- idézetbe rakott törvényszöveget nem kell megtanulni
- tematikában megadott tételsor + az órán elhangzott anyagból álló tételsor Államalapítás
I. A királyi hatalom kiépítése I. István király uralkodása idején
- Király hatalom kiépítése - a központi hatalmat centralizálni kellett - magyar államról 1000. augusztus 20-tól beszélhetünk, de ez szimbolikus dátum, mely a tájékozódást segíti - hosszú, elnyúló folyamat volt - törzsekbe szerveződtek, a törzsek közötti viszonyrendszer lazább volt, kalandozhattak együtt, és egymás ellen is - a fejedelmek felismerik, hogy új életformára kell átállni, hogy a szent római birodalom német-római császárság és Bizánc közé közé ékelődött magyar népcsoport fent tudjon maradni - Géza kezdte el a keresztyén vallás felvételét - felismerte szükségességét, de a szerveződés kritikus pontja Géza halála volt, ugyanis a nyugati államok által támogatott öröklési elvek kontra a magyar kultúra által elfogadott öröklési elvek ütköztek - István örökölte a trónt, de csak Géza szerint (primogenitúra - elsőszülöttség elve kontra levirátus intézménye - legidősebb fér családtag, aki nemcsak a hatalmat vette át, hanem mindent, pl. meghalt fejedelem feleségeit is) - István főként német segítséggel a Somogyországban székelő Koppányt Veszprémnél legyőzte - ez volt az első lépcsőfoka a centralizációnak - Koppányt felnégyelték, három részt a hatalmi centrumokban (Győr, Esztergom, Veszprém) tűztek ki, egyet Erdélyben - megnyugtatta a hozzá hűeket és megmutatta mi várható, ha nem támogatják őt - ezzel kialakult egy olyan folyamat, amelyben a legerősebb haderővel és legerősebb társadalmi támogatottsággal István rendelkezett -ez önmagában nem elég, kell hozzá legitimáció - a legitimációban a pápa és a Katolikus Egyház segít István, ők támogatják, ezzel alátámasztják, megerősítik a hatalmát - legenda, mely szerint Szilveszter pápa koronát küldött Istvánnak - megokadatolják a keresztény Magyarország létét - Szilveszter pápa egy lándzsát is küld Istvánnak (István jelképe a lándzsa és a korona) - a hosszú folyamat eredménye, hogy kialakul Magyarországon a patrimoniális monarchia - patrimoniális monarchia - a királyé a birtokok abszolút többsége - a királynak magánjogi tekintélye és hatalma van, valamint magánemberei - az országok, méltóságok közvetlen, személyes az uralkodótól függő visszavonható tisztségek voltak - ebben a rendszerben nem alakulhattak ki a nyugati európaihoz hasonló hűbéri viszonyok - az egész ország a király vagyonába tartozott - ebből jönnek a közigazgatási szervek, a királyi vármegyék - olyan helyi szervezetek, akiknek a vezetőit a király nevezett ki arra, hogy az ő akaratát véghezvigyék - az összes országos tisztség a királytól ered - kicsoda, hol, mennyi ideig, milyen ügyekben, milyen hatáskört gyakorolhat, milyen jogköre van - a királyi hatalom elemei - a király az ország természetes ura, aki hatalmát közvetlenül gyakorolja az alattvalókkal szemben - az uralkodó a jog legfőbb forrása - a kinevezési jog - ő dönti el azt is, hogy milyen tisztségek vannak - a béke biztosítéka - biztosítja a békét és a rendet az országon belül és kifelé is - az uralkodóé az igazságszolgáltatási jog . közvetlenül ő hoz ítéletet, ő bíráskodik, majd szépen lassan átadja az embereinek - a hadügyi felségjog (az uralkodó volt a hadak vezetője, ő rendelkezett a hadakkal, ő hívta össze, ő hívta hadba, meg is követelték az uralkodótól, hogy értsen a hadviseléshez) - az egyházi felségjog
II. Egyházszervezés I. István király uralkodása idején
fi - első kérdés a vallásválasztás - nem volt egyértelmű, hogy milyen rítusú vallást válasszanak, a nyugati katolicizmust válasszák, vagy Bizáncot, aminek jelentős befolyása volt (a bulla, mint okirati forma is bizánci eredetű) - a mai Erdély területén voltak keleti rítusú keresztények, volt keleti rítusú püspökség is - Géza és István is kitartott a nyugati típusú kereszténység mellett - nem tiltották be a keleti típusút, de nem támogatták, így szép lassan elsorvadt és átvették a helyét - 1-2 évszádon keresztül még élt a keleti püspökség intézménye - két nagy hatalmi centrum - a pápa és a német-római császár - István egész életében elkerülte, hogy bármelyikükkel találkozzon, így nem tett hűségesküt semelyiknek sem, nem tette le a voksot semelyik mellett sem - ezt egy ideig a magyar királyok próbálták elkerülni - invesztitúra harc - királyi uralkodó az, aki megmondja, hogy az ő területén ki legyen a püspök - mik a jogaik és kötelezettségeik az egyháziaknak - Monte