsó oszlopba szorozzuk össze napi tanórák számát, tanfolyami napok számával.
Miután elkészültünk vegyünk fel újabb adatsorokat. Közben vegyük észre azt, hogy az
újabb sorok átveszik korábbi sorok érvényesítési beállításait, ugyanúgy, mint képleteket.
161
Listakezelés
Feltételes formázás táblában

táblává alakított lista további eszközzel segíti kényelmes munkát. Ha ugyanis tábla ele-
meit feltételes formázással formázzuk, akkor az újabb sorok ugyanúgy átveszik freltételes
formázási beállításokat, mint képleteket vagy az adatellen rzési elemeket. Ennek megfelel -
en ezt sem nekünk kell majd kiterjeszteni az újabb és újabb sorokra, mert ezt feladatot is át-
vállalja tábla.
Kimutatás
kimutatás az adatelemzés legkifinomultabb eszköze. Több szempont szerint csoportosíthat-
juk listában tárolt adatainkat, és csoportosított adatokkal számításokat végezhetünk. ré-
szei következ k:
258. ábra: kimutatás szerkezeti felépítése
A. Sorcímkék (Row labels) kimutatatás bal oldalán az egyik csoportosítási terület helyezke-
dik el. Erre területre több mez is elhelyezhetünk. Ebben az esetben több szempont szerint
fogjuk csoportosítani az adatainkat.
B. Oszlopcímkék (Column Labels) Ez terület szintén csoportosításra szolgál. ködése
megegyezik az jelölés területével.
C. Értékek (Values) Ez terület számítások helye. Azzal az oszlopnévvel, amit erre területre
helyezünk el az Excel számolni fog. Mégpedig olyan módon, hogy bal szélen és fels terüle-
tem meghatározott értékekhez tartozó adatokkal fog számolni. Tehát például Kiss nev ok-
162
Kimutatás
tató sorában és az Excel oszlopában azt olvashatjuk le, hogy ez az oktató, az adott program
megtartásából mennyi bevételt hozott.
D. Jelentéssz (Report Filter) Erre területre azokat mez ket helyezzük el, amelyek alap-
ján majd sz rni szeretnénk.
Egy kimutatás létrehozása egyszer velet. Valójában csak megfelel mez ket kell
megfelel helyre elhelyezni.
1. Ahogy eddig mindig, most is úgy kezdjük veletet, hogy lista egyik cellájára állunk.
2. Kattintsunk menüszalag Beszúrás (Insert) fül Táblázatok (Tables) csoportjában Kimuta-
tás (PivotTable) parancsára. Az Excel az alapértelmezett beállításoknak megfelel en észre-
veszi azt, hogy melyik területtel kell foglalkoznia. Így feldolgozandó terület meghatározá-
sával nincs is semmi dolgunk. Ha nem változtatunk beállításokon, akkor kimutatás szá-
mára program létre fog hozni egy új munkalapot.
3. Nincs más dolgunk, csak az, hogy rákattintsunk Kimutatás létrehozása (Create
PivotTable) párbeszédpanel OK gombjára.
259. ábra: kimutatás létrehozása
veletsor eredménye az lett, hogy munkafüzetünkben megjelent egy új munkalap,

amin minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy létrehozzuk kimutatást. veletek to-
vábbra is egyszer ek lesznek, de el bb nézzük meg, mit találunk az új munkalapon:
163
Listakezelés
260. ábra: kimutatás kezelés eszközei
E. Erre területre fog elkészülni kimutatás. Itt fog megjelenni az eredmény!

F. Ezeket mez neveket kell az egérrel megfognunk és megfelel helyre vontatni.
G. Az egyes területek így felelnek meg az eredményként megjelen területeknek.
kimutatás létrehozása
Annak érdekében, hogy egy kimutatás eredménye valóban megjelenjen lista mez neveit
jobb alsó részen megjelen megfelel négyzetébe kell vontatnunk. sorrend teljesen min-
degy, hely lényeg, de most vegyük lépéseket:
261. ábra: kimutatás összeállítása
164
Kimutatás
4. Fogjuk meg jobb fels listanevek közül az egyiket, ami szerint csoportosítani szeretnénk,
ez az ábrán az Oktatók mez név, és vontassuk le az alsó részen található Sorcímkék (Row
Labels) területre. velet eredménye azonnal megjelenik. kimutatás területen meg fog
jelenni listában szerepl összes el forduló oktató neve.
5. Fogjuk meg jobb fels területen másik mez nevet, ami szerint csoportosítani szeret-
nénk, ez Program nev Ezt vontassuk le az Oszlopcímkék (Column Labels) területre. Ez is
azonnal megjelenik az eredmény területen.
6. Végül fogjuk meg azt számot tartalmazó mez nevet amit összesíteni szeretnénk, ez az áb-
rán Tanf díj, és vontassuk az Értékek (Values) területre.
veletek eredménye, kész kimutatás, amin miután elkészült szabadon és tetsz lege-
sen módosíthatunk mindent. Vegyük észre azt is, hogy menüszalagon kimutatáshoz is tarto-
zik egy új fül. Ez kimutatás beállításához tartozó eszközöket tartalmazza. Ez fül, ugyanúgy
ahogy jobb szélen megjelen eszközök is csak akkor lesznek láthatók, ha egy kimutatás
eredményterületén állunk.
szerkezet megváltoztatása
Ha utólag módosítani szeretnénk szerkezetet, nem kell mást tennünk, csak jobb alsó részen
megváltoztatni lista oszlopok helyét. Tegyük fel, hogy egy vázlatszint szer jelentést szeret-
nénk már meglev l. Vegyük például azt az esetet, amikor minden oktató alatt beljebb
húzva szeretnénk megjeleníteni tanfolyamokat.
kimutatás frissítése
Ha megváltozik kimutatás forrásaként szolgáló lista, akkor kimutatás nem automatikusan
frissül. Err esetenként nekünk kell gondoskodnunk. Lényeges kérdés az is, hogy milyen tí-
pusú listából készült kimutatás. Ha ugyanis egyszer tartomány kimutatás forrása, akkor
az újabb sorokat nem veszi bele program kimutatás elkészítésébe, még akkor sem, ha fris-
sítjük az eredményt. helyes megoldás az, hogy ha kimutatást készítünk, akkor lista mindig
legyen táblázatként formázva. Ebben az esetben ugyanis program nem egy adott cellatarto-
mányt tekint forrásnak, hanem táblát. kimutatás eredményeinek frissítését következ
módon oldhatjuk meg:
262. ábra: kimutatás frissítése
Csoportosítás
Tegyük fel, hogy az oktatók két csoportban dolgoznak. Szeretnénk látni csoportonkénti kiér-
tékelést is. Ehhez forrás táblában szükség lenne egy olyan oszlopra, amiben meghatározzuk
azt, hogy melyik oktató melyik csoportnak tagja. táblában azonban nincs ilyen oszlop.
Ilyen esetben megtehetjük, hogy kimutatásban hozzuk létre csoportokat. Ehhez sorcímkék
165
Listakezelés
esetén egymás alá, oszlopcímkék esetén egymás mellé kell helyeznünk az egy csoportba tar-
tozó elemeket. Most példa kedvéért sorcímkéket helyezzük át feladatnak megfelel en.
263. ábra: Sorcímkék áthelyezése
1. Jelöljük ki azt sorcímke vagy oszlopcímke elemet, aminek helyét szeretnénk megváltoz-
tatni.
2. Fogjuk meg kijelölés oldalát.
3. Vontassuk megfelel helyre.
Ezzel módszerrel egymás mellé helyezhetjük az egy csoportba tartozó sor- vagy oszlop-
címkéket. Figyeljük meg, hogy címkéhez tartozó adatok követik az áthelyezést. Miután
megfelel elemek egymás mellé kerültek hozzuk létre megfelel csoportosításokat.
264. ábra: Egyedi csoportosítás kialakítása
1. sor vagy oszlopcímke elemek közül jelöljük ki azokat, amelyeket egy csoportba szeret-
nénk foglalni.
2. Az egér jobb gombjával kattintsunk kijelölt tartományon belülre.
166
Kimutatás
3. megjelen helyi menüb hajtsuk végre Csoportosítás (Group) parancsot. Ugyanezt
parancsot megtalálhatjuk kimutatáshoz tartozó segédfülek közül Beállítások (Options)
fül Csoportosítás (Group) utasításcsoportban is.
csoportosítás után kimutatás automatikusan elnevezi csoportot. Ezt egyszer en felül-

