A kültakaró és a mozgás

- az ember kültakarója: bőr

- a gerinceseknek van bőrük

- feladatai
1. védelem (a bőr a szervezetünk első védelmi vonala)
- mechanikai behatások
- erős nyomás (ütés)
- szúrás
- vágás
- hőhatások
- hideg (a fagyás a sejtekben jégkristályok képződésével járhat)
- meleg (az enzimfehérjék könnyen denaturálódnak)
- káros sugárzások
- UV
- kell a bőrnek a D-vitamin képzéséhez
- baktériumölő hatása is van (műtőkben használják, ha nincs bent senki)
- röntgen
- ha 1%-kal csökken az ózonréteg vastagsága, akkor a bőrrák esélye 5%-kal nő
- vegyi hatások
- savak
- lúgok
- kiszáradás
- állandó vízállapotú élőlények vagyunk!
- rothadás
- elázás
- kórokozó mikroorganizmusok
- vírusok
- baktériumok
- enyhén savas a bőr felszíne
- ha szappant használunk, akkor olyat, aminek a pH-ja ezt közelíti
- a gyógynövénykivonatosak is ezt segítik
- gombák

2. összekötés a környezettel
- ingereket fog fel
- mechanikai ingereket
- hőingereket
- elektromos ingereket
- részt vesz az anyag- és energiacserében
- lead:
- hőt
- folyadékot
- szervetlen sókat
- szerves anyagokat

- rétegei
1. hám
2. irha
3. bőralja

1. a hám
- elszarusodó többrétegű fedőhám
- sejtjei több rétegben vannak
- legalsó rétegben képződnek mitótikus osztódással a sejtjei (ezek henger alakú sejtek)
 - kifelé tolódva a régebbi sejtek
- ellaposodnak
- öregednek
- elhalnak
- anyaguk szaruvá alakul át
- ez a szaruréteg véd:
- mechanikai behatások ellen
- kiszáradás ellen
- kémiai hatások ellen (gyenge lúgok vagy gyenge savak ellen)
- kórokozók ellen
- erek és idegek nincsenek benne
- diffúzióval táplálódik az irha felől
- a tápanyagok mozgását elősegítik az idősebb hámsejtek közötti járatok
- alsó felszíne hullámos
- ezeket hámcsapoknak nevezzük
- az irha felől a hámba nyomuló részeket irhaszemölcsöknek nevezzük
- ezek a hám felszínét is kidomborítják
- ahol az irhaszemölcsök sorokba rendeződnek, ott a felszínen bőrlécrendszer alakul ki
- hurok
- ív
- örvény
- nagy felületen érintkezik a két réteg
- szorosan tapadnak egymáshoz
- nagy felületen történhet meg az irha felől a hő- és anyagleadás

- pigmentanyag az alsó sejtekben

- a káros sugárzások ellen véd
- emberi fajtától és a környezettől függ
- napozás hatására több sejtsorban is megjelenik

- hámmal kapcsolatos képződmények

- szőrszál
- szőrtüsző
- tüszőhagyma (erek nyomulnak bele: táplálás)
- tüszőcsatorna
- szőrszál
- kéregállomány (festékanyaggal)
- velőállomány (őszüléskor elhal és levegő kerül bele)
- göndör, ha
- a szőrtüsző nem egyenes
- a szőrszál keresztmetszete nem kör
- fél mm-t nő naponta
- 5-15 év alatt kihull
- napi 50-60 db kihullása: természetes hajhullás (ősszel több)
- ha több: A-vitamin vagy vas hiánya okozhatja
- szőrmeresztő izom
- a hám aljához illetve a tüszőcsatornához kapcsolódik
- sima izom
- akaratunktól függetlenül működik
- kis erőt képes kifejteni
- sokáig képes működni (nem fáradékony izom)
- működésekor:
- a szőrszál feláll (felborzolódik)
- libabőrös lesz a bőr (mert kidudorodnak a szőrtüszők kijáratai)
- a faggyúmirigyek váladéka kiürül

