Zsírsav szintézis

Jóllakott állapot

magas vércukorszint

citoszolban

acetil-coa,malonil-coa

3 szakasza van

első acetil-coa transzportja mitokondriumból—citoplazmába

ennek a részleteit írom le

A zsírsavakba beépülő acetil-CoA elsősorban a szénhidrátok metabolizmusából származik, tehát a

piruvát-dehidrogenáz komplex által katalizált reakcióban keletkezik

piruvát –acetil-coa a pdh –komplex által

acetil-coa a mitokondriumban található—innen el kell jutnia a citoplazmába ahol a zsírsav szintézis

folyik. Coa rész nem megy át a membránon, acetil része citrát formájában jut ki a citoszolba—csak
akkor ha magas az ATP szint, ez energia töltöttséget jelez és nem kell plusz energia

de ez csak akkor mehet végbe, ha az izocitrát dehidrogenáz (TCA enzim) gátolt és a citrát
felszaporodik—ATP megemelkedett szintje gátolja a TCA enzimet

mivel az sok az energia—ez energia zsírsav / triacil –glicerol formájában raktározódjon

A citoplazmában az ATP-citrát-liáz enzim hatására a citoplazmatikus HS-CoA felhasználásával, ATP

energiájának terhére ismét acetil-CoA és oxalacetát keletkezik. Az oxálacetát piruváttá alakul több
lépésen keresztül, majd visszakerül a mitokondriumba. Figyeljük meg, hogy a ciklus egyben a zsírsav
szintézishez oly szükséges NADPH-t is előállít (citoszolikus malát enzim reakció).
malonil-coa szintézis

Acetil-CoA karboxilálása malonil-CoA-vá az acetil-CoA-karboxiláz enzimmel

ACETIL-COA-BÓL MALONIL-COA LESZ ACETIL-COA KARBOXILÁZ ENZIM HATÁSÁRA

malonil –coa mennyiségétől függ,hogy mennyi zsírsav jön létre

Acetil-CoA-karboxiláz szabályozása lehet allosztérikusan, hormonokkal--foszforilállásés

génexpressziósan

ez a hormonális szabályozás

glukagon és adrenalin PKA keresztül foszforilál ---így a karboxiláz inaktív lesz kap egy foszfor csopit

a malonil-coa szintje csökken és ezáltal termék sem keletkezik

inzulin jóllakott állapot viszont foszfatáz aktivitás – foszforcsopi eltűnik így az enzim aktív lesz

malonil-coa szintje nő zsírsav szintézis fokozódik

a citrát allosztérikus aktivátor –acetil-coa karboxilázt

A CITRÁT SZUBSZTRÁT!

DE viszont a C16 palmitoil-coa allosztérikusan gátol

2.lépés palmitánsav szintézis

zsírsav szintáz enzimkomplex: -3 domén,több aktív centrummal

a zsírsav szintetáz enzimkomplex segítségével 7 ciklusban, 1 AcetilCoA, 7 MalonilCoA és 14 NADPH

felhasználásával C16 palmitátot szintetizál.

ugye 7 ciklus van minden ciklusban 2c atommal hosszabbodik a lánc

zsírsav szintáz ACP-hez kötött

A szénatomok az acetil-CoA acetil csoportjából származnak. Az acetil-CoA szolgáltatja a palmitinsav

metilcsoportját, azaz a COOH csoporttal ellenkező végről indul a lánc szintézise. A további két C
atomos egységeket a malonil-CoA adja. A lánc felépülése során a malonil-CoA dekarboxileződik, így
tulajdonképpen a korábbi lépésben (Acetil-CoA karboxiláz által) beépült CO2 el is távozik a
vegyületből. Így lényegében az összes C atom acetil-CoA-ból származik.

szóval ami jött malonil-coaból C atom az el is

távozik

Minden ciklusban 1.kondenzáció, 2.redukció (NADPH), 3.dehidráció (vízelvonás), 4.redukció (NADPH)

lépések zajlanak. A kondenzációkor keletkező láncközi béta helyzetű C=O (keto) csoportot el kell
távolítani. Ehhez szükséges a redukció (keto-hidroxillá telítés) és vízkilépés (OH elvonás) majd a
kialakult telítetlen kötés telítése (redukció). C16 elérésekor az ACP-zsírsav(acil) észter kötés felbomlik
és felszabadul a palmitinsav.