írhatjuk egy általunk meghatározott névvel. Csak írjuk felül az automatikus elnevezést. Figyel-
jük meg azt is, hogy kimutatás összeállítására szolgáló területen megjelent egy újabb mez
ami eddig nem volt. Ennek neve példában Oktató2. Azért ez neve, mert az oktatók mez -
re épült az újabb csoportosítási szempont.
265. ábra: csoportosítás másik eredménye
Ha szükségesnek tartjuk ezt nevet is megváltoztathatjuk.
266. ábra: létrehozott mez elnevezhetjük
1. Kattintsunk rá létrehozott csoportnév mellett található kis háromszögre. Ett megjelenik

egy menü.
2. megjelent menüb válasszuk ki Mez beállítások (Field Settings) paransot.
3. megjelen párbeszédpanelben adjunk megfelel nevet csoportnak.
mez beállítások párbeszédpanelben meghatározhatjuk azt is, hogy létrehozott csopor-

tok mellett milyen adatok jelenjenek meg. Ehhez ismét lépjünk be mez tulajdonságok pa-
nelbe, és végezzük el szükséges beállításokat.
167
Listakezelés
267. ábra: Beállíthatjuk számítás módját
Dátumértékek csoportosítása
Ha listában forgalommal kapcsolatos adatokat rögzítettünk, akkor egy lehetséges elemzési
lehet ség az, hogy id szakokra bontva jelenítsük meg forgalmi adatokat. Ennek el feltétele
az, hogy legyen listában egy olyan oszlop, ami lista minden sorában id jelen esetben dá-
tum értékeket tartalmazzon. Ebben az oszlopban üres cella sem lehet.! Az id szakos csoporto-
sítás lépései következ k:
268. ábra: Az id szakos csoportosítás el készítése
Hozzunk létre egy újabb kimutatást fenti ábrának megfelel en. Ezután állítsuk be az id -
szakonkénti soportosítást.
168
Kimutatás
269. ábra: Az id szakos csoportosítás beállítása
veletek elvégése után újabb mez jelennek meg. Ezek megfelelnek az általunk vá-
lasztott id szakoknak. Az egyes id szakok el tt kis négyzeteket találunk mínuszjelekkel. Ezek
segítségével becsukhatjuk az egyes részeket, így az adott id szakra vonatkozó összesítés fog
megjelenni.
Számítások
Amikor forrás táblázat nem tartalmaz egy adott számítást, akkor azt létrehozhatjuk kimu-
tatásban. Számított mez elemeként használhatjuk forrás lista mez it, vagy csoportosítási
területre húzott tételeket.
Számítás lista mez ivel

Els ként nézzük meg azt, hogy forrás lista mez it hogy használhatjuk fel számításainkban.
Álljunk kimutatás területére. Erre azért van szükség, mert csak így jelennek meg kimuta-
táshoz tarozó parancsok.
169
Listakezelés
270. ábra: Számított mez létrehozása mez nevek alapján
1. Hajtsuk végre Számított mez (Calculated Field) parancsot.

2. megjelen párbeszédpanelben nevezzük el létrehozandó képletet.
3. mez listából válasszuk ki képletben szerepl egyik mez t. Ha erre duplán kattintunk,
akkor az bekerül Képlet (Formula) szövegdobozba. Ezután írjuk be megfelel veleti
jelet.
4. Kattintsunk duplán másik mez névre. Ett az is bekerül Képlet (Formula) szövegdo-
bozba.
Ha végeztünk képlet összeállításával kattintsunk az OK gombra. Ha egynél több képletet

is létrehoznánk, akkor az OK gomb helyett kattintsunk Hozzáadás (Add) gombra. Ebben az
170
Kimutatás
esetben panel nem záródik be, így több képletet is megadhatunk. Mire kilépünk számított
mez párbeszédpanelb létrehozott mez már be is kerül kimutatásba és mez között
is megjelenik.
Számítás tételekkel
csoportosítási területre húzott mez ket tételeknek nevezzük. Ezekb is készíthetünk kép-
letek segítségével újabb számításokat. tételekkel végzett számítások egyetlen hátránya az,
hogy képletek nem másolhatók. Ezeket tételenként meg kell határoznunk. Így ez esetleg
hosszabbideig is eltarthat. De nézzünk egy példát. Számítsuk ki az Exceles bevételekhez tarto-
zó áfa értékét.
271. ábra: Számított tétel létrehozása
1. Álljunk kimutatásban arra területre, amelyikben azok tételek szerepelnek, amivel

képletben számolni szeretnénk. Ha nem itt állunk Számított tétel parancs meg sem jele-
nik. képlet létrehozása során csak azokkal tétetekkel számolhatunk, amelyiknek cso-
portosítási területére álltunk.
2. Hajtsuk végre Számított tétel (Calculated Item) prancsot.
3. megjelen párbeszédpanelben állítsuk össze képletet. velet eredményeként meg
fog jelenni egy új tétel az adott csoportosítási területen.
171
Listakezelés
FONTOS! velet csak olyan kimutatásban hozható létre, amelyikben nincsenek egyedi
csoportosítással létrehozott tételek. Ez akkor is így van, ha egy forrás listából több kimutatást
készítettünk és ezek közül az egyikben szerepel egyedi csoportosítás. Az egyedi csoportosítás
ugyanis háttérben is megtörténik, és ezt az Excel meg is jegyzi. Err kimutatás hibaüzene-
tet is küld, és nem hajtja végre Számított tétel (Calculated Item) parancsot.
megjelenítés
kimutatás adatait többféle módon is megjeleníthetjük. megjelenítés beállításait vagy ki-
mutatási területen vagy kimutatás összeállítására szolgáló helyeken adhatjuk meg. Bizonyos
adatmegjelenítésekr pedig kimutatás eszközök menüszalagon dönthetünk.
Számítási képletek
Az számítási területre elhelyezett értékek megjelenítésére különböz képleteket használha-
tunk. Ezek statisztikai függvények lehetnek. kimutatás számítási területére húzott mez kkel
az Excel attól függ en választ függvényt, hogy forrás lista adott oszlopában milyen adatok
találhatók. Ha az adott oszlop minden sorában szám adattípus van, akkor az alapértelmezett
velet az értékek összegzése. Ha azonban akár egyetlen cellában is szám adattípustól eltér
adat található szöveg vagy res cella –, akkor megszámolja azt, hogy melyik érték hányszor
fordul el Ez az oka annak, hogy példában szerepl vizsgadíj értékeket nem összegzi, ha-
nem megszámolja, hogy melyik érték hányszor fordul el az oszlopban.
272. ábra: Ha az oszlopban nem csak szám adattípus található
Ha nem erre van szükségünk változtassuk meg számításhoz tartozó függvényt. Hajtsuk
bégre az Értékmez beállítások parancsot, és válasszuk ki megfelel függvényt.
172
Kimutatás
273. ábra: függvény megváltoztatása
1. Az egér bal gombjával kattintsunk kimutatás szerkeszt területen az Érték (Value) terüle-
ten található mez név jobb szélén található háromszögre.
2. megjelen helyi menüb hajtsuk végre az Értékmez beállítások (Value Field Settings)
parancsot.
3. megjelen párbeszédpanelben Az értékmez összegzésének alapja (Summarize value
field by) listából válasszuk ki megfelel függvényt. Ez jelen esetben az Összeg (Sum) lesz.
Ugyanebben panelben megváltoztathatjuk számítás elnevezését is. Alapállapotban

név számítás alapjául szolgáló függvény és mez név összevonásából áll össze.
Azt lehet séget, hogy meghatározhatjuk számítási módot felhasználhatjuk arra is, hogy
egy adott mez többször is számítási területre húzzuk, és más és más számítással jelenítjük
meg az adott mez adatait.
Csoportosított tételek számítása