- köröm
 - körömlemez (szaru)
- körömgyökérnél még élő sejtek vannak, nem látszik át (fehér)
- átlagosan heti 1 mm-t nő
- körömágy
- hám (el nem szarusodó többrétegű fedőhám)
- irha
- nincs bőralja
- ragasztóanyag rögzíti a körömlemezhez
- körömsánc (a körömgyökérnél és a körömlemez szélénél növi be a körömlemezt)
- faggyúmirigy
- külső elválasztású mirigy
- végkamra
- kivezető cső (a tüszőcsatornába nyílik)
- váladéka puhítja a bőr szarurétegét (és impregnálja)
- véd a kórokozók ellen
- verejtékmirigy
- kis verejtékmirigy
- test szerte előfordul (kivéve: ajkak)
- egész életünkben működnek
- váladéka főleg víz és ásványi sók
- kiválasztás
- hűtés
- nagy verejtékmirigy
- erogén zónákban
- serdülőkortól működik
- váladékában szerves anyag is van (bomlása esetén kellemetlen szagú)
- a hideg víz nem oldja ezeket a zsíros anyagokat
- tisztálkodás sorrendje:
- kéz, arc, hónalj, törzs, nemi szervek, láb
- törülközőcsere hetente
- két törülköző (egy derékig, egy annál lejjebb)

2. az irha
- rostos kötőszövet
(kötőszövetek
- sejtek
- sejtközötti állomány
- sejtek termelik
- alapállomány
- rostok (több-kevesebb)
- rostos kötőszövetek
- lazarostos kötőszövet (főleg üregkitöltő szerepe van)
- tömöttrostos kötőszövet (inak és szalagok)
- nem rostos kötőszövetek
- pld. zsírszövetek)
- vékonyabb és vastagabb rostok hálózata
- hajlékony
- rugalmas
- ellenálló (húzással, nyomással és szakítással szemben)
- idegvégződések vannak benne
- érzékelés
- erek vannak benne
- a hám táplálása
- anyag- és hőleadás
- az ember testhőmérséklete állandó
- ez a test belsejében tapasztalható
 - végbélben mérve: 37,1oC
- hónaljban mérve: 36,5oC
- bőr hőmérséklete ennél alacsonyabb
- az alacsony és a magas hőmérséklet is fokozza a hőtermelést
(hőtermelés: anyaglebontás biztosítja)
- +28oC alatt: a kihűlés megakadályozása érdekében termel hőt
- +30oC felett: fokozódik a kémiai reakciók sebessége
(ilyenkor a hőleadás is fokozódik, beindulnak a verejtékmirigyek)
- kettő között: semleges hőmérsékleti tartomány)
- fűtőközpont és hűtőközpont:
- a hipotalamuszban vannak (az agy egy speciális területe)
- a vérbe került testidegen fehérjék ingerlik a fűtőközpontot
- a hőtermelés és a hőleadás egyensúlyát magasabb szinten
áll be: láz alakul ki.
- kórokozók elleni küzdelemben ez jó (38oC-ig!)
- tartós és magas láz terheli a szervezetet (szívet)
3. a bőralja
- lazarostos kötőszövet (váz)
- zsírszövet
(nem rostos kötőszövet
- nagy kerek zsírsejtek vannak bennük
- rugalmas (mechanikai védelem)
- rossz hővezető (hőszigetelő)
- magas energiatartalmú (tartalék tápanyag)
- zsíroldó (zsírban oldódó vitaminok oldószere)
- fehér zsírszövet
- sejtenként egy zsírcsepp
- éhezéskor mobilizálódik (bontódik le)
- barna zsírszövet
- sejtenként néhány zsírcsepp
- a környezet lehűlésekor mobilizálódik (bontódik le)

- mozgástípusok
- aktív mozgás (saját energia felhasználásával történik, pld: futás)
- passzív mozgás (máshonnan származik az energia, pld: a szél elfújja a spórákat)

- helyváltoztató mozgás (pld: elúszik, elfut, elrepül stb.)

