Tartalom

I. Növényvédelmi eljárások............................................................................................................. 3
1. Szórástechnikai módszerek: ........................................................................................................ 3
A. permetezés .............................................................................................................................. 3
B. porlasztás................................................................................................................................. 3
C. ködképzés ................................................................................................................................ 3
D. porozás .................................................................................................................................... 3
E. mikrogranulátum-szórás ......................................................................................................... 3
2. Egyéb nem szórástechnikai módszerek: ...................................................................................... 4
F. csávázás (vetőmagvak vagy gumók védelme), ........................................................................ 4
G. injektálás (permetlé talajfelszín alá juttatása) és .................................................................... 4
H. kenés (folyékony növényvédő szer felkenése a növény felületére) ....................................... 4
3. Fagyvédelmi módszerek .............................................................................................................. 4
II. Keverő berendezések .................................................................................................................. 5
1. Pneumatikus ................................................................................................................................ 5
2. Mechanikus ................................................................................................................................. 5
3. Hidraulikus ................................................................................................................................... 5
III. Cseppképzés módszerei ......................................................................................................... 7
1. hidraulikus ................................................................................................................................... 7
A. cirkulációs szórófejek .................................................................................................................. 7
B. ütközéses szórófejek ................................................................................................................... 7
2. pneumatikus (légporlasztásos), ................................................................................................... 8
3. mechanikus.................................................................................................................................. 9
4. kombinált..................................................................................................................................... 9
5. termikus....................................................................................................................................... 9
IV. Szivattyúk fajtái, kialakításuk, jellemzőik .................................................................................. 11
1.Örvényszivattyúk ............................................................................................................................ 11
A. centrifugálszivattyúk ................................................................................................................. 11
B. turbinaszivattyúk ....................................................................................................................... 11
2.Térfogatkiszorításos ....................................................................................................................... 11
A. szelep nélküli folyamatos szállítású .......................................................................................... 11
A. szelepes, szakaszos szállítású ................................................................................................ 12
V. Áramlási rendszer .......................................................................................................................... 13
1. Szűrők ........................................................................................................................................ 13
2. Nyomásszabályozás ................................................................................................................... 13
I. Nyomásmérő óra ................................................................................................................... 14
J. Átfolyásmérő ......................................................................................................................... 14
K. Szakaszoló kapcsoló............................................................................................................... 14
VI. Levegőszállító szerkezetek ........................................................................................................ 15
1. Nagynyomású ................................................................................................................................ 15
2.Középnyomású ............................................................................................................................... 15
3.Kisnyomásuak ................................................................................................................................. 15
A. Axiális ventilátor ........................................................................................................................ 15
B. Radiális................................................................................................................................... 15
c. Dobventillátor/ keresztáramú ventillátor ............................................................................. 16
A. vízszintes tengelyű................................................................................................................. 16
B. függőleges tengelyű .............................................................................................................. 16
VII. Környezetkímélő megoldások ................................................................................................... 17
1. felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése ................................................................... 17
2. kis cseppek elsodródásának megakadályozása ......................................................................... 17
3. nagy cseppek célfelületen tartása ............................................................................................. 17
4. vegyszermentes kezelési eljárások alkalmazása ....................................................................... 17
VIII. Permetező típusok..................................................................................................................... 18
1. Szilárd vegyszer kijuttató gépek ................................................................................................ 18
A. Porozógépek .......................................................................................................................... 18
B. Mikrogranulátum kijuttató gépek ......................................................................................... 18
2. Tartály típusok ........................................................................................................................... 19
IX. Repülőgépes növényvédelem ................................................................................................... 20
1. Előnyök és hátrányok .................................................................................................................... 20
3. Repüléstechnikai követelmények.............................................................................................. 20
4. Agrotechnikai követelmények ................................................................................................... 20
5. Merevszárnyú repülőgépek ....................................................................................................... 20
6. Helikopterek .............................................................................................................................. 21
7. A repülőgépek gazdaságosságát bef. tényezők ......................................................................... 21
 I. Növényvédelmi eljárások

– agrotechnikai (ellenálló fajták termesztésével, állománysűrűség helyes megválasztásával,

sorközműveléssel stb.),

– mechanikai, fizikai (rovarfogó eszközökkel, hőkezeléses fertőtlenítéssel, fagyvédelemmel stb.),

– biológiai (kártevőket elpusztító élőlényekkel stb.) és

– kémiai (gombaölő, rovarölő, gyomirtó, baktériumölő stb. hatású vegyszerekkel)

1. Szórástechnikai módszerek:
A. permetezés

B. porlasztás

C. ködképzés

D. porozás

E. mikrogranulátum-szórás

Módszer Cseppméret Alkalmazása Előny Hátrány Egyéb

Permetezés 150-750 μm oldat, széles alkalmazhatóság, nagy vízfelhaszn., nagy cseppméret,

emulzió, pontos adagolás,
szuszpenzió egyenletes szórás, kis
szerveszteség, kis
környezetszennyezés
Porlasztás 50-150 μm oldat, emulzió kis víz felh., nagy terület
telj., kis élő- és gépmunka
igény, kis költség
gép- előmunka igény, nagy dózis-
költség nyomásváltoztatá
ssal
szűk alkalmazhatóság, állománykezelés,
nagy szerveszteség és térszórás
környezetszennyezés