Ha kimutatásban csoportokat hoztunk létre, akkor megjeleníthetjük csoportokhoz tartozó
összesített értékeket. Erre több lehet ség is kínálkozik. Az egyik tételek megjelenítési mód-
jának beállítása, másik az összegz -sorok beállítása.
képeteket hasonló módon választhatjuk ki. mint az értékek függvényeinek meghatáro-
zása során.
173
Listakezelés
274. ábra: csoportosított mez képlete
csoportosításhoz tartozó részösszegeket megjeleníthetjük függvény alkalmazása nélkül

is. Ehhez kapcsoljuk be részösszegek megjelenítését. Ebben beállításban azt is eldönthet-
jük, hogy részösszegek az összegzend számadatok alatt vagy fölött jelenjenek meg.
275. ábra: csoportosítási részösszegek bekapcsolása
174
Kimutatás
Az értékek megjelenítése
Az adatelemzés során kíváncsiak lehetünk arra is, hogy az adott tételhez tartozó értékek az té-
tel összegéhez képest hány százalékot képviselnek, vagy, hogy az egyik tételhez sorhoz vagy
oszlophoz képest –, hogy teljesítettek többi tételhez tartozó értékek. Ezt az Értékmez beál-
lítások (Valus field Settings) panelben található Az értékek megjelenítése (Show Values as) fü-
lön adhatjuk meg.
276. ábra: Kiválaszthatjuk az adatok megjelenítési módját
Ha listát lenyitjuk több megjelenítési mód közül választhatunk. Els ként nézzük meg
sorok százalékos megjelentését. Ehhez váltsunk át Normál megjelenítésb Sorösszeg szá-
zaléka megjelenítésre. Az eredmény következ lesz:
277. ábra: Százalékérték sorok összegéhez képest
Ha az egyik tétel adatait tekintjük alapértelmezettnek, akkor, meghatározhatjuk azt, hogy

ehhez képest mennyivel térnek el többi tételek értékei.
175
Listakezelés
278. ábra: Eltérés megjelenítése egy kiválasztott tételhez képest
1. Az Értékmez beállítások (Value Field Settings) párbeszédpanel Az értékek megjelenítése

Show Value As) lapon Értéke megjelenítése (Show Value As) listájából válasszuk ki az Elté-
rés (Difference From) lehet séget.
2. Viszonyítási mez (Base Fiels) listából válasszuk ki azt mez t, amelyikben az eltérést
szeretnénk megjeleníteni. Ennek mez nek szerepelnie kell valamelyik csoportosítási te-
rületen.
3. kiválasztott mez tételei közül jelöljük meg azt amihez képest az eltérést szeretnénk
megjeleníteni.
kimutatás formázása
Természetesen ismét lehet ségünk van arra, hogy kimutatás formai megjelenítésén változ-
tassunk. Megadhatjuk azt, hogy az adatterületen milyen számformával jelenjenek meg az ada-
taink, vagy más háttérszínnel láthatjuk el az összegzést tartalmazó sorokat, oszlopokat.
számformák beállítása
Els hallásra felesleges bemutatni számformák beállítását, hiszen ezt már megismertük
cellaformázási fejezetben. dolog nem ennyire egyszer hiszen kimutatás átszerkesztése,
megváltoztatása után már másik cellákra kell érvényesíteni kiválasztott számformákat.
Ezért az egyes tételek értékeihez kell kapcsolnunk formai beállítást. számított értékekhez
176
Kimutatás
tartozó formázást ismét az Értékmez beállítások (Value Foeld Setting) párbeszédpanelben
kell keresnünk.
279. ábra: kimutatás érékek számformája
Innen továbbiakat már megismertük számformázás bemutatásakor. Ugyanaz panel je-

lenik meg, mint számformázások alkalmazásakor. Ismét létrehozhatunk egyesi számformá-
kat, ha szükséges. Vagyis élhetünk az összes szám formai beállítás lehet ségével. Az így meg-
határozott számforma nem az éppen aktuális adattartományhoz tartozik, hanem kimutatás
azon mez jéhez, amire alkalmaztuk.
kimutatás formája
kimutatás esetén is hasznos lehet kiemelni, azokaz sorokat, amelyek az összesítéseket tar-
talmazzák. Most is az feladat, hogy úgy alakítsuk ki formázást, hogy az kimutatás megvál-
toztatása után is megfelel helyen legyen. Ezért ismét nem tartományokat fogunk formázni,
hanem az egész kimutatást.
280. ábra: kimutatás formázása
Dash Board felépítése

kimutatások elkészítése elég egyszer de mégis id vesz igénybe. Ha szeretnénk megtaka-
rítani azt az id t, amit esetenként kimutatás készítésére használunk, akkor érdemes egy Dash
Board-nak vagy szerfalat létrehozni. szerfal tartalmazza azokat kimutatásokat, ame-
lyeket az adott listával kapcsolatban gyakran kell alkalmaznunk. Így, listáról azonnal infor-
mációhoz juthatunk, csak át kell váltanunk az el készített kimutatásokat tartalmazó munka-
lapra.
177
Listakezelés
Az Excel korábbi változataiban fájl mérete jelent sen megn tt akkor, ha egy tábláról több
kimutatás is készítettünk. Ez 2007-es változat óta megváltozott. Nem változik jelent sen
munkafüzet mérete több kimutatástól. Ennek oka az, hogy több kimutatás létrehozásakor az
Excel háttérben meg rzi korábbi kimutatások alapját és erre építi fel az újabbakat.
Több kimutatás egy munkalapon

veleteket kezdjük azzal, hogy munkafüzetben már létrehozott kimutatásokat sz ntes-
sük meg. Erre azért van szükség, hogy ne már korábban létrehozottakat tekintse alapnak az
Excel. Ezután szúrjunk be munkafüzetbe egy olyan munkalapot, amire majd szerfalat
létrehozzuk. Készítsük el az els kimutatást. ezt helyezzük el szerfal részére létrehozott
munkalapra.
281. ábra: szerfal els lépése
1. Álljunk forrás táblázat területén belül egy cellára.

