Makroökonómia 2.

héti elmélet

A makroökonómia fogalma: A makroökonómia a gazdaság egészének működését

tanulmányozza. Megvizsgálja a vállalatok, a fogyasztók és a munkavállalók összességét
befolyásoló erőket, szemben a mikroökonómiával, amely az egyes termékek áraival,
mennyiségével, és piacaival foglalkozik.

Két fő kérdés áll a makroökonómia vizsgálatainak középpontjában:

1) Az üzleti ciklus, vagyis a kibocsátás, a foglalkoztatás, a pénzügyi feltételek és az

árak rövid távú ingadozása. (Rövid táv)
2) A gazdasági növekedés, tehát a kibocsátás és az életszínvonal hosszú távú trendje.
(Hosszú táv)

A makroökonómia 3 központi kérdése:

1) Miért csökken olykor a foglalkoztatás, hogyan enyhíthető a munkanélküliség?

2) Melyek az áremelkedések okai, és miként szorítható le az árinfláció a kellő szintre?

3) Hogyan gyorsíthatja fel az ország a gazdasági növekedését?

Meg kell értenünk, hogy célok között konfliktus van!

A makroökonómia célkitűzései és eszközei:

Célkitűzések

 Kibocsátás: Magas szint és gyors növekedés

 Foglalkoztatás: Magas szintű foglalkoztatás, alacsony kényszerű
munkanélküliség
 Stabil árak

Eszközök

 Monetáris politika: Kötvények vétele és eladása, a pénzügyi intézmények

szabályozása
 Költségvetési politika: Kormányzati kiadások, adóztatás

1. Célkitűzés: Magas kibocsátás és gyors növekedés:

Kibocsátás: A gazdasági tevékenység végső célja az emberek által igényelt termékek és

szolgáltatások minél nagyobb mértékű kielégítése.

Bruttó hazai termék:

• A gazdasági összkibocsájtás legátfogóbb mércéje a bruttó hazai termék

(Gross Domestic Product, GDP).

DEFINÍCIÓ: A GDP valamennyi végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás piaci

értékének összege, amelyet egy országban egy év alatt előállítanak.

1
 Makroökonómia 2.héti elmélet

A GDP mérésének kétféle módja van:

• A nominális GDP-t a tényleges piaci árakon (hívjuk folyó árnak, vagy
tárgyévi árnak is) mérik.
• A reál GDP kiszámításánál pedig állandó vagy változatlan árakat
(hívjuk bázisárnak is) használnak.

Potenciális GDP: A potenciális GDP azt a maximális fenntartható kibocsátást jelenti, amelyet
a gazdaság gyorsuló infláció nélkül még előállíthat.
 Amikor a gazdaság a potenciális szintjén működik, akkor magas fokon kihasználják a
munkaerőt és a tőkeállományt.
 Ha a kibocsátás a potenciális kibocsátás fölé emelkedik, akkor az árinfláció
rendszerint felgyorsul,
 Míg a potenciális szint alatti kibocsátás magas munkanélküliséggel jár.

2. célkitűzés: Magas foglalkoztatás és alacsony munkanélküliség

 A munkanélküliségi ráta általában a konjunktúra ciklus szakaszait tükrözi.
 A kibocsátás visszaesése idején nő a munkanélküliség, ezzel párhuzamosan csökken a
foglalkoztatás.
 Munkaerő-állomány helyett itthon az aktívak százalékában fejezzük ki a
munkanélküliségi rátát.

3. célkitűzés: Árstabilitás fenntartása

Árstabilitás = alacsony infláció

Az állami statisztikai hivatalok árindexeket számítanak az árak nyomon követéséhez.

Az egyik fontos példa erre a fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI), amely:
Fogyasztók által vásárolt termékek és szolgáltatások átlagárának alakulását méri.

Inflációs ráta egyik értelmezése: CPI változása (%)

Inflációs ráta t − edik évi értéke jele 𝜋t

𝜋𝑡 = 100 ∙ (𝑃𝑡 − 𝑃𝑡−1)/ (𝑃𝑡−1)

A makrogazdasági politika eszközei (fiskális és monetáris politika) és a
gazdaságpolitika nemzetközi vonatkozásai
A makrogazdasági politika egyik eszköze: Költségvetési politika (fiskális politika)

A költségvetési politika: Az adók és kormányzati kiadások meghatározását jelenti

Kormányzati kiadásoknak két eltérő formája létezik:

termékek és szolgáltatások beszerzésére transzferfizetés (pl. időseknek,

fordított kiadások (pl. útépítés) munkanélkülieknek)

2
 Makroökonómia 2.héti elmélet

 A kormányzati kiadások határozzák meg a közösségi és a magánszektor relatív

méreteit, tehát azt, hogy a GDP milyen hányadát fogyasztjuk el közösen, illetve
egyénileg.
 Mivel befolyásolják a kiadások általános szintét, hatást gyakorolnak a GDP
nagyságára is.

Adóztatás:

Az adók hatnak az emberek jövedelmére

Befolyásolják a költekezést, megtakarítást.

Fontos meghatározó tényezői a beruházásnak és a kibocsátásnak rövid és hosszú távon

egyaránt.

Az adók befolyásolják a termékek és a termelési tényezők árát, ezen keresztül pedig a

gazdasági szereplők magatartását.

A makrogazdasági politika másik eszköze: Monetáris politika

1) A központi bank meghatározza a rövid távú kamatlábakat.

