15.

Igazságügyi igazgatás
- közig egyik ága
- kormányzati és ogy – állami tev,
- hatalmi állam alapfunkcióját látja el – igszolg igazgatása, azzal kapcsolatos szakmai szervezetek
(ügyvédi, közjegyzői, végrehajtó kamarák, bv igazgatása), ez kieg újabb hatáskörökkel (eus tagsággal
kapcs feladatok) de vmi kikerült
igazságügyi ágazat kpi ig
igügyi minisztérium
- hatásköri rendelet határozza meg feladat és hatáskörét
- kormány irányítása alatt áll, különös hatáskörű államig szerv
- miniszter legfontosabb feladatai:jogalk feladatok: jogalk minőségének fejlesztése, AT előkészítése,
alapvető jogok érvényesülését biztosító szabályok, törvények ellőkészítése, közigi feladatai:tvességi
felügyelet közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók, igügyi szakértők kamarái felett, jogi segítségnyújtás,
pártfogás, bj közvetítés hatóságainak és s szakértők szakmai irányítását, összehangolja EU jogban
jogharmonizációt, felel Kormány képviseletéért ab EJEB ellőtti elljárásokban és EU Tanács
formációjában
IGügyi Minisztérium alatti IGügyi szervek
- korábban közig feladatokat Területi=helyi kpok és kormányhivatalok látták el, 2014 után
integrállódtak megyei kormányhivatalokba, ők lettek közszolgáltatók
- Nemzeti Szakértői és Kutató Kp
bíróságok ig – külső igazgatási hatáskörök
- először igügyi miniszter, majd OIT feladata volt
- most OBH elnöke feladata -egyszeméllyi vezetés, OBT-nek is fontos feladata van
- ig további feladatit Kúria elnöke, ítélőtáblák és tvszékek elnökei gyakorolják
- OBH: irányítási hatáskör: SZMSZ meghatározása, saját helyettesre javaslat felügyeletet gyakorol
ítélőtáblák, tvszékek elnökei felett, kp igazgatási feladatköre: utasításalkotás joga (normatív utasítás),
javaslat bíróságot érintő jogszabokra, Kúriát korlátozottan igazgathatja, személyzeti feladatkör: kiírja
bírói álláspályázatokat, javaslatot tesz bírók kinevezésére, felmentésére, beosztja bírókat bíróságokra,
megszüntetheti azt, áthelyezés, kirendelés, kinevezi, felmenti elnököket
- OBH elnöke: közt elnök javaslatára OGY 2/3, határozatlatllan időre kinvezett bírák közül 9 évre, aki
legalább 5 éve bíró
külső ig kontrollja
- OBT
- OBh elnöke hatáskörét OBT felügyeli, 15 fő, tagjai: Kúria elnöke és 14 másik bírák küldöttértekezlete
által titkosan választ meg, egyszerű többséggel
- saját elnöke vezeti, képviseli, tagok félévente váltják a tisztséget
- ülése bírák számára nyilvános, kivéve zárt ülésen, tanácskozási joga van OBH elnökének, IGügyi
miniszternek, legfőbb ügyésznek, ügyvédi, közjegyzői kamara elnökének és meghívottaknak
- feladata: OBH elnökének ell, véleményezése jogszabályainak, költségvetésre javaslat, végrehajtására
beszámoló, ellenőrzi bíróságok gazdálkodását, véleményezi egyéb juttatások feltételeit és mértékét
- vannak jogai álláspályázatokkal is feltételek meghatározása, hozzájárulás kinevezéshez stb
AB
- normakontroll, bírósági jellemzők
- független bírósági rendszertől
- döntése mindenkire kötelező, rendes bíróságok rá nem hozhatnak kötelező döntést
- lehet bíró AB bíró de addig rendes megbizatás szünetel
igazgatása
- alapfeladatait testületként látja el
- elnökét OGY választja, aki összehangolja AB tevékenységét, összehívja, vezeti ülést, meghatározza
ülésezési és napirendet, kijelöli alkotmánybírót, javaslatot tesz tanácsok összetételére stb képviseli
ab-t ogy előtt, irányítja AB Hivatalát, főtitkárra javaslatot tesz, munkáját elnökhelyettes segíti
- igazgatási munkaszervezete AB Hivatala – vezetője főtitkár
ügyészség
- független szerv, legfőbb ügyészt közt elnök javaslatára OGY választja, helyetteseit legfőbb ügyész
javaslatára közt elnök
igazgatása
- Ütv. – szervezetét legfőbb ügyész utasítással szabályozhatja, szervezete bíróságokhoz tagolódik
- igszolgban közreműködik, állam büntető igényét érvényesíti, működés célja közérdek védelme
- legfőbb ügyész utasításokkal irányít és vezet
jogászi szakmai hivatásrendek igazgatása
Igügyi kapcsolatokért felelős államtitkár
- minisztériumi feladatokhoz tartozó kérdések igazgatása, azokkal történő együttműködés
elősegítése
- vannak általános és hivatásrendekhez kapcsolódó különös feladatai
- általános: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, ügyvédi kamara, területi ügyvédi kamarák, igazságügyi
szakértő kamara feletti tvességi felügyeleti jogkör, tehet intézkedéseket
különös hatáskörök
kinevezi, áthelyezi, felmenti, lemondásra szólítja fel, dönt fegyelmi eljárás kezdeményezéséről
bírósági végrehajtók esetében
dönt közjegyzők esetében uezek, + megállapítja közjegyzői szolg megszűnését, kinevezés
érvénytelenségéről, pályázat nélküli kölcsönös áthelyezés, tevékenység szünetelésének megállapítása
szakértők: felelős szakértői návjegyzék vezetésével kapcs hatósági feladatokért, kinevezi testület
elnökét, titkárát és tagjait, kinevezi-felmenti Igügyi Szakértői és Kutató Inézet főigazgató-helyettesét,
igügyi szakértőket, egyes intézetek igazgatóit
kamarák
-köztestületek – magánszférához kapcs feladatok: részben társadalmi, részben közhatalmi szerep
- összefogják szakmák képviselőit – minőség, megbízhatóság stb garanciaként
- alapvetően közfeladatot látnak el
- tv alapján jön létre
- van ahol kötelező tagság, van ahol nem
Magyar Ügyvédi Kamara
- garantálja szakmai hozzáértést, jogi képviseletet, jogvédelem ellátását, garantálja ügyvédi
függetlenséget, etikai színvonalukat – közhitelesen garantálja feladatainak szakszerű ellátását
ügyvédi kamara tagjai tekintetében
- Üttv. – ök elven alapuló szerv, vezeti nyilvántartásokat, gondoskodik képzési helyek
akkreditációjáról, összeállítja képzéseket, országos levéltárat működtet,
- kétszintű rendszer, országos és területi kamara, évente min 1szer ülésezik küldöttgyűlés, 150 tagú
most
van ügyvédi és jogtanácsosi tagozat
vannak bizottságai: fegyelmi, küldöttgyűlés, elnökség, összeférhetetlenségi, választási
területi ügyvédi kamarák: képviseleti és ügyintézői szervezet, kiemelt szervei: közgyűlések, ezer tag