Ködképzés 0,5-50 μm 0,3-5l/ha nincs víz felh., kis gép és szórás adagolás nehéz, állománykezelés,
UULV élőmunka igény, kis elsodródás jelentős, zárt terek, hideg,
költség, egyenletes korlátozott alkalmazás meleg ködözés
eloszlás

Porozás 0,5-100µm nincs víz felh., kis gép és rossz lerakódás, pontatlan állománykezelés,
élőmunka igény, kis adagolás, nagy vivőanyag kell
költség, egyszerű gép környezetszennyezés

Mikrogranulát 150-1500 nincs víz felh., min. pontatlan adagolás, szórás,

um-szórás µm környeztterhelés, kis egyenlőtlen eloszlás, bemunkálás
költség, tartós hatás korlátozott alkalmazás
2. Egyéb nem szórástechnikai módszerek:
F. csávázás (vetőmagvak vagy gumók védelme),

G. injektálás (permetlé talajfelszín alá juttatása) és

H. kenés (folyékony növényvédő szer felkenése a növény felületére)

3. Fagyvédelmi módszerek
- passzív: termőhely választás, fagytűrő fajták, nagy koronamagasság, talajnedvesség
növelés, kémiavédekezés, növénykondiciónálás, virágzáskésleltetés, jégháló
- aktív: légkeverés, füstölés, ködösítés, fagyvédelmi öntözés, ültetvényfűtés, fagyvédelmi
gépek
 II. Keverő berendezések
A permetlékeverő berendezés képezhet önálló egységet saját tartállyal, keverő berendezéssel,
hajtásrendszerrel lehet a permetezőgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszeréről
működtetett adapter vagy szórógépbe épített részegység.

Kivitel szerint:

- helyhez kötött, stabil keverők

- áttelepíthető vagy saját futóművel rendelkező mobil keverők:

A mobil keverők pótkocsira építve saját alvázon gördülve vagy permetezőgépre szerelve traktorral
vontatva szállíthatók más helyszínre.

Hajtása: stabil -> villanymotorról, áttelepíthető és mobil -> belső égésű motorról, a traktor TLT-jéről,
hidraulikus szivattyújáról

Rendszer: stabil és áthelyezhető -> mechanikus, többi -> kis- vagy közepes nyomású (0,4–1,0 MPa)
folyadék felhasználásával működő hidraulikus, pneumatikus

1. Pneumatikus pl: keverőcsöves

2. Mechanikus szerkezeteknél a villany- vagy belső égésű motor tengelyéről közvetlenül
vagy áttétel után hajtott forgólapátos vagy forgótárcsás szerkezetet működtetnek. pl.:
lapátos
3. Hidraulikus megoldásoknál a folyadékot injektoron, perforált keverőcsövön,
keverőkamrán vagy statikus keverőelemeken áramoltatják át, a hatás növelése érdekében
ezeket a megoldásokat kombináltan is alkalmazzák. A hidraulikus keverők működtetésére
vegyszerálló szivattyúkat alkalmaznak, amelyek membrán vagy dugattyússzivattyúk. pl.:
fuvókás, injektoros,
A permetlékeverők lehetnek szakaszos vagy folyamatos működésűek.

Az új permetezőgépek jelentős részén adapterként felszerelhető vegyszerbemosó található. A tölcsér

alakú tartályba adagolt folyékony vagy por alakú szert a felső peremen körbefutó csőből kilépő víz
mossa a tartály alján nagy sebességgel áramló folyadékba.
III. Cseppképzés módszerei
1. hidraulikus
A hidraulikus cseppképzésű szórófejeknél a permetlé cseppekre bontását a szórófejek
nyílásán nyomás alatt átáramló folyadékra ható erők (súrlódási, kohéziós, adhéziós,
aerodinamikai erők, felületi feszültség stb.) biztosítják. A szórófej nyílásán átáramló folyadék
belső súrlódási tényezője és a folyadéknak a szórófej-nyílás felületén történő súrlódási
tényezője eltérő, ami a folyadéksugár külső és belső részén sebességkülönbséget hoz létre és
ez a sebességkülönbség a folyadék sugárban (fátyolban) pulzálást eredményez. A pulzálás
intenzitása a szórófejtől távolodva növekszik, és amikor legyőzi a folyadéksugarat összetartó
felületi feszültséget, cseppekre esik szét.
A szórófejek fejlesztésénél – a dugulások elkerülése érdekében – az volt a törekvés, hogy
minél nagyobb szórófej furattal minél kisebb cseppeket lehessen képezni. A dugulás
megelőzését segíti a szórófej előtt elhelyezett szűrő, amelyet elemi szűrőnek is szoktak
nevezni.