- helyzetváltoztató mozgás (pld: felemeli a karját, dobog a szíve stb.)

- a mozgás szervrendszerének részei

- passzív része: a vázrendszer (csontok, ízületek, inak és szalagok)
- aktív része: az izomzat

- a csontváz részei
- a fej váza
- koponya
- agykoponya
- a koponya nagyobbik része
- varratos összeköttetések
- két nagy része:
- fejtető
- pld. 2 falcsont, 2 halántékcsont, 1 tarkócsont, 1 homlokcsont
- koponyaalap
- öreglyuk
- kerek nyílás
- itt megy át az agyvelő a gerincvelőbe
 - nyakszirtcsont
- ékcsont
- üregében van a hipofízis (agyalapi mirigy)

- arckoponya
- egyetlen ízülete az állkapcsot kapcsolja a koponyához
- pld. állkapocscsont, felső állcsont
- bennük helyezkednek el a fogak (a fogmederben)
- a törzs váza
- gerincoszlop
- kettős S görbületű
- a felegyenesedés következménye
- rugalmasságot biztosít (porckorongokkal együtt)
- csigolyákból áll
- csigolyatest
- nyúlványok
- csigolyalyukak összessége: gerinccsatorna (gerincvelő van benne)
- 5 szakasza van
- nyaki szakasz (7 csigolyából áll)
- háti szakasz (12 csigolyából áll, ide kapcsolódnak a bordák)
- ágyéki szakasz (a törzsfordítást teszik lehetővé)
- keresztcsonti szakasz (keresztcsonttá nőttek össze a medenceövben)
- farki szakasz (csökevényes)
- szegycsont
- 30 éves korra csontosodik össze
- bordák
- 12 pár összesen
- a háti csigolyákhoz kapcsolódnak
- 7 pár valódi borda (porccal közvetlenül kapcsolódnak a szegycsonthoz)
- 3 pár álborda (közvetetten kapcsolódnak a szegycsonthoz)
- 2 pár repülő/lengőborda (nem kapcsolódnak a szegycsonthoz)

- a végtagok váza
- mellső végtag
- felső része
- vállöv
- kulcscsont (S alakú és törékeny)
- lapockacsont (háromszög alakú és lapos)
- határ: vállízület (gömbízület)
- alsó része (végtagcsontok alkotják)
- felkarcsont (a mellső végtag legnagyobb csöves csontja)
- könyökízület (hengerízület)
- singcsont (kisujj felé áll és nem fordulhat el)
- orsócsont (hüvelykujj felé áll és elfordulhat)
- felfelé néző tenyér esetén párhuzamosak egymással
- csuklóízület (tojásízület)
- kéztőcsontok (apróbbak)
- kézközépcsontok (hosszabbak és hüvelykujjé nem rögzül a többihez)
- kézujjperccsontok (kézfejenként 14-14)
- hátsó végtag
- felső része
- medenceöv
- pld. csípőcsont, keresztcsont, ülőcsont, szeméremcsont
- 30 éves korra rögzülnek egymáshoz szinte teljesen
- határ: csípőízület (gömbízület)
- alsó része (végtagcsontok alkotják)
- combcsont (a test legnagyobb csöves csontja)
 - elvékonyodó része a törékeny combnyak
- térdízület (hengerízület)
- sípcsont (elől és belül)
- szárkapocscsont (kívül)
- bokaízület (tojásízület)
- lábtőcsontok
- lábközépcsontok (talpboltozatot alkotják: rugalmasságot biztosít)
- lábujjperccsontok (14-14 lábfejenként)

- csontok kapcsolódási módjai

- nem folyamatos összeköttetés
- ízületes összeköttetés
- folyamatos összeköttetés
- varratos (agykoponya)
- szalagos (medence öv csontjai)
- porckorongos (gerincoszlop)
- porcos (bordák a szegycsonttal)