feletti kamaráknál (csak Bp) küldöttgyűlés
van kamarai elnökség, összeférhetetlenségi, felügyelő és regionális fegyelmi bizottság
közig hatóságként jár el, feladata tagfelvétel, tagság megszüntetése, névjegyzékbe felvétel, törlés,
tevékenység szüneteltetésének engedélyezése, elektronikus cégeljárásra jogosult jogászak
névjegyzéke
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
- területi kamarák alkotják, legfőbb öki szervezet, székhelye BP, joga-feladata jogszab
kezdeményezés, képviselői közjegyzői kart és szervezeteit, területi kamarák anyagi hozzájárulásának
meghatározása, éves kamarai költségvetés elfogadása, ell, maga alkotja szmsz-t
- iránymutatást ad magatartási szabályokról, közjegyzői ök működéséről, díjszabásról
- szervezeti egységei: választmány, elnökség, elnök és számvizsgálók
választmány: területi elnökségek tagjai közül választott, területi kamaránként 4-4 közjegyző, 1-1
közjegyzőhelyettes és területi kamarák elnökeiből áló, 4 évnyi megbizatás, helyetteseké 2 – választja
országos elnököt, 2 elnökhelyettest, pénztárost, 3 országos elnökségi tagot, évente 2szer össze kell
hívni, mindenben határozhat, ami nincs más hatáskörébe utalva
elnök képviseli kamarát és szervezeti egységeit, vezeti üléseket, irányítja gazdálkodást,
területi közjegyzői kamarák
- kinevezi közjegyzőket, vezeti névjegyzéket, megválasztja elnökét, elnökségét, visszahívás, kamarai
hozzájárulás meghatározása, költségvetés elfogadása ell, jelentés, javaslat és véleménynyilvánitás
joga
- itthon 5 db, Bp, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, megállapítja szmsz-t
- min évente 1 ülés, ha tagok 1/3a kéri akk kötelező, elnöke hívja össze, aki nem vesz részt ülésen
fegyelmi eljárás kezdeményezhető, határozatképes ha fele jelen van
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
- jogi személy, székhely Bp, de tvszék nem veszi nyilvántartásba
- minden végrehajtó tag, kinevezéssel, képviseleti feladatok, végrehajtói szolgáltatások, nyilvántartás
vezetése, irodaalapítás engedélyezése, módosítás engedélyezése, etikai szabályzat elkészítése,
szakmai felügyelet, szakmai bizottság működtetése
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatala
- ezen keresztül gyakorolja a Kar kötelezettségeit, hivatali szerv vezetője képviseli Kart
16. Választási igazgatás
17. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok. A bíróság, mint szabálysértési ügyekben eljáró szerv.
18. Kényszerintézkedések a szabálysértési eljárásban.
19. Jogorvoslat a szabálysértési eljárásban.
20. Településfejlesztés és településrendezés.
21. Építésrendészet/Az építési folyamat szabályozása.
22. A kisajátítási eljárás.
Építésügy
- célja közösség védelme, közbiztonság, szabályozás és ell (környezeti hatások elleni védelem,
tűzvédelem, egészségvédelem, védelem támadások ellen)
- két része településrendezési és építésrendészeti jog, azon belül területfejlt, rendezés, településterv,
területfejl, műemlékvédelem
- funkciói: középítészet, koordináció, magánépítészet, építésrendészet, értékvédelem
- kialakulása: Róma, majd XIX. sz, XX. SZ
- hazánkban XX. sz első harmada – 1937 tv, majd II. vh után minisztérium is volt, 1964 kódex,
rendszerváltással pozitív és negatív történések, most 1997-es Étv. hatályos
Szabályozás
- szerteágazó jogág, sok jogintézmény, alapja közig
- kódexszerű szab
- szabályozás szintjei: településfejl, terv, építési előírások, építészeti-műszaki tervezés, kivitelezés,
minőségi követelmények, emberherz méltó, esztétikus környezet, építészeti örökség védelme, állami
feladatok, hatáskörök, hatósági jogkörök
- étv heterogén jellegű: építési tev-re vonatkozó közjogi-közig rendelkezése + egyes szerződésekre
vonatkozó szab + felelősségi alakzatok
ig rendszere
- 2 része településrendezés és építésrendészet
- építésrendészet: épületek biztonsága, rendeltetésszerű használata, hatósági tev: szabályok
megépítésre, használatra, alakításra, bővítésre, bontásra, műszaki tervezés követelmények jogosultak,
építési munkálra előírások, jogosultak, anyagok, szerkezetek, módok szabályozása
- településrendezés: fiatalbb jogterület, területfelhasználás alakítása, épületek település szerekezébe
beillesztése: településrendezési tervek, területfelhasználás, beépítés, közterületek használati rendje,
ezeket érvényesítő jogi eszközök
településrendezés:
- településrendezési tervezés lehet hosszú stratégiai 12-20. közép taktikai 3-7 és rövid távú operatív 1-
2 év
tárgykörei: településfejl, településrend, sajátos jogi eszk
- 1. településfejlesztés:
eszközei:
- Településfejl koncepció: hosszú távú fejl terv, 10 évnél hosszabb időre, javaslat átfogó fejlesztésre,
adottságok fenntartható hasznosítására, jogi formája normatív határozat
integrált településfejl stratégia: rövidebb távra 4-10 év. konkretizál, évente beszámolási köt,
rendszeres felülvizsgálati köt 5 évente
- 2. településrendezés
eszközei:
- településszerkezeti terv: egész településre készül, műszaki-fizikai terv, tartalma: település fejl irányai,
területrészek felhasználási módja, infrastruktúra kialakítása, be és nem beépíthető terület,
közterületek tagozódása, felhasználást befolyásoló tényezők; cselekvési program, formája normatív
határozat
- szabályozási terv: településszerkeszi tervvel összhangban készül, tartalma: telekmélység szabályzáa,
építési övezetek, beépítésre nem szánt területek, védelem és korlátozások; nem önálló aktus, csak
melléklet, formája ök rendelet
- helyi építési szab: készülhet egész településre v részére, formája ök rendelet, lehetőséget ad
szabályaitólvaló eltérésre
- 3. sajátos jogi eszközök: építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás,
helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési
kötelezések, kártalanítási szab, településrendezési szerz, összevont telepítési eljárás, településképi
bejelentési eljárás, közterületalakítás, településképi követelmények
kisajátítás: közérdekből szükséges idegen ingatlanok megszerzése, azonnal, feltételes, teljes