2. Hajtsuk végre Kimutatás parancsot.
3. Kimutatás létrehozása (Create PivotTable) párbeszédpanelben kimutatás helyeként vá-
lasszuk ki Létez munkalapra (Existing Worksheet) lehet séget. Ennek az lesz az ered-
ménye, hogy aktívvá válik Hely (Location) szerkeszt doboz.
178
Kimutatás
4. Kattintsunk Hely (Loation) szövegdobozba, és lépjünk át arra munkalapra, amelyikre
szerfalat szeretnénk létrehozni. Itt kattintsunk arra cellára, ahonnan kimutatást sze-
retnénk elkezdeni.
Innen kimutatás létrehozás már ugyanúgy történik, mint korábbiakban. Válasszuk ki

csoportosító mez ként lista egyik oszlopát, és mellé helyezzük el az az értékmez t, amit sze-
retnénk látni. Hozzuk létre többi kimutatást is. Az eredmény például következ lehet:
282. ábra: Több kimutatás létrehozása egy munkalapra.
szerfalat diagramokkal tehetjük még értelmezhet bbé. kimutatásainkra építve hoz-

zunk létre diagramokat. Ehhez hajtsuk végre következ parancsot.
283. ábra: Kimutatás diagram készítése
Az utasítás végrehajtása után válasszuk ki szükséges diagram típust. Majd állítsuk be

megfelel méret re.
179
Listakezelés
284. ábra: diagram méretezése
Fogjuk meg diagram szélét és állítsuk be megfelel méretet. Ha azt szeretnénk, hogy
diagram szélei pontosan cellák határaihoz igazodjanak, akkor méterezés közben tartsuk
lenyomva billenty zet ALT gombját.
285. ábra: szerfal diagramokkal
180
Kimutatás
Ez az összeállítás lehet vé teszi gyors információszerzést. Ha információra van szüksé-
günk, nem kell mást tennünk, mint átlapozni erre munkalapra. Ha további kiértékelési
szempontok merülnek fel forrás listával kapcsolatban, akkor tovább víthetjük szerfa-
lat.
Szeletel alkalmazása
Ez az eszköz csak az Excel 2010-es változatában érhet el. Ennek segítségével teljesebbé te-
hetjük szerfalat. Ez afféle sz rési lehet ség. Ezt sz rést azonban egyszerre több kimu-
tatásra is érvényesíthetjük. minta listából nem vettük fel kimutatásba azokat helysége-
ket, ahol tanfolyamokat szerveztünk és nem vettük fel hallgatók neveit sem. Mégis szükség
lehet arra, hogy megjelenítsük az egyik vagy másik helység vagy hallgató kimutatását. Ebben
az esetben hozzunk létre szeletel t.
286. ábra: Szeletel létrehozása
1. Álljunk az egyik kimutatáson belül egyetlen cellára.

2. Hajtsuk végre Szeletel beszúrása (Slicer) parancsot.
3. megjelen ablakban jelöljük meg azokat mez ket, amelyeket sz ként szeretnénk al-
kalmazni.
szeletel ket helyezzük el szerfal munkalapon számunkra megfelel helyre. Ezek

szeletel k, amiket most hoztunk létre csak arra kimutatásra vannak hatással, amelyikhez
létrehoztuk. Kapcsoljuk hozzá ket többi kimutatáshoz is!
181
Listakezelés
287. ábra: Állítsuk be szeletel kapcsolatait
Ett kezdve, ha rákattintunk valamelyik szeletel elemére az összes kimutatásban hozzá

tartozó adatok fognak megjelenni. Így akár több szeletel alkalmazásával összetett sz réseket
is beállíthatunk. Ha szeletel sz rését szeretnénk kikapcsolni, hogy ismeét teljes kimutatá-
sokat lássuk, kattintsunk szeletel ablak fels rászán található Sz törése ikonra.
288. ábra: szeletel sz rés kikapcsolása
szerfal feltételes formázással

Egy másik lehet ség kimutatásban szerepl adatok szemléltetésére feltételes formázás.
Készítsük el meglév szerfalat úgy, hogy abban ne legyenek diagramok, és megjelení-
tend értékek kétszer is szerepeljenek. Vagyis következ induljunk ki:
289. ábra: szerfal el készítése
182
Kimutatás
második tanfolyami díj oszlopcímét az Értékmez beállításai (Value Field Settins) párbe-
szédpanelben írjuk át Tanfolyam diagram névre.
1. másodszorra megjelenített tanfolyami díjak oszlopban kattintsunk az egér jobb gombjá-

val az egyik cellára.
2. megjelen menüb hajtsuk vére az Értékmez beállítása (Value Field Settins) parancsot
3. párbeszédpanelben nevezzük át az oszlopot.
Alkalmazzuk feltételes formázást másodszor megjelenített tanfolyami díjakra. Arra,

amit most neveztünk át.
1. Álljunk kész kimutatásban annak az oszlopnak az egyik cellájába, amelyiket szeretnénk

feltételes formázással megformázni.
2. Nyissuk le Feltételes formázás (Conditional Formatting) parancsot, és menüb válasz-
szuk ki az Új szabály (New Rule) parancsot.
3. megjelen párbeszédpanel fels szélén határozzuk meg azt, hogy kimutatás mely részét
fogjuk megformázni. Ez példában az utolsó lehet ség. Ez csak az adatokat formázza meg
az összesít sorok nélkül.
4. panelé alsó részén kapcsoljuk ki az adatok megjelenítését. Vagyis kapcsoljuk be Csak
sáv megjelenítése (Show Bar Only) kapcsolót.
5. Állítsuk be formázás módját.
Hasonló módon megformázhatjuk többi oszlopot is, akár több féle feltételes formázással
is. Ezzel diagram alkalmazása nélkül is jól szemléltethetjük kimutatásban megjelenített ada-
tokat. következ ábrán lépésenként követhetjük veleteket.
183
Listakezelés
290. ábra: Kimutatás feltételes formázása
Az eredmény következ lehet:
291. ábra: feltételes formázás eredménye
184
Adatszemléltetés
Amikor az Excellel dolgozunk lényeges feladat az, hogy számításaink eredményét minél
jobban szemléltessük. Erre az Excelben több lehet ség is kínálkozik. Az egyik lehetséges
módszer feltételes formázás, vagy az Excel 2010-ben bevezetett értékgörbék használata.
legismertebb lehet ség pedig diagramkészítés. Diagram készülhet arra munkalapra,
ahol az adatokat rögzítettük, vagy ett függetlenül egy diagram lapon is.
292. ábra: diagram készítés modul szerkezete
Feltételes formázással
Emlékezzünk vissza feltételes formázás kínálta lehet ségekre (Hiba! hivatkozási for-
rás nem található.Hiba! könyvjelz nem létezik. oldal). Most nem részletezzük ko-
rábban tanultakat csak egy rövid példával szemléltetjük lehet ségeket.
293. ábra: Az adatok értékének szemléltetése feltételes formázással
185
Adatszemléltetés
Szemléltetés értékgörbékkel
Ez lehet ség az Excel 2010-es változatban jelent meg el ször. Vagyis 2007-esben még
nem volt lehet ség használatára.
294. ábra: táblázat soraiban és oszlopaiban található adatokat szemléltetjük
Ha minden sorban minden oszlopban szeretnénk bemutatni az értékek alakulását,

akkor sok kis méret diagramot kellene elkészítenünk. Ilyen esetekben jó szolgálatot tesz,
az értékgörbék megjelenítése. Ezt következ módon tehetjük meg:
295. ábra: Az értékgörbe alkalmazása
1. Jelöljük ki az adattartomány melletti oszlopot.

2. menüszalag Beszúrás (Insert) fülén az Értékgörbék (Sparklines) utasításcsoportból
válasszuk az egyik lehet séget.
3. megjelen panelben jelöljük meg az Adattartomány (Data Range) területet. Helytar-
tomány (Location Range) terület helyét program már „tudja”, mert velet meg-
kezdés el tt azt már el re kijelöltük azt.
186
Szemléltetés értékgörbékkel
296. ábra: Az értékgörbék velük egy sorban található adatokat ábrázolják
három értékgörbe típusból kett az adatokkal arányos értékeket mutat be. harma-
dik azonban csak nyereség vagy veszteség jelzésére szolgál. Ezen nem arányos értékek
jelennek meg, csak pozitív és negatív értékeket jelzi ki.
297. ábra: három értékgörbe típus
Nagy értékgörbe létrehozása

Az értékgörbével egy-egy esetben kiválthatjuk grafikonokat is. Egy nagyméret egyesí-
tett cellában létrehozott értékgörbe jól szemléltetheti táblázat adatait. Készítsük el
helyét:
298. ábra: nagy értékgörbe létrehozás el készítése
187
Adatszemléltetés
Nem kell másra figyelnünk, csak megfelel kijelölésekre.
299. ábra: Nagy értékgörbe létrehozása
1. Jelöljük ki az adatokat tartalmazó tartományt.

