Gazdasági ismeretek

Az államháztartás központi
Az államháztartás felépítése, alrendszerei
és az ellátott közfeladatok
Államháztartási törvény
Célja:
a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési
feltételeit
Államháztartás
Állami pénzügyek Közösségi pénzügyek Kormányzati pénzügyek

Public finance
 Állam
„Állam… akkor keletkezik, ha az egyén már nem önellátó,
hanem sok mindenre szüksége van.”
(Platon)
„Az állam én vagyok.” (XIV. Lajos)
„… kereskedelem és ipar fokozatosan rendet és jó
kormányzatot hoz…” (A. Smith)
„Az adó végül is nem más, mint az a díj, amit azért fizetünk,
hogy szervezett társadalomban élhetünk.”
(F. D. Roosevelt)

Forrás: ?
A jóléti állam
Olyan gazdasági-politikai modell, ahol az állam felelősséget vállal az
állampolgárok jólétéért (jó egészségi állapot, korszerű műveltség, lakhatás,
táplálkozás …)

Jóléti javak/szolgáltatások az állam által történő bebiztosítása

A jólét bebiztosítása a társadalomba (nem csak az állam közreműködésével 

kormány + állami szervezetek + magánvállalatok + harmadik szektor)

Forrás: Stiglitz
 Az állam feladatai
Adam Smith:
◦ külső védelem és a belső rend biztosítása;
◦ az igazságszolgáltatás
◦ bizonyos működtetése

Abraham Lincoln:
◦ olyan feladatok, melyeket a magánszféra nem tud, vagy csak rossz
hatékonysággal, vagy igazságtalanul képes ellátni

Paul Samuelson:
◦ hatékonyság,
◦ stabilitás,
◦ igazságosság
Állami funkciók
Szabályozási Allokációs Redisztribúciós Stabilizációs

•Viselkedési •Erőforrások •Jövedelmi és •Teljes

szabályok elosztása vagyoni foglalkoztatottságot
különbségek közelítő állapot
•Kényszer •Piac működését
mérséklése
korrigáló •Kiegyensúlyozott,
allokáció fenntartható
növekedés
•Piac működését
pótló allokáció •Árszínvonal
emelkedésének
kordában tartása
•Egyensúly
fenntartása
Állami szerepvállalás I.
Minimálisan szükséges Aktívan be kell Korlátozni kell a
mértéke avatkoznia beavatkozás mértékét

•Semleges állam •A piac nem működik •A piac nem működik

hatékonyan hatékonyan
•A piaci folyamatokba
nem avatkozik be •Állami beavatkozás •Állami korrekció
•Beavatkozás, ha a piac
vagy a magánszektor
nem tudja kielégíteni a
szükségleteket
Állami szerepvállalás II.
Kényszerítő állam Finanszírozó állam

•Szabályok •Az állam vásárol

•Nem kerül sokba, ha az •Alapvetően drága
állampolgárok betartják az
állami pénzzel finanszíroznak
intézkedéseket
mindent.
•Japán
•Adó

Különbség a kényszerítő és finanszírozó állam

kényszere között:
•Kényszerítő  magatartásra kényszerít
•Finanszírozó  adóra kényszerít
 Állami beavatkozások (intervenciók)

Általános beavatkozások Speciális beavatkozások

(elvben minden nemzetgazdasági szereplőt (csak a nemzetgazdasági szereplők bizonyos
érintenek ) csoportjait érintik)

Nemzetközi és EU Biztonság, Jogi és intézményi Az állam gazdasági Egyes vállalkozói Egyes lakossági
kötele-zettségek közbiztonság keretrend-szer és pénzügyi csoportok csoportok
teljesítése védelme működtetése tevékenysége támogatása támogatása

Pl. ágazatok Pl. család-

Pl. befizeté- Pl. háború- vagy (mezőgazdaság, támogatások
válság-megelőzés, Pl. alkotmá- Pl. monetáris idegenforgalom) kis rendszere,
sek az EU politika, az
költség- rendvédelem nyozás, jogi és közép- egyetemi hallgatók,
szabályozás, államháztartás vállalkozások, nyugdíjasok
vetésbe rendszerének
közigazgatás regionális kedvezményei
igazságszol- működtetése támogatások
gáltatás
 A kormányzati szektor kiadásai
Wagner törvény: az ipari országokban a gazdaság
fejlődését a közkiadások GDP-hez viszonyított emelkedő
aránya kíséri.
Az államháztartás bővülésének okai
◦ Demográfia
◦ Női foglalkoztatás elterjedése, válások számának növekedése
◦ Munkanélküliség növekedése
◦ Érdekvédelmi csoportok
◦ Oktatási és egészségügyi szolgáltatások iránti igények növekedése
◦ Területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése
◦ Infrastrukturális hálózatok kiépítése
◦ Anticiklikus gazdaságpolitika; politikai verseny
◦ Nemzetközi gazdasági folyamatok
◦ Állami foglalkoztatottak létszámának növekedése
Lehet-e még a kiadásokat bővíteni?
Bevételi oldal Kiadási oldal

•Csökkenő bevételek •Növekvő kiadások

•Adóreformok •Kiadáscsökkentő programok
•Költségtervezés, végrehajtás,
ellenőrzés szigorítása

Probléma:
•Csökkenő forrásokkal a növekvő kiadásokat
finanszírozni
 Állami feladatok 2022
A jóléti állam erőforrásai a 70-es
és 80-as évekre kimerültek 
képtelen a közfeladatok
ellátására
Az állami feladatok
folyamatosan változnak
Francis Fukuyama: állami
kiadások a GDP 10 %-a a XX.
század elején  80-as évekre 50
% körül
Közigazgatás felértékelődése 
reform
Államháztartás központi alrendszere
 Jogi értelemben
Központi alrendszer: Önkormányzati alrendszer:
 Állam  Helyi önkormányzat
 Központi költségvetési szerv  Nemzetiségi önkormányzat
 Köztesület  Társulás
 Köztesületi költségvetési szerv  Térségi fejlesztési tanács
 Általuk irányított költségvetési szerv
 Társadalombiztosítás
Közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer
Társadalombiztosítási jogviszony kiterjed:
 Biztosítottak részvételi kötelezettségeire és jogosultságaira
 Foglalkoztatók fizetési kötelezettségeire
 Biztosítottak fizetési kötelezettségeire
 Biztosítottak ellátásra való jogosultságára
Állami szerepvállalás két kiemelt feladata
 TB működtetése és fejlesztése
 Az állam mögöttes felelősséggel tartozik a TB felé
 Nyugdíjrendszer
Az első kötelező 1929-ben alakult
II. világháború után a felhalmozott bevétel felhasználásra került
Kialakult a felosztó-kiróvó rendszer
1998-ban bevezetésre került a hárompilléres nyugdíjrendszer
◦ Első pillér: állami nyugdíjbiztosítás
◦ Második pillér: kötelező magánnyugdíjpénztári tagság
◦ Harmadik pillér: önkéntes magánnyugdíjpénztári tagság
2010-ben a második pillér eltörlésre került
 Felosztó-kiróvó rendszer
Az aktuális járulékbevételek fedezik az aktuális nyugdíjkifizetéseket.

Állam

Korábbi keresettől függő

nyugdíjellátás
 Nyugdíjrendszer harmadik pillére
Rendelkezésre álló jövedelem egy része magánnyugdíjpénztárakba kerül befizetésre

Magánnyugdíjpén
ztár

20 évvel később derül ki, hogy miként

teljesített a magánnyugdíjpénztár
Egészségbiztosítás története
1891. évi XIV. „Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló”
törvény: korszerű kötelező biztosítók (OTKA,MABI,MÁV stb.)
1927-1928 Országos Társadalombiztosítási Intézet (biztosítókat felügyelő)
1950. államosították Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja/ Szakszervezetek
Országos Tanácsa felügyelte
1975. egészségügyi ellátás állampolgári joggá vált
Antall-kormány: újra biztosítási alapúvá tette az egészségfinanszírozást Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozás: Egészségbiztosítási Alapon keresztül

24
 Pénzbeni ellátások:

Egészségügyi ellátások • Csecsemőgondozási díj (CSED)

Térítésmentesen igénybe vehető eü-i
szolgáltatások:
◦ Szűrővizsgálatok
◦ Gyógykezelés céljából igénybevett ellátások
◦ Eü-i alapellátások
◦ Eü-i szakellátások
◦ Egyéb egészségügyi ellátások
Részleges térítési díj ellenében:
◦ Orvosválasztás
◦ ∅ beutaló
◦ Külsődleges nemi jelleg megváltoztatása
◦ 18 év alatti fogszabályozó készülék
• Gyermekgondozási díj (GYED)
• Gyermekápolási táppénz (GYÁP)
• Táppénz, betegszabadság
• Üzemi baleset
Kiegészítő térítési díj ellenében:
Vizsgálati és terápiás rendtől eltérő ellátás
Eü ellátás keretében egyéb kényelmi
szolgáltatás
Nem vehető igénybe:
Munkahigiénés szűrő-és ellenőrző vizsgálatok
Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások
Extrém sportolásból adódó baleset ellátása
25
 Finanszírozási rendszer
Minden munkavállalónak levonja a munkáltató a bruttó béréből az egészségbiztosítási
járulékokat:
Egészségügyi intézmények fenntartására Betegség esetén pénzbeni ellátás
biztosítására

Természetbeni egészségbizt. járulék (4%) Pénzbeni egészségbizt. járulék (3%)