kártalanítással, eljárás lefolytatása megyei kormányhivatal vezetőjének elsőfokú hatásköre
építésrendészet
- régen rendészeti tev volt
- építési munkák típusai: engedély és bejelentés nélkül végezhetp teb pl hőszigetelés, egyszerű
bejelentéshez kötött pl 300 nmnél kisebb lakóépület építése, engedélyhez kötött
- építésrendészeti hatósági tevékenységek: engedélyezés, kötelezés, hatósági ell, bírságolás, hatósági
szolg, szakhatósági tev, végrehajtás
engedélyezés:
- meghatározott esetekben szükséges
- eljárás keretében történik: pl építési engedélyezési eljárás, összevont engedélyezési, fennmaradási
engedélyezés, kötelezési eljárás, szakhatósági eljárás stb
- legjelentősebbek építési munkát engedélyezése, fennmaradási, összevont
egyszerű bejelentés:
- 300 nm alapterület lakóépület építése, bővítése, ezekhez szükséges tereprendezés, támfalépítés
- építő köteles kijelölt szervnek, bizonyos esetekben kötelető építész tervezőt alkalmazni
építésügyi hatóság és építésfelügyelet
- hatóság ellenőrzése: engedélyezési tervek megléte, alkalmazása, építmény szerkezeteinek
megvalósítása, felelős műszaki vezueto megfelelősége, előírások betartása
- elrendelheti: rendeltetéstől eltérő használat emgszüntetését, építési munka beszüntetését, eredeti
állapot v engedélynek megfelelő állapot visszaállítását, telek bekerítséét, környezeti károk
megszüntetését, helyreállítását
építési ig szervezetrendszere
- építésügyi ágazat főhatósága: szakmai irányítás, építésügyért felelős miniszter iráényítja: építésügyi
és építésfelügyeleti hatóságokat, építésgazdaságért felelős pedig településrendezési feladatellátást
- építésügyi hatóság: megyei, fővárosi kormányhivatal, kivétel pár eljárás (repülőtér, vasút,
atomenergia, műemlék építési, honvédelmi miniszter: nemzetbiztonsági célú, rendeltetésű
építmények
- építésfelügyeleti hatóság: ua, kiévtel sajátos éíptményfajták, atomergia, honvédelmi miniszter:
nemzetbiztonsági célú, rendeltetésű építmények
- településrendezési feladat-ellátás: képviselő testület: tervek, helyi építési szab elfogadása, tilalmak,
elővásárlási jog gyakorlása, építési és közművesítési hozzájárulás, pm: településrendezési köt,
településképi véleményezési és bejelentési eljárás, megyei, fővárosi khivatlok: kisajátítás, közút céljára
lejegyzés, kártalanítás, telekalakítási eljárás, összevont engedélyezése
23. Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei, igazgatásának főbb kérdései.
24. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya, tartalma, részei.
25. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás főbb szabályai, a különleges eljárások.
26. Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere, betegjogok.
27. Az egészségügyi szolgáltatást ellátó szervek, az ellátórendszer. Közegészségügy, járványügy.
- állam feldatai: közösség védelme közeüi kockázatokkal szemben, betegségek gyógyítása
- szabályozás: legmagasabb szintje AT egészséghez való jog, ágazati kódexe Eütv. és más tvek pl
munkavédelmi, kémia biztonságról szóló, nemdohányzók védelme, elélmiszerlánc stb, gyógyszerügy
- nki szabályozás: WHO, járványügyi szabálypzás, gyógyszerügy, Európa Tanács nki egyezményeu,
Európai Szociális Karta, Ovideói Egyezmény
- EU szab: munkaeü, közeü, járványügy, különleges kockázatok kezelése, gyógyszerek, szervek. vér,
szövetek követelményei
Eüi ágazati közig szervezete
- Kormány – Emberi Erőforrások Minisztériuma: döntés előkészítés, végrehajtási jogalkotó, ágazati-
szakmai ig feladatok
- irányítása alatt 3 államig szervezetcsoport: eü hatóságok (közüi, járványügy, eü szolgáltatások,
Nemzeti Népeüi Központ NNK, élén országos tisztifőorvos, területi feladatokat kormányhivatalok)
intézményfenntartó szerv (fekvőbetegellátokat látja el) állami egészségbiztosító
- ök feladata járóbetegellátás, szakmai irányításban részt vesz orvosi kamara
Közösségi eü
-népeüi feladatok: lakosság egészségi állapotának elemzése, egészségkárosítók felismerése,
azonosítása, megelőzési stratégia alkotása, egészségfejé, nevelés, közeüi feldatok, hatáskörök
- állami népeüi stratégiát Népeüi Program határozza meg, ogy fogadja el
- járványügyközig fertőző betegségek, járványok terjedésének megakadályozása érdekében, hatóság
NNK, területiként kormányhivatalok járványügyi intézkedéseket tehetnek egyénekkel és emberek
nagyobb csoportjával szemben, ellenőrzik azt pl védőoltás, szűrővizsgálat, elkülönítés, megfigyelés,
karantén, fertőtlenítés stb, megállapítják járványveszélyt v járványt
- nki szab: Nemzetközi Eüi Rendszabályok: WHO csinélta, információgyűjét kötelezettséget,
felhatalmazza WHO főigazgatóját nki közeüi-járványügyi szükséghelyzwet fennállásának eldöntésére,
járvánügyi ajánlások kibocsátása; megkövetelhető eüi dokumentumok, nemzeti hatóságok
közreműködése
- EUs feladatok hatáskörök: közeü: határozatok közös cselekvési programokról pl rák, AIDS elleni
küzdelem), járványügy: közösségi szintű felügyelet, Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Kp
eüi szolgáltató és beteg jogviszonya
- eü szolg: hatósági engedéllyel végzett eüi tevékenységek összessége, amit beteg a betegségek
megelőzése, meggyógyítása érdekében evsz igénybe
- eüi tev: erre feljogosított éltal végzett munkavégzés
- ellátás eüi tevékenységek összessége
- szolgáltatásra mindenki jogot szerezhet, aki rendelkezik feltételekkel, eü tevékenység személyhez
kötött: kell szakképzettség
- orvos-beteg jogviszony: beteg mindenki aki igénybe veszi szolgáltatást, pj jogviszony, megbízási
- betegjogok: ellátáshoz való jog, emberi méltósághoz való jog, kapcstartás joga, önrendelkezés joga,
téjékoztatáshoz való jog, ellátás visszautasítása, gyógyintézet elhagyása, orvosi titoktartáshoz való jog,
eü dokumentáció megismerési joga 9 db (eü dolgozóknak még bjogi védelemhez jog, szakmai
fejlődéshez való jog és köt
betegjogok érvényesítése
- közig: betegpanasz szolgáltató vezetőjéhez
- pj: felelősség hibás teljesítés miatt műhiba perek