- ízületek
- ízületi fej (ízületi dudor) – domború
- ízületi vápa - homorú
- gömbízület (vállízület, csípőízület)
- tojásízület (csuklóízület, bokaízület)
- hengerízület (könyökízület, térdízület)
- mindkét ízületi végén homorú és domború
- nyeregízület (hüvelykujjnál van ilyen)

- ízületi porc borítja

- porcszövet
- támasztószövet
- sejtek (kisebb csoportokban)
- sejtközötti állomány (szilárd, rugalmas és késsel vágható)
- erek nincsenek benne
- nehezen regenerálódik
- diffúzióval táplálódik a porchártya felől
- lazarostos kötőszövet
- rostjai a porcba futnak
- jól rögzül a porc felszínén
- nehezen húzható le
- ízületi tok burkolja az egészet
- benne súrlódáscsökkentő ízületi nedv (folyadék) van
- a tok belső rétege termeli
- egyes ízületeket szalagok erősítik meg
- tömöttrostos kötőszövet
- elszakadhatnak

- a csontszövet
- támasztószövetek közé tartozik
- szerves állomány
- sejtek és rostok
- rugalmasságot biztosít a csontnak
- égetéssel távolítható el belőle (ekkor rideg, törékeny lesz a csont)
- szervetlen állomány
- mészsók (kalcium-foszfát)
- szilárdságot biztosít a csontnak (hiányában alakulhat ki az angol-kór nevű betegség)
- savval távolítható el belőle (puha, szivacsszerű lesz a csont)
- szerkezete
 - az erek körül koncentrikus körökben
- sejtek nyúlványokkal
- körön belüli kapcsolatok
- körök közötti kapcsolatok
- rostokból álló lemezek
- a csontsejtek alkotta körök között
- a csontsejtek nyúlványai áthatolnak rajtuk
- a rostok között vannak a mészsók

- a csont
- csonthártya
- lazarostos kötőszövet
- erek és idegek vannak benne
- belső felszíne csontsejtek képzésére alkalmas (regenerálás)
- tömött csontállomány
- kívül
- dudorok lehetnek rajta
- itt rögzülnek az izmok és szalagok
- szivacsos csontállomány
- belül
- vékony csontlemezkék hálózata
- elrendeződésük a terheléstől függ
- átrendeződhet akár néhány hónap alatt
- benne vörös csontvelő: vérképző (vörös és fehér vérsejtek)
- csontüreg
- velőüreg
- benne sárga csontvelő
- zsírszövet
- üregkitöltő szerepű
- vérveszteség esetén visszaalakulhat vörös csontvelővé

- a vázizmok
- harántcsíkolt izomszövet
- nagy erőt tud kifejteni
- rövid ideig működik (fáradékony izom)
- akaratunktól függően működik
- funkció szerinti fajtái:
- hajlító izmok (pld. bicepsz, kétfejű karizom, békaizom)
- feszítő izom (pld. tricepsz, háromfejű karizom)
- alakjuk:
- végtagizmok: hosszú, orsó alakúak
- törzsizmok: laposak, szélesek
- fej és nyak izmai: változatosak
- részei:
- eredés
- kevesebbet mozdul el
- a test középvonalához közelebb van
- tapadás
- többet mozdul el
- a test középvonalától távolabb van
- izomhas
- az izom középső, vastagabb része
- inakkal csatlakoznak a csontokhoz
- fokozatos az átmenet az izomból ínba
- rostos kötőszövet alkotja
- felépítésük:
- soksejtmagvú sejtek (izomrostok) alkotják
- ezekben izomfonalak (filamentumok) vannak
- rendezetten vannak (fénymikroszkóppal láthatók a csíkolatok)
- ezek fehérjék
- aktin (vékonyabb)
- miozin (vastagabb)
- egymáshoz képest elcsúszhatnak
- ATP-ből származik ehhez a energia
- izomrostnyalábokba rendeződnek
- ezek izompólyával burkolva izmot alkotnak
- kötőszövetből áll
- az izomrostnyalábokat is lekülöníti egymástól
- erek és idegek futnak benne