2) Ezúton befolyásolja a hitelfeltételeket, hat az aktívaárakra, például a részvény- és
kötvényárakra, valamint a valutaárfolyamokra.
3) A kamatlábak változásai, az egyéb pénzügyi feltételekkel együtt serkentik vagy
visszafogják a kiadásokat több területen, például az üzleti beruházásoknál, a
lakásépítésben és a külkereskedelemben.
4) A monetáris politika számottevő hatást gyakorol a tényleges és a potenciális GDP
nagyságára is. A monetáris politikát a központi bank az ország pénz- hitel- és
bankrendszerének

A gazdaságpolitika nemzetközi vonatkozásai:

 Globalizáció
 Folyó fizetési mérleg egyenlege
 Külföldiek által finanszírozott adósságok Kereskedelempolitika
 Árfolyamrendszer megválasztása

Aggregált kínálat és kereslet:

Aggregált kínálat: AS

Aggregált kínálat a javak és szolgáltatások teljes mennyiségét jelenti, amelyet az ország üzleti
szektora hajlandó megtermelni és értékesíteni adott időszak alatt.

Aggregált kínálat függ:

 Árszínvonaltól
 Termelés költségszintjétől
 Gazdaság termelési kapacitásától (potenciális kibocsájtástól)
3
 Makroökonómia 2.héti elmélet

A potenciális kibocsájtás a termelési tényezők rendelkezésre álló mennyisége határozza meg

(munka, tőke, természeti tényezők), valamint az a vezetési és technikai hatékonyság,
amellyel a ráfordításokat kombinálják (technológiai színvonal).

Aggregált Kereslet: AD

Az aggregált kereslet: az a gazdaság különböző szektorainak összesített vásárlási szándéka

adott időszakra számítva. az aggregált kereslet a termékekre és szolgáltatásokra fordított
összes kiadásnak felel meg.

Kereslet függ:

 Árszínvonaltól
 Költségvetési (fiskális) politikától
 Monetáris politikától
 Egyéb tényezőktől (pl.: fogyasztói bizalom)

Összetevői közé tartozik a fogyasztás (a fogyasztók által vásárolt autók, élelmiszer és egyéb
fogyasztási cikkek), a beruházás (lakóházak és gyárak építése, gépek és berendezések
beállítása), a kormányzati vásárlások (pl.: tanároknak és rakétákra fordított kiadások) és a
nettó export (az export és az import különbsége.)

Az aggregált kínálat és kereslet ollójának két éle együttesen alakítja ki a makrogazdasági

egyensúlyt.

Nemzeti kibocsájtás és az árszínvonal ott állapodik meg, ahol a vevők meg akarják
vásárolni mindazt, amit a vállalatok el akarnak adni.

Az egyensúly a kibocsájtás és árszint determinálja (meghatározza) a foglalkoztatást, a

munkanélküliséget és a külkereskedelmet.

Marshall kereszten a tengely címek a P árszínvonal (sok termék átlagára) Q mennyiségi

mutató pl.: reál GDP. (a megvásárolni kívánt termékek mennyisége)

Keresleti függvény: AD

- Ha az árszínvonal emelkedik, de minden más változatlan akkor a vásárolni kívánt

mennyiség csökken (negatív kapcsolat van az árszínvonal és a vásárolni kívánt
terméknél)

Kínálati Függvény: AS

- El tud mozdulni a költségek, kibocsájtás, tőke, munka, technológia

mennyiségének és minőségének nyomán
- Ha több tőke van AS elmozdul a nagyobb mennyiség és az alacsonyabb árak felé
(jobbra), ha ellentétes akkor balra mozdul.

4
 Makroökonómia 2.héti elmélet

Jelölések:

P: Árszínvonal

Q: Termék mennyisége

Fogyasztói árindex: a lakosság ( a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett

szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám

Képzett mutatók:

 fogyasztói árindexek: a termékek és szolgáltatások részletes csoportjai szerint

 harmonizált fogyasztói árindex, az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása
(COICOP) nemzetközi nómenklatúra2 szerint,
 maginflációs mutató,
 változatlan adótartalmú árindex.

Számos egyensúlyi mutató létezik:

 Költségvetés egyensúlya
 Államadósság mértéke
 Fizetési mérleg egyensúlya
 Külső adósság mértéke

A költségvetési politika főbb kérdései:

1. A fiskális (költségvetési) politika eszközei:

• Kormányzati áruvásárlások
• Transzferek
• Adók

5
 Makroökonómia 2.héti elmélet

Elsődleges egyenleg, deficitfinanszírozás,

államadósság, másodlagos egyenleg:

• PB = SÁ= T – TR – G
• a hiány (negatív SÁ) finanszírozása hitelfelvétellel, állampapír
kibocsátásával történik.
• ΔBÁ = -SÁ = (G + TR) – T
• A továbbiakban az adósság kamatait is fizetni kell, ez tovább növelheti
az adósságot
• ΔBÁ = (G + TR) – T + i·BÁ + ε

Állami Költségvetés
KIADÁSOK
BEVÉTELEK
G (overnment spending) = kormányzati áruvásárlások
TR(ansfers) = állami transzferek T(ax) = ADÓK
PB (Primary Balance, SÁ) = A Költségvetés elsődleges
egyenlege
Kamatkiadások
A költségvetés másodlagos egyenlege

A mágikus négyszög:

1. Kérdés: Gazdasági növekedés

2. Kérdés: Foglalkoztatás munkanélküliség
3.Kérdés: Infláció
4.Kérdés: Egyensúly

A makrogazdasági politika céljai és eszközei:

Monetáris politika+ Fiskális politika => Célkitűzések:

1) Magas kibocsátás & gyors növekedés

2) Magas foglalkoztatás & alacsony munkanélküliség
3) Stabil árak, alacsony infláció + A gazdaság egyensúlyi állapota