, , ,

CSIKSZEREDA TERKEPE
A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN.
MERCUREA-CIUC
'
Ha.tcá„k6,
~'"h'' .:, tcoloc11
"öreU
Dóczi János és Kovács Ferenc
80-85 éves csíkszeredai lakosok CSIÍ<SZEREDA ,
, . ' o 14Q pr<1f.
elmondása alapján rajzolta R.T. VAROS TERl-('E.P-VAZLATA •• fiOO-bdl

Vámszer Géza 1935-ben.

A nevezetesebb utcák, terek, épületek:
A XIX. sz. KÖZEPÉRŐL.
I.
II.
Város közepe vagy Főutca
Gerébek utcája Métte k = i: 5.760
III. Kalmárok utcája
IV. Fazekas piac 0 tOO zoo ,oo 400 mii tu
V. Csordagyűjtő hely
VI. Disznópiac
VII. A Mikó vár körülötte magas földtöltés,
kívül mély vízárak
1. A régi városháza (emeletes faház)
1)~,.ó
2. Faköpübe foglalt savanyúvízforrás k~rudj
(később a kocsmárosok betemették,
hogy ne konkurráljon velük) ...~
3. Régi papilak ~w
4. Plébániatemplom, mögötte
a harangozó és a kántor háza,
, 11
valamint az iskola
5. Emeletes kőház
"
MEZO
Tt:4iLACtu~

(főposta és „delezsánsz") H :!. za .

6. Kőház (tiszti lakások)
O,b~n
7-8. Tiszti lakások FALVA ~c..rc.!.1tje,
9. Egykori lőporraktár $Ö~Öl>1- HATÁ
10. Emeletes kőház (katonai fogház, kés6bb
történyszék, ma szülőotthon)
11. A Barcsai-vendéglő
12. Vendéglő Az utolsó krajcárhoz
13. Emeletes kőház
(egykor zászlóaljparancsnokság)
14. Katonai fürdő
15. Közkórház (faépület)
16. Német fiúiskola
17. Leányiskola
18. Régi temet6
19-20. Kőházak, tiszti lakások
21. Emeletes kónáz (volt adóhivatal)
CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ
KÉPES TÖRTÉNETE

A KÖNYV MEGJELENÉSÉT BIZTOSÍTOTTÁK
CSÍKSZEREDA POLGÁRM ESTERI MIVATALA
CSÍKSZEREDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
CSÍKSZEREDÁRÓL
ÖRDÖG RÓBERT
BALÁS! CSABA MÉRNÖK
SZAKÁCS LEVENTE
ÉS NEJE SZAKÁCS EDIT
RÁDULY RÓBERT KÁLMÁN KÖZGAZDÁSZ
VITOS LÁSZLÓ ÉS NEJE VERONIKA
KERESKEDELMI KAMARA, CSÍKSZEREDA
JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA
GÁLBENCEÉSBARÁTIKÖRE
AJTONY GÁBOR ÉS BARÁTI KÖRE
ANTAL ATTILA PSZICHOLÓGUS
NAGY GYÖNGYVÉR ÉS BARÁTI KÖRE
MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM
BORS GYÖRGY MÉRNÖK
SZÉKELYUDVARHELYRŐL
ABCIMPEX
KOLIBRI - ANDORKÓ JÁNOS
ÉS ANDORKÓ ANNA
IKOSCONF
GYÖNGYÖSSY JUDIT KÖZGAZDÁSZ
ALBERT SÁNDOR KÖZGAZDÁSZ
ALBERT JÚLIA KÖZGAZDÁSZ
LÁSZLÓ JÁNOS MÉRNÖK
ÉS NEJE LÁSZLÓ ERZSÉBET
DTP STÚDIÓ - FISCHER ALFRÉD
ÉS NEJE ERZSÉBET
IFJ. MAJOR SÁNDOR ÉS MAJOR MELINDA
VÁLLALKOZÓK
SIGAPRESS - SIMÓ FERENC MÉRNÖK
MAJOR SÁNDOR
IFJ. FOSZTÓ ZOLTÁN ÚJSÁGÍRÓ
FOSZTÓ SZILAMÉR MÉRNÖK-TANÁR
IBEK - KELEMEN F. DÉNES MÉRNÖK
ÉS KELEMEN F. ÉVA
IFJ. KASSAY GYULA ÉS KASSAY KATIKA
SZÁSZ JENŐ MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ
A HOSSZÚ CSALÁD
@HtST ,12/f-JJssiL J .
Aa.
VOFKORIGYÖRGY
/
CSIKSZEQE DA
ÉS CSÍKSOMLYÓ
INFOPRINT - VASS DÉNES ÉS JÁSZAY LAURA
KOVÁCS DÉNES VÁLLALKOZÓ
MAXOLL - KIS NÉMET ZOLTÁN
MIKLÓS LEVENTE MÉRNÖK
FAZAKAS ZOLTÁN
ÉS NEJE FAZAKAS EDIT
LAJOS SÁNDOR MÉRNÖK
NAGY LÁSZLÓ ÉS NEJE SÁNDOR TÜNDE
KÉPES TÖRTÉNETE
TAMÁS GÉZA ÉS BARÁTI KÖRE
LÁZÁR IMRE VÁLLALKOZÓ ÉS CSALÁDJA
TAMÁS GYÖRGY JOGÁSZ
MINDEN-S - KISS ZSIGMOND CSABA
MAROSVÁSÁRHELYRŐL
JEREMIÁS LÁSZLÓ - OPTIKUS
IFJ. NAGY ISTVÁN KÖZGAZDÁSZ
KOLOZSVÁRRÓL
VITÉZ FODOR ANDRÁS
GYERGYÓSZENTMIKLÓSRÓL
DEZSŐ LÁSZLÓ - MARK-HOUSE
BRASSÓBÓL
GRIGER ISTVÁN
MAGYARORSZÁGRÓL
DR. VOFKORI RÉKA ÉS
CSÍKI ZOLTÁN - BUDAPEST
TÓTH FERENC - DR. CSEH SÁNDOR
ÉS BARÁTI KÖRE - HEGYESHALOM
RÉSZEGH DOMOKOS ÉS RÉSZEGH BENEDEK -
MOSONMAGYARÓVÁR
JANKÓ GÁBOR ÉS NEJE
DRÓZDI SAROLTA - BUDAJENŐ
NÉMETORSZÁGBÓL
LUKÁTS BÉLA - AHRENSBURG
EIGEL ERWIN MÉRNÖK
TYPOGRAFIKA, BÉKÉSCSABA • 2007
 Szerkesztette
AJÁNLÁS .. .................................... .........................6
VOFKORI MÁRIA CSÍKSZEREDA FOTÓTÖRTÉNETÉBŐL ............. 8
VÁROSTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN ..................... .. 23
AZ ELSŐ ÉVSZÁZADOK. ............... ....... ...................... 23
csíKSZEREDA NÉPESSÉGE ............ ....... ................... 27
A könyvet tervezte ÉLETKÉPEK A VÁROS MÚLTJÁBÓL ........................... 29
TARTALOM
CSÍKSOMLYÓ .................................. ....... .. ......... 204
A PLÉBÁNIATEMPLOMRÓL.. ............................ ....... 206
A SZÉKELYEK ÁLDOZÓPOHARA ............................ 208
A FERENCESEK LETELEPEDÉSE CSÍKSOMLYÓN.. 210
A KLASTROMÉPÜLET ............................................... 210
A GÓTIKUS TEMPLOM .............................................. 211
A MAI BAROKK TEMPLOM ....................................... 212

BARABÁS FERENC i~g~~:~~.5-:::::::::::::::::::::::: ::::::::::::::::::::::: : ::::::::·~!

VÁROSI ÉLET ............................................ ..................... 42
VÁROS VAGY FALU ....................................................... 46
ISMERKEDŐ SÉTA CSÍKSZEREDÁBAN ......... .48
Borító és kötésterv A KOSSUTH LAJOS UTCA ..................................... 48
A SAROKTÓL A KŐHÍDIG ........................................... 48
A ZAKARIÁS-HÁZ ........................................................ 49
SÓLYOM LAJOS AZ ÓVODÁSOK OTTHONA .............................. ...........52
TOVÁBB A KOSSUTH UTCÁN ................................... 54
GYÓGYSZERÉSZEK- GYÓGYSZERTÁRAK ............... 56
Csíkszereda város térképét készítette VÁROSHÁZA .................................................................. 58
A VÁROSI ELEMI ISKOLA ............................................ 60
A RÓMAl KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ..................61
DR. RÁKOSSY BOTOND JÓZSEF A VIRÁG UTCA DÉLI OLDALA ....................................70
Topo Service FELVONULÁS ................................................................. 72
A NEMZETI BANK KÖLTÖZTETÉSE .......................... 73
A TEMETŐ ........................................................................ 74
Az előkészületi munkálatokban közreműködött A CSÍKI VASÚT ................................................................76
AZ ÉPÍTKEZÉS ELŐZMÉNYEI ............. ........................76
AJTONY GÁBOR AZ ÉPÍTKEZÉS.............................................. ................ 79
ANTAL ATTILA A MADÉFALVA-CSÍKGYIMES
VASÚTVONAL ÉPÍTÉSE ................................................ 83
BALÁSICSABA VÁLTOZÁSOK A VASÚTVONAL MENTÉN
ERŐSS VILMOS A 20. SZÁZADBAN................................... . .................. 89
FISCHER ALFRÉD A SZEREDAJ FÜRDŐ ..................................................... 96
FÜ LÖP ZOLTÁN A HARGITA UTCA ................................................ 103
GÁL BEN CE HARGITAFÜRDŐ ............................ ...................... 105
MUCKENHAUPT ERZSÉBET A PETŐFI SÁNDOR UTCA ................................... 114
HIRSCH HUGÓ HÁZA ÉS SZANATÓRIUMA .......... 114
N AGY BENEDEK POTOTZKY PÁL HÁZA ............................................... 119
NAGY GYÖNGYVÉR FEJÉR ANTAL,HÁZ~ ................................................... 119
N AGY LEVENTE A HUTTER l<AVÉHAZ ................................................. 120
GYÖRGYJAKAB MÁRTON EGYKORI HÁZA ........... 121
NAGY P. ZOLTÁN
A CSEH ISTVÁN-FÉLE HÁZ ......................... ........... .. 123
ÖRDÖG RÓBERT szv9BODA JqZSEF ÉS JAK~B ISTVÁN H ÁZAI ...... 126
P. PAP LEON ÁRD A LASZLÓ MARIA-FÉLE HAZ.................................... 128
RÁDULY RÓBERT A PÁL GÁBOR-FÉLE HÁZ............................................128
A GÁSPÁR-FÉLE HÁZAK ......................................... .. 130
RÓTH ANDRÁS LAJOS DR. BOCHKOR BÉLA HÁZA .......................................130
SZŐCS JÁN OS A VIGADÓ ...................................................................... 131
A POLGÁRI LEÁNYISKOLA .......................................133
A GAZDASÁGI FELSŐ NÉPISKOLA .................. .. ..136
AZ qRTODOX TEMPLOfy[............................................137
TOVABB A PETŐFI UTCAN .........................................138
A SPRENCZ-HÁZ ..........................................................138
A REFORMÁTUSOK. ..................................................... 140
A MIKÓ-VÁR ....................................... ................... 144
A MEGYEHÁZA ............................................................ 152
AZ ÉPITKEZÉS ...............................................................152
ISBN 978-963-86937-7-8
• A NICOLAE BÁLCESCU UTCA ........ ................... 156
A KÓRHÁZ .....................................................................156
A SÉTATÉR ÉS KÖRNYÉKE ......................................... 160
© VOFKORI GYÖRGY, 2007
1~-óri~ijN:?.~.::::::::::::::::::::::::::::::::: ::::::::::::::::::::i~!
A GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM............................. 165
A MűVELÓDÉSI HÁZ..................... .......................... 167
K IADJA A TYPOGRAFIKA KFT., BÉKÉSCSABÁN 2007-BEN AZ IGAZSÁGÜGYI PALOTA ........................................ 169
AZ EVANGÉLIKUSOK ................................................. 172
FELELŐS KIADÓ A KIT ÜGYVEZETŐJE
AZ UNITÁRIUSOK. ....................................................... 173
NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: 'TYPOGRAFIKA KFT., BÉKÉSCSABA
CSÍKZSÖGŐD ............................. .................. ... ....... 175
NYOMTATÁS- KÖTÉS: D0RER NYOMDA KFT., GYULA ZSÖGÖDFÜRDŐ ........................................................... 179
FELELŐS VEZETŐ: KOVÁCS JÁNOS
A GEORGE COSBUC UTCA ................................. 186
A GIMNÁZIUM .............................................................192
A GIMNÁZIUM KÖLTÖZTETÉSRŐL ......................... 195
CSÍKTAPLOCA ....................................................... 200
A MÁRIA-SZOBOR ...................................................... 215
A KÁPOLNÁK ... ....................................................217
A SZENT JÁNOS-KÁPOLNA. ..................................... 217
A SALVATOR-KÁPOLNA ............................................ 217
A SZENVEDŐ JÉZUS-KÁPOLNA ........................... . 219
A SZENT ANTAL-KÁPOLNA .................................... 219
A PÜNKÖSDI BÚCSÚ........................................... 220
A ZÁSZLÓKRÓL ................................... ........ .............. 221
A CSENGETTYŰSÖKRŐL ...........................................221
A BÚCSÚ ....................................................................... 222
A MIKHÁZIAKRÓL.....................................................230
A CSÁNGÓKRÓL ......................................................... 231
A CS1KSOMLYÓI FERENCES NYOMDA
ÉS KÖNYVKÖTŐ MŰHELY. ................................ 234
A KÁJONI-KÓDEX .......... ...................................... 237
A CSÍKSOMLYÓI MÁRIA TÁRSULAT ...................... 243
A SOMLYÓI BORVÍZ ...................................................244
A CSÍKSOMLYÓI FÜRDŐ ........................................... 246
AZ ÁRVAHÁZ .............................................................. 247
A CSIBÉSZEKRŐL ....................................................... 248
EZER SZÉKELY LEÁNYOK NAPJA .....................249
A TANÍTVÁNY FELKERESI TANÁRÁT ............ 252
JÓZSEF ATYA ............................................................... 253
CSÍKSZEREDA GAZDASÁGI ÉLETÉBŐL ...... 254
VÁSÁROK - SOKADALMAK ......................................254
A DESZKA ÉRTÉKESÍTÉSE ........................................ 256
A csíKSZEREDAJ [PAROSOKRÓL
ÉS KERESKEDŐKRŐL ................................................. 257
A SÖRGYÁR .................................................................. 263
GÁL FERENC MÚMALMA ÉS PÚRÉSZGYÁRA ...... 267
PÉNZINTÉZETEK ........................................................ 268
A VILLANYTELEP ....................................................... 270
A LÁSZLÓ-KERTÉSZET .............................................. 274
A ZSÖGÖDI BÚTOREGYSÉG .... ................................. 275
A VITOS KERÁMIA ..................................................... 277
CSÍKSZEREDA MŰVELŐDÉSI ÉLETÉBŐL .... 278
A MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÁS ...................................278
A NÉPSZÍNHÁZTÓL
A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁSIG................................. 284
KÓRUSMOZGALOM .....................................................286
ZENÉLŐ GRAMOFON ......................... ........................ 294
A CSíKSZE~DAI H.f..RGJTA NEMZETI
SZÉKELY NEPI EGYUTTES ..........................................295
KIADVÁNYOK ÉS NYOMDÁK............................. 298
ZSÖGÖDI NAGY IMRE ......................................... 311
CSÍKSZEREDA SPORTÉLETÉBŐL .................. 317
A CSÍl<SZEREDAT LABDARÚGÁSRÓL.. ..................... 317
A DIÁKSPORTRÓL.. ......................................................320
RÖPLABDÁZÓ LEÁNYOK ........................................... 321
GYEPLABDA ..................................................................322
A CSÍKSZEREDAI KORCSOLYÁZÁSRÓL ..................323
A JÉGKORONGRÓL ..........................................................327
A KEZDETEK ................................................................327
AZ ELSŐ BAJNOKI CÍM MEGSZERZÉSE ..................331
A FOLYTATAS ...............................................................332
A MÚKORCSOLYÁZÁSRÓL. ........................................339
A GYORSKORCSOLYÁZÁSRÓL ................................. 340
A SÍSPORTRÓL ............................................................ 342
TÓFALVI ÉVA - BIATLON SÍVERSENYZŐ .............. 347
KÖSZÖNET ............................................................. 348
IRODALOM ............................................................. 350
REZUMAT .... .......................................................... . 356
SUMMARY ......................................................... ..... 357
INHALT ........ ........................................................... 358

AJÁNLÁS
E gy sorozat ötödik darabját tartja most kezében
az olvasó, a székelyföldi városokról szóló képes törté-
netek közül az ötödiket. Négy város, öt könyv, kettő
Székelyudvarhelyről, egy Székelykeresztúrról, egy
Gyergyószentmiklósról, sorolja magának a szerző,
aki az ajánlás gondolatára egy kicsit zavarban van.
Úgy érzi, hogy nem muszáj ajánlani, mert az előző
kötetek talán önmaguktól és önmagukért beszél-
nek. Aztán úgy érzi, hogy mégis muszáj. Mert min-
den kötet sajátos, egyedi, külön életű. Mint maguk
a városok, amelyekről szólnak. És nincs ez másként
Csíkszereda esetében sem. Ezért belevág, mert min-
denkinek tudnia kell arról, hogy volt itt egy városka,
ami egyutcás volt. És mielőtt városka lett volna, csak
vásáros hely volt, annak is egyutcás. Furcsa módon
lett város, majdnem úgy, mint a mesékben. Másoktól
vette a helyét és határát, Taplocától, Zsögödtől, Vár-
dotfalvától, és mástól a lelkét is, Csíksomlyótól. De
jól sáfárkodott mindennel, amit megszerzett, mert
utána önmaga lett. Növelte területét, megvédte a tö-
röktől, tatártól, és bár időn ként sokaknak el kellett
vándorolniuk, mindig maradtak elegen ahhoz, hogy
a város gyarapodhasson.
6 7
A szerző so-
ha nem gondolt
erre a városra
sem másként,
csak úgy, mint
valakire, akit
m egszólíthat,
és az beszélni
fog hozzá. Csíkszereda is több volt, mint pusztán a
vizsgálódás tárgya. Szeretettel és pátosszal gondol
rá, és így is beszél róla. Mivel a fotográfiához kötött,
ez a várostörténet sem lehet más, mint időben beha-
tárolt. De a történelemnek az a másfél évszázada,
amióta létezik és művészetté vált a fotográfia, talán
elég ahhoz, hogy felmutassa egy közösség igazi
arcát. Így ennek a kötetnek a képei is meg tudják
mutatni bárkinek, hogy Izabella királyné szabada-
lomlevele óta milyen nagy utat tett meg a város. A
vásáros helyből kialakult egyutcás település lassan,
de folytonosan változtatta arcát. És ezen az arcon
mindig o tt volt Csíksomlyó szellemisége. A sza-
tócsboltok, a városba települő mesteremberek, a
Brassóba szekerező és visszafelé is fuvart kereső és
találó székelyek városa őrzött valamilyenféle zord
bájt. Elzártsága ellenére is megtalálta az utat a fej-
lődéshez, ami itt, a Csíki-medence nagy hegyei kö-
zött, talán sajátosabb és kevésbe tipikus volt, mint a
többi székelyföldi városé. De tudtak róla közeli és
távoli szomszédok egyaránt, hisz még a gyergyói
gyerekeknek is oda kellett figyelniük, nehogy „el-
bolond uljana k" a csíki szekerek után.
A fotográfiákat nézve láthatóvá válik a szeredai
városkép változása, a többszintes házak emelkedé-
se, a lábasház, a megyeháza, az egykori Városköze
(a későbbi Kossuth Lajos utca), amit mára teljesen
lebontottak. Ilyen.kor mindig a néhai fotográfus
elődökre gondol a szerző, akik történeti munkát is
végeztek, vagy másként, pátosszal szólva - érték-
.
-4,e,U/~
d! . ,
:i-~ ........... ~i. #
-=='---::::.. 0,. ~
'
.'r
,
mentést. Ezt a könyvet - csakúgy, mint a sorozat
előző darabjait - ők is írták.
A szerző az ajánlás gondolatára egy kicsit mindig
zavarban van. Mégis jó szívvel ajánlja ezt a köny-
vet az olvasónak, remélve, hogy aki kézbe veszi,
feleletet kap arra a kérdésre, hogy miképpen élt és
hogyan teremtett városi létet, itt a magasban, egy
hosszú teleket és hűvös nyarakat pörgető közös-
ség. Annyit szeretne erről így elöljáróban elárulni,
hogy a források és a tapasztalat tanúsága szerint is
Csíkban csak az éghajlat zord, az emberek nem
azok. Az ittlakók magukban hordozzák azt a mele-
get, amiből a természet olyan szűkmarkúan osztott
nekik. Higgyék el, érdemes közelebbről is megis-
merni őket.
CSÍKSZEREDA FOTÓTÖRTÉNETÉBŐL ritka fotókincs: Orbán Balázs eredeti fényképfelvé- egy négybástyás, sánczczal körülövedzett, erődített
kastély, [ ... ] ami had tani fontossággal nem bír, mert
telei" - írta Erdélyi Lajos 1993-ban, a Balassi Kiadó
és a Magyar Fotográfiai Múzeum közös kiadásában térhelyen feküdvén, a közeli dombok uralma alatt
megjelent Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. van, s onnan öt perez alatt halomra lőhető ... "
C síkszereda és Csíksomlyó múltjának feltárá- című könyvében. Orbán Balázs úttörő szerepet töl- Orbán Balázs után, a 19. század utolsó harmadá-
sában, különösen az utolsó 135-145 esztendejé- tött be Erdélyben a tudományos, művészettörténe­ ban, Csíkszeredában is megfordultak vándorfény-
nek megismerésében, kiemelkedő szerepe van a ti, néprajzi - ahogyan ő írta: ,,népismei" - ismerete- képészek. Főleg nyáron jöttek, de a „téma" lefotózá-
fotográfiának. Az egykori felvé telek rögzítették a ket nyújtó fotódokumentáció készítésében. Erdélyi sa után tovább is álltak masinájukkal, mert megél-
közelmúlt valóságát, számunkra pedig lehetővé Lajos könyvében nemcsak Orbán Balázs fényképé- hetésüket a kis település nem tudta biztosítani.
tették, hogy „közelebbről", kevesebb hiba nélkül szi munkásságáról, hanem az erdélyi fotótechnika
követhessük nyomon a városkép alakulását. Ha az fejlődéséről is áttekintést nyújt, a dagerrotípiától, a A csíkszépvízi születésű Ferenczy Lukács 1876-
egykori fotográfusok alkotásait összevetjük a kora- kollódiumos, nedves eljáráson át, egészen a száraz- tól Székelyudvarhely hivatásos fényképésze volt.
beli írott forrásokkal, nemcsak látványban leszünk eljárás megszületéséig. A Cenk aJatti városban, Brassóban tanulta a fotog-
gazdagabbak Csíkszeredát és környékét illetően, 1862- 1872 között Orbán Balázs felvételei is kolló- rafálást, fotográfusmesterré pedig életének egy kö-
hanem árnyaltabb történeti ismeretekhez is jutunk, diwnos, nedves eljárással készültek. Amíg a hiva- vetkező állomásán, Aradon vált. Aradon viszony-
hiszen a fotográfia ebben a vonatkozásban nemcsak tásos műtermi fotós kényelmesen dolgozott, hiszen lag korán, már 1840-ben megjelent a fotózás, tehát
illusztráció, nemcsak művészet, hanem történelmi a „téma" maga jelentkezett, addig Orbán Balázs a a hetvenes évek kezdetén, Ferenczy ottani tartózko-
forrás is. A következőkben megpróbáljuk számba szabadban készített felvételekért nagy áldozatot dása idején már igazi múltja volt a fényképezésnek.
venni Csíkszereda egykori fényképészmestereit, hozott, hisz magával kellett cipelnie 20-25 kilós fel- Udvarhelyi műtermének megnyitása után, korának
akiket jelen könyv társszerzőinek tekintünk csak- szerelését, masináját, vegyszereit, állványát és még szokása szerint, Ferenczy Lukács is a szomszédos
úgy, mint ahogy tettük azt az előző és fogjuk tenni a sátrat is, amelyben azonna l elő kellett hívnia a ké- városokban keresett új piacot. Fényképezett Gyer-
bármely ezutáni képes történetünk esetében is . pet. gyószentmiklóson, és megjelent Csíkszeredában is.
Metszetek, korai rézkarcok, litográfiák nem ké- A Székelyföld 1882. július 13-i számából arról érte-
szültek a városról. Csíkszeredáról a 18. századi képi sülünk, hogy „Ferenczy Lukács székelyudvarhe-
ábrázolások teljesen hiányoznak, és a fényképezés lyi fényképész közelebbről városunkban állítja fel
hőskorából származó dagerrotípiák és ferrotípiák műtermét." Közvetlenül e rövidke értesítés u táni
sem kerültek a helyi múzeum tulajdonába. Isme- időszakból, Ferenczy csíkszeredai tevékenységéről
reteink szerint a városról készült legrégebbi képi
dokumentum egy L. Rohbock rajza alapján készült
J. M. Kolb-acélmetszet, am ely 1864-ben jelent meg
Darmstadtban. Az időben utána következő, álta-
lunk is ismert képi dokumentum már fénykép.

A Székelyföld és ezen b elül Csíkszereda fotótör-

ténetének első és legismertebb alakja a lengyelfal-
vi születésű Orbán Balázs, akinek a fényképét ide,
a könyv elejére helyeztük. Őt mély érzelmi szálak
fűzték a csíki tájhoz és az itt élő székely néphez.
Hatkötetes főművének, A Székelyföld leírásának il-
lusztrációs anyagához ő maga készíte tte a felvéte-
leket, így többek között az egykori Csíksomlyóról
és a Mikó várról is. A metszők és rajzolók ezeknek
a fényképeknek az alapján dolgoztak, figyelembe
(1'--k:,., 13a..Ló, ';,
/ ) ;,✓✓•r✓1 // { 1 / I /2,/ IJ',: J.< (,,,,•
A Székelyföld leírásának második kötetében talál-
ható, Orbán Balázs fényképe után készült metszet
véve a pontos utasításokat, amelyeket Orbán Balázs csak alá támasztja a szerző Csíkszeredáról alko-
a fényképei szélére írt. (Ezek a fényképek, és így az tott, nem igazán hízelgő véleményét: ,, ...Szereda
utasítások is, napjainkig fennmaradtak.) egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb
Orbán Balázst mint fényképészt Erdélyi Lajos s városiabb küllemmel bíró falu Csíkban akárhány
marosvásárhelyi kutató helyezte az erdélyi fotózás van. Az egészet két utcza alkotja, amelyek egyenes
hőskorának alakjai közé, ó talált rá a Székelyke- szögben találkozva az egésznek egy T alakot adnak,
resztúri Unitárius Gimnáziumból Marosvásárhely- az északról délnek tartó utcza déli végénél van a
re szállított hagyatékára. ,,Évszázados kallódás után vár... " A csíkszeredaiak váráról írt sorai sem tölthe-
bukkant elő a marosvásárhelyi megyei könyvtár po- tik el büszkeséggel a helybelieket: ,,Ez nem igen ér-
ros iratkötegei közül az európai mércével mérve is demli meg a vár elnevezést, mert nem egyéb, mint

8 9

nincsenek adataink, valószínűsíthető, hogy próbál-
kozása igen kevés jövedelemmel járt.
Jó két esztendő eltelte után azonban Ferenczy Lu-
kács nevével újra találkozunk. Fényképész Csíksze-
redában címmel a Székely Nemzet 1884. november
10-én az alábbiakat tudatja olvasóival: ,,Ferenczy
Lukács székelyudvarhelyi fényképész f. hó 18-án
Csíkszeredába érkezik avégből, hogy országos kiál-
lításra szükséges népviseletekről felvételeket eszkö-
zöljön. Ferenczy vagy két hétig fog Csíkszeredában
maradni, mely idő alatt magánfelvételeket is teljesít.
Ajánljuk a közönség figyelmébe." A lap következő
számában helyesbítést közöltek, ugyanis,, ...kedve-
zőtlen időjárás miatt Ferenczy nem jött Csíkszere-
dába. Utazását márciusra halasztotta." Habár a saj-
tó nem említi folytonos működését Csíkszeredában,
a fotói hátlapján található reklámszöveg arra enged
következtetni, hogy itt is műtermet nyitott.
Klement Róbert szász származású fényképész
állandó tartózkodási helye Brassó városa volt,
melynek központjában, a Kolostor utcában működ­
tette műtermét. Miklósi-Sikes Csaba Fényképészek
és műtermek Erdélyben 1839-1916 című munkájából
tudjuk, hogy „1884-ben olyan fényképészt keres
brassói műtermébe, aki hajlandó vidékre járni".
Brassóban már ebben az időben nagy volt a szak-
mai konkurencia, és ez rákényszerítette a fény-
Mitglíed mehrerer gelehrten Gesel/schaften.
Q * ?,
J~~ Vervielfa.ltigung vorbehalten.
10
, ~~ '/:
~ r~t" ....~~ ._,
✓ --{:i~;
7 $;~
..,;.f,
s -.
- ---
.
1
~
--....
::~ : ~ ~ ~~ ;:::::::::::~.
'
- l®D'l~ra'.=~~
d --.,.,...:,..:.:..;.,-;,:-
U!anrendrlesek evek mu lva
is !elyes1te1nei<.
képészeket a vidék felkeresésére is. Amennyiben
szakmai ismeretekkel rendelkező munkatársat nem
talált, maga a mester szekerezett a környező váro-
sokba „témát" keresni. Klementet 1888-ban Csík-
szeredában találjuk. Ideiglenes műterme Gál János
fűszerkereskedésében volt. 1888. december végén,
a Csíki Lapok beköszöntő számában, már távozási
szándékáról tudatja a város és a vidék lakosságát. A
közzétett, keretezett hirdetésében jövedelem-kiegé-
szítő vállalkozásáról is értesíti a csíkiakat: apró ál-
latok felvásárlására tesz ajánlatot. A csigák, kígyók,
madarak felvásárlása és az azokkal való kereskedés
bizonyára legalább annyit hozott a konyhára, mint
a fényképezés. Klement Róbert előszeretettel ke-
reste fel nyári szezon idején a Szereda környékén
levő fürdőhelyeket, gyakran megfordult például
Előpatakon. (Itt tartózkodott 1892-ben és 1898-ban
is.) Fotográfiai képzettségét, művészi adottságait
i;Z,'lf l
,
I
7l ..
-
'[""-!,.~
~'\
bizonyitja az is, hogy 1885-ben részt vett a budapes-
ti országos kiállításon.
,'~ #::;::..,-::· - -
Az erdélyi fotótörténet Munkácsi Lajost elsősor­
ban kolozsvári fényképészként tartja számon. Már
....':,
az 1880-as években a kincses város jó nevű fényké-
pészei közé tartozott, szakmai elismerés övezte. A
19. század utolsó évtizedében került Kolozsvárról
~. _,e, \- ..__,,,, Csíkszeredába, de átköltözésének története és mi-
, értje ismeretlen. A korabeli sajtóból tudjuk, hogy
achbestellunQtn vmdenselbst 1894. szeptember 14-én, a Székelyföld keleti pere-
nath Jahreii angefirHgt
mén, Csíkszeredában „Fényképészeti Fényirodát"
nyitott, mégpedig a Csütörtökfalvi utcában, Bíró Já-
nos házában. Az itt olvasható reklámszöveget mint
kolozsvári fényképész teszi közzé, szolgálataira az
,,esős idő kivételével" a szeredaiak naponta számít-
hattak.
A város régi családjainak fotóalbumaiból elő­
került fotográfiák döntő része családi kép, portré,
elődök itt maradt emléke. A csíkszeredai székely
családok általában jelentős évfordulók, ünnepek al-
kalmával keresték fel a fényképész műtermét. Ezt
tette 1898-ban a Péter família is. A szülők és az öt
gyermek fényképe is bizonyítja, hogy a fényképezés
akkoriban komoly dolognak számitott. A családta-
11
gok a szokásos hlerarchia szerint ültek vagy álltak,
általában ünneplőbe öltözve. (A képek a hajdani öl-
tözködés, viselet hiteles tanúi.)
Munkácsi Lajos a Csíki Lapok útján értesítette
a lakosságot, hogy jól sikerült felvételeiből Nagy
Gyula kereskedő és Szabó Lajos fodrász kirakatai-
ban helyezett el néhányat, megtekintés céljából.
H at esztendővel a Szeredában való letelepedé-
se után, a Csíki Lapok 1900. április 4-i számából
megtudjuk, hogy Munkácsi műterméből egyik
munka társa kivált, és az önállósodás útjára lépett:
,,Van szerencsém Csík-Szereda város és vidéke t.
közönségének b. tudomására hozni, hogy az ed-
dig általam vezetett Munkácsi Lajos-féle fényiro-
dától megváltam, s az eddigi felvételi helyiséggel
szemben, özv. Lux Sándorné úrnő házában április
1-éveJ egy újonnan s az eddiginél kényelmesebben
berendezett fényirodát nyitok. Fényképet készítek
bélyeg nagyságtól egész életnagyságig, továbbá
arczkép átviteleket selyemre, szövetre, fára, kőre,
porczelánra, fémre s több efféle [anyagra] legízlése-
sebb kivitelben. Midőn mindezeket köztudomásá-
ra hozom maradok kiváló tisztelettel Siska Károly
fényképész." Siska Károlyról, további működéséről
sajnos nem sokat tudunk, de hirdetése is azt mutat-
ja, hogy a városban a fényképezés területén is állan-
dósult az egészséges konkurencia.
A 19. század utolsó évtizedének ismert fényképé-
szei közé tartozik a gyergyószentmiklósi Ruczesz-
dorfer Ferencz. Életéről keveset tudunk, csupán a
sajtóban és a fényképeken megjelent reklámszöve-
gek nyújtanak némi tájékozódást. 1894. április 3-án
a Gyergyó központjában fekvő műtermének áthe-
lyezéséről értesíti az olvasót a Gyergyói Hírlapban.
Fényképészünk sokoldalúságát hirdetése igazolja:
,,személy, csoport, táj, mű- és ipartárgyak felvéte-
lét, kis fényképekről nagyításokat, régi fényképek-
ről újakat, platin, matt képeket és chromo (színes)
fényképek festését vállalom." Később addigi aján-
latait bővíti új vállalásával, mely szerint: ,, .. .lámpa-
ernyőkre, legyezőkre, nemkülönben kék, fehér és
rózsaszín selyem zsebkendőkre, fényképeket elvál-
lalok jutányos és pontos kiszolgálás mellett."
Ruczeszdorfer Ferencnek Csíkszeredában való
századfordulói működéséről árulkodik az a rek-
lámszöveg is, amelyen egyszerre hirdeti szeredai és
gyergyószentmiklósi műtermeit.
Sorstársaihoz hasonlóan, jövedelmének növelése
érdekében bizonyára Ruczeszdorfer Ferenc is meg-
próbálta tudását a vármegyeközpontban is kama-
toztatni, az eddig feldolgozott írott források azon-
ban nem tudósítanak csíkszeredai tartózkodásának
pontos idejéről és helyéről. Itt hívjuk fel olvasóink
figyelmét a kartonra rögzített fotográfiák hátlapjára
került reklámszövegekre, melyekből sok mindent
12
,,-:
.