- bj: foglalkozás körében veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, kuruzslás
- szakmai kamarai szab: etikai felelősség
eü ellátórendszer – progresszivitás elve
- alapellátás: háziorvos, házi gyeermekorvos, fogorvosi alapellátás, ügyelet, védőnői ellátás, iskolaeü,
foglalkozás eü alapellátás, otthoni szakápolás
- járóbeteg-szakellátás: ált és spec ellátások, ami nem igényel fekvpbetegellátást, speciális szaktudást
igényel
- fekvőbeteg-ellátás kórház, gyógyintézet, klinika, nappali kórház
eü szolgálzatók tulajdoni és működési formái
- köz v magántulajdon, költésgvetési szerv v közvállalkozás
- ellátás szervezője_ lehet kpi államig szerve, hhelyi-területi ök v egészségbiztosító
- eü közszolg-t állampolgári jogon járó ellátás esetén fizetheti TB biztosító nélkül
egészségbiztosítás
- jogosultak: kötelező biztosítás, vannak akik fizetik azoknak jár minden és akik nem akik csak eü
szolgáltatásra jogosultak
28. A kulturális igazgatás funkciói; ágazatai.
29. A kulturális igazgatás intézményrendszere, a kulturális örökség védelme.
30. A közgyűjtemények igazgatása.
kulturális ig
- emberi együttműködés során keletkező tevékenység, amely biztosítja közös, kultúrához kapcsolódó
célok elérését, ehhez szükséges személyi tárgyi feltételeket, kulturális célok elérése érdekében
együttműködő szervek, személyek tevékenységének összhangját
- minisztérium hatásköre, 19 századtól van
- két fő területe oktatásügy és kulturális ügy
- kulturális jog: komplex jogág, több tv, alkotmányos alapja közművelődéshez való jog,, tudományos
kutatás és művészeti alkotás szabadsága, egészséges környezethez való jog
kulturális örökség védelme
- kulturális ig spec része, Kötv
- igazgatása során feljogosított szervek hatás és illetékességi körükbe tartozó ügyekben a múlt
pótolhatatlan, kiemelkedő művészeti-történeti értékű örökségének megóvása érdekében részben
magát az államot, részben kivülálló személyeket érintő döntéseket hoznak – tiltások, kötelezések,
korlátozások, feltételek,
- Európa Tanács: nki dokumentumok, Európai Kulturális Egyezmény, Régészeti örökség védelméről
szóló európai egyezmény
- UNESCO: célja emgkönnyíteni és elősegíteni múlt értékeinek megőrzését
- EU: csak ingó kulturális javakat védi, azok kivitele EGK rendelet
- kulturális örökség: ingó v ingatlan dolog, amely történeti, művészeti, etikai v esztétikai értékkel bír,
elsősorban nem használati értéke v gazdasági haszna miatt kiemelkedő, hanem egyedisége,
eredetisége, pótolhatatlansága miatt, kettős jellegű: közkincs és tulajdonjog tárgya
- örökségvédelem nem kizárólagos, más védelmeket nem érint
- Kötv alapelve: védelem érdekében köz és magáncélú fejlesztéseket védelemmel összhangban kell
megvalósítani
- irányítási, felügyeleti, összehangoló feladatok: Miniszterelnökség
- régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcs feladatok Belügyminisztérium
közgyűjtemények
- önálló ágazat 1997 Mtv
- két köre: muzeális intézmények, levéltárak (közgyűjtemény a kép és hangarchívum is)
muzeális intézmények ig: múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények, közérdekű muzeális
kiállítóhelyek
- jogi és természetes személy alapíthat
- múzeum: kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeiből álló muzeális intézmény,
feladata kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése,
restaurálása, tudományos feldolgozása, publikálása, kiállításokon bemutatása.
könyvtárak és levéltárak ig
- állam és ök feladata
- települési és megyei könyvtári ellátás biztosítása helyi ök feladata, nyilvános könyvtár működtetése
- levéltár: maradandó értélű iratok tartós megőrzése, levéltári feldolgozása, rendeltetésszerű
használata érdekében létesített intézmény, típusai: közlevéltár és nyilvános magánlevéltár (közlevéltár
kiválogatja és közreműködik védetté nyilvánításában maradandó értékű magánokiratokat, szakszerű
kezelésére szaktanácsot adhat,)
- levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyag ált levéltárak illetékességi
körébe tartozik
- tv létesíthet levéltárat
- ök testülete, hivatalai, intézményei levéltári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat
létesíthet, köztestület, közalapítvány, közfeladatot ellátó egyéb szerv is
- közlevéltárak: közlevéltár anyagában történő történeti kutatás célját szolgálják, ott őrzött iratok
megtalálhatók legyenek
közművelődés kulturális igban
- AT-ből levezethető
- állam biztosítja minendkinek: általános és mindenkire kiterjesztett ingyenes és köt alapfok,
középfok, felsőfokú oktatással képességeik szerint, anyagi támogatással
- állam és ök feladat
- alapszolg megszervezése ök feladat, helyszínt biztosítja
- alapszolg foylamatos biztosítása közösségi színtéren, közművelődési intézménnyel biztosítható,
ezeket ök, társulása, állam, egyhát, egyéb szervezet, v magánszemély közművelődési megállapodás
keretében tartja fenn
- területi szintetn miniszter gondoskodik támogatások koordinálásának működéséről
31. Az oktatási igazgatás szervei, állami és önkormányzati feladatok
32. A közoktatás-köznevelés
- közoktatás ezeréves, állami felügyelet alá XVII. sz, XVIII. sz tankötelezettség, XX. sz kiteljesedett,
intézményrendszer fenntartása, emberi jogok és alapvető szabadságok védelme: oktatáshoz való jog,
Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nki Egyezségokmánya művelődéshez való jog
oktatáshoz való jog nki és eus szabályozás
- nki egyezmények: oktatáshoz és művelődéshez való jog 2. gen gazdasági, kulturális, szociális jog,
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mindenkinek joga van neveléshez, állami oktatás kötelezése
- Eu: Alapjogi Charta, Maastrichti Szterződés, EUMSZ – megosztott hatáskör, támogató, összehangoló
v keig intézkedéseket hozhat
- EU célja európai dimenzió fejlesztsése oktatásban, leginkább tagállamok nyelveinek oktatása,
terjesztése által
Közoktatás
- Abszolutizmus, Mária Taerézia 1777 Ratio Educationis közoktatás államosítása, II. József 1806 II.