Cassino: ez a jog újra teljes egészében a pápa joga legyen ellentétben a helyi uralkodóval - ez az időszak, amikor sem Szent Péter, sem pedig Szent Mártont vagy Szent Móricot, hanem Máriát választotta István, aki semelyik világi hatalomhoz köthető - a katolikus egyház szerint Rómát választotta István, mert onnan kapta a koronát - a német-római császár szerint őt választotta, mert ők segítették, hogy megszilárdítsa a hatalmát - XI. század végén erősödik a bizánci szál is (Piroska, aki a bizánci császár felesége majd édesanyja volt, és egy magyar király felesége) - hoznak térítőket - ez ellenállással és sokszor korai halállal jár (pl. Gellért) - biztosítani kell a térítők biztonságát, el kell kezdeni a térítőmunkát - Géza inkább elfogadta a vallás szükségszerűségét, minthogy lélekben is elfogadja, István inkább elfogadta a szellemiséget - térítők, majd szervezet kialakítása - a királyhoz hű területeken kezdik el a térítők szervezetének megalapítását (Veszprém, Esztergom, Székesfehérvár, Pécs - Koppány szállásterülete volt, amit elkoboztak, majd hozzájuk hű embereknek adták) - nem elég a külföldről jövő térítők csoportja - képezni kell újakat - fontos szerepe volt az egyháznak, mert ők tudtak írni, olvasni - Pannonhalma a hely, ahol elkezdik képezni az embereket, az építését Géza alatt elkezdték építeni, majd István alatt lett tényleges funkciója - kiveszi a helyi körforgásból, a püspökség alól és az érsekség alá helyezi - a katolikus hierarchiában a püspökségek egy érsekség alá tartoznak - alsóbb néprétegek képzése istentisztelet vasárnap volt, amikor vásárok voltak - azoknak a településeknek adtak vásárjogot, ahol volt templom nem kellett mindenkinek templomba menni - kivéve akik a tüzet őrizték, az állapotos nők és a betegek - akik nem mentek el fenyítésben részesültek attól, hogy a törvényt meghozták még nem alkalmazták mindenkor és mindenhol az alábbi hierarchia alakult ki: - plébániák - esperesi szint (járásnak megfeleltethető) - főesperesség (vármegyei szintnek megfeleltethető) - püspökség - érsekség (először esztergomi majd a kalocsai is)
III. A király jogállása
- A monarchia - egyeduralom - legfőbb, általános jellemvonásai - az uralkodó a monarcha - lehet király, császár, szultán, sah - ez uralkodó kétféleképpen nyerheti el a hatalmát, a legjellemzőbb az öröklés, de lehet választás útján is - jellemzően valamilyen felsőbb hatalomra vezethető vissza az uralma, a jogköre nem egységes - Magyarországi időszakok: - patrimoniális monarchia - alapja a föld, a legnagyobb földbirtokkal rendelkezik az uralkodó - nem örökérvényű recept, a folyamatos adományozással elgyengül az uralkodó, mert már egyre kevesebb földje van - kialakul az azonos jogállású személyek érdekvédelmi szövetsége, ezek a rendek - a rendek egy idő után rendezett módon hangot adnak az érdekeiknek és követeléseiknek - rendi monarchia - rendi monarchia - az uralkodó és az országgyűlés (rendek) közösen uralkodnak - folyamatos küzdelem - semelyik sem elég erős ahhoz, hogy felülkerekedjen - abszolutizmus időszaka - az uralkodó mégis kicsit félreteszi a rendeket, félreteszi az országgyűlést vagy nem hívja össze, abszolút módon irányítja az országot - nem a királyé minden, nem magánjogi, hanem közjogi jellegű a hatalma, örökletes élethosszig tartó tisztségét úgy tölti be, hogy egyedül Istennek felelős (más kultúrákban valamely transzcendensnek) és van egy népréteg, amelyet kiemel - a népréteg, amelyet kiemel kiszolgáltatottá válik, mert az egzisztenciájuk az uralkodón múlik (tehát nem hűség) - az uralkodó közvetlenül beavatkozik a gazdaságba - alkotmányos monarchia - 1848-as áprilisi törvényektől kezdve datálható, uralkodói jogok, kötelezettségek, országgyűlés jogai és kötelezettségei, minisztérium jogai és kötelezettségei - gyengül, protokollárisabbá válik az uralkodó szerepe, erősödik az országgyűlés és kormány szerepe - A királyi hatalom megszerzése - jogcím és koronázás - ez a két dolog kell ahhoz, hogy valaki király legyen - jogcím - trónbetöltés - örökléssel - egy család vérségi alapon adja az uralkodót - az Árpád-házi királyok esetében mindenki Árpádról beszél, de az Árpád-házi királyok idején mindenki Istvánra szerette volna visszavezetni magát, mert Árpád pogány, István pedig keresztény volt - két öröklési elv volt, primogenitúra és szeniorátus (azt gondolja, hogy ő a legalkalmasabb felnőtt fér a családban, így neki kell a királyi címet megkapni) - ez a két elv nem egymást követte, hanem egymással rivalizált - I. András