~
, • ·~
~ J..Pi
én'"'.ke
•tit )
~. m,,~~~~Jm /
~- \(,;! ,
' I ...
,,, j
' ...~
•J "
1
\, /4
megtudhatunk magáról a fényképészről, működé­
si területéről és a fotózás korabeli fejlődéséről is. A
reklámszövegek általában magyar és német nyelven
jelentek meg. A fényképészek a századforduló előtt,
egészen az első világégésig, ezeket a nyomtatvá-
nyokat Bécsből rendelték, és ők maguk kasírozták
a kartonokra.
A Csíki Lapok 1900. augusztus 15-i számában
Fényképésznő cím alatt értesíti olvasóit, hogy: ,,K a-
licza Gizella, a múl t évben itt városunkban műkö­
dő Kalicza Károly festőművész leánya, rövid időre
városunkba jött, hogy fényképészeti felvételeket
készítsen. Kalicza Gizella Brassóban, a hírneves
Adler Lipót fényirodájában éveken keresztül mint
elsőrendű szakfényképész működött, s műveivel
a legmagasabb igényeket is kielégítette, alkalmat
akar nyújtani a n . é. közönségnek, hogy jó felvé te-
lű fényképeket kaphassanak, melyet is felelősség
mellett bocsájt a n. é. közönség rendelkezésére".
Néhány hét eltelte után ő is, mint fényképésztársai,
új piac u tán nézett, hlsz Csíkszereda méretei miatt
hosszabb ideig nem tudott elég megrendelést biz-
tosítani a vidék első hivatásos fényképésznőjének
sem.
• ••
.......
~
U ovARJ És • ••
FENYKEPESZETI MŰTERME
OFELSÉGE
A2. OLASZ KIRÁLY
@~
VÉD,NÖt;<5l:GE AIATT
9/i,ánrendeleseh eí,ei mulvo ,.; eszJ,;;;,.;fte/11ek
1tr ,;,,_,,,,, ..,.........,..., ll'fif:•
ALLO, CHl ETr
MÜV~ZETI ACADÉl"\IA
TAGJA.
----@)"--
l fzabads~gter .l®.
Doma1'3/ falota
H onisch L. István aradi fényképész a millenni- postán kapták meg. A száz esztendővel ezelőtt köz-
wn esztendejében, 1896-ban országos körútra vál- readott hirdetést mi is bem utatjuk olvasóinknak.
lalkozott.
A meglátogatandó településeket a helyi sajtón Az egyik megfakult fotográfia hátlapján egy ér-
keresztül értesítette, jelezve érkezésének idejét. ,, .. . dekes, az idő által is megviselt pecsétet találtunk.
folyó év június hó elejére Csík-Szeredába érkezem, Feltételezzük, hogy egykori tulajdonosai a szá-
ahol két hétig felvételeket fogok eszközölni ... " - írja zadforduló idején használták. ,,Horváth Fivérek
a festő és fényképész a Csíki Lapok 1896. május 27-i EXElSIOR fényképészeti-festészeti és nagyítási
számában. Vállalkozása abban is eltért más fotog- intézet Csík-Szeredán " - olvasható a papíron. A
ráfusokétól, hogy a lemezre vett felvételeket nem városban számunkra ismeretlen „fényképészeti in-
a fényképezés helyén dolgozta ki, hanem ,, ...aradi tézet" igazi meglepetés, feltételezzük, hogy műkö­
műtermemben fognak szép művészies kivitelben déséről más bizonyíték is előkerül majd, és ezzel is
elkészülni". A megrendelők a „művészi" képeket gazdagabb lesz a város fotótörténeti múltja.
t M•• • • • • • • • • •• a..-...-.• .-.44 4 4 4 441.a.AAIAI ~ ~-~
• Honisch L. István fényképészeti és festészeti müterme t ~ g f! gi{
: A ,-a<1.ll(ak1<6 Ruda p • AI . _ . . t
S Vct.n nere11~ém 1t 11, (J, köitlnség btJei,u h.tdomá.s~rl\ ho1ni, hogy ma-
ij ,yaroraú"°i niille.11niumi kr1rm11.u1 n.lkalmával folyó é v jon iu!I 1,0 ~lt'jére
ti ~~01-:
.. \. e;·
! Ü&k-Su red6.b" ,rkeiem, hol kaL hétig telvltelokcL fogok eHköaölni.
A n. , . k~DJ.ég n.i.ve-. megrendelé.eit kbem rénem... íenn UntAni;
IMr aúrt ~, m•r1 A mei-rtndt.h k ipek art.di l'OUtermernbe:n (o,n,d: N:ép ~
• mU•éuie• ki•it.Jben elkia,nlni E, •w k i6úr'l'<II t.Jj„ go...naii, v4ll•lok. 11
; Kitl\nlJ tisztelettel vAgyok t
1
'
BON lliCH L . 18TVÁN ,
tllf16 · • rttl7Up,6n..
t
........,..,..,...ra,,• • • • • • • • •• • • • • •• • .rrw. . )
13

ELŐPRTAl-<
..::rv.-= ...,e.·~ .a.
Gyulai Ferencz a századelőn Sepsiszentgyörgy
egyik jeles fényképésze volt, talán csak Gere István
fotográfus neve vált az övénél ismertebbé a hely-
béli családok körében. Mint a l.egtöbb hivatásos
fényképész, ő is elsődlegesen portrékat, családi
fényképeket készített, de a tájképek, épületek meg-
örökítésében is otthonosan mozgott. Jól sikerült
felvételeit képeslapok formájában sokszorosíttatta.
Nyáron a közeli Előpatakot és Málnásfürdőt kereste
fel, ahol a nyaraló vendégeket kapta lencsevégre.
Gyulai Ferenc állandó műtermet Sepsiszentgyör-
gyön tartott fenn, a Csíki utca 5. szám alatti házban,
de szívesen dolgozott Csíkszeredán is, ahová vo-
nattal (gőzössel!) érkezett, és ahol inkább nyárelőn
és nyárutón tartózkodott. Bécsben rendelt, művészi
kivitelű nyomtatott reklámszövegén, amelyből két
változatot is készíttetett, munkaterületeinek felso-
rolásában Csíkszereda a harmadik helyen szerepel.
Felvételei közül bemutatjuk a csíkszeredai mű­
termében 1910. január 20-án készült fotográfiát. A
képen a város egykori közéletében jelentős szerepet
játszó személyekkel ismerkedhetünk meg. Állnak,
balról: Györgypál Domokos országgyűlési képvise-
lő, dr. Gál József ügyvéd, várostörténeti krónikás, a
három gyermek, Györgypál Erzsi, a kicsi Magdika,
az előtérben Ferenc, a karosszékben pedig id. Gál
József dédpapa ül, aki korábban a város tekintélyes
kereskedője volt.
Az 1890-es évek elején állandó jelleggel Csíksze-
redában tartózkodó fényképésszel nem találkozunk.
A Székelyföldön élő, esetleg itt gyakran megjelenő
fotográfusok többsége, a főszezonra a fürdőhelyek­
re, Borszékre, Tusnádra, Előpatakra, Málnásfürdőre
14
igyekezett, hiszen ott lehetett inkább megrendelőket
találni. A fürdőhelyekre érkező vendégek szívesen
áldoztak nyaralásuk emlékét 6rző fotográfiára.
Ezeknek az örökmozgó, sokat „vándorló" fény-
képészeknek volt az egyik legklasszikusabb képvi-
selője Adler Alfréd, akinek Brassóban volt ugyan
a műterme, de nyár idején ő is szívesebben tartóz-
kodott például Tusnádfürdőn, ahol számos, művé­
szileg magas színvonalú képet készített a fürdőző
közönségről. A korai erdélyi fényképezés jeles kép-
viselői között tartjuk számon a népes Adler csa-
lád tagjait. A Prágából 1870-ben Brassóban megte-
lepedő család fényképezésből kereste kenyerét. A
legidősebb testvér, Leopold (Lipót) már 1873-ban
mint kisegítő dolgozott Carl Bömches műtermében,
ahol - Miklósi-Si.kes Csaba fotótörténeti munkája
szerint is - tökéletesen elsajátította a szakmát. Már
1875-től saját műtermet nyitott, és itt dolgozott egy
negyedszázadon át. Alfréd, a másik Adler fiú, akit
csíki fotósként is számon tartunk, bizonyára itt sa-
játította el a fényképkészítés, előhívás, kidolgozás
titkait. 1900-ban Leopold átadta műtermét két mun-
katársának, Schuller Józsefnek és Fiának, és Buda-
pestre költözött. Később visszatért, és 1909- 1914
között újra ő vezette a „fényirodát". Mellette acsa-
ládtagok, Móric, Alfréd és Aladár is kiváló fényké-
pészekké váltak.
Fivérei közül Alfréd az, akinek fényképészeti
munkássága sokban kötődik Csíkszeredához is. A
19. század utolsó harmadában a jónevű fényképé-
szek egyszerre több városban és több fürdőhelyen
is tartottak fenn műtermet. Ez érvényes Adler Al-
frédra is, aki egyidejűleg Besztercén (1882- 1888),
Fogarason (1882-1898), Szászvároson és Medgye-
sen is műtermet létesített. Közben a fürdőszezon­
ban Tusnádfürdőn tartózkodott, majd Csíkszere-
dában is műtermet nyitott, amelyet hosszabb-rö-
videbb ideig működtetett is. Csíkszeredai műter­
mét nem reklámozza képileg, csak a brassóit és a
tusnádit. A következőkben megpróbáljuk időrendi
sorrendben számba venni csíkszeredai jelentkezé-
seit, az Adler Fényiroda csíkszeredai működésé­
nek helyét és idejét.
Adler Alfréd csíkszeredai fényképezéseiről a he-
lyi lapból folyamatosan értesülünk. Közel három
évtizeden keresztül rendszeresen visszatért a vá-
rosba. Az ő felvételeiről készültek Csíkszereda első
képeslapjai is. 1894. szeptember 12-én - a fürdősze­
zon lejárta után - a Csíki Lapokban keretezett szö-
veget tette közzé.
Jó két esztendővel később, 1896 karácsonyán (de-
cember 23-án) az alábbi hirdetést olvashatjuk tőle:
Tisztelettel értesítem Csík-Szereda n. é. közönsé-
11
gét, hogy helyben, a Száva Lukács úr házában, egy
a mai kor követelményeinek teljesen megfelelő és
legnagyobb kényelemmel berendezve egy fény-
képészeti műtermet[ .. .] karácsony ünnep napjain
megnyitom. A műterem fűtve lesz. A n . é. közön-
ség pártfogását tisztelettel kéri Adler Alfréd fény-
képész."
Egy fél esztendő elteltével Adler Alfréd fényké-
pész nevével újból találkozhatunk a helyi sajtóban.
1897. június 6-án a Csíki Lapokban az alábbi rövid
hirdetést jelenteti meg: ,,Bátor vagyok a nagyér-
demű helyi és vidéki közönségnek műtermemet
(üvegház) becses figyelmébe hozni. És ugyanezen
műterembe egy tanuló felvétetik. Becses pártfo-
gásáért esedezve tisztelettel Adler Alfréd fényké-
pész."
.?!
G\ ENYKEPES:Z0
, .
-+- - - - .
•""'
i).,.')<
'
NaalibeflteTinngel\. m ~glll!Ll'reli1e11,
Utanrmdeltjekj'Ulitt.)'OJ ~n. k_?JZ!lllr,_~
1
1in:,kip6tzet. 1
Bátor vagyok a nagyfrdemü helyi
és vidéki közönségnek mütermemet
(üvegház) becses figyelm ébe ho7.ni.
És ugyanezen mütererube egy ta-
nuló fd vétetik
Becses pártfogást. esedezve t isztelettel
Adler Alfréd,
1-1 fényképész.
Adler Alfréd a 19. század utolsó eszten dejében,
1899-ben is felkereste a fürdőszezon végén Csík-
szeredát, és a helyi lapban az alábbiakat közölte:
Értesítem a tisztelt közönséget, hogy 6 napig, azaz
11
szeptember 19-től szeptember 24-ig fényképes fel-
vételeket elvállalok. A n. é. közönség becses párt-
fogását kéri teljes tisztelettel Adler Alfréd fényké-
pész."
A 20. század elejének helyi sajtójából sem hiá-
nyozhatott Adler fényképész beköszöntője. A Csí-
ki Lapok 1902. április 2-i számában, közvetlenül a
fürdőszezon előtt jelentkezik az alábbiakkal: 11Tisz-
telettel értesítem Csíkszereda város és vidéke nagy-
érdemű közönségét, hogy folyó évi [1902} április hó
3-i.kától kezdve néhány napig fényképészeti felvé-
teleket a legnagyobb készséggel elvállalok, minden
e szakmába vágó munkát a legkényesebb igényeket
is kielégítőleg teljesítek. [ ... ] Adler Alfréd fényké-
pész."
<
NYK.É:PÉSZ: ·
ecl (: -+-~ (
t
.#1 ~- ~
~~~
~~3Y/~\+-
Die n ~TTr olclJJmrFaclibcs:,nunq~n T1 :;rr'✓rtl
IT1ar rrr,deié:. ve!Jt: ~ lffnez ;'.'~:Ji~ tk
~-
15
 F
Sajnos, csíkszeredai műtermét reklámozó fény-
képek nem kerültek még elő. Az első világháború
végén, 1918. szeptember 21-én, Adler Alfréd a Csíki
Lapokban Fényképészet cím alatt hűségesen közzéte-
szi hirdetését : ,,Brassói Adler fényképész megérke-
zett, és e hó 25-ig [csak négy napig] marad Csíksze-
redában. Alkalmat nyújt a n. é. közönségnek tisztán
kidolgozott fényképeket beszerezni. Lakás: H utter
Szálló. Tisztelettel Adler és Fia."
Adler idős korában már nem fényképezett, élete
utolsó éveit kedvelt fürdőhelyén, Tusnádon töltötte.
92 évet élt. Sírkövét a fürdőhely temetőjében Erőss
Vilmos találta meg 2003-ban, neve alatt két szám-
mal: 1855-1947. Itt pihen a kisvároshoz ragaszko-
dó fényképész, aki tipikus képviselője volt a 19- 20.
század fordulóján tevékenykedő vándorfényképé-
szeknek.

B író József volt az a fotográfus, aki élete alkotó

éveit szintén Csíkszeredában töltötte.
1879-ben itt született, és gyermekként, 11 éves
korában került Bukarestbe az édesanyjával, aki az
érseki udvar házvezetőnője lett. Ez a magyarázata
annak, hogy a gyermek már kisdiákként a bukares-
ti_ papneveldébe került, ahol 16 éves koráig tanult.
(Evtizedekkel később a csíkszeredai Carneval című
élclap a már idősödő fényképészmester életének ezt
a bukaresti kitérőjét így énekelte meg:
,,Papnak tanult s végül fo tográfus lett Bíró, 1893-ban alakult bukaresti Oppelt Waisman cég- katonaidejét leszolgálni hazament Csíkszeredába. nem látnók magunk előtt zömök és mozgékony
Helyettes primar, mert románul író. nél, a Calea Rahovei 3. szám alatt, előbb mint inas, Első otthoni lakását Karcfalván vásárolta ugyan, de alakját, széles művészi kalapját, felleghajtó köpe-
Adóssága nincsen, nem kell neki bíró, majd 1896-tól mint segéd dolgozott. Mesterével fényképészeti műtermét 1904-ben már a városban nyegét, de főképpen nagy gonddal ápolt Vilmos
Ha közügyekről van szó, erős munkabíró.") vándorfényképészként járta az országot, ismerke- nyitotta meg. császár-bajuszát, amint a polgárság ügyeiben lót-
A kezdeti bukaresti tartózkodás, Bíró József éle- dett a szakma titkaival, így vált igazi fotográfussá. Abban az időben a fényképész a társadalmi és csa- fut". - írja róla dr. Nagy András Városkép és ami
tében végül meghatározó tényezőnek bizonyult. Az Tíz Bukarestben eltöltött esztendő után, 1900-ban, ládi események, évfordulók megörökítője volt. Bíró hozzá tartozik című könyvében. A kisváros fényké-
-
mester műtermében, nappali fénynél, esetleg az égő pészének a nevével természetesen a helyi sajtóban
magnézium mellett, 18x24 centiméteres nagyság- is találkozunk. A Csíki Lapok 1919. szeptember
Tessék elolvasni 11 ban, üveglemezen, nagyítás nélkül, napfénymásoló 21-i számában ezt olvashatjuk: ,,Amint értesültünk,
1 papíron készítette fényképeit. Fennmaradt fotográ- sikerült Bíró Józsefnek nagyobb mennyiségű fény-
Nem ndjn pénzét külföldre és oem
kell pogL'in ut&nvél mellett sihlll)' ki•
fiáit szemlélve megállapítható, hogy pontos, tiszta képészeti anyagot beszerezni. Felvételeket újra esz-
vllelií képeket kiváltnni ; •• teh:H nem és legtöbbször művészi m unkát végzett. közöl." A műterem működésére vonatkozó sajtóér-
losz megcsalva, ha CényképnogyilMait
itlhon szcmelOII kés.l!ilteü.
Bíró József bukaresti éveinek köszönhetően tesítéssel két évtizeddel később, 1940. június 30-án
1
Midön " n&gytö,önség figyclruél anyanyelvi szinten beszélte a román nyelvet, de jól is találkozhatunk ugyanabban az újságban: ,,Bíró
a.t ujonnao erre a ~ lra berende,eu
beszélt németül is. Nyelvtudását az impériumvál- József csíkszeredai fényképészete ez úton hozza
tozás után tudta igazán kamatoztatni, nemcsak a Csíkvármegye közönségének tudomására, hogy az
Mütermemre saját hasznára, hanem a város érdekében is. Évekig Ipartestület székházában lévő fényképészeti műter­
1
íclhivom. arra törek11.em, hogy 37.olid az Ipartestület nagy tekintélyű elnöke és a város mét a mai kor igényeinek megfelelően kibővítette
és lArtós kivitelO rnuntAuu állal a nagy-
közönséggel a nagyított képeket meg• alpolgármestere volt. A közjóért folytatott munkás- és átrendezte. Készít felvételeket bármilyen kivitel-
kedveltessem és piacunkról a cilra ságának köszönhető, hogy a helybéli kisiparosság ben, nappali világításnál és villanynál."
reklnrn 1nögé bujtatott ,ilány mun-
k~kal klszoritsam. 1 • ) összefogásával, 1919 nyarán megvásárolhatta az Még 1940 októberében értesíti a lakosságot a fény-
Telje• li.,.lelettcl
Ipartestület részére a városközpont egyik házát. A képészeti praxisában bekövetkezett változásról:
SWK1 székház megvételére 59-en adományoztak jelen- ,,Tisztelettel értesítem a város és a vidék nagyérde-
BIRÓ JÓZSEF
íCurke'p61teti 6t fényktpn:tJtJitó tttOlerr.ue
~ tős összegeket, 100 koronától 500 koronáig terjedő mű közönségét, hogy fényképészeti mútermemet
ur,V/lltN;;Et.ht J.L'IM 0 s iksz ered a n . nagyságrendben . Bíró Józsefnek szerepe volt az az Ipartestület épületében levő helyiségből - hol
Legszebb s:robadlsz J
iparos könyvtár létrehozásában, majd az Iparos Nő­ 30 esztendő óta fennáJl - lakásomra helyeztem át,
egylettel együtt a székház udvarán megépítették az s ottan továbbra is minden szakmába vágó munkát
Legk edvesebb alkal mi ajándék 1 ~,, Aggmenházat is. - legszebb kivitelben készítek. Kívánatra házhoz és
1 - -
„A századelőn a város képe hiányos volna, ha vidékre is elmegyek. A n . é. közönség szíves párt-
16 17
 ,·
fogását kéri Bíró József fényképész, Csíkszereda." Az idős csíkszeredaiak tudják, hogy eredeti szak-
Talán még érdemes kiemelnünk, hogy Bíró József májához kötődő szenvedélyéről, a vadászatról és
vagyont nem szerzett, mwtkájával, és javaival az a h orgászatról nem mondott le. Az is biztos, hogy
általa vezetett Ipartestületet gazdagította. igazi természetjáró volt, alkalomszerűen azonban
felkereste a falvakat is, és az ott készült felvételek
A város jeles fényképészeinek sorába tartozik a csíki életmód maradandó emlékei lettek. Ando-
Seiwarth László is. 1908. július 10-én született Csík- ry Aladics Zoltán nemcsak fényképész-iparos volt,
szeredában. A gimnáziumot szülővárosában, a mai képei között szép számmal voltak olyan alkotások,
amelyek a fotóművészek sorába emelték őt. Sok-
oldalúságának, művészi hajlamának bizonyítéka,
hogy szabad idejében hegedűket is javított. A sok-
fajta tevékenységhez, amit művelni szeretett és mű­
velt is, egy hosszú élet állt a rendelkezésére, amely
alatt fényképészi tevékenységéről a Csíki Lapok
többször is megemlékezett. 1938. szeptember 17-én
például beszámolt Andory Aladics Zoltán mérnök
törte ketté. 1960-ban rendszerellenes összeesküvés fotószalonjának kitüntetéséről: ,,Aladics mérnök,
vádjával letartóztatták, és nyolcévi börtönbüntetés- aki valósággal művészi fokra emelte a fényképésze-
re, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az íté- A z 1930-as évek kezdetétől Csíkszereda fotótör- tet, három díjjal lett kitüntetve a [sepsiszentgyörgyi]
let családja, gyermekei életének alakulását is befo- ténetében rangos helye van Andory Aladics Zoltán- kiállításon. Szakmabeli kiállítását aranyéremmel,
lyásolta, annak következményeit nekik is viselniük nak. ő nem a csíki tájak szülöttje, Fogarason látta művészportréit szintén aranyéremmel, természeti
kellett. A lakásáról készült fotográfia már a bejárat meg a napvilágot 1899. január 7-én . Szülővárosában és vadászképeit ezüstéremmel jutalmazták." A sep-
felett nem hirdeti fényképészetét, hanem a turiszti- egy esztendeig tanára volt Babits Mihály. Később siszentgyörgyi 1938-as gazdasági kiállítást az Er-
kai hivatalt reklámozza. Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet, és fiatal délyi Gazdák Egyesülete szervezte öt témakörben,
1964-ben amnesztiával szabadult, javait, értékeit mérnökként 1927-ben érkezett Csíkszeredába, ahol
soha nem kapta vissza. Fiatalkori felvételei nagy- az erdőfelügyelőségen jutott mwtkalehetőséghez.
részt elvesztek. A megmaradtak bizonyítják, hogy Szaktudását hasznosította is, az ő érdeme, hogy a
Seiwarth László a műtermi felvételek mellett meg- Tófenéknek nevezett mocsaras, ingoványos terület
örökítette változó arcú városát is, ugyanakkor ké- kiszárítására nagy vízelszívó kép ességgel rendel-
pes volt művészi értékű felvételek készítésére, és kező kanadai nyárfákat ültettek. Kezdeményezése
azoknak a hazai és külföldi lapokban való megje- bevált, az egykor járhatatlan területen sétányok fo-
lentetésére is. Szaktudását, tekintélyét elismerték, gadták-fogadják a pihenésre, kikapcsolódásra vá-
képi „fogalmazását" versenyeken díjazták. Fény- gyó szeredaiakat.
képészeti műtermében sokan tanulták a szakmát, Fényképész múltja a 20. század elejére nyúlik visz-
elég, ha csupán Nagy P. Zoltán fotóművész nevét sza. Előszőr egy cseh márkájú fényképezőgéppel
említjük, aki büszkén vall mesterének emberségé- dolgozott. 1930-ban már nagy hozzáértéssel keze-
ről, tudásáról. Megmaradt fényképeit leányai bo- li modernebb fényképezőgépeket is. Ekkor nyitja
csátották rendelkezésünkre. Seiwarth Lászó 71 éves meg a „Foto-Electric" névre hallgató műtermé t a
korában, 1979-ben hunyt el. Kossuth Lajos utcában, a régi városházával átellen-
ben. Egy ideig erdőmérnöki tevékenységét sikere-
Márton Áron nevét viselő tanintézetben végezte. A sen össze tudta kapcsolni a fotografálással. Ezt ta-
fotózással már gyermekkorában megismerkedett, lán művészi alkatának is köszönhette, hisz Andory
életpályául a fényképészetet választotta. Korának Aladics Zoltán szépen rajzolt, és kitűnően használta
szokása szerint, a régi hagyományokra alapozva, a az ecsetet is a látvány megörökítésére.
szakmát idegenben, Székelyudvarhelyen id. Kováts Korszerű műtermében reflektorokkal és a legmo-
Istvánnál, a Székelyföld egyik ismert szaktekinté- dernebb gépekkel dolgozott, és így rövid idő alatt a
1yénél tanulta. Az „inas-segédévek" után Csíksze- város sikeres fotográfusává vált. Ekkor már a Kos-
redában fényképészeti műtermet nyitott, amelyet suth Lajos utca 14. szám alatti Szopos-féle házban
a mai Központi. Áruház (Tulipán) helyén álló há- dolgozott, amelyet meg is vásárolt. A második vi-
zában rendezett be. Műtermét szemlélve megálla- lágégés után feladta erdőmérnöki tevékenységét, és
pítható, hogy a kor követelményeinek színvonalán a fotografálás lett megélhetésének egyetlen forrása.
állt. Hivatásos fényképészként az üveglemezes és Egy vele készített interjúban Oláh István újságíró-
a modernebb technikák terén egyaránt versenyké- nak így vall: ,, ... a szép pillanatokat egy Linhoffal
pes volt. Műtermében a fényképezéshez használt fényképeztem, rendelt gép volt, állványos, lemezes,
hátterek bármelyike az erdélyi nagyvárosokban is 10x15-ös. Lejárogattam Zsögödbe mezei mwtkát
megállta volna a helyét. fényképezni. A kaszálást, a cséplést és a szénacsiná-
E.letpályáját egy váratlan és kegyetlen esemény lást is megörökítettem."

18 19
amelyek közül egy a fényképészet volt, és ahonnan
a Csík megyei fényképészek, Aladics és Seiwarth
aranyérmekkel tértek haza.
Andory Aladics Zoltán házát a „nagy fordulat"
időszakában lebontották, így az itt működő mű­
terme is „elpusztult". Tömbházba kényszerült, a
Testvériség Sugárűt 5. szám alatt volt az utolsó
műterme, ahol még több évtizedig tovább folytatta
tevékenységét. A labormunkát is maga végezte, a
felesége retusált, segített a napi teendők elvégzé-
sében. Andory Aladics Zoltán magas kort élt meg,
1990. november l-jén, 91 éves korában távozott az
élők sorából, tetemes mennyiségű, értékes hagyaté-
kot hagyva az utódokra.
Csíkszereda fényképészeivel való ismerkedé-
sünket két kiváló fotóművésszel, Nagy P. Zoltánnal
és Balási Csabával zárjuk, azokkal az alkotókkal,
akik a város nevét ismertté tették nemcsak a hazai,
hanem a nemzetközi fotóberkekben is. Természete-
sen még sok fiatal fotós munkássága helyet érde-
me1ne felsorolásunkban, sajnos ennek a könyvnek
a terjedelmi keretei ezt nem teszik lehetővé. Remél-
jük, hogy a jövőben egy részletes szaktanulmány
,,feltérképezi" majd a város valamennyi fényképé-
szének munkásságát.
Nagy P. Zoltán fotóművész 1943. jűlius 28-án
született Csíkszeredában. Középiskolai tanulmá-
nyait szülővárosában végezte. Életpályául a fény-
képezést választotta, előbb a helyi Fotó Stűdió
munkatársa, majd közel egy évtized eltelte után,
1968-tól a Hargita újság fotóriportere és egyben
annak egyik alapító tagja volt. Több évtizedes fo-
tográfusi tevékenységéről álljon itt egy sokatmondó
20
adat: a hazai és külföldi lapokban több mint 33000
fényképe jelent meg.
Nagy P. Zoltán kedvenc témája az ember, így mű­
vészek, írók, költők, gondolkodók gyakran kerültek
lencsevégre. Fotótékájában mintegy háromszáz ne-
ves személyiség portréja található, nem hiányoznak
a politikusok sem. Fényképeit több székelyföldi
műzeum őrzi, de bőven találhatunk belőlük Ma-
gyarországon is. Fotóit számos rangos kiadvány
illusztrációjaként is megismerhetjük. Számtalan
egyéni és csoportos kiállításon szerepelt képeivel,
amelyek bebarangolták a környező országokon
kívül Argentínát, az Egyesült Államokat, Mongóli-
át, Írországot, Irakot, Horvátországot, Portugáliát,
Franciaországot és Ausztriát. A fényképezés nem-
csak megélhetést, anyagi biztonságot teremtett szá-
mára, hanem művészi, erkölcsi elismerést is szerzett
vele. 1977 és 2003 között több mint hatvan hazai és
nemzetközi kiállításon vett részt, díjazott képeinek
száma meghaladja a nyolcvanat. Számtalan díja
igazolja, hogy elismerték munkásságát, és a nem-
zetközi fotográfusok között is rangos helyet foglal
el. Munkásságát 1988-ban az Újságírók Szövetsége
sajtófotó díjjal jutalmazta. 1996-ban Csíkszereda
önkormányzata munkásságának elismeréséért Pro
Urbe-díjjal tüntette ki. 2001-től a Magyar Fotómű­
vészek Világszövetségének alapító tagja. 2005-ben
e1nyerte a Hargita Megyei Tanács életműdíját. 2006-
ban a Kiváló Nemzetközi Fotóművész cún birtoko-
sa is lett (AFIAP).
2005 márciusában rendezett csíkszeredai kiállí-
tása is igazolta a róla eddig elmondottakat. Szak-
mai tudását, hozzáértését sportfotói is igazolják. A
csíki jégkorongmérkőzésekről készített felvételei a
leglendületesebb és legszínesebb sportfotók közé
tartoznak. Fotótörténeti fejezetünkben csupán egy
képét, a „Tere-fere" című remek felvételét adjuk
közre, amely bejárta a világot és alkotójának díjakat
és hírnevet szerzett. Nagy P. Zoltán a csíkszeredai
Hargita Fotóklub elnökeként tapasztalataival segí-
tette, és segíti ma is a fiatalok szakmai fejlődését, a
helyi fotóéletet.
Balási Csaba 1957. február 24-én született Csík-
szeredában. A középiskolát szülővárosában vé-
gezte, majd 1976-ban la$i-ban mérnöki oklevelet
szerzett. Azoknak a táborába tartozik, akik eredeti
szakmájukat és a fényképezést egyeztetni tudták,
mi több, az utóbbit már nemzetközileg is elismert
szinten művelték. Már diákként hozzáértéssel fény- ve korszerű, mert a mai, minket körülvevő való-
képezett, 1976-tól pedig jelen volt képeivel több ságból meríti azokat. A fény felhasználásában mu-
hazai és nemzetközi kiállításon. 1978-tól tagja a Ro- tatott művészi érzéke a hazai és nemzetközi táj- és
mániai Fotóművészek Szövetségének, ugyanakkor portréfotográfia egyik elismert alakjává tette. Nem
egyik alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, amely- műteremben dolgozik, műveiből hiányoznak a kü-
nek évekig a titkári teendőit is ellátta. lönleges fogások, művi mesterkedések. Az arcokat
Már fiatalkorában felismerte, hogy a finom rész- figyeli, a jellegzetes mozdulatokat rögzíti. Portréi
letek közvetítésének egyedülálló, sajátos eszköze közül a „Cigarettaszünet" című fotográfiáját mutat-
a fényképezőgép által létrehozható fénykép. Az juk be, amely Ukrajnában készült. Közreadjuk még
objektív egymagában vak, hogy láthasson, embe- a számos kiállításon díjat nyert felvételét, az „Intim
ri szem kell hozzá társnak. A magas színvonalú kapcsolat"-ot is.
technika, amellyel megjeleníti alakjait, témáit, igazi Csoportos és egyéni kiállításokon való részvételé-
,,fény-képezés". Balási hozzáértéssel irányítja ob- nek teljes számbavételére nem vállalkozhatunk. Tá-
jektívjét, észrevéteti vele a tartalmas pillanatot, a jékoztatásul csupán a hazai és nemzetközi megmé-
fényeket, az árnyékokat, tónusokat. Témáit tekint- rettetésekre elküldött képeinek fontosabb kiállítási
21

helyeit említjük meg. A hazai városok közül Csík-
szeredát, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Nagyvá-
radot, Temesvárt, Aradot, Craiovát, Nagyszebent,
la~i-t, Szatmámémetit, de képeit megismerhették
Magyarországon, Franciaországban, Malaysiában,
Japánban, Dániában, Ukrajnában, Angliában és
Ausztriában is.
2003-tól a FIAP Művésze cím birtokosa, jelenleg a
Nemzetközi Fotóművész - AFIAP címe is bizonyít-
ja elismertségét. Tapasztalat szerzésére kiváló alka-
lom az alkotótáborokon való részvétel. Balási Csa-
ba szabadidejének jelentős részét ezeken a helyeken
töltötte, ahol fotóstársaival azt is megtanulta, hogy
a fénykép - valamennyi műalkotás közül - nem
kötődik sem helyhez, sem időhöz. Munkásságának
elismeréséül 2003-tól a Magyar Fotóművészek Vi-
lágszövetségének tagja és egyben alelnöke is. 2005-
től elnyerte a Nemzetközi Fotóművészek Szövetsé-
gének EFIAP címét. 2006-tól a Japán Fotóművészek
Szövetségének tiszteletbeli tagja.
Napjainkban a hivatásos és műkedvelő fotográ-
fusok közé nehéz határvonalat vonni. A mai mo-
dem digitális fotótechnika megkönnyíti a fényké-
pező dolgát, a kevesebb hozzáértéssel rendelkező is
tud szép, dokumentum értékű fotográfiát készíteni,
így egyre több hasznos felvétel marad az utókorra,
csupán össze kell gyűjteni és rendezni kell azokat.
Ilyen dokumentum értékű fotográfiákat készített
műkedvelőként Gál Bence és Borbély S. László is.
Követték a városkép alakulását, lefényképeztek
olyan. városrészeket, amelyek már csak az általuk
készített felvételeken léteznek. A nem hivatásos
fotósok közül említést érdemel még Erőss Vilmos,
akit szintén városszeretete késztetett fényképezés-
re, valamint Nagy Gyöngyvér, Dobos Attila és Má-
téffy Eszter is. (Jelen sorok írójának pár felvétele is
bekerült ebbe a könyvbe, kizárólag csak olyanok,
amelyek elősegíthetik a Csíkszeredáról alkotott tel-
jesebb összkép kialakulását.)
Egy képes várostörténet esetében igen fontos
szerep jut - látványként és történelmi forrásként
egyaránt - a régi képes levelezőlapoknak is. A ké-
peslap nem volt állami monopólium, így a vállal-
kozó szellemű könyvkereskedők, p apírárusok, do-
hányforgalmazók, mi több, még a vegyeskereskedé-
sek is készíttettek és értékesítettek képeslapokat. A
fotográfusok és nyomdatulajdonosok is jövedelmi
forrást láttak bennük, ezért számos szép levelező­
lappal lepték meg az érdeklődő vásárlókat.