A. cirkulációs szórófejek
- csigabetétes: (permetlé nyomás hatására a csigabetét menetei között haladva veszi
fel a pörgő mozgást)
- pörgetőbetétes (permetlé forgatását pörgető betét biztosítja, amelynél a permetlé
kettő vagy több ferde furaton halad át)

A folyadék nyomása, az örvénytér hossza és a szórófej nyílásának mérete az alábbiak

szerint befolyásolja a cseppképzés jellemzőit:

• a nyomás növelésével az időegység alatt kijuttatott folyadék mennyisége és a

szóráskúp szöge növekszik, a cseppméret csökken;
• az örvénytér hosszának növelésével a szóráskúp szöge csökken, a cseppméret
növekszik.
• a szórófejnyílás méretének növelésével az időegység alatt kijuttatott folyadék
mennyiség nő, a szóráskúp szöge és a cseppméret egyaránt növekszik. A nyílásméret-
növelés szórófejcserével lehetséges.

A cirkulációs szórófejeket nagynyomású szórófejként alkalmazzák ültetvénypermetező

gépeken. Szokásos nyomástartományuk 10–30 bar.

Szántóföldi permetezőgépeken ritkán találkozunk cirkulációs szórófejekkel, ekkor

szokásos nyomástartományuk 2–4 bar. A cirkulációs szórófejek általában üreges-kúpos
permetlésugárral dolgoznak. Amennyiben a pörgető betéten középfuratot is kiképeznek,
telekúpos kivitelű szóráskúp keletkezik.

B. ütközéses szórófejek
- felület-ütköztetéses
 - folyadék-ütköztetéses (szántóföldiben leggyakoribb) két folyadéksugár szögben
történő ütköztetése

A folyadéksugarat ívelt felületnek ütköztetik és így hoznak létre lapos folyadékfátyolt,

amelynek kúpszöge 120–150°. A felületütközéses szórófejeket szántóföldi
permetezőgépeken, mint alacsony nyomású szórófejeket alkalmazzák. Felhasználási
területük elsősorban gyomirtó szerek durvacseppes kijuttatása. Ennek megfelelően
nyomástartományuk 1,5–3 bar.

c. Szórófej típusok

A szórófejek teljesítménye a szórófej mérete mellett az alkalmazott üzemi nyomás függvénye. A

különböző méretű szórófejek eltérő módon reagálnak a nyomás változására

- alacsony nyomású (LP) szórófejek

- Anti-Drift szórófejek (szűkebb cseppspektrum képzésére alkalmasak)
- légbeszívásos (injektoros) és légbefúvásos szórófejekkel (nagy cseppek felületről
legördülésének megakadályozása)
- excenter szórófejek (levél alá permetezés)
- kettős lapos sugarú szórófejek (dús lombozatú, zárt állomány permetezésére)

A szórófejek anyaga: műanyag, réz és ötvözetei, rozsdamentes acél, kerámia. Kopásállóságuk a fenti
sorrendnek megfelelően növekszik, élettartamuk a fenti sorrendben 30, 60, 120, kerámia szórófejnél
ezt meghaladó üzemóra.

Hidraulikus cseppképzésű permetező részei: tartály, keverőberendezés, szivattyú, szerelvények,

szórófejek, szórószerkezet

Permetező típusok: sík-, sáv-, sorkultúrapermetező, levél alá permetező, kézi szórópisztoly

2. pneumatikus (légporlasztásos),
A légporlasztású cseppképzésnél a permetlevet légáram bontja cseppekre. A légporlasztás 25 m/s-
nál nagyobb légsebességnél érvényesül, azonban tiszta légporlasztásról csak 80 m/s feletti
légsebességnél beszélünk.

Az áramló levegő a permetlevet egy ívelt felületen folyadék fátyollá tudja alakítani, majd a felület
éles széléről cseppekre bontani, akkor egyenletesebb és kisebb cseppek keletkeznek, mint ha a
permetlevet egyszerűen csak bevezetjük a légáramba. A cseppméretre jelentős hatást gyakorol a
légsebesség, amelynek növelésével arányosan csökken a cseppméret.

- 80–100 m/s légsebességnél nincs szükség hidraulikus elő cseppképzésre, a légáram

önmagában képes 100–150 μm átmérőjű cseppek képzésére.
- 100 m/s feletti légsebességgel 100 μm alatti cseppek állíthatók elő, amelyek könnyen
beszáradnak és elsodródnak, bár itt a légáram gyorsan és irányítottan juttatja azokat
a célfelületre.
 - A légsebesség további növelésével (300–400 m/s) 10–40 μm átmérőjű cseppek is
képezhetők. Ez utóbbi a hidegködképzés kategóriája, ahol a szükséges légsebesség
már csak légsűrítővel állítható elő.

A légporlasztású cseppképzés előnye, hogy a légáram a cseppeket irányítottan szállítja a célfelületre,

és a növényzet mozgatásával javítja a behatolást és a fedettséget szín és fonák oldalon egyaránt.
Ezért sűrű lombozatú növényeknél hatékonyabban alkalmazható, mint a hidraulikus cseppképzés.