Minél redukáltabb a vegyület annál több redukáló ekvivalens (NADH és FADH ) keletkezik a
lebontásakor, azaz annál több ATP nyerhető.
Az emlős zsírsav szintáz egy multifunkcionális fehérje. Egy monomer: 3 domén és azon belül több
aktív centrum. Két monomer dimerré forrt össze. Zsírsav szintáz 16 C atomos palmitinsavat
szintetizál.

A szintézis utolsó lépése a további módosítások, mint az elongáció vagy a deszaturáció. Ezeket a
lépéseket az elongáz ill. a deszaturáz enzimek katalizálják.

ELONGÁCIÓ MEGHOSSZABBÍTÁS

DESZATURÁCIÓ : TELÍTETT KÖTÉSEK C LÁNCBA TÉTELE

A zsírsav szintézis hormonálisan szabályozott. Első szabályozási pont az AcetilCoA-karboxiláz enzim,

ez az első sebességmeghatározó, elkötelező lépés. Ha a vércukorszint alacsony, akkor a glukagon
(stressz helyzetben adrenalin) aktivált cAMP-függő protein-kináz (PKA) foszforilálja, inaktiválja az
acetil-CoA-karboxilázt.

Ha a vércukorszint emelkedett, inzulin hatására egy proteinfoszfatáz aktiválódik, ami az acetil-CoA

karboxiláz defoszforilációján keresztül az enzim aktiválásához vezet, így a zsírsav szintézis, majd a
TAG szintézis is fokozódik. Emellett glükagon, adrenalin hatására az ellentétes folyamat, a lipolízis
(lipid mobilizálás) serkentődik és megjelenik egy másik alternatív energiaforrás (zsírsav).

Hogyan zajlik emlős szervezetben a trigliceridek szintézise? (aktiválás, glicerol

származása, transzferáz)
zsírsavak—triglicerid formában raktározódnak

zsírsavak főleg a májban és izomban keletkeznek

zsírszövetben raktározódik-a májból VLDL-be csomagolva keringésbe periféria betegségek

zsírsav szintézis 2 lépés: aceil-coa aktiválás

glicerin-3 –p észteresítése

zsírsav szintézis : acetil-coaból és glicerin-3-foszfátból---aktivitásához kell acetil-coa szintáz!—2ATP

IGÉNYES

az aktivált zsírsavhoz glicerin-3-p kapcsolódik

A trigliceridek szintézisekor először lizofoszfatidsav keletkezik az aktivált zsírsavból és a glicerin-3-P-

ból.

lizofoszfatidsav= aktivált zsírsav+ glicerin-3-p

A lizofoszfatidsavat egy további aktivált zsírsav észteresíti a 2. sz. C atomon lévő OH csoporton
történő reakcióban, így foszfatidsav keletkezik. Ezeket a reakciókat acil- transzferázok katalizálják.

A következő lépésben a 3. sz. C atomról a foszforsavat lehasítja egy foszfatáz, s diglicerid keletkezik.
Ami végül egy harmadik acil-CoAval (3.sz C atomon) triacil- gliceriddé alakul.

A szervezetben a zsírsavak trigliceridek formájában raktározódnak. A legtöbb szövet képes

triglicerideket szintetizálni, azonban legnagyobb mennyiségben, a májban és a zsírszövetben
keletkeznek. Míg azonban a zsírszövetben el is raktározódnak, addig a májból VLDL-be csomagolva
(very low density lipoprotein) keringésbe kerülnek és elszállítódnak a perifériára, s ha ez a folyamat
akadályozott, kóros esetben, halmozódik fel triglicerid a májban, ez a zsírmáj (pld alkoholizmus,
bizonyos aminosavak hiánya).