Járulékfizetés
 Elkülönített állami pénzalapok
Az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból
finanszírozó alapok
Elkülönített: nem csak tisztán költségvetési forrásokkal gazdálkodó
Saját költségvetésük van
Költségvetését az Országgyűlés fogadja el
Kizárólag törvénnyel lehet létrehozni, melyben meg kell határozni:
• az alap rendeltetését,
• az alap bevételi forrásait,
• az alap terhére teljesíthető kiadások körét,
• az alap felelősét (miniszter, államtitkár, köztestület).
 Elkülönített állami pénzalapok

Előnyei Hátrányai
•Részbeni függetlenség a központi •Korlátozott nyilvánosság (nincs állandó ellenőrzés)
költségvetéstől
•Nem biztos, hogy megfelelő összeg kerül
•A vállalatok és adományozók szívesebben elkülönítésre
finanszíroznak konkrét célokat
•Létrehozásuk körülményes
•A pénzeszközök többféle célra
•Kevés?
felhasználhatók
•Állami irányítás
 Jelenleg működő alapok
a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap,
a Nemzeti Kulturális Alap,
a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap,
a Bethlen Gábor Alap.
Az elkülönített állami pénzalapok megközelítőleg az államháztartás 2%-át teszik ki.
 Gazdaság-újraindítási
Foglalkoztatási Alap
Célja: Munkanélküliek ellátásának biztosítása, foglalkoztatási helyzet javítása, képzési
programok szervezése
Bevételei: járulékok, költségvetési támogatások
Kiadásai: célhoz kapcsolódó kifizetések, alap fenntartásának a kiadásai,
munkahelyteremtés
 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Célja: Radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése

Bevételei: radioaktív hulladékot előállítók valamint felhasználók befizetései
Kiadásai: tárolók kialakítása, felújítása, alap működését biztosító kiadások
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Alap
Célja: az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken
és azok alkalmazásán alapuló erősítése.
Bevételei: Gt. által fizetett innovációs járulék, önkéntes befizetések, támogatások
Kiadásai: alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás
 Nemzeti Kulturális Alap
Célja: nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének a
támogatása
Bevételei: az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka, önkéntes
befizetések, támogatások
Kiadásai: kulturális évfordulók, rendezvények, fesztiválok támogatása, nemzetközi
kulturális kapcsolatok támogatása
 Bethlen Gábor Alap
Célja: a szülőföldön való boldogulás feltételeinek megteremtése a
határon túli magyarok számára, identitásuk megőrzésének a segítése.
Bevételei: Magyar állampolgárok adójuk 1%-át felajánlhatják, önkéntes
befizetések, adományok, költségvetési támogatások
Kiadásai: határon túli magánszemélyek, oktatási intézmények,
kutatóintézetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások
pályázati úton való támogatása.
 Önkormányzati alrendszer
Törvényi keretek között
 Rendeletet alkot
 Határozatot hoz
 Önállóan igazgat
 Meghatározza az SZMSZ-t
 Önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban tulajdonosi jogokat gyakorol
 Költségvetéséből önállóan gazdálkodik
 Vállalkozási tevékenységet folytathat
 Dönt a helyi adók mértékéről
 Önkormányzati jelképeket alkothat
 Szabadon társulhat más helyi önkormányzattal
 Önkormányzati alrendszer
2011. évi CXCIV. törvény a Stabilitásról szabályozza:
Hitelengedélyezés, de néhány esetben engedély nélkül is vehet fel hitelt:
 EU-s fejlesztési támogatás megelőlegezése
 Rövid lejáratú működési hitelek
 Reorganizációs hitelek
 10 MFt alatti (megyei jogú/főváros: 100 MFt alatti) adósságot eredményező ügylet

http://m.ludita.uni-
nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10527/Teljes%20sz%C3%B6veg?se
quence=1&isAllowed=y
 Önkormányzati költségvetés
Bevételek:
Közhatalmi bevételek
Központi támogatások és átengedett
központi adók
Közszolgáltatások ellenértékei
EU-s forrásból származó támogatások
Vagyonnal kapcsolatos bevételek
Kapott kamatok
Kiadások:
Hivatal működési kiadásai
Működési és felhalmozási kiadások
Közfeladat finanszírozással
kapcsolatos kiadás
Vagyonnal kapcsolatos kiadások
Adóssággal kapcsolatos kiadások
Adózási ismeretek
A társasági adó
 A Magyarországon jövedelem és vagyonszerzésre
irányuló gazdasági tevékenység, alapján, az annak
során keletkezett jövedelem után az adózót a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
[Tao. tv.] előírásai szerint társasági adókötelezettség terheli!
 Az adó alanya:

 Belföldi illetékességű adózó (GT, egyesülés, európai szövetkezet,

szövetkezet, állami vállalat, ügyvédi iroda, közhasznú társaság, alapítvány,
egyház, felsőoktatási intézmény) Adókötelezettségük a belföldről és a külföldről
származó jövedelmükre egyaránt kiterjed

 külföldi illetőségű adózó: adókötelezettsége a belföldön végzett

vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki
TA-kötelezettség keletkezése

 Abban az adóévben áll fenn, amikor az adóalany vállalkozási

tevékenységéből bevételt ér el, költséget, ráfordítást számol el.

 Keletkezés: társasági szerződés közokiratba foglalásával

 Megszűnés: jogutód nélküli megszűnés, átalakulás
(Felszámolás alatt állók nem e törvény hatálya alá tartoznak!)
 A TAO alapja
Az adó alapját: az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás
előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti
eredmény Tao. tv. által előírt korrekciós tételekkel módosított
összege képezi az adóalapot. Adófizetési kötelezettséget a pozitív
adóalap után kell számítani.

ÜZEMI, ÜZLETI EREDMÉNY

+ PÉNZÜGYI MŰV. EREDMÉNYE
+ RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
= AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
SZT. ALAPJÁN

•+ KORREKCIÓS TÉTELEK ADÓALAPOT CSÖKKENTŐ

ADÓALAPOT NÖVELŐ
 Adóalapot csökkentő tételek
 Adó törvény szerinti érték csökkenés
 Lekötött fejlesztési tartalék (max.AEE 50%-a, de max.500
millió ft )
 Kapott osztalék
 szakképző tanuló alkalmazása (minimálbér 24%.kával tanuló
szerződés esetén, 12%-át, ha együttműködési megállapodás
van az iskolával)
 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló
foglalkoztatása munkabér összegét (max. minimálbér
összegét) feltéve ha az állományi létszám< mint 20 fő
 kis- vagy középvállalkozás az adóévben elszámolt, korábban
még használatba nem vett, meghatározott eszközök beruházási
értéke
 További adóalapot csökkentő tétek: támogatások

 közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás 20%-kát

 Magyar Karmentő Alapnak, Nemzeti Kulturális Alapnak nyújtott
támogatás 50%-t
 közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés
keretében nyújtott támogatás 20%-t

 Az igénybevett kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg

az adózás előtti eredmény értékét!
Adóalapot növelő

 Számviteli törvény szerinti érték csökkenés

 CT képzés
 Jogerős határozatban megállapított bírság, büntetés (kivéve,
ha önellenőrzéshez kapcsolódik)
 Nem a vállalkozás érdekében felmerült elszámolt költségek
 Behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés

 Társasági adó mértéke:

•A POZITÍV ADÓALAP 19 %-A

•A POZITÍV ADÓALAP 500 MILLIÓ FORINTOT
MEG NEM HALADÓ ÖSSZEGÉIG 10 %, AZ E
FELETTI RÉSZ 19 %-KAL ADÓZIK
 ELVÁRT JÖVEDELEM ADÓJA
 Ha a társasági adó alapja, vagy az adózás előtti eredménye (a
kettő közül a nagyobb) nem éri el az elvárt jövedelem
adóalapját, akkor az adó alapja ez utóbbi összeg. Az adó
mértéke pedig ennek a 10%-a, illetve 19%-a.

 Elvárt jövedelem adóalapja :

+ Összes bevétel (árbevétel,egyéb bevétel, pénzügyi
műveletek bevétele)
- Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
- Külföldi telephely bevétele
___________________________
Adóalap * 0,02 = Elvárt adóalap
Adó = elvárt adóalap * 0,10, vagy 0,19
Általános forgalmi adó
 Általános forgalmi adó (ÁFA)
Célja: A fogyasztók megadóztatásával állami bevételek elérése

 forgalmi: csak az értékesítést és szolgáltatásnyújtást (forgalmat) terheli

 általános: minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik (versenysemleges)

 nettó: minden fázisban csak az új értékre rakódik

 semleges: minden terméket és szolgáltatást egyformán terhel, függetlenül

attól, ki végzi a tevékenységet (szektorsemleges)

 fogyasztói: csak a végső fogyasztót terheli, mert a többi gazdasági szereplő

számára csak átmenő tétel

 közvetett: az eladó szedi be, vallja be és fizeti be

ÁFA jellemzői
 könnyen áttekinthető: Nem bonyolult a kiszámítása

 stabil költségvetési bevétel: nemzetgazdasági szinten a fogyasztás

jól tervezhető, így az abból származó adóbevétel is könnyen
megállapítható. Nem függ a jöv. alakulásától, kevésbé függ a gazd.
konjunktúrától.

 számlázásra kényszerít: az eladó által felszámított adót a vevő, ha

továbbértékesítési céllal szerezte be a terméket v. szolgáltatást, csak a
számlák alapján igényelheti vissza.