A helytörténész számára a képeslapok sokszor
felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Számos eset-
ben csak ezek őriztek meg olyan utcarészeket, épü-
leteket, amelyek már rég nem léteznek. A 19. század
végétől a képeslapkiadók száma Csíkszeredában is
gyorsan növekedett. A város nagyságához mérve
meglepő a Csíkszeredáról megjelent képeslapok
nagy száma. Ezeket könyvkereskedők, nyomdatu-
22
p
lajdonosok, papírüzletek árusították. Sok esetben VÁROSTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN
a helyi lapokban is reklámozták újdonságaikat,
kínálták készleteiket. A Csíkmegyei Híradó 1900.
augusztus 29-i számában olvashatjuk: ,,Szíves tu-
domására hozom a nagyérdemű közönségnek, mi- AZ ELSŐ ÉVSZÁZADOK
szerint a legújabb felvételek szerint készült helybéli
képes levelezőlapok immár megérkeztek, üzletem- Csíkszereda hegyektől körülvéve, az Olt folyó alábbiakat írta Csíkszeredáról: ,,Csík Szereda vá-
ben [ma Petőfi Sándor utca 29. szám] nagy válasz- bal partján, Alcsík és Feksík érintkezésénél, 650- lasztja el fel és al Csíkot egymástól, katona székelyek
tékban kapható. Tisztelettel Szvoboda József." A 730 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. lakják, maga Csík Szereda nem nagy, csak 83 házból
képeslapok megvásárlásának egyik új lehetőségére Keletről a Csíki Havasok, nyugatról a Hargita hegy- áll: de négyszer esztendőkben jó vásárai vagynak.
hívja fel az olvasó figyelmét a Csíki Lapok 1902. láncolata határolja. A várost közvetlenül a követke- Sok idegen mesteremberek telepedtek Szeredára
március 26-i száma, amely szerint: ,,Képes levelező­ ző magaslatok övezik: keletről a Nagysomlyó (1033 [... ]Téren fekszik[ ... ] domb alatt: közel az Olt vizé-
lapok és húsvéti cikkek a legnagyobb választékban méter), a Suta (776 méter) és a Pál Balázs-tető (778 hez. Itt vagyon az úgynevezett Mikó vára, a melyet
kaphatók Györgyjakab M. utódánál, Dresznándt méter), délnyugatról a zsögödfürdői Csihányos azért építettek, hogy a közel levő Gyimesi passuson
Viktornál." (789 méter) és a Harom-tető (1079 méter), nyu gatról bécsapó ellenséget ne engedje, hogy beljebb menjen
Csíkszeredai képeslapokat forgalmazott Gyönös pedig a Tekerő sziklája. az országba."
Gyula nyomdász is, aki a Nagyszebenben tanult Az Erdély keleti peremén fekvő Csíkszereda Ro- A település kialakulásáról, keletkezésének idejé-
szakmája alapos ismerőjeként, szép kivitelű lapok- mánia legmagasabban fekvő megyeszékhelye. Föld- ről nincsenek pontos adataink. Az azonban ismert
kal kedveskedett a helybélieknek és az idegenből rajzi zártsága miatt Csíkszereda és vidéke százado- tény, hogy a város Csíktaploca és Zsögöd ha tárából
érkezőknek egyaránt. Képeslapjait az alábbi hirde- kon keresztül megőrizte sajátos vonásait, és ennek kiszakított parányi területen keletkezett, és „utcá-
téssel reklámozta: ,,Legújabb divatú, szebbnél szebb köszönhetően valamilyenféleképpen el is különült nyi mezővárosnak" titulálja a csíki viszonyok ala-
művészi kivitelű képes és színes levelezőlapok ol- a Székelyföld többi tájegységeitől. Ebben az elkülö- pos ismerője, Szőcs János történész. Feltételezhető,
csón kaphatók Gyönös és Társa könyv, papír és író- nülésben szerepet játszott sajá tos éghajlata is. Csík- hogy Csíkszereda alapítói mesteremberek voltak,
szer kereskedésében." [Ma G. Co~buc utca 4. szám.] országon belül Szereda századokon át hűségesen akik kezdetben a vásártartás miatt jöttek ide, aztán
Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel folyamatosan őrizte építészetét, viseletét, szokásait, és hitéhez is később le is telepedtek.
találkozunk a sajtóban, amelyek közül még kiemel- erősen ragaszkodott. Izabella királynénak 1558. augusztus 4-én kelt
jük Vákár Lajos rövid közleményét, amelyet a Szé- Csupán az elmúlt negyedszázad bolygatta meg szabadalomlevele a város lakóit örök időre felmen-
kelység 1914. április 5-i számában jelentetett meg: belső rendjét, amikor sajátos arculatát fokozatosan ti minden rendes és rendkívüli adó fizetése alól
„Helybéli látképes levelező-lapok a legjutányosabb elvesztette és hatalmas betonerdővé alakult. - ,,ezennel megparancsoljuk, hogy mostantól fogva
árban beszerezhetők Vákár Lajos könyvkereske- Gróf Teleki József 1799-ben írt Úti jegyzésezben az Csíkszereda mezőváros lakóit semmi díj, adó, kincs-
désében ." [Ma Petőfi Sándor utca 13. szám.]
A Csíkszeredát bemutató képeslap-kiadás hősko­
rának jeles kiadói a következők voltak: Szvoboda Üdvözlet CSiKSZEREOABóC Csikszertda látkép'¼
József és Miklós nyomdásztestvérek, Divald, Mo-
nostory, Fogyasztási Szövetkezet, Gyönös és Tár-
sa, Gyönös Gyula, Löbl D. és Fia, Weisz Lipót, az
innsbrucki (Ausztria) Fischer Gregor, a stószi (ma
Szlovákia) Wlaszlovits Gusztáv, Györgyjakab Már-
ton, Karda Gyula, Rancz Gábor, Vákár Lajos, Vas-
úti Levelezőlap árusítás. A Csíkszeredát bemutató
levelezőlapok kiadóinak második nemzedékét a két
világháború közötti években és a háború alatt az
alábbi személyek és cégek képviselték: Adler Alf-
réd, Andory Aladics Zoltán, Gál Gyula, Péter Fe-
renc, Magyar királyi Dohányáruda, Magyar királyi
Mezőgazdasági Szakiskola, Seiwarth László, Vákár
Lajosné, Székelyföldi Tanítók [Szövetkezete]. Ezek
a listák természetesen nem a teljesség igényével ké-
szültek. A kiadók és nyomdák egykori közös mun-
kájának köszönhetően ma többet tudhatunk Csík-
szereda egykori arcáról.
Köszönet illeti Erőss Vilmost is, aki évtizedekig
gyűjtötte a Csíkszeredáról megjelent képeslapokat,
majd tudományosan feldolgozta, és egy kiadvány-
ban közre is adta azokat. Könyve megkönnyíti a
mindenkori kutatók munkáját és segíti az érdeklő­
dők tájékozódását.
23
tári adó fizetésére [... ] kényszeríteni, felszólítani ne A város kiterjedése, val~t lakóinak száma soha
merészeljetek.. ." -, kivétel ez alól a török szultán és nem volt igazán nagy. Az 1567-es összeírás lajstro-
a császár részére fizetendő adó. mában a kiváltságokkal fehuházott 11oppidum Ze-
Torda városában, 1558. augusztus 5-én Izabella reda" csak 16 portával szerepel, szomszédainál több
királyné által - fia János Zsigmond nevében kiál- portát, Zsögödben 20-at, Taplocán 40--et írtak össze.
lított szabadságlevél az első Csíkszeredáról szóló A mezőváros élén a régi időktől egy bíró és 12 es-
hivatalos dokumentum. Többen úgy vélik azonban, küdt állott. 1602-ben Básta György a király hűségére
hogy a vásáros hely, a településmag alapítása ko- a városban csak 18 szabad székelyt esket fel.
rábbi időre, az 1400-as évek elejére tehető . Az első A középkorban gazdasági élete, kézműves ipa-
közvetett utalás Szeredára Luxemburgi Zsigmond ra sem lehetett igazán fejlett. A céhes gazdálkodás
1427-ben Totjavásárhelynek - a későbbi Kézdivá- klasszikus formája Szeredában nem alakult ki.
sárhelynek - adott kiváltságlevelében található, Az ellenben igaz, hogy a csizmadiák II. Rákóczi
melynek értelmében a király gondoskodása révén Györgytől szabadalomlevelet nyertek saját céhük
mindegyik székely székben létezik egy kiváltsá- megszervezésére. A 17. században még azt is en-
gokkal felruházott település, és ez Csíkszékben bi- gedélyezték a csizmadiáknak, hogy más települé-
zonyára csak Szereda lehetett. sekből bejöjjenek a városba, és ott mesterségüket
A kis mezőváros a közigazgatást és az igazság- gyakorolják, mivel a helybéliek nem voltak képesek
szolgáltatást tekintve Csíkszéknek alárendelt tele- a vidék lábbeli-igényeit kielégíteni. Más céhekről,
pülés volt. Szőcs János Csíkszereda című, 1998-ban szakmai társulásokról azonban nincs tudomásunk.
megjelent múzeumi kiadványában említi, hogy Ugyanebben az időszakban a Csíktól nyugatra eső
a mezőváros: ,, ... gazdaságilag, az erdő- és lege- Udvarhelyen már 16 céh működéséről vannak ada-
lőhasználat terén a két szomszédos községre volt taink, a Székelyföld szomszédságában elhelyezke-
utalva. A déli és északi szomszédjával az erdőlés és dő Segesváron pedig a céhes gazdálkodás már két
legeltetés miatt a város [ ... ] kb. 200 éves pert volt évszázaddal korábban kialakult. Minden valószí-
kénytelen folytatni." Csíkszék törvényszéke ezek- nűség szerint az a megállapítás, hogy bizonyos he-
ben a jogi csatározásokban a legtöbb esetben a vá- lyeken a városi kézművesek az ipar mellett földmű­
rost marasztalta el. veléssel is foglalkoztak, Csíkszeredára is érvényes.

Csíkszereda éf a Har;Jita„hegs látképe.

'------ - -- - - - - - - - - -- - - - -- - - - -- - -- - - - -- -- - - - -- - -
24 25

A 17. század második felében Csíkszereda sokat
szenvedett a török-tatár betörésektől. Különösen
megviselte az 1661-es török pusztítás. A helybéliek
ezen esztendő októberében szembeszálltak Ali pasa
büntető, megtorló hadaival. A csíkiak veszteségei-
ről, a pusztítások körülményeiről hiteles értesülése-
ink vannak Evlia Cselebi török utazótól, aki maga
is részese volt a hadi eseményeknek, és erről részle-
tesen beszámolt - 1904-ben magyarra is lefordított
munkájában - Magyarországi utazásaiban.
Az 1661. október 21-én, Szent Orsolya napján zaj-
ló eseményekből a török krónikás kiemeli a muzul-
mán hitharcosoknak a csíkiak felett aratott katonai
sikereit, akik közül sokan ,, ...láncra vert fogollyá,
ki pedig a kard martalékává lett. Némelyek a he-
gyekbe menekültek [... ]. Az ellenség, vagyonát hát-
rahagyva, a várba ment. [ ... ] A vár is tüzet szórt
[... ] Amde a hitharcosok [ ...] az ágyukkal a várat
rombolták.[ ...] Mihelyt reggeledett, a várban lévő
magyarok[ ... ] kegyelemért könyörögtek, s mikor a
várból kijöttek, valamennyien elfogattak. A vár és a
város elpusztult. A győzelmes harcosok vígan vol-
tak." A csíksomlyói kolostorba menekült emberek
is hasonló sorsra jutottak. Veres Lajos ferences szer-
zetes krónikájában mintegy tízezerre becsüli a török
fogságba került csíkiak számát. A rabságba jutottak
soha nem térhettek haza.
A 17. század utolsó két évtizedében a Habsbur-
gok fokozatosan megszállták Erdélyt. A katonai
terjeszkedés párhuzamosan zajlott az új közigazga-
tási és politikai berendezkedéssel. Az a megállapí-
tás, amely szerint „a török faigát felváltotta a német
vasiga", Csíkban is érvényessé vált. Az erdélyi né-
met hatalom bevezetését az 1691-es Lipót Diploma
szentesítette. A 18. század elején a város gazdasági
26
•
helyzete nyomorúságos volt. Az akkor uralkodó
súlyos állapotokról az 1713-as összeírás adatai ré-
vén nyerhetünk valamelyes képet. 1713-ban Csík-
szeredában csupán 36 polgár- és 4 zsellércsaládot
írtak össze, akik a település tulajdonát képező 105
holdnyi szántóföldet művelték meg. Az állatállo-
mány 28 lóból, 204 szarvasmarhából, 121 sertésből
és 58 juhból állott, és talán nem mellékes adat az
sem, h ogy Csíkszeredában már akkor 7 pálinkafőző
üst működött.
A 18. század második felétől egyre több mester-
ember és kereskedő telepedett le Szeredában, a vá-
ros fejlődésében mégis alig volt érezhető hatásuk. A
nagyobb méretű befogadást az is korlátozta, hogy
Szeredában nagyon kevés volt a beépíthető terület.
Csík fejlődését akadályozta még elzártsága, megkö-
zelíthetőségének nehézségei, és nem utolsósorban
hideg éghajla ta is.
Az osztrákok a század végére teljesen birtokukba
vették Erdélyt, és a megszállt területekről pontos
felmérést végeztek. A jelentősebb városokat képileg
is megörökítették. Az általuk legfontosabbnak tar-
tott 16 erdélyi város között helyet kapott Udvarhely
is, de Csíkszereda nem. Talán kicsiny méretei mi-
att maradt ki a képi bemutatásból, így szegényeb-
bek vagyunk a városka korai látványával. A Bécsi
Hadilevéltárban őrzött eredeti térképszelvények a
kutatók számára hozzáférhetőek. A Csíki Székely
Múzeum által megszerzett nagyméretű fénykép-
másolatokról Mihály Zita mérnök egy kicsinyített,
méreteiben arányos térképet rajzolt, melyet itt be-
mutatunk.
Csíkszereda mezővárosának és környékének ezt
az első térképét 1750-ben készítették, ekkor érkez-
tek meg a csíki tájakra a felmérési, térképezési fel-
- .
adatokkal megbízott hadmérnökök. Az eredeti és a
másolt térképen fel vannak tüntetve: az utak, Som-
lyó-pataka, a Várkastély, a déli és az északi szom-
széd, azaz Zsögöd és Taploca települések. Ezen az
első térképen 34 lakóházat és 54 gazdasági épületet
találunk, és az ábrázolás hűen bizonyítja, hogy két
és fél évszázaddal korábban a város csupán egy ut-
cából állt. A térkép az idegen számára is eligazítást
nyújt a korai csíki településhelyzetről.
CSÍKSZEREDA NÉPESSÉGE
A városra vonatkozó legkorábbi népesedési
adatok a 17. század első feléből valók. Fekvése mi-
att Szereda különösen sokat szenvedett a török- és
tatárdúlásoktól. A pusztítások miatt fejlődésében
többször megtorpant, és az ismétlődő újrakezdé-
sek kimerítették emberi és anyagi erőforrásait egy-
aránt. Ez magyarázza azt a tényt, hogy lélekszámá-
nak igazi növekedése századokon át alig volt érzé-
kelhető. Valójában a város területi növekedése, a
szomszédos települések rovására történő terjeszke-
dése módosította igazán a szeredai lakosságszámot.
.•: .··,;,;
~ .•
..: .
,,, ,,"'"'-''.'··,
~
'
'
Az 1643-as lustrában 44 családfőt, összesen 108
férfit jegyeztek fel, ezek alapján a történészek az
össznépességet 200- 220 körülire teszik. 1773-ban
69 katonacsalád lakta a várost, majd a következő
évtizedben, az 1780-as évek közepén 44 nem ka-
tonarendű polgári személyt írtak össze. Az 1787-
ben megejtett első hivatalos népszámlálás idején a
Csíkszereda városi lakosságát feltüntető rovatba 6
házat, 16 családot és 44 főnyi tényleges népességet
jegyeztek.
A 19. században a város fejlődését jól szemlélte-
ti a lakosság lélekszámának alakulása. Az 1830-as
esztendőben jegyzett statisztika szerint 574 ember
nevezte magát szeredainak. Az 1850-es összeírás-
ban a városban csak 229 lakóház és 961 lélek volt
(vallási megoszlását illetően 956 római katolikus és
5 evangélikus). Keleti Károly-Az 1870. év elején vég-
rehajtott népszámlálás eredményei. Pest, 1871 - adatai
alapján „Csík-Szereda kir. Mezőváros. Területe
78,08 négyszög mérföld. Lakóházak száma: 296.
Lakóinak száma 1247 (tényleges népesség). Nemze-
tiség szerint ebből a lélekszámból 914 magyar, 15
örmény, 14 cigány, 12 német-szász és 6 horvát."
1890-ben még csak 1789 volt a lélekszám, ez 1900-
ban 2858-ra szaporodott, és a 20. század első évtize-
dének végére, 1910-re elérte a 3701 főt. Nemzetiségi
27
megoszlás szerint 3591 magyar, 45 német-szász, 44
román és 21 egyéb. A házak felmérése a század-
fordulón, 1900-ban érdekes képet mutat: Csíksze-
redában 541 lakás volt, melyből 517 földszintes és
24 emeletes. Csupán öt lakásban volt fürdőszoba.
A város lakosságát ekkor mintegy 80 százalékban
kézműiparosok és gazdálkodók alkották. Az első
világégés az erdélyi városok közül leginkább Csík-
szeredát sújtotta, mert az 1916-os tűzvész pusztí-
tásai után emberi és anyagi veszteségeit nehezen
pótolta. A két világháború közötti években a nehéz-
kesen induló talpra állás a statisztikaj adatokban is
jól tükröződik. A Csíki Lapok 1924. január 9-i szá-
mából megtudjuk, hogy 1922-ben a születések szá-
ma 76 (47 fiú és 29 leány), az elhaltak száma pedig
91 volt. A természetes szaporulat negatív, mivel az
elhalálozások száma 15-tel magasabb, mint a szüle-
téseké. (Ebben az évben 43 házasságkötés történt.)
Ugyancsak e cikkben olvassuk, hogy az 1923-as esz-
tendóöen a születések száma 90 fő volt (fiú 44, leány
46). Külön közlik a törvényes születések számát,
amely 86, és volt még 4 törvénytelen is. A város né-
pesedési adatait vizsgálva továbbá megtudhatjuk,
hogy 1930-ban Csíkszereda összlakossága Zsögöd
hozzácsatolásával 4807 főre emelkedett, amelyből
3 786 magyar és 598 román nemzetiségű volt. Az
erdélyi városok közül a lakosság számbeli növe-
t Mindezek mellett a városban való letelepedést
~ rosi Tanács adott ki. Az alábbiakban egy szeredai
28
Űdvözlel CsllcncredAról
kedése ekkor Kolozsváron és Csíkszeredán volt a
legnagyobb. A második világháború után, 1950 és
1968 között a városka Csík rajonnak lett a székhelye
és mint a vidék központjának, a gyorsított „szocia-
lista iparosítás"-nak köszönhetően lakóinak száma
1966-ra már 15329-re emelkedett. Az igazi demog-
ráfiai robbanás azonban az 1968-at követő évtized-
ben történt. 1977-ben 30936 lelket számláltak össze,
majd 1992-ben, mint megyeszékhelynek már 46029
lakója volt Csíkszeredának, és így Hargita megye
legnépesebb városává vált.
A 2002-es népszámlálás Statisztikai Hivatal által
közölt adatai szerint a város állandó lakóinak szá-
ma az új évezred elején 41852 fő volt, nemzetisé-
gi megoszlás szerint pedig 34183 magyar és 7234
román ajkú lakost számláltak a biztosok. Csíksze-
reda épületeinek száma 3227, a lakásoké 15798, a
lakószobáké pedig 36257 volt a megyeközpontban.
A lakosság vallási összetétele érdekes képet mutat:
római katolikusnak 30961-en, ortodoxnak 6294-en,
reformátusnak 3118-an, unitáriusnak 864-en, görög
katolikusnak pedig 78-an vallották magukat. Ezt a
nagyarányú lélekszám-gyarapodást a lakosság ro-
hamos felduzzasztása eredményezte. Az eddig ka-
tolikus település felekezeti szempontból is változott.
A protestánsok egyre nagyobb számban telepedtek
le Csíkszeredában és hitéletük gyakorlásához egy-
házközségeket hoztak létre.
ÉLETKÉPEK A VÁROS
MÚLTJÁBÓL
Csíkszereda fejlődését sokáig akadályozta egye-
di, sajátságos örökösödési törvénye is, amelynek ér-
telmében ha egy helybéli háztulajdonos elhunyt és
örököse a városon kívül lakott, az örökös elvesztet-
te az ingatlanhoz való jogát. A város ilyen esetben
a házat elajándékozta egy arra „érdemes" szeredai-
nak, s így ezek a javak a legtöbb esetben a tanácsta-
gok hozzátartozóinak birtokába kerültek.
még külön engedélyhez is kötötték, amelyet a Vá-
család hagyatékából előkerült eredeti kérvényt te-
szünk közzé, a Leicht János szappankészítő és gyer-
tyaöntő mesterét, aki 1853-baii. a bajorországi Mem-
melanenstdorfból érkezett Csíkba, és előbb Taplo-
cán telepedett meg, majd később Szeredán birtokot
vásárolt, és 1865~ben kérelmezte a városban való
letelepedését:
,,Tisztelt Város Tanáts és Esküt Közönség!
Minek utána Csík Szereda városának 8 év lefo-
lyása alatt nem tsak lakossa - hanem belső fekvő
birtokosa is vagyok, és miután fedhetetlen erköl-
csös viseletem - és műiparban a nemes városnak
és Publikumnak hasznos szolgálatot tevő vagyok,
- bátorságot veszek a nemes Tanáts és esküdt kö-
zönségénél kérelmezni - hogy engemet a polgárok
sorában fel venni méltóztasson - reménységet nyújt
kérelmezni azon eset - hogy élni és halni ezen vá-
rosba szándékoltam lenni - hogy-ha a Gondviselés-
nek, vagy nagy Szerencséje - vagy p edig Csapása
nem fog érni.
Csíkszereda, December 15-én 1865.
ss. Leicht János"
A messzi Németországból érkező mester kérel-
mét a hatóság elfogadta, és a választ az alábbi szö-
veggel kézbesítették Leicht Jánosnak:
„Csík Szereda mezőváros Tekintetes Tanáts és
Esküdt közönségének határozata:
Minek utána Leicht János Csík Szeredai lakos a
polgárosítási rendszabály értelmében minden szill<-
séges kellékekkel bír, mi által a polgárok sorában
leendő felvételt eszközölheti, annál fogva kérelme a
rendes taxa lefizetés mellett a városi polgárok sorá-
ban felvenni ezennel határoztatik, mire nézet a Vá-
ros Tanács felhatalmaztatik - rendes polgári Eskü
letétel mellett a polgári okiratot kiadni.
Csíkszereda mező Város Tanács és Esküdtközön-
ségének 1865. december 17-én tartott üléséből
Erőss Elek, Jakab Joseff Jegyző. "
Szereda esetében külön figyelmet érdemel az a
tény is, hogy Csíkszék a székházát nem a városban,
hanem a szomszédos Várdotfalván építette fel. En-
nek magyarázata talán az lehetne, hogy Szereda te-
rülete építkezésre kevésbé volt alkalmas. Főutcáját
ingoványos területek határolták. Másfelől a szelle-
mi központ Csíksomlyó, a vidék volt. Ezt a ferences
kolostor, a kegytemplom és a katolikus gimnázium
is meghatározta. A felemás helyzet is késleltette,
akadályozta a város fejlődését. Hasonló állapotok-
kal sem Udvarhelyszéken, sem Háromszéken nem
találkozunk, ott a szék közigazgatását a városból és
nem egy faluból irányították.
Utazásai során Orbán Balázs eljutott Csíkszere-
dába is. Az itt szerzett tapasztalatait 1869-ben, A
Székelyföld leírásának második kötetében tette köz-
zé: ,,Csík-Szeredába, Csíkszéknek ezen egyedü-
li városába értünk, mely [ ...] a vidéknek egyetlen
központi városáról lévén szó, mindenki joggal felté-
telezheti, hogy egy csinos városba lép[ ... ] pedig az
ily várakozással ide jövő nagyon csalódni fog, mert
29

MERCUREA-C.IUC ft'
CSIKSZEREDA l nagymértékben kényszeríti kivándorlásra[ ... ] csak
A..T. vAR.o~ rERMiP-vAZLATA
.. XIX. ~z.1<öu•ERóL.
1<t,t<k • 1'5.160
Szereda egy olyan gyarló kicsiny helység, melynél
nagyobb s városiabb küllemmel bíró falu Csíkban
sok van." A kicsi méretű településről továbbá azt is
megállapítja, hogy: ,,Az egészt két utca alkotja, me-
lyek egyenes szögben találkozva egy T [betű] alakot
acb:1ak."
A kivándorlás kérdése Orbán Balázst is foglal-
koztatta. 1870-től parlamenti beszédeiben figyel-
meztette az országgyűlést, hogy ezt az „égető
kérdést" központilag kell orvosolni. Egy 1868-ban
alapított élclap, a Borsszem Jankó, karikatúrát jelen-
tetett meg Orbán Balázsról, úgy rajzolva le őt, mint
aki sorompót állít a Romániába vezető útra. Orbán
Balázs, mint politikus, a székely kivándorlás gazda-
sági okait igyekezett feltárni, és országgyűlési be-
szédeiben arra figyelmeztetett, hogy: ,, ... a székely-
30
,
séget az évente ijesztő mérven emelkedő nyomor
azt említem itt föl, hogy a legújabb statisztikai ada-
tok szerint 1500- 1600-ra megy évente a Kelet felé
húzódó székelyek száma ... "
1872. március 14-én az országgyűlés határozati
javaslatot fogadott el a székely kivándorlás ügyé-
ben. A határozat sajnos csak papíron létezett és ott
is maradt, gyakorlata nem valósult meg. Csíkszék-
ből is sokan kézbe vették a vándorbotot, és a Kár-
pátokon átjutva, építkezésbeni járatosságukat jól
kamatoztatták. A távozók egy része hazatért, és a
szerzett jövedelemből földet vásárolt, vagy maga is
építkezett. Sokan azonban az új „hazában" teleped-
tek le, és alkalmazkodtak az ottani körülmények-
hez. A székely kivándorlás körüli bonyodalmakkal
a Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár című lap
is foglalkozott. A Magyar Polgár csíki tudósítója
többek között azt is elpanaszolta, hogy: w··a szé-
kely kivándorlás megakadályozására gyűjtött pénz
nyilvános elszámolása nem történt meg [ ...] hosszú
évek óta senki sem tud róla, hogy vajon az adózók
pénzét Csíkban megitták-e, vagy mi történt vele? A
nyílt elszámolást tessék közzé [tenni] valahára."
A Magyar Polgár 1875. március 2-i számában a
Csíkból érkező tudósítás érdekes képet fest a helyi
állapotokról. A beszámoló azzal a nem épp hízelgő
megállapítással kezdődik, hogy: ,,Társadalmi éle-
tünkről egy-egy kapunyikorgás ad életjelt." Ebben
az időszakban nevezték ki Csíkszék új főkirálybí­
rójává Mikó Mihályt, és a cikkíró valószínűleg az
új elöljáró figyelmét szerette volna felhívni a rég
átalakításra váró csíki városképre, amelynek egyik
sarkalatos kérdése volt a Mikó -vár állapotának ren-
dezése, az annak „benépesítésére" hozandó új in-
tézkedések. ,,Csak kissé kell a közérdek leple alatt
lappangó magán érdekeket mellőzni, s azonnal va-
lósulni fog a régi terv. A még eddig jó karban lévő
várkastély néhány év alatt pusztulásnak indul, anél-
kül, hogy megbecsültetve felhasználnák. Új évben a
járásbíróság betelepíttetett oda, oly igen jól találja
magát a tágas helyiségekben. Hát a törvényszéket,
közigazgatást nem lehetne már egyszer oda telepí-
teni a már rég kijelölt helyeikre! Nemzetgazdasági
szempontból sem volna kár egyszer Csíkszéknek
Szeredában egy központot teremteni, ne lenne
olyan elhagyatott gyászos fészek a mi fővárosunk.
Lenne már Csíkban is egyszer társadalmi élet."
TERJESZKEDÉS
Történészek előtt ismert tény, hogy Csíkszere-
da városának központi magva Taploca és Zsögöd
községek terüle tén keletkezett. Alapítói bizonyára
mesteremberek voltak, akik kézműves termékeiket
a központi fekvésű vásáros helyen jól értékesíthet-
ték. ,,Nemcsak a város épült fel a szomszédos fal-
vak területén, hanem annak határát is ezeknek a te-
rületéből szakították ki - utólag. Azért van az, hogy
Szereda kiterjedése, egész határaival együtt, még
az 1851. évi pontos mérnöki felmérés szerint is csak
145 hold és 580 négyszögöl volt, ugyanakkor pedig
Taploca területe az 1852. évi felmérés alkalmával is
még mindig 11000 kat. holdat tett ki" - írja Gál Sán-
dor Taploca és Szereda viszonya a múltban című terje-
delmes cikkében, amelyet a Csíki Lapok 1935. július
7-i számában tett közzé. Gál Sándor taplocai tanító
továbbá arról is emlékezik, hogy: ,, ... ők is [a tap-
locaiak], a zsögödiekhez hasonlóan »kutya-macska
barátságban« éltek a városi uraimékkal. [ ... ] Hogy
Szereda foglaló és terjeszkedő szándékai továbbra
is fennálltak, azt már mi is tudjuk, s hogy azok nem
is maradtak eredmény nélkül, azt a szomszédos
községek a saját bőrükön tapasztalták, hiszen ezek
területei még nagyapáink és 'apáink idején is fogy-
tak, a város határa pedig gyarapodott. A külső ha-
tárrészek megkaparintása után már a belterületekre
is kezdett fájni a foga."
Taploca község képviselő-testületének gyűlé­
sén, 1887. év február hó 19-én felvett jegyzőkönyv
4. pontja nyomatékot ad a taplocaiak abbéli szán-
dékának, hogy: 11 • • • Csütörtökfalvának Szeredába
való beolvasztásába nem egyezik bele". A község
beolvasztással szembeni ellenállása folyamatos
volt, a város pedig a jelzett községrész csatolásá-
ról továbbra sem mondott le. Négy esztendő eltelte
után, 1891. év május hó 24-én, a Taploca és Szereda
települések egyesítése ügyében ismételten megtar-
tott gyűlésen a képviselőség ,, ...kimondja, hogy
sem egyszer, sem máskor Szeredával nem hajlandó
egyesülni, mert hogy saját vagyonát mással közre
bocsássa, ezt ez idő szerint önkéntesen nem teszi (ti.
»Szereda« vőlegény azt követelte, hogy »Taploca«,
a menyasszony minden meglévő vagyonáv al [ ... ]
beolvadjon)".
Az erélyes tiltakozás ellenére 1891. év július hó 12-
én Csütörtökfalvát, amely Taploca egyik tízese volt,
véglegesen bekebelezte a város. A községi képvise-
lőség tudomására hozták, hogy a belügyminiszter
rendeletével a Csütörtökfalva nevű taplocai tízest
Csíkszeredához csatolták, s a bekebelezést a járási
főszolgabíró 1891. július havában ker esztül is vitte.
A hiteles, jegyzőkönyvekre hivatkozó döntéseket
Taploca egykori jeles tanítója, Gál Sándor a Csíki
Lapok 1935. december 15-i számában tette közzé. A
város területi növekedése a község rovására csak a
megye támogatásával történhetett meg. Taploca a
küzdelemben magára maradva elóbb-utóbb „csatát
vesztett". Csütörtökfalva megszerzése után az erő­
södő megyeközpont már magát Taploca községet is
magához akarta csatolni. Az első világégést követő
impériumváltozás után a maradni vagy beolvadni
kérdés továbbra is ott lebegett a két település kö-
zött, a civakodás folytatódott.
Az első világégés idején, 1916-ban, katonai re-
pülőgépek légi felvételeket készítettek a keleti ha-
tárhoz közel eső vidékről. Szerencsések vagyunk,
hogy felülnézetből vizsgálhatjuk az akkori Csíksze-
reda középső és déli részét, ugyanis erről a 161-es
szelvényről lemaradt a városnak az északi, a Gim-
názium felé nyúló utcája, a Rákóczi (ma G. Co;;buc)
utca. Értékes felvételünk (sajnos egyedüli szelvény)
Aczél Ödön jeles vasútépítő főmérnök családi ha-
gyatékában maradt meg, Éva és András unokáinak
közvetítésével Németországból jutott el hozzánk.
A felvételt szemlélve szembetűnő, hogy az utcák
mentén húzódó házsorok - az egykori Vár, majd
az Apafi (ma Petőfi Sándor) nevét viselő utcától el-
tekintve - nem alkotnak egy egységes vonalat, sok
az üres telek. Az előtérben, a település déli részén
az apró házak közül három épület emelkedik ki: a
31

Mikó-vár, parkosított előterével, vele átellenben a
Megyeháza, az 1913-as bővítés utáni állapotában,
és valanúvel délebbre az impozáns méreteivel ural-
kodó Törvényszék Palotája, mögötte a fogdával. A
Zsögöd felé vezető Mikó utca (ma Dózsa György
utca) egy részének az épületei zárják a látványt déli
irányban.
A Megyeháza melletti útelágazásban még állt a
Földművelési Iskola épülete az igazgatói lakással.
Az üres telek után (a Szovjet Hősök emlékműve
áll ott) a nyomtatott U alakú épülettömb az akkori
Polgári Leányiskola, ma a Petőfi Sándor Általános
Iskolának ad otthont. Az útelágazáshoz visszatérve
és a bal oldali út felső szakaszán továbbhaladva, a
Vár szomszédságában a kórház épületét láthatjuk,
amelynek előterében magas fenyők zárják el a kilá-
tást. A kórházon alul, a domb lábánál jól látható az
alászaladó Somlyó-patakának medre, amely északi
irányból keresztezi a lápos-mocsaras területet, nap-
jaink Sétaterét.
Ismerkedésünket a felvétel alapján a Petőfi Sán-
dor utcában folytatjuk, a 20. század kezdetén épült
Vigadóval. A nagyméretű építmény erősíti Csíksze-
reda városias arculatát. Vele átellenben, az aláfutó
keskeny utca északi oldalán az emeletes Bocskor-
féle ház ugyancsak a nagyobb léptékű építmények
sorába tartozik. A Petőfi Sándor utcán lefelé halad-
va láthatjuk, hogy Csíkszereda patinásabb magán-
házai már 1915-ben léteztek. Ez az utcarész az igazi
városi építkezés elvárásainak, követelményeinek
majdnem teljes egészében megfelelt.
