Latin zh. 2023. 11. 14.

„A” szöveg:
 Communis opīniō:
§ Közvélemény, közvélekedés
 Veterēs:
§ A régiek, elődeink
 Vīs māior:
§ Nagyobb erő (erőhatalom)
 Vim vī repellĕre licet:
§ Az erőszakot szabad erőszakkal visszaverni
 Praetor corrigit iūs cīvīle:
§ A praetor kijavítja a civiljogot
 Omnis dēfinītiō in iūre cīvīlī perīculōsa est:
§ A civiljogban minden meghatározás (definíció) veszélyes
 Nōn omne, quod licet, honestum est:
§ Nem minden, ami szabad, tisztességes is/Nem minden tisztességes, ami szabad
is
 Quod prīncipī placuit, lēgis habet vigōrem:
§ Amit a császár elrendelt, az törvény erejével bír
 Lēx speciālis dērogat (lēgī) generālī:
§ A különös törvény lerontja/hatálytalanítja az általánost
 Nēmō dēbet bis pūnīrī prō ūnō dēlictō:
§ Kétszer megbűnhődnie egy bűncselekményért senkinek sem kell
„B” szöveg:
 Iūris praecepta sunt haec: honestē vīvĕre, alterum nōn laedĕre, suum cuīque tribuĕre.
§ A jog parancsai ezek: tisztességesen élni, másoknak nem ártani/másokat meg
nem sérteni, kinek-kinek megadni a magáét.
 Pūblicum iūs est, quod ad stătum reī Rōmānae spectat; prīvātum, quod ad singulōrum
ūtilitātem pertinet.
§ A közjog az, ami a Római királyság (az állam) állapotára figyel, a magánjog
pedig a személyek érdekeire/hasznára vonatkozik.
 Privātum iūs tripertītum est: cōnstat enim ex nātūrālibus praeceptīs, aut gentium, aut
cīvīlibus.
§ A magánjog három részre osztható: áll ugyanis a természetjog parancsaiból, a
népek jogának parancsaiból és a polgárjog parancsaiból.
 Iūs nātūrāle est, quod nātūra omnia animālia docuit.
§ A természetjog az, amit a természet minden előlénynek megtanított.
 Nam iūs istud nōn hūmāni gĕnĕris proprium est, sed omnium animālium, quae in
caelō, quae in terrā, quae in mărī nāscuntur.
§ Ugyanis ez a jog nem az emberi faj sajátja, hanem minden előlényé, akik a
levegőben, a földön és vízben születnek (élnek).
 Omnēs populī, quī lēgibus et mōribus reguntur, partim suō propriō, partim commūni
omnium hominum iūre ūtuntur: nam quod quisque populus ipse sibī iūs cōnstituit, id
… vocātur iūs cīvīle, quăsi iūs proprium cīvitātis; quod vērō nātūrālis rătiō inter omnēs
hominēs cōnstituit, id apud omnēs populōs peraequē custōdītur vocāturque iūs
gentium...
§ Minden nép, aki a törvények és szokások által irányíttatik (azaz akiket
törvények és szokások irányítanak) részint a saját jogával, részint pedig az
összes ember jogával él, ugyanis azt a jogot, melyet valamely nép saját maga
alkot, azt civiljognak nevezzük, mintegy az állam sajátos jogaként, de azt a
jogot, amelyet minden természetjogi felfogás alkotott meg és az a jog minden
népnél egyaránt megőriztetik, ius gentiumnak (népek jogának) neveztetik.
 Et populus … Rōmānus partim suō propriō, partim commūni omnium hominum iūre
ūtitur.
§ A római nép is részint saját jogával, részint minden ember közös jogával él.
 Iūs autem gentium omni hūmānō genĕri commūne est.
§ A népek joga, pedig az egész emberi faj számára közös.