Permetező típusok: sorpermetező, állítható fúvókás permetező

3. mechanikus
A mechanikus cseppképzés általánosan alkalmazott változatainál villanymotorral hajtott forgó
tárcsával történik a permetlé cseppekre bontása. A kúpos tárcsára vezetett permetlé – a centrifugális
erő hatására – vékony folyadékfátyol formájában mozog a kerület felé, ahol a tárcsa peremén
kiképzett fogak cseppekre bontják. A szabályos távolságra elhelyezkedő fogak a folyadékfátyolból
azonos méretű cseppeket szakítanak le. A cseppek mérete a tárcsa fordulatszámától, kiképzésétől és
a permetlé tömegáramától függ. A cseppméret korrekt szabályozhatósága miatt az eljárást
szabályozott cseppméretű rendszernek is szokták nevezni. Nagy előnye, hogy a csepphalmazban
közel azonos méretű cseppek találhatók, amelyek kezelése könnyebb, mint a heterogén
csepphalmazé. A tárcsás mechanikus cseppképzést ma hazánkban a csávázógépeken alkalmazzák.

- változtatható fordulatszámú változatok

- dobos változat (dob felülete perforált és a dob belsejébe vezetett permetlevet a
gyorsan forgó dob bontja apró cseppekre)
- akár 10 és 500 μm közötti cseppméretre állítható be

4. kombinált
Kisebb légsebesség mellett is lehet kellő cseppméretet elérni, ha a permetlevet szórófejjel
hidraulikus módon képezzük és csak a cseppek finomítását bízzuk a légáramra, ezt kombinált
cseppképzésnek hívjuk. A kombinált cseppképzésnél a légsebesség 50–60 m/s és a levegő
cseppfinomító hatása jelentős.

5. termikus
A termikus cseppképzést a melegködképző gépeken alkalmazzák. A cél lehet térfertőtlenítés és
felületkezelés.

- Fertőtlenítés-> Fontos, hogy a képzett cseppek minél tovább tartózkodjanak a

levegőben, ezért < 5 μm cseppméret alkalmazása a kedvező.
- Felületkezelés -> a növények, fák felületére minél több cseppet juttassunk, lehetőleg
egyenletes eloszlásban. Ekkor ködképzés esetén 5–30 μm cseppméret szükséges.

Minél kisebb a tér relatív páratartalma, a cseppek beszáradása annál gyorsabban megy végbe. Ezért a
folyadékhoz párolgásgátló adalékot adnak.

A melegködképző lényegében egy reaktív motorhoz hasonló felépítésű, mozgó alkatrész nélküli
szerkezet. Egy henger alakú, egyik oldalon nyitott égéstérbe légsűrítővel levegőt juttatnak, és abba
benzint porlasztanak. Folyamatos levegő- és benzinutánpótlás mellett folyamatos égés tartható fenn.
A keletkezett füstgáz nagy sebességgel (300–400 m/s) áramlik az égéstér nyitott vége irányába. A
kilépőnyílás előtt az égéstérből kiáramló füstgázba adagolják a jól párolgó folyadékban oldott
vegyszert. Amikor a permethalmaz a szabadba áramlik, lehűl, és köd formában kicsapódik
IV. Szivattyúk fajtái, kialakításuk, jellemzőik
A permetezőgépek fontos szerkezeti része a szivattyú, hiszen szabályos működésétől függ a
permetezés eredményessége. Korábban számos szivattyúfajtát alkalmaztak üzemi szivattyúként
(dugattyús, membrán, görgős, centrifugális), ma már azonban a dugattyús és a membránszivattyúk
váltak egyeduralkodókká.

Üzemi szivattyúként (feltöltés, keverés, permetezés) hidromotor hajtású, 500–700 dm3 /min
teljesítményű centrifugálszivattyút alkalmaznak, amelynek nyomása a 8 bart is elérheti. A
permetlétartály gyors feltöltéséhez gyakran hidromotoros hajtású szívótömlő-felcsévélő
berendezéssel és vízen úszó szívószűrővel is ellátják a gépet. Nagyobb nyomásigény esetén a
permetezéshez 250–280 dm3 /min teljesítményű dugattyús vagy membránszivattyút használnak. A
permetezőgép külső tisztításához esetenként nagynyomású dugattyús- vagy membránszivattyús
mosóberendezéssel is ellátják a gépeket.

1.Örvényszivattyúk
A. centrifugálszivattyúk
A fenti szivattyúk mellett a légporlasztású gépeken, csávázógépeken, permetlékészítő gépeken is
használják. A centrifugálszivattyú zárt lapátozású járókereke bővülő házában (csigaház) forog. A
szivattyú forgórésze a lapátok közötti folyadékot a centrifugális erő segítségével a csigaházba
továbbítja, így szívóhatást hoz létre, amely a továbbiakban a folyadék-utánpótlást biztosítja. A
csigaházból a folyadék csökkenő sebességgel, de növekvő nyomással jut a nyomóvezetékbe. A
megkívánt centrifugális erő eléréséhez gyors forgású lapátkerék szükséges ezért ezeket a
szivattyúkat a TLT-ről hajtómű közbeiktatásával vagy hidraulikus motorral lehet hajtani. Az
elérhető nyomás legfeljebb 4–5 bar. Folyadékszállító képességük jelentős.