Ratio Educationis
- kiegyezés után 1868 első népoktatási t, 1908-től ingyenese a közoktatás, 1929 Klebelsberg Kunó
8osztályoz népiskolák
- 2. vh: 1945-től ma is működő 8 osztályoz általános iskolák, tankötelezettség 6-14 1951., 1962 oktatás
rendje, alapfokú, szakmunkás, közép és felsőfokú oktatás
- 1985 oktatási tv I.: meghatározta rendszeri alapelveket, a rendszer intézményeit,
- 1993 ioktatási tv, közép és felsoktatás szétválasztása, közoktatási tv Kotv,
- közoktatás: óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés, fenntartása állami feladat,
de más is alapíthat intézményt
- ök feladata óvodai nevelés és ált iskolai oktatás megvalósítása, megyei ök feladata középiskolai,
szakiskolai, kollégiumi ellátás biztosítása és más feladatok ellátása
- Kotv: tankötelezettség. 6-16, alapelv h oktatás köteles tiszteletben tartani szülő választását vallással
kapcs, oktatás-nevelés nyelve magyar
- nevelő, nevelő-oktató intézmények: óvoda, ált iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola,
alapfokú művészet-oktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelés-oktatás
Oktatás alkotmányi szintű szab: At oktatáshoz való jog, szülkők joga h megválasszák gyermek
nevelését, középfokú oktatás ingyenes
közoktatás- köznevelés tv 2011. évi CXC. tv Nktv
- köznevelési alapfeladatok ellátása állami feladat, óvodai kivétel, az települési ök,
- feladatokat állam intézmény alapításával és fenntartásával, v egyházi v magánintézmény
fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el
- intézményt állam, nemzetiségi ök, egyházi jogi személy, más szervezet v személy alapíthat és tarthat
fenn, óvodát ök is, vallási semlegesség állami-ök intézményekre vonatkozik
- minden intézmény jogi személy, amely szervezetileg elkülönült fenntartójától, önálló költségvetése
van, kivétel: tankerület és állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmények,
nyilvántartásba bejegyzéssel jönnek létre
köznevelési int fenntartása
- ök már nem tarthat fent iskolát
- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK, korm rendelet 2012, oktatásért felelős miniszter
irányítása alatt működő kpi hivatal, kpi szervből és területi szervekből áll, járási szinten tankerületek
és megyeközponti tankerület, amely élén tankerületi igazgató, 2020-tól középirányító szerv lett, járási
szintnél nagyobb kerületekkel 59 db
- tankötelezettség: alsó korhatár adott gyermek fejlettsége és életkora számít 6-16. lehet iskolába
járás v oktatási hivatal engedélyével magántanulóként
köznevelési intézmények
- óvoda 3-6, nevelés, Óvodai nevelés országos alapprogramja
- ált iskola, 4-8 év általában 8, alapfokú végzettség
- gimnázium 4,6,8, általános műveltséget megalapozó, érettségire, felsőfokú iskolai tanulmányokra
felkészítő oktatás-nevelés, középfokú végzettség
- szakgimnázium céljai szamai érettségire felkészítés, szakirányú munkába állásra felkészítés,
- alapfokú művészeti iskola: művészi képességek kibontakozása, eflkészítés szakirányú oktatásra,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű gyermek esetében
- többcélú intézmény: típusokat egyesíti
jogállás
- önálló közintézeket szakmai tekintetben
- döntenek SZMSZről, házirendről, pedagógiai programról (óvodában házirend: gyermeki jogok és
kötelezettségek gyakorlása, óvodai életrend, iskolai és kollégiumi: tanulói jogok és kötök végrehajtása,
elvárt viselkedés szabályai
- pedagógiai program: nevelő-oktató munka rendje, nevelőtestület fogadja el, intézményvezető
hagyja jóvá
- fenntartói irányítás: elkülönül szakmai irányítástól, fenntartás
köznevelési intézmények belső igazgatása
- tanulók kötelezettsége: közösséget hozhatnak létre: diákkör: nevelés-oktatás közös tevékenysége
megszervezése diákök érdekképviselet
- pedagógusok és alkalmazottak: közalkalmazotti v munkaviszony, megbízási csak óraadókkal, állami
intézményben cvsak közalkalmazott, pedagóguséletpálya-modell, előmeneteli rendszer, Nemzeti
Pedagógus Kar köztestület
- intézményvezető: alkalmazási feltételek Nktv. határozza meg, tankerületi kp által fenntartott
köznevelési intézmény vezetőjét oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre, másban csak
egyetértése kell, s fenntartó bízza meg és gyakorolja mttói jogokat, vezető felel szakszerű és tves
működésért, gazdálkodásért, szabáylzatok elkészítéséért, pedagógiai munkért
- nevelőtestület: legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerv, hatásköre nevelés-oktatás,
működéssel kapcsolatos döntés, más kérdésben véleményezés, javaslattétel, döntése kiterjed: SZMSZ,
pedagógiai program, éves munkaterv, házirend elfogadása, tanulók magasabb évfolyamba lpése
- szakmai munkaközösség: min 5 pedagógus hozza létre, max 10 közösség db lehet egy intézményben
- szülői szervezet: óvodábab, iskolában, kollégiumban hozható létre, jogkéreb szülői jogok
érvényesítése, kötelességük teljesítésének elősegítése, intézmény működését, munkáját
véleményezés
-iskolaszék: iskolában, nevelő-oktató munka segítése, együttműködés előmpzdítása
-intézményi tanács: iskola, helyi közösségek képviselete
tanulói jogviszony
- felvétellel keletkezik, óvodavezető, iskolaigazgató dönt róla, feltételeit meghatározza maga az iskola
- megszűnik átvétellel, utolsó évfolyam elvégzésével, v kimaradással ha erről tanuló nyilatkozik,
megszüntetés max 16 év után lehet, igazolatlan mulasztással, kizárással is megszűnhet
- fegyelmi és kártérítési eljárás: ha tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi
büntetés érdekében pl megrovás, szigprú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése,
megvonása áthelyezés más osztályba stb, károkozás esetén Ptk szabályai szerintiu helytállás,
minimálbér 50% max, szándékosnál 5havi
- jogorvoslatok: gyermekkel szembeni írásbeli döntés ellen tanuló v szülő 15 napon belül eljárást
indíthaat, kivéve magatartás, szorgalom, tanulmányok értékelése, minősítése, fenntartó bírálja el
közoktatás állami irányítása
- kormány hatásköre: tv előkészítése, Nemzeti Alapterv elfogadása
- oktatásért felelős miniszter: oktatás ágazati irányítása, nevelés-oktatás ell, értékelése OH
közreműködésével, felügyeli információs rendszerek működését
- Oktatási Hivatal (OH): miniszter köznevelési feladatkörét látja el rendelet alapján, országos
illetékesség, nincs területi szerve, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szervezése, hatósági
feladatok, szakmai irányítás, országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék vezetése,
