Zh kérdések

1. Gyermekvédelmi alapellátás és szakellátás funkciói

A gyermekvédelem kettős funkciója: Megelőző, preventív gyermekvédelem: a gyermek családban
történő nevelkedésének segítése (pénzbeli és természetbeni támogatások nyújtása, gyermekjóléti
alapellátások megszervezése, elsősorban a szociális munka eszközrendszerével igyekszik megelőzni,
ill. megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét.) pl: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
gyermekétkeztetés, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, gyermekek
napközbeni ellátása (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, alternatív napközbeni ellátások,
tanoda stb.) gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek- és családok átmeneti
otthona) Biztos Kezdet Gyermekház, gyermekjóléti szolgáltatás (család- és gyermekjóléti szolgálat,
család- és gyermekjóléti központ) - ALAPELLÁTÁS

Problémakezelő, korrektív gyermekvédelem: SZAKELLÁTÁS - a családjukból kiemelt gyermekek

számára nyújt családpótló ellátást, helyettesítő védelmet. (gyermekvédelmi gondoskodás körébe
tartozó hatósági intézkedések, otthont nyújtó ellátások.) területi gyermekvédelmi szakszolgálat,
otthont nyújtó ellátás (nevelőszülő, lakásotthon, gyermekotthon) utógondozói ellátás

2, Jelzőrendszer feladata, célja:

A jelzőrendszer működtetéséért felelős intézmény – a település család és gyermekjóléti szolgálata.
Család és gyermekjóléti konkrét feladatai: egyrészt: veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer
megszervezése és működtetése a településen, másrészt: a veszélyeztetettséget előidéző okok
feltárása, ezek megoldására javaslat készítése, szolgáltatások szervezése, biztosítása a
veszélyeztetettség megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében, harmadrészt: a szereplők
(jelzőrendszeri tagok) közötti együttműködés megszervezése.

Jelzőrendszer tagjai: köznevelési intézmények, rendőrség, javítóintézet, gyermekjogi képviselők,

egészségügyi szolgáltatók. Ők kötelesek: jelzéssel élni veszélyeztetettség, vagy annak gyanúja esetén,
krízishelyzet esetén hatósági intézkedést kezdeményezni, egymással együttműködni a
veszélyeztetettség megszüntetése, ill. megelőzése érdekében, egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Veszélyeztetettség v. gyanúja esetén kötelesek a család- és gyermekjóléti
szolgálatot/gyámhatóságot/rendőrséget/ írásban, jelzőlappal tudatni. Észlelő és jelzőrendszer
tagjaival együttműködés: jelzés-jelzés fogadás folyamata, esetkonzultáció, esetmegbeszélés,
esetkonferencia, szakmaközi megbeszélés, éves gyermekvédelmi tanácskozás.

3, Esetleírás: milyen szempontoknak kell megfelelnie a gyermek

elhelyezésnél?
Az elhelyezési szolgálat foglalkozik azzal, hogy a gyermeket hova helyezzék el, a tartós gondozási hely
kijelölése céljából – a szakértői véleményben javasolt elhelyezési formának, típusnak, a gyermek
szükségleteinek leginkább megfelelően, (az üres férőhelyek függvényében) – előzetes egyeztetést
folytat a gondozási helyekkel, javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezés esetén, valamint
nevelésbe vételi eljárás során a gondozási helyre (befogadás- ideiglenes gondozási hely) szükség
szerint tervezési megbeszélést hív össze a gyermek számára legmegfelelőbb gondozási hely kijelölése
érdekében – illesztés, elkészíti az elhelyezési javaslatot és tervet, melyet megküld az illetékes
gyámhivatalnak, gondozási hely képviselőjének és a kijelölt gyermekvédelmi gyámnak.
Gondozási hely meghatározásának alapelvei:

12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni (12 év felett lehetőség szerint) főszabálytól
eltérni csak kivételes esetben lehet (testvérek együttes elhelyezése, a gyermek tartós betegsége,
fogyatékossága, ill. egyéb ok pl. férőhely hiány) prioritást élvez a családias elhelyezés (nevelőszülő)
megállapított szükségletnek megfelelő elhelyezés (normál, különleges, speciális)

