180 Fejlesztó P edagőgia 2020 / 7-3.

szám

FONOMIMIKA LURATÖrrvp
;uHÁsz verBnre

Könyvismertetó
F azekasné Fenlwesi Mar gií: Olvas ástanítás fonomimi-
Fazekasné Fenyvesi lvlargit
kávaL.
Komplex elvú fonomimika címúkönyvéról, Szeged,
JGYF Kiadó,2020, 0luasástanílás íonomimiláual
Hazánkban az l868-as )OC§III. törvénycikk irta elő a Komplex elvű fonomimika
G72 éves koru gyermekek tankötelezettségét az anal-
fabetizmus íöIszámolására. Ez nem hozott azonnal
megfelelő eredményt az iskolába járási hajlandóság
miatt: 1868-ban a tankötelezetteknek csak a 4jo/o-a,
1,872-ben az 550/o-a, 7896-ban a79o/o-a,lP13-ban pedig
a gyerekek 930/o-a járt valóban iskolába (Pukánszky-
Németh 1994: 47B). A korábbi silabizáIó olvasás mód-
szerével az irni-olvasni tanulás meglehetósen nehéz-
kes és hosszadalmas volt. Ahogy Móricz ls leirja az
Eletem regényében: ,,Es biába tudtam éppen úgt
oluasni a papírról, mint a tanító í.lr, bogl bicska, ez
tilos uolt: íg1l kellett betúzni: bö i, bi, cö, sö, csö, bics,
kö a ka, bics-ka... bicska." Ez a silabizáló módszer
nem járt kelló sikerrel, ezéríaz irás-olvasás tanitás
reformja a tömeges népoktatás elindulásakor elke-
nilhetetlen volt. A sllabizáIó olvasást feVáItotta az
irvaolvasíatás módszere, ahol elóbb irni, majd olvasni
tanultak a gyerekek. Az irástanitást hangoztató gya-
korlatok előzték meg, ahol a hangot leváIasztották a
szórőI. Ezt a gyakorlaíot ifta át a fonomimika mód-
szere, amely Tomcsányiné Czukrász Róza nevéhez
kötódik, A tanitőnő 1884-tól tanított a ko\ozsvári és irás tanításához. Ettől kezdve járja az országot mőd-
elemi iskolában, Inspiráló környezete aííasarka7\ta, szerének népszerűsitéséért,ami eleinte nem aíatott
hogy számoshazai és külföldi munkát olvasson el az oszíaíIan sikert itthon (Iván 199D, ugyanakkor már
olva s á stanítá s ró1. Ekkor taláIkozott a fr alcia Gro s s elin a kezdetekkor is számos irásí, könlwet ihletett: Jósa
munkájával, aki a fonomimika módszeréve), taniíotta András, Szabő Antal már 1901-ben méItatják a pho-
az olvasást (Iván 1,99D, Czuktász Róza saját osztályá- nomimikát a Nyírvidékben, majd Munkácsi (Zsurek)
ban Kolozsvároíí (7. és 2, osztályban) már az 1,890-es Antal (1902) megirja a Képes phonomimika, vagyis:
évek elején kísérletezett ezzel a módszerrel. 1896-ban hogyan kapcsoljuk össze az irva-okasás tanitását a
megírta az Olvasástanitás testgyakorlatokkal címú beszéd- és értelemgyakorlatokkal, a magyar nyelv
irását a Család és Iskola címúfolyóirarba, 1,B99-ben tanitásával című könlwét. Ezeket követte Péter János
jelent meg a Phonomimlkai előgyakorlatok az olvasás (1903) útmutatója, Csáky Elek munkája (1903, 7904)
Fejlesztó P edagógía 2020 / 7-3. szám
Klinda Károly (1905) vezérkönyve, Kozmáék (1906)
tankönyve. Peres 7907-ben az olvasás-írás űlabb
módszereiról szóló tanulmányában igy ír a fonemi-
kus olvasástanitásról:,,A fonomimikusoknál jellemző,
bogyl minden hangnak uan kézjele és meséje; a kéz-
jelben Grosselint kóuetik, de eltérésekkel,a mesében
eredetiek, Az i bang kézjele pl, a szájboz merőlegesen
tett mutatóujj, meséje pedig arról a kis leányról szól,
aki í,gl neuet: i-i-i. A jelről a bangnak kell az emlé-
kezetben fólújulnia, d,e nag1lon jó, ba a jel alakja a
betű-alakhoz basonlít. Ez az utóbbi kíuánság Azon-
ban csak ritka esetben realizálbató. A fonomintiku-
sok - akik közé Tomcsányiné Czukrász Róza, a már
említett Munkácsi Antal és Gábel Gyula sorolbató - a