 önadózás (kv. import)

 hozzájárul az EU saját, önálló bevételéhez is (a harmonizált alap

legfeljebb 1,4%-a)
Az adó mértéke
Adókulcsok:
 5% Gyógyszerek, könyv, napilap

 18% tej, gabona, pékárú

 27% általános adókulcs

 Adómentesség
Nem alanyi
Tevékenységséghez kötött
Alanyi (tárgyi mentes tevékenységet végez)

– Előző évi bevétel < 12 millió forint – Bank, biztosítás

– Oktatás
- Egészségügyi szolg.

ÁFÁ-t nem számít fel és e tevékenység érdekében beszerzett eszközök után az

áfát nem is igényelheti vissza
 Általános szabályok
Általános forgalmi adó

Előzetesen felszámított áfa Fizetendő áfa

(beszerzések esetén) (értékesítés kapcsán merül fel)
Az adó megfizetése, visszaigénylése
(elszámolása)

A fizetendő adó az adó-megállapítási időszakban keletkezett

adófizetési kötelezettség összesített összege.

 Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási

időszakban levonható előzetesen felszámított adó összesített
összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó
adót.
 Ha az elszámolandó adó előjele a számítás eredményeként pozitív, az
elszámolandó adót az adóalany köteles az adóhatóságnak megfizetni.
 Ha az elszámolandó adó előjele számítás eredményeként negatív, az
elszámolandó adót az adóalany kérheti az adóhatóságtól az adó
visszatérítését
Adó megállapítása,bevallása
• Havonta - tárgyhót követő 20-ig befizeti, bevallja

• Évente ––február 25-ig befizeti, bevallja

• Negyedévente – tárgynegyedévet követő 20-ig befizeti,

bevallja
Adólevonási jog és visszaigénylés feltételei

Feltételek
– Könyvviteli nyilvántartás vezetése
– Számlával tudja igazolni
Köszönöm a figyelmet!
Személyi jövedelemadó
 SZJA
 (1995 évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról)

 Adó célja: hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az

adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.

 Adó jellemzői:
- A közvetlen adók csoportjába tartozik. (az adó alanya és az adóterhet viselő
személye egybeesik, nem hárítható át)
- magánszemély minden jövedelem adóköteles
- az adóból mentesség, kedvezmény adható
- az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megfizetni
- adóelőleget kell befizetni
Személyi jövedelem adó (SZJA)
Az adó alanya: magánszemély
 korlátlan adókötelezettsége van minden belföldi illetőségű
magánszemélynek, belföldről és külföldről származó jövedelme
után;

 korlátozott adókötelezettsége van minden külföldi illetőségű

magánszemélynek, csak a belföldről származó jövedelme után.

Az adó tárgya:
 a megszerzett jövedelem
 2023

A magánszemély minden
jövedelme egységesen
15%-a,

A vállalkozói SZJA
mértéke az adóalap 9%-a,
amennyiben nem
nemzetközi szerződés
rendelkezéséből
következik.
Kedvezmények
 Az SZJA mértéke 2022 évében különféle
kedvezményekre való jogosultság esetén
csökkenhet. A következő kedvezmények
befolyásolják a SZJA mértékét:
• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK);
• első házasok kedvezménye (EHK);
• családi kedvezmény (CSK) és családi járulékkedvezmény (CSJK);
• személyi kedvezmény (SZK);
• 25 év alattiak SZJA kedvezménye (2022. január 1-től van érvényben)
Jövedelem és az adó meghatározása

 Összevonandó o Nem összevonandó

- nem önálló tevékenységből
- Önálló tevékenységből
- Egyéb jövedelmek
- ingó vagyontárgy átruházásából
- ingatlan, vagyoni értékű jog
átruházásából

- tőkejövedelmekből
- természetbeni juttatásokból
- vegyes forrásból
- Adóalap= összevonandó
- vállalkozói jövedelem
adóalap

Adó mértéke 15%

Bevétel
Bevétel a magánszemély által az adóévben megszerzett, a tevékenység
ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték a törvényben
meghatározott kivételekkel.

Vagyoni érték különösen:

 a pénz
 a kereskedelmi utalvány
 az értékpapír
 az igénybe vett szolgáltatás
 a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog
 a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás
 a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás

 NEM BEVÉTEL: az adómentes bevétel!!

Bevételek
Adóköteles bevételek Adómentes bevételek

 összevontan adózó  szociális segélyek,

jövedelmek  gondozási díj,
 külön adózó jövedelmek (nem  életkezdési támogatás,
összevonandó)  lakáscélú támogatások,
 közhasznú alapítványokból kifizetés,
 egyenruha,
 védőruha stb.
Költség
Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül
összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység
folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett,
szabályszerűen igazolt kiadás minősül, kivéve, ha a törvény a
kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek
valamely tételt.
 I. Összevontan adózó jövedelmek
a, Önálló tevékenység

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység:

 amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és
 amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe

Önálló tevékenység különösen:

 egyéni vállalkozó, vállalkozói kivét (itt költs. nem számolható el!)
 a mezőgazdasági őstermelő tevékenysége
 bérbeadó tevékenysége
 szellemi tevékenység
 ingatlan, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenység
 Van költségelszámolás!!
Önálló tevékenységből származó jövedelem
megállapítása
 Bevétel (+)
 Tételes költségelszámolás (-)
 önálló tevékenység bevételéből legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig
a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt
költség levonása

 10 százalék költséghányad levonása (-)

 az önálló tevékenység bevételéből annak 10 százalékának levonása

Egy adóéven belül a két jövedelem-megállapítási

mód nem alkalmazható vegyesen.
Az egyéni vállalkozó tevékenységéből származó
jövedelem megállapítása

 Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó

jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben
költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.
b, Nem önálló tevékenység
Nem önálló tevékenység:
 a munkaviszonyban folytatott tevékenység
 az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenység
 a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes
közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a
társas vállalkozás költségei között számolják el
 NINCS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS!

c, EGYÉB JÖVEDELEM
Ide tartozik minden olyan bevétel, amelyre az szja törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz (ha rendelkezések alapján máshova
nem tudjuk sorolni az adóköteles bevételt).
II. Nem összevonandó jövedelmek

 Nem számítandók be az összevont adóalapba!

 - ingó vagyontárgy átruházásából (200e Ft jövedelemig nem kell
fizetni. Pl. öröklés 2 millió ft-hagyatéki teher stb értékesítés 3
millió Ft.-ért különbözet után fizet adót)
 - ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (pl. ha az örökölt
ingatlant többért adom el különbözet után fizetek, érték növelő
beruházással csökkenthetem az összeget, 6év után nem kell fizetni)
 - tőkejövedelmekből: (pl. osztalék, kamatadó)
 - természetbeni juttatásokból
 - vegyes forrásból
 - vállalkozói jövedelem
SZJA meghatározása
Adóköteles bevételek
(nem önálló tev., önálló tev., egyéb bevételek)
- tételes költségek, ill. költséghányad (10%)
= összevont adóalap
- családi kedvezmény
= tényleges adóalap
=> Adószámítás (16%)
= összevont adóalap adója
- Adókedvezmények (pl.: lakáscélú kedvezmény, személyi kedvezmény: súlyosan
fogyatékos személy: max. minimálbér 5%-a/hó,
őstermelői kedvezmény stb) Σ ADÓKEDVEZMÉNY MAXIMUMA =AZ
ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJA
= FIZETENDŐ ADÓ
Pl.

 Havi bér: 400.000 Ft.

 Éves jövedelem: 4.800.000
 Adó alap: 4.800.000
 Családi kedvezmény: (0 gyerek) nincs
 Tényleges adóalap: = 4.800.000
 Adó (15%) (*0,15) = 720.000

 Havi számított SZJA (/12hó) = 60.000

Járulék fizetés utáni nettó bér
 Havi bér: 400.000 Ft.
 Havi számított SZJA (/12hó) = 64.000
Munkavállaló által fizetett járulékok:
• - Társadalombiztosítási járulék (vagy egyéni járulék): 18,5% (ebből 10%
nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék és 1,5% munkaerőpiaci járulék)
= 74000
  nettó bér= 262.000

Munkáltató által fizetett járulékok:

• Szochó, azaz szociális hozzájárulási adó: 13%-os munkáltatói járulék, amit a
munkáltató fizet a dolgozó bruttó bére után. A szochó befizetése a tárgyhónapot
követő hó 12. napjáig kell, hogy megtörténjen.
 össz: 52.000 Ft.  munkáltató össz költsége: 452.000
Helyi adók
 1990. évi C. törvény a helyi adókról
(HTV)

 Vagyoni típusú adók:

 Építményadó
 Telekadó
 Kommunális jellegű adók:
 Kommunális adó
 Magánszemély kommunális adója
 Idegenforgalmi adó
 Helyi iparűzési adó
 Vagyoni típusú adók
Építményadó
 Adókötelezettség: az önkormányzat illetékességi területén
lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló
 épület,
 épületrész (építmény)
 Adó alanya:
 naptári év első napján az építmény tulajdonosa
 Adó alapja és mértéke:
alapja mértéke
- építmény m² hasznos alapterület 1 100 Ft/m²
 Hasznos alapterület: végleges falsíkokkal határolt teljes
területnek az a része, amelynek belmagassága min. 1,9
m
 Teljes alapterület: a helyiségek összegzett alapterülete és
a 3 oldalról zárt külső tartózkodók ( lodzsa, erkély),
fedett terasz, tetőtér, belső lépcsőtér
 Telekadó
 Adókötelezettség
 Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi
földrészlet
 Az adó alanya
 Aki, az év első napján a telek tulajdonosa
 Adómentesség
 Az építési tilalom alatt álló telek
 A helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító
adóalany, az e célra használt telek után
 Az épülethez és az épületnek nem minősülő építményhez tartozó védő
(biztonsági ) terület
 Az erdő művelési ágban nyilvántartott telek
 Az adó alapja és mértéke
alapja mértéke
- telek m² 200 Ft/m²

 Bevallás: 15 napon belül (változás köv. év 01.15.)

