Ezt a szellemi alakot nevezzük élettestnek, vagy étertestnek.

Amikor a fizikai
testbe behatol ez a hozzá legközelebb álló félanyagi-félszellemi szubsztancia, az
étertest és az anyagszemcséket rendezni kezdi, ezzel két-léttagozatú teremtmény, a
növény jön létre. (Ahol a Földön élet van, ott étertestnek is jelen kell lennie.)
-Az étertest
Mikor pedig az étertesten kívül a másik félanyagi-félszellemi szubsztancia, az
asztráltest is beleavatkozik a fizikai anyagba, akkor három-léttagozatú teremtmény,
az állat jön létre, amelyben a növényi rostok izmokká alakultak át,
helyváltoztatásra képes, vágy és ösztönélete van és fejlett belső szervei.
-Az étertest és az asztráltest
Végül, mikor az említett három léttagozathoz a negyedik, az Én (a szellem) járul,
akkor jön létre az ember, aki külsőleg, testileg a legfejlettebb emlős állatokra
hasonlít, belsőleg azonban már nemcsak primitíven érezni, hanem gondolkozni és
akarni is képes és akaratát szisztematikus cselekvésbe is átvinni.
-A teljes ember tehát négy részre tagozódik: fizikai test, étertest, asztráltest,
"Én"
Test, lélek, szellem. Test alatt a fizikai testet érti, szellem alatt az örök
"Isteni szikrát", az Én-t. Lélek alatt az asztrál és az éter egymásra hatásából
keletkező emberi megnyilvánulásokat értjük.
A fizikai, étertest, asztráltest és szellemi testek együttesen alakítják ki egy
ember személyiségét.

Asztráétest: Az átvett érzelem lehet pozitív, mint az öröm, a bátorság, az

önbizalom; vagy negatív, amilyen a bizonytalanság, a levertség és a harag. Negatív
érzelmek átvétele ellen úgy védekezhetünk, ha szellemileg tudatában vagyunk a
kisugárzott érzelmeknek, és lelkünk mélyén elhatározzuk, hogy nem tesszük azokat
magunkévá. Ilyen módon nyitottak és együtt érzők maradhatunk, elkerülve azt a
sajnálatos következményt, amit mások negatív érzelmeinek átvétele jelent.

Test: Ép testben, ép lélek

Testünk, lelkünk és szellemünk szoros együttműködésben van. Ahogyan mozgunk, kihat
lelki és szellemi állapotunkra is, amiként gondolataink, érzéseink is közvetlenül
befolyásolják, hogyan járunk-kelünk napközben. Ördögi kör ez, amely megrontja az
élet örömét.
Lélek:Vitathatatlan, hogy érzelmeink befolyásolják döntéseinket. Olyannyira, hogy
sokszor nem is az számít, amit döntünk, hanem az, ahogyan azt megéljük. Amikor jól
érezzük magunkat, az visszajelzés a lelkünktől, hogy most épp tápláljuk.
Lelkünk színterén mindennek az érzelmi megélése, nem a felsorolása, összefoglalása
számít. Lelkünk az ITT és MOST-ban él. Mindig a jelenben. Mert a múlt MÁR nincs, a
jövő pedig MÉG nincs, ezért ha ezekkel foglalkoznánk, pontosan a jelen megéléseit
veszítenénk el. És azt minden pillanatban ÉLNI kell, mert mostani jelenünk lesz
következõ pillanatunk múltja... És ha a jelent jól éljünk, nem lesz mit megbánnunk
sem.
Szellem:Ha az ember érzelmileg nyugodtabb, mentálisan kiegyensúlyozottabb és
fizikailag jobban érzi magát, könnyebben tapasztalhatja meg szellemét - a létezés
örömét.

A fizikai testben fellépő változások hatást gyakorolnak az étertestre, valamint

azon keresztül az érzelmi, szellemi és eredő testre. Úgy is mondhatnánk, testi
egészségünk alapozza meg a többi szint egészségi állapotát. Hasonlóképpen
érzelmeink, gondolataink is hatnak fizikai testünkre, befolyásolva a testi
egészséget, az eredő testet érintő események, pedig lényünk minden más
Energiarendszerére hatással vannak.

Lélekzet:
A szellemi kutatás szerint az éteri test az, ami az ételből épül fel, a fizikai
test viszont a légzésből és az érzékelésből építkezik.
A tüdőcsúcs a gondolattal, a szellemmel áll összefüggésben. A középső rész az
érzelmekkel, a lélekkel, az alsó rész pedig az anyagisággal, az akarattal és a
fizikai testtel. Másrészt a légzés egésze egyben maga az élet is.

