RENDSZERVÁLTOZTATÁS: MAGYARORSZÁG, 1988-1990

I. A RENDSZERVÁLTOZTATÁS ELŐZMÉNYEI:
Magyarországon 1949 és 1989 között egypárti diktatúra működött
Az állampárt neve: 1948-1956 Magyar Dolgozók Pártja
1956-1989 Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)

Az államszocializmus legitimációját a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi jelenléte

biztosította.
1956-1989 között Kádár-rendszerről beszélünk: Kádár János az MSZMP első titkáraként az
ország első számú vezetője volt.

A Kádár-rendszer válsága:
Háttér: A rendszerváltás külpolitikai hátterét azonban a Szovjetunió, illetve a szocialista tömb
összeomlása tette lehetővé.
Az 1980-as évekre egyértelművé vált, hogy a Szovjetunió képtelen fenntartani a szocialista
tábor ellenőrzését. Az új szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov tudomásul vette a szocialista
országok Moszkva irányvonalától eltérő társadalmi és gazdasági próbálkozásait. A gorbacsovi
reformok kisugároztak a szatelit országokba, ahol felerősítették a reformerők bázisát.
Gazdasági válság
 Az 1970-es évek a rendszer gazdasági válságba jutott  az erőtlen reformok azonban
mit sem értek a politikai struktúra változtatása nélkül, amelyre természetesen a párt nem
vállalkozhatott.
 Az eladósodás óriási mértékű: 1975 4,2  1989: 20,4 milliárd dollár
 Az életszínvonalpolitika már nem tartható: nőttek a vagyoni különbségek, az
elszegényedés szembetűnően megjelent.
 Magyarországon az MSZMP pártvezetése képtelen volt a kialakult gazdasági és
társadalmi krízis kezelésére

Politikai válság:
Az illegalitásban működő demokratikus ellenzék a prágai tavasz leverése óta (1968) nem hitt
az 1956-os forradalom megismételhetőségében
Az 1980-as évek elejére egy szűk értelmiségi demokratikus ellenzék lépett fel a rendszerrel
szemben:
 repülő egyetemi előadások, szamizdatkiadványok A cenzúra kikerülésével pl. a
Beszélő;1983-ban az István, a király című rockopera az ellenzékiség egyik
szimbólumává vált.
 Az ellenzék elsősorban a fiatalokra, főleg az egyetemistákra hatott, akik
szakkollégiumokba tömörülve, a KISZ-t kikerülve próbáltak új lehetőségeket keresni a
problémák megoldására. A demokratikus ellenzékiek szervezték a március 15-i és
október 23-i megemlékezéseket, tüntetéseket, amiket a rendőrség rendszeresen szétvert
 1985 – az ellenzékiek ún. monori találkozója
 1987-ben a demokratikus ellenzék kidolgozta a Társadalmi Szerződést.
 Lakitelek-népi nemzeti irányzat (Csoóri Sándor körül csoportosult.)

ún. második nyilvánosság

Pártok és programok: több ellenzéki politikai szervezet alakult.

 Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1987-es lakiteleki találkozón alakították

 Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

 Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ)

 Újjáalakult: Független Kisgazdapárt; a Szociáldemokrata Párt; Kereszténydemokrata

Néppárt

A párton belül - MSZMP - is megjelent a reformkommunisták csoportja Pozsgay Imre, Nyers

Rezső és Szűrös Mátyás  a 80-as évek végére egyre nagyobb befolyásra tettek szert az
MSZMP vezetőségén belül.
Tömegdemonstrációk:
1988 március 15-én 10.000 ember: szabadságjogok és a demokrácia követelése
romániai falurombolás ellen
bős-nagymarosi vízlépcső ellen