A trigliceridek szintézise aktivált zsírsavakból (Acil-CoA) és glicerin-3- foszfátból történik. A zsírsavak

aktiválását az endoplazmatikus retikulumban vagy a mitokondriumok külső membránjában acil-CoA
szintáz (tiokináz) végzi ATP-t igényel.

A trigliceridek szintézisekor az aktivált zsírsav a glicerol-3–foszfáthoz kapcsolódik. A glicerol-3-P

keletkezhet dihidroxi-aceton-foszfátból és glicerolból is. A glükózból glikolízis során keletkező
dihidroxi-aceton-foszfát mind a zsírszövetben mind a májban NADH-val történő redukcióban glicerin-
3-foszfát-dehidrogenáz hatására glicerin-3-P tá alakulhat tovább. A májban egy másik lehetőség is
van: a glicerin-3-P glicerinből is keletkezhet glicerin-kináz hatására. Ez az enzim zsírszövetből hiányzik.

 A trigliceridek szintézisekor először lizofoszfatidsav keletkezik az aktivált zsírsavból és a glicerin-3-P-

ból. (A lizofoszfatidsav olyan foszfolipid, ahol észterkötéssel kapcsolt acil csoport csak az 1. sz. C
atomon van)

A lizofoszfatidsavat egy további aktivált zsírsav észteresíti a 2. sz. C atomon lévő OH csoporton
történő reakcióban, így foszfatidsav keletkezik. Ezeket a reakciókat acil- transzferázok katalizálják.

A következő lépésben a 3. sz. C atomról a foszforsavat lehasítja egy foszfatáz, s diglicerid keletkezik.
Ami végül egy harmadik acil-CoAval (3.sz C atomon) triacil- gliceriddé alakul.

Bizonyos törvényszerűséget mutat a három zsírsav helyzete a glicerin 3. C atomján. Az első C atomon
általában telített zsírsav, a másodikon telítetlen, a harmadikon bármelyik előfordulhat. Az hogy
milyen acil csoport épül be és milyen helyzetbe, azt az aciltranszferázok specificitása és a pillanatnyi
zsírsavkészlet határozza meg.

zsír bioszintézise kérdés

mi kell hozzá?-aktivált acil-coa—ez aktivált zsírsav és glicerin -3 –p

mi aktiválja az acil-coa-t?—acil-coa szintáz

mi az acil-coa szintáz szinonímája? TIOKINÁZ

mi kapcsolódik az aktivált zsírsavhoz? glicerin-3-p

lizofoszfatidsav miből lesz? aktivált acil-coa és glicerin-3-p ból

ezt a lizofoszfatidsavat mi észteresíti?-aktivált zsírsav—2 c atomon

ezzel mi lesz belőle? FOSZFATIDSAV

mik katalkizálják az észteresítést? ACIL transzferázok

3.c atomon mi történik?-foszforsavat lehasítja egy foszfatáz ----így DIGLICERID LESZ

diglicerid és acil-coa mi együtt? --triglicerid

Hogyan zajlik emlős szervezetben a trigliceridek bontása? Mi lesz a termékek sorsa? (Hormonális
szabályozás, enzimek, a zsírsavak béta oxidációja a mitokondriumban, glicerin hasznosulása)
A zsírok a zsírsejtek citoplazmájában raktározódnak mint triacil glicerol (TAG). Bontását lipázok
végzik.

1. triglicerid lipáz (ATGL): TAG bontás

2.hormon szenzitív lipáz (HSL): DAG bontás

3.monoglicerid lipáz (MGL): MAG bontás

Hormonok hatására a PKA foszforilálja a perilipint és a hormonszenzitív lipázt (HSL). A perilipin

elengedi a TAG lipáz kofaktorát, így az aktiválódott TAG lipáz elkezdi lehidrolizálni az első zsírsavat,

az ugyancsak aktív (foszforilált) HSL lehidrolizálja a 2. zsírsavat. A zsírszövetben a trigliceridekből

felszabadul a szabad zsírsav és a glicerin, amelyek a véráramba jutnak.