 Fizetés: adókivetés alapján (03.15.,09.15.)
 SZ-F T

Kommunális jellegű adók

 Magánszemély kommunális adója
 Adókötelezettség:
 lakás bérleti jog

 Adó alanya:
 Bérlő

 Adó mértéke:
 12 000 Ft/év
 Idegenforgalmi adó
Adókötelezettség:
Magánszemély nem állandó lakosként legalább
egy vendégéjszakát eltölt

Adó alapja és mértéke:

alapja mértéke
- megkezdett vendégéjszakák száma 300
Ft/fő/vendégéjszaka
- szállásdíj 4%
 Adómentesség

 18 év alatti, 70 év feletti magánszemély

 Egészségügyi, szociális intézményben ellátott
magánszemély
 Közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanuló vagy
hallgató, szakképzett
 Munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi
területén tartózkodó magánszemély
 Az adó beszedésére kötelezett

 Kereskedelmi szálláshelyeken, az üzemeltető

 Üdülőt fenntartó

 Fizető-vendéglátó szálláshelyeken a szállásadó

 A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett
akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta!

 Adóbevallás, fizetés: tárgyhót köv. Hó 15-ig (adóbeszedés)

 Helyi iparűzési adó
 Adókötelezettség:
 Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy
ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység

 Adó alanya:
 Vállalkozó

 Adókötelezettség kezdete:
 a tevékenység megkezdésének, cégbírósági bejegyzés
napjától a megszűnésig
 Adóalanyt azon a településen terheli adókötelezettség, ahol
székhelye, illetve telephelye található.
 Ha egy vállalkozás több telephellyel is rendelkezik vállalkozás
egészére kiszámított adóalapot kell
- személyi jellegű ráfordítással vagy
- eszközértékkel arányosan megosztani.
 Az egyes adóalapokat a település által alkalmazott iparűzési
adókulccsal kell szorozni.
További szép napot!
Köszönöm a Figyelmet!
 Makrogazdaság elemei:
GDP és a munkanélküliség
Közgazdaságtani alapismeretek

Dr. Gál Veronika Alexandra

egyetemi docens
Közgazdaságtan tárgya, vizsgálati egységei

Mikroökonómia
A mikroökonómia az egyéni (egyes) piaci szereplők (az egyes
háztartás, az egyes (vállalat) optimális gazdálkodási és
cselekvési lehetőségeit és ennek feltételeit vizsgálja.
Makroökonómia
A makroökonómia a makrogazdaság (nemzetgazdaság)
homogén csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági
szereplőinek viselkedésével, a köztük levő jövedelmi és
egyéb kapcsolatoknak az elemzésével foglalkozik.
Nemzetközi gazdaságtan
 A makroökonómia

 A mikro- és a makroökonómia nem egymásnak

ellentmondó közgazdasági ágak.
 A mikroökonómiai döntések mindig ott vannak a
makroökonómiai, gazdasági modellek hátterében.
 Miket vizsgál?
 Növekedés
 Infláció
 Munkanélküliség
 Költségvetési egyenleg
 Fizetési mérleg egyenlege
 Alapkérdései
A makroökonómia alapkérdései a gazdaság
összteljesítményére irányulnak.

 Mi határozza meg egy ország össztermelésének,

kibocsátásának nagyságát és növekedési ütemét?
 Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot?
 Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi
okozza az infláció jelenségét?
 Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi
mérlegének (vagyis az export és az import egyenlegének),
valamint fizetési mérlegének alakulását?
 A gazdasági teljesítmény mérése

 A gazdaság teljesítményének megfigyelését, rögzítését az

egyes országok statisztikai rendszerei (KSH) végzik.

 Számbavételi egységek: adatokat szolgáltató vállalatok,

háztartások, intézmények

 Bizonylati elv alapján: csak a dokumentált, bizonylatokon

rögzített adatok vehetők figyelembe.
 A bruttó hazai termék (GDP)
Egyetlen számadatba sűríti a gazdaság összes teljesítményének
pénzértékét.
GDP:
 A gazdaság szereplőinek összes jövedelme
 A termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadás
∑Kiadás=∑Jövedelem, mert minden tranzakciónak két oldala van,
egy vevői és egy eladói oldal.

Pl. Kétszereplős modell

→ gazdaság egy terméket állít elő egy inputtal (L)
 GDP=kenyérgyártásból származó összes jövedelem (bérek+profit)
 GDP=kenyér vásárlásból származó összes kiadás
A vásárlók termékekre költött kiadásai jövedelemként jelennek meg
az eladói oldalon!
 A GDP számítás néhány szabálya
A gazdaság sok különféle terméket és szolgáltatást állít elő.
→ GDP egyetlen számba sűríti e termékek és szolgáltatások értékét!
 különböző termékeknek más-más az értéke
→ ezért a piaci árakat vesszük alapul
Pl. 3 narancsot és 4 almát termel a gazdaság
→ az narancs ára 10 Ft/db, az alma ára 5 Ft/db
→ GDP=(3*10Ft)+(4*5Ft)= 50 Ft
GDP= (Pnarancs*Qnarancs)+ (Palma*Qalma)
→ GDP nő, ha P nő vagy Q nő??
 Néhány terméknek nincs piaci ára, ezek értékét becsülik
 pl: saját lakásban lakás; rendőrség, tűzoltóság (ktsgszint)
 De, nem része: rejtett gazdaság, otthon főzés
 Reál vs. nominál GDP
 Az a GDP, ami a termékeket és szolgáltatásokat aktuális áron veszi
figyelembe →Nominális GDP: a gazdaság kibocsátásának
pénzértékét mutatja
 Az a GDP, ami a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi
figyelembe→ Reál GDP: a kibocsátás nagyságát méri (bázis év)
 A jólét az elfogyasztott javak és szolgáltatások mennyiségétől függ,
ezért a reál GDP jobb mérőszám.

Pl: Reál GDP 1996-ban

 Reál GDP= (P narancs ‘92-ben*Qnarancs’96-ban) + (Palma’92-ben
*Qalma’96-ban)→ reál GDP a Q-val módosul

 Nominál GDP= (Pnarancs’96*Qnarancs’96)+ (Palma’96*Qalma’96)

 A GDP számítás néhány szabálya
készültségi fok
Értelmezhető az árutermelő egységre :
 Késztermék: amelyen az adott árutermelő egység minden műveletet
elvégzett, további munkafolyamatokat már nem végez.
 Félkész termék: amelyen az árutermelő egység már egy vagy több
munkafolyamatot befejezett, de további munkafolyamatokat kíván
végezni.
 Befejezetlen termék: amelyen éppen egy munkafolyamatot végeznek az
árutermelő egységben. (a termékek megmunkálás alatt állnak)

Nemzetgazdasági (makro gazdasági) szempontjából:

 Végtermékek: amelyeken a makrogazdaság egyetlen árutermelő
egysége sem végez további munkafolyamatot, a termék fogyasztásra
alkalmas (pl. gépkocsi)
 Közbülső termékek: egy árutermelő egység késztermékét más
árutermelő egységek feldolgozzák (pl. szövet, liszt)
 A GDP számítás néhány szabálya
halmozódás
Halmozódás: Egyik árutermelő egység készterméke beépülhet a
termelési vertikumban fölötte levő másik árutermelő egység
termékeibe (alapanyag, félkész termék, alkatrész stb.)
 A számbavételi egységek eladott termékeinek összegzéseként
valós nagyságot kapunk → viszont ez az érték nem kerülhet
teljes mértekben végső felhasználásra
 többször jelenik meg a kimutatásokban, de csak egyszer mint a
végtermék komponense fogyasztható el
 → halmozódást ki kell szűrni!
 a GDP csak a késztermékeket tartalmazza, mert a félkész
termékek értéke a késztermékek árában már megjelenik
 GDP=∑hozzáadott érték: a vállalat által felhasznált félkész
termékek értékével csökkentett összes kibocsátás
 A GDP összetétele
 A nemzeti számlarendszer a GDP-t 4 fő részre bontja:
Fogyasztás (C)
Beruházás (I)
Kormányzati kiadások (G)
Nettó export (NX)

 GDP=Y=C+I+G+NX
 Ez a nemzeti számlarendszer alapazonossága.
 Fogyasztás (C)

 A fogyasztási kiadások közé tartozik a háztartások által

elköltött jövedelmek csaknem egésze.
 A fogyasztási kiadások tartalmazzák:
 a tartós fogyasztási cikkek pl. hűtő, vagy autó vásárlását;
 a nem tartós fogyasztási cikkekre pl. élelmiszerre, vagy
ruházatra fordított kiadásokat;
 a szolgáltatásokra pl. hajvágásra elköltött jövedelmet.
 Az új házak megvételére, valamint építésére fordított
kiadásokat a beruházások között szerepeltetjük.
 Beruházás (I)
A jövőben felhasználásra kerülő javak.
Ezek:
 A vállalatok üzleti célú beruházásai (új gépek,
berendezések, épületek, stb.), amelyeket termelési céllal
vásárolnak meg, vagy építenek fel.
 Lakáscélú beruházások: új lakóházak, lakások építésére
fordított összegeket, függetlenül attól, hogy az építtető vagy
a vásárló a háztartási, vállalati vagy az állami szektorba
tartozik.
 Készletfelhalmozás:A vállalatok nyersanyagokat, félkész
termékeket vásárolnak, vagy a megtermelt termékeket
raktároznak. Ezeket beruházási, készlet felhalmozási
kiadások közé soroljuk és úgy tekintjük, hogy a vállalat saját
magától vásárolta meg a terméket.
 Kormányzati vásárlások (G)
Transzfer jövedelmek (Tr)
 Különböző állami szerveknek termékek és szolgáltatások
megvételére irányuló kiadásait jelentik (pl. bérek
kifizetése, új autók, számítógépek vásárlása).