A város központi része a nyugatnak tartó Város-
köze, a késó'bbi Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sán-
dor utca találkozási helyére tehető. Ettől a helytől
néhány méterre északabbra a régi Gálovits, majd
Hegy utca (ma Venczel József utca) kapaszkodik
a domboldalra. Azt már tudjuk, hogy Csíkszereda
városa egykor csak egy utcából állt, és ennek az ut-
cának a kétharmada felvételünkön jól látható, még
az épületek is felismerhetőek. Megfigyelhető, hogy
a Kossuth Lajos utca déli oldala nem hivalkodik im-
pozáns épületekkel, kétszintes kő- és téglaházak in-
kább az északi oldalán találhatók, köztük van a régi
Városháza is. Sajnáljuk, hogy a fényképszelvényen
már nem láthatjuk az utca nyugati végét a Római
Katolikus Templommal és a körülötte kialakult kis
térrel.
Az első világégés a város történetében különö-
sen emlékezetes eseménnyé vált. Az évekig tartó
vérontásró1, pusztításról sokan írtak. (Az 1914-ben
kezdődő világháborúba Románia két évig tartó
semlegesség után, csak 1916 nyarán lépett be.) A
városban hirtelen kialakult zűrzavaros állapotok-
ról, a hadba lépés pillanatáról dr. Szekeres József
szeredai plébános sorai a szemtanú hitelességével
szólnak. A történteket a Domus Historiában rögzí-
tette. 11 A világháború dúlásai Csík-Szeredát sem kí-
32
f
Szomorúan virradt reánk a Hétfő. A hír villám- radalrni mozgalmak, a katonai raktárak kifosztása
gyorsan terjedt el, s már de. 10 órakor megkezdő­ után Csík-Szeredában komolyabb zavargások nem
dött a menekülő szekerek hosszú és szakadatlan voltak. A román katonaság 1918. október 26-án de.
sorban való átvonulása. [... ] Én kedden reggel 9 10 órakor vonult be Csík-Szeredába. A lakosság
órakor hagytam el a várost. [ ...] Hétfőn éjjel a temp- nyugodtan viselkedett."
lomi értékeket és az anyakönyveket nagy bőröndbe A háború utáni talpra állás Csíkszeredában las-
rakva az udvaron elástam. [... ] Hosszú utazás után san történt meg. A romok eltakarítása, a helyreállí-
szeptember 5-én du. érkeztünk Debrecenbe. Szánal- tás, az igazi építkezés anyagiak hiányában akado-
masan nézhettünk ki, mert a városi urak nem fogad- zott. Sok család lakásának újjáépítését csak hosszú
tak valami nagy szeretettel, sőt a méltóságos Pol- évek eltelte után valósíthatta meg. A megyeközpont
gármester kereken kijelentette, hogy: »nem szívesen számos gondja ellenére sem mondott le terjesz-
látott idegenek« vagyunk, és jól tennénk, ha tovább- kedési szándékáról, folytatta Taploca és Zsögöd
mennénk. [ ... ] A nem debreceni származású tisztvi- megszerzéséért vívott küzdelmét. A Csíki Lapok
selők nagy szeretettel fogadtak, és mindent elkövet- 1920. november 14-i számában A szomszéd községek
tek, hogy enyhítsék a hontalanság keservét. Októ- egyesítése Csíkszeredával című közleményében a vi-
ber 12-én vettük a hírt, hogy Csík megint szabad. A tatott kérdésről így tájékoztatott: ,,...a háború előtti
hivatalos kirendeltségge.1én is hazajöttem, hogy az években állandóan napirenden volt Csíktaploca és
anyakönyveket biztonságba helyezzem. [ ...] Zsögöd községek Csíkszeredával való egyesítése.
Keresztúron vettem a hírt, hogy a plébánia lán- Ennek a mozgalomnak az adott tápot, hogy a két
gokban áll. Megérkezésünkkor, október 17-én Sze- község összeépült a várossal, mely csekély lakossá-
reda piac körüli része füstölgő romhalmaz volt. gával nem képes nagyobb közigazgatási feladatok
Legelső ismerősöm árván maradt házőrző kutyám megoldására. [...] Az egyesítés kérdése most újból
volt. Az elrejtett tárgyakat, anyakönyveket sértetle- kísért. A polgármester (Tetiu) is támogatja az ügyet.
nül találtam. Az épen maradt lakások mind katonai Az érdekelt községek sohasem rajongtak az egye-
hivatalok által voltak lefoglalva. [.. .] Néhány nap sítésért, s főként Taploca jó ideig határozott.m elle-
után visszatértem Debrecenbe a hívekhez. [.. .] ne volt." A cikk szerzője a kényes kérdést továbbá
A hazaköltözés csak március 8-án történhetett úgy véleményezi, hogy: 11a községek összeépültek
meg, akkor is nagy nehézséggel, hadi területnek Csíkszeredával, a vármegye központjával, és annak
nyilvánították Csíkot is. A hívek lassan szállingóz- minden anyagi és kulturális előnyeit élvezik, előbb­
tak a menekülésből haza, de Csík-Szereda egyhar- utóbb a [beolvadás] meg fog történni. Ez tisztán
madának leégése miatt itthon is nyomorúságos la- csak idő kérdése."
kásviszonyok között éltek. Az 1918 októberében tör- Alig telt el egy hét a közlemény megjelenése után,
tént háborús összeomlás és a nyomában járó for- a taplocaiak máris tiltakoztak. Véleményüket ők
mélték, sőt egyetlen várost vagy községet sem súj-
tották oly érzékenyen, mint épp Csík-Szeredát. Az
egész országot fogva tartó, reménykedő izgalom és
fiainkért való aggodalrnon kívül a háború első két
esztendejében jelentősebb esemény a hozzánk közel
eső területeken nem történt. [ ... ]
Minden aggodalom mellett 1916. augusztus 28-
án derült égből jövő villámcsapásként jött reánk. Ép
vasárnap éjjel volt. [ ... ] Éjjel 12 és 1 óra között ko-
pogtatásra ébredtem föl. üreg szakács néni kopog-
tatott, halk hangon jelentette, hogy a románok ma
este 9 órakor háborúba léptek, a határon (Gyimes-
nél is) levő csendőrőrsöket lefegyverezték és harc-
ra készülve átlépték a határt. [ ... ] Felöltöztem és a
helybéli állomásozó brigádp arancsnokhoz mentem
tudakolózni a hír valóságáról.
Fájdalom, igaz volt, és közölte velem, hogy 24
óra alatt mindenkinek el kell hagyni a várost. Me-
nekülni kell! Reggel a főispán közölte, hogy a város
lakosságának Debrecen és a Csík vármegyebeliek-
nek Hajdú vármegye van kijelölve. Még ez kell! A
színtiszta katolikus vármegye a kálvinista Rómába
és a pápista-faló hajdúk közé!
33
 V..,.,, (llllffl~l
ltorlfltt•)
l•fülp (H.,~l/0 M!III)
is a helyi lapban, annak november 21-i számában
hozták nyilvánosságra: ,, ... a kapcsolás kérdésében
Taploca nagyközség részéről előre is jelezhetjük,
hogy az egyesítésnek úgy a község, mint a képvise-
lő-testület a végletekig ellene lesz. Taplocának most
is fennállnak alapos és fontos okai, hogy Csíkszere-
dához ne csatoltassék." Taploca nagyközség való-
ban még sokáig megőrizte önállóságát. Előbb, 1941-
ben, a két szomszéd község, Várdotfalva és Csobot-
falva egyesült Csíksomlyó név alatt, majd később,
már a szocializmus idején, 1959-ben, Csíksomlyó és
Taploca olvadtak be Csíkszeredába. (Zsögöd jóval
korábban, már 1939-től végérvényesen a város ré-
szévé vált.)
Az 1930-as évek jelentős időszaka volt a város tör-
ténetének. Ekkorra az első világháború által okozott
veszteségek nyomait a csíkiak eltüntették, a város
arculata változni kezdett, az új tégla- és kőépületek
puszta megjelenésükkel is rangot adtak a település-
nek. A kicsinek született város azonban megőriz te
méreteit, nem törekedett nagyvárossá válni.
A második világégés idején a Csíkszeredán is át-
vonuló front különösebb anyagi veszteségeket nem
okozott, csak a „felszabadítás" utáni rendszerváltás
határozta és változtatta meg hosszú évtizedekre a
város életét. A 20. század második fele tartogatott
meglepetéseket a szeredaiaknak. A csíkiak ebben
az időszakban a maguk javára akarták fordítani a
közigazgatási átszervezésből származó előnyöket.
1968-ban, a megyeközpont cím megszerzéséért ví-
vott „harcban", az addig csendes kisvárosban soha
nem tapasztalt energiák szabadultak fel. Az akkori
események résztvevőjének, a ma nyolcvanötödik
életévét betöltő Erőss István nyugalmazott városi
mérnöknek kézírásos visszaemlékezéseiből idéz-
zük, mi is történt akkor Csíkszeredában, hogyan
vált Hargita megye székhelyévé a város.
„1968 előtt Csíkszereda Csík rajonnak székhelye
volt, a székelyföldi rajonok (szovjet közigazgatási
felosztás) alkották a Magyar Autonóm Tartományt.
Az egykori hagyományos közigazgatási felosztás-
hoz, a megyékhez való visszatérést a hatalom 1967-
ben határozta el. Ebben az átalakuló folyamatban
34
Csíkszereda szerepet kapott, mivel a tervezett Har-
gita megye központjaként, mely magába foglalta
volna Gyergyó, Csík, Udvarhely, Sepsi, Kézdi rajo-
nokat- az új megye székhelyéül városunkat jelölték
meg. A kezdeti tervezetet a központi hatalom me-
netközben módosította, egy nagyra méretezett me-
gye helyett két kisebb megye létrehozását jelölték
meg feladatul. Így született [volna] meg Kovászna
megye Sepsiszentgyörgy székhellyel [Sepsi, Kézdi
rajonok, Tusnádig] és a fennmaradt területekből,
valamint Maroshévíz és környékének ide csatolásá-
val Hargita megye, Székelyudvarhely központtal.
Itt kezdődtek az igazi gondok, a városka közpon-
ti szerepének elvesztését nem szemlélte tétlenül.
A háromszékieknek kedvezett tervezett megyéjük
növekedése, mivel Al-Csík teljes bekebelezését je-
lentette a folyamat. A kulisszák mögött rajzolgatott
megyehatárok és a központok megjelölése 1968. pénz hiánya késleltette a városias arculat fokozatos Császár alatt Erdélyi fő hadi tábornok G. Steinville
február 13-án nyer nyilvánosságot." megjelenését, hanem a mentalitás területén is léte- István által 1714-ben építtetett újból fel. "
Erőss István bácsi a résztvevő hitelességével így zett még némi lemaradás.
emlékezik a történtekről: ,,Csíkszeredában futótűz­ Benkő Károly Csfk-Gyergyó és Kászon leírások két Aztmár a mai csíkiak is tudják, hogy ebben a vá-
ként terjedt a felháborodás, és délutánra már több ti. általános és részletes osztályokban című, Kolozsvárt rosban évtizedeknek kellett eltelniük, amíg gyakor-
ezer ember gyűlt össze a párt székháza előtt, tüntet- 1853-ban megjelent munkája így írja le Csíkszereda lati lépések történtek az utcák kövezése, kőházak
ve, hangosan kiabálva, követelve, hogy Cs.í kszere- akkori városképét: ,,Ami épületeit illeti, Cs. Szere- építése, járdák kivitelezése terén. A csatornázásról
da maradjon meg Hargita megye »fővárosa<,-ként, dában csupán két magán kő lak van, a többiek fából pedig csak félve beszélhetünk, mert a városnak
központjaként. készítvék. Martonfalván hat új ízlésű köz házakon „pénzes szekrénye" folyamatosan üres volt. Mint
A nem várt esemény meglepte a hatalom gyakor- kívül létez egy vár, melyről és általánosan Cs. Sze- megyeszékhely, a vármegyének köszönhette mind-
lóit, egy ideig tehetetlenül szemlélték a szokatlan reda városáról körülményesen Losteiner Leonhard azt, amit az urbanizálódás területén a 19. században
állapotokat. A forró hangulatban az egybeverődött kézirata 4-dik része 1-ső cikkelyében írja: 1777-ben elért.
tömeg hangosan skandálta: »Udvarhelyre nem me- deákul - honnan azt magyarosíttattam: »Egész A mindenkori sajtótermékek pontosan jelzik, nút
gyünk, aszalt szilvát nem eszünk.« A helybéliek Csíkban több város nincs, csak Szereda, másképp is tettek a városlakók településük szépítése, csinosí-
küldöttséget jelöltek, hogy Bukarestben az érdekei- szűk, mint állíttatik Taplocza és Zsögöd szántó tása érdekében. A Székely Nemzet 1884. április 3-i
ket képviseljék. Így történt meg, hogy népes depu- földjeire építtetett. A Városban közeli vár hasonló- számában arról értesíti a nagyérdemű közönséget,
táció utazott a fővárosba »tárgyalni«. Az eredmény lag egyedüli, ezt Mikó Ferenc, Csík, Gyergyó és Ká- hogy: ,,Csíkszeredában több új építkezés történik a
ismeretes, Kovászna megye csak Tusnádfürdőig szon Székek Fő kapitánya 1620 körül építette, Mikó folyó tavaszon. Gál József kereskedő kőházat, Lá-
terjeszkedett, Csíkszereda pedig az új alakuló me- vára nevet adott neki.« [ .. .] 1661-ben a törököktől zár Domokos az állami postahivatal részére szintén
gye központja lett. A tömegtüntetés elérte célját, a és tatároktól romboltatott le, s azután 6-dik Károly tágas kőházat, Szultán Lázár kőházat, Keresztes Jó-
kisváros kiharcolta magának a megyeszékhelyet."
Üdvözlet Csikszeredából.
VÁROSKÉP
A 19. század közepén Csíkszereda mint tele-
pülés még egy falu képét mutatta, boronaházai és
utcahálózata az akkori idők városképétől is messze
elmaradt. A várossá alakulás, urbanizálódás való-
jában egy nagyon hosszú folyamat volt. E század
hatvanas-hetvenes éveitől kezdődően egyre gyak-
rabban fogalmazódott meg az a helyi igény, hogy a
méreteiben kis település valójában az legyen, amivé
válni akar: igazi város.
Az óhaj, az elvárás azonban soha nem elegendő,
és Szereda esetében a városfejlesztési tervezgetések
évekig nem lépték át ennek a kezdeti lelkesedésnek
a fázisát. Úgy véljük, hogy akkoriban nemcsak a
35
zsef szintén kőházat építenek. A lúrt annál örvende-
tesebben konstatáljuk, mert a tervezett építkezések
helyén jelenleg ronda viskók állanak."
Csíkszereda a századok során főtér nélküli telepü-
lés volt. Talán a településmagot körülvevő, építésre
alkalmatlan lápos terület korlátozta abban, hogy a
középkori erdélyi városok mintájára központi fek-
vésű piacteret hozzanak létre, amely később főtér­
ré alakulhatott volna. A 19. századi városképről
annyi megállapítható, hogy a mai Kossuth Lajos
utca, mely orsó alakú formájával a középkori „város
közét" alkotta, az egykori vásárok színhelye volt.
A régi Csíkszereda központja igazából az az út-
elágazás, ahol a T betű két szára találkozik: az egy-
kori Vár utca (mai Petőfi Sándor utca) az egykori
II. Rákóczi Ferenc (mai George Co9buc) utcával. A
hajdani városka (akkor még csak egy utcából állott)
kiszélesedett pontján, az oppidum közepén nem
épült templom. Az elődök Isten hajlékát az út alsó
végén helyezték el. Ezt a tényt a városról írt munká-
jában Vámszer Géza is megjegyezte.
A város azt is jelenti és feltételezi, hogy az utcákat
járdák szegélyezik. A csíkszeredaiak járdaépítési
cselekedeteiről a Székely Nemzet 1887. augusztus
6-i számából értesülünk: ,,Járdát készítenek Csík-
szeredában a kőlúdtól kezdődőleg a megyeházig
az út egyik oldalán. A munkával már egészen a Po-
toczky Péter telkéig haladtak. Most már arra kér-
jük a városi lakosságot, hasson oda, hogy a járdák
mentén a csapos kertek helyett [két facövek között
vízszintesen elhelyezett, faágakból álló kerítések]
legalább tisztességes deszkakerítéseket állítsanak a
tulajdonosok, mert különben, míg egy részről a vá-
rosi járda, felette komikusan összhangzik a csapos
kertekkel."
A Csíki Lapok 1889. június 26-i számában meg-
lepő, majdnem hihetetlen sorokat olvasunk: ,,Vá-
rosunknak nincs egy krajcámyi adóssága, sőt tőke­
pénze van. Szépíthet, újíthat, városiassá teheti köz-
tereit, amit tennie is kell."
Csíkszeredában a távlatokban történő gondolko-
dás szép példája volt az utcák fásításának kérdése,
melyet maguk a polgárok kezdeményeztek. Azon-
ban Szeredában többnyire csak 11megfontoltan"
cselekedtek. A kezdeti tervezgetésektől a megvaló-
sításig hosszú esztendők teltek el, a városkép eköz-
ben pedig változatlan maradt. Az utcák fásításának
kérdését elődünk, Román István, Szereda egykori
lakója így látta: ,, ... az utak befásítása nem kerülne
többe, mint a facsemeték megszerzésébe, ami két-
háromszáz forintnál magasabb összeget nem képvi-
sel, mert a fák körülkertelése, azoknak védelme, az
ültetéshez szükséges munkaerőt, minden birtokos
szívesen rendelkezésre adja a városnak, cs~k legyen
egy értelmes ember, ki a munkát vezesse. Es mi más
színe lenne a városnak, ha egy fasor szegélyezné
36
Caikucn,.-da U.tképe.
különben szerény járdáját. Egy lépéssel ez közelebb
visz a városi jelleghez, és alig érezhető kiadásba ke-
rül. Miért ne lehetne még az őszön megvalósítani?"
Egykori polgártársunk örvendetes ötlettel állt
tehát elő, melyet a Csíki Lapok 1891. február 25-i
számában tett közzé. Bevezetőjében óvatosan fo-
galmaz: ,,Nagy fába vágom fejszémet, midőn váro-
sunk utcáinak befásítási kérdését e lapok hasábjain
megpendítem.[ ... ] Más városok e kérdésben már
léptek! Például Udvarhely, ahol ezelőtt négy évvel
[1887] a fő utcákat befásították. [ ...] Kevés áldozat-
tal és gonddal kivitelezhető, juhar, hárs, kőrisfa be-
szerezhető." A városias arculat megvalósítását célul
kitű ző Román István a továbbiakban számba veszi
a föbb utcákat, számításokat végez, hogy mennyibe
kerülhet a város költségvetésének az ő ajánlata. Fel-
sorolásában a részleteket is pontosítja:
„A Zsögöd felől Taploca felé vezető út mintegy
1200 méter hosszú, a fákat négy méter távolságra
kellene ültetni, ez két sorban, az út két oldalán 600
darab fa, darabonként 30 krajcár - 600 gödör kiásá-
sa és beültetése 36 forintba kerülne, ide alkalmasok
volnának juhar, hárs és nyír. A szegelettől a temp-
Polg~ri Je:ínyi, kolo és Vigadó
lomig [a volt Főutca] vezető mintegy 800 méter
hosszú, melyekre kellene két sorban 200 darab fa
(ide kőris, akácfa) 400 frt. A gödör kiásása és a fák
beültetése 36 frt.
Az új út, a vártól a templomig[ . .. ] ide alkalmas
volna nyár és éger, négy méterenként ültetve kelle-
ne 150 darab fa.
A városi fürdőre vezető út mintegy 1000 méter
hosszú, melyre kellene 500 darab fa, 500 gödör ásá-
sa 30 frt.
Így a város összes utcáira középszámítás szerint
kellene 1750 darab fa, melyeknek ára és beültetési
költsége 212 forint és 50 krajcárba kerülne."
A hitetlenkedő városlakók és vezetők megnyug-
tatására ajánlattevőnk még azt is hozzáteszi, hogy:
„A földművelési miniszter úr évenként több ezer db
csemetét oszt ki ingyen, s abból Csíkszereda város
is indokolt kérésre a szükséges mennyiséget meg-
kaphatná - a befásítás két-három év alatt történne
meg. Remélem, hogy öt év alatt a városnak fákkal
beültetett utcái lesznek."
A kedvező ajánlat elfogadását a szeredaiak nem
hamarkodták el. A szépre vágyakozók még évekig
0dv6zlel Csikswredáról.
várhattak a fák elültetésér~. Hat esztendő eltelte
után a Csíki Lapok május 15-i számában azt olvas-
hatjuk, hogy: ,,Az utak mentén ültetendő fákról
a város lakói szívesen érdeklődnek, hiszen ez már
visszatérő téma a testület közgyűlésén is." Az ér-
deklődés természetesen folytonos volt, de maradtak
a sáros u tcák, az azokon rendszertelenül elhelyezett
boronaépületek is, mintha a szeredaiak mindennél
jobban és mindenáron ragaszkodtak volna a már
megszokotthoz.
A 19. századvégi városkép alakulásában azon-
ban szerephez jutott az 1896-os millenniumi esz-
tendő közeledése is. Nem lehet véletlen, hogy az
1895-ös esztendőben addig még nem tapasztalt
kezdeményezések születtek egy szebb és lakhatóbb
Csíkszereda megteremtéséért. Már a Csíki Lapok
1895. március 20-i száma két igen fontos kérdést
boncolgat: az utcák kövezését és a víz elvezetését,
az egyik legnagyobb gondot ugyanis a sáros, járha-
tatlan utcák jelentették Szeredában. Ezért érthető,
hogy először ezek állapotán szerettek volna javíta-
ni. ,,Kezdjük a kövezeten. Majdnem másfél évtized
óta folyton hangoztatják a kövezet szükségességét,
s kérik és sürgetik annak megvalósítását.[. ..] Annak
annyi az eredménye, hogy: a fővonalakon a házak
mellett kétfelől kiépítettek valami gyalogjáró fé-
lét, - igaz, szükséget pótol, de az elvégzett silány
munka nyomán el lehet mondani, hogy olyan he-
pehupás, olyan gidres-gödrös, hogy különösen esős
idő alkalmával vagy olvadáskor [ ... ] alig győzzük
a pocsolyákat kerülgetni." - írja a Csíki Lapok, így
kívánván felhívni az áldatlan helyzetre a városi ta-
nács és a polgármester figyelmét.
Az igazi nagy probléma Csíkszeredában a víz
elvezetése volt. ,, ...mindenki látja, tapasztalja, hogy
[ ... ] olvadáskor, esőzések alkalmával az út mentén
mindenütt tavak, tengerek képződnek, melyeknek
illatos vizét kedvező körülmények között az öreg
Nap sugarai szárítják fel" - írja a város gondjaival
foglalkozó újságíró, és egyúttal felkér mindenkit,
hogy: ,,olvadáskor és esőzések alkalmával tekint-
sék meg az elemi iskola környékét, itt akkora vizek
képződnek, hogy a kedves kicsinyek akár úszási
gyakorlatokat is végezhetnek, de mindenesetre te-
tőtől talpig megfürödhetnek benne." Megemlít még
egy parányinak tűnő kérdést is: ,,megszívlelendő,
orvoslásra váró kérdés, hogy az udvarokról kifolyó
szennyvíz szagosítja az árok tartalmát."
1895. május 15-én a helyi újság már lényeges
eredményekről értesíti a város lakosságát: ,,A vár-
megye igazán szép példával jár elöl. Már két parkot
létesített és tart fenn [ ... ], anélkül, hogy a városnak
csak egy krajcár hozzájárulását is igénybe vette vol-
na[ ...] Minden bizonnyal egy idegen a Vár utcát és
annak környékét fogja Szereda városának tartani, s
nem azt az utcát, amely a tulajdonképpeni város,
37
mely mellesleg megint arról híres, hogy széles utcá-
ját az állam mint állami utat tartja fenn és gondozza.
A város tehát [ .. .]semmit sem tart fenn, legfennebb
évenként kidobolják, hogy a járdát minden ember
lesepetje." Bizonyára a város ezt a feladatát teljesí-
tette is.
A képviselő-testületen belül az 1885-ös esztendő
nyarán igazi viták dúltak. Többen a már elfogadott
építési szabályrendelet módosítását követelték.
A Székely Nemzet 1885. június 21-i számában egy
szeredai polgár Város fából című írásában az urba-
nizáció útján már megtett lépések felszámolása
ellen tiltakozik: ,,A múlt év (1884] június havában
alkotott Csík-Szereda város képviselő-testülete egy,
a kor színvonalát megerősítő építési szabályrende-
letet, melyben ki van mondva, hogy az új házak a
főutcákban kőből építendők, s ugyanott a gazdasá-
gi épületek cserépfedéllel látandók el; a mellékut-
cákban pedig marad minden az ősi hagyományos
szokás érintése nélkül, legfennebb a házak feden-
dők cseréppel.
Ezen szabályrendelet akkor minden ellenzés
nélkül el lett fogadva[ ... ] a képviselő-testület min-
den tagja át volt hatva azon komoly szándéktól,
hogy valahára Csík-Szereda város maga is tegyen
valamit arra nézve, hogy a városi cím megillesse.
Mindenki egyformán örült a szabályrendeletnek, s
egy év alatt úgy-ahogy végre is hajtatott.[ ... ] Az új
építkezők rákényszerültek, hogy kőből építsenek.
Emeltetett is néhány kőépület. De mi is történt egy
év múlva?
A képviselő-testület folyó hó 11-én tartott gyű­
lésén Csedő István ügyvéd és társainak benyújtott
írásbeli indítványára [... ] 19 szavazattal 5 ellenében
a szabályrendeletet megsemmisítették, és ezután
is - mint ezelőtt - a főutcában lehessen faházakat
építeni. Csedő István indítványával tetőzte be győ­
zelmeinek legszebbjét. Méltó, hogy neve a város
történetében feljegyeztessék és a hálás utókor ál-
tal méltattassék." A méltatlankodó csíki polgár a
továbbiakban azt is megjegyezte, az indítványozó
azt állítja, hogy a „nép érdekében tette", amit tett,
pedig cselekedete a polgárság érdeke ellen való cse-
lekedet. ,,Csík-Szereda haladjon, vagy maradjon!?"
- tette hozzá.
„Ha a városi képviselő-testület úgy akarja, hogy
Szereda ezután is századokon keresztül maradjon
annak, ami volt: ahhoz joga van. Megérdemli sor-
sát. Van-e alapja a szabályrendelet megváltoztatá-
sának - semmi." A képviselő-testület határozatát
az ellentábor megfellebbezte és kijelentették, hogy
11Szilárdan meg vagyunk győződve, hogy a megyei
törvényhatósági bizottság nem fogja megerősíteni."
Így is történt, az átgondolatlan kezdeményezést el-
utasították.
Az utcák kövezése terén azonban két esztendő
eltelte után sem történt semmi, minden maradt
38
Csikmegyei
Odvözlet
M. kir. honvéd-laktanya
a régi, változatlan állapotban, eső után hatalmas
sártenger és marasztaló latyak fogadta a gyalog
vagy szekérrel közlekedőt. Az 1897. január 20-i
számában azonban a helyi lap a polgármester urat
figyelmezteti: ,,ajánljuk a városi közgyűlés régi
határozatát [ ... ], mely a város előnyére és javára
válnék, ha mielőbb életbe léptetnék. Értjük ezalatt
a város kikövezését, melyet a közgyűlés elhatáro-
zott, de ezen túl a hatóságok már nem mentek."
Sajnos ez a figyelmeztetés is írott szó maradt, nem
követte a városatyák részéről egyetlen gyakorlati
lépés sem.
A századforduló idején, 1899. december 20-án
- tehát újabb három esztendő eltelte után - a Csíki
Lapok Csík-Szereda mizériái címmel rövid írást kö-
zöl, természetesen ugyanerről a témáról: ,,A város
utcáinak kövezéséből nem lett semmi.[ ... ] Csík-
Szeredának népes országos vásárai vannak [... ],
melyek igen szép jövedelmet biztosítanak; nincsen
azonban piactere, s különösen országos vásárok
alkalmával a sátrak egy része az országúton épít-
tetik, emiatt a közlekedés szerfelett nehézkes és a
helyszűke folytán az árusok [ .. .] nem ok nélkül pa-
naszkodnak."
ésikszeredáról
Csíkszeredának a külleme nagyon lassan mó-
dosult, alig városiasodott, évtizedek alatt is alig
lehetett némi változást tapasztalni. A városképet
meghatározó házak többsége alacsony, kicsi ablakú
faház volt. Az egykori szeredaiak erősen kötődtek a
már megszokott boronaházakhoz, amelyeket sajnos
lel CS KSZ EqEO,(SóL - Rilkóczy ulc,
a szegénység is konzervált. 'Lassú változás csak a
20. század elején volt észlelhető. Különösen nehéz
kérdéssé vált az utcák „kiegyenesítése", mivel az
apró faépületek „kilógtak" a házsorokból, de nem
akármennyire, hanem helyenként olyan nagyon,
hogy a jámbor gyalogló az úttest közepére ért, amíg
kikerült egy-egy épületet.
A régi, hagyományos faépületekhez való gör-
csös ragaszkodást írja le Gál József jogász is Emlékek
Csíkszereda múltjából című kéziratos munkájában.
„Házbontás"-os példájában betekintést nyújt az
akkori valós állapotokba: ,, ... Élthes Jakab 1901-ben
elhalt és a megüresedett polgármesteri székbe a ká-
szonújfalusi származású dr. Újfalusi Jenő megyei
közigazgatási gyakornokot választották meg. [ .. .]
Ő indította el a várost a fejlődés útján. A görbe utcá-
kat, amennyire lehetett, szabályozta a kiálló házak
egy részét, levágatta, vaskézzel bontotta le a düle-
dező kis házakat.
Volt egy olyan eset, hogy a Rákóczi [a mai George
Co~buc] utcában egy rozoga házra kimondták, hogy
lakhatat lan és közveszélyes. A tulajdonos minden
fellebbezési fórumot megjárt, hogy házát ne bontsák
le. Eredménytelenül. A jogerős határozatot maga a
polgármester hajtotta végre. Megjelent négy rend-
őrrel és négy munkással. Felszólította a tulajdonost,
hogy hurcolkodjék ki, a város lakást biztosít. A tu-
lajdonos ekkor sem volt hajlandó kiköltözni. Erre a
négy munkás az egy szobából álló, félig eldőlt házat
két óra alatt lebontotta, és a berendezés épen a he-
lyén maradt, minden bútor a helyén állt."
A faházak azonban még nagyon sok helyen meg-
maradtak. Az egykori Vár utca, későbbi nevén Apa-
fi Mihály, ma Petőfi Sándor utca arculata alakult a
leggyorsabban. Itt jómódú kereskedők emeletes
tégla- és kőházakat építettek. A 20. század első év-
tizedében az Igazságügyi Palota és a Vigadó, vala-
mint a már korábban emelt Megyeháza és a Polgári
Leányiskola épületei jó irányban módosították a
csíkszeredai városképet. 1911-ben a Római Katoli-
kus Gimnázium impozáns épülete már a folytatást
jelentette.
Igazi nagy léptékű változást ezen a területen
azonban az első világháború eredményezett. A
háború harmadik esztendejében, 1916-ban kiütött
tűzvész alapjában módosította Csíkszereda arcu-
latát. Sajnos, a faházak jelentős része a gyújtogatás
nyomán porrá égett. Erről az áldatlan állapotról a
legpontosabb adataink szintén Gál József tollából
származnak: ,,1916-ban 195 épület lett a háborús
gyújtogatás áldozata. Az épületek közül 189 fa-
ház, 4 emeletes kőház, két földszintes kőház, 305
melléképület, éspedig csűr, istálló, nyári konyha,
juhszájván, raktár stb. Ezt személyesen számoltam
meg, mert 1916. október és november hónapokban
én voltam a helyettes polgármester és Lázár Miklós
39

vármegyei másod aljegyzővel vettük fel a tűzkáro­
kat. A Kossuth utcában álló sok faház egytől-egyig
leégett." A székelyföldi települések közül Csíksze-
reda szenvedte meg leginkább a háború pusztítá-
sait. Az üszkös, füstölgő házmaradványok megren-
dítő képét nehezen viselték a helybéliek. Ők nem
így gondolták a városkép átalakítását. A károk, a
veszteségek felszámolása a háborús körülmények
között lassan haladt A háború befejezése után az
impériumváltozást követő valós helyzetről szintén
a Csíki Lapokból értesülhetünk, mégpedig annak az
1922. március 25-i számából: ,,Alig van erdélyi vá-
ros, amelynek oly szomorú képe volna, mint Csík-
40
szeredának. A háború pusztításának romjai még
mindig láthatók. Még eddig semmi sem történt a
romok eltakarítására. [ ... ] Csíkszereda rendezését,
újjáépítését 1916 óta állandóan ígérték. Az állam az
»égettek« részére megállapított három és fél millió
lei kársegélyt nem adta meg. [A városban] lakásmi-
zéria uralkodik, a gyalogjárók tönkrementek. .. "
Csíkszereda közel öt évtizeden át tervezgette
utcáinak kövezését, egy, a városhoz illő útburkola-
tot. A poros és sáros utak modernizálásához azon-
ban anyagi források kellettek. Gál Józseftől tudjuk
meg azt is, hogy az itt élőket azért véglegesen nem
hagyta el a szerencse. A két háború közötti években
anyagi javakhoz jutottak, és így folytatódhatott a
dr. Újfalusi Jenő polgármester irányításával elkez-
dődött urbanizálódás.
,, ... az 1919- 1921-es agrárreform során az állam
kisajátította a somlyói Szent Péter egyházközség
erdóbirtokát, és ebből közel 2000 hold erdőt jutta-
tott a városnak városfejlesztési célokra. Ennek az
erdőnek a hasznából nyertek kóburkolatot a város
•-::•
•• ,ljdv63 let
Csilcs3ereddb6J.
\; ..,_.
'1~1Jfl'j
1 1 l.
.t LA,.•
utcái" - olvassuk a város egykori krónikásának, dr.
Gál Józsefnek a sorait. Így jutott hát Csíkszereda a
városkép átalakításához szükséges pénzalapokhoz.
Faroga Victor polgármestersége idején folytató-
dott az úthálózat bővítése, és 1934-ben a városnak
már kilenc forgalmas útja volt. A fő útvonalak kő­
burkolattal való ellátása után, középületeivel, eme-
letes házaival Csíkszereda kezdett a modern váro-
sok közé emelkedni.
Ezt a Csíki Lapok 1935. június 29-i száma is iga-
zolja: ,, ...Minden túlzás nélkül merjük állítani, hogy
aki pár esztendeig távol volt innen, csak elragadta-
tással tud megemlékezni arról a rendszeres, okos és
szépítési munkáról, amely itt folyik.
Pár évvel ezelőtt megtörtént az utcák szabályozá-
sa, amikor is a városi tanács költséget nem kúnélve,
a tulajdonosok kártalanításával lebontotta az utca
egyenes vonalából kiugró régi házakat. [ ... ]Azután
következtek az aszfaltozási és kövezési munkála-
tok, a piactér rendezése, az öntözés bevezetése, új
utcák nyitása, melyeknek eredményeképpen egész
új városrészek épü ltek, amelyek ma a város leg-
szebb pontjai."