engedély kiadása, éves jelentés munkáról miniszternek
33. A felsőoktatás rendszere. A szakképzés.
- gyorsan változik, nagy elvárások miatt szükséges állami beavatkozás
- szabályozás rendszere: sok soft law felsőoktatási autonómia biztosításáért (belső normák,
szabályzatok), alapját AT X-XI. cikke jelenti (fejlődéshez való jog és autonómia alapja) Nftv
felsőoktatási autonómia
- felősoktatási ig legfontosabb, legérzékenyebb része intézmények autonómiája
- régen gondolkodás szabadságának biztosítéke
- ENSZ Gazdasági, Szociális és Kult Jogok Nki Egyezségokmánya, Bolognai Nyilatkozat, Magna Charta
Universitatum alapelve, AT is biztosítja
- 3 része van: szervezetalakítási, működési, gazdálkodási
- magva tanszabadság, tudományos élet szabadsága
felsőoktatási ig szervei
- OGY: meghatározza jogalk legfontosabb elemeit, elfogadja NFTV, tv-ket, elismeri felsőoktatási
intézményeket
- közt elnök: felsőoktatásért felelős miniszter javaslatára nevezi ki egyetemi tanárokat, rektorokat
- kormány: kormányzati politika meghatározása, stratégiaalkotás, jogalkotás, létrehozhat irányító
szervet
- miniszterek: oktatásért, de inkább felsőoktatáért felelős miniszter, származékos jogalk, ágazati
irányítás: tevékenység és igazgatás, felsőoktatás-szervezési feladatok, felsőoktatás-fejlesztés, tvességi
felügyelet, egyedi döntések
oktatási hivatala
- felsőoktatási miniszter iránytja, közhiteles nyilvántartás, hatósági engedélyezés, hatósági ellm
végzettségek elismerése, szervezési tev,
igben közreműködő szervek:
- felsőoktatási szférea képviselői, államig hatáskörök
- Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság: tudományos minőség ell, biztosítása, értékelése,
országos szakértői testület
- Magyar Rektori konferencia: felsőoktatási intézmények képviselete, érdekképviselete
- Országos Doktori Tanács: felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökeiből álló testület,
állást foglal doktori képzéssel, fokozatadással kapcs
- Felsőoktatási Tervezési Testület: fejlesztésben működik közre
- Hallgatói érdekképviseleti szervek: HÖK, DOSZ (doktor), Országos Tudományos Diákköri Tanács
Fenntartói irányítás
- ua szabályozás bárki is a fenntartó
- ell fejlesztési tervet, költségvetést
- megvizsgálja szmsz-t, szakmai irányítás
- gyakorolja mttói jogokat
- irányítás nem sértheti autonómiát
felsőoktatási intézmény
- csak itt végezhető felsoktatási tevékenység
- oktatás, tudományos kutatás, művészeti alkotótev
- legnagyobb fenntartó állam, de lehet ergyház, nemzetiségi ök is
- gazdasági társaság, jogi személy, hazai székhely
- külföldi intézmény is lehet, ha az külföldön elismert
- tevékenységét OGY állami elismerése után kezdheti meg, kell OH működési engedély és
nyilvántartásba vétel, visszavonással megszűnik
- állami elismerést kaphat, ha rendelkezik szükséges feltéelekkel, válaszható képzési szerkezeben,
legalább 2 képzést, tudományterületen min 4 szakon alapképzést, alap és mesterképzés, alap és
mesterképzés és doktori képzés, doktori és mester
- egyetem v főiskola
- viszzavonás: megszüntetése feltételeit bíróság megállapítja, fenntartü megszűnik v joga megszűnik,
joggyakorlással felhagy
- vezető testülete szenátus: élén rektor, tagja oktatók, kutatók lehetnek, választják őket
- maga határozza meg szmsz-t
finanszírozása, vagyongazdálkodás
- sokcsatornás: legfontosabb fenntartói támogatás, állami támogatás, pályázati úton adható
támogatás, egy része szabadon felhasználható, másik része kötött
felsőoktatási képzések rendszere
- felsőfokú végzettség, szakképzettség szerezhető.