és I. Béla - a két öröklési elv összeütközése - az Árpád-ház kihalása után mindenki azt pórbálja bizonyítani, hogy I. István leszármazottja - a trón megvan, de nincs tényleges hatalmuk, támogató kell - a pápa segítségét kérik, aki próbálja a király személyét eldönteni (interregnum) - választással - először lényegében csak támogatás, hogy kinek van a legnagyobb politikai támogatása - aki a rendek legnagyobb támogatását élvezi az országgyűlésben - az országgyűlés választja a királyt - ez Magyarország három részre szakadásáig működik (Habsburg XVI. század közepén örökletessé teszi, a XVII. században, Buda visszafoglalás után rögzítik az elsőszülöttség elvét, majd III. Károlynak nincs ú utódja, ezért elfogadottá teszi a nőági öröklést is) - dinasztikus elv - törvényben rögzítik egy család öröklési elvét - koronázás kellékei - három érvényességi kellék - Esztergomi érsek koronázzon - Székesfehérváron koronázzon - a Szent Koronával koronázzon - A koronázási szertartás - meghatározott rend szerint kellett menjen - a koronázási ordó határozza meg a részeit - három nagy minta (angol, francia, német) - Világi rész - A világi támogatás publikálása: az ország nagyurai, főpapok - mindenki ott kell legyen, aki fontos - A nép formális megkérdezése (“akarjátok-e királyotokul?”) - a népnek is ott kell lennie - Világi eskü: az új uralkodó hitet tesz az ország jogai, törvényei, ezek megtartása és megtartatása mellett - hitlevelet kell elfogadnia, ebben a követelmények, amelyeket elfogad - Egyházi rész - a püspökszentelés mintájára egyházi szertartás - tehát a püspökszentelésre és a zsidó jogra eredeztethető vissza - Egyházi intelem (felhívás kötelességekre) - A palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, kard zászló) - Egyházi eskü - Fölkenés - ezt csak kevesen láthatják - A koronának a király fejére tétele - Ünnepélyes ének (Te Deum) - Koronázási mise - Királyi felségjogok - A személyes felségjogok - Megszólítás (Nagy Lajos óta felség) - Címek, rangok (kis, közép, és hosszú - nem csak azt lehetett felsorolni, ami az övé volt, hanem azt is amire igényt tartott) - Címerhasználat joga - Udvartartás joga fi fi - Testőrség tartásának joga - Felelőtlenség - nem lehetett semmilyen jogi processzus alá vonni - Szent és sérthetetlen a személye 2023. november 4. - A törvényhozással kapcsolatos felségjogok - törvényhozással kapcsolatos jogok a megkoronázott fejedelmet/királyt és országgyűlést közösen illetik - először patrimoniális, és ez szép lassan változik - Egyházkormányzati jogok - folyamatos változásban volt ez is - uralkodó adja a hatalmat pénzt, stb.. így ő is beleszólhat a döntésekbe (főkegyúri jog) - invesztitúra harc - utólagos pápai megerősítéssel új érsekség, püspökségek alapítása - egyházmegyéket több egyházmegyékre, javadalmaiból ezen új püspökségek javadalmazása - más egyházi javadalmak alapítása, régiek eltörlése, eltörölt elpusztult javadalmak más egyházi, vallás, oktatási célokra fordítása - ő nevezi ki a címzetes érsekeket, püspököket, kanonokat, prépostorokat - pápának csak megerősítés joga - Hadügyi felségjog - hadüzenet, hadba hívás joga - Bírói felségjog - a jog forrása az uralkodó, ő szolgáltatta a jogot - Hivatali felségjog - a hivatali kinevezés joga, milyen hivatal, milyen hatáskör, hány személy töltheti be az adott hivatalt, jár-e javadalom a hivatalért, az adott személy meddig töltheti be - Pénzügyi felségjog - adók nemét és mértékét, beszedés módját meghatározó jogok csoportja - Adományozási jog - különböző címek, rendek, kitüntetések adományozási joga - nemességet csak az uralkodó adhatott
V. A rendiség kialakulása Magyarországon - Az aranybulla születése
- rend és rendiség - a rend az azonos osztályba tartozó, azonos kiváltságokkal rendelkező embereknek olyan közössége, amely egy idő után képes lesz, hogy érvényesítse saját érdekeit - uralkodóval vagy a többi renddel szemben - első az egyházi rend, később a főnemesség és a nemesség rendje - hosszan elnyúló, több száz évig tartó folyamat - rendiség - a rendszer, ahol a rendek érvényesítik az akaratukat - a rendiség a 15. századra fejlődik ki - Aranybulla eredete - két megközelítés - eredeti - nem más jogrendszer, királyság megoldását vagy annak hatására készült, hanem a magyar belső jogfejlődés eredménye - nem idegen dokumentumok rendelkezései váltják ki, hanem a saját belső fejlődés - különböző dokumentumok gyakoroltak rá hatást - aragóniai, jeruzsálemi és az angliai - Angol - Magna Charta Libertatum 1215 - földnélküli