A levegő fejlesztő hatású, mert azáltal, hogy tudatosságunkat kiterjesztjük a

légzés folyamatára, egyben megkezdődik minden nem-tudatos területünk feltárása is.
Azáltal, hogy egyre inkább úrrá leszünk lélekzetünk felett, lelkünket is uralni
kezdjük, összhangba hozzuk, és a szellem fénye egyre akadálytalanabbul áradhat
belé.

A helyes légzésfeltételei
1. Szabad légutak: Hurutosodást (hideg/forró ételek, tejtermékek, tojás és más
állati fehérjék, túltáplálkozás), meghűlést kerülni kell. Nagy segítséget jelent a
hagyma, az eukaliptuszolajos inhalálás, illetve pár csepp az orrba, a szájpadlásra,
az orrüreg tisztítása langyos vízzel. A mértékletes táplálkozás, rendszeres
széklet, és az immunrendszer-erősítő gyógynövények, a szervezet szoktatása a
hideghez. Rendszeres nyújtózás, reggeli bemozgatás, oldalra hajlás, kaszáló mozgás
a karokkal, belégzésre karemelés mellkas kiemeléssel - kilégzésre előregörnyedés a
karokat leeresztve, és egyéb testgyakorlatok segíthetnek a helyes életmód és böjt
mellett.
2. Helyes légzéstechnika: Ellazult állapotban, lassan, egyenletesen, mélyen (teljes
légzés), tudatosan lélekezzünk, mégpedig orron át. Ez a levegőt felmelegíti,
megtisztítja a szennyeződésektől (a hetven százalékát). Fontos a helyes tartás, az
egyenes gerinc.
3. Tiszta levegő: A tiszta levegő végett fontos a rendszeres szellőztetés, de ne
huzatban légzőgyakorlatozzunk. Szokjunk hozzá a nyitott ablakhoz, és fokozatosan
érjük el, hogy nyitott ablaknál aludhassunk.

Technikák:
- Megy a lift a negyedikre, megáll emeletenként, majd vissza, emeletenként. Ezt
teszem a légzéssel is, 4 másodperc alatt be, de 4 részletben, mindegyik között
megállva, ugyanez vissza.
- A méregtelenítés egyik fő gyakorlata a rövid belégzést követő elnyújtott
(száznyolc másodperc) kilégzés. Egyszer-kétszer elegendő elvégezni, eltávolítja a
mérgező savakat. Ennek párja az átlégzés, melynek során rövid, erőteljes ki- és
belégzést végzünk, vagy erőteljesen, mélyen lélekzünk, oxigénnel mosva át
testünket. Gyakorlatsorunkat érdemes ez utóbbival kezdeni.
- A teljes jógilégzés abból áll, hogy tüdőnk hasi, mellkasi és tüdőcsúcsi részével
egyaránt lélekzünk, mégpedig fokozatosan, hullámmozgásszerűen, alulról töltekezve,
és kilégzéskor is alulról kezdve az ürítést.
- Nyugodt légzés = nyugodt lélek.
- Az integrális vagy ütemes légzés belégzésből, benntartásból (torlasztás),
kilégzésből és kinntartásból (rekesztés) áll. Erősíti az akaratot, segít, hogy
gyógyulni akarjunk.
- A váltott orrlyukú légzés. Menete: belégzés bal, kilégzés jobb, majd be jobb, ki
bal orrlyukon. Kiegyensúlyozza az akarat-, érzelem- és gondolatvilágot, békét
teremt, az aurát a gerinchez képest középre igazítja, összehangolja az
agyféltekéket.
- Mély légzés = mély gondolat.
- A légzésvisszatartás három-négyszeri alkalmazása megszünteti a koponya
feszültségét, és helyreállítja a gerincvelői folyadék áramlását.
- Az individuális légzés során hét másodperc a be- és kilégzés is. Segít szellemi
feladatunk teljesítésében is.
- A légzés figyelése az egyik legfontosabb éberséggyakorlat. Első látásra nagyon
egyszerűnek tűnhet, pedig olyan mélységek rejlenek benne, amelyek megtapasztalása a
legmagasabb szintre vihet el, például Buddha is ennek segítségével érte el a
megvilágosodást.