PKA foszforilál—perlipin és hormonszenzitív lipázt

perilipin elenged –Tag lipáz aktiválódik zsírsavat hidrolizál majd HSL hidrolizál második zsírsavat

szabad zsírsav és a glicerin véráramba kerül

A zsírszövetben a trigliceridekből felszabadul a szabad zsírsav és a glicerin, amelyek a véráramba

jutnak. A keletkező glicerin a májban hasznosul glükóz reszintézisre-máj alturista! a zsírsavakat pedig
felveszik a különböző szervek és energiát nyernek belőle béta oxidációval. A glicerint glicerin-kináz
hiányában a zsírszövet nem tudja hasznosítani TAG szintézisre. Vérkeringéssel a májba szállítódik.
Majd ott hasznosul glükoneogenezisben. A máj zsírsavakból ketontesteket állít elő, amit főleg az agy
hasznosít.
A Zsírsavak a keringésen keresztül (albuminhoz kötve) jutnak el a különböző szövetekhez, ahol a
karnitin rendszer segítségével bejutnak a mitokondriumba. A szabad zsírsavak β-oxidációja a
mitokondrium mátrixban zajlik
Először a zsírsavakat zsírsavacil-CoA-vá kell alakítani a citoplazmában. Ezt a folyamatot nevezzük
aktiválásnak (Acil-CoA szintáz). (A folyamat az ER-ben vagy a mitokondriumok külső membránján
zajlik. Ugyanez a lépés szükséges a zsírsav szintézishez is.) Majd a zsírsavakat be kell szállítani a
mitokondrium mátrixba (karnitin, CPTI-II, transzlokáz), ahol a zsírsav β-oxidáció zajlik.

Kérdés
zsírsavból kell zsírsavacil-coa mely enzim végzi ezt?—acil-coa szintáz
hol zajlik ez?—citoplazmában
a zsírsavakat honnan hova kell szállítani?—citoplazmából a mitokondriumba
mi kell a szállításhoz? karnitin, CPTI-II és transzlokáz
mi zajlik a mitokondrium mátrixában ? zsírsav béta oxidáció
A zsírsav béta oxidációt glukagon aktiválja inzulin gátolja a malonil CoA szint változtatásáva
glukagon:aktivál---igen hiszen éhezünk kell az energia
inzulin: gátol--
malonil-coa szint változása –
ez azért kell, hogy nem menjen egyszerre a zsírsav szintézis és oxidáció

BÉTA OXIDÁCIÓ

 béta oxidáció: mitokondrium mátrixában

 zsírsavak lebomlanak acil-coa molekulákra
 acil-coa tovább bomlik és termel NADH és FADH2
 ez a NADH ÉS FADH2 –mitokondriális ETC-BEN RÉSZT VESZ
 és oxidáció redukció során—PROTONOKAT SZÁLLÍTANAK
 citoplazmában a zsírsavakat zsírsavacil-coavá kell alakítani---ez az aktiválás
 aktiválást acil-coa szintáz végzi
 zsírsavakat mitokondrium mátrixába kell vinni a citoplazmából ebben segít a karnitin, CPTI-
II, TRANSZLOKÁZ FEHÉRJE
 12-18C zsírsavak transzporterek által jutnak be
 acil-coából----acil-karnitin származék lesz ---az enzim, ami a reakciót végzi CPTI
 acil-karnitinként megy a mátrixba—TRANSZLOKÁZ SEGÍTSÉGÉVEL
 mátrixban acil-coa lesz—ez a regenerálás folyamata és karnitin felszabadul---ez a karnitin fel
tud venni újabb acil csopit
 regenerálást CPTII enzim végzi

 Páros C atomszámú, telített zsírsavak β-oxidációja ciklusokban történik.

 azért béta oxidáció mert az oxidáció a béta C atomot érinti

 béta-oxidáció lépései: oxidáció, vízbelépés, oxidáció, hasítás

 energia szolgáltatás a célja 129 ATP keletkezik egy C16 palmitinsav lebontásakor

 . A β-oxidáció egy ciklusa alatt keletkező termékek: 1 NADH (3ATP), 1 FADH2 (2ATP),1
Acetil-CoA (12 ATP )

 legfőbb szabályozási pont a zsírsavak oxidációjában a karnitin-palmitoil transzferáz I (CPT I)