Jánossal szemben fellépnek az angol nemesek - alapvetően teljesen más társadalomról, más problémákról árulkodik, fejlettebb társadalom - bizonytalanná teszi, hogy lehet-e ez az előképe - II. András - sok forrás nevezi jeruzsálemi királynak, mert részt vett keresztes háborúban, nemcsak ő, hanem a környezete is megismerkedhetett a jeruzsálemi királyságot jellemző hűbéri rendszerrel, jogokkal és kötelezettségekkel - Aragóniai hatás - egyik királyné aragóniai (Aragóniai Konstancia, Imre király felesége), a vele érkező lovagok hozzák ezt a kultúrát és az aragóniai kiváltságlevél hatását - nagyjából egységes a magyar tudományos élet, hogy eredeti, de az európai tendenciába beleillő folyamat eredménye az Aranybulla - pontos de níció - hány aranybulla, hogyan viszonyulnak egymáshoz fi - egy okirati fajta, magas szintű, ünnepélyes, privilégiumot tartalmazó kiváltságlevél - nemesfémből készült pecséttel látja el az uralkodó - ha aranyból készül, akkor aranybulla - 1222. Világi Aranybulla - hosszú és bonyodalmas utat jelent - 1222. “Egyházi Aranybulla” - léte vitatott, katolikus kánonjog nem fogadja el - 1231. Második Aranybulla -az elsőt megerősítik és módosítják is - 1351. Aranybulla megerősítése - Nagy Lajos által kiadott dekrétum - volt több megerősítés is - Az Aranybulla születése - II. András birtokpolitikája - II. András alapvetően negatívan ítélek meg - mostanában változik a megítélés - nem tékozló politika, hanem a patrimoniális uralom fenntarthatatlan, fogynak a királyi földek, az uralom nem lesz sokáig fenntartható, másfajta politikára lesz szükség, aminek nem a föld lesz az alapja - felismerte a problémát, de a környezete nem - a régi elit kikerült - 1222-ben palotaforradalom, II. András köre, a hozzá hű emberek vannak befolyásos pozícióban, de az év közepére Imréhez hű, az ő szellemiségét folytató régiek kiszorítják - 1222 végére sikerül rendet tenni és újra a saját hívei lesznek ott, ez segíti az Egyházi Aranybullát - “Meráni korszak” - Gertrúd királynét, II. András feleségét teszi felelőssé az országban elharapódzó önkény miatt - a király távollétében a német nemesek önkényeskednek - ebben a légkörben születik az Aranybulla - kiszorítják András embereit - “Az Aranybulla olyan privilégium, amelyben a király maga hozzájárul jogainak korlátozásához és a birtokos szabadok, a királyi serviensek vagy nemesek szabadságait, azaz kiváltságait ünnepélyesen aranypecsétjével megerősíti”
VI. A rendiség kialakulása Magyarországon - Az aranybulla rendelkezései
- az Aranybulla rendelkezései több csoportra oszthatóak, attól függően milyen jellegűek és kikre vonatkoznak - Előkelők jogai ás korlátai - Adományozásra vonatkozó rendelkezések - egész vármegyéket nem lehet eladományozni - a becsületes szolgálattal szerzett birtokokat nem lehetett elvenni - a nádort, bánt, országbírót és királynőt kivéve két tisztsége senkinek nem lehetett - Gazdasági jellegű rendelkezések - kamaraispán, pénzverő és vámtiszt nem lehetett izmaelita vagy zsidó, csak az ország nemesei - új pénz egy évig legyen forgalomban - csak a végeken engedélyezte a só tartását - sókereskedelem és raktározás - Igazságszolgáltatás - székesfehérvári törvénylátó napok - udvarispánok tevékenysége is korlátozva - megyei udvarispánok tevékenységének korlátozása - Szerviensekre vonatkozó rendelkezések - 31 cikkelyből 11 velük foglalkozott, 1 adózással, 10 kiváltságot tartalmazott - öt fontos - adómentesség - leánynegyed - ú utód nélkül egynegyedet a lány örököl, a többiről rendelkezik, hanem végrendelet, akkor rokonokra száll - ha nincs örökös, akkor a királyra száll - megyésispánok joghatósága alól mentesülnek a serviensek - csak honvédő háborúban kellett saját kölstégen háborúba szállni, húdító háború esetén a királynak rendesen meg kellett zetnie - Egyházra vonatkozó rendelkezések - Adómentesség - Hátrányos - sótartással kapcsolatos cikkely (régi egyházi kiváltság volt a sótartás és sókereskedelem) fi fi - a tizedet nem ezüstben, hanem terményben (borban és gabonában) kellett meg zetni - Ellenállási jog - ha a király nem tartja be ezeket a törvényeket, a nemességnek joga volt érvényt szerezni az igazának, ellenállhattak és ellentmondhattak - a felfogás két gyökere: az ellenállási jog a hűbéri jogban gyökerezik - az igazságtalan király (rex iniquus) elítélésének egyházi gondolata - Egyházi Aranybulla - mentesítette a papságot a királyi adók zetése alól - biztosította a egyházi bíróságok illetékességét az egyházi ügyekben - nem engedélyezte a szolga