B. turbinaszivattyúk

2.Térfogatkiszorításos
A. szelep nélküli folyamatos szállítású
 görgős: A görgős szivattyúk henger alakú házában excentrikusan elhelyezett, kisebb átmérőjű
henger alakú forgórész forog. A forgórészben görgők számára (6–8 db) rekeszeket képeznek
ki. A görgők a rekeszekben a centrifugális erő hatására sugárirányban elmozdulhatnak. Forgás
közben a görgők a ház palástjának szorulnak, köztük szívóoldalon növekvő, nyomóoldalon
csökkenő tér alakul ki. A görgők közötti terek (szívó, illetve nyomó) száma a görgők számával
megegyező, ezért egy 8 görgős szivattyú úgy viselkedik, mint egy nyolchengeres szivattyú.
Nyomástartományuk a kialakuló centrifugális erő függvénye, ezért méret- és
fordulatszámfüggő. Legnagyobb nyomásértékük nem haladja meg a 10–15 bart.

 lapátos: lehet hajlékony és mozgólapátos permetlészivattyú,

 fogaskerék
 csavar
 tömlős/ perisztaltikus
 A. szelepes, szakaszos szállítású
 dugattyús: dugattyús szivattyú esetén hengerben mozgó dugattyú hozza létre a
térváltozást. A térfogatváltozás során keletkező szívó- vagy nyomóhatás
szelepeket működtet, amelyek általában nagy keresztmetszetű, rugóterhelésű
tányérszelepek. A szállított permetlémennyiséget a henger átmérője, a dugattyú
lökethossza, a percenkénti fordulatszáma, hengerek száma és a hengerek
feltöltődésének foka határozza meg
A szállított folyadék mennyisége a nyomás függvényében alig változik.

 membrán: A membránszivattyúk mindazokkal az előnyökkel rendelkeznek,

amellyel a dugattyús szivattyúk. További előnyük, hogy az egymáson elmozduló
alkatrészek permetlével nem érintkeznek. A tér változását, a permetléteret a
hajtóműtértől elválasztó membrán elmozdulása hozza létre. A membrán és a
hajtómű kapcsolat alapján kis- és nagynyomású membránszivattyúkat
különböztetünk meg.
 kisnyomású= a membránt excenterhez kapcsolódó hajtókar mozgatja a
membrán deformációja és nyúlása által megengedett lökethosszal. A
permetlé szállítása során fellépő nyomást a membrán veszi fel, ezért
nyomástartományuk nem nagyobb, mint 10–15 bar. Több hengeres
változatok használtak 3-6.
 nagynyomású= a membránt mozgató dugattyú és a membrán között
közvetítő folyadék (olaj) van. A membrán ebben az esetben olajpárnára
fekszik fel, így jobban terhelhető. Nyomástartományuk eléri a dugattyús
szivattyúk nyomását (40–60 bar). Hengerszám 1-6.

A dugattyús és a membránszivattyúkra egyaránt érvényes, hogy folyadékszállításuk ciklikus. Ez a

hengerszám növelésével csökkenthető, de nem szüntethető meg. Ezért az egyenletes
permetlészállítás érdekében nyomáskiegyenlítő tartályt (légüst) alkalmaznak
 V. Áramlási rendszer
1. Szűrők
A betöltőnyílásban található az áramlási rendszer első szűrője (a korszerű permetezőgépekben 4–5
szűrő található: betöltő-, szívó-, öntisztító-, nyomó-, szórófej előtti vagy elemi szűrő). A betöltőszűrő
akadályozza meg, hogy a víz vagy a kész permetlé feltöltése során durva szennyeződés kerüljön a
tartályba. Lyukmérete 1–2 mm közötti, mélysége a tartály méretétől függően 60–250 mm.
Szerencsés, ha a betöltőszűrő áteresztőképessége kisebb gépeknél 100–200, nagyobbaknál 500–1000
dm3 /min.

A tartály és a szivattyú között szívótömlő biztosít kapcsolatot. Szívótömlőként megfelelő

keresztmetszetű, merevített tömlőt alkalmaznak, hogy a szivattyú szívóhatására a szívótömlő ne
szűküljön le, ellenkező esetben rontja a szivattyú hatásfokát, kedvezőtlen esetben elzárja a szivattyú
felé vezető utat. Ezért szívótömlőcserénél kellő gondossággal kell eljárni. Üzemi helyzetben a
permetlé szívószűrőn keresztül jut a szivattyúhoz. A szívószűrő feladata a szivattyú védelme, ezért a
szűrőbetét lyukmérete a szivattyú szennyeződés érzékenységének függvénye. Általános elvként
fogalmazható meg, hogy szívószűrőhöz azt a legnagyobb lyukméretet alkalmazzák, amely a szivattyú
védelmét még el tudja látni. A szükségesnél kisebb lyukméret feleslegesen csökkenti a szivattyú
hatásfokát. A szűrők lyukméretét mm-ben vagy az angol rendszerben mesh számmal adják meg,
amely az egy collra (25,4 mm) eső lyukszámot jelenti. A szívószűrőbetét szokásos lyukmérete 16, 30,
vagy 50 mesh.