2. Kattintsunk az egyik Értékgörbe (Spark Lines) parancsra.
3. Jelöljük ki az összevont cellát az értékgörbe helyeként.
Az eredmény következ lesz:
300. ábra: nagy értékgörbe egy összevont cellában
Valójában ez nem igazis diagram, mert csak vonalakat képes megjeleníteni, ennek el-
lenére hasznos eszköz lehet. Ráadásul cellát sem veszítettük el. Ugyanúgy beírhatunk
bármit, mint többi cellába, ha szükség lenne rá. haszna az egyszer ségében rejlik. Csak
két dolgot kell megadnunk, ahhoz, hogy szemléltessük az adatainkat.
188
diagramok szerkezete
diagramok szerkezete
diagramok alapértelmezésben táblázat oszlopaiba egymás alá írt adatokat jelenítik
meg. Ezen szabadon változtathatunk. táblázat bal szélén található adatokat kategória-
ként kezelik. Az els vagyis címsorokat –, pedig jelmagyarázat létrehozására használja.
Egy kétdimenziós diagramot szemlélve következ szerkezeti elemeket azonosítsuk:
301. ábra: Az adatok és diagram kapcsolata
A. Az adatterület bal oldalának cellából kerülnek diagram vízszintes tengelyére felirat-

ok. Ezt tengelyt kategória tengelynek nevezzük.
B. Az adatterület els sorából jelmagyarázat szövegei lesznek diagramon. Ezzel azonosít-
hatjuk diagramon ábrázolt adatokat.
C. Az egyik függ leges oszlopba írt adatok jelennek meg az egyik görbén.
D. másik adatsor pedig másik görbén.
függ leges tengely: diagram függ leges tengelye igazodik az ábrázolandó adtok érté-
kéhez. Figyelembe veszi legkisebb és legnagyobb értéket és ennek megfelel en állítja be
függ leges tengely méretét. függ leges tengely neve Érték tengely.
Diagram készítése
diagram és az adatok kapcsolatából kiderülhet, hogy diagram felhasználja forrásként
megjelölt adatterület minden elemét. Ennek megfelel en legegyszer bb, ha forrásada-
tokat teljesen kijelöljük. leggyorsabb diagramkészítési módszer az, hogy kijelöljük tar-
tományt és leüljük az F11-es funkció billenty t. Ebben az esetben az alapértelmezett beál-
lításoknak megfelel diagram készül egy önálló diagramlapra. lépések következ k:
1. Jelöljük ki azt az adatterületet, amelyikb diagramot szeretnénk készíteni.

2. Üssük le az F11-es funkció billenty t.
3. velet elvégezése után az Excel egy új lapot szúr munkafüzetbe. Ez eltér az eddig
megismert munkalaptól. Ez ugyanis egy speciális kifejezetten diagramok számára fenn-
tartott lap. Ezen rövid id belül megjelenik az adatforrásból létrehozott diagram. Ez az
alapértelmezettként beállított diagram lesz.
189
Adatszemléltetés
302. ábra: leggyorsabb diagramkészítési módszer
Vegyük észre többi változást is. Ugyanis nem csak egy új lap került munkafüzetünk-
be, de menüszalag is megváltozott. Újabb segédfülek jelentek meg, amelyek azt célt
szolgálják, hogy kész diagramon tetszés szerint változtathassunk.
303. ábra: menüszalag változásai
Módosítás
Diagramokat nagyon gyorsan lehet létrehozni. Ezek azonban nem biztos, hogy mindenben
eleget tesznek az elvárásainknak. Ha szükséges utólag, már elkészült diagramot egysze-
en megváltoztathatjuk menüszalag Diagrameszközök (Chart Tools) füleinek az alkal-
mazásával.
diagramtípus megválasztása
Diagrameszközök (Chart Tools) fülcsoport Tervezés (Design) fülre lépve Típus (Type)
utasításcsoport Más diagramtípus (Change Chart Type) utasítása megjeleníti el ttünk
lehetséges diagram típusokat.
190
Diagram készítése
304. ábra: Diagramtípusok
Természetesen nem nézzük meg mindet egyenként, de mindenképen érdemes minél

többet kipróbálni lehet ségek közül. sokféle forma ne zavarjon meg minket, hoszen
számunkra az fontos, hogy alátámassza mondanivalónkat.
sokféle lehet ség közül érdemes azt választani, ami legjobban alátámasztja monda-
nivalónkat. Mást érdemes választani arra az esetre, amikor összehasonlítani szeretnénk az
adatokat, megint mást, ha az adatok összegét szeretnénk összevetni, és mást, ha például
teljesítések arányáról tájékoztatnánk az olvasót. Vagyis ne formai megjelenítések -
völjenek el minket, hanem céltudatosan az határozza meg választásunkat, amit be sze-
retnénk mutatni.
Értékdiagramok
Azokat diagramokat, amelyekben az értékeket szeretnénk összehasonlítani, nevezzük el
értékdiagramoknak.
305. ábra: Néhány értékdiagram típus
191
Adatszemléltetés
Halmozott értékdiagramok
halmozott értékdiagramok az ábrázolandó adatok értékeit egymásra helyezve, össze-
gezve jeleníti meg. Az egymásra helyezett értékek is láthatók, de ebben az esetben az
adatok összegét szeretnénk bemutatni.
306. ábra: Néhány halmozott értékdiagram típus
Aránydiagramok
Az aránydiagramok hasonlóak halmozott értékdiagramokkal, de most minden összesí-
tett adat ugyanolyan magas lesz. Ebben az esetben ugyanis az értékek arányai jelennek
meg.
307. ábra: Néhány féle arány diagram
Diagram áthelyezése
Ha diagramot szeretnénk áthelyezni munkafüzet bármelyik lapjára, akkor Tervezés
(Design) fül Hely (Location) csoportjában hajtsuk végre Diagram áthelyezése (Move
192
Diagram beszúrása
Char) utasítást. velet eredményeként megjelenik egy párbeszédpanel, amib kivá-
laszthatjuk az áthelyezés helyét.
308. ábra: Diagram áthelyezése tetsz leges helyre
Diagram beszúrása
Nem csak az F11-es billenty vel lehet gyorsan diagramot készíteni, hanem beszúrással is.
Ennek el nye, hogy mi határozhatjuk meg azt, hogy milyen legyen diagram típusa,
309. ábra: Diagramkészítés beszúrással
193
Adatszemléltetés
1. Jelöljük ki azokat az adatokat, amelyeket ábrázolni szeretnénk diagramon.
2. Beszúrás (Insert) fül Diagramok (Charts) utasításcsoportban nyissunk le tetsz leges
diagram listát.
3. lenyitott listából válasszunk tetsz leges diagram fajtát és kattintsunk rá.
4. diagram azonnal megjelenik azon munkalapon, ahol létrehoztuk.
Ez módszer sem igényel sok id t, cserébe azonban már az típus jelenik meg el t-
tünk, amit mi választottunk és nem beállított alapértelmezett típus. Mindkét módszer
gyors, és mindkét módszer esetén tetsz legesen módosíthatjuk diagram megjelenését.
Dinamikus adatforrás
Egy-egy diagram készítése során szükségünk lehet arra, hogy úgy készítsük el diagra-
mot, hogy az kövesse forrásként felhasznált táblázat méretváltozásait. Szeretnénk, ha az
új sorok vagy újabban felvett oszlopok anélkül kerülnének ábrázolásra diagramon, hogy
újból el kelljen készíteni azt. Ebben az eseten érdemes diagram forrásaként egy táblát
létrehozni, és erre építeni az új diagramot.
310. ábra: diagram forrása egy tábla
Ha ezek után új oszlopot, vagy új sort veszünk fel forrás táblába, az azonnal megjele-
nik diagramon is.
311. ábra: tábla új oszlopa azonnal megjelenik
diagram akkor is vül, ha újabb sort veszünk fel forrás táblába!
194
Kombinált diagram
312. ábra: táblában rögzített új sor is azonnal megjelenik.
Ha ezek után forrás táblában sz rünk bizonyos sorokat, akkor diagramban csak
sz rt sorok fognak látszani.
313. ábra: diagram követi tábla sz rési beállításait.
Kombinált diagram
Amikor az ábrázolandó értékeket különböz diagramtípust alkalmazva szeretnénk ábrá-
zolni, akkor kombinált diagramot hozunk létre. Ezt az adott adatsothoz tartozó típus érvé-
nyesítésével valósíthatjuk meg.
195
Adatszemléltetés
314. ábra: Kombinált diagram készítése
1. Kattintsunk diagram egyik adatsorának bármelyik elemére. Ezzel kijelöljük az adat-