A 20. században Csíkszereda városképe két al-
kalommal olyan nagymértékben módosult, hogy a
helyiek is alig tudták felmérni és követni a válto-
zásokat. Először a már többször említett, szomorú
kimenetelű 1916-os tűzvész „formálta" át a város
arcát, aztán a 20. század utolsó harmadában követ-
keztek be soha nem tapasztalt bontások és építkezé-
sek a városban. A sikeres „harc" nyomán Csíksze-
reda megyeközponttá vált, és központi irányítással
megkezdődött az új, a szocialista város építése. A
település hagyományos, központi fekvésű város-
térrel nem rendelkezett, ezért terveztek és építettek
akkora főteret Csíkszeredának, amekkoráról és ami-
lyenről még nem is álmodhatott. Helyi szóhaszná-
latban az új központot „taps-térnek'' nevezik nap-
L ,b.J l. •
•--;;
L• 1 r-1
jainkban is. A nagyméretű, erőltetett iparosítással
párhuzamosan felgyorsult a lakónegyedek építése.
Gombamódra emelkedtek a tömbházak, amelyek-
ben igyekeztek lakást nyújtani a városba érkezők­
nek, ugyanakkor a „lebontottak" lakáshelyzetét
is rendezni kellett. Előbb a városszéleken jelentek
meg a toronydaruk, aztán az 1970-es évek második
felétől, a hivatalos „főnöki látogatások" után, a régi
városmagot is eltüntették és a lebontott házak kert-
jeibe tízemeletes tömbházakat építettek, egy teljes
betonerdőt.
A figyelmes helybéli lakos azt is tapasztalhatta,
hogy ha a régi épületek mögött megjelentek a több
tíz méter magas emelődaruk, az előttük álló kő- és
téglaházak sorsa többnyire megpecsételődött. A
,,taps-tér" kialakítása érdekében még olyan is meg-
történhetett, hogy a korábban a rendszer által ter-
vezett és már megépített új tömb házakat is eltüntet-
ték. A fő szempont a végcél elérése volt, az anyagi-
ak mérlegelése ilyenkor elmaradt. Az egységes arcú
tömbházlakásokból most csupán egy fotográfiát
adunk közre. A Testvériség útnak kezdeti szaka-
szát, még 1980-ban Gál Bence kapta lencsevégre.
r .. !: •
- n·
~ :i l
'.!l i
- . ~ I
41
A házsor hatalmas méreteivel az ország bármely
nagyvárosában elhelyezhető lenne.
Ilyen nagyméretű és gyors lefolyású változást a
megye egyetlen városa sem ért és szenvedett meg. A
hivatalos 1971-es, majd az 1978-as látogatások „út-
mutatásai" nyomán kialakult a jelenlegi városkép.
Egy rövidnek tűnő évtized alatt több mint 12 500
egy-, két-, három- és négyszobás tömbházlakás
épült a városban. Mindez demográfiai robbanást is
eredményezett. A csendes, kisméretű városka a me-
gye legnépesebb településévé lépett elő. Az 1989-es
változások után sok, központi fekvésű, nagyméretű
toronyház „torzóban" maradt, a félbehagyott vas-
beton szerkezetek ma is várnak valamrre.
VÁROSI ÉLET
Egy lassan fejlődő és lassan polgárosodó telepü-
léstől, amely csak lépeget a városiasodás felé, gyors,
látványos változásokat n em várhat senki, főként
akkor nem, ha minden haladó irányú cselekedete
csak önerőből lehetséges. Ha betekintünk a 19. szá-
zad utolsó évtizedeinek hétköznapjaiba, megismer-
hetjük az egykori városka lakóinak napi gondjait,
este bajosan. Bolondság is a sötétséget lámpásokkal
ijesztegetni."
A közvilágítás helyzetének megértése érdekében
egy évtizedet kell előre lépnünk az időben, és szám-
l{duö;;let.
ba kell vennünk az 1894-ig bekövetkezett haladást. S;c r<:dáb61.
A Csíki Lapok ezen év február 28-i számában e ké-
nyes kérdésről így tudósít: ,,Hosszú időn keresztül
igen sok panaszt hallottunk amiatt, hogy városunk-
ban nincsen elegendő lámpa, s az a néhány pislogó
mécs, mely imitt-amott az utcákon felgyújtatik, csak
arra való, hogy az éjjeli sötétséget még nagyobbá te-
gye. Ezen állapoton most már segítve lesz, amennyi-
ben a lefolyt farsangon rendezett bál jövedelméből
52 db lámpát szereznek be, s így ezután az eddigi 31
darab lámpa fogyatékos világa helyett 83 lámpa fog
pazar fényt hinteni az éjjeli vándorok göröngyös út-
jára. Lesz tehát világosság bőven."
Úgy tűnik, nem lehet gazdag az a város, amely
közvilágítását a farsangi mulatság bevételéből va-
lósítja meg. Egy lámpa nyolc gyertya fényerejének
felelt meg akkoriban, s így a vármegyeszékhely
,,pazar fényét" 880 gyertya fénye biztosította Csík-
szeredában, amennyiben a lámpakezelő nem feled-
kezett meg a munkájáról.
Mercurea-Cluc - C!Jkszcrcdo
V•<lon (M„111 Har11blta) - UtUp ( li•rittl btl.J~

életmódját, szokásait és nem utolsósorban a közren-

det fenntartó kis létszámú szeredai testület helytál-
lását is.
Csíkszereda talán az a székely város, amely az
elmúlt bő egy évszázadnyi idő alatt a legtöbb kény-
szerhelyzetet élte át. A csíkiak 19. századi életvitelé-
ből mozaikszerűen próbálunk egy-egy érdekesebb,
de régen elfelejtett pillanatot feleleveníteni, hogy
megközelíthetőbbé váljon a mai olvasó számára is
az akkori városi élet, fonákságaival és furcsaságai-
val együtt.
A város életében fontos szerepe volt - és van ma
is - az ember által biztosíto tt fénynek, a közvilágí-
tásnak. Nehéz azonban közvilágításnak titulálni
azt, ami 1884-ben Csíkszereda városában volt. A
Székely Nemzet című lap 1884-ben, a 174. számá-
ban tájékoztatja az olvasót a közvilágítás területén
létező valós állapotokról: ,,A lámpások - mert ilye-
nek is vannak Csíkszereda város utcáin - a jó Isten
kegyelmére vannak bízva. Néha hetekig nem gyújt-
ják meg őket. Némely rossz nyelvek azt sütötték
ki, hogy Csíkszeredában csak akkor gyújtják meg a
lámpásokat, amikor a polgármester úr nincsen ott-
hon. Mikor otthon van, nem szükséges az utcai vilá-
gítás. Egyébiránt, ha úgy hónaponként egyszer meg
találják gyújtani, abban nem sok köszönet van, mert
azoknak minden rangú üvegjét úgy befogta a pók-
háló, a füst, a por [...], hogy boldog és keresztény
kell legyen annak, ki felismer este egy égő lámpást.
Nappal inkább rájuk lehet fogni a lámpás nevet, de
Egy város állapotát, rangját úthálózatának álla-
pota is híven tükrözi. Anyagiak hiányában Csíksze-
reda keveset áldozhatott utcáinak karbantartására,
korszerűsítésére. útviszonyok cím alatt a Székely
Nemzet 1884. április 17-i száma egy rövid figyel-
meztetőt tett közzé: ,,Csíkszereda Városi Tanács fi-
gyelmébe ajánljuk a barompiac azon útját, amelyen
a szarvasmarhákat hajtják be és onnan ki. Ezen űton
olyan éktelen mély sár van, hogy a gyengébb mar-
hák belevesznek annak tengerébe. Az ilyen csekély-
ségekre is jó volna több gondot fordítani." Többszö-
rös figyelmeztetés után, a városrészek jobb megkö-
zelíthetősége céljából az elöljárók új utcák nyitását
határozták el. A Székely Nemzet 1884. július 17-i
számában már Egy modern utca Csíkszeredában cím-
mel jegyzett cikket olvashat az érdeklődő olvasó a
témár ól. A forgalomnak átadott új utca állapotát,
használhatóságát, valamint az ide merészkedő sze-
keresek sorsát is részletesen ecseteli a cikkíró: ,,Kö-
zel tízévi tanácskozás, felmérés, tervezés, cövekelés,
rajzolás és Isten tudja még h ányféle gondolkodás és
nem gondolkodás után megtörtént ez év tavaszán,
hogy a nagy utcából [a későbbi Kossuth Lajos u.] a
vár felé egy új utca nyittatott a réten keresztül. Ki
is lett árkolva a tavaszon, sőt ami több, még két hi-
dacska is építtete tt azon az utcán néhány szál fából
a világ nagy bámulatára. A folyó évi költségvetésbe
fel is vétetett egy ezer forint az utca építésére. Azt
hittük, hogy most már csakugyan lesz valami abból
a jól megfontolt tervből. Lett is. Folyó hó 13-án egy
jámbor alcsernátoni ember ké t lovas szekerével elég
meggondolatlan volt azon a jól megtervezett úton
végig indulni. Szerencsére bele is esett lovastól, sze-
kerestől. Lovai csak fülig, szekere pedig csak tenge-
lyig süppedt bele [a sárba]. Szerencsére a barompi-
acról néhány könyörületes vásáros atyafi sietett az
elveszettek megmentésére s úgy nagy üggyel-bajjal
kifogták a lovakat, s egyenként, lovat, szekeret és
embert kivontatták a feneketlen út veszedelméből.
Most nincs egyéb hátra, mint kidobolni, hogy 5 fo-
rint büntetés terhe alatt ne merjen senki az új úton
elindulni. Az így begyűlendő büntetéspénzből az-
tán majd kiépítjük az új utcát."
A városi élet lehangoló velejárója a szegénység-
gel és a tehetetlenséggel együtt élő koldulás. Az ala-
mizsnakéregetés városi jelenség, Csíkszeredában
is folyamatosan létezett és létezik. A Csíki Lapok
1889. július 5-i száma Koldulási rendészet Csfkszere-
dában című közleményében szorgalmazza a jelen-
ség korlátozását. ,,A múlt hó 31-én Csíkszeredában
megtartott országos vásár alkalmával valósággal el-
özönlötték városunkat a Csík és a szomszédos vár-
megyék minden zugából összecsődült koldusok. Ez
alkalommal az alamizsnáért könyörgő egyének, a
társadalomnak egy-egy nyomorultja jelent meg a
piacon, az utcákon." A cikkíró továbbá kifejti, hogy:
,, ... valódi szánalmat érzünk az elesettek iránt, de
[ ... ] megborzadunk attól a látványtól, amelyben
a pénteki országos vásáron minduntalan kellett
részesülnünk. Az ismétlődő jelenség mellett nem
lehetünk közömbösek. Rendészeti lépéseket köve-
telünk a jelenség korlátozására. A szegények segé-
lyezése kötelesség. Azonban a városi rendőrségnek
ilyen esetekben cselekednie kell, csak engedéllyel
rendelkezők koldulhatnak."
A Csíki Lapok 1889. júbus 31-i számában egy is-
meretlen cikkíró így fogalmazza meg véleményét
Csíkszeredáról: ,, ... az én városom: egy leendő vi-
lágváros [ ... ]. Látom a kételkedők mosolyát, a hi-
tetlenek fejcsóválgatásait, de én erős vagyok. Itt
sok mindent akarnak. Először vasutat[...], ez már
annyira közel áll a megvalósuláshoz, hogy mintegy
hallani véljük a mozdony dübörgését, a gőzgép éles

42 43
füttyét, a berobogó kocsisort, a tolongó utasokat.
[ ... ] Ez még csak álom.
Beszéljünk arról, ami van, az óratorony, a nyolc
osztályos gimnázium, a zálogház stb.
Vannak kérem modern mezbe bújtatott rendőre­
ink (csak a gorombaságuk a régi), s mi több, meg
vannak számozva, nehogy eltévedjen valamelyik.
Igaz ugyan, hogy a létszám jelenleg, béke idején 6,
azaz hat, de ez nem tesz semmit, mindent képes pó-
tolni a kapitány úr hatalmas bajusza.
Van kérem egy tágas piacunk, a fele legelő, hová
a vidéki szekeresek szoktak beállni. Ez is a vendég-
szeretetnek megható példája - nemsokára tábla fog-
ja hirdetni: itt tilos a legeltetés.
Idillikus képet mutat a csorda érkezése: illő sor-
rendben, elöl a bivalok, az ő lassú, méltóságos lépte-
ikkel,[ ... ] aztán jönnek sokkal gyorsabb tempóban
a disznók, esős időben keservesen sírva-ríva, jó idő­
ben a megelégedést kifejező röfögéseket hallatva.
Van nekünk sétaterünk, ha kitisztul az ég, elme-
gyünk a sétatérre. Van nekünk [ebből] kettő is, a
harmadik most születik. [ ... ] Az alsót az idegenek
fákkal szegélyezett országútnak nevezték, de mi sé-
tatémek nevezzük, élvezzük esténként a sötétséget,
[ ... ] a kocsik által felkavart port. A felső sétatérre
vezető út kellemes élvezetekkel kecsegtet, a piac
közepén művészi rendetlenségben gerendák he-
vernek szanaszét [...], itt három darab lámpa ter-
jeszti pazar fényét, itt már hátas padok is vannak,
mégis itt mindig kevesen vannak." A városi életet
felvigyázó, a közrend megtartását megkövetelő
intézmény tevékenységét Csíkszeredában többen
bírálták. A rendőrkapitány úr a nyilvánosság előtt
hárította el a munkatársait ért bírálatokat. A helyi
rendőrség tevékenységét értékelő cikkét Szász La-
jos a Csíki Lapok 1893. május 3-i számában adta
közre. Megállapításaiban a városi élet árnyoldalait
is kiteregeti, azért, hogy legalább azokon a bajokon
segíthessenek, amelyekhez nem kell pénz. A té-
nyekhez ragaszkodó cikkíró az alábbiakat közölte
a lapban: ,,Csíkszereda város rendőr mizériáit jól
ismerem. Duhajkodó borvitézek éjjeli kurjantásaitól
[ ... ], zsebmetszők műveleteiről, az utcán éjjelenként
hangzó ordítozásoktól tudomással bírok. [... ] A
szeredai rendőrség gyámoltalan, azt aláírom, mert
magam is így tapasztaltam. Hogy Cs.-Szereda vá-
ros közigazgatásának rozzant omnibusza csak úgy
döcögve halad, az igaz. Pedig azt mondja a kapi-
tány úr, hogy a kerekek jók (a négy rendőrszolga),
csak a szekér rozzant, félrejáró. Látja kérem, ennek
talán éppen a rúd az oka, meg a kormányos.
Csík-Szeredában a csendőrség rendes szolgála-
tot teljesít, van rendőrkapitány és négy rendőre, de
azért a közrend terén sok kívánnivaló van. A ven-
déglősök nem tartják be a zárórát; a hazárdjáték na-
pirenden van. A szomszéd községekből különösen
vasárnap ide csődülő falusi legénység - miként ezt
44
a Székely Nemzet is feljegyezte - trágár beszédek-
kel, káromkodásokkal és ordítozásokkal traktálja
a publikumot; a bordélyházakban az 1892. évi au-
gusztus 11-én kibocsátott miniszteri rendelet ellené-
re tetszés szerinti időig tart a bor és muzsika melletti
[ ... ]mulatás; az utcákon a szájkosár és bárca nélkül
szabadon kóborló ku tyák nappal is veszélyeztetik a
járókelők testi épségét."
Szász Lajos továbbá azt is megjegyezte, hogy:
,, ... az úton álldogáló, s a közlekedést akadályozó
szekerek eltávolítására, vagyis a törvény végre haj-
tására semmi intézkedés nem történik." Sorait a kö-
vetkező gondolattal zárta: ,, ... nem szükséges talán
magyarázni, hogy a záróra be nem tartása és a tiltott
kártyajáték szülik a súlyos bűnök nagy részét. Vere-
kedés, rablás, csalás stb. mind az említett bölcsőből
kelnek ki."
A városi élet árnyoldalai, furcsaságai bizonyá-
ra a lakosok közönyének, az erkölcsi elvárások, az
egészségügyi szabályok mellőzésének is a követ-
kezményei. A helyi lap már a 19. század végén több
esetben szóvá teszi a polgárai által teremtett áldat-
lan állapotokat is. A Csíki Lapok 1893. május 17-i
számából megtudjuk, hogy: ,,Az utóbbi időben vá-
rosunkban a közegészségügyi szabályok betartása
tekintetében örvendetes előhaladást tapasztaltunk adni: Bárha akkor is így lenne, mikor minisztert A város kicsi volt, de az italfogyasztásra korlátlan
[ ... ], a háztulajdonosok és a lakosok rá vannak szo- nem várunk." lehetőségeket kínált. Gál József a 19. század máso-
rítva, hogy az egészségügyi szabályokban előírtakat A minisztervárás idejére nemcsak az utakat tisz- dik felének és a 20. századi állapotoknak az alapos
szigorúan betartsák. [ ... ]Felhívjuk az illetékesek fi- tították meg, hanem a lakosság is igyekezett egy ismerője, emlékezésében kitér a székelyek kedvelt
gyelmét, hogy a közterekre is fordítsanak gondot, ünnepibb arcot mutatni. A ruhák közül az elegán- bor- és pálinkafogyasztási szokásaira. A Kocsmákról
példának említjük fel, hivatkozunk a fazekas pi- sabbak, divatosabbak kerültek elő a sifonokból, a így ír: ,, ...Csíkszereda városában csekély 42 italki-
acra, mely néhány nappal ezelőtt egy ott éjszaká- hölgyek pedig kibontották a külhonból hozatott ka- mérési engedélyt tartottak nyilván. A délről észak-
zó juhturma által alaposan meg lett kosarazva, [az lapdobozaikat, és ritkán látott fejdíszekkel vonultak nak, vagy nyugatról keletnek, vagy fordítva utazó
eredmény] pár nap óta rontja a levegőt ..." végig a város korzóján. Sajnos a korabeli divatról, szekeresek Csíkszeredában pihenőt tartottak: Ezért
Amennyiben a városi életnek velejárója a birkák legyen az népi vagy kimondottan polgári, nem ma- volt a szólásmondás: »Csíkszereda mezőváros, ahol
éjszakáztatása a város belterületén, úgy a megye- radt ránk elég fotográfia, ami maradt, az is inkább még a pap is kocsmáros.«
székhelyen még sok a tennivaló az igazi urbánus el- családi kép. A város nagy eseményeit, az estélyeket, Beálló [hellyel rendelkező] vendéglők voltak a
várások, követelmények teljesítéséig. Ugyanebben nagyérdemű látogatók várását alig-alig örökítették Rákóczi u tcában [ma Co~buc] a Bács Károlyé, Haj-
az írásában a cikkíró szóvá teszi a szemét elhelyezé- meg, ezért is értékes számunkra ez a fotó, melyen nőd Józsefé, Bíró Dénesé, a Dózsa György utcában
sének kérdését is, mert azt tapasztalta, hogy: ,,A vár valamelyik századfordulói ünnepi esemény után Nagy Istváné, Barcsai Dénesé, Karda Lajosé. A Kos-
előtt még betöltetlen várárok, [melyet egyesek] nem került lencsevégre ez a három hölgy és három kísé- suth Lajos utcában Hajnód Sándoré, Tamás Józsefé
tekintve a Felső Népiskola és a kórház közelségére, rője. Tobbról Sándor Árpádot és feleségét láthatjuk, és a Dávid Lajosé és a Baromvásár-tér elején a Ko-
szemétgödör gyanánt használnak." középen báró Rudnyánszky Sándor áll, mellette a vács Józsefé. Különösen zsúfoltak voltak ezek a vas-
hölgy Szentiványi Gabriella, a másik pedig Pelczy út építése idején.. ."
Az igazi városi élet, az elfogadható városkép Józsefné Lázár Mariska. A bal szélen álló urat nem A városi élet régen elfelejtett eseménye volt a
szemléletváltást igényelt. A remélt változás négy tudtuk azonosítani. gazdátlan, kóborló kutyák befogása is. A sintérek
esztendő elteltével be is következett. A Csíki La- A kisváros életéről alkotott képünk teljesebbé - csíkszeredai szóhasználatban a kutyapecérek -
pok 1897. április 7-i számában adta közre, hogy: ,,A válik, ha bepillantunk az italmérő helyiségekbe, teljesítményével a helybéliek elégedetlenek voltak.
nagy minisztervárás napjaiban az utcák tisztogatá- a kocsmákba is, amelyek közül a rangosabbakat A „befogási gondok" helyet kaptak az újság köz-
sának is eldorádója volt. Ekkor mutatta meg a sze- vendéglőnek titulálták. Számuk az évtizedek során leményeiben is. A Csíki Lapok 1898. január 27-i
redai polgármester úr, hogy kellene annak mindig folyamatosan nőtt, az emelkedő fogyasztói igény száma már oktatta a kóborló ebek befogására sza-
lennie. Alighogy az eső megállott, elkezdették az biztos megélhetést nyújtott a mindenkori tulajdo- kosodott „pecéreket": ,,A csík-szeredai pecérek a
útkaparók munkájukat, s a kocsiút, mely a mi speci- nosnak. Az egykori kocsmákról a szóbeszéd útján múlt hét valamelyik napján nekiindultak a város
ális viszonyainknál fogva gyalogjáró is, néhány óra tájékozódtak a legtöbben, de azért az újságokban utcáinak: s a gomba módra elszaporodott kutyák
múlva tiszta és járható volt. Hát ezért mindenesetre megjelent reklámok is segítettek, támpontot nyúj- közül egynéhányat elfogtak. Azonban az idő nem
elismerés illeti a polgármester urat. E mellett azon- tottak az idegenből érkezőknek a jobb és kulturál- jól volt választva, mert délelőtt tíz és tizenegy óra-
ban bátrak vagyunk azon óhajunknak is kifejezést tabb fogyasztási lehetőségekről. kor a kutyák az éjjeli fáradságot pihenik, s nemigen
45
hajlandók szabadságukat a pecérek kényelmének
feláldozni.
Tessék razziát akkor tartani, a.mikor legtöbb a
gyanús kutya, délután 4 óra után, hiszen akkor még
jobban megritkíthatják a városba nem való komon-
dorok számát. Csakhogy nem kell kímélni senki ku-
tyáját, legyen a gazdája akár a polgármester, avagy
a kapitány, akár a szolgabíró, avagy orvos". A gaz-
dátlan kóborló kutyák .mindig gondot okoztak a vá-
ros elöljáróinak
VÁROS VAGY FALU
Nehezen képzelhető el, hogy egy település,
amely századokon át .mint oppidum, mezőváros
élte ünnep- és hétköznapjait, egyszer csak megelé-
gelte városi múltját és újból faluvá akart válni. Ez az
állapot - sajnos - Csíkszeredára vonatkozik. Már a
19. század végén megkondították a vészharangot. A
nehezen hihető eseményről a Csíki Lapok 1891. ok-
tóber 14-i száma is beszámolt: ,,Rólunk szól a nóta,
azaz jobban mondva a .mi fővárosunkról, Csíksze-
redáról. Hideg szelek fújdogálnak onnan felülről,
Budavára felől, s úgy hallatszik, hogy a megsárgult
falevelekkel együtt a mi lakóhelyünk ékessége: a
város nevezet is le fog hullani. E hír természetesen a
két hadakozó fél: a város tisztelők és a városrombo-
lók körében különböző hatást keltett. A várostiszte-
lők jajgatnak, a városrombolók örvendenek ..."
A faluvá válás támogatói semmit sem bíztak a
véletlenre, és úgy határoztak, hogy egy három tag-
ból álló deputációt küldenek a belügyminiszterhez
ügyük előkészítése érdekében. (Tagjai voltak Csedő
István, Szőcs Ignác, Márton Dávid.) A helybélieket
db sertést és 355 db juhot, bárányt és kecskét a köz-
vágólúdról." A húsfogyasztásban felsorolt adatok
pontosabbakká válnak, ha tudjuk, hogy a jelzett
forrás szerint 350 házszám után átlag 350 darab ser-
tést és ugyanannyi bárányt fogyasztottak, nem is
említve a számtalan tyúkot, csirkét, libát, pulykát és
rucát. A fogyasztók száma 1917 személy volt,-ezek
szerint egy személyre 100 kg-nál is jóval több hús
jutott. A helyi fogyasztási adatok felsorolása után
újságírónk még visszatér a város-falu nagy kérdé-
séhez, és valószínűnek tartja, hogy "a következő tíz
évet .mint nagyközség fogjuk átélni". Szerencsére
jóslata nem vált be.
A városnak maradás esélyei időközben romlot-
tak, ugyanis a képviselő-testület többsége a nagy-
községgé válást szorgalmazta. Az ügy fő támogató-
ja Csedő István ügyvéd volt, aki a döntés meghoza-
talára, a városháza nagytermébe, 1891. július 27-re
rendkívüli közgyűlést hívatott egybe. Az ott tör-
téntekről a helyi újság az alábbiakat közli: ,, ... Erőss
Elek polgármester szabadságon lévén, az ülést
Szász Lajos rendőrkapitány mint helyettes polgár-
mester nyitotta meg. A gyűlésnek egyetlen tárgyát
képezte a képviselő-testülethez még ezen év január
havában leadott és Csíkszereda rendezett tanácsú
város nagyközséggé [történő] átalakítását célzó kér-
vény feletti határozathozatal."
Az igen fontos döntés meghozatala nagy felelős­ hat képviselő támogatta. A név szerinti szavazáson A kényes kérdésre a városvédők részéről Becze
séggel járt, egy település jövőjéró1, fejlődési lehe- hárman nem éltek szavazati jogukkal. Antal alispán válaszolt: ,, ... az új polgármestertől
tőségeiről kellett határozni. A kényes ügyhöz elő­ Az 1891 nyarán született döntés érvényesítése ilyen nyilatkozat tételét nem várta, sőt inkább azt,
ször Csedő István ügyvéd szólt hozzá és hosszas szerencsére akadályokba ütközött, mivel még az hogy igyekezni fog a 400 éves város jellegét fenn-
beszédében kifejtette: ,, ...mint városnak megfelelő ősz folyamán. a megyei törvényhatósági bizottság a tartani."
jövedelmei nincsenek, a rendezett tanácsú város határozatot kiegészítés végett visszautasította, majd A faluvá válásnak a veszélye továbbra is meg-
csak a polgárok nagyobb megterhelésével, pótadók a belügyminisztérium is hasonlóan cselekedett. A maradt, a községesítés támogatói tervükről nem
kivetése által válik lehetővé. [ .. . ]Nem látja igazsá- Csíki Lapok 1891. október 21-i száma újból tárgyal- mondtak le. A Csíki Lapok 1893. február 22-i szá-
gosnak a puszta címért a város _polgárai oly nagy ta a kérdést, a cikkíró reménykedett, hogy józan mában ismételten foglalkozik az agyonvitatott
megterhelésnek vettessenek ki." Eppen ezért indít- döntés születik, Csíkszereda város marad továbbra kérdéssel: Csík-Szereda városának - sajnos - na-
11

élénken foglalkoztatta, hogy .mi is fog történni a
várossal, nagyközséggé fogják-e nyilvánítani Csík-
szeredát. Azt már sokan tudták, hogy a kormány a
közigazgatási reform küszöbén a városnak maradás
mellett tört lándzsát, mivel a megyeszékhely - ha
nem is nagy - város kell hogy legyen. A várospár-
tolók is erősen hangoztatták: baj lenne, ha majd
11 • • •
Udvarhelyen kellene keresnünk azt, mit ma ideha-
za kereshetünk és megtalálunk [. ..]. Most a megye
is .minden módon segélyezi a várost, hogy a köz-
pont emelkedjék, anyagilag és szellemileg fejlődjék
[ ... ]. Mint falu nem lehet irányadó". - írja a Csíki
Lapok 1890. december 10-i számában a várostámo-
gatók egyik ismeretlen harcosa. Még az év elején,
az Egyet s mást Csíkszereda életéből című cikkében, az
újságíró arról tudósít, hogy a helybéliek - a „falu-
sokká" válók - egy része 11nagyközség iránti kérel-
met fogalmaztak meg". Ekkor, a nagyközségesítési
mozgalom kezdetén "a város étvágya még jó volt",
ugyanis JJ'••elfogyasztottak 742 szarvasmarhát, 407
ványozta: mondja ki a képviselő-testület, hogy a
város nagyközséggé változtatását óhajtja, s utasítsa
a városi tanácsot, hogy az erre vonatkozó kérvényt
haladéktalanul terjessze fel a megyei törvényható-
ság útján a belügy.minisztériumhoz.
Mindezek után a másik tábor vezetője, Nagy Sán-
dor városi tiszti ügyész az egybegyűltek előtt hang-
súlyozta, hogy az ügy felkarolása esetén 11 . . • veszé-
lyeztetve lesz a város szépnek ígérkező jövője. Kéri
a képviselő-testületet, hogy legyen óvatos és körül-
tekintő, kicsinyes pénzkérdések miatt - zsebre való
tekintettől - ne áldozza fel Csík-Szereda jövendőjét.
Figyelmeztet az elődökre, akik a pénz miatt már so-
kat tévedtek a polgárok kárára".
A városvezetők szavazása lehangoló eredmény-
nyel végződött. A többségében gazdálkodókból
álló testület döntése várható volt: könnyebb nagy-
községben állatokat tartani, .mint a városban. A
jelen levő 34 képviselőből 25 Csedő István indítvá-
nyára szavazott, Nagy Sándor városvédőt csupán
is. Már az ideiglenes határozat után egy várospárto-
ló polgár boldogan állapította meg: "E szerint még
egy ideig a városból nem lesz falu!"
A falusításért zajló csatározás közepette a vá-
ros új polgármestert választott. A Csíki Lapok
1893. január 11-i számában adta közre tudósítását
az eseményről, mely szerint „Csík-Szereda város
képviselő-testülete tegnap délelőtt 10 órára kitűzött
gyűlésen polgármestert választott.[ ... ] Két pályázó
jelentkezett, Elthes Jakab és Csedő István[ ... ]. A le-
adott összesen harminc szavazólap, melyek felbon-
tása után kitűnt, hogy 25 szavazat Csedő Istvánra,
négy szavazat Élthes Jakabra esett, egy szavazatlap
üres volt s így Csedő István 21 szavazattöbbséggel
polgármesterré választatott és a hivatalos esküt
nyomban le is tette."
Az új, agilis városvezető a nyilvánosság előtt
mondott első beszédében bejelentette: ha a p ol-
11 • ••
gárságot növekvő adó fogja terhelni, akkor ragasz-
kodik Szereda nagyközséggé nyilvánításához."
gyon sok olyan hiánya van, melyeken segíteni ége-
tő szükséget képez[ ... ], míg ezeket nem pótoljuk,
addig lehet ugyan Csík-Szeredának város a neve,
de jellege tényleg nem lesz más, mint egy közön-
séges falu[ ... ]. Ilyen egyebek között a piactér hiá-
nya. Nem ismerünk egy olyan várost kerek e vilá-
gon, .mint a mi Csík-Szeredánk: hogy a piacteret az
állami útvonal képezze." Az új polgármesternek
egyik fontos feladata ennek az égető kérdésnek a
megoldása lesz.
A városi arculat kialakításához sok pénzre és idő­
re volt szükség. Mindenki tudta, hogy egy község
sohasem lehet vármegyeközpont, ezért a városfej-
lesztésnek, a polgárosodási folyamatnak Csíkban is
meg kellett történnie. A megyei törvényhatósági bi-
zottság és a belügyminisztérium a helyi képviselők
rövidlátású döntéseit .minden esetben felülbírálta.
A pillanatnyi célokat megfogalmazó egyéni érde-
kek helyett Csíkszeredának városként jelölték ki a
jövőbeni fejlődési kereteit.

46 47
ISMERKEDŐ SÉTA
CSÍKSZEREDÁBAN
A KOSSUTH LAJOS UTCA
A SAROKTÓL A KŐHÍDIG
A z ősi településrész, a hajdani Városköze, Piac-
tér, Templom utca, a Kossuth Lajos utca, később Vi-
rágok utcája, napjainkban újból Kossuth Lajos nevét
viselő utca Csíkszereda fő ütőere volt. A régi orsó
alakú széles úttest századok során vásároshelyként
is szolgált. A 19. század második felében az utcát
még apró, zsindely- és deszkafedelű épületek al-
kották. Csíkszereda ekkor még falusias küllemet
mutatott rendszertelenül elhelyezett faházaival. A
vásárra érkezők a régen kialakult szokás szerint az
utca két oldalán eladásra kínálták termékeiket. Az
adásvétel helyének megjelölése a termékek szerint
történt. A háziipar által előállított áruk értékesíté-
se itt a piacon zajlott. Közismert az a tény is, hogy
a városi polgár a számára hiányzó terméket a vá-
sárokon szerezte be. A Városközében, a Piactéren
megszokott látvány volt, hogy a szerdai hetivásár
napján a csíki gazdák termékfeleslegüket a piacon
értékesítették. A heti sokadalom mellett a napi pia-
colás sem elhanyagolható eseménynek számított.
üdvözlet Csíkszeredáról -
48
--- 1 .,
•
1 •
A széles utca középső részét kaviccsal feltöltötték,
úgynevezett„töltött" utat építettek, így akartak sza-
badulni a marasztaló sártól. A járdák irányába lejtő
úttestről a víz könnyebben az árokba folyt. 1900-ban
a főutcát 95 ház alkotta. Az északi oldalon a sarok
és a templom között 48 épületet számláltunk össze,
ezekből 20 kó'ből és téglából, 28 pedig fából épült. A
hosszú házsort, a páros számú oldalt négy részre ta-
golhatjuk. Az első rész az utcák találkozásától, asa-
roktól a Kórudig tartott. Ezen az első részen 11 ház
volt összesen, és ebből 10 kó'ből és téglából készült.
A második részen, a Kőhídtól a Városházáig terje-
dő utcaszakaszon, 1900-ban 13 ház állt, amelyekből
10 fából volt és csupán 3 épült téglából. Az arány,
ha lassan is, de a téglaépületek javára tolódott el.
A harmadik szakasza az utcának a Városházától az
Elemi Iskoláig tartott. Ezen a szakaszon 10 épület
főtér
~t .
•
!
1
i ~
" ·.,;
-=-
1
.,.
-,
- -- :;# I
' • 1904.
sorakozott nem éppen egyenes vonalban, és szép
számban voltak közöttük apró boronaházak. A 10
épületből csupán kettő épült téglából. Az út északi
oldalának utolsó szakaszának, az Iskolától a Temp-
lomig tartó szakasznak 12 épülete fele-fele arány-
ban fából és téglából épült.
A Csillag Vendéglő és Szálloda a régi kisváros
rangos épületei közé tartozott. A telekkönyvi be-
jegyzés szerint 1882-ben Száva Zakariás és Szebeni
Teréz tulajdona volt. A fotográfián látható, cse-
réppel fedett kőház 1904-ben épült a régi faépület
helyére. Központi fekvését építői jól kamatoztatták.
Az épület hosszú éveken át a város leglátogatot-
tabb helyévé vált. Kávéháza, étterme művelődési
célokat is szolgált, műkedvelők előadásainak, tánc-
mulatságoknak a helyszíne volt. A házban hét he-
lyiséget „szállodának" rende:itek be. Ezenkívül egy
üzlethelyiséget, konyhát, előszobát és mosóházat
is elhelyeztek a később 11Európa" nevet is viselő
sokfunkciójú épületben. A terebélyes házhoz egy
kocsiszín is tartozott, amely beálló helyül szolgált
a lovakkal, kocsikkal érkezők számára. 1909-től az
épület Mánya Kristóf és Maxem Anna tulajdona
lett. A városközpont tégla- és kőépületeinek nagy
része a 19. század fordulójától a jó üzleti szellemmel
bíró örmény származású kereskedők tulajdonába
került. A Szépvízről Szeredába költöző örmény ke-
reskedőknek jelentős szerepük volt a városkép ala-
kításában. Legtöbbjük a megvásárolt régi borona-
házakat lebontotta, és az akkori követehnényeknek
megfelelő kőházat épített.