- bolognai típusú
- alapképzés: alapképzés és szakképzettség szerezhető, min 6 max 8 félév
- mesterképzés: mesterfokozat, min 2 max 4 félév, 2. képzési ciklus
- osztatlan: mesterfokozat, ha legalább 300 kredit max 360, 10, max 12 félév
- doktori: 3, képzési ciklus, 6 félév, doktori fokozat
hallgatók
- jogviszony: maygar állampolgár állami ösztöndíjjalé v részösztöndíjjal támogaatott v önköltséges
képzésben
- beiratkozással jön létre, felvétellel v átvételle, teljesítmény alapján rangsorolás
- megszűnése: hallgató akarata, intézmény döntése
- tanulmányok költségviselése: ösztöndíj, részösztöndíj, önköltség
34. Kormányzati döntés előkészítés és koordináció az uniós ügyekben.
35. Sportigazgatás.
- sport: meghatározott szabályok szerint, szabadidő eltöltéseként kötetlenül v szervezett formában,
illetve versenyszerűen végzett testedzés v szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai és
szellem erőnlét és szellemi teljesítóképesség megtartását, fejlesztését szolgálja
- Európai Sport Charta: sport minden olyan fizikai tev, amelynek célja esetenként v szervezett
formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése és fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, v
különböző szintű versenyeken eredmények elérése
- szolgáltatás is, pénzt adnak h sportolás létrejöjjön
- sportoló: természetes személy, aki sporttevékenységet végez
- állami sportig XIX. sz második fele, alulról szerveződő piramis, alján egyesületeke, ezek területi
sportszövetségekbe tömörülnek, majd kontinentális, világméretű szervezetek, többnyire sportonként
van ez
- van horizontális ernyőszervezet is, nemzeti olimpiai bizottságok, Európai Nem-kormányzati
Sportszervezetek Szövetsége és tetején NOB
nki modellek sportigben
-hagyományos modellek:
amerikai: piacközpontú, állam szerepe másodlagos, együttműködés alapvető szabályait határozza csak
meg, gazdasági szféra finanszírozza, szórakoztatóipar része
európai: sport elsődlegese, közösségösszetartó erő mellett, egészség megőrzése kpban, állam szerepe
támogató-szabályozó, csak élsportok szórakoztatóipar része,
- ök feladatellátás hagyományos modelljei
településközpontú modell: ha területi ök feladat és hatásköre szűkös magyar is ilyen
regionális modell
Eu és sport: 1991 AZ EU és a sport közlemény, Európai Sportfórum (Bizottság tanácsadója), Fehér
könyv a sportról 2007 Bizottság, Lisszaboni Szerződés
- harmonizációs tilalom EUnak
sportjog
- normatípusai: sportra vonatkozó állami jogszabályok (szakjogi jelleg, feltételek, garanciák),
szakszövetségi magatartási és szervezeti előírások (állami normák keretein belül jönnek létre) sport
játékszabályai
- ez a 3 együtt lex sportiva, együttesen érvényesülnek – társszabályozás, amely állami, piaci és egyéb
szereplők együttműködésére épül
- állami sportjog vegyes szakjog
Sportig
- xix. sz utolsó harmada, második generációs jogokkal együtt kezdődött, testnevelésről szóló 1921 tv,
1948, 1996 sporttörvény, 1998 sportig tv
- funkciói:
1. kulturális fejlődés elősegítése, sport anyagi feltételeinek megteremtése, szolgáltatásnyújtás és szab,
2. testkultúra nki, országos, helyi értékeinek, hagyományainak védelme
3. nki eredmények, sikerek politikai hatásának erősítése
4. társadalmi esélyegyenlőség elősegítése
- feladatai: közfeladatok: infrastruktúra kialakítása, sporttev közvetlen és közvetett támogatása,
közszolgáltatások nyújtása, testnevelés és sporttev tervszerű fejlesztése, elterjesztése, ehhez
intézmények létrehozása, hatósági feladatok ellátása
- közig sporttal kapcs tevformái: 1. jogalk: sporttev feltételeinek megteremtése, 2. hatósági
jogalkalmazás 3. összehangolás, szervezés, 4. intézmények fenntartása, szolgnyújtás, 5. finanszírozás:
pénzügyi tám jogosultság támogatására, szakmai tervek finanszírozására (sportszervezetek, -
szövetségek, helyi ök, sportköztestületek) sport és sportfeladatok támogatása (utánpótlás-nevelés.
iskolai, diák, egyetemi-főiskolai, szabadidő, fogyatékosok sportja)
Magyar sportig területei
- sportrendészet: közhiteles nyilvántartást vezet, sportpolitikáért felelős miniszter működteti Nemzeti
Sportinformációs Rendszert
- kiemelten közérdekű sportberuházásokkal összefüggő ig feladatok: tv v kormrend kiemelten
közérdekű sportberuházássá nyílváníthat közfeladat ellátásával összefüggő, kiemelten fontos
közérdekű cél megvalósítására irányuló beruházást, ezzel kapcs különleges hatósági feladatok
- doppinggal kapcs ig feladatok: területért felelős miniszter feladat és hatáskörében ellátja tiltott
szerek és módszerek használatára vonatkozó haza és nki rendelkezések betartásához szükséges
feladatokat, megállapodást köt doppingellenes szervezet feladatait ellátó szervezettel – Magyar
Antidpping Csoport Kft.
sportig szereplői
- OGY: tvalkotás, határozatok, folyamatos ell végrehajtását
- Kormány: kialakítja sportstratégiát, javaslatot tesz ogynek jogalkra, meghatározza sport állami tám
felhasználását, előkészítihatáskörébe tartozó nki szerződéseket, sportrendezvények emgtartására
pályázást, jelentkezést, garanciát vállal megrendezésre
- Sportpolitikáért felelős miniszter: irányítás, szabályozás, ell, Sportért Felelős Államtitkárságon
keresztül látja el feladatait
- MOB: Magyar Olimpiai Bizottság, félcivil szervezet, olimpiákkal foglalkozik, mellette máködik a
Magyar Paralimpiai Bizottság, Nemzeti Versenyport Szövetség, Nemzeti Diák-, Hallgatói és
Szabadidősport Szövetség
- EMMI támogatás elosztása, egycsatornás irányítási rendszer
Civil sportig szereplői
- sportszervezetek: sportegyesületek, -vállalkozások, -iskolák, utánpótlás nevelés fejlesztését végző
alapítványok
- sportszövetségek: meghatározott sporttev körében versenyek szervezése, tagok érdekvédelme,
nekik szolgnyújtás, jogi személyiségegel és ökval rendelkező egyesület
- MOB: NOB által elsimert nemzeti olimpiai bizottság, közfeladatokat is ellát
- Sport Állandó Választóbizottság: vitarendezésui fórum, MOB keretein belül működik, országos
- Nemzetközi Sport Döntőbizottság: sport jogvitáinak eldöntése, nki, általános eljárás, fellebbezési
fórum Választóbizottságnak
ÖK sportigben: együttműködik helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja, működteti