sort.
2. menüszalagon kattintsunk Más diagramtípus (Change Chart Type) parancsra.
3. megjelen Diagramtípus módosítása (Change Chart Type) ablakból válasszunk tetsz -
leges másik diagramtípust.
Nagyságrendbeli eltérések
El fordulhat, hogy olyan értékeket kell egy diagramon ábrázolnunk, amely értéke nagy-
ságrendekkel tér el. Ennek az lesz az eredménye, hogy diagramon ábrázolt kisebb érté-
kek nem jelennek meg kiértékelhet módon.
315. ábra: kicsi értékek nem kiértékelhet ek
Ebbenaz esetben élhetünk azzal lehet séggel, hogy olyan kombinált diagramot ho-
zunk létre, amelyikben kis értékeket egy másik értéktengelyhez rendelve jelenítjük meg.
196
Kombinált diagram
Ehhez ki kell jelölnünk kis értékeket ábrázoló adatsort. Mivel ezek értékei nagyi kicsik,
már kijelölés is problémát okozhat.
316. ábra: Másodlagos értéktengely beállítása
1. Lapozzunk Diagrameszközök (Chart Tools) segédszalag Formátum (Format) fülére.

2. Nyissuk le Diagramelemek (Chart Elements) listát. Ebben listában megtaláljuk di-
agram minden alkatrészét. listából válasszuk ki azt az elemet, amit szeretnénk kije-
lölni.
3. Miután megjelöltük azt diagramelemet, amit formázni szeretnénk, kattintsunk Kije-
lölés formázása (Format Selection) gombra. Ennek eredményeként megjelenik az Adat-
sor formázása (Format Data Series) párbeszédpanel.
4. panel Adatsor beállítása (Series Option) lehet ségek között kapcsoljuk be Másodla-
gos tengely (Secondary Axis) kapcsolót.
Kis értékek torta diagramban

Ha körcikk diagramon jelent sen eltérnek az ábrázolandó adatok értékei, akkor akisebb
értékeket kiemelhetjük egy segéd diagramra.
197
Adatszemléltetés
317. ábra: r-sáv diagram létrehozása
1. Jelöljük ki diagramon ábrázolandó adatokat.

2. Hozzunk léte Kör-sáv diagramot
diagram létrehozása után az alapértelmezett beállítás az, hogy felsorolt adatok kö-
zül az els kerülnek segéd diagramra. Állítsuk be úgy megjelenítést, hogy az általunk
meghatározott értékeknél kisebbek kerüljenek segéd diagramra.
318. ábra: kis értékek megjelenítése segéd diagramon
1. Az egér jobb oldali gombjával kattintsunk az adatsorra.

2. megjelen helyi menüb válasszuk ki az Adatsorok formázása (Format Data Series)
parancsot.
3. megjelen párbeszédpanelben Szétosztás alapja (Split Series By) listában váltsunk
át Érték (Value) beállításra.
198
Kombinált diagram
4. Második ábra az ennél kisebb (Second plot contains all values less than) szövegdo-
bozba írjuk be azt, hogy mennyinél kisebb értékek kerüljenek át segéd diagramra.
Hiányos adatsor diagramon

Ha az ábrázolandó adatok közül nem mindegyiket tudjuk, akkor diagramon hiányozni
fognak azok pontok, amelyek esetén nem volt adatunk.
319. ábra: hiányzó adatok helye üres marad
Mi azonban beállíthatjuk azt, hogy mi történjen azoknak celláknak helyén ahol nem
volt adat. Beállíthatjuk azt, hogy nulla értékként vegye figyelembe vagy úgy, hogy hiány-
zás kezdetét és végét összekösse egy vonal. Ez beállítás nem az adatsor beállításai között
található, hanem az adatok kijelölése párbeszédpanelben.
320. ábra: Az üres cellák megjelenítési beállítása
1. Hajtsuk végre az Adatok kijelölése (Slect Data) parancsot.