A nyomóarmatúrába vezetett permetlevet a szórófejek eltömődésének megakadályozása végett

hatékony szűrésnek kell alávetni, ezért a nyomóoldalon általában háromfokozatú szűrést
alkalmaznak (öntisztító, nyomó, szórófej előtti szűrő).

A nyomószűrő eltömődésének megakadályozása és a tisztításra fordított idő csökkentése érdekében

a korszerű gépeken a nyomószűrőt öntisztító szűrő előzi meg és tehermentesíti. A szivattyútól érkező
folyadék a szűrőszöveten átjutva a kezelőegység és azon át a szórófejek irányába áramlik. A
szennyeződés a szűrőszövet belsejében rakódik le, eltávolítását a permetlé egy részének lemosó
folyadékként való alkalmazása biztosítja. A szűrőházban elhelyezett keresztmetszet szűkítő kúp a
permetlé szűrőszövet menti sebességét megnöveli és a lerakódást a szűrőbetétről lemossa. A
lemosott anyag a permetlével együtt a tartályba jut vissza. Az öntisztító szűrőkhöz kapható betét
finomsága 16–100 mesh. A leggyakrabban alkalmazott lyukméretre jellemző érték az áramlási
rendszer igénye szerint 50–80 mesh. Szűrőbetétként műanyag, drótszövet vagy perforált
rozsdamentes acélbetét használatos. A szórófejek biztonságos üzeme érdekében az öntisztító szűrő
mellett a nyomóarmatúrához általában nyomószűrő is csatlakozik. A nyomószűrő felépítése a
szívószűrőhöz hasonlít, szerkezete, mérete azonban a nagyobb nyomáshoz igazodik (nagyobb
nyomáson ugyanazon folyadékmennyiség átbocsátásához kisebb keresztmetszetre van szükség). A
nyomószűrők szűrőszövetének finomsága 30–100 mesh. A nyomóoldalon esetenként csak öntisztító
szűrőt, más esetben csak nyomószűrőt alkalmaznak.

2. Nyomásszabályozás
Mint korábban említettük a permetezőgépeken alkalmazott szivattyúk potenciális nyomása akár 60
bar is lehet. Ugyanakkor az aktuális permetezési nyomás szántóföldi permetezés esetén 1,5–5 (10)
bar, ültetvénypermetezésnél 10–30 bar. Szükség van tehát egy szabályozószelepre, amellyel a
mindenkori üzemi nyomás beállítható. A nyomásszabályozó rugóterhelésű membránszelep,
amelynek két egysége van: a szelepház, amely készülhet műanyagból, rézből, alumíniumötvözetből
vagy acélöntvényből, és amely általában menettel kapcsolódik a nyomóarmatúrához, valamint a
rugóház, amely rézből, alumíniumötvözetből vagy acélöntvényből készül. A szabályzószelep
legfontosabb része a rugóval terhelt membrán, amely elválasztja a permetléteret a rugótértől, így
megakadályozza a rugótér korrózióját, és amely relatíve nagy felületével pontos nyomásbeállítást
tesz lehetővé. A rozsdamentes acélrugó erejét a megkívánt nyomástartomány határozza meg. Az
elektromos működtetésű nyomásszabályozó szelepek gyakran fojtás elvén működő golyósszelepek,
amelyek a folyadékot megosztják a nyomóarmatúra és a tartály között. Ilyen esetben az áramlási
rendszerbe rugós biztonsági szelepet építenek be. A nyomásszabályzó szelep tartja a beállított
nyomást és állandó sebesség mellett biztosítja a területegységre kijuttatandó permetlé azonos
mennyiségét. Változó sebesség mellett csak útarányos kijuttatást biztosító ellenőrző- vagy
szabályozórendszerrel szerelt gépek tudják a területegységre kijuttatandó permetlé azonos
mennyiségét biztosítani.

I. Nyomásmérő óra
Két változat:

- Lineáris -> Kisnyomású szivattyúknál (0–15 bar)

- feszített számlapú -> Nagyobb nyomású szivattyúknál, amennyiben a nyomásmérő
órát mind a szántóföldi, mind az ültetvénypermetező gépek nyomástartományában
használni kívánjuk, (0–30 bar) meg kell osztani a számlapot

J. Átfolyásmérő
Azokat a permetezőgépeket, amelyeken ellenőrző vagy szabályzórendszer működik, a szórófejekhez
jutó permetlémennyiség mérésére átfolyásmérővel szerelik fel. Az átfolyásmérők leggyakrabban
szárnykerekes áramlásmérők, amelyeknél az áramló permetlé szárnykereket forgat és indukciós jelet
szolgáltat. Műanyag, rozsdamentes acél- vagy rézötvözet-házas kivitelben készülnek.

K. Szakaszoló kapcsoló
A szórófejek közötti nyomáskülönbség kiküszöbölése érdekében a szórófejekből csoportokat
képeznek és az egyes csoportokat külön nyomótömlő táplálja. Az egyes szakaszoknak a
nyomóarmatúrán külön kapcsolója van. A szakaszoló kapcsolók mechanikus vagy elektromos
működtetésűek lehetnek.

A szórófejszakaszokat a szakaszoló kapcsolókkal nagynyomású tömlők kötik össze.