állapot felvételét az egyházi rendbe - eltiltotta a papságot a hasznot hajtó illetéktelen cselekedetektől - 1231. évi megújítás - 31 cikkelyből 12 nem került át - elmaradtak egyházat korlátozó pontok (adószedés, só) - több megváltozott tartalommal került át - egyház számára kedvező változások - új kiváltságok az egyház számára - falvai mentesültek a megyésispán rendelkezései alól, népei a vármunkától, királyi épületekben és műhelyekben való munkától - nádor bíráskodási jogköréből kivette az egyházi személyeket - szerviensek jogai nem változtak - nem vette át az egyházi és világi előkelők ellenállási jogát - az esztergomi érsek által alkalmazható kiközösítés állította a megújításban foglalt szabadságjogokat megsértő királyokkal szemben
VII. A nemesi vármegye története
- Kialakulása - királyi vármegyerendszer eredete nem ismert - belső fejlődés eredménye vagy másoktól vettük át? - frankok, német eredetű szervezeti egység vagy szláv elmélet, mely szerint az itt korábban élő szláv népek földvárait és földvárrendszerét vettük át és erre alapult a királyi vármegyerendszer - Györ y György szerint eredeti, mert a magyar nép a letelepedést követően egy helyben laktak, kalandozások kora lejárt, volt olyan jogi és kulturális fejlettségi szint, hogy ezt meg tudják valósítani, használták a római kori utakat, régi földvárakat - királyi vármegyék alapvetően várak köré csoportosultak - feszült időszak sok bizonytalansággal, a közbiztonság sem kielégítő - bázis a vár, ezek a várak jelentették a központot - nem a vár népe választotta a vár urát, vagy a vármegye népe az ispánt, hanem a király a hozzá hű embereit nevezte ki, hogy képviselje őt, beszedje az adót, gyeljen a rendre - az ispán a király meghosszabbított keze, legfontosabb feladat az aószedés - ez a rendszer bomlásnak indul, megrendül - az uralkodó egyre több és egyre nagyobb területet adományoz el, tehát az érdekérvényesítő ereje csökken - vármegye területén nem csak királyi birtokok voltak, hanem a nemesek birtokai is, és az arányok eltolódnak - IV. Béla uralkodása alatti tatárjárás alatt a védelmi funkció szerepét is megrengeti, megrendíti, IV. Béla II. András után annak ellenébe ment, próbálta megerősíteni a királyi birtokokat, az adományozott birtokokat visszavenni, de ez csak hátrányt okozott a tatárjárás idején, így változtatnia kellett, így tovább gyengül - jelentős társadalmi átalakulások - kialakul a köznemesség, stabilizálódik a nemeség fogalma - eltérő ütemben zajlik a különböző területeken, kb. 13. és a 15. század között - ezalatt az időszak alatt párhuzamosan léteztek - az ispán a vidéki bíráskodásnál nemeseket is bevont - vármegyék stabilizálódnak, a székhely a bíráskodás helye lett általában - a nemesi vármegye kialakulásának egyik jele a bíráskodás átalakulása - helyben kezdik választani a bírákat a fentről kinevezett bírák helyett - a vitás kérdésekben, problémákban, de az egyszerűbb, helyi ügyekben - A megyei önkormányzat tartama - I. szakasz - részvétel a törvényhozásban - ez főleg később - törvények végrehajtása - törvények kifüggesztése, kikiáltása - a területén lévő emberekhez eljusson, hogy mi a jog - helyi igazgatás - adóügyek - tisztviselők választása, elszámoltatása - statótumalkotás a törvény által nem rendezett kérdésekben - hadügy igazgatás - közhitelességi funkció - igazságszolgáltatás ff fi fi fi - politikai funkció - A megyei önkormányzat tartama - II. szakasz 16-19. század - Habsburg uralom - törvényalkotással kapcsolatos jogkör - végrehajtói szerepkör - igazságszolgáltatási funkció - politikai funkció - képviselőket a vármegye küldi, kötött utasítás rendszere - A Vis inertiae - az ellenállási jog - 1545. évi 33. tc. - a király és a helytartói az általuk tett rendeletek nem ütközhetnek a fennálló törvényes rendbe - de nem szabályozza, hogy mi van akkor ha mégis beleütközik, akkor viszont ott van az Aranybulla és ellen lehet állni - 1687. évi 4 tc. - passzív ellenállás, nem fegyveres, hanem csak nem alkalmazzák az adott jogszabályt - II. József - rendeletekkel kormányzott, ez lehet tartalmában ellentétes a törvényekkel, főleg ha óriási jogtömeg keletkezik - jogellenesen kivetett adók és újoncok ellen - Közjogi viták a vármegyék rendelet félretételi jogáról - centralisták: egy modern polgári államban a megyék nem lehetnek szeparatív részei az államnak, kötelesek végrehajtani a miniszterek törvényes rendelkezéseit, mert ezzel jogbizonytalanság alakul ki - pl. Deák Ferenc - municipalisták: a megyék sérthetetlen jogának tartották a törvénytelennek ítélt rendeletek félretételi jogát - pl. Kossuth Lajos