által katalizált reakció—( acil-coából csinál ez az enzim acil-karnitint)

 CPTI-et gátolja a malonil-coa

  Célja hogy a sejtben ne menjen egyszerre zsírsav szintézis és zsírsav oxidáció.—mert annak
semmi értelme

 Így zsírsavak szintézisekor a zsírsavak oxidációja gátolva van az inzulin hatására.---nem kell
több energiát felszabadítani

 Amikor azonban a malonil-CoA szintje csökken, mert a zsírsav szintézis gátolt, a CPT I.
felszabadul a gátlás alól, azaz mehet a zsírsav transzport a mitokondriumba, mehet az energia
generáló zsírsav béta oxidáció. –itt már kell energia ezért kezdődik el a zsírsav béta oxidáció

 A zsírsav oxidáció és szintézis útvonala reciprokálisan szabályozott.

A szabad zsírsavak β-oxidációja a mitokondrium mátrixban zajlik. A béta-oxidáció során a zsírsavakat

kisebb egységekre, úgynevezett acil-CoA molekulákra bontják le. A mitokondriumban az acil-CoA
molekulákat tovább bontják az energia előállításához, miközben NADH és FADH2 molekulákat is
termelnek. Ezek a NADH és FADH2 a sejtmagban található mitokondriális elektrontranszport láncban
(ETC) vesznek részt, ahol oxidáció és redukció során protonokat szabadítanak fel. Először a
zsírsavakat zsírsavacil-CoA-vá kell alakítani a citoplazmában. Ezt a folyamatot nevezzük
aktiválásnak, Acil-CoA szintáz végzi. A folyamat az ER-ben vagy a mitokondriumok külső
membránján zajlik. Ugyanez a lépés szükséges a zsírsav szintézishez is. Majd a zsírsavakat be kell
szállítani a mitokondrium mátrixba a karnitin, CPTI-II, transzlokáz fehérjék által, ahol a zsírsav β-
oxidáció zajlik.
A 12-18 C zsírsavakat specifikus transzporterek juttatják át a belső membránon: Az acil-CoA acil-
karnitin származékká alakul CPT I. segítségével (karnitin palmitoil transzferáz I.) és így
transzportálódik tovább transzlokáz által a mátrixba. Ott regenerálódik acil-CoA-va és felszabadul a
karnitin, mely újabb acil csoportot vehet fel. A regenerálást CPT II. enzim katalizálja, mely a
mitokondrium belső membránjában helyezkedik el.
Páros C atomszámú, telített zsírsavak β-oxidációja ciklusokban történik. A mechanizmus: oxidáció,
vízbelépés, oxidáció, hasítás. Az oxidáció a béta C atomot érinti. Célja az energiaszolgáltatás, 129
ATP szintetizálódik egy C16 palmitinsav lebontásakor. A β-oxidáció egy ciklusa alatt keletkező
termékek: 1 NADH (3ATP), 1 FADH2 (2ATP),1 Acetil-CoA (12 ATP ). A zsírsav béta oxidációt
glükagon aktiválja, inzulin gátolja a malonil CoA szint változtatásával. A legfőbb szabályozási pont a
zsírsavak oxidációjában a karnitin-palmitoil transzferáz I (CPT I) által katalizált reakció. Malonil-CoA
gátolja ezt az enzimet. Célja hogy a sejtben ne menjen egyszerre zsírsav szintézis és zsírsav oxidáció.
Így zsírsavak szintézisekor a zsírsavak oxidációja gátolva van az inzulin hatására. Amikor azonban a
malonil-CoA szintje csökken, mert a zsírsav szintézis gátolt, a CPT I. felszabadul a gátlás alól, azaz
mehet a zsírsav transzport a mitokondriumba, mehet az energia generáló zsírsav béta oxidáció. A
zsírsav oxidáció és szintézis útvonala reciprokálisan szabályozott.