VI. Levegőszállító szerkezetek

1. Nagynyomású
- rotációs kompresszorok
- dugattyúskompresszorok

2.Középnyomású
- Root-fuvók

3.Kisnyomásuak
- axiális, radiális ás dobventillátorok

A. Axiális ventilátor
Az axiális ventilátorban akialakuló nyomáskülönbség kinetikus energiából származik. A levegő
tengelyirányba lép be, és tengelyirányba is távozik. Az axiális (axiál) ventilátor előnye, hogy nagyobb
tömegű levegőt szállít, ami lassabban veszti el a sebességét, így nagyobb távolságra képes a
cseppeket eljuttatni.

- Légszállító képessége 30–150 ezer m3 /h,

- Légsebessége kilépő nyílásban: 25–50 m/s,
- Járókerék fordulatszáma 1000–3000 l/min.

A ventilátor teljesítményének változtatása a járókerék fordulatszámának vagy a lapátok szögének

módosításával történik. A levegő a ventilátor nagyméretű szívónyílásán lép be, a járókeréken
axiálisan halad át majd terelőlapátokon át hagyja el a ventilátorházat. A ventilátorok indításához
jelentős nyomaték szükséges. Energiatakarékossági és műszaki-biztonsági okokból a ventilátorokat az
erőgépről centrifugális tengelykapcsolón át hajtják, így fokozatos felgyorsításuk biztosítható.

Kialakítása:

- külső burkolat nélküli asztali vagy mennyezeti ventilátor

- külső keretes fali szellőző
- csőbe épített
- létfokozatú
- félaxiális

B. Radiális
A radiális (radiál) ventilátor kisebb tömegű levegőt szállít nagyobb sebességgel. A radiális ventilátorba
a levegő a forgó járókerék szívónyílásán tengelyirányba 8axiálisan) lép be és a tengelyre merőleges
síkba elfordulva áramlik a lapátok felé. A levegő a lapátok hajtását követve, a járókerék külső kerülete
felé áramlik. A járókerékből kilépve a csigaházba jut onnan pedig a nyomónyíláson hagyja el.

- Légszállító képessége 4–5 ezer m3 /h

- Légsebessége kilépő nyílásban: légsebessége 80–100 m/s
- Járókerék szokásos fordulatszáma 3000–4000 l/min.
Csoportosítása:

- hajtás szerint: közvetlen vagy közvetett hajtású

- alkalmazási kör: szellőző vagy transzport ventilátor
- kivitel szerint: normál-, tetőszellőző-, tűz-, és robbanásbiztos kivitelű
- nyomáskülönbség szerint: kisnyomású, közepes és magas nyomású

c. Dobventillátor/ keresztáramú ventillátor

A keresztáramú ventilátor járókerekén a levegő radiális irányba lép be és radiális irányba távozik.
Lehetővé teszi mérsékelt légsebesség és kis levegőmennyiség alkalmazását, ezért ezt
energiatakarékos permetezési eljárásnak is lehet tekinteni. A permetcseppek rövid utat tesznek meg
a levegőben, azt is légáramba ágyazva, ezért a permetezés csekély veszteséggel végezhető. A légáram
mozgató hatása jó fedettséget és behatolást biztosít. Hátránya a viszonylag bonyolult megoldás és az,
hogy a dobventillátorok hossza korlátozza a célfelület magasságát. Ebben a tekintetben a gép nem
univerzális.

A. vízszintes tengelyű

B. függőleges tengelyű
VII. Környezetkímélő megoldások

1. felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése

A kapásnövények termesztése során jelentős vegyszer-megtakarítás érhető el a sávos
permetezés és a mechanikai gyomirtás kombinációjával. A permetezőgépeket pontosan állítják
be és szakszerűen üzemeltetés jelentős vegyszer mennyiség spórolható.

 sávos permetezés
 levél alá permetezés
 szakaszos permetezés
 felkenő vegyszerezés

2. kis cseppek elsodródásának megakadályozása

A vegyszerek hatékony felhasználásának legnagyobb akadálya, hogy a kijuttatott vegyszer egy
része nem jut a célfelületre. A permetcseppek irányíthatósága elsősorban a 100 μm alatti
cseppméret esetén nehéz

 légfüggönyös permetezés
 terelőkeret alkalmazása
 védőernyős (alagútrendszerű) ültetvénypermetező gépek alkalmazása
 elektrosztatikus feltöltéssel működő permetezőgépek használata

3. nagy cseppek célfelületen tartása

A 150–350 μm méretű cseppek a jelenleg általánosan alkalmazott technikával általában jól
kezelhetők, jól irányíthatók, a 350 μm feletti cseppek a célfelületről könnyen lecsurognak a
talajra, növelve ezzel a veszteséget és a környezeti terhelést. Ezért a fejlesztés fontos területe
volt a nagyobb cseppek célfelületen tartásának megoldása.