A ZAKARIÁS-HÁZ
A Csillag Szálloda szomszédságában egykor
Koncsag Károly szerény, földszintes háza állott,
amely a benne található üzlethelyiségnek köszön-
hetően tulajdonosának elfogadható anyagi hátteret
biztosított. A következő két épület, Gál József és a
Zakariás testvérek házai a 20. század fordulóján vál-
tak emeletessé. Mindkét épület ma is létezik, a Gál
József-házat a Femina tömbházhoz rokonították, lá-
bas házzá alakították. Egykori értékéből így sokat
veszített. (Tulajdonosa értékesítette, a rendszervál-
Ko.;sutlt L;tjus-ul.!a
49
tás után államosították.) A2 utcasorban következő
palotaszerű házat a Szépvízről a városba települő
örmény származású Zakariás fivérek, Manó és Jenő
építették. Eló'bb egy földszintes házat emeltettek,
majd a századforduló után, az 1900-as évek első
éveiben - sok csíki házhoz hasonlóan - bővítették,
emelet-ráépítéssel tették nagyobbá.
A nagyméretű, impozáns épület homlokzatán, a
bejárat fölött kialakított háromablakú fülke fölött
Zakariás Manó iniciáléi ma is olvashatók. A föld-
szinten, a vaskapu bejárattól jobbra és balra egy-egy
üzlethelyiség fogadta a betérő vásárlókat. A2 évek
során az üzletek bérlői gyakran változtak, amint azt
a kirakatok fölött elhelyezett cégtáblák is mutatták.
A2 ügyvéd tulajdonosok nagy gonddal és kö-
rültekintéssel csinosították házukat, hogy a város
polgárosodó életében betöltött szerepükhöz méltó
lakássá alakuljon az. A második világégést követő
nagy társadalmi átalakulások a Zakariás-házat is
elérték, megannyi társával együtt államosították.
A palotaszerű épületben a pillanatnyi elvárások-
nak megfelelően előbb a rendőrség kapott helyet,
később múzeummá alakították, és a Somlyóról
beszállított néprajzi anyagot állították ki benne. A
megyésítés után a múzeum méltó helyére, a Mikó-
várba került, a volt Zakariás-házba pedig a katonai
parancsnokságot költöztették. Végül az úttörők ott-
hona lett, majd a Tanulók Háza néven működött.
Az épület mindenkori használói az évtizedek során
kisebb-nagyobb módosításokat végeztek rajta, de
alaposabb, részletekbe menő felújítása még várat
magára.
Csikazereda
50
A2 egykori Kossuth Lajos utca kezdeti szakasza
ma Gáll Sándor névre hallgat, igaz, hogy hajdani
házaiból csupán négy emeletes épület áll ma is. A le-
bontott két első ház helyére a szocializmus éveiben
ideiglenes parkolót létesítettek, amelyet 2006-ban a
mai elvárásoknak megfelelően korszerűsítettek.
A város központi részét három utca, a Kossuth
Lajos utca, az Apafi Mihály utca és a II. Rákóczi
Ferenc utca találkozási helye képezte. Más erdélyi
városoktól eltérően, Csíkszereda nem rendelkezett
egy központi fekvésű térrel. Ezért főutcáját, a régi
Városközét gyakran Főtérnek is titulálták. A2 utca-
saroktól a Kőhídig terjedő szakaszt láthatjuk ezen a
képeslapon.
A bal oldali sarokház Nagy Gyula kereskedé- - -.. · ...:.
... .....
sének cégtáblájával még az Apafi Mihály utcához ~
tartozik. A házsor harmadik és ötödik emeletes - ~- ·~·~:-:::
házát Lázár Domokos építtette, aki a város tehetős
polgárainak egyike volt. A Kossuth Lajos utca kez-
deti szakaszát nyugati irányból, a Kőhíd mellől is
szemlélhetjük a következő képen. Szemközt az utca
tengelyében két házat látunk, ezek a Vár utca (Apafi
Mihály u.) első és második épületei voltak. Helyükbe
épült a Száva Lukács (Filep Sándor)-féle ház és Po-
totzky Pál háza. (A jobb oldali első házról, amelynek
homlokzata egyszerre két utcára néz, a Petőfi Sándor leánya, Mariska örökölte ezt a tekintélyes ingatlant.
utcánál szólunk részletesebben.) A házsor harmadik, Az épület azonban 1920-ban leégett, és az emeleti ré-
emeletes, erkélyes épülete Lázár Domokos tulajdo- sze teljesen megsemmisült. A csonka ház három évig
na volt. Nyolc lakrészből állt, a földszintjén üzlethe- várta sorsának alakulását, helyreállítását csak 1924-
lyiségeket alakítottak ki. 1901-ben Lázár Domokos ben fejezték be. Tetőzetét átalakították, modernebb
külső vakolatot kapott. 1925-ben a terebélyes házat
Főutca Dávid Ferenc és Hajnód Margit vásárolták meg.
Az új tulajdonosok szállodát nyitottak a jó fekvésű
házban, amely késó'bb Dávid Szálloda néven vált is-
mertté.
Visszatérve előző fotográfiánkhoz, a házsor ötö-
dik épülete szintén Lázár Domokos tulajdona volt.
A helybéliek által jól ismert épület a századfordu-
~ lótól a Postahivatal otthona lett. Itt lehetőségünk
adódik, hogy bepillantsunk T. Nagy Imre segítsé-
. ...
•• • 1
gével a postai szolgáltatások szeredai történéseibe,
- /:' aki Cirkálások szeredai emlékeimben című könyvében
t,, ~-~ a postai életről így ír: ,,A szeredai posta arról volt
nevezetes, hogy Martonfalván működött, a posta
bélyegzője is ezt a nevet viselte. [ ...] A postahivatal
egyetlen kis szobából állott, itt bonyolították le a vá-
ros és a vidék levél- és csomagforgalmát." A postai
szolgáltatás hőskorában Csíkszeredában csak egy-
személyes intézményről beszélhetünk, az összes
teendőket Szabó István végezte. A postai küldemé-
nyek - levelek és csomagok - szállítását „Udvar-
-~~. /2, -~~-;·:. hely felé a delizsánsz bonyolította le. [.. . ] A posta-
kocsis nyakában ott lógott sárga-fekete madzagon
. -- -
"'-:-ft •..~ .
-- --· a postakürt, aki az érkezést és az indulást a kürttel
51

Kossuth l.JtfolHdca
jelezte. Száraz időben négy ló húzta a nagy alkot-
mányt, esős időben pedig hat ló vonszolta. A lovak
oldalán és nyakán kisebb-nagyobb csengők lógtak,
az Udvarhelyig tartó úton az utazó megsüketült"
- emlékezik T. Nagy Imre. Félúton, Szentegyházán,
az ott felállított postaállomáson lovakat váltottak,
és a postai szállítmány váltott lovakkal juthatott el a
székely anyavárosba.
1895 karácsonyán a Csíki Lapok a postai szol-
gáltatás bővüléséről értesítette olvasóit: ,,A helybé-
li postán a személyzet szaporítása, a hivatali órák
meghosszabbítása és a Szereda - Udvarhely közt
egy második postajárat létesítése céljából a keres-
kedelmi miniszterhez feliratot intéztek." A csíkiak
kérelmét 1896. március l-jétől engedélyezték. Az
eddigi első postajárat mellett, ami reggel 7 órakor
indult Udvarhelyről, és délután 2-3 óra között érke-
zett Szeredába, az engedélyezett,, ... második posta-
járat délután 3 órakor fog indulni s így a déli vonat-
tal Udvarhelyre érkező postaküldemények [este] 10
órára Szeredába szállíttatnak." A postahivatal több
mint egy évtizedig ebben a nagy épületben látta el
feladatait, de már egy saját otthon létrehozásának
gondolata is foglalkoztatta az érdekelteket. Az itt
látható színezett képeslap 1905-ben készült, és azt
mutatja, hogy a század kezdetétől eltelt öt év alatt
a Kossuth Lajos utca és az Apafi Mihály utca talál-
kozásánál felépült Pototzky Pál impozáns új háza.
Szintén a század első évtizedében, 1910 körül, az
Elemi Iskola közelében emelték a Magyar Királyi
Posta csíkszeredai épületét. Az új épülettel a későb­
biek folyamán fogunk megismerkedni.
AZ ÓVODÁSOK OTTHONA
A Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házat a Csík-
szeredai Takarékpénztár jótékonysági céllal óvo-
dások részére építtette. Az óvodáskorúak intézmé-
nyes nevelése Csíkszeredában az 1880-as években
52
p
kezdődött el. Életre hívásának igénye jóval korábbi
időre esik, de igazából csak ekkor adódtak lehetősé­
gek a megvalósítására. A Székely Nemzet 1886. júli-
us 8-i száma arról tudósítja olvasóit, hogy: ,, ... 1886.
május 3-án a kisded óvoda egy okleveles óvónő
vezetése alatt megnyittatott és abba 71 gyermek íra-
tott be."
Az első óvodai épület a régi piac mellett volt. Ké-
sőbb Városközén, majd a Kossuth Lajos utcában fo-
gadták a gyerekeket. Dr. Gál József ügyvédnek a már
idézett, Emlékek Csfkszereda múltjából című kéziratából
megtudjuk, hogy ezen a széles utcarészen: ,, ...a szitás
és rostás árusok az óvoda előtti térséget foglalták el".
Az egykori utcarészről és árusairól képi dokumentum
nem maradt fenn, de tudjuk, hogy a régi vásáros élet-
nek érdekes színfoltja lehetett a hústermékeket forgal-
mazó faépítmények sora, amelyről krónikásunk így ír:
„A mészárosok az óvoda helyén álló két faházikóban
tevékenykedtek. A húskimérő helyeket dogányoknak
nevezték. Itt egy ablakon adták ki [a húst], a vásárlók
a szabadban álltak, a kapott árut maguk csomagolták,
vagy tálban szállították el.[ ...] A dogányokat az 1890-
es években lebontották, helyükbe új mészárszékok
nyíltak a város utcáiban, így Nuridzsán Gergely ör-
mény származású hentes vagy Szultán Lázár mészár-
széka. A késóbbiekben Gál András, Tuma Mátyás és
Czáka Béla vált híres mészárossá."
A régi faépítmények helyén a kisgyermekek új,
kényelmes otthona évtizedeken át működött. Az
apróságokról ez a fotográfia 1932-ben készült. Az
épület lépcsőin az „Állami Gyermekkert" látogatói
foglalták el az óvónénik által megjelölt helyet, hogy
Aladics Zoltán fényképész emlékképet készítsen a
népes gyermekseregről. A tágas termekben a foglal-
kozásokat csoportokban szervezték meg. A méret-
re készített bútorok között, az értelemfejlesztési és
kézügyességi gyakorlatok eredményességét a város
közössége nagyra értékelte. A falra helyezett kalit-
kákban lakó madárkák hangja tette kellemesebbé az
itt eltöltött időt.
53

Üdvözlet Csikszeredából.
TOVÁBB A KOSSUTH UTCÁN
D r. Gál József múltat idéző gondolataihoz kap-
csolódik ez a korai időkre emlékeztető képeslap,
melyet Erőss Vilmos gyűjteményében találtunk.
Ez is igazolja, hogy a főutca mindig helyet nyúj-
tott termékeik forgalmazására a vásárosoknak. A
Városháza előtt már korán reggel a pecsenyesütők
szorgoskodtak, igyekeztek kiszolgálni a később
érkező piacolók népes hadát. A Városháza előtt, a
vásárosok részére készülő pecsenye mindig finom
falatnak számított. A felszálló pára az idegenből
érkezők számára útba igazítóként is szolgált. Kró-
nikásunk a helyszínen szerzett tapasztalatairól
így ír: ,,A frissen sült fatányérosnak, kolbásznak,
hurkának illatát messze elvitte a szél. A húshoz
gyömbéres cipót adtak, a gyömbértől a cipó belse-
je olyan sárga volt, mint a citrom héja. Ugyancsak
a konyhás asszonyok árulták a hideg vagy meleg
pálinkát. Az italsátrak csak később jöttek divatba,
de ezek is csak a baromvásártéren. [ ... ]A lacikony-
hások mögött a szűcsök egész tavasszal hosszú fo-
gasokon bárányhúst árultak, amíg a mészárszékek
bárányt nem vágtak". Átellenben egy szekérnyi fa-
rakományt igyekezett értékesíteni az egyik székely
gazda. A figyelmes szemlélőnek feltűnhet, hogy az
54
►
lyezett faházikók több száz 'méter hosszú ságban a
templomig követték egymást, mintha megállt volna
Csikszereda Kossuth Lajos-utcza az idő. A keleti irányból készült fotográfia tekinte-
tünket az utca tengelyében álló templomig vezeti. A
templomtól jobbra még a régi plébánia épületének
fehér fala villan elő, amely az utca boronaházaival
együtt 1916-ban égett le.
A Kossuth Lajos utcáról alkotott képü nk telje-
sebbé válik, ha nyugati irányból is számba vesszük
egykori házait. A déli házsort az ültetett fák rész-
ben takarják, de a fehérre meszelt falak és a piciny
ablakok így is jól láthatók. Az ú ttest közepét meg-
emelték, töltése ezen a képen is jól megfigyelhető.
A Szvoboda József kiadásában 1906 körül megjelent
képes levelezőlapon a magyar királyi posta új épü-
lete már látható. Két oldalán a kicsi faházak nehezen
adják át helyüket a modernizálódó utcának. Ugyan-
ezzel a látvánnyal találkozhatunk az Apafi Mihály
utca esetében is, ahol az öreg boronaházakhoz szin-
tén sokáig ragaszkodtak a tulajdonosaik.
A két világháború közötti években a Kossuth La-
jos utca képe lényegesen módosult. A még létező
faépületeket lebontották, és helyükbe a kor igényei
szerint, kőből és téglából épült házakat emeltek.
alacsony faházak nem illeszkednek a házsorba, ki-
lógnak abból.
Dr. Gál József visszaemlékezéseinek köszönhe-
tően részletekben is gazdag képünk maradt az
egykori vásáros Csíkszeredáról. ,,A mostani zöld-
ségpiacon voltak a fazekasok, 10-12 dánfalvi és
madarasi cserépedényes, akik csak nagyvásáron
árulhattak, mint idegen iparosok. Volt keletje az
edényeknek, mert a régi asszonyok szerettek cse-
répedényben főzni" . Az akkori valóságot rögzítet-
te Vámszer Géza tanár, néprajzkutató, aki a hajda-
ni piacolásnak ezt az elfelejtett formáját mentette
meg számunkra.
C síkszereda főutcája, a Kossuth Lajos utca 1905-
ben még őrizte a múlt hagyatékát, alacsony, zsin-
dellyel fedett boronaházait. Ezek a házak nem al-
kottak egyenes házsort, így a később készülő járda
szélessége a házak efüelyezkedése szerint változott.
Ez az értékes utcakép a város és a falu határán léte-
ző Csíkszereda 20. század eleji arculatát őrizte meg.
Az ősi településmag területén megjelenő kétszintes
középületek a bizonyítékai annak, hogy a megye-
központ külsőleg is igyekezett a vele szemben tá-
masztott elvárásoknak eleget tenni. Amíg az utca
északi oldala kőépületeivel a változást mutatja fel,
addig a déli oldalon, ahol a rendszertelenül elhe-
55

GYÓGYSZERÉSZEK -
GYÓGYSZERTÁRAK
A Kossuth Lajos utca közepén, a Nemzeti Bank
épületével átellenben, a 32. szám alatti ház földszint-
jén gyógyszertár működött, az emeleten pedig la-
kás volt. A csíkszeredaiak Ajvász-házként tartották
számon a részükre oly fontos épületet, amelyben a
város legjelentősebb patikája szolgálta a lakosságot.
A gyógyszertár patinás nevet viselt: Fekete Sas. Mi-
előtt csíkszeredai városismerkedő sétánkat folytat-
nánk, egy rövid kitérőt teszünk, és a létező adataink
birtokában az egészségügyi szolgáltatásnak e fon-
tos területére, a gyógyszerészek és gyógyszertárak
múltjába is próbálunk betekinteni.
Csíkszereda első gyógyszertárát 1837-ben ala-
pította Novák Andor. Ez az időpont jelentette a
szakképzett gyógyszerészi ellátás kezdetét az ak-
kor még kicsiny faházakból álló városkában, Csík-
szeredában. Természetesen a patinás Fekete Sas
nevet viselő első patika a Városközében, a Fő utca
44. szám alatt nyílt meg, és így könnyen elérhető
volt mindenki számára. Péter H. Mária gyógysze-
résztörténész, kutató az erdélyi patikáriusok között
kiemelkedő szerepet tulajdonít a Gözsy családnak,
amely több neves gyógyszerészt és orvost is adott.
Az első szeredai gyógyszertár második patikusa is
a Gözsy család egyik tagja, Gözsy Béla Leó (1827-
1876) volt. Ő az alapító Novák Andor halála után
vette át a gyógyszerészi teendőket a Fekete Sasban.
Gyógyszerészi oklevelét 1851-ben Pesten szerezte,
és házasságkötése után Erdélybe költözött. 1860-
ban Csíkszeredában megvásárolta Novák Andor
patikáját és 16 éven át működtette azt. A szeredai
kórház betegeinek is ő készítette a gyógyszereket,
ezekről pontos kimutatásokat vezetett, amelyek ma
is megtalálhatók a Csíkszeredai Székely Múzeum
könyvtárában.
1878-ban Gözsy Béla özvegye a „reáljogú pati-
kát" - amely örökölhető még úgy is, ha az örökös
nem gyógyszerész - két évig bérlővel működtette,
majd férjhez ment az akkor Csíkszeredában dolgo-
zó Lórencz László gyógyszerészhez. Míg az előző
házasságából öt, addig a második házasságából hat
gyermeke született, és a sok gyermek közül a legki-
sebbik fiú, László lett patikus.
A város gyógyszerészeinek munkásságát Ajtony
Gábor gyógyszerész is feltérképezte, tőle is tudjuk,
hogy Lórencz László 1879-től 1882-ig vezette a Fe-
kete Sas gyógyszertárat. 1882-től már Dankó Gyu-
la bérelte a patikát, aztán egy esztendő elteltéve.l
i~mét Lórencz László lett a gyógyszertár vezetője.
Es a gyakori patikus- és tulajdonosváltások foly-
tatódtak. 1884-ben a Fekete Sas patikát megint a
Gözsy-örökösök vezetik, de mivel akkor épp nem
volt képzett gyógyszerész közöttük, bérlőt kellett
56
•
alkalmazniuk. Időközben Gözsy Béla Leó legna-
gyobb fia, Gözsy Árpád (1861-1931) 1896-ban Bu-
dapesten gyógyszerészi oklevelet szerzett, és 1898-
ban apja örököseként ő lett a Fekete Sas gyógyszer-
tárnak a tulajdonosa és vezetője.
Az első világégést követő impériumváltozás
után, Gözsy Árpád szerepet vállalt a helyi közélet-
ben is, 1920-tól ő lett a Csíkmegyei Gyógyszerészek
Testületének elnöke. 1924-ben mindenki számára
váratlanul eladta patikáját a székelykeresztúri szü-
letésű, örmény származású gyógyszerészeknek, Aj-
vász Jenőnek és Ajvász Árpádnak. Az 1924. június
29-én aláírt adásvételi szerződés szerint: ,, .. .Gözsy
Árpád örök áron eladja és Ajvász Jenő örök áron
megveszi az eladó kizárólagos tulajdonát képező
Csíkszeredában [Kossuth Lajos utca 32. szám alatt]
fekvő gyógyszertárát jogosítványával, az összes fel-
szerelésévd , teljes anyagkészletével". A vételár ki-
fizetése két részben történt, az egyezség aláírásakor
400000 lejt fizetett ki, majd a fennmaradó 8000000
lejt 1924 októberében fizette ki. Az adásvétel dr. Pál
Gábor és dr. Gábor István tanúk jelenlétében történt.
Ezután a patika egy ideig a Gözsy-féle házban mű­
ködött, majd az 1920-as évek végén az Ajvász test-
vérek megvásároltak egy félig kész házat a Kossuth
Lajos utca 32. szám alatt, azt átalakították, és a föld-
szinten egy modern, a kor elvárásainak megfelelő
patikát rendeztek be. 1931-ben a 44. szám alól átköl-
töztek az új, tágas épületbe, és itt folytatták munká-
jukat az 1948-ban bekövetkezett államosításig.
A Fekete Sas gyógyszertárat mintegy negyed-
századnyi időn át a két gyógyszerész, Ajvász Jenő
és Ajvász Árpád vezette. Az idősebb testvér, Jenő,
1890-ben született Székelykeresztúron. Középis-
kolái elvégzése után, 1911-ben Kolozsváron szer-
zett gyógyszerészi oklevelet. Ezután Budapesten
és Bécsben gyarapította szakmai ismereteit, majd
1924-től résztulajdonosa a Fekete Sas gyógyszer-
tárnak. A fiatalabb testvér, Ajvász Árpád is Szé-
kelykeresztúron született 1899-ben, tanulmányait
Kolozsváron, Budapesten és Szegeden végezte,
ahol Magister Pharmaciae oklevelet kapott. Itt az
ő portréját láthatják.
Az Ajvász gyógyszertár a kivételes igényeknek
is megfelelt, laborfelszereléseit a német Oberlender
cégtől vásárolta. A hozzáértéssel és móddal beren-
dezett gyógyszertár portáljának fúvott üvegén nyi-
tott szárnyú madár, a Sas fogadta a vásárlókat. A
patika szép kivitelű, tölgyfából készült, gonddal
faragott bútorainak polcain sorakoztak a feliratos
tégelyek, amelyekben a különböző gyógyszerek ké-
szítéséhez szükséges alapanyagokat tartották.
A patikusi teendőkről azt is tudni kell, hogy az
akkori gyógyszerészeinket a gyógyszergyárak nem
halmozták el kész, csomagolt termékekkel. Ezek-
nek hiányában maguk a „méregkeverő patikusok"
állították elő az igényelt gyógyszereket. A magiszt-
rális recepteken megjelölt hatóanyagokat a patikai
mérlegen pontosan kimérve készítették a különbö-
ző gyógyszerféleségeket. Igaz, Szentes Géza „ka-
szás" karikatúrája figyelmeztet: a gyógyszer méreg
is lehet.
A csíkszeredai patikáriusokról alkotott összkép-
hez hozzátartozik a város második gyógyszertára
is. 1907-ben Orbán János gyógyszerész az Apafi Mi-
hály utca 5. szám alatt megalapította a Hazánk Véd-
asszonyához címzett gyógyszertárát. Ezt a patikát az
első világháború végén a városban letelepedő Löff-
ler Marcell okleveles gyógyszerész vásárolta meg.
Így a két háború közötti években két gyógyszertár
biztosította Szeredában a betegek gyógyulásához
szükséges gyógyszereket.
Az egykori csíkszeredai jeles gyógyszerészeink-
ről alkotott képünk teljesebbé válik, ha még két
nevet itt közreadunk: Löffler Vilmosét és Ajtony
Ajvász Gáborét, akik munkájukkal öregbítették a
gyógyszerész szakma becsületét.
57

ésíkszereda
VÁROSHÁZA
A város hajdani főutcájában, a piactérként is
szolgáló széles Városközében épült meg a 19. szá-
zad végén a szerény léptékű Városháza. Ebből a két-
szintű házból irányították Csíkszereda ügyes-bajos
dolgait, ide gyűltek össze a városatyák döntéseket
hozni. A tetőzeten kialakított kicsiny timpanon jól
58
Odvlldet C,iluzeredáról -
CVárosháza
illeszkedik az épület egészéhez. Az emeleti részen
a bejárat fölötti ajtó a nagyteremből nyílott az er-
kélyre. Ez a terem számos városi rendezvénynek
nyújtott otthont, és itt jelentették be a város életében
bekövetkező fontosabb eseményeket is. Maga a vá-
ros azonban nem rendelkezett a tervei megvalósítá-
sához szükséges anyagi háttérrel. A vármegye asa-
ját gazdasági erejével segítette a lassan gyarapodó
várost elképzelései megvalósításában. A Városháza
l'iu,u:r
tágas udvarán borvízforrás tört fel, melynek jó vizét
bárki ingyen fogyaszthatta. Az épülettel átellenben
egy másik ásványvízforrás is kínálta friss vizét. A
kőoszlopokkal és fémkerítéssel keretezett kút vi-
zét azonban a helybéliek nem kedvelték annyira,
mondván, hogy „ereje megszökött". A Városháza
mögött, az udvar hátsó részében állt az a gazdasági
épület, amelyben tenyészállatokat tartottak a szere-
dai gazdálkodók állatállományának feljavítására.
1943-ban a már szűknek bizonyuló épület bő­
vítéséről határoztak a város elöljárói. Emeletet húz-
tak a régi épületre, amely így elvesztette egykori
arcát, jellegtelen tömbházzá változott. Rendszer-
Csíkszereda
váltás után egy ideig a VárÓsi Néptanács otthona
volt, később, a nagy bontások előtt már csak bér-
lakásként hasznosították. A régi fotográfiák még
őrzik az egykori Városházát, amelyet végül keleti
szomszédjával, a Száva Antal-féle emeletes házzal
együtt lebontottak.
A Kossuth Lajos (Virág u tca) északi oldalának,
a Városházától az Elemi Iskoláig terjedő szakaszá-
ban először egy tekintélyes, jól megépített emele-
tes ház vonja magára figyelmünket. Ezt a 42. szá-
mot viselő épületet Köllő Ilona nevéről 1975-ben
kisajátítással állami tulajdonba vették. Nyugati
szomszédja a jeles Gözsy gyógyszerész család la-
kása volt, amit még az első világháború előtt épí-
tettek. Később adásvétel útján a Szvoboda család
tulajdonába került, és a nagy változást előkészítő
dózeroláskor ennek az épületnek a sorsa is meg-
pecsételődött. A Gözsy-ház és az Iskola közötti
hét épületre is kimondták a végítéletet, kivételezni
nem lehetett.
A szecessziós építészeti jegyeket viselő Magyar
Királyi Posta emeletes épületét 1910-ben emelték.
A tetőzetre szerelt oszlopok és a kifeszített huzalok
a sürgönyök továbbítására szolgáltak. Az épületet
megörökítő képes levelezőlap még az egykori pos-
tásokat is megörökítette. Az északi házsort a kis
kiágazó utcácska szakítja meg, amely előbb Iskola,
később Szív utca néven vált ismertté.
;lr[. kir. fl'osta épiilete
59

A VÁROSI ELEMI ISKOLA
Csíkszereda elemi iskoláját a város főutcájában,
a Városközében találjuk. A gyerekek oktatására a
19. század utolsó évtizedében új, a kor igényeinek
megfelelő épületet emeltek. A korábbi években a
kántortanító még bérelt épületben oktatta betűve­
tésre a kisdiákokat. A Csíki Lapok 1889. június 26-i
számában arról ír, hogy: ,,Ezelőtt 7-8 évvel egy
régebben istállónak használt épület volt az iskola
60
•
helyisége, most négy nagy teremmel, tanszertár-
ral és tanítói lakással ellátott palotaszerű épület
emelkedik a város legszebb helyén, mely e nevet
viseli: városi iskola. Azon időben a kántor segéd-
kezése mellett egy tanító oktatta a fiúkat és lányo-
kat, most két férfitanító és két nőtanító áll a tanügy
szolgálatában (Veress Lajos igazgató-tanító, Kiss
Lajos, Lakatos Mihályné és Bartha Róza sz. m.)".
Az újságcikk is alátámasztja azt a tényt, hogy az
iskola épületét 1881- 1882-ben emelték, és oktatási
célokat látott el egészen 1982-ben történt lebontá-
sáig.
A földszinten, két tanteremben a fiúkat taní-
tották, az emeleten a lányokat. Itt volt az igazgató
lakása is. Az elemi iskolát a város tartotta fenn. A
fakult, régi fotográfia az 1896- 1897-es tanév végén
készült. Veress Lajos igazgató-tanító és 37 negyedi-
kes tanítványa került lencsevégre. A fénykép hát-
lapján tizenegy kisdiák nevét is feljegyezték, őket
mi is bemutatjuk: alsó sor, balról - Hajnód József,
Pap Géza, Barcsay, Becze Gábor, Rancz, Tellmann
Aladár, második sor, balról - a második Keresztes
Antal, mellette Kovács Árpád a tmútó bácsi jobbjá-
~ál, Fejér Kálmán a tanító balján, mellette Szántó
Arpád és Lázár Domokos látható.
Az iskolaépület és Bíró Gábor 1920-ban épült
A RÓMAI KATOLIKUS
EGYHÁZKÖZSÉG
A középkorban a csíkszeredai katolikusok a cso-
botfalvi Szent Péter anyaegyházhoz tartoztak, önálló
templomuk nem volt. A szeredai hívek a Mikó-vár
kápolnáját használták. Benkő Károly írásában ol-
vasható, hogy: ,,E várnak déli bástyája a katonáktól
templomnak használta tik." Valószínű, hogy a hely-
béliek is a várkápolná t használták imádságos helyül
egészen 1751-ig, az önálló plébánia megalakulásáig.
Csíkszereda temploma a város Piacterének nyugati
szélén épült fel. Az orsó alakú Városközének kö-
zépső része jobb feltételeket kínált az építkezésre,
mégis a város akkori pereménél, a hajdani Hargita,
Temető és Borvíz utcák találkozásánál építették fel
háza között a Szív utcán át lehetett a rétre kijutni. barokk stílusban templomukat a csíki katolikusok,
Az utcácskában csupán egy ház állt. Később az is- amely 1758-ra készült el. Csíkszereda legrégibb
kolahálózat bővülésével a patinás épület új rendel- egyházi épületét az egyházközség költségén emel-
tetést kapott, pionírok otthona lett. ték, a Káposztáskert szomszédságában. Méreteit az
egyutcás településhez igazították. A 18. század m á-
Az egykori elemi iskola és a római katolikus sodik felétől a 20. század elejéig csak a katolikusok-
egyházközség plébániaépülete között tíz épület al- nak volt templomuk Szeredában. A Szent Kereszt
kotta ezt a hajdani házsort. Ezek közül két épületet felmagasztalásának emlékére 1784-ben felszentelt
mi is bemutatunk, mivel méreteikben kiemelkedtek templom keletkezéséről és állapotáról tájékoztat
a többiek közül. A 64-es számot viselő négyablakos
tekintélyes családi ház Miklós Gyula jeles korcso-
lyázó és testvére, Miklós István otthona. A Mik-
lós-féle ház mellett találjuk ennek a házsornak az
egyetlen emeletes épületét. Építtetője egy Dazbeg
nevű, örmény származású tímár volt, aki a föld-
szinten üzlethelyiséget létesített. E két épület az
1916-os gyújtogatás alkalmával kiégett, csak a falaik
maradtak meg. A háborút követő években, a csa-
ládi erőfeszítések eredményeként, a két kőépületet
helyreállították. Az emeletes épület a továbbiakban
már Holló Gábor-féle házként vált ismertté új tulaj-
donosának neve után.
Az egykori városképpel részletesebben ismer-
kedni szándékozó csíkszeredaiak figyelmét bizo-
nyára nem kerülte el a Csíki Műemlékvédő Egyesü-
let 2003-as, Daczó Katalin és Máté Klára által szer-
kesztett kiadványa. A mi utcánk címet viselő szép
kivitelű könyv Csíkszereda lebontott utcáinak állít
emléket. Az olvasó háztól házig araszolgatva pon-
tosan láthatja a város egykori építészeti örökségét.
A történelmi városmag, sajnos, az 1970-es és 1980-
as években végrehajtott erőszakos, központilag irá-
nyított városrendezés áldozatává vált. A dokumen-
tum értékű munkának köszönhetően azonban mi is
megismerhetjük a hetvenes évek Csíkszeredájának
utcáit, családi házait és azoknak utolsó tulajdono-
sait. ..-
. ....-
:.;4
~ ........ '
61

az 1866-ban írt „Descriptio Parochialis", amelynek
csak egy töredéke élte túl az 1916-os tűzvészt. Az
előző oldali felvételünkön, a templom mögött lát-
ható a régi plébániának egy része és a dránicával
fedett kántori lakás a bejárattól nyugatra.
Ezt a teret az 1850-es években még Csordagyűj­
tőnek nevezték. Kora reggel ide terelték a sertés- és
szarvasmarha.csordát, majd innen a legelőre. Dr.
Szekeres József plébános a fennmaradt adatok alap-
ján megírta a parókia vázlatos történetét. A Domus
Historiában olvashatjuk, hogy: ,,vallásra nézve cse-
kély kivétellel az egész város lakossága római ka-
tolikus. 1910-ben a parókiához 5060 lélek tartozott.
A templom a növekedő város igényeit már az első
világháború előtt nem tudta ellátni. Az új templom
építése, ha közbe nem jön az 1918. évi összeomlás:
1919-ben meg is valósult volna, a jelen körülmények
között azonban a legszerényebb reménykedéssel
sem számíthatunk és gondolhatunk". A Status által
a templomépítésre adományozott 100000 koronát
a Csíkszeredai Takarékpénztárba helyezték el. A
háború után a pénz a takarékintézettel együtt csak
emlékezetben maradt meg.
62
Bár az 1916-os tűzvész nagy kárt tett a javak-
ban, elpusztította magát a parókiát és vele együtt
a levéltárat is, mégis hagyott az utókorra egypár
értéket. Ilyen a Szent Kereszt Főplébánia Mátyás ki-
rály idejében, 1470 körül készített talpas feszülete.
A magyar földön készült ereklyetartós feszületen,
az úgynevezett áldó Krisztus látható, aki meghalt
és feltámadott érettünk. A feszület négy ágát a négy
evangélista szimbóluma díszíti. A talp utólagos,
17. századi munka.
Cs;luwrcd"
Egy másik fennmaradt értékes tárgy a csíksze-
redai Szent Kereszt Főplébánia által őrzött, a csík-
somlyói ferences kolostorban 1731 előtt készült,
Mária Kongregáció Könyve. Fatáblája vörös bár-
sony bevonatú, ezüstverettel, csatokkal. Díszköté-
se aranyozott és poncolt. A csíksomlyói iskolában
tanuló ifjúság Mária-tiszteletének ápolására és fej-
lesztésére alapította P. Szabó Benedek, az ifjúság
lelki vezetője, 1730-ban a Mária Társulatot. XII.
Kelemen pápa 1730. október 16-án kiadta a Cum
sicut accepimus kezdetű megerősítő bullát, amelyet
Sorger György erdélyi püspök december 11-én
vett tudomásul. Az újonnan alakult Mária Társula-
tot a szeplőtelenül fogantatott Szűz pártfogása alá
helyezték, és az ünnepélyes felvétel 1731. július 2-
án volt. A Társulat működését 1948-ban a román
állam betiltotta, és csak 2003-ban indult újra. (A
Mária Társulat részletes bemutatását lásd a Csík-
somlyóról szóló fejezetben.)