legnaglobb agitációt fejtették ki, s eljárásukat legin-
kóbb elterjesztették. Meg kell említenem róluk, bog1l
előbb oluastatnak s aztán íratnak; bogy a szóbangot
nem elemzés útján kerestetik ki, banem ualamely ter-
mészeti bang utánzása alapján önállóan fogatják fel
(Pl. a ,u" nem a uas szó első hangja, banem a mozgó
uonat u bangia); bogl első oluasási gyakorlataikban a
szauak mássalbangzón kezdődők .,. "
A tantervbe 7925-tő\yezették be a fonomimikát, és
7950-ig meghatároző módszerré vá7t az olvasástaniíás-
ban (Balogh 2017). CzukrászRóza az 7934-es, A fono-
mimikai mó ds z er Magy ar or szá gon cimű könyvéb en
egységesítette a különbözó helyeken megjelent kézje,
le ket. Tomc sány iné Cukr ász Ró za 79 O 7 -b en munkájá-
ért megkapta az A Sociétépour l'Instruction et la
protection des Enfants sourds et Muets ou Arriörés
bronzérmét,majd 7927 -ben ennek aranyérméí.A fran-
ciák után munkássá gáí a Magy aí Tu dományo s Akadé -
mia \906-ban'§íodianer-dijjal ismerte el, Ma - igen
méltatlanul - csak kevesen ismerik a fonomimika
mődszerét.
A fonomimika az olvasás technikai elsajáíitásáí
könnyíti meg a hangozíatással e gybekö tött kézmoz-
dulatok segítségével.A módszer elóbb olvastat és
ltánair. Mivel a fonomimika minden korábbi eljátás-
nál sikeresebbnek bizonyult a maga idejében,
Fazekasné Fenyvesi Margit újra elóvette, leporolta,
megújítottaés közkinccsé tette, meít a saját és kollé-
gái gyakorlati tapaszía7aíaiazt mtlíatták, hogy a fono-
mimika még ma is sikeresnek bizonlrrl az olvasás- és
irástanitásban,
Fazekaslé Fenlruesi Margit kötete bevezetőjében át-
tekinti az olvasástanítás eddigi módszereit, összeha-
sonlítja ezek előnyeit ésháttányait: különösen jól kör-
vonalazza az analitlkus, szintetikus módszert, amely-
hez hozzáilleszti a Meixner-féIe újítást. Meixner a
fonomimika módszeréhez hasonlóan nem hanglevá-
Laszíással, hanem önáI],ő hangoztatással alakítja ki a
halgképzetet. A hangtanítás elsődlegessége a fonomi-
1B1
mika bevezetése óta az olvasástanitás alape|ve (Ada-
mikné 2002).
A következő fejezetben sorra veszi azokat az első-
sorban kognitív feltételeket, amelyek szükségesek az
olvasás megkezdéséhez, illetve bemutatja azon mód-
szereket, amellyel a különböző olvasástanitási eljárá-
sok elókészítették az olvasást, ilyen többek közötí a
p áIcikás mó ds zer (Má dai-Ketíés z), a Rom ank ovi c s -
féIe halgoztaíő-e7emző-összetevó mődszer, Zsolnai
nyelvi-irodalmi kommu nikáció glob ális-szintetikus
programja yagy a Tolnainé-féleheurisztikus progra-
mozásű olvasás- és írástanítás, illetve a Meixner-
módszer.
A harmadik nagyobb íejezetben tér rá részletesen
arra, mit jelent a komplex elvű fonomimika, és sorra
veszi a módszer elemeinek indokoltságát a rendszer-
ben. A komplex, multimodális megerósítés és felidé-
zés asszociatív kapcsolatára épitő módszer elemei
közt szerepel: a vizuális észlelése ahang kiejtésének:
az artikllációs mozdulat, ahang betúképénekalakja,
az akusztiktls oldalról ahang hallható tulajdonságai-
nak megfigyelése, az artlku|ációs mozdulatok moto-
ros észlelése, illetve ahangképzéshez kapcsolható ki-
nesztikus íap asztalatok.
Az utolsó fejezet rendkívül világos didakttkával, a
korab eli fono mimika mő dszer ét mo der nizáIv a mütaíja
be az egyes hangok/betűk megtanításának lépéseit.
A hangok-betűk tanitását ábécérendbenadja meg a
szerző, így mindegyik tankönywhöz illeszthető a mőd-
szel, mert jól kereshetők az egyes betűk.