 Ha az állam transzferként, közvetlen ellenszolgáltatás

nélkül fizet ki bizonyos összegeket, akkor az ugyan állami
kiadás, de nem állami vásárlás (pl. nyugdíj, munkanélküli
segély, államadósság után fizetett kamatok, stb.).
 Nettó export (NX)

 Az export termékek és szolgáltatások külföldre történő

eladását, míg az import külföldről való vásárlást jelent.
 Ide tartozik a szolgáltatások külkereskedelme is.
 Az export és az import különbségét a külkereskedelmi
mérleg egyenlege mutatja.
 NX=EX-IM
 Bruttó és nettó hazai termék
 Amortizáció: a termelést huzamos időn keresztül szolgáló
fizikai tőke javak működésük során elhasználódnak
→ veszítenek értékükből
→ ezért nettó és egy bruttó értéket is meghatározunk
GDP= NDP + écs

 Nettó hazai termék (NDP): az adott időszakban előállított

végtermékeket tartalmazza
 Bruttó hazai termék (GDP): a megelőző években gyártott
állóeszközök elhasználódásának, écs-nek megfelelő
termékmennyiséget is magában foglalja.
 A jövedelem egyéb mérőszámai
 Bruttó hazai termék (GDP): összes belföldön megtermelt
jövedelem. Ide tartozik a külföldiek által belföldön
előállított jövedelem, de nem tartozik ide a hazai gazdasági
szereplők külföldön előállított jövedelme
 Nettó hazai termék(NDP): GDP-écs

 Bruttó nemzeti termék (GNP): összes hazai gazdasági

szereplő által termelt jövedelem. Bele tartozik a hazai
szereplők által külföldön termelt jövedelem, de nem tartozik
bele a külföldiek által belföldön előállított jövedelem.
 Nettó nemzeti termék (NNP): NNP= GNP-écs
 A jövedelem egyéb mérőszámai
 Nemzeti jövedelem: gazdaság szereplőinek összes keresetét méri
(alkalmazottak juttatásai, tulajdonosi jövedelmek, bérleti díjak, vállalati
profit, nettó kamatjövedelem) = NNP-közvetett adók
vállalatok nem kapják meg ezt az adót→ nem része a jövedelmüknek
 Személyes jövedelem (PI): amit a háztartások és EV-k kézhez kapnak
nemzeti jövedelem
- vállalati profit
- TB hozzájárulás
- nettó kamatjövedelem
+ osztalék
+ magánszemélyek korm. transzferei
+ magánszemélyek kamat jövedelme
 Rendelkezésre álló jövedelem (DI):
= személyes jövedelem (PI) - személyi jövedelemadó és egyéb kifizetések
A GDP alakulása a V4 országokban, Romániában és
Ausztriában, 2002-2018 (2002=100 százalék)
 A GDP vásárlóerő paritáson az EU-átlag
százalékában, 2002-2018, (EU28 = 100%)
Munkanélküliség
 A népesség megoszlása
MUNKAERŐ ÁLLOMÁNY

Gazdaságilag Gazdaságilag
AKTÍV népesség INAKTÍV népesség

MUNKA- FOGLAL- INAKTÍV ELTAR-

NÉLKÜLI- KOZTA- KERESŐK TOTTAK
EK TOTTAK

- ÁLLÁSUKAT - ALKALMAZOTT - GYES - TANULÓ

ELHAGYÓK - NYUGDÍJAS
- VÁLLALKOZÓ - GYED
- ÁLLÁSUKAT (önfoglalkoztató) - REMÉNY-
ELVESZÍTŐK VESZTETT
DOLGOZÓ
 Fogalmak
 Munkaképes korú lakosság: a népesség azon része,
amelyik a tanulási illetve a képzési fázison túl van, és a
nyugdíj korhatár előtt áll.
 Aktív népesség: a népesség azon része, amelyik a
munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.
 Inaktív népesség: tagjai nem hajlandóak munkát vállalni,
mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső
tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.

 Nem munkaképes: még fiatalkorúak, ill. akik betegség

miatt nem vállalhatnak munkát (súlyos rokkantsági fokozat,
vagy beszámíthatatlanság miatt).
 Fogalmak
 Foglalkoztatott: akik ténylegesen kapnak is munkát (aki az
előző hét nagyobb részét állásban töltötte)

 Munkanélküli: akik az adott időszakban nem rendelkeznek

munkahellyel, noha dolgozni akarnak és képesek is.
(akinek nincs állása, új munkahelyre vár, átmenetileg nem
dolgozik, de munkát keres (regisztráltatta magát))

 Reményvesztett dolgozó: felhagyott a munkahely keresésével

 Nyugdíjasok: nem kell dolgozniuk, de vállalhatnak állást a

nyugdíj mellett; lehetnek inaktívak, és a munkapiac szereplői is
 Munkanélküliség mérése

munkaerő állomány
Aktivitási ráta = 100
felnőtt lakosság

foglalkoztatottak
Foglalkoztatási ráta = 100
felnőtt lakosság

munkanélküliek száma
Munkanélküliségi ráta = 100
munkaerő állomány(aktívnépesség )
 Munkanélküliség kezelése

 Munkaügyi központok
 Átképzés
 Álláskeresési járadék
 Munkáltatók támogatása
 A munkanélküliség fajtái
Önkéntes munkanélküliség:
 Az illető önként mondott fel a munkahelyén, ( pl. nem
megfelelő a jövedelme)
 átmenetileg: azért választja, hogy több ideje legyen másik
munkát keresni
 az adott alacsony bérhelyzetben a munkavállaló úgy ítéli meg,
hogy számára jobb, ha több szabadideje marad, mintha
dolgozna
 A munkanélküliség fajtái
Kényszerű munkanélküliség:
A dolgozót elbocsátották a munkahelyéről (leépítés)
Lehet:
 Strukturális: A munka kereslete és kínálata nem találkozik, szerkezetileg
eltérhet egymástól. Egy nemzetgazdaságban számos üres munkahely
létezik, de mégis előfordul, hogy állás nélküliek az emberek: pl.
szakmailag nem megfelelően képzettek, földrajzi távolságok és a gyenge
mobilitás gátolja a munkába állást. Mindig megtalálható (egy bizonyos
szintig) ez a fajta munkanélküliség.
 Konjunkturális (ciklikus): recesszió esetén→ kibocsátás csökken→
kevesebb munkaerő szükséges. Idővel önmagától megoldódik, de a
folyamat gyorsítására (a gazdaság „növekedési” pályára történő
ráállítására) kormányzati beavatkozások is szükségesek.
 Technológiai: A gépek, berendezések (a technikai fejlődésük során)
egyre újabbak, és korszerűbbek lesznek, melyek már egyre kevesebb
munkaerőt igényelnek.
 A munkanélküliség fajtái

Súrlódásos (átmeneti, „frikciós”) munkanélküliség:

 A munkapiacon a kereslet és a kínálat egymásra találása
nehézkes.
 A viszonylagos rövidsége mellett jellemzője, hogy egyaránt
lehet önkéntes, illetve kényszerű is.
 Lényegében nem gazdasági ok miatt → lakóhely
változtatás miatt (a fiatal munkavállalók gyakori
munkahely váltása) vagy még nem sikerült megtalálnia a
potenciális munkahelyet
 Időre van szükség, míg az üres állás és a munkavállaló
találkozik!
Köszönöm a figyelmet!
PÉNZ ÉS INFLÁCIÓ

Közgazdaságtani alapismeretek
tantárgy

9. előadás

Dr. Gál Veronika, egyetemi docens

TÉMAKÖRÖK
• A pénz kialakulásának története
• Pénz funkciói
• A mai modern pénz
• A pénz csoportosítási lehetőségei
• Az infláció fogalma
• Az infláció fajtái, költségei

Pénz fogalma: általános egyenértékes

szerepét tartósan betöltő csereeszköz
A PÉNZ TÖRTÉNETE
0. szakasz: Önellátó gazdálkodás
• az emberek szűkebb vérszerinti kapcsolat alapján
rendeződött közösségekben éltek,
• ezért mindent megosztottak egymás között,
• pénzre mint csereeszközre nem volt szükség