VIII. A nemesi vármegye szervezete
- Közgyűlés (generalis congregatio) - ez a megyei nemesség legfontosabb döntéshozó szerve - ki és hogyan vehetett rajt részt változó volt és megyénként is eltérő lehetett - 15. századig nem nemesek is részt vehettek - 17. századig a nemeseknek kötelező volt részt venni rajta - 17. századtól nem volt kötelező, joguk volt részt venni - megbízottak útján is részt vehetnek - rendszertelenül üléseztek - legfontosabb feladatok - megyei tisztségviselők megválasztása - kinevezettek és választottak, legfontosabb választott az alispán, török időkben egy megyének két alispánja is lehetett vagy két megyének egy alispánja - a nemesi vármegye autonómiájába tartozó tárgykörökben minden fontos döntést itt hoztak meg - pl. hogyan szedjék be az adót, stb… - Főispán - 16. századig - nem a vármegye tisztségviselője, a király adományozza ezt a méltóságot, a megyét csak értesíteni kellett - nem nagyon tartózkodtak a vármegyében - van aki nem is beszélt magyarul - egy személy több vármegyét, egy vármegye több személyt is kaphatott - kötelességei: - jogok és szabadságok védelme - királyi rendeletek végrehajtása - befolyó királyi jövedelmek kezelése - só- és pénzkamarák lisztjeinek védelme - hadbehívás esetén a megye nemességét vezetni - örökös és örökletes is lehetett - örökös az, https://hu.wikipedia.org/wiki/ Örökös_főispán - 16-19. század - nem a vármegye tisztségviselője - a király adományozza a tisztséget - formális tisztséggé változik - hatásköre: dia - ad - Alispán - 16. századig - az első számú tisztviselő - kezdetben a főispán nevezi ki a familiárisai közül - fokozatosan a megye joga lett - mindegyik megyének volt sajátja, de lehetett akár 3-4 is - elnököl a megyei törvényszéken - a szolgabírákkal közösen okleveleket állít ki - a másodalispánt ő nevezte ki a familiárisai közül - 16-19. század - 17. században sok helyen két alispán van - 1729-től csak egy lehetett - másodalispánt közgyűlés választja - … - Szolgabíró - 16. századig - 13. században alakult ki - közgyűlés választotta, megyénként négyet - nemesi hivatal volt - nem járt zetéssel - kötelező volt elfogadni - aki egy évre elvállalta lemondhatott, utána 5 évre mentesült - 15. századtól alszolgabírókat is választanak - önállóan nem bíráskodhatnak, csak négyen együtt az alispánnal - eljárási cselekményeket és peren kívüli eljárásokat egyedül is végezhettek - jövedelem a bírságokból és az eljárásukért volt - 16-19. század - közgyűlés választotta, többet is választottak - közlik a községekkel a helytartótanács és a megyék rendeleteit - gondoskodnak a végrehajtásról - közrend fenntartása - bizonyos kis perértékű ügyekben ülnökökkel is bíráskodhatnak
IX. A bírósági szervezet fejlődése Magyarországon az államalapítástól 1848-ig -
Központi bíráskodás 1526 előtt - Igazságszolgáltatás jellemzői a patrimoniális monarchiában - az igazságszolgáltatás forrása a király - nemcsak ítélkezik, hanem jogot szolgáltat - székesfehérvári törvénylátó napok - királyi kúria (curia regis) megegyezik az udvarral, a király állandó székhelyével - amíg nem állandósul, addig mozgó, ahol éppen időzött a király - 14. századig - alapvetően a király itt szolgáltat igazságot, ide kellett hozzá menni - királyi udvarban működő központi bíróságok - már a királynak nem kellett rajta részt vennie - királybírák - a király pecsétjével a nyakukban jártak, jogukban állt ítéletet mondani azokban az ügyekben, amikkel hozzájuk fordultak - a királynak voltak felelősek - az Aranybulla idején önálló tevékenységük hátéérbe szorult - az ispán felügyelete ítélhetnek tolvajok és rablók felett - 5 bírósági fórum az időszakban - A királyi jelenlét bírósága - a király személyesen ítélkezett - hamar kiderült, hogy nem tudja sok más tevékenység mellett végezni -a nádor lett a király állandó bírói megbízottja (XI. század) - XIII. században megnő a nádor tevékenységeinek köre - udvarispán az udvar bírája, más néven később országbíró (1219-től) fi - 1221-től alországbíró - Specialis praesentia regia - A királyi különös jelenlét fóruma - Anjou uralkodók alatt állítják fel - olyan bírói fórum, ahol az uralkodó egyes ügycsoportokat magához von és abban kezd el ítélkezni - pl. hűtlenség - ebben helyettesíti egy idő után a főkancellár (1378-1379) - majd őt segíti az alkancellár (1379-től) - kb. 150 évig áll fenn - Mátyás király szünteti meg - Personalis praesentia regia - A királyi személyes jelenlét