Ahang/betűtarutásának a menete: először a fonoló-
giai előkészítéstörténik meg: hangoztat^s, felismerés
és differenciálás száláIlás alapján. Ezután következik a
vizuáIis elókészítés: auditív szintézis, téri tájékozódá-
sos feladatok majd jön a ráhangolódás (modernebb,
újabb mesékkel, dalokkal, versekkel). Ezt követi a
komplex egyidejú asszociáció: fonomimika (mindig
balkézzel muíatják abangot/beút jelöló jelet), ekkor
, töíténik meg az akusztikus megerósítés: a hang han-
gozíaíása, illetve avizuáIis megerósítés: ahangszáj, és
nyelváIlásának megfigyelésével, s végül a betű irása
kóvetkezik, Atanítás után megerósító akusztikus és vi-
zuális differenciáló gyakorlatok következnek, ezí segi-
ti a ,,leckék" végénIévő szógyűitemény is.
A részletesen kidolgozotí módszer bármely más
módszerhez is illeszthetó. A könlw olvasmányosságát
segítik a íőrzsszövegbe illesztett történetecskék.
A fonomimika módszerével, mivel a jelmindigvala-
milyen történethez vagy szituációhoz kötődóen
akusztikus, illetve vizuáIis alapon asszociálja a han-
got/belűí, a kisgyermekek nagyon gyorsan és köny,
nyen tanulják meg az önálló hangok/betúkképzetét,
illetve ezek összeolv asását,
782
IRoDALoM
Adamikné Jászó Anna (2002): Anyanyelui neuelés az
ábécétől az érettségiig. Budapest. Trezor Kiadó.
Balogh Gergó (2017): Gondolkodás és beszéd, í,rás és
oluasás kultúrtecbnikái a magyar népiskolai okta-
lásban, 1869-7925.
Irodalomtörténet. 98. éyf .2. sz.252-276.
Csáky Elek (1903): Az ABC kezd,ete. Hangonatási és
í,rósi előgjlakorlatok 16 bangzóual a pbonomimika
szeúnt, Kezdó tanulók számára.
Budapest. Lampel Róbert Kadő.
Csáky Elek (1904): Vezérkönyu ,,Az ABC kezdete"
cím(j kézikönyu basználatához. Hangoztatási és
írási előg,lakorlatok 16 bangzóual a pbonom.imika
szeúnt. Budapest. Lampel Róbert Kladő
Iván LászIó (799D: Tomcsányiné Czukrász Róza a
m a g3l ar fono mimika megt ere mt őj e.
Könyv és Nevelés. 1. évf. 2. szám.
Jósa András (1901): A phonomimika.
Nyírvidék. 47. szám.
Klinda Károly (1905): Az oluasás, í.rás uezérkönJrue a
Pbonomimika szerint.
Budapest. Szent István -T ár ss|at.
Kozma László-Somogyi Béla-S zőIlősi Jenó-Ember Já-
nos (1906): Első könyuem. Hangoztató abc és ol-
Fejlesztó Pedagőgia 2020h-3, szám
uasókönlu az elemi népiskola I. osztálya számára.
Az i1 tanterv szerint irták.
Budapest. Lampel Róbert Kladó.
Munkácsi (Zsurek) Antal (1902): Képes pbonomimi-
ka, uaglis: boglan kapcsoljuk össze az í,raa-olua-
sás tanítását a beszéd- és éttelemglakorlatokkal, a
nLa7yar nyelu taní.tásáual, IJngvár, Jáger Bertalan
ku^y,
Peres Sándor (1907): Úiabb mozgalmak az í.rás és ol-
uasás taní.tásában.
Magyar Paedagogia. 1,6. éyt. I. sz. 3,4. o.
Péter János (1903): ,,Eljárásom" a phonomimika se-
gítségeuel ualó oluasás taní,tásában, Részletes ut-
rnuta,tás az oluasás tanításának új módja szerint,
A bangkiejtés, a hang, a betú és a mimikái jel kö-
zötti okoza.ti összefl,iggés, a betú személyesítésének
alapján. Ga\ántha.
Pukánszky BéIa - Németh András (7994): Neueléstör-
ténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tomcsányiné Czufuász Róza (1903): A magjlar gler-
mek első könyue: tnagJ)ar abc és oluasókónyu az
elemi népiskola I. osztálya számára: a pbonomimi-
kai módszer szerint. Budapest. Lampel Róbert K.
Tomcsányiné Czul<rász Rőza (1934): A fonomimikai
módszer Maglarországon. Budapest.'W'odianer.