Kezdet: az áruk cseréjével

• hamarabb volt pénz, mint írás
• ősemberek között is működött (pl. vadászok és
kézművesek)
• felismerés: nem minden csereárunak azonos az értéke,
ezért egységes csereeszköz kell
A PÉNZ TÖRTÉNETE
1. szakasz: Árucsere
• az Őskor vége felé és az Ókor elejére teljesedett ki a
szakosodás, megtörtént a gazdasági munkamegosztás
• ebből elengedhetetlenül következett az áruk cseréje
(pl. iparosok gyártmányaikat élelmiszerre cserélték)

Az árucsere hátrányai:
• nehéz volt olyan cserepartnert találni, aki az én árumért
éppen a számomra szükséges árut tudta felkínálni
• nehéz volt egy áru értékét egy másikban meghatározni
(a megfelelő cserepartner találás nehézsége miatt nehéz
volt az árakat is összehasonlítani)
A PÉNZ TÖRTÉNETE
2. szakasz: Árupénz
• a cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére
kialakultak általánosan elfogadott közbenső csereeszközök
• a csereeszközök szintén áruk voltak, viszont olyanok, amik
a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserékre

Árupénz szükséges tulajdonságai:

• értékállóság
• oszthatóság
• egyneműség
• szállíthatóság
• mindenki által elfogadott (gyakran keresett árucikkek)
A PÉNZ TÖRTÉNETE
2. szakasz: Árupénz
• ez volt a legkorábbi pénzforma, mely az árucserét
jelentősen leegyszerűsítette

Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, sivatagos

területeken gyakran teve, trópusi társadalmakban
kagyló, bálnafog, kövek.
Jelenkorban jó példa a börtönökben a cigaretta, kávé.
Kauri: fehér, porcelán jellegű csiga:
• formája miatt jól számolható
• kemény, nehezen sérül
• kicsi és könnyű, jól szállítható
• Európában porcelángyártás – hamisítás kezdete
A PÉNZ TÖRTÉNETE
3. szakasz: Fémpénz
római dénár
• a nemesfém, mint értékmérő általánosan elfogadott lett
• az összemérhetőség érdekében pénzérmék formájában
• ez a pénz jól felismerhető méretű, formájú és mintázatú,
többnyire kerek
• jelentős előrelépés az árupénzzel szemben, mert
kifejezetten a pénz funkcióinak ellátására alkották
• könnyű szállítani, megismerni, az értékét is jól megtartja

• A pénzérme jelentette több mint két évezreden keresztül

a pénzt.
• A modern világban a pénzérme jelentősége csekély lett,
csak a kis értékű tranzakciók váltópénzeként használatos
A PÉNZ TÖRTÉNETE
3. szakasz: Fémpénz
Típusai:
• Bimetalizmus: kétféle fémből lévő pénz van
forgalomban (pl.: arany, ezüst)
• Monometalizmus: egyféle fémből lévő pénz van
forgalomban

• a mindennapi életben, falun és vidéken nem terjedt el

a vert pénz, maradt az „áruról árura cserélni” elv
• általános probléma a középkorban:
• nemesfém bányák kiürülő félben
• bővülő kereskedelem – sok és drága áru
• „nehéz” fizetni – arany elterjedése vált általánossá
A PÉNZ TÖRTÉNETE
4. szakasz: Pénzhelyettesítők
• Már a korai bankok is szívesen fogadtak érmeletéteket és
azokra szóló jegyeket bocsátottak ki. A pénzhelyettesítők
első formája a klasszikus papírpénz.
• Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és az aranyra
váltható pénzhelyettesítők töltötték be a pénz szerepeit,
aranypénz-rendszernek nevezzük.
• a gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges mennyisége
nem tudta kielégíteni a kereskedelem pénzszükségletét
• a nagy távolságokat bejáró kereskedők sem voltak
biztonságban az arany szállítása során, kifoszthatták
őket, továbbá az arany kopott, és veszített a súlyából
A PÉNZ TÖRTÉNETE
4. szakasz: Pénzhelyettesítők
A váltó:
• A váltó egy névre és meghatározott időre szóló fizetési
ígérvény.
• A vevő bocsátotta ki, abban az esetben, ha az átvett
áruért nem tudott azonnal fizetni.
• Írásbeli kötelezettséget vállalt arra, hogy egy későbbi
időpontban fizet az áruért az eladónak.
• A váltó felhasználható (volt) áruvásárlásra, amennyiben
a termékéért cserébe az eladó elfogadja.
• A váltó csak olyan üzletfelek között helyettesíti a pénzt,
akik megbíznak egymásban.
A PÉNZ TÖRTÉNETE
4. szakasz: Pénzhelyettesítők
• a kereskedők váltókkal adtak fizetési ígéretük
hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak
• egymás váltóival végül egymás között is fizettek
• ismeretlenek váltójának elfogadása és beváltása viszont
nehézségeket okozott, nagy kockázatot jelentett
• előrelépés volt, mikor a bankok bocsátottak ki váltókat,
amiket innentől bankjegyeknek neveztek
• egy ország fizetőeszközének egységesítésére végül az
állam vette kézbe a bankjegy kibocsátás egyedüli jogát
• a vásárlóértékét az állam határozta meg, azaz hogy
egységnyi névértékű papírpénz, mennyi aranyat képvisel,
illetve mennyi áru vásárolható meg érte
A PÉNZ FUNKCIÓI

A pénz funkcionális elmélete:

A pénz a funkciói által határozható meg:

bármi pénz lehet, amit pénzként használunk.

Sir John Hicks (1904–1989):

„money is what money does”

A mai pénz, a hitelpénz olyan bankpasszíva,

amely képes betölteni a pénz funkcióit.
A PÉNZ FUNKCIÓI
1. Értékmérő funkció
• Egy termék értéke pénzben kifejezhető.
• A pénz kifejezi a termékek értékét, ezáltal azok
összehasonlíthatóvá válnak.
A PÉNZ FUNKCIÓI
2. Forgalmi eszköz (csereeszköz) funkció
• A pénz közvetíti a gazdasági szereplők között
az áruforgalmat, azaz a termékek adásvételét.
A PÉNZ FUNKCIÓI
3. Fizetési eszköz funkció
• A fizetési eszköz funkció biztosítja, hogy az
árumozgás és a pénzmozgás időben és térben
elválhat egymástól.
• Például: adófizetés, részletfizetés,
hiteltörlesztés, online vásárlás
A PÉNZ FUNKCIÓI
4. Felhalmozási vagy tartalékolási
eszköz funkció
• megtakarítások az adott időszakban fel nem használt,
el nem költött jövedelmek
• A gazdasági szereplők megtakarításokat képeznek,
azaz jelenbeli jövedelmüket jövőbenire cserélik.

Feltétele: A pénz értékállósága,

valamint a likviditása (azonnali
fizetőképessége: azaz bármikor
veszteség nélkül más termékre
cserélhető)
A PÉNZ FUNKCIÓI
5. Világpénz funkció
Világpénz vagy nemzetközi pénz: egy pénz a nemzetközi
porondon is képes betölteni az előző négy pénzfunkciót.
A MAI MODERN PÉNZ
• A bankjegy mindaddig pénzhelyettesítőként funkcionált,
ameddig beváltható volt nemesfémpénzre (arany/ezüst)
• Az első világháború után a legtöbb ország megszűntette
a bankjegyeinek aranyra váltását
• ezzel a bankjegy lett „a pénz”
• a bankjegyhez kötődött minden pénzfunkció

• Napjainkra a készpénz használata visszaszorult, s a

pénzforgalom túlnyomó hányada számlapénz
• A hitelrendszer fejlődésével a pénzt egyre gyakrabban
helyettesítik hitelműveletekkel
• A készpénz és számlapénz csak technikai formái a
modern pénznek: egyik a másikká bármikor átalakulhat
BELSŐ ÉRTÉK NÉLKÜLI PÉNZ
• A mai pénz belső érték nélküli pénz, hitelpénz,
bankszámlapénz
• Egy általános elfogadási kötelezettség
• Az állam létrehozta és bankjegykibocsátási
monopóliummal ruházta fel a központi bankot
• Jegybank bocsátja ki (MNB, FED, Bank of England, stb.)

A pénz mai értelemben:

• A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni
• az értékmérő
• a forgalmi,
• a fizetési és
• a felhalmozási eszköz funkciót.
A PÉNZ CSOPORTOSÍTHATÓ…

1. eredet szerint (ki teremtette):

• jegybankpénz (készpénz és számlapénz)
• kereskedelmi banki pénz

2. formája szerint:
• készpénz (bankjegy és érme)
• számlapénz

Mindkét típusú bank teremthet pénzt.