A Domus Historia szerint: ,,a templom berende-
zése ósdi és nem művészi. A legszükségesebb mo-
tivációkat igyekeztünk eszközölni, de mindig az új
templom építése lebegvén a szem előtt, lényegesebb
renovációt és költségesebb befektetéshez nem kezd-
hettünk. Amennyit azonban egy ilyen kisebb temp-
lom nyújthat, azt igyekeztünk megvalósítani." A
/R.om, kulit lentplom
Katholikus nagygyiilés programmja.
szentmisék látogatottságáról'a Domus Historia így
emlékezik: ,, ... vasárnap, ami a szent misét illeti, a
nőkre nincs panasz; a férfiak azonban, különösen a
tisztviselők nem »gyúródnak«, azzal mentik ki ma-
gukat, hogy kicsiny a templom, s [ .. . ] nem férnek
be, a hölgyeket pedig nem akarják kiszorítani. Erre
azt szoktam válaszolni, hogy »csak próbálják meg«.
Azonban e téren is haladás történt: a gyermekek
szeretik a templomot".
A Csíkszeredai Római Katolikus Egyházközség
életében kiemelkedő eseménynek számított az 1927.
szeptember 24-25-én tartott katolikus nagygyűlés,
amelyet a Katolikus Népszövetség szervezett. Az
impériumváltozás után hét-nyol cezer vallásos lel-
kületű ember gyűlt össze Csíkszeredában, egyhá-
zának Júvására. A Domus Historia így emlékezik
a rendezvényre: ,,Az egész oly gyönyörű rendben
(...]folyt le, hogy mindenki elragadtatással volt tele.
A szeptember 24-i műsoros estélyen Tauber Mária
úrleány világvárosba beillő énekszámot adott elé
olasz, német és magyar nyelven. Ehhez méltó volt a
többi pontja is az estélynek." A kétnapos katolikus
nagygyűlés egy nagyméretű kikerüléssel zárult:
,, ... az Oltári Szentséggel való körmenet a temp-
lomból kiindulva, a kórház előtt felmenve, a Viga-
dó előtt lejőve, Karda sarkán betérve, [a] Városháza
előtt vissza [tért]."
Az 1928-as esztendő legfontosabb kérdése a plé-
bánia építése lett. Az 1916-ban leégett épület ügye
több mint egy évtizedig elhúzódott, a háborút kö-
vető években még gondolni sem mertek új papi la-
kás építésére. Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök
100000 lejt adományozott a plébánia felépítésére. A
nagy értékű felajánlásra:,, ... Dóczi János az egyház-
község páratlan tevékenységű gondnoka bejelenti
tervét, hogy még folyó évben fel fogja építeni a plé-
bániát. Mert ehhez 100000 leut fog kapni a várme-
gyétől, a hívektől is számítanak 150000 leut, a köz-
birtokosságtól hasonlóképpen 500-600000 leut." A
63

bejelentést követően az egyházközség megalakítja
az építési bizottságot, amelynek tagjai: Merza Ist-
ván plébános, Dóczi János gondnok, Szopos Gáspár
ügyész, Fejér Sándor, Holló Gábor, Bíró József, dr.
Pál Gábor, Pál Sándor, Jakab Ferenc egyházi taná-
csosok, akikhez még felkérték Szántó Albert, Aczél
Ödön fő- és Frank Miklós városi mérnököt is. Az
épület tervét - a Bálint Lajos prépost főesperessel
folytatott megbeszélés után - Berek Ferenc építész
készítette el. A munkálatok 1928. június 19-én kez-
dődtek, Benes Mihály fővállalkozó ötödmagával
fogott hozzá a 945000 lejre tervezett építkezéshez.
A gazdasági épületek megépítésénél Fejér Sándor
nyugalmazott alispán szorgoskodott. Az anyagi fel-
tételek előteremtésében Hirsch Hugóné közremű­
ködése is igen eredményes volt, és így már a nyár
idejére elkészülhettek az összesen 700000 lejt érő
gazdasági épületek. A plébánia építési munkálatai
is sikeresen befejeződtek november derekára, és így
november 18-án szentmise keretében bejelenthették
a nagy eseményt, az épület birtokbavételét. Létre-
jöttében elévülhetetlen érdemei voltak Merza Ist-
ván esperesnek és Dóczi János gondnoknak.
November folyamán a Szászrégenbe távozó
Merza István helyébe az egyházközség élére Tóth
Kálmán plébános érkezett. Az új plébános csíksze-
redai szolgálata idején, 1932. október 23-án ünne-
pelték meg a helybéli népszövetségi tagozat tízéves
fennállásának jubileumát. A templom kis befoga-
dóképességére való tekintettel a misét a gimná-
zium udvarán Bálint Lajos prépost tartotta, főpa­
pi segédlettel. A szentmise után a meghívottak a
tornaterembe vonultak, ahol megtartották a kato-
likus népszövetség helybéli tagozatának gyűlését.
Györgypál Domokos népszövetségi elnök megnyi-
tóbeszéde után Buszek Gyula tanár, népszövetségi
titkár ismertette a tízéves működés történetét. Sán-
dor Imre igazgató méltatta a népszövetségi mozga-
lom helyi megvalósításait, és elismerését fejezte ki
Hirsch Juditnak, Császár Jolánnak és Buszek Gyu-
lának lelkes munkásságukért. Az eseményt este há-
laadó vecsernye követte, majd gyertyás körmenet
zárta.
Az 1933-as esztendőben az Oltáregylet anyagi
közreműködésével kifestették a templombelsőt. Ez
alkalommal nyilvánosan méltányolták dr. Nagy Bé-
niné oltáregyleti elnöknőnek kitartó munkásságát
az egyházi élet területén is. 1933. augusztus l-jétől,
22 évi madéfalvi szolgálat után, püspöki kinevezés-
sel Bíró Ferenc lett a csíkszeredai anya- és zsögödi
filiából álló, 4011 lelket számláló plébánia lelkipász-
tora. Az egyházi élet irányítása mellett Bíró Ferenc
új szolgálati helyén épületjavítással kezdte a mun-
káját, mégpedig a még újnak számító plébániaépü-
let gombásodó padlózatának a kicserélésével. Az
64
•
egyházi feladatok ellátásához, a templom és az ele-
mi iskola téli fűtéséhez szükséges tűzifát a közbir-
tokosság adományozta az egyházközségnek. Bíró
Ferencet gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 1937.
május 1-jétől az egész felcsíki espereskerület főes­
peresévé nevezte ki. 1945-ben a betegeskedő plébá-
nost, aki a kolozsvári klinikán gyógyíttatta magát,
tíz hónapig Adorján Károly c. kanonok helyettesí-
tette. A tovább gyengélkedő Bíró Ferenc mellett a
plébánosi teendőket Dobos Áron káplán látta el. Jú-
nius végén, erdélyi útja során Márton Áron püspök
meglátogatta az egyházközséget. A Domus Histo-
ria ez évi bejegyzéséből megtudjuk, hogy a felcsíki
egyházközségekben a menekülésből hazatérő pa-
pokat vegyes érzelmekkel fogadták. Márton Áron
látogatása alkalmával: ,, ...a csíksomlyói kegyhelyre
összehívja csíki papjait s külön beszédet intéz hoz-
zájuk: ))Ne panaszkodjunk Ft. Paptestvéreim, hogy
a menekülésből hazatért pásztort az otthon mara-
dottak vegyes érzelmekkel fogadták. Azon csodál-
kozzunk - mondotta-, hogy így is fogadnak«".
Az 1945-ös esztendő bejegyzéseiből továbbá meg-
tudjuk, hogy: ,, ... a nyár folyamán a régi rozzant
harangozói lakást a templom háta mögött lebontot-
ták és eladták 190000 lejért. Ezzel az összeggel kija-
vították Fülöp Gyula sekrestyés-harangozó lakását,
a Szőcs Ignác-féle alapítványi házat". A nagybeteg
főesperes-plébános december 8-án misézett utoljá-
ra. A szilveszteresti év végi beszámoló egy részét
saját kezűleg még megírta, és így fejezte be: ,,A be-
teg plébános boldog, örvendetes új évet kér hívei-
nek a jó Istentől, s egy-egy fohászt a maga gyötrődő
testének gyógyulásáért".
A második világégéssel járó szenvedésekre és
anyagi veszteségekre is kitér egyházi krónikásunk:
Mivel a zsögödi hívek a föld emberei, jóval keve-
11
sebben menekültek el 1944 őszén, mint a csíksze-
redaiak (többnyire a közeli hegyekben húzták meg
magukat rövid időre), azért kevesebb kárt szen-
vedtek, és 1945-ben nem kellett új életet kezdeniük,
mint annyi másnak." Az új esztendőben Bíró Ferenc
plébános egészségi állapota rohamosan romlott. A
főesperesi munkák elvégzésében dr. Csipak Lajos,
a helyi főgimnázium paptanára segítette, aki január
l-jétől már hivatalosan is helyettesítői beosztásban
látta el az itteni szolgálatot. ,,Április 3-án végül ki-
dőlt a »kemény karakter«. Életének 63., papságának
31. évében eltávozott az élők közül". Az egyházköz-
ség vezetését, annak pályázat útján történő betölté-
séig, a püspök Csipak Lajosra bízta.
Az új plébános, Antal József nyolc évet Brassóban,
a bolonyai külvárosi templomban szolgált. A szere-
dai plébániát 1946. augusztus 22-én vette át. Ez az
esztendő a megpróbáltatások éve volt. A szörnyű
aszállyal járó éhínség nem kerülte el a csíki tájakat
sem. Az egyházközség közzétette saját statisztikai
adatait, amelyek szerint 1946 végén Csíkszeredá-
nak összesen 5997 lakója volt, ebből 4761 római
katolikus, 578 görögkeleti, 363 református, 173 iz-
raelita, 122 görög katolikus. Ebben az esztendőben
kereszteltek Zsögöddel együtt 84-et, temettek 82-t
és házasságra lépett 28 pár.
Dicsértessék a Jézus Krisztus 1
E6YHA2K025É61 ~P05TOú
<!silu1zereda, 1948. VizkereSzt. 11sss;11 l\lkalmi hitéleti értesitö. os:sso 1. szdm.
„Egyéb juhaim is vannak..~"
'A felfogadot! é,, hivatásos pásztornak egyet.lm
öröme. ha a reábizoU nyájat Pgységl,en látja. Nitics
~ t a h'I tudia., hogy n.i_q kilmcve-nkilen1; együtt van
s 111111/lgat uz ó szávára", hiányzó juh.a val,Jhol: falán
tiivÜJek l~őzött, tal.án heqyualcadék mélyén, vogy más
ves#lyben vergődik. Kile111:vn11lrilen-: egyiilt? .. Nyár-
végi számhaadá.•kor tó'bli ,1 hiá.ny n-1,d,;eerint. Ha vész
is végig tizedel a nyáio1!, alig marad meq ó'ti•e11,
hatvan. leató'bb hetven seázalék. . .
Az 1948-as esztendőben •az egyházközség al-
kalmi hitéleti értesítőt indított útjára Egyházközségi
Apostol címmel, amely az egyházközség fontosabb
eseményeiről tájékoztatta híveit. A négyoldalnyi
hitéleti értesítő öt számot ért meg, egy-egy szám
1250 példányban készült a csíkszeredai Haladás
Nyomdában. A megjelent lapokat a gyermekek
Csíkszeredában és Zsögödön házhoz vitték. A kis
Jap erősítette az egyházközség belső életét, közvet-
lenebb kapcsolatot teremtett a hívek és az egyház-
tanács tagjai között. Ebben az évben nagyobb jav.ítá-
sokat eszközöltek a templomhajóban, a kopott nagy
kockaköveket eltávolították, és helyükbe a meleget
inkább tartó deszkapadlózatot helyeztek. A kövek
egy részéből a templom előtt „járdát" készítettek.
A tetőzeten több gerendát kicseréltek, a rossz cse-
repeket újakkal pótolták. Az Oltáregyesület a nyár
folyamán, újrafestette a templom belsejét, és a bol-
tozatra „Aldjuk az Atyát és a Fiát a Szentlélekkel
együtt" felírás került. Karácsonyra a templomba
bevezették a villanyt, amelynek költségeit a példá-
san működő Oltáregyesület gyűjtéséből és tagsági
díjaiból fedezték.
Az1949-es esztendő egyháztörténeti eseménye-
iből kiemelkedik a bérmálás. Csíkszeredában má-
jus 15-én, Zsögödben május 16-án osztotta ki Már-
ton Áron püspök a Szentlélek szentségét. A két he-
lyen összesen 511-en bérmálkoztak. A bérmálás kö-
rülményeit és lefolyását a Domus Historia részére
Püspökjárás Csíkszeredában címmel, az egyháztanács
megbízásából Albert Vilmos egyháztanácsi jegyző
írta le. Ebből idézünk: Tavaszi bérmaútját a felcsí-
11
ki esperesi kerületben Márton Áron püspök váro-
sunkban kezdette meg 1949. május 14-én. Úgy volt,
hogy a délelőtti 11-es vonattal érkezik Brassó felől.
Boldog új~et 1
(Ján, 10, 16.J
hat6 tZ{ogl,a/t,ág, bet~gség, szegényR~q: cipó és ruha-
hiány, vagy B{JYéb miatt, /1Z e,qyházJtlizségi élet vérks-
ringéBébóCkiválva, ldesetten „ten,qódnel,". Öl, számcmra,
- Jézus 1.i/Bjezti..,ével elve. - WI$ ,.egyéb juhok",
ctkiJ.-he:i"* oUlwtól és sr::ósn/f:ról nem, vagy
• t:.11af,, '1'itl:án jut el s akkor is ízét vesztve, wgy
Brinteleni/1 a- nittnnti és (1r:: 'Ige. .. •
Ae »EgyM.zkön~qi Apostol" véliai segits,íg,1yuj-
tás a boldo_qs/Í,f/ lrincal,eresőinek. Nem délatrikai !l!lé-
65

Kimentünk fogadására elébe az állomásra, de mi is
meg más városlakók is mindnyájan hoppon m arad-
tunk, mert a püsp ök útközben Csíkszentkirályon
kiszállt, s délután fél hatkor érkezett meg autón.
[ ... ] Mindjárt a templom felé vonult a hívek sorfa-
la között. A templom előtt a kolozsvári hadbíróság
börtönében levő Antal József plébános helyett Sza-
káts Antal hittanár megkapó beszéde köszön tötte a
Főpásztort az ősi földön, hol bölcsője ringott s hová
a gyermek- és diákkor ezer édes emléke fűzi. A püs-
pök pár közvetlen szóban megköszönte a fogadást,
majd bevonult a templomba, hol ő mondotta a ve-
csernyét. [ ... ] Május 15-én, vasárnap de. 9 órakor
volt a püspöki mise a templomkertben. Városunk-
ban soha nem látott számban jöttek a hívek; kevés
kivétellel ott volt az egész egyházközség. (A tan-
ügyi hatóság a tanuló ifjúságot máshová rendelte.)"
A szertartás végeztével a plébánia tanácstermében
a tisztelgéseket fogadta a püspök. A bérmálók ne-
vében Kovács Sándor órássegéd és Szatmári Sebes-
tyén ötödikes elemista szép versben köszöntötte a
püspököt. Kovács Pál református esperes - küldött-
ség élén - fejezte ki tiszteletét és nagyrabecsülését
Erdély 11legszeretettebb embere" iránt. Ezen a na-
pon Márton Áron megemlékezett a bebörtönzött
Antal József plébánosról és reménykedett kiszaba-
dulásában.
A két háború közötti években a város számos val-
lásos egyesületet tartott fenn, ezek meghatározott
feladatoknak igyekeztek megfelelni. Eredményesen
működött a Rózsafüzér Társulat, Szent Ferenc Har-
madik Rendje, Oltáregyesület, Mária Kongregáció,
66
I
Szentkereszt Szövetség, Katolikus Népszövetség,
Leányl<lub és a Gyermekek Kisapostol Egyesüle-
te. A második világháború befejeződése után az új
rendszer folyamatosan korlátozta, majd 1949-ben
betiltotta tevékenységüket. A szerzetesrendek lé-
tezését lehetetlenné tették. Így Zsögödben a Szent
Vince nővérei áldásos működésüket beszüntették,
levetették apácaruhájukat, mindannyiukat szülőfa­
lujukba való hazatérésre kötelezték.
Az előző rendszer ateista politikája akadályoz-
ta az egyházak tevékenységét, űj templom építését
pedig nem engedélyezte. A város lakosságának
rohamos növekedése kényszerhelyzetet eredmé-
nyezett. 1981-ben a régi kicsi hajlék mellett a hívek
számára egy deszka templomot építettek. Ez csupán
csak tetőt jelentett, amely alatt a csíki hideg telek
megpróbáltatásait nehéz volt elviselni. A deszka-
templom megépítésének mégis voltak előnyei, mert
az 1980-as évek elején az új tömbházak gyors építése
veszélyeztetni kezdte a templom körüli területeket,
és a deszkatemplommal az egyház meg tudta óvni
azokat. Az 1989-es változások után a Petőfi Sándor
utcai papi otthonban működött a Szent József-ká-
polna és a püspöki hivatal. Ez az épület egyben a
Nagytiszteletű Tamás József püspök lakhelye is. A
városnegyedek épülésével szükségessé vált egy új
templom építése. A Kalász negyedben Ft. Borbély
Gábor főesperes-plébános a katolikus lakosság tá-
mogatásával templom építésébe kezdett. 1995 janu-
árjában az anyaegyháztól különválva megalakult
az önálló Szent Ágoston plébánia. A Szent Kereszt
főplébánia maradt a barokk műemlék templomával az Isten áldását kérte a csíkiak nemes szándékának
és a deszkatemplommal. megvalósulásához. A tömbházaktól határolt terüle-
ten a gyorsan emelkedő falak a szervezett, pontos,
A helyi katolikusok régi vágya, az új, nagyobb időre ütemezett munkának voltak a bizonyítékai.
formátumú templom építése csak az ezredforduló Kétesztendei megfeszített munkának köszönhetően
idején vált valósággá. Megálmodója Darvas-Koz- megvalósult az egy évszázad óta dédelgetett terv.
ma József plébános, aki egyházközségének támo-
gatásával neki is kezdett a merész vállalkozásnak.
A templomterv elkészítésére 2001 januárjában Ma-
kovecz Imre műépítészt kérte fel. A jeles magyar
építész felvállalta a csíki székelyek kérését, és aján-
dékként készítette el a tervet. A megvalósulás jelen-
tősebb eseményeit Sárgi Annamária írásából pon-
tosan ismerjük. A részekre lebontott feladatokat
Makovecz tanítványa, Bogos Ernő építész végezte
el. Az tervezőasztalon elkészült rajz Millenniumi-
templom néven került a köztudatba. Az első kapa-
vágást követően az alapkőletétel 2001. augusztus 4-
én történt ~eg. Nt. Tamás József püspök nagyszá-
mú pap és az egyházközség híveinek jelenlétében
A kéttornyú templom a magyarság múltjának és
jövőjének egyaránt szimbóluma. A toronnyal szer-
ves egységet képező kapubejáratok fölött öt-öt ke-
reszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát.
A sátortető közepére 5x5 méter nagyságú üvegku-
pola került, így a napfény a tetőn keresztül világítja
67
 meg a templombelsőt. A kerek oltár a templom ten-
gelyében áll, Krisztust jelképezi. A szárnyas méh-
kaptárra emlékeztető tabernákulum őskeresztény
forma. Az oltárszekrény mögött bimbós oszlopon
a 2,40 méter magas Feltámadás-szobor,,Iátható. A
cseresznyefából faragott szobor Nagy Odön alko-
tása. A kupola négy sarkán a vörösrézből készült
Szent Mihály, Gábor, Rafael és Uziel főangyalok
szobra látható. Az angyalok keze védően tárul ki a
templom fölé, jelezvén, hogy Isten minden kegyel-
met megadott nekünk. Az angyalszobrokat is Nagy
Ödön helyi szobrász készítette. A templom fontos
része a galéria és az alagsor. Az alagsor közepén a
Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobra
áll. Az alagsorban kapott helyet a Boldog P. ~upert
Mayer-kápolna. Ennek szentélyét Márton Arpád
szeredai festőművész freskói díszítik. A Millenniu-
mi templomot 2003. október 18-án Jakubinyi György
érsek és Tamás József püspök szentelte fel Nagybol-
dogasszony és a magyar szentek tiszteletére.

Az új Millenniumi templom megépítése és hasz-
nálatba helyezése a hitélet gyakorlásának feltételeit
teljesen megváltoztatta. Az egyházközség hosszú
utat tett meg a régi templomtól a deszkatemplomon
át a mai modern, tágas templomig. Az elsőáldozás
ünnepsége az új templomban valóban megkapta
- minden értelemben - azt a teret, amelyet megér-
demelt. 2005-ben Csíkszeredában május elsején volt
az elsőáldozók ünnepe.
Az eseményt megörökítő fotográfiákon 35 kisle-
ány és 23 kisfiú sorakozott fel hitoktatóikkal és ta-
nítóikkal az emlékkép elkészítésére. Ismerkedjünk
meg velük: felső sor, balról jobbra: Dajka Rozália
tanítónő, Csíki Loránd, Bakos Károly kántor, Dar-
vas-Kozma József esperes-p lébános, Szőgyör Ignác
hitoktató, Jánó Csaba, Orbán Gabriella tanítónő,
második sor: Jondi Bernadett, Nagy Enikő, Fazakas
Aliz, Jancsó Renáta, Urus Katalin, Balogh Andrea,
Gáll Brigitta, Szabó Réka, Venczel Ildikó tanító-
nő, harmadik sor: Opra Ágota, Szőcs Eszter, Holló

68 69
 ►

Henrietta, Haricska Mónika, Rétyi Dorottya, Balázs

Urkon Éva, Albert Judit, Jánosi Vivien, Tankó Tün-
de, Csóti Csilla tanítónő, negyedik sor: László Re-
zső káplán, Boga Erzsébet, Korodi Bernadett, Dávid
Beáta, Becze Boglárka, Csutak Bernadett, Laczkó-
Benedek Brigitta, Sebestyén Ágnes, alsó sor: Gere
Nóra, Erdély Beáta, Erőss Zita, Abos Barbara, Lu-
kács Orsolya, Firnágó Angyalka, Mátyás Mercedesz
és Bálint Hanga.

A kisfiúk csoportképe, felső sor, balról: Dajka

Rozália tanítónő, Darvas-Kozma József esperes-
plébános, Szőgyör Ignác hitoktató, Orbán Gabriel-
la tanítónő, Kerekes Szilárd tanító, Venczel Ildikó
hitoktató, második sor: Molnár Zoltán, Csíki Zsolt,
Stoica Márk, László Zalán, Ritveisz Roland, Feiszt-
hammel Norbert, Craciun Richárd, Péter Ottó, Csóti
Csilla tanítónő, harmadik sor: Szilveszter Norbert,
Rácz Levente, Simon Arnold, Márton Ottó, Szász
Csongor, Xantus Norbert, Székely Csongor, Váncsa ' \
Zalán, Gábor Félix, Keresztes Zoltán káplán, alsó
sor: Buslig László, Máthé Norbert, Bálint Szabolcs, A VIRÁG UTCA DÉLI OLDALA A fagyos, havas időben készült felvételen, az apró palota néven vált ismertté. Feltételezhető, hogy az
Silló Hunor, Birta Nándor és Cserei Nándor. házak közül csak a 45-ös számot viselő ház emelke- udvaron levő istállókban gondozott tenyészállatok-
A Kossuth Lajos utcai kis templom, mintegy két dik ki. Az épületet a helyi közbirtokosság építette, tól kapta „kitüntető" nevét. A rendszerváltás után
esztendeig tartó restaurálási, helyreállítási munká- A Virág utca déli oldalának házai nagyságban amely anyagi eszközökben nem szűkölködött. A a középület nagytermében a fiatalok részére szer-
latok után, megújulva és megszépülve fogadja ka- eltérnek az északi oldalon sorakozó épületektől. tekintélyes homlokzatú közbirtokossági székház, veztek bálokat. Késóob az Erdészeti Hivatal irodáit
tolikus híveit. 2006. szeptember 14-én újraszentel- Itt alig találunk nagyobb léptékű, emeletes házat, hatalmas ablakaival, megemelt tetőzetével, szegély- helyezték el az épületben.
ték, jelképeként a Szent Kereszt plébánia és a hívek ~ középületek is inkább a túloldalon épültek meg. oromzatán két, terméskőből készült kereszttel, ural- A házsor egyenes vonala a 73-as számú sarokház-
összefogásának. Allításunkat Gál Bence fotográfiájával is igazoljuk. ja környezetét. A csíkiak szóhasználatában Bika- nál megtörik, és a szemközti tornyos (volt Betegse-

1 11 n11 • l t\ l
ltln>!\\~\l ll
..... Wttl\.11111\fi"""
1~111 „11( lj \l
"""'"_, ...,,
'-•'-"~ .. '"'Ut

70 71
gélyző) épületnél délnyugati irányban halad egészen
a vasútállomásig. A város elöljáróinak 2005-ben ho-
zott döntése nyomán a szocializmus éveiben Virág
névre keresztelt főút visszanyerte egykori elnevezé-
sét: Kossuth Lajos neve olvasható a saroképület táb-
láján.
FELVONULÁS
Augusztus 23-át, a felszabadulás napját" Csík-
11
szeredában is felvonulással ünnepelték, melynek
helyszíne a Virág utca volt. A vállalatok alkal-
mazottainak, hivatalnokoknak, pedagógusoknak
a kivonulás kötelező volt, az intézményvezetők
számba vették a megjelenteket, de nem feledkeztek
meg a hiányzókról sem. 1978-ban a nagy eseményt
megörökítő fotográfia a magasból láttatja az enyhe
ívben hajló Virág utca háromnegyedét. Az értékes
fénykép megörökítette számunkra az egykori Csík-
szereda fő utcájának bontás előtti képét. Az út köze-
pén a megye gépgyártó iparának büszkeségei, a 60
és 80 lóerős traktorok vonultak, bizonyítván, hogy
a város gazdasági fejlődése töretlen. A lánctalpon
gördülő első hat hernyótalpas traktor egy-egy betűt
szállított, az akkori politikai hatalmat megtestesítő
párt román és magyar nevének kezdőbetűit. Az út
két oldalán a bámészkodók népes tábora szemlélte
72
a felvonulókat. A Virág utca déli oldalán, a Nemzeti A NEMZETI BAN K KÖLTÖZTETÉSE
Bank szomszédságában felállított dísztribünön fog-
laltak helyet a város és a megye vezetői, akik fogad-
ták a felvonulók éljenzéseit. A Kossuth Lajos utca szomszédságában állt egy-
kor a Nemzeti Bank épülete. Az 1929-ben emelt im-
Az 1978. októberi államelnöki látogatás alkal- pozáns, szép kivitelű középület a város építészeti
mával Csíkszereda sorsa eldőlni látszott. ÁJlamta- értékeinek egyike. Az új szocialista városrendészeti
nácsi rendelettel jóváhagyták a magán- és állami elképzeléseknek ez az épület is útjában állt, azon-
tulajdonban levő, mintegy 160 ingatlan kisajátítását ban sorsa felől kedvezően döntöttek, nem bontották
és bontását. Borbély S. László értékes diaképei a le, csak elköltöztették. A szenzációszámba menő
gyorsított átalakulásnak egy-egy pillanatát örökítet- eseményt Rigó László az 1986-os Hargita Kalen-
ték meg. Az 1979-ben megkezdett bontásokkal egy dáriumban. megjelent írásában rögzítette. Innen is
időben emelkedtek az új tömbházak. A havas téli megtudhattuk, hogy a költöztetés tervét Bukar~st-
felvételen még csak a Nemzeti Bank csúsztatásához ben készítették, a „szállítást" a Hargita Megye Epí-
készítették elő a terepet, ahhoz bontották le az utca tő-Szerelő Vállalat végezte. A hatalmas, 2400 tonna
súlyú épületet előbb egy vasbeton alapba fogták,
majd vasból készült alátámasztási elemekre helyez-
ték, és 1984. július 29-én 9.30-kor 127 méteres útjára
indították el. Az egy hónapig tartó költöztetés után
jel.enlegi helyére augusztus 29-én este 19.58 órakor
érkezett meg. A szállítás ideje alatt a Nemzeti Bank
alkalmazottai megszokott napi feladataikat végez-
déli oldalának egy részét. Az északi oldalon álló ték, miközben a szállításhoz megépített pályán - a
családi házak mögött már megjelentek a vezetők ál- napi bámészkodók csodálata mellett - a bravúrnak
tal megábnodott új lakónegyed első tömbházai. Az számító áthelyezés megtörtént. A tervezők és kivi-
utca és a környék változását, pillanatnyi módosulá- telezők pontos munkája nyomán a város egyik pa-
sát örökítette meg a következő kép is. tinás épülete elkerülte a bontást. Csíkszereda egyik
A régi, megemelt Városháza, a vele szomszé- fontos építészeti értéke megmenekült, sajnos jelen-
dos Száva Antal- és a szintén emeletes Ajvász-ház legi helyén szépsége kevésbé érvényesül.
sorsuk végkimenetelét várják. Átellenben, a magas
daru mögött a Nemzeti Bank szép épülete még az A megrázó valóság egy momentumát látjuk a
eredeti helyén áll. Költöztetésének pontos körülmé- diaképen. Az üres telkek és a félig lebontott házak
nyeit és adatait Rigó László mérnök leírásából mi is egy élettelen holdbéli táj látványát tárják elénk. Az
megismerhetjük. egykori királyi posta emeletes épületének marad-
73
ványa az előtte álló kereszttel egy várostörténeti út
befejezését jelképezi. A nagytakarítással egy szé-
kely kisváros egyedi hangulatát, sajátos arculatát
változtatták meg. Az eltűnt régi városmag helyén
megépült egy olyan tömbházakból emelt városrész,
amelyhez hasonlót az ország számos településén
találunk.
Az utca déli oldalán, az Illyés család egykor 35-
ös számot viselő háza előtt volt ez a fából készített
feszület, amelyet 1919-ben állítottak ide.
A rohamosan változó új városképben már nem
volt helye a keresztény múlt jelképének, és az utca
házainak lebontása után a kereszt eltávolítása is
csak idő kérdése volt. Az ismeretlen fotográfus a
költöztetés előtti pillanatban, még az eredeti helyén
örökítette meg az árválkodó keresztet, amelynek
hátterében már körvonalazódott az új Csíkszeredá-
nak egy parányi része. A keresztet 1983. február 10-
én a plébánia udvarára szállították és ma is ott áll.
A TEMETŐ
Az egykori csíkiak - részben a templom közel-
sége rniatt - a város nyugati részén alakították ki a
temetőt. Akkor természetesnek tűnhetett számuk-
ra egy nagyon szűkre, kicsire tervezett sírkert, hisz
maga a város is csak egy utcából állt. Arra azonban
már alig van magyarázat, hogy a temetőn belül, a
sírhelyek megközelítéséhez nem terveztek utakat,
74
sétányokat, csupán egy-két keskeny ösvény vezet
déli irányból a temető északi részéhez. Ilyen ösvény
halad el a Sprencz család sírja mellett is, mintegy
igazolva, hogy a sírhelyek szabályos megközelítése
szinte lehetetlen. A parcellázás hiánya hosszú távon
egyre áldatlanabb állapotokat eredményezett.
A csíkszeredai temető helyzetéről, az ott uralkodó
állapotokról igen érzékletes képet fest a Csíki Lapok
1891. április 22-i száma. Ismeretlen csíki polgártár-
sunk rövid cikkében a kegyeleti hely megsértését,
az illetékesek gondatlanságát, közömbösségét, ha-
nyagságát teszi szóvá: ,,Azon helyet, hová az em-
berek elhalt kedveseiknek földi maradványait örök
pihenésre elhelyezik, mindenütt kellő gondozásban
részesítik. [...] Tavasszal rendbe hozzák a sírokat,
fák ültetése által gondoskodnak, hogy az elhunytak
álmát madárdal tegye édesebbé, mindez jobb helye-
ken így történik. Mindig megfájdul a szívünk, ha
arra gondolunk, hogy ez nálunk nincsen így [ ... ],
az arra hivatott közegek nem részesítik a temetőt
olyan figyelemben, amilyent egy ilyen kegyeleti
hely megérdemelne. [... ] Valóban felháborodik az
ember lelke, midőn időnként megtekinti a ronda
sertések által feldúlt sírokat, kidöntött keresztfákat,
s csak azon csodálkozunk, hogy ezen az állapoton
nem igyekeznek segíteni."
A halottak temetése a házaktól történt, a hozzá-
tartozók, rokonok, barátok és ismerősök ott rótták
le kegyeletüket. Székelyföldön talán Csíkszereda
az egyedüli hely, ahol régen:,, ... a nők még a teme-
tésekre is kocsival mentek. A temetési menetben a
férfiak gyalog, a nők kocsival kísérték a halottat.
Így a temetéseken nem volt ritkaság, ha 20-25 ko-
csi haladt a gyászkocsi után, pedig a régi temető
nem volt messze a város bármely utcájától" - írja
dr. Gál József ügyvéd a régi Szeredáról szóló emlé-
kezésében.
A temetések általában a megszokott egyházi
szertartás szerint történtek, a gondok, amelyek
gyakran és ismétlődően jelentkeztek, általában a
sírkerttel voltak kapcsolatosak. A Csíki Lapok 1897.
április 21-i számában elkeserítő állapotokról tudósí- gyatottabb, leggondozatlanabb helye. A háború is
tanak: ,,A csík-szeredai temető állapota botrányos, sokat rongált rajta. Széthordták a temető és a sírok
mert a kerítése több helyen bedőlvén, a kapu pedig fakerítéseit, nemrégiben még a tehenek legeltek a
nem lévén csukható, ott a disznók és mindenféle temetőben, ahol már a sírokat sem lehet felismerni.
más állatok szabadon garázdálkodnak, feltúrják a Nem hisszük, hogy ilyen tömegsír még a várme-
kegyelettel őrzött sírokat [!] összepiszkolják a sír- gyében volna. A temetőben utak nincsenek, a gya-
kertet. A helyi plébánosnak volna elsősorban a kö- logösvények a sírokon vezetnek keresztül, ha valaki
telessége az ilyen állapotokat ne tűrni s odaszorítani temetkezni akar, azt csak a régi sírok felbontásával
az illetékes testületet vagy hatóságot, hogy az ilyen teheti [ ...].Az egyházközség és a városi tanács ve-
általános kegyeleti helyre több gondot fordítson. gye fontolóra e pár sort, s akkor reméljük, hogy lesz
[ ... ] Általánosságban véve leírhatatlan botrány az új temetőnk." Az első temető áldatlan állapotán va-
is, hogy a temetés alkalmával a halottat a sírhan- lamelyest javított a ravatalozó megépítése. A ház-
tokon át viszik a megásott sírjához, összetaposva tól való temetkezés egyre ritkább lett, majd telj11Sen
és rongálva minden más sírt[ ... ], a szegény ember megszűnt.
könnyes szemmel nézi ezt a vandalizmust."
A 20. század sem hozott sok változást a szánal-
mas látványt nyújtó temető kérdésében. Ahogy telt-
múlt az idő, azért a fakereszteket lassan felváltot-
ták a márványból és műkőből készült sírjelek, és
ezt követte később a sírok befedése. (Ez a folyamat
azonban lassú volt, az elmúlt század második feléig
elhúzódott.)