2. Az adatok kijelölése párbeszédpanelben kattintsunk Rejtett és üres cellák (Hidden
and Empty cells) feliratú gombra.
199
Adatszemléltetés
3. Válasszuk ki megfelel megjelenítést.
beállítások eredményei következ lehetnek:
321. ábra: Az üres cellák megjelenítési lehet ségei
Diagram sablon
Ha egy diagramot megformáztuk úgy, ahogy azt elvárták lünk, lehet, hogy többször is
ugyanazt formai beállítást kell elkészítenünk. Többször is elvégezni pontosan ugyanazo-
kat beállításokat nem kis feladat. Ezért, az elkészült diagramot mentsük el Diagramsab-
lonként.
200
Az alapértelmezett diagram
322. ábra: Egyedi formázású diagram
323. ábra: Diagram sablon mentése
létrehozott diagram sablonokat diagram beszúrása felületen érhetjük el.
324. ábra: létrehozott sablonok alkalmazása
Az els diagram, amit elkészítettünk az F11-es funkció billenty leütésével készítettük el.
Ez módszer gyors, de minden esetben az alapértelmezettként meghatározott diagram-
formával készíti el diagramot. Ezt diagramtípust mi is meghatározhatjuk. Hajtsuk végre
Más diagramtípus (Change Chart Type) parancsot.
325. ábra: Az alapértelmezett diagramtípus meghatározása
Ett kezdve, ha az F11-es funkció billenty vel készítünk diagramot az pontosan olyan
beállításokat fog tartalmazni, mint kijelölt minta.
Egy kis játék: Készítsünk buborék diagramot következ adatokból:
201
Adatszemléltetés
326. ábra: Készítsünk buborék diagramot
202
203
Makró rögzítés
Makró rögzítés
Az Excelben vannak olyan napi feladatink, amit szinte gépiesen ismétlünk meg minden
nap. Ezek elveszik az id kreatív értelmes munkától. Ki ne szeretne megszabadulni
ezekt napi rutinoktól. Ezeknek feladatoknak az elvégzését megtaníthatjuk az Excel-
nek, ha makró felvétellel rögzítjük folyamatot, és szükség esetén kiadhatjuk parancsot
rögzített lépések megismétlésére. Ehhez meg kell ismernünk makró felvétel lépéseit,
lehet ségeit.
327. ábra: modul szerkezete
biztonság
makró, amit rögzítünk minden esetben egy munkafüzet része lesz. rögzített makrót
csak akkor tudjuk elindítani, ha makrót tartalmazó munkafüzetet korábban megnyitot-
tuk. Ez nem azt jelenti, hogy csak abban munkafüzetben használhatjuk, amiben van.
program minden megnyitott munkafüzetben képes elvégezni számára megmutatott lé-
péseket, de csak akkor, ha makró be van töltve.
makró valójában egy Visual Basic 6.0 nyelven megírt kis program. Mint minden esz-
köz rossz kezekben ez is szolgálhat rossz célt. Lehet, hogy makró, ami egy adott munka-
füzetben van, kárt okozhat. Ez ellen védekezni kell. védekezés egyik módja az, hogy fel-
hívjuk felhasználók figyelmét arra, hogy munkafüzetben makró van.
Ha egy munkafüzet része egy makró, akkor azt munkafüzet mentésekor közölnünk
kell környezetünkkel. Ezt úgy tehetjük meg, hogy mentéskor árváltjuk fájl formátumot
egyszer Excel munkafüzetr Makróbarát munkafüzetté. Ha ezt nem tesszük, akkor az
Excel törli munkafüzetben található összes programot. makróbarát munkafüzet kiter-
jesztése xlsm lesz, ahol kiterjesztést lezáró bet jelzi azt, hogy munkafüzet makrót
tartalmaz. mentett fájl ikonjában lesz egy felkiáltó jel. Vagyis, ha nem vagyunk biztosak
makrót tartalmazó munkafüzet forrását illet en, akkor okosabb, ha be sem töltjük.
védelem beállításai
Ha mégis betöltjük makrót tartalmazó munkafüzetet, akkor sem történik baj. biztonsá-
gi beállításoktól függ en az Excel figyelmeztet minket arra, hogy az adott munkafüzet ak-
tív tartalommal rendelkezik. Vagyis például makró van benne.
204
rögzítés el készítése
328. ábra: Figyelmezetés arra, hogy makrót tartalmaz
Ha nem engedélyezzük tartalmat, akkor makró nem fog ködésbe lépni Ha már
megismertük az Excel programozás rejtelmeit, akkor ellen rizhetjük, hogy káros progra-
mot tartalmaz-e munkafüzet. makrók elleni védelmen változtathatunk. Ehhez be kell
lépnünk az adatvédelmi központ beállításokba.
329. ábra: makró-védelem beállítása
Természetesem most is használhatjuk megbízható mappa lehet séget. Ha megbíz-

ható mappából nyitunk meg csatolást vagy makrót tartalmazó munkafüzetet, akkor
program nem végzi el az ellen rzéseket. Az azonban más mi felel sségünk, hogy ebbe
mappába valóban megbízható munkafüzeteket helyezzünk el.
rögzítés el készítése
makró rögzítéshez meg kell jelenítenünk makró rögzítés gombot, vagy be kell kapcsol-
nunk menüszalag Fejleszt eszközök fülét. Kezdjük makró rögzítés gombbal. Ennek az
állapotsorban van helye.
205
Makró rögzítés
330. ábra: makrórögzítés gomb bekapcsolása
1. Kattintsunk az állapotsor tetsz leges pontjára az egér jobb gombjával.

2. megjelen helyi menüben kapcsoljuk be Mkrórögzítés (Macro recording) gombot.
3. Az állapotsor bal szélén megjelenik Makrórögzítés gomb.
Szükség esetén bekapcsolhatjuk fejleszt eszközök fület is.
331. ábra: Fejleszt eszközök fül bekapcsolása
1. Lépjünk át Back Stage felületre és kattintsunk Beállítások (Options) parancsra.

2. Az Excel beállításai (Excel optoins) párbeszédpanelben jelöljük ki Menüszalag
testreszabása (Customize Ribbon) beállítást.
206
Rögzítés
3. megjelen felület jobb oldalán kapcsoljuk be Fejleszt eszközök (Developer) fület.
fejleszt eszközök szalag bal szélén megtaláljuk makrórögzítés elindításához szük-

séges gombot. Ha szeretnénk makrót rögzíteni, akkor kattintsunk vagy az állapotsorban
vagy Fejleszt eszközök fül Makró rögzítés parancsára.
Rögzítés
most következ felvétel egy egyszer példa lesz. Ezt arra használjuk, hogy megismerjük
makró-rögzítés körülményeit, eszközeit. Készítsünk el egy olyan felvételt, amelyik az ak-
tuális munkalap els celláiba automatikusan beírja munkafüzet készít jének az adatait.
Az adatok beírását kezdje program az A1-es cellától, és innen továbbhaladva töltse ki
megfelel cellákat megfelel adatokkal.
Amint egy makró rögzítésébe fogunk, az els hogy meghatározzuk, melyek azok -
veletek, amelyeket szeretnénk automatizálni. Ha feladat sok lépésb áll, akkor többször
gyakoroljuk el, miel tt felvételt elkezdenénk, ugyanis makró rögzítéskor az Excel min-
den kis mozdulatunkat en meg rzi. Például, ha nem azon cellán állunk felvétel meg-
kezdésekor, amelyiken kell, és felvétel közben módosítunk cella kijelölésén, akkor
makró végrehajtásakor program is megváltoztatja cella kijelölését, és innen fog indulni
lejátszás.
Készítsük el feladatot: töltsünk be egy üres munkafüzetet és álljunk az A1-es cella
kivételével bármelyik cellára. Írjuk le egy papírra, hogy milyen lépéseket szeretnénk rögzí-
teni felvétel során. felvenni kívánt veletek következ lépésekb fognak állni:
1. Az egérrel kattintsunk az A1-es cellára.

2. Gépeljük be, Készítette szöveget.
3. Kattintsunk B1-es cellára.
4. Gépeljük be nevünket.
5. Kattintsunk az A2-es cellára.
6. Írjuk be Vállalat szót.
7. Kattintsunk B2-es cellára.
8. Gépeljük be vállalatunk nevét.
Miután papírra rögzítettük az elgondolásunkat, belekezdhetünk makró rögzítésébe.

program rögzítés megkezdésekor meghatározhatjuk felvett eljárás helyét, nevét és, hogy
mi legyen az billenty kombináció, amelynek hatására elindíthatjuk majd az elkészített
programot.
felvétel jellemz
felvétel elindítása során egy kicsit még másra kell figyelnünk. Ugyanis most kérdezi meg
az Excel, hogy milyen körülmények között szeretnénk rögzíteni programot.
Kezdjük el a felvételt! Tehát az A1-es cella kivételével bármelyik cellán állhatunk
a felvétel megkezdésekor.
1. Az állapotsorban vagy Fejleszt eszközök (Developer) fülön kattintsunk

makrórögzítés gombra.
2. Makrónév (Macro name) szerkeszt dobozba írjuk be rögzítésre kerül program ne-
vét: Készít
3. Parancsbillenty (Shortcut key) dobozba írjuk be azt billenty kombinációt, amivel
majd el fogjuk indítani az elkészült programot. Ez legyen bet
207
Makró rögzítés
332. ábra: rögzítés indítása
Hova készüljön felvétel

makró helye (Store macro in) listapanelben meghatározhatjuk, hogy hova kerüljön
felvett program. Itt három lehet séget találunk.
Egyéni makró munkafüzetbe (Personal Macro Workbook) Ez egy olyan munkafüzet,