Azonban a kereskedelmi bank csak számlapénzt tud
teremteni, készpénzt nem.
AZ INFLÁCIÓ
• Infláción az általános árszínvonal tartós emelkedését értjük, százalékos
formában fejezzük ki
• Defláció: az általános árszínvonal tartós csökkenése
• Dezinfláció: az infláció mértékének csökkenése
• Az árszínvonalat, és annak változását mindig a javak adott körére
értelmezzük (nehézség: kifutó és új termékek)

• CPI: fogyasztói árindex: (link)

• Árszint változásának mérésére leggyakrabban használt mutató.
• Egy tipikus fogyasztó által felhasznált termék és szolgáltatás kosár
segítségével méri az árváltozást egy bázisévhez viszonyítva.
• KSH által meghatározott összetételű fogyasztói kosár alapján
• Az „ infláció egyénileg érzékelt nagysága” függ attól, hogy az egyéni
fogyasztói kosaruk összetétele mennyiben tér el a KSH által definiálttól

• Maginfláció: szélsőségesen ingadozó árú termékek áralakulása (pl:

zöldségárak) torzíthatják az inflációs statisztikát, ezért ezek olyan
árindexek, amelyek kiszűrik ezen termékeket
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének üteme szerint:

• Kúszó infláció:
• lassú, egyenletes ütemű
• ezért viszonylag jól anticipálható infláció (kb. 3-5%)
• az emberek beépítik várakozásaikba és úgy hozzák meg döntéseiket
• Költségei:
• Inflációs adó: az emberek által tartott pénz értékének csökkenése
• Cipőtalpköltség: ha az emberek kevesebb készpénzt tartanak,
gyakran kell bankba menniük, és „elkopik a cipőjük”
• Étlapköltség: vállalatoknak gyakran kell az áraikat változtatniuk,
új árjegyzéket kell nyomtatniuk
• Az előzőből fakad a relatív árak instabilitása.
• Az emberek pénzügyi tervezésének megnehezítése: mekkora
részét fogyasszam el a jövedelmemnek ma és mekkorát később…
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének üteme szerint:

• Vágtató infláció:
• gyors, éves szinten 2-3 számjegyű árszínvonal emelkedés
• pénz gyors elértéktelenedése
• megtakarítók inkább külföldi valutába, értéktárgyakba fektetnek
• Költségei:
• Átrendezi az emberek közötti vagyoni viszonyokat:
adós-hitelező probléma: ha az infláció a vártnál nagyobb,
a hitelező veszít az adós nyer
• Fix nyugdíjak problémája: a nagy infláció a nyugdíjak
elértéktelenedését okozza, mire a dolgozó nyugdíjba megy
A nyugdíjak indexálásával kezelhető: reálértékben szabják meg
• Magas infláció egyben ingadozó infláció is.
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének üteme szerint:

• Hiperinfláció:
• nagyon gyors ütemű áremelkedés, rövid időszak (egy hónap) alatt is
bekövetkezhet az árszínvonal tíz-, akár százszoros növekedése
• nehezen kiszámítható, megzavarja a gazdasági szereplők várakozásait
• közgazdasági értelemben akkor beszélünk hiperinflációról, ha a
pénzfunkciók kizáródása is bekövetkezik
• Költségei:
• A gazdaság hatékonysága csökken: az infláció okozta
tevékenységek elvonják az emberek idejét a termeléstől,
beruházástól
• Adórendszerek torzulása: az állam adóbevételeinek reálértéke
mindig jelentősen visszaesik
• „1 kiló pénz 1 kiló kenyérért” miatt végül a pénz elveszíti
funkcióit, és általánossá válik a közvetlen csere
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének kiváltó okai alapján:

• Kereslet-húzta infláció:
• A túlkereslet okozza az árszínvonal emelkedést
• Ha a gazdaság a teljes kapacitás kihasználtsága szintjén termel, és
• nincsenek tartalékok,
• nincs munkanélküliség, akkor
• nem tudják miből növelni a termelés mennyiségét
• Ekkor az árszínvonal tud csak nőni, a kínálat változatlansága mellett
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének kiváltó okai alapján:

• Költség-tolta infláció
• Egy adott termék előállításához szükséges fizikai tényező ráfordítások
változatlansága mellett emelkednek a tényezőárak
• Ez növeli az előállítási költségeket, amit az ár emelkedését eredményezi
• Előidézheti:
• természeti csapások; energiaköltség emelkedések
• valuta leértékelés hatására az import alapanyagok ára nő (importált
infláció), és így a költség is nő
• Az emelkedő költségek miatt csökken a termelés, és ennek hatására az
árszínvonal is emelkedik.
• Béremelkedések: a szakszervezetek béremelést harcolnak ki, így a
költségek és az árak is növekednek.
• Újabb bérharc, stb.: ár-bér spirál
AZ INFLÁCIÓ FAJTÁI
Az árszínvonal emelkedésének kiváltó okai alapján:

• Tehetetlenségi infláció
• Az infláció eddig tapasztalt üteme beépül a gazdasági szereplők
várakozásaiba.
• Azok döntéseiket ennek előrevetítésével hozzák meg.
• Az infláció eddigi üteme a következő idő szakban is érvényre jut.
Köszönöm a figyelmet!
 BANKRENDSZER
JEGYBANK
BANKMŰVELETEK

Közgazdaságtani alapismeretek
tantárgy

10. előadás

Dr. Gál Veronika, egyetemi docens

Bankrendszer

• Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét értjük bankrendszer alatt.

• Bank: olyan pénzintézet, amely teljes körű tevékenységet végez az ügyfélkör
korlátozása nélkül.
• Bankrendszer lehet: egyszintű vagy kétszintű
• Egyszintű bankrendszer: a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdasági
szereplőkkel, és egyszerre tölti be a jegybanki és kereskedelmi banki funkciókat.
• Kétszintű bankrendszer: a központi bank és a gazdálkodó alanyok közé belépnek a
kereskedelmi bankok. A jegybank a bankok bankja, míg a gazdasági szereplők a
kereskedelmi bankokkal állnak közvetlen kapcsolatban.
• Magyarországon 1987. óta kétszintű bankrendszer működik.
 Kétszintű bankrendszer

KERESKEDELMI MAGÁNSZFÉRA
JEGYBANK
BANKOK

KB - hiteleket nyújtanak
• pénzkínálat
• jegybankpénz kibocs. - betéteket gyűjtenek
• keresk. bankok tev. szabályozása KB
• állam pénzügyeinek kezelése

• kötelező tartalékráta
• refinanszírozási kamatláb (hitelezés)
• nyílt piaci műveletek: értékpapír vétel/eladás

Az állam monetáris politikájának eszközei.

Jegybank
• Alapítás: 1924.05.24.
• Jegybanktörvény alapján működik
• Elsődleges célja: forint árstabilitásának elérése és fenntartása
• Támogatja a kormány gazdaságpolitikáját
• Jegybank feladatai:
• Monetáris politika meghatározása/megvalósítása
• Befolyásolja a pénzkeresletet és pénzkínálatot
• Törvényes fizetőeszköz kibocsátás
• Deviza/arany tartalékot kezel
• Árfolyampolitika megvalósítása miatt deviza műveleteket végez
Jegybanki feladatok alapján jogosult
• Kötelező jegybanki tartalékokat képeztetni
• Hivatalos árfolyamokat jegyez
• Árfolyamrendszerrel kapcsolatban a kormánnyal közösen dönt
• Jegybanki alapkamatot állapít meg
• Hitelintézeteknek hitelt nyújthat
• Kincstári számlát vezet
• Hitelintézeti számlát vezet
MNB szervezeti egységei
Monetáris Tanács
• Az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve, amely határoz a monetáris politikai irányelvekről
(árfolyam politikai intézkedések)
• legalább 5, legfeljebb 9 tagú testület.
Igazgatóság
• Az igazgatóság feladata, hogy a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit végrehajtassa.
Pénzügyi Stabilitási Tanács:
• feladata a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartása.
•  elemzi a szektor kockázatait
• stratégiai, szabályozási kérdések
Felügyelőbizottság:
• Az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrző szerve. Feladata a jegybank üzemviteli működésének ellenőrzése
• Az MNB élén elnök áll 6 éves időtartamra a miniszterelnök javaslatara a köztársasági elnök nevez ki
MNB függetlenségének biztosítása:

• alapvető feladata a forint belső és külső vásárlóerejének a védelme! (Kormány gazdaságpolitikáját

csak ezután támogathatja)

• az MNB elnöke az MNB tevékenységéről az Országgyűlésnek tartozik beszámolási

kötelezettséggel

• az MNB-t a Kormány a feladatkörében nem utasíthatja.

Bankrendszer
• Bank: XX. század előtt csak betétgyűjtés és hitelezés
• Modern bankok: eredendő tevékenységen kívül értékpapír, deviza-valuta
ügyletek stb.

Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás

Betétet gyűjthet? Igen Nem

Hitelt nyújthat? Igen Nem
Egyéb pénzügyi Igen Igen
tevékenység? Pl. pénzügyi lízing
 A MAGYAR BANKRENDSZER
FELÉPÍTÉSE
Magyar Nemzeti Bank
Pénzügyi intézmény

Hitelintézet (betétet gyűjt és egyéb Pénzügyi vállalkozás (Egy

pénzügyi szolgáltatást végez) vagy több pénzügyi szolgáltatás
kivéve pénzforgalmi szolgáltatás,
Bank elektronikus pénzkibocsátás)

Szakosított hitelintézet Pénzügyi vállalkozás

Pénzügyi holding társaság
Szövetkezeti hitelintézet
Külföldi pénzügyi társaság
Külföldi hitelintézet fióktelepe fióktelepe
Pénzügyi intézmények tevékenységei
Kiegészítő pénzügyi
Pénzügyi szolgáltatás
szolgáltatás

1. Hitelintézet

Teljeskörűen végezhet
Bank Teljeskörűen végezhet
Minimális követelmény: hitelezés, betétgyűjtés
Nem a teljes körét végezheti
Szakosított hitelintézet Teljeskörűen végezhet
(pl. lakástakarék-pénztár)
Szövetkezeti hitelintézet Teljeskörűen végezheti Pénzváltás, bankközi piacon
(Takarékszövetkezet) (tagsági viszony nélkül is) végzett ügynöki tevékenység

