Az első világháború, amely 1914-ben robbant ki, a világtörténelem egyik legnagyobb

háborúja volt. A háború kitörésének okai összetettek és sokrétűek.

A 19. század végén és a 20. század elején a nagyhatalmak közötti feszültség jelentősen
növekedett. A gyarmati verseny, a fegyverkezési verseny és a nacionalizmus mind
hozzájárultak a feszültség növekedéséhez. Az ipari forradalom és a gyáripar fejlődése új
technológiákat és fegyvereket hozott létre, amelyek növelték a háborús potenciált. A háború
előszele, általános hadkötelezettség bevezetésével járt a 19. sz. végén ami 2-3 év kötelező
katonai szolgálatot jelentett és ez drasztikusan megnövelte a bevethető katonasák létszámát.

Az 1914 június 28-as szarajevói merénylet, amelyben Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös
életét vesztette, közvetlenül kiváltotta a háborút. Az esemény után az Osztrák magyar
monarchia ultimátumot küldött a szerbeknek amit elutasítottak, ez miatt hadat üzent, ami
elindította a szövetségi rendszerek csatlakozását. Az események gyorsan haladtak, és
hamarosan a világ nagyhatalmai hadban álltak egymással. Megelakult kettő katonai szövetség
az Antant (brit, francia, orosz), és a hármas szövetség (német, OMM, olasz). Tisza István
Magyar királyság miniszterelnöke beleegyezett a német támogatásba. 1914 júl. 28. a
világháború kezdete.
Német Schlieffen-terv céljuk a kétfrontos háború elkerülése, Franciaország majd Oroszország
lerohanása. Keleti fronton az OMM nem tudta feltartani az oroszokat igy Galícia el lett foglalva.

1914. novemberében az Oszmán Birodalom belép a központi hatalmak oldalán a háborúba, Japán
pedig az antant oldalán lép be a háborúba.

Összességében az első világháború kitörésének okai összetettek és sokrétűek voltak, és a háború

mélyreható hatással volt a 20. század további történelmére. A háború utáni békeszerződések,
különösen a versailles-i szerződés, további feszültségeket és konfliktusokat szültek, amelyek végül a
második világháborúhoz vezettek.