fóruma - valamely kúriai bíróság ítélete elleni fellebbezés esetén - másik két fórum ítéletével szembeni jogorvoslat - királyi tanács tagjaival együtt bíráskodik - király helyettesítési - országbíró??? - titkos kancellár - személynök?? - Propria in persona - nagyobb hatalmaskodás esetei - lovagi becsületbíróság (curia militaris): személyes megjelenés, párbaj - utóbb országos hatáskörű bíróság - Királyi tábla - az ország három nagybírájából, valamint helyetteseikből áll össze - egyre inkább igény jelentkezett, hogy az ad hoc jellegű nagybírákhoz tartozó ítélkezési tevékenység mellett állandó igazságszolgáltatás is legyen - állandó szerv - nádor + országbíró + kancellár + személynök + egy-egy ítélőmester - itt ők jártak el, tanácsban - a tanács összetétele folyamatosan változott - egy olyan, rendszeresen ülésező bíróság, ahol az ország főbírái valamint a főpapok és főnemesek és 14 nemes - olyan ügyekben döntöttek első fokon amelyek meghaladták a vármegyei törvényszékek hatáskörét - felső fokon azon ügyekben döntöttek, hoztak ítéletetet, amelyekben első fokon az ítélőmesteri vagy a vármegyei törvényszékeken döntöttek - oktavális bíráskodás - valamely egyházi ünnepet követő általában nyolcadik napon gyűltek össze (kivételekkel) - kis oktava 20 napig, nagy oktava 40 napig tartott
X. A vidéki bíráskodás 1526 előtt
Nádori közgyűlés - egy olyan, nem a cúriában lévő bírósági fórum volt, amelyik alapvetően mozgott - vármegyénként ment - nádor meghirdette, hogy nádori közgyűlést tart és embereivel oda felvonult, a helyiek ülnököket választatottak mellé és ítélkeztek a köztörvényes ügyekben - gonosztevőket, rablókat, tolvajokat odagyűjtötték - őket fékezték meg - jegyzék alapján gyűjtötték oda - státusperek, rendi, nemesi állás megállapítása - elfoglalt és eltitkolt királyi javak kiderítése - jogtalan vámszedés eltiltása - birtokperek - hatalmaskodás - 1486-ban eltörölték - nem csoda, rettenetesen utálták a vármegyék, mert költséges volt, a nádort és az embereit el kellett tartani - Mátyás azért hozta vissza, hogy aki nem akarja, az megváltsa plusz adó be zetésével Nemesi vármegye (sedria) - fő vagy az alispán hívta össze - résztvevők: elnöklő alispán, szolgabírák, esküdtek, táblabírák és a megyei ügyész - átvette a nádori közgyűlés hatáskörét - minden közbűntett, kivéve: felségsértés, hűtlenség - alispán ítélőszéke (forum vicecomitis) - alispán egy szolgabíróval ítélkezett, világos adóssági perek 12000 forintig, zálogügyek meg nem határozott összegig és becsületsértési perek - szolgabíró szék - egy esküdttel adóssági és zálogügyekben 3000 forintig Úriszék (sesed dominialis) fi - a nemesek immunitást kaptak (a 14. századtól, de pl. az egyháziak a 12. századtól szerezték meg az immunitást), az alájuk tartozó familiárisok, majd jobbágyok ügyeiben bíráskodhattak - nem minden perben ítélkezhettek, súlyosabb ügyekben nem (lopás, rablás, gyilkosság, gyújtogatás) - pallosjog - halálbüntetést is kiszabhat az adott illetőre - csak akiknek volt, azok bíráskodhattak a súlyosabb ügyekben - a pallosjogi hatalmat a birtok határán felállított akasztófával lehetett jelezni - földesúr dönti el hol állítják fel - személyesen vagy tisztje, ispánja, várnagya útján tartotta - a széket nemesek alkották meg, de később parasztok is Városi bíráskodás - Városi törvényszék - bíráskodási kiváltság (Székesfehérvár XI. sz, Buda XIII: sz.) - szabad bíróválasztás - személyi és tárgyi hatály - a városban a város polgárai felett - országostól eltérő jogot alkalmazhattak - Tárnoki szék - a városok bírósága és fellebbviteli fóruma - az anyavároshoz fordulhattak jogorvoslatért - tárnokmester elnökölte - budai jog szerint élő hét szabad királyi város (Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Sopron) - elsősorban magánjogi perek - ítéletei ellen fellebezés a királyhoz - Személynöki szék - a városok bírósága és fellebbviteli fóruma - az anyavároshoz fordulhattak jogorvoslatért - személynök elnökölte - székesfehérvári jog szerinti városok - első személynöki városok Székesfehérvár, Lőcse, ? - személynök, kúriai bírók, ítélőmesterek (öttagú tanács) - évente egyszer ülésezett - ítéletei ellen nem volt fellebbezési lehetőség
XI. Igazságszolgáltatás 1526-1790 között