Hitelszövetkezet Csak a tagjai körében végezheti a tevékenységeket (kivétel: pénzváltás)

Nem végezhet pénzváltási

2. Pénzügyi vállalkozás Csak egy tevékenységet végezhet
tevékenységet
Pénzügyi szolgáltatások csoportja a Htv. alapján
Pénzügyi szolgáltatások:
• Üzletszerűen végzett deviza/valuta:
• Betét gyűjtése
• Hitel nyújtása
• Pénzügyi lízing
• Elektronikus pénz kibocsátása
• Kezesség, bankgarancia

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások:

• Üzletszerűen végzett deviza/valuta:
• Pénzváltása
• Elszámolásforgalom lebonyolítása
• Pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon
 Hitelintézetek által végezhető tevékenységek
Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:
a) betét gyűjtése
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
c) pénzügyi lízing;
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel
kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;
f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári
kötelezettség vállalása;
g) valutával, devizával - kereskedelmi tevékenység;
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);
i) letétkezelés kollektív befektetések részére;
j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;
k) hitel referencia szolgáltatás;
l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.
Bankműveletek, bankok által nyújtott pénzügyi szolgáltatások:
• Passzív: kötelezettség vállalás
• számlanyitás
• betétgyűjtés Semleges: egyik sem
• jegybanki refinanszírozott hitelek igénybevétele, • fizetési forgalom lebonyolítása
• értékpapír-fedezet mellett igénybevett hitelek (készpénz, kártya, átutalás,
• bankközi hitelfelvétel inkasszó, stb.)
• nemzetközi hitelfelvétel • valuta- és devizaváltás
• vagyonkezelés
• Aktív: követelés szerzés • széfszolgáltatás
• hitelnyújtás • biztosítás
• befektetések, értékpapírügyletek, • nyugdíjalapok
• bankközi hitelkihelyezések • közvetítői tevékenység
• követelések megvásárlása (váltóleszámítolás) • ügynöki tevékenység
• pénzügyi lízing • banktanácsadás, szakértés
• bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása
• nemzetközi közvetlen hitelezés
Betétgyűjtés https://www.oba.hu/betetvedelem/betetbiztositas
Betétbiztosítás: 100ezer euro
Betétgyűjtés: visszafizetési kötelezettség mellett, hozam vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénz.
• pénz feletti használati jogot a hitelintézet szerzi meg a visszafizetés időpontjáig.
• A betét = bankok számára forrás, amelyekre a hitelezési és jövedelemteremtő tevékenysége támaszkodik.
Fajtái:
Betételhelyező személye szerint
• Lakosság, gazdálkodó szervek, költségvetési szervek, társadalmi szervek, alapítványok, más bankok, központi bankok, külföldiek
Pénzneme szerint Futamidő szerint
• Hazai fizetőeszköz • Rövid (1 évnél rövidebb)
• Külföldi fizetőeszköz • Középlejáratú (1-5 év)
• Hosszúlejáratú (5 évnél hosszabb)
Rendelkezési jogosultságuk szerint
• Névre szóló Betételhelyezés célja, illetve a betét megszüntetésének módja szerint
• Bemutatóra szóló • Látra szóló betétek (bankszámlabetét): a számla tulajdonosa, ill. annak megbízottja
a pénzösszegről bármikor rendelkezhet, a bank azonnal teljesít, csekkel lehet
Kamatozás módja szerint rendelkezni róla, szolgáltatások társulnak hozzá pl. folyószámlahitel, bankkártya,
• Fix hitelkártya
• Változó • Felmondásos betétek
• Változtatható • Lekötött betétek: meghatározott lejáratra kötik le, magasabb kamat, kisebb
kockázat a banknak
 Elszámolási versus folyószámla
Elszámolási számla: a gazdálkodó egységek és magánszemélyek pénzforgalmának kezelésére
szolgál. A bank végrehajtja a számlára érkező átutalásokat, ill. az indított átutalásokat kezeli.
Folyószámla: A számla egyenlege negatív is lehet (a bank az ügyfél számára hitelt nyújt) 
folyószámlának nevezzük.

Számlanyitásra kötelezettek:
• Belföldi jogi személyek
• Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok
• Egyéni vállalkozók
• ÁFA-alany természetes személyek

Bank-ügyfél kapcsolat: bankszámla-szerződés a hitelintézet Üzletszabályzata alapján

Számlatípusok
• Bankszámla: az ügyfél és a bank írásbeli megállapodása alapján megnyitott követelés
• Lakossági bankszámla: az azonnali inkasszó kivételével valamennyi fizetési mód
lebonyolítására alkalmas bszla
• Pénzforgalmi bankszámla: valamennyi fizetési mód lebonyolítására alkalmas bszla
• Folyószámla: kölcsönös tartozás- és követelésállomány nyilvántartása, automatikus
hitellehetőség = negatív egyenleg (overdraft)
• Egyéb: pl. fedezeti bszla (importfedezet, akkreditív fedezete), értékpapír-letéti szla
A pénzforgalmi jelzőszám felépítése
Vállalkozói számlanyitás
Az elszámolási számla megnyitása a bank és az ügyfél közötti szerződés aláírásával kezdődik.

Szerződésnek tartalmaznia kell:

1. A bankszámla feletti rendelkezés
• A számlatulajdonosnak be kell nyújtania azok névsorát, akik jogosultak a számlán levő összeg felett
rendelkezni. (hiteles aláírás, visszaélés elkerülés: kilépett dolgozók kijelentése)
2. Kamatkondíciók:
• Bank hirdetményben közli, szerződésben utalás szerepel a változó kamatfeltételekre.
• Kamatjóváírást havonta vagy negyedévente végzik.
3. Elkülönített számlák nyitása: Fedezetigazolás kiállításához.
4. Számlavezetési díj: Engedményező nyilatkozat hogy a bank leemelheti az esedékes díjat a
számláról
5. Számlaszerződés megszűnése:
• felek egymás előzetes írásbeli tájékoztatása alapján mondható fel.
• felmondási időről, valamit az
• esetlegesen bekövetkező jogviták eldöntésének módjáról a szerződés rendelkezik.
Hitelezés
• Pénztömegre gyakorolt hatása szerint:
• Jegybanki
• Kereskedelmi bank
• Befektetési bank, takarékpénztár, stb. által nyújtott hitel
• Hitel tárgya szerint:
• Forgóeszköz
• Beruházási
• Lejárat szerint:
• Rövid (1 évnél rövidebb)
• Közép (1-5 év)
• Hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb)
• Közgazdasági tartalmuk szerint:
• Pénzhitel: az ügyfél hitelkérelem alapján a hitelezés klasszikus szabályai szerint jut hozzá a hitelösszeghez.
• Hitelszerű kihelyezés: ha a bank nem hitelkérelem alapján, hanem valamely más jogviszonyból fakadóan nyújt hitelt.
(pl: áruhitel  vásárlás helyszínén is)
• Kötelezettségvállalási hitel: a hitelintézet a pénzösszeget azonnal nem folyósítja. A jelenben csak kötelezettséget
vállal arra, hogy bizonyos feltételek esetén a jövőben hitelnyújtási kötelezettségének eleget tesz.
(pl: kezesség, garancia)
 Hitelezés folyamata
1. Hitelkérelem összeállítása
• Szöveges indoklás: cél, fajta, összeg, időpontok,
törlesztés, biztosítékok
• Cég gazdálkodásának bemutatása
• Hogyan lesz képes visszafizetni
• Mellékletek: vállalkozás létét igazoló okmányok,
beszámolók, tulajdonosok, stb.
• Projektfinanszírozás: megvalósíthatósági
tanulmány
• Cél, szükségesség, termelési szerkezet, piaci pozíció
• Ütemezés, gazdaságossági számítások
• Forrásszerkezet, saját erő mértéke, stb.
 Hitelezés folyamata
2. Hitelkérelem befogadása
• Anyag teljességének ellenőrzése
• Előszűrés: KHR lista, adótartozás, stb.
3. Hitelbírálat
• Hiteldöntés előkészítése
• Ügyfélminősítés: hitelképességet jelző osztályok
• Gazdálkodási adatok - számszerűsíthetőek
• Szubjektív szempontok pl. a hitelkérő piaci pozíciója
• Ügyféllimitet állapítanak meg – hitelplafon
• Biztosítékok értékelése:
• Piaci érték, értékállóság, mobilizálhatóság, tehermentesség
• Ügyletminősítés: hiteligény megalapozottsága
• Helyszíni szemle, kockázati tényezők feltárása
 Hitelezés folyamata
4. Előterjesztés összeállítása, cenzúradöntés
• Előbbiek alapján hitel-előterjesztés összeállítás
• Előterjesztő döntési javaslata is megjelenik
• A döntéshozatal többlépcsős is lehet
• Negatív döntés: ügyfél tájékoztatása
• Pozitív döntés: kondíciók kidolgozása
• Hitelösszeg, kamatláb, törlesztés, stb.
• Ezután kölcsönszerződési ajánlat az ügyfélnek
• Ha elfogadja: bankkölcsön-szerződést kötnek
5. Hitelmonitoring: gazdálkodás figyelemmel kísérése
pl. fedezetek, átalakulás, felszámolás, vezetőcsere, piaci változások
Negyedévente követelések minősítése.
6. Hitelügylet lezárása: szerződés szerint ér véget
Vagy: biztosítékok érvényesítése, végrehajtás, stb.
Köszönöm a figyelmet!