 légbeszívásos (injektoros) és a légbefúvásos szórófejek alkalmazása

4. vegyszermentes kezelési eljárások alkalmazása

 mechanikai gyomirtás
 termikus gyomirtás
 biokollektor alkalmazása -> pneu-mechanikus gép burgonyabogarak és lárvák gyűjtésére
alkalmas
 talaj gőzölés -> vegyszermentes talajfertőtlenítés lehetősége
VIII. Permetező típusok

1. Szilárd vegyszer kijuttató gépek

A növényvédő szerek egy részét kijuttathatjuk 25–150 μm méretű por vagy 100–500 μm méretű
mikrogranulátum (1–3 mm normál granulátum) formájában. A szilárd vegyszerek kijuttatásának
előnye, hogy a kijuttató berendezések egyszerűbb és olcsóbb szerkezetek, mint a permetezőgépek és
alkalmazásukhoz nincs szükség vízre. Emellett a granulátumok talajba juttatásánál elmarad a
veszteség és a hatóanyag csak a kívánt helyre jut. A felhasznált anyagot tekintve porozásról és
granulátum szórásról beszélünk.

A. Porozógépek

B. Mikrogranulátum kijuttató gépek

- gravitációs adagolású résszabályozós granulátumszóró

- csigás adagolóval szerelt granulátumszóró
- központi tartályos, pneumatikus rendszerű granulátumszóró
 2. Tartály típusok
A permetlétartály térfogata 2000–5000 dm3 . A tartályt általában a két tengely között helyezik el,
alakját gyakran a beépítési lehetőségek határozzák meg. A tartályt menetes, jól záródó tartályfedél
zárja le és a tartály feltöltőnyílásába helyezik el a betöltőszűrőt. A tartály töltöttségét úszó érzékeli,
és külső jelzőbója mutatja, vagy elektronikus rendszer jelzi. Esetenként ultrahangos érzékelővel
szerelt tartálytöltöttség-jelzőt alkalmaznak. A főtartályhoz integrálva vagy külön egységként helyezik
el a 200–300 dm3 űrtartalmú öblítőtartályt.

Anyaga: Üvegszálerősítésű, kémiailag ellenáló poliészter vagy rozsdamentes acél.

IX. Repülőgépes növényvédelem

1. Előnyök és hátrányok
 a földi gépekkel nem vagy nehezen járható területek védelme is megoldható;
 alkalmazásuk független a talaj állapotától és a növények fejlettségétől;
 elmarad a taposási kár;
 a védekezés a biológiailag optimális időszakban végezhető el;
 területteljesítményük a földi gépekét lényegesen meghaladja.

A repülőgépek alkalmazásának hátrányai:

• a földi gépekénél lényegesen nagyobb kezelési költség;

• az időjárási viszonyoktól való nagyobb függőség;
• az elsodródás miatti nagyobb környezeti ártalom;
• a földi gépekkel elérhetőnél rosszabb munkaminőség;
• nagyobb műszaki felkészültségi igény.

3. Repüléstechnikai követelmények
 rövid fel- és leszállópálya
 felszállás utáni emelkedőképesség >4m/s
 kis repülési magasság – porozás 8-10m – permetezés 2-5m
 nagy repülési stabilitás
 jó fordulékonyság
 jó kilátás a kabinból
 hasznos terhelés minél nagyobb legyen - startsúly

4. Agrotechnikai követelmények
 a gépek tartálya legyen alkalmas szilárd és folyékony anyagok befogadására
 feltöltésük rövid idő alatt megtörténjen
 szórófejdugulás, utáncsepegés nem lehet
 elsodródás kicsi legyen
 beállítás egyszerű gyors és pontos legyen

5. Merevszárnyú repülőgépek
Tulajdonságai: kedvező műszaki paraméterek, nagy a hasznos terhelésük, kedvező üzemeltetési
költség, kezelés, kiszolgálás egyszerűbb, külön fel-és leszállópályát igényel, nagyobb improduktív
idők, rosszabb szórásegyenletesség

Berendezései: vegyszertartály, lazító vagy keverő berendezés, vegyszerszivattyú,mennyiségszabályzó,

szórószerkezet, szórófejek, hajtószerkezet

Típusok: M 18 (Dromader), Z–137T (Agro Turbo), AN-2

Repülőtér: mechanikailag stabil, egyenletes, pormentes talaj takarónövénnyel, uralkodó szélirány
figyelembe vétele, tereptárgyak távolsága, víznyerőhely, vegyszerek tárolása, töltőhely, keverőhely,
gépek védelme vihar ellen, őrzés

6. Helikopterek
Tulajdonságai: nem kell repülőtér, jól manőverez, jó a légióra kihasználása, kis munkasebesség,
áramlási viszonyok kedvezőbbek, drágábbak, mint a merevszárnyúak

Típusok: Ka-26 Venturi, Ka-26 röpítőtárcsás, MI-2, MD–500E, UH–12ET, HILLER

7. A repülőgépek gazdaságosságát bef. tényezők

 repülőtér és a táblák távolsága
 táblák mérete, alakja, domborzati viszonyok
 szórásnorma
 hasznos terhelés, munkaszélesség, sebesség
 vegyszertartály feltöltés ideje, módja
 szóróberendezés teljesítménye, tartályürülés időtartama
 reptéren és munkatéren történő manőverezés