II. A RENDSZERVÁLTOZTATÁS
1988 május - Kádár János lemondatták főtitkári posztjáról: (funkció nélküli pártelnök lett)
helyette Grósz Károly miniszterelnök lett a főtitkár: óvatos, a rendszer lényegét nem érintő
reformok
1988 november - Németh Miklós lett a kormányfő további reformok
1989. jan.- Pozsgay Imre, az MSZMP vezetőségi tagja bejelenti:
 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zajlott.
1989. június 16-án Az ellenzék egyértelmű győzelme: Nagy Imrét és társait százezrek
jelenlétében méltó módon újratemetik. (Kádár János ezen a napon lett rosszul, és július 6-án
meghalt.)
Az MSZMP elfogadta a többpártrendszert --> 1989 - az új miniszterelnök, Németh Miklós
a parlament elé terjesztette az egyesülési és gyülekezési jogról szóló, a sztrájk- és a
népszavazási törvényt. Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény a lényegében már
létező pártok működését legalizálta.
Megszerveződött az Ellenzéki Kerekasztal - EKA
Megalakult a Nemzeti Kerekasztal: háromoldalú tárgyalások
Résztvevői:
1. az MSZMP
2. az Ellenzéki Kerekasztal pártjai +
3. a harmadik oldal: a hivatalos társadalmi szervezetek képviselői.
Meghatározták a rendszerváltás főbb jogszabályairól ún. sarkalatos törvények
alkotmánymódosítás, politikai pártok működése, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság
intézménye és az átmenet forgatókönyvéről.
Az MSZMP megígérte, hogy tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok teljes kivonásáról.
Megállapodást 1989. szeptemberében kötötték meg.

 Ezzel párhuzamosan a pártállam szétesésnek indult. Beindult a spontán

privatizáció, elsősorban a pártállam meghatározó személyiségei jutottak nagy
vagyonhoz

1989 októbere: az MSZMP megszűnése  a reformkommunisták megalakították a Magyar

Szocialista Pártot  MSZP. Megörökölte az MSZMP vagyonát és hatalmi pozícióit, de modern
szociáldemokrata pártként határozta meg önmagát.
A Németh-kormány tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok kivonulásáról megnyitotta a határt
a Magyarországra érkező, nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt: Horn
Gyula külügyminiszter bejelentette a kormány döntését, hogy kiengedik a nyugatra távozni
akaró NDK-s állampolgárokat. Ez adott döntő lökést a német egység megvalósulásának.
1989. október 23.  megszűnt a Magyar Népköztársaság

Kikiáltották a Harmadik Magyar Köztársaságot

(első 1918. nov. 16. - 1919.márc 21., második 1946-49)
Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke jelentette be, ő lett az ideiglenes köztársasági elnök.

A négy ellenzéki párt (SZDSZ, FIDESZ, FKGK, MSZDP) politikai küzdelem bontakozott ki a
a választások előtt: vita a köztársasági elnök megválasztásának módjáról Kérdés: közvetlenül a
választópolgárok vagy az új parlament válassza-e meg.
Attól tartva, hogy az MSZMP átmenti a hatalmát népszavazást írtak ki az ún. négyigenes
népszavazás 1989 nov.
Eredménye: köztársasági elnököt a parlament fogja megválasztani.  SZDSZ és MDF
végleges szembefordulása.

1990. március.  megállapodást kötöttek a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes

kivonásáról  1991 az utolsó szovjet csapatok is elhagyták az országot ezzel helyreállt Magyar
Köztársaság szuverenitása.
1990 márc.-ápr. megtartották a pártállam bukása utáni első szabad országgyűlési
választásokat: többpárti demokrácia létrejötte
A választásokat az MDF nyerte meg.
Koalíciós kormány MDF-FKgP-KDNP alakult Antall József vezetésével
Legerősebb parlamenti ellenzéki párt az SZDSZ
Köztársasági elnök: Göncz Árpád SZDSZ
Alkotmánybíróság elnöke: Sólyom László
Parlament elnöke Szabad György MDF

Kormányozás stabilitása érdekében elfogadták:

 kétharmados törvények körét szűkítették
 konstruktív bizalmatlansági indítvány  megerősítette a miniszterelnöki tisztség
politikai súlyát.

1990 ősze: önkormányzati választások megszűnt a tanácsrendszer, új önálló döntési

jogkörrel bíró önkormányzatok alakultak.