tulajdonában álló létesítményeket, támogatja iskolai testnevelés és sporttev gyakorlása feltételeinek
megteremtését
- megyei és fővárosi: segíti területén sportszövetségek működését, közreműködik szakemberek
képzésében továbbképzésében,, segíti rendezvények lebonyolítását, közreműködik népszerűsítésben,
felvilágosításban, sportorvosi tevékenységet biztosításában
36. Versenyigazgatás Magyarországon és az Unióban
- verseny a kapitalizmus része, fejlesztést és költségek csökkentését ösztönzi
- versenyszabályozás: védi vállalataktól a versenyt, a versenyszabályok érvényesülését
- Európai Szén és Acélközösség állapít meg versenyszabályok, EZ gazdasági alkotmány pillérévé vált
- versenyigazgatás helye: polgári, közig, bj is
igényérvényesítés
- tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás esetén sértett fél egyedileg azonosítható, ezért
bírói út lehetséges
- versenykorlátozó megállapodás, erőfölénnyel visszaélés és összefonódás hatásainak értékelése:
közjogi, hatósági igényérvényesítés, mert közérdeket sért az áll jogvédelem alatt (nem azonosítható
egyedileg)
- versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban: BTK
- Courage-ügy EuB_ versenyszabok megsértése – kártérítés és jogsértéstől való elrettentés
- USAban büntető kártérítés
vállalati versenyszabályozás EUban
- 3 terület: versenykorlátozás joga (piaci hatalomra törő összefogást megelőzése), természetes piaci
hatalom elleni eszközök (ex post jellegű magatartásszabályok), ex ante struktúrakontroll ( piaci
hatalom kialakulásának megelőzése)
- EU egyik alappillére verseny, vállalati versenyjog legközvetlenebbül érvényesülő jogterülete,
Bizottság mint EU versenyhatóság felléphet versenyjoogot sértő magatartással szemben, de EU
versenyjogot nemzeti versenyhatóságoknak is kötelező alkalmazni
- versenyjog forrása EUMSZ versenykorlátozó megállapodás tilalma, erőfölénnyel visszaélés és
összefonódás
- tagállamok szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak
EU versenyjog alkalmazási kritériumai: ha megállapodás v magatartás sérti tagállamok közti
kereskedelmet
- ennek tényezői: tagállamok közti kereskedelem (min 2 tagállamot érint, határokon átnyúló
kereskedelmet), érintettség (valószínűsítés elégséges szintje és objektív ténybeli és jogi körülmények
alapján megállapodás vagy magatartás ténylegesen v potenciálisan közvetlenül v közvetve
befolyásolja tagállamok közti kereskedelmet) és érzékelhetőség (mennyiségi kritérium, felek piaci
helyzetétől függ, nem érinti kereskedelmet, ha felek együttes piaci részesedése nem éri el az 5%-ot
vagy érintett szállítók összbevétele nem éri el a 40 millió eurót.
- Bizottságnak van joghatósága összefonódás értékelésére, ha érintett vállalkozások világméretű
forgalma meghaladja 5 milliárd eurót és érintett vállalkozások közül min 2 mindegyikének teljes
közösségi szintű forgalma meghaladja 250 millió eurót, kivéve ha annak több mint 2/3-át 1 és
ugyanazon tagállamban éri el.ú
- versenykorlátozó megállapodások tilalma: jogharmonizáció érvényesül, nem hozható EUval
ellentétes d9ntés
Gazdasági Versenyhivatal GVH
- Mo-n közhatalmi igényérvényesítő eszköztár alkalmazása GVH feladata
- autonóm kpi államig szerv
- kormányzati gazdaságpolitika része, de kormánytól független
- autonómia biztosítékai: anyagi (kpi költségvetés szerkezeti rendjében önálló ejezet, költségvetésére
vonatkozó javaslatokat, költségvetésének végrehajtásáról beszámolót maga állítja össze, kormány
változtatás nélkül terjeszti be ogynak) intézményi (nem érvényesül kormány szervezetalakítási
szabadsága, elnöke OGYnak számol csak be, Kormány ülésén tanácskozási joggal jelen lehet ha GVH-t
érintik) személyi (elnök és helyettesek 6éves, ciklusokon átívelő megbízatása van, GVH tagjait elnöke
indítványára közt elnök nevezi ki, csak tvnek vannak alárendelve, szigorú felmentési szabályok, csak
közt elnök, szigorú összeférhetetlenségi szabályok)
- feladat és hatásköre: versenyfelügyelet, versenybarát jogi környezet kialakításának támogatása
(versenypártolás) és mo-i és regionális versenykultúra fejlesztése
versenyfelügyelet: EUs és magyar versenyjog alkalmazása, üzleti döntések tisztességtelen
befolyásolása, versenykorlátozó megállapodások utólagos, erőfölénnyel való visszaélés utólagos
vizsgálata, kartellek felderítése, összefonódások előzetes engedélyezése, engedély nélküli
összefonódás utólagos értékelése
- hatásköre piaci magatartásokra terjed ki, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra
- érintettség megállapításának szempontjai: alkalmazott kereskedelmi gyak kiterjedtsége (földrajzi,
érintett üzletek jogsértés időtartama, kommunikáció eszközének jellege, jogsértéssel érintett áru
mennyisége) jogsértésért felelős vállalkozás mérete nettó árbevétel nagysága alapján
- érdemi érintettség vélelme, ha: kereskedelmi gyak országos médiaszolgáltatást végző
médiaszolgáltatón keresztül valósul meg; kereskedelmi gyak országosterjesztésű időszakos lap v
legalább 3 megyében terjesztett napilap útján valósul meg; fogyasztók közvetlen megkeresése
legalább 3 megye fogyasztói felé valósul meg; áru eladásának helyén eladásösztönző kereskedelmi
gyak min 3 megyében megszervezésre kerül
Versenypártolás: véleményezi feladat és hatáskörét érintő, továbbá versenyt korlátozó v verseny
feltételeit befolyásoló, vmint árakra v értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmazó
szabályozási koncepciókat, jogszabtervezeteket, ök rendeleteket kivéve, azt jegyző kezdeményezheti
versenykultúra fejlesztése: társadalmi elfogadottság, vállalkozók jogkövető magatartása,
versenybarát, tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztossító szabályozás a célja
- OECD-vel együttműködve
GVH szervezete: országos illetékesség, nincs területi szerv, versenyfelügyeleti hatáskör megoszlik két
elnökhelyettes közt (egyik felügyeli tényállás feltárásával foglalkozó szervezeti egységeket, másik
Versenytanács elnökeként szervezi annak munkáját), elnöknek nincs erre közvetlen hatásköre
- vizsgálók: vizsgálatot végző köztisztviselők, szakirányú felsőfokú végzettség
- Versenytanács tagjai: szakirányú felsőfokú végzettség,