amit az Excel akkor hoz létre, amikor elkészítjük az els makró felvételt. Az új munkafüzet
neve Personal.xlsb lesz és automatikusan az XlStart mappába fogja menteni az Excel. Te-
hát Personal.xlsb mentésér nem nekünk kell gondoskodnunk. Ez munkafüzet rejtve
marad.
Az XlStart mappa feladata, hogy az Excel elindításakor betöltse azokat munkafüzete-
ket is, amelyeket ide mentettünk. Vagyis ezt mappát arra is felhasználhatjuk, hogy azokat
munkafüzeteket, amellyel napi munkáinkat kezdjük ide mentjük, így az Excel elindítása
után nem kell külön gondoskodnunk arról, hogy ezeket betöltsük. Ezt tulajdonságát
használjuk fel arra, hogy Personal.xlsb minden elindítás után be legyen töltve. Ezt
munkafüzetet azért nem látjuk, mert amikor program létrehozta és elmentette, akkor
rejtett volt, így az újabb betöltés után is rejtett marad. Ez mappa az újabb operációs
rendszerekben felhasználói profilhoz van hozzárendelve. felvétel készítésekor az Excel
következ mappába mentette Personal.xlsb fájt.
C:\Documents and Settings\Kovalcsik Géza\Application Data\Micro-

soft\Excel\XLSTART
Ha az Office program közös XLSTART mappájába helyezzük át ezt a munkafü-

zetet, akkor az Excel minden esetben betölti függetlenül attól, hogy ki jelentkezett
be a gépre. A közös XLSTART mappa a következ helyen található:
C:\Program Files\Microsoft Office\OFFICE11\XLSTART
Új munkafüzetbe (New Workbook) Ha ezt lehet séget választjuk, akkor az Excel fel-
vétel elindítása után létrehoz egy üres munkafüzetet, és abba fogja rögzíteni felvételt.
Ennek mentésér nekünk kell majd gondoskodnunk, ahogy arra is nekünk kell majd fi-
gyelnünk, hogy felvett makrót csak akkor tudjuk használni, ha azt el bb betöltjük. Persze
ha mi is elmentjük az XlStart mappába, akkor ez munkafüzet is betölt dik az Excel indí-
tásakor.
Ebben munkafüzetben (This Workbook) felvétel jelenleg használt munkafüzetbe

készül. felvett makrót minden alkalommal használhatjuk, ha el tte betöltjük ezt mun-
208
Rögzítés
kafüzetet. Ezt lehet séget rendszerint akkor érdemes választani, amikor olyan progra-
mot készítünk, amelyet csak egy munkafüzetben szeretnénk használni.
három lehet ségb válasszuk az Egyéni makró munkafüzetben (Personak Macro
Workbook) lehet séget. Lépjünk tovább felvétel elkészítésében:
333. ábra: makró rögzítés helye
4. Kattintsunk az OK gombra. Figyeljük meg, hogy bekapcsolódott egy eszköztár. Ezen ta-
láljuk meg azt gombot, amelyikkel majd leállítjuk felvételt.
5. Végezzük el begyakorolt veletsort, majd veletek végrehajtása után állítsuk le
felvételt. Ezt felvétel indításakor megjelen eszköztár Rögzítés vége gombjával tehet-
jük meg. Ha rögzítést nem állítjuk le, akkor az Excel mindaddig megjegyzi minden lé-
pésünket, amíg le nem állítjuk rögzítést.
334. ábra: rögzítés leállítása
felvétel kész, ha szükséges ki is próbálhatjuk egy üres munkalapon. Ehhez elegend

ha átlapozunk egy üres munkalapra és leütjük SHIFT+CTRL+ billenty kombinációt.
209

Excel Halad Tanfolyam

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Excel Halad Tanfolyam

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Excel haladó tanfolyam

Teljes sor vagy oszlop beszúrása _________ 28 Az ÁTLAGA (AVERAGEA) és logikai

DÁTUM (DATE) függvény _________________ 80 Módosítás, törlés _________________________ 117

ÉV (YEAR), HÓNAP (MONTH), NAP Stílusok _____________________________________ 118

Szöveg függvények __________________________ 84 Munkafüzet szerkezet védelme _________ 128

BAL (LEFT), JOBB (RIGHT) és KÖZÉP Munkafüzet védelme_____________________ 129

tanfolyam témái és szerkezete következ

1. ábra: tanfolyam felépítése

Az Excel 2007 óta az Office alkalmazások utasításait menüszalagon és gyorselérési

2. ábra: Az Eszközök modul felépítése

Az Excel 2010 utasításai

3. ábra: gyorselérési eszköztár módosítása

4. ábra: gyorselérési eszköztár módosítása

1. Nyissuk le gyorselérési eszköztár jobb oldalán található háromszöggel listát, és kat-

Ebben párbeszédpanelben több utasításcsoport között válogathatunk. Nyissuk le

5. ábra: lehetséges utasításcsoportok

6. ábra: menüszalagon mindig rajta van az összes utasítás

menüszalagon, füleken csoportosították az utasításokat. az egyes füleken belül jobb

7. ábra: menüszalag szerkezete

1. Lapozzunk menüszalag Fájl (File) fülére. Ez Back Stage felület.

9. ábra: Az új fül elnevezése

Az utasításcsoportot ugyanígy nevezhetjük át. Miután megtettük az el készületeket,

10. ábra: Az egyedi utasítás-összeállítás

11. ábra: Az adatkezelés modul felépítése

12. ábra: különféle adattípusok viselkedése

13. ábra: hosszú szöveg átlóg szomszédos cellák fölé

számok nem lóghatnak ki cellából.

15. ábra: Ha szám sokkal hosszabb, mint az oszlop szélessége

16. ábra: Ha szám egyáltalán nem fér el az adott szélességben

17. ábra: dátum beírás három módja.

Megjegyzés: Érdemes megjegyezni, hogy ez nemzetközi beállításoktól függ en eltérhet

18. ábra: dátumforma törlés után is megmarad

1. Álljunk rá az egyik cellára, amelyikbe dátumot írtunk.

19. ábra: formázás törlése

1. Jelöljük ki azokat cellákat, amelyeknek formai beállításait törölni szeretnénk.

20. ábra: számforma törlése

1. Jelöljük ki dátumformára formázott cellákat.

21. ábra: megkezdett lista folytatása

22. ábra: Tartomány kitöltése hónapok neveivel

23. ábra: Néhány kitöltési lehet ség

24. ábra: Tartomány kitöltése hétköznapokkal

25. ábra: Egyedi kitölt -lista létrehozása

26. ábra: Egyedi lista alkalmazása

Ha gyorsan szeretnénk feltölteni adatokkal egy tartományt, akkor következ teen-

27. ábra: Gyors kitöltés

1. Írjuk be lista els elemét.

Kitöltés azonos adatokkal

28. ábra: Tartomány kitöltése azonos értékekkel

Kitöltés már beírt adattal

29. ábra: Kitöltés már beírt adat alapján

30. ábra: táblázat szerkesztése modul felépítése

31. ábra: Mozgás egy-egy cellányit

32. ábra: Mozgás egy tartomány határaira

Ha bármikor szeretnénk visszajutni az adott cellasor oszlopába, üssük le HOME bil-

33. ábra: Ugrás egy cellasor vagy munkalap elejére

34. ábra: Több tartomány kijelölése

1. Az els tartományt jelöljük ki korábban megismert módon.

Jelölés billenty zettel

35. ábra: Tartomány kijelölése billenty kombinációval

1. Álljunk arra cellára, ahonnan szeretnénk elkezdeni tartomány kijelölését.

Aktuális tartomány kijelölése

36. ábra: Aktuális adattartomány kijelölése

37. ábra: Az aktuális tartomány kijelölése gomb elhelyezése gyorselérési eszköztárra

1. Nyissuk le Gyorselérési eszköztár listáját, és kattintsunk További parancsok (More

DÁTUM (DATE) függvény _ 80 Módosítás, törlés _________ 117

Szöveg függvények __________________ 84 Munkafüzet szerkezet védelme _ 128