Igazságszolgáltatás jellemzői a 16-17. században - Politikai bizonytalanság jellemző a korra - pl. nádori tisztséget nem töltötték be egy ideig, de a tisztséget a helytartó gyakorolhatta - Habsburg időszakban - az uralkodó és a királyi udvar nem Magyarországon tartózkodott - a bíráskodás elválik a királyságtól, a király nem elnököl a hozzá fellebbezett ügyeiben, a. nádor vagy a helytartó helyettesíti - 1609-től a fellebbezéseket úgy intézik 3 egyházi és 3 báró részt vegyen rajta - heten voltak, “hétszemélyes tábla” lett a neve, de sem a királyi sem pedig a hétszemélyes tábla nem működött állandóan - rendszertelenné válik - ország 3 részre szakadása, stb.. Központi bíráskodás - bizottság csináljon tervet az igazságszolgáltatás reformjára - 1723. évi törvényekben ölt testet - 1723. évi bírósági reform - a királyi kúriát elválasztják az udvartól, két állandó bíróságot alakítottak ki - Hétszemélyes tábla: - legfelsőbb bíróságnak csak a fellebbezési fóruma lett - csak a királyi táblától és a személynöki széktől lehetett ide fellebbezni - az elé került ügyeket véglegesen eldöntötte, még a királyhoz sem lehetett fellebbezni - 5 főpap (2 érsek és 3 címzetes püspök), 5 főúr és 9 nemesi ülnök volt a tagja - érvényes ítélethez 11 szavazatra volt szüksége - elnöke a nádor, távollétében az országbíró - Királyi tábla - elnöke a személynök - 26 tagból állt - 2 főpap, 2 mágnás, alnádor, alországbíró, 4 ítélőmester, királyi ügyész, akinek csak széke van szavazat nélkül, 4 királyi, 2 prímási ülnök, 9 számfeletti ülnök és 1 bányaügyi előadó - ítélethozatalhoz 9 tagnak kellett jelen lennie - első és felső fokú bíróság is - ide tartoztak a hűtlenségi és felségsértési perek Vidéki bíráskodás - ítélőmesterekkel zajlott - járták a vidéket és igazságot szolgáltattak - pont azért mert hiányos, időszakos bíráskodás volt - 1723-től négy ítélőmester volt - Nagyszombat, Kőszegen Eperjesen és még egy helyen - Mezővárosok - 17-18. századra ítélkezési kiváltságokat nyernek - polgári és böntetőügyekben egyaránt - kisértékű ügyekben - 17. századtól közigazgatási di erenciálódás - falusi bíró is eljárhat kisebb ügyekben, fellebbezni a szolgabíróhoz vagy az úriszékhez lehetett
XII. Az áprilisi törvények
19. század első felére a magyar jogrendszer - a magyar állam hogyan néz ki - tisztázatlan Magyarország helyzete a birodalomban - Habsburgok integrációra, a magyarok szuverenitásra törekednek - magyar dikasztériumok - nem volt rendes költségvetés, korszerű adórendszer - testületi jelleg megnehezítette a felelősségre vonást - hadügyek - a hadi tanács Habsburg központú, lassú, a tagok szinte csak nemesek - bírósági szervezet rendszertelen - szabad királyi városok elavult működése - szokásjog primátusa Az áprilisi törvények születése Az áprilisi törvények általános értékelése - áttörést jelentenek a lassabb reformkor-féle reformokhoz képest - beleillik az európai folyamatokba - alkotmányos és jogi forradalom - rendi állam leépítése, helyette polgári struktúrát épített ki - a rendi monarchia alkományos monarchia lett - központi kérdés a törvény előtti egyenlőség és a szabadságjogok - 31 törvénycikkely Csoportosítási kísérletei - Csizmadia Andor - feudális állam jogintézményeit lebontó törvények - negatív jogalkotás (régi törvényeket eltörlik) - az állam szervezetét szabályozó törvények - állami működési mechanizmusokat meghatározó törvények - polgári szabadságjogokat biztosító törvények - gazdasági jellegá jogszabályok - Gergely András - társadalmi és politikai jogokat biztosító törvények - az ország egységét, modern parlamentáris rendszerét megteremtő államszervezeti törvények - államjogi törvények, amelyek főként a Habsburg birodalomhoz fűződő viszonyt szabályozzák Az uralkodó jogai - 1848. évi III. törvénycikk - király személye szent és sérthetetlen - távollétében a nádor és a királyi helytartó gyakorolja a végrehajtó hatalmat - szűkítés - a hatáskörébe tartozó miniszter ellenjegyzése kell - kinevezési jog - püspökök, prépostorok, apátok - kegyelmezési jog - adományozási jog - nemesség, címek, rendek adományozása - király személye körüli miniszter ellenjegyzése - hadsereg külföldi bevetéséhez - katonai hivatalnokok kinevezéséhez A minisztérium összetétele (nem kormánynak hívják, hanem minisztérium) - egy elnökből és ha saját tárcát nem vállal, akkor rajta kívül még nyolc miniszterből áll - miniszterelnök az uralkodó jóváhagyásával nevezi ki - távolléte esetén nádor vagy királyi helytartó - miniszteretek az elnök teszi javaslatát - uralkodói megerősítés mellett ff - A minisztérium osztályai - belügy - országos pénzügy - kozmunka, közlekedési eszközök és hajózás - földművelés, ipar és kereskedelem - vallás és közoktatás - igazságszolgáltatás és kegyelem - honvédelem - király személy körüli miniszter