Egyéb szempontok: gyermekközösségbe való beilleszthetőség (nem, életkor, személyiség jegyek stb.)
nevelési, gondozási környezet, szükségletnek megfelelő infrastruktúra közelsége (eü. ellátás, oktatási
intézmény, képességfejlesztés stb.) vérszerinti családdal, testvérekkel való kapcsolattartás,

Normál szükséglet – normál, átlagos ellátás, különleges szükséglet – különleges ellátás (tartósan
beteg, fogyatékos v. életkora miatt sajátos szükségletű gyermekek részére), speciális szükséglet –
speciális ellátás (súlyos pszichotikus tüneteket mutató, súlyos disszociális tüneteket mutató és
pszichoaktív szert használó gyermekek, fiatalok részére), valamint, Utógondozói ellátás keretében
lakhatást és szükség szerinti további ellátást biztosít azon nevelésbe vételből kikerült fiatal
felnőttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte.

Objektív akadályai az elhelyezésnek: pl. Testvéreket nem tudják együtt elhelyezni valamelyik fenti
okból kifolyólag, nagy a távolság, kor, nem stb.

4, Milyen szerepet tölt be a gyám?

Feladataik: részt vesznek a gyámhivatalok által tartott elhelyezési tárgyalásokon; közreműködnek a
gyermek egyéni elhelyezési tervének és az egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében; a
gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen kapcsolatot tartanak a
jogszabályban meghatározott rendszerességgel; kapcsolatot tartanak a szülőkkel, és figyelemmel
kísérik, szükség esetén elősegítik a gyámhivatal határozatában előírt kapcsolattartás megvalósulását;
kapcsolattartás hiányában, illetve ha az nem felel meg a gyámhivatal határozatában rögzítetteknek
javasolja a kiskorú örökbe fogadhatóvá nyilvánítását; a gyermek, gondozási helyről történő engedély
nélküli távozása esetén együttműködik a gondozási hely képviselőjével; a kiskorú súlyos
veszélyeztetése esetén haladéktalanul intézkedik; szükség esetén kezdeményezi a kiskorú gondozási
helyének megváltoztatását.

Törvényes képviselet körében: eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a
gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási
engedélyének meghosszabbítását, törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő
egészségügyi beavatkozásokhoz; eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának,
magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében, képvisel a gyermeket hatósági és
bírósági ügyeiben; ellátja a vagyonkezelői feladatokat, kezeli a kiskorúak készpénz-, ingó és
ingatlanvagyonát.

5, Nevelőszülői ellátás
Nevelőszülővé válás: alkalmasság (eü., pszichológiai, életkörülmények, lakókörnyezet)- alkalmassági
vizsgálat, bemeneti képzés (felkészítő tanfolyam), később folyamatos képzés, továbbképzés,
működési engedély, engedélyezett férőhelyszám (max. 6) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,
saját otthonában, családjában nyújt teljes körű ellátást, valóban „0-24 órás szolgálat”, gondoskodás,
biztonság, stabilitás, kötődés.

Nevelőszülő munkájának segítése: működtető (szolgáltatások nyújtásával, képzések,

továbbképzések biztosításával),
nevelőszülői tanácsadó (közvetlenül, tanácsadással, mentorálással a napi nevelési feladatok,
problémák megoldásában, kezelésében),

Problémák és dilemmák a nevelő szülői ellátásban: nevelőszülővé válás motivációja, a bemeneti

szűrés dilemmái, a rendszerben rejlő ellentmondások, megkérdőjelezhető alkalmasság (a
bemenetkor és a működés során), felkészítés és a folyamatos szakmai támogatás hiányosságai,
illesztési problémák, „túlvállalás”, mint rendszerprobléma, nehéz helyzetek, konfliktusok
kezelésének nehézségei, megküzdési stratégiák hiánya

Következmények: a gyermek egészséges fejlődéséhez, képességei kibontakoztatásához a feltételek

nem minden esetben adottak (tárgyi, lakókörnyezeti feltételek, települési infrastruktúra, elérhető
szolgáltatások, nevelőszülő személyisége stb.) gyakori, egyre növekvő mértékű gondozási hely
módosítási kérelem a nevelőszülők részéről (a gyermek hibáztatása a nevelési „kudarcért”), nem
megengedett nevelési módszerek alkalmazása (elhanyagolás, érzelmi, fizikai bántalmazás, szexuális
zaklatás), a gyermek újra és újra traumatizálódása, bizalomvesztés, kötődési képtelenség,