A temetői állapotokban sajnos két évtized alatt
sem történt alapvető változás, így a Csíki Lapok
1920. november 14-i száma sem tolmácsolhatott
egyebet, mint a szerkesztőséget felkereső helybéli
lakos következő megállapításait: ,,Halottak napján
kint jártunk a temetőben. Ismét az a szomorú kép,
ami már hosszú évek óta megrögződött minden- S zeredában a lényegi változások lassan követ-
ki szeme előtt. Az egész temető egyetlen tömegsír keztek be. Közel egy évtized telt el, amíg döntés
benyomását teszi. Kifosztva, elhagyatottan, gondo- született az új temető létesítésének kérdésében. Az
zatlanul [ ... ], bizony a mi temetőnk a város legelha- új sírok befogadására képtelen régi temetőben még-
75
sem jelent meg a „betelt" tábla. 1928. november 10-
től Tóth István plébános vezette a csíkszeredai egy-
házközséget. Működésének második esztendejében
a Domus Historia 1930-as esztendei rovatában az
alábbiakat jegyezte be: ,,Az új temetőt a Szentlélek
utca végén november hó l -jén szenteltem meg, a
többi lelkészek is tartottak könyörgéseket. Az első
halott Szvirszki Emil [ .. .] római katolikus lelkész,
aki a helybéli kórházban halt meg és november 19-
én temettük el."
Ezen a képen még csak egy pár sírhant látható,
de a város lakosságának gyors ütemű növekedése
következtében a második temetőkertet is - az élet
megváltoztathatatlan törvénye értelmében - ,,el-
foglalták" a távozók. A város és az egyházközsé-
gek már egy újabb, harmadik sírkertnek keresték
a helyét, amelyet végül 1994-ben a település keleti
peremén, a Kalász lakónegyed mögött, a Hunyadi
János utca vonalában alakítottak ki. A második és
harmadik temető méreteikben nagyobbak lettek,
mint a régi. A sírok megközelíthetőségére itt már
gondoltak, 2005-ben felszentelték az új ravatalozót
is, így a régi sírker t esetében előforduló szomorú ál-
lapotok csak a sajtó hasábjain éltek tovább.
A CSÍKI VASÚT
A Székelyföld a vasútépítés területén is mosto-
hagyermeknek számított az Osztrák-Magyar Mo-
narchia más területeihez képest. A pályaépítések
első nagy időszakából teljesen kimaradt, és a 19.
század utolsó évtizedének kezdetén Csík várme-
gyének nem volt még egyetlen kilométer vasútvo-
nala sem. A nyugati szomszéd, Udvarhely megye is
csupán az 1888. március 15-én átadott, 37 kilométer
hosszú, Héjjasfalva- Székelyudvarhely madzagvo-
nallal dicsekedhetett.
Csíkszereda vasútvonalhoz jutása két irányból
történhetett meg. Udvarhelyről, a Hargitán áthala-
dó vonal megépítéséért a csíkiak már 1888 tavaszán
76
küldöttséget menesz tettek a „székely anyaváros-
ba", hogy tárgyalják meg a vonal Szeredáig történő
meghosszabbítását. Napjainkban is csodálkozunk a
csíkiak derűlátásán, akik bizakodtak az igen nehéz
vonalterv megvalósíthatóságában.
A második lehetőség, a Sepsiszentgyörgy- Csík-
szereda vonal megépítése, a Brassó- Sepsiszent-
györgy- Kézdivásárhely vasútvonalnak 1891-ben
történt átadása után már elérhetóbbnek tűnt.
AZ ÉPÍTKEZÉS ELŐZMÉNYEI
A Csík vármegyét átszelő vasútvonal építési elő­
készületeiről az első tudósítást a Csíki Lapok 1890.
március 19-i számában olvashatjuk: ,,Csíkszeredá-
ig [ .. .] vezető helyi érdekű vasút építésére az elő­
munkálati engedélyt Ugron Gábor képviselőnek a
kereskedelmi miniszter megadta." E korainak tűnő
bejelentés után a csíkiaknak csupán a türelmes vá-
rakozás és a beteljesedés reménye maradt az 1897-
es megvalósulásig.
Kerek három esztendő eltelte után a helyi lap
1893. március 29-i számában A mi vasutunk címmel
már bizakodóan elemzik a székelyföldi vasútépíté-
sek kérdését: ,, ... Ha egy pillantást vetünk hazánk
közlekedési térképére, meggyőződhetünk a szo-
rosabb értelemben vett Magyarországnak, sőt az
erdélyi részeknek is minden megyéje rendelkezik
vasúttal is, élvezi az olcsó közlekedés áldásait és
előnyeit, egyes-egyedül Csík megye van kizárva a
világforgalomból, s e tekintetben még a szomszé-
dos testvér székely megyéknél is hátrább áll.
Udvarhely megye fő helye, Székelyudvarhely
már évek óta, Háromszék megye két nevezetesebb
gócpontja, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely di-
rekt összeköttetésbe jutottak a vasúti hálózattal.
Csík megyére nézve azonban a vasúti összekötte-
tés még a mai napon is a jámbor elképzelések közé
tartozik.
A kezdeményező lépések ugyan nálunk is meg
vannak téve, ki lettek jelölve az összekötő vonalak,
sőt a Sepsiszentgyörgyöt és Csíkszeredát összekötő
vonal közigazgatási bejárása is megtörtént, azon-
ban a tervek realizálása a szükséges tőke hiányában
a közel jövőben alig remélhető."
Az idő múlásával a minisztériumból érkező re-
ménykeltő hírek és átiratok rendszeresen arról tá-
jékoztattak, hogy a sepsiszentgyörgyi-csíkszere-
dai és a csíkszeredai-gyimesi vonal egyszerre fog
kiépülni. Ismeretlen újságírónk a vasútépítéssel
kapcsolatos gondolatait a továbbiakban így foly-
tatta: ,,Nézetünk szerint legkönnyebben valósítha-
tó volna, s talán legkevesebb költségbe kerülne a
sepsiszentgyörgyi-csíkszeredai vasút kiépítése. Az
egész vonal a csíki részen [ ... ] olyan természeti aka-
dály, melynek elhárítása nagyobb költségbe kerül-
ne [ ... ] nem fordul elő."
Sajnos a helybéliek már sejtették, hogy a vasút-
építési tervek a mindig szűkös anyagi lehetőségek
miatt el fognak húzódni, és évek telnek el majd
anélkül, hogy a város és a csíki falvak lakói moz-
donyfüttyöt hallhatnának.
Sejtésük be is igazolódott, mert 1893 márciusától
1894 júliusáig mély ]1allgatás honolt a vasútügy kö-
rül. Ekkor Molnár Akos, a csíki vasútépítési kérdé-
sekben tájékozottabb helybéli polgár, a Csíki Lapok
VI. évfolyamának 27. számában az egyre bonyolódó
építési ügyről az alábbiakat írta: ,,A csíki vasúttal
is úgy vagyunk, mint az időjárással, hol jobbra, hol
balra fordul a hír, még a megyegyűlésen a legszebb
reményekkel tele voltunk, hogy megyénk minden
irányban vasutat kap, sőt még a nyár folyamán
[1894] meg is kezdik a munkálatokat.
A napokban azonban vérmes reményünket lelo-
hasztotta egypár szomorú hír. Egyrészt ugyanis szó
volt arról, hogy a székely vasútról szóló törvényja-
vaslatot az Országgyűlés még a nyári szünet előtt
tárgyalni fogja, s íme: nemhógy nem tárgyaltatott,
hanem még be sem terjesztetett, sőt közelről infor-
máltak azt is állítják, hogy a Minisztertanács őszre
halasztotta elhatározását [... ],egyelőre tehát ismét
elégedjünk meg a reménnyel."
Még egy hónap sem telt el és a Csíki Lapok 1894.
augusztus l -jei számában újból terítékre került a
vasútépítés ügye. A csíki vasút, mint a tengeri kígyó
című írás találóan jegyzi meg: ,, ... S mintha az ör-
dögök űznék játékukat a csíki emberrel, különösen
pedig a csíki gazdával, ahány hónapja volt a négy
esztendőnek, ugyanannyi variációban merült fel a
vasút mikénti létezésének kérdése."
Ismert tény, hogy az országnak keleti irányban,
a Kárpátokon keresztül nem volt vasúti kapcsolata
a román királyság felé, pedig ennek a vonalnak a
megépítése nemcsak a Székelyföld gazdasági-tár-
sadalmi fellendítése miatt vált egyre sürgősebbé,
hanem a Romániával megkötött nemzetközi egyez-
mény meg is követelte azt. A két országot szerző­
dés kötelezte, hogy 1897. november 17-ig üzembe
helyezik a gyimesi vonalat. Ez egyben azt is felté-
telezte, hogy egyszerre, párhuzamosan két vonalat
építenek meg: a sepsiszentgyörgyi-csíkszeredai és
a csíkszeredai-gyimesi (az országhatárig vezető)
szakaszvonalakat. Így a két vonal hozzákapcsolha-
tó a két ország vasúthálóza tához. Az építkezésekről
az érdeklődő részletes ismereteket talál Horváth
Ferenc szaktanulmányában, amelyet a Magyar Vas-
úttörténet II. kötetében A székely vasút Sepsiszent-
gi;örgy- Madéfalva-Csz1cgtJimes-országhatár vasútvona-
lának építése címmel közölt a szerző.
A tervbe vett építkezést végül is 1894 tavaszán
az Országgyűlés VIII. törvénycik]usában jóvá-
hagyta, és Csík megye is 25 ezer forintnyi szerény
felajánlással támogatta a nemes ügyet. Az eredeti
vonalvezetési terv Szeredát jelölte meg a Gyimes
irányába vezető leágazás gócpontjául. Sajnos a
,,köz" a saját ügyében meghozott lényeges dön-
tések mechanizmusáról ritkán ér tesült, és ez így
volt a szeredai-gyimesi vonal kiépítése esetében
is. Az ezzel kapcsolatos változásokról, a leágazás
Madéfalvára való költöztetéséről és az építkezé-
sekről dr. Gál Józsefnek, Csík vármegye tiszti
ügyészének Emlékek Csíkszereda múltjából című írá-
sa részletesen tájékoztat. Kéziratából itt a vasútvo-
nal építésével kapcsolatos részekből idézünk: ,,A
mai Törvényszék hatalmas épülete mögött 30 hold
szántó volt, a Földműves Iskola gyakorlati terepe.
1895-ben a gyimesi kitérő vasúti állomást ide ter-
vezték. A területet felmérték. A Földműves Iskola
igazgatója Madár Mihály volt, sógora Becze Antal
alispánnak. Madár Mihály rávette Becze Antalt,
hogy tiltakozzanak az iskola 30 holdas gyakorlati
terepének kisajátítása ellen . Felmentek Budapestre
és az illetékes miniszternél panaszt emeltek. Erre
a miniszter táviratban felhívta a vasúti vonal épí-
77
tésével megbízott főmérnököt, akinek meghagyta,
hogy a kitérő állomást helyezze másfelé, mert egy
iskolát nem lehet tönkretenni. Erre a főmérnök a
kitérő állomást [a Gyimes felé vezető csomópon-
tot] kilenc kilométerrel feljebb, Csicsó és Madéfal-
va közötti mezőre tette".
A szeredaiak véleménye megegyezett dr. Gál
József lehangoló megállapításával, amely szerint:
,, ... a váratlan személyi beavatkozás Csíkszeredát
80 évre visszavetette, ugyanakkor Szépvizet, a leg-
iparosabb községet tönkretette, mert vasutat nem
kapott, pedig 380 iparengedéllyel bíró iparos dolgo-
zott a faluban, és járási székhely volt. Az iparosok
szétszéledtek, ma [1970] csak kevés van a község-
ben. A járási székhelyet pedig behozták Csíkszere-
dába.
Madéfalva és Csicsó a köztük fekvő nagy vasúti
gócponttal összeépiiltek, és ma a vidék egyik legna-
gyobb községe lett, itt a város mellett. Ezt eredmé-
nyezte a rövidlátás. A Földműves Iskolának tizenhét
év múlva úgyis el kellett költöznie a Hargita hegy
alá, mert a kórház, a leányiskola és a megyeháza
közelében nem maradhatott az öt nagy istállójával
és hatalmas trágyadombjával a város központjában.
[ ... ] Késó'bb a Földműves Iskola 30 holdas gyakor-
lati teriUetét parcellázták. Tisztviselő-telepet akar-
tak létrehozni. Olcsón ki is osztották a tisztviselők
között, akik jó áron a telekspekulánsoknak eladták.
A vevők pedig kicsi [... ] kertes házakat, gazdasági
épületeket építettek rá, minden rendszer nélkiU."
78
A Csík megyén áthaladó két vasútvonal meg-
építése nagy anyagi ráfordítást, hatalmas emberi
erő mozgósítását, szervezést tett szükségessé. A
megyében az érdekelt vállalkozók nem tétlenked-
tek, már 1894. december 29-én gyűlést hívtak össze
a Vármegyeházára. Az érdeklődés a találkozóval
kapcsolatban igen nagy volt, több mint háromszá-
zan jelentek meg a kijelölt helyszínen abban a re-
ményben, hogy kisebb-nagyobb tőkéjüket majd
kamatoztatni fogják a vasútépítés során. Az egy-
begyűltek megalakították a Csíki Vasútépítkezési
és Élelmezési Részvénytársaságot. A szervezke-
dők elsődleges feladata az építkezésben részt vevő
munkások ellátása, a munkafeltételek biztosítása
volt. Ugyanakkor, ott helyben egy működési alap-
szabályzatot fogadtak el, és a munkálatok megkez-
désekor a társaság több mint ötvenezer forintnyi
összeggel rendelkezett.
A Csíki Lapok 1895. január 9-i számában köz-
zétette a vállalkozók közleményét, mely tudatta,
hogy: 11A Csíki Vasútépítkezési Társaság ezennel
felhívja a csíki lakosok figyelmét, hogy mindenem-
ber, akinek a vasútépítésnél használható anyaga,
kiUönösen fája, porondja [homokja], mesze, köve,
téglája, fuvara van, az akár írásban, akár szóban ter-
jessze a társaság elé." Továbbá azt is tudatták, hogy
az ügyben Száva Lukács úr minden héten, szerdán
és szombaton a társaság városháza közeli - Molnár
József ügyvéd emeleti lakásának - helyiségében de.
9- 12 óráig fogadja az érdeklődőket.
AZ ÉPÍTKEZÉS
A két vasútvonal közül előbb a gyimesi szoroson
átvezető vonal tervét készítették el, és az építkezést
- 44 km hosszúságban - 1895 tavaszán meg is kezd-
ték. A helyi lap arról is értesült, hogy: ,, ... e vonal a
modern technika egyik legkorszerűbb alkotása lesz,
egyszersmind a legdrágább vasútja Magyarország-
nak, kilométerenként 300000 forintba kerül. Az épí-
tési munkálatok köziU legelőbb [ ... ] a Tatros folyó
vízválasztóját áttörő nagyszerű alagút fúrását fog-
ják megkezdeni. [... ] Az építkezést roppant nehéz-
zé teszi az a körülmény, hogy az összes anyagokat,
gépeket és eszközöket a szászrégeni vasútállomás-
tól szekérrel kell Csík-Rákosig fuvarozni, ami napo-
kat vesz igénybe és felette nagymértékben növeli a
költségeket, ugyanakkor a vonal egyben elsőrendű
látványosság lesz" - írta a jól tájékozott újságíró a
Csíki Lapok 1895. február 27-i számában.
A gyimesi szárnyvonal építésével kapcsolatos
ismereteinket dr. Gál József a már idézett emlék-
iratában új, értékes adatokkal egészítette ki: ,,a
vasút építése előtt minden forgalmat, tehát a sze-
mély- és áruforgalmat is a Hargitán át, lóvonta-
tással, tengelyen bonyolították le. A gyimesi vasút
építéséhez szükséges [sínek, talpfák, fém hídré-
szek] egy igen jelentős részét ezen az úton lovas
szekerek szállították a helyszínre. Csík és Udvar-
hely megyék fuvarállománya nem volt elég a szál-
- - -= ....----
lítás lebonyolítására, ezért Stajerországból [Auszt-
ria] hoztak több száz osztrák fuvarost nagy hideg-
vérű lovakkal, melyek kétszer annyi terhet bírtak
egyszerre, mint az idevalók. A stájeriek szakállas,
tajtékpipás férfiak voltak. Bakancs és kamásni volt
a lábukon, zöld hajtókás szürke ruhát és vadász-
kalapot viseltek".
Csíkszeredai krónikásunk arról is beszámolt,
hogy: ,, ... 1896-ban az ezredéves kiállításra kocsival
mentünk Udvarhelyre, mint a legközelebbi vasút-
állomásra. A Hargitán át óriási volt a kocsi-szekér
forgalom. Csak itt Csíkszeredában több mint hat-
van bérkocsit foglalkoztattak [ ... ] minden tehető­
sebb ember fogatot tartott, még ha a szénát, zabot a
lovaknak úgy kellett vegye . ..".
A visszaemlékezésből könnyebben megértjük a
két vonal egy időben történő építésének szükséges-
ségét, hiszen a gyimesi vonalhoz az építési anyagok
szállítása nem vasúton, hanem szekéren történt.
1895. október 18-án Épül a vasút címmel az építke-
zés pillanatnyi állásáról ismét a Csíki Lapok tudó-
sít: ,,Nemcsak a szereda- gyimesi vonalszakaszon
indult meg az építkezés, melyen a csicsó-szeredai
rész kivételével a kisajátítások is befejeztettek, ha-
nem a sepsiszentgyörgy-csíkszeredai vonalrészen
is az építkezés kezdetét vette, úgy Háromszék, mint
Csík megye területén.
Az alcsíki községekben már hemzsegnek az ide-
gen munkások, Szentsimon, Csatószeg községek
területén a földmunkák folyamatba tétettek. [ ... ]
_ :- ... - ..
..
"•-- ·-.7
79
 ♦

Egyúttal jelezni kívánják, hogy a kereskedelmi kor-
mány [... ] véglegesen elhatározta az alcsíki vonal-
nak az Olt mentén való kiépítését, s így a havasalji
községek azon kívánsága, hogy Szentmárton köz-
séget érintse, nem fog teljesülni."
A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda közötti 63 km
hosszú fővonal építését 1895 májusában kezdték
meg, így elérhető közelségbe került a csíkiak régi
álma, amit akkor reméltek és hirdettek: ,,megyénk a
világforgalommal jön kapcsolatba."
ram szerint pedig f. hó 15-én megyénk első állomá-
sára fog berobogni ... "
Az időjárás kedvezett a pályamunkásoknak,
a vonal hosszában mindenütt megfeszített mun-
ka folyt. A jó munkaszervezésnek köszönhetően a
nagy vállalkozás a szoros és az Olt folyó által alko-
tott nehéz terep ellenére is rendben haladt. Az épí-
építése sok-sok akadály mellett, a mérnöki tudo-
mány minden vívmányának felhasználásával halad-
hatott ily gyorsan.[ ... ] E vonal mentén épült kilenc
állomás, éspedig: Sepsiszentgyörgy, Bodok, Mál-
násfürdő, Bükszád, Tusnádfürdő, Tusnád, Szent-

A vasútvonal a sepsiszentgyörgyi állomásról

indult ki, és északi irányban az Olt folyó völgyén
haladt, mégpedig váltakozva hol a folyó jobb, hol
pedig a bal oldalán. A vonal átadása előtt kibőví­
tették a sepsiszentgyörgyi állomást. A fővonalhoz
történő csatlakozás megkönnyítése céljából egy 543
méter hosszú új összekötő vágányt is építettek. Az
épülő pálya kezdeti szakasza a háromszéki síksá-
got szelte át. Málnásfürdő után a már egyre szűkülő
völgyben, folyamatosan emelkedő szakaszon épült,
és Tusnád állomásnál, a szoroson átlépve elérte
az alcsíki fennsíkot. Az éveken keresztül várt ese-
ményről a Csíki Lapok 1896. augusztus 12-i száma
örömmel állapitja meg, hogy: ,, ... folyó hó 5-én az
első vonat átlépte megyénk határát, az építési prog-
tésről készült korabeli fotográfiák segítségével valós
képet alkothatunk erről a nem kis teljesítményről,
hiszen a töltések emelése, a talpfák elhelyezése és a
rájuk fektetett 12-14 méter hosszú sínpár rögzítése
meglehetősen gyors ütemben folyt. Az épülő pálya
hosszában kisebb méretű mozdonyok szállították a
szűkséges anyagot az építéshez. A budapesti Köz-
lekedési Múzeum jóvoltából közreadhatjuk itt a
székely vasút építése során emelt állomásépületek
egy részét is. A fényképek a pálya átadását követő
napokban készültek.
A nyári hónapokban elért építési sikerekről is
pontosan tájékoztatta olvasóit a Csíki Lapok 1896.
augusztus 12-i száma: ,, ... Tíz havi nehéz, komoly
munka után jutott ily állapotba a vonal, amelynek
sirnon, Szentkirály és Csíkszereda - ezen kívül még
négy megállóhely létesült. A vonal hatszor szeli át
az Olt folyót 30-36 m hosszú vasszerkezetű hidak-
kal. Ezenkívül épült még 180 db, 1-2-10 m nyílású
áteresztő híd, melyek közt 22 db vasszerkezettel
van ellátva. Több helyen az Olt folyó teljes áthelye-
zésével volt csak lehetséges a szűk völgyön áthalad-
ni, egyes helyeken a vállalat nagy gőzkotró gépeket
alkalmazott a meder kiképzésére.
Tavasz óta, amikor a tulajdonképpeni munkaidő
beállott, átlag naponta 5000 munkás volt foglalkoz-
tatva, mely létszám tetemes százalékát Háromszék
és Csík vármegyék lakossága szolgálta. Csak a szak-
képzettséget megkívánó munkáknál, mint sziklavá-
gások, a robbanószerekkel való bánás esetében kel-
lett idegen, többnyire olasz és horvát munkásokat
importálni".
A korabeli sajtótudósításokból azt is megtudjuk,
hogy: ,, ... az ideiglenes sebesség óránként csak 20
km-re engedélyezett", és így az épülő pálya első
nagyobb szakaszán a vonat Sepsiszentgyörgy állo-
mástól Bükszád állomásig megállás nélkül 90 perc
alatt futotta meg az utat.
E gykor a vasúti pályák építésekor, majd azok
üzembe helyezése után, meghatározott céllal, kéz-
zel vagy lábbal hajtott nyitott vasúti járműveket,
úgynevezett hajtányokat is forgalomba állítottak. A
vasutak nyílt vonalának megvizsgálásakor az építő
és a pályafenntartó közegek három- vagy négykere-
kű hajtányokat használtak. Még a betegeket látoga-
tó pályaorvosok is hajtányokon utazták be szolgá-
lati vonalszakaszukat. Ezt tette egykor dr. Kolonics
Dénes somlyói orvos is a gyimesi vonalon. A haj-
tány a képen is látható em.eltyűnek előre és hátra
tolásával halad. A nagyobb méretű hajtányokon az
utasok részére az alkalmatosság elején vagy hátsó
részén háttámasszal ellátott ülések is vannak. Az
egyszerű emberi erőre alkalmazott közlekedési
szerkezetnek a sebessége a pálya emelkedési viszo-
nyaitól függ. Vízszintes vonalon a hajtányok 15-20
km sebességgel is haladtak.
A vasútvonalnak Csíkszeredáig történő kiépí-
tése 1896 őszén a befejezéshez közeledett. Október
7-én Csíkszereda és Zsögöd között az utolsó sínpár
is a helyére került, tehát az első gőzmozdony begör-
dülhetett a pályaudvarra. A Csíki Lapok ezúttal is
részletesen tudósított az évszázad nagy eseményé-
ről. A helybéliek a siker rangjához méltóan fogadták
a vasparipa megérkezését. Székely szokáshoz mél-
tóan a csíkiak a vasút Szeredáig történő terjeszke-
dését kétszer ünnepelték meg. Először köszöntötték
az első tehervonat méltóságos bevonulását, amely-
ről a helyi újság október 14-i számában így ír: ,,A
sepsiszentgyörgy-csíkszeredai vonalon közlekedő,
még vasparipát nem látott emberek 1896. október
8-án délelőtt 10-11 óra között az állomáson gyüle-
keztek. A hír azonnal szétfutván, csütörtökön de. 10
órakor úgy Csíkszeredából, mint a közeli vidékről

80 81
 sérete kocsira ültek s az élül<ön haladó városi lovas
Magyar királyi államvasutak menetrendje. bandériummal a polgári leányiskola szépen feldí-

-
Ervényes a s.•szentgyörgy- csikszeredai vonalrész megnyit&Si napjá.Wl .
j VegYeil vonQ.tok
7812 7814
1 . II. 4!11 III. omály
j_ 1 1 .. „A"" 1(1 k
Vegyes vonatok.
7el.1
r„ n.
-r 781.3
é8 111. uuu1
- szített épületéhez hajtottak, melynek lépcsőzetén
kétoldalt a leányiskola növendékei képeztek sorfa-
lat. A főispáni köszöntő után, a vendégek tiszteleté-
re rendezett ebéden 140-en vettek részt.[. .. ] Ezután
9~ ind. Bud11pe111t k. p. u. érk. 1
t1~f~ a miniszter és kísérete [ ...] gyalog visszatért az ál-
2!!
6"
SN
. Nagyv'-rad
Kolo-ttvár
TöY'i~.
6ll
8J!: lomásra, honnan délután hat órakor a díszes vonat
b!!
t,!
3~
?!' . 8nu1ó
Ke,<li• VI.JÍ..Cb·, 1; . 8"
8"
7!!
6~ visszaindult Sepsiszentgyörgyre."
1•
7• ,,..
Óll ind Sepsi-Szentgyörgy
Kllrtniip11;tak-Gidófal-,a
úk. 6~
t;U
..
,m
3"

·~ ..
7' ' 6~ Septi-J3odok 6!:!
soo 6J!: Mi.\1n~• óff 3"

..
s•
s~
9"
9•
6~
7!!
1~
B~
5!!
M€tlo6-,fOrd6
llil..kn•d·Bi\lványo""
'l'uam\d-lllrd6
'I'nané.d
Verebe11
'
...
·~
·~
4'!!.
3"
••
~n

l~
A MADÉFALVA-CSÍKGYIMES
VASÚTVONAL ÉPÍTÉSE
10" 8~ 87.ent•Simon 3f l"
10• S!! Csik S,c,nimrt 3~. n. t1rh1h. S!! l"'
1,u

i~~::;.~·.
- ~ ··· . ...
a lakosság apraja-nagyja sietett a vasútállomásra
megbámulni az első vonatot.[ ... ]
A kíváncsi tömeg türelmetlenül várta a mozdony
megérkezését, azonban [ ...] nem remélt közleke-
dési akadály me1ülvén fel, a program kudarcot
vallott, s csak délután fél két órakor érkezett be a
nemzeti zászlókkal és koszorúkkal feldíszített lo-
komotív mintegy tíz kavicsszállitó kocsival az állo-
másra, amikor már a váró közönség jó nagy része, a
gyomrok türelmetlensége miatt ebédre távozott el.
[ ... ] A késői érkezés miatt harmadára leolvadt kö-
zönség viharos éljenzéssel fogadta a Rákóczi-indu-
ló hangjai mellett a szerelvényt. [ ... ] Csedő István
polgármester a város és a megye közönsége nevé-
ben köszönetet mondott az építkezőknek, majd az
érkezetteket a Hutter-féle vendéglőben rendezett
közebédre hívta meg, amelyen 45-ön vettek részt."
A másodszori ünneplésre már csak a köve tkező
esztendő tavaszán, a pálya hivatalos átadásakor ke-
rült sor. Az esemény rangjához méltóan a kereske-
delmi miniszter, Dániel Ernő és kísérete feldíszített
vonattal érkezett a városba. A hivatalos vendégeket
egy „70 főből álló deputáció Csík vármegye fő- és
alispánjának a vezetésével már a megyehatáron,
Tusnádon várta az érkezőket".
a pályaudvar alsó végén állott sorfalat s hatalmas
éljenzéssel fogadta az érkezőket. [ ... ] Az üdvözlő
beszédek után 12 óra 25 perckor indult ki a több ko-
csival me_gtoldott vonat, hogy folytassa útját a vég-
cél felé. Utközben a tusnádi, verebesi, szentsimoni
és szentkirályi állomásokon, melyeknél a vonat
megállott, ünnepi ruhába öltözött nyüzsgő, nagy
közönség várakozott az érkezőkre. "
Természetesen a vasútépítés elsődlegesen bizo-
nyos gazdasági érdekek érvényesülését biztosítot-
ta. A fakereskedők az állomások melletti telepeiket
hatalmas mennyiségű faanyaggal rakták meg, ren-
geteg fűrészáru és fenyőrönk várta itt az elszállí-
tását. Ehhez kapcsolódik a szentsimoni állomáson
elhangzott beszélge tés. Itt ,, ...a főispán bemutatta
-
101J 8l! Cii.i k•S~n1kirdly Sll
10" 9~ Z~ögtkt IUrd6 . 8!: u•
1 10" 9!! ér)( , Csik-Szereda ind. 2~ 12it\
1 A Gyimesek irányába vezető szárnyvonal kiága-
MEGJEGYZÉSEK. zásának helyéről már beszámoltunk. Ennek a vonal-
Az 6ll01DMOk 11&vc i mellett b"lról AU6 id~ad,i.tok ftllillr61 lefelé,
pt!dig Alulr61 ftllfelé olvru~andólr.
a jobbról állók nak a madéfalvi állomástól az egykori gyimesi or-
Az t4jje1i idfi, eHti tS~ 6r~tól 1·cggcH 5~ perO"Eig, n peroi.ekel jeliB li-"EAmjegyek-
nek 11láhudd.v.11I ••n ki Ulntat vo.
szághatár széléig 44 km a távolsága. A leendő pálya
bejárása után, a terepviszonyok ismeretében a szak-
a miniszternek Székely Ignácot, a Csík megyei Er-
dőipari Rt. igazgatóját, kitől a miniszter arról tu-
dakolózott: hogy van-e már nagy mennyiségű fa-
anyag az állomáson szállításra előkészítve? Székely
Ignác szerint: »a szentsimoni állomáson 500 vagon
faanyag vár szállításra, a csobányosi fűrészeknél
ugyancsak 500 vagon rönk várja szállítását. Az erdő­
ipari igazgató továbbá elmondja, hogy szeretné, ha
a csatlakozás Gyimestől-Oknáig elkészülne, hogy
ezen a vonalon az anyagot Galacra lehetne szállí-
tani - onnan tengeren Keletre és Franciaországba,
Olaszországba lehetne vinni. Gyimesen át a távol-
ság Galacra 100 km. A miniszter azon megnyugtató
választ adta, hogy a román csatlakozás a Gyimese-
ken át jövő év végéig román részen is készen lesz.«
Aztán kezet nyújtva az igazgatónak, beszállt a ku- mabeliek tu dták, hogy az ország; egyik legdrágább
péba." vasútvonala épül meg itt. A MAV Igazgatósága e
Lassan az államkincstár költségén megépített p á- vasúti pálya megépítésére Csíkszereda központtal
lya utolsó, enyhén emelkedő szakaszátis megfutotta építő felügyelőséget szervezett. Ez a felügyelőség
a feldíszített vonat és közeledett a csíkszeredai állo- irányította és ellenőrizte az elvégzett munkálato-
máshoz, ahol a vonal elérte a 658 méter tengerszint kat. A gyimesi mellékvonalon a munkálatok rögtön
feletti magasságot. (A vasútépítés iránt érdeklődők­
nek még megemlítjük, hogy Sepsiszentgyörgytől
Csíkszeredáig és innen Madéfalváig összesen 227
híd és áteresz épült 550 méternyi nyílással.)
A hivatalos vonalmegnyitás záró eseményeiről
továbbra is a helyi lapot idézz ük: M ár kettőre járt 11

A Csíki Lapok 1897. április 7-i számában Meg- az óra délután, mikor a csíkszeredai állomásra a
nyitási ünnepély címmel rögzíti a nap eseményeit: nemzeti zászlókkal díszített vonat mozsárlövések
,,Csaknem kétórai várakozás után a kétoldali er- között berobogott a több száz főre rúgó helybéli és
dőkoszorúzta hegyek oldalairól visszaverődő dü- vidéki lakosság sűrű éljenzése és örömrivalgása kö-
börgés és egy éles fütty jelezte a Sepsi-Szentgyörgy- zött, hol a díszes közönség a kocsikból kiszállván,
ről kiindult vonat érkezését, mely 11 óra 20 perckor Élthes Jakab polgármester lépett a miniszter elé s
érkezett be a [tusnádfürdői] pályaudvarra dinamit fogadta rövid beszéddel az érkezőket.
lövegek hatalmas durrogásai között. A küldöttség Ennek megtörténte után a magas vendég és kí-

82 83
 ♦

az előkészületek után, már 1894-ben elkezdődtek.
A vasút építését nehezítette a hegyes-völgyes terep,
amelynek számos szakaszán kellett nagy mennyi-
ségű földet és sziklát eltávolitani, számtalan völgy-
hidat és átereszt emelni, és még egy hosszú alagút
fúrását sem kerülhették el az építők Ez az alagút a
felcsíki medencéből, a vízválasztón keresztül juttat-
ja át a vonatokat a gyimesi oldalra.
A Csíki Lapok 1894. október 4-i száma hírül adta,
hogy: ,,A m. kir. államvasutak Madéfalva- gyimesi
vasútvonal nyornjelzési kirendeltségének szépvízi
mérnöki kara és az ezen a vonalon építés alá vett
alagút altárnájának vállalkozói az altárna első kere-
tének elhelyezése alkalmából ünnepélyt rendeznek
a következő sorrenddel:
1. Az első keret elhelyezése és utána villásreggeli.
2. Átrándulás az alagút feletti hegyen, annak Rá-
kos-völgyi oldalára és ott lacikonyha lesz."
A mozgósító felhívás, az evés-ivás lehetőségének
beharangozása bizonyossá tette, hogy a szakgárda
mellett az érdeklődők népes tábora is jelen lesz az
eseményen.
Vasúti ünnepély címmel október 10-én a helyi lap
így tudósított a történtekről: 11a vasútvonal nyom-
lóját, amely az újság 1896. június 10-i számában je-
lent meg: 11 A csík-somlyói rom. kath. főgimnázium
derék tanári kara [ ... Ja vasárnapi nap felhasználásá-
val, a Csíkszentmihály-Ajnád vasútépítési vonalon
látható műtárgyak megszemlélésével kapcsolatos,
másfél napra terjedő tanulmányi kirándulást enge-
délyezett[ ... ]. 1896. június hó 6-án a főgimnázium
IV-VII. osztályainak 93 önkéntes tanulója vállalko-
A kirándulókat a vasútépítő mérnökök fogadták
Ajnád és Lóvész községek határán az építés alatt álló
vonalszakaszon. A szakemberek magyarázatát a ta-
nulók éljenzéssel hálálták meg. Rövid pihenő után a
kirándulók a másfél órányi távolságra fekvő ajnádi
alagúthoz indultak kalauzoló mérnökök irányításá-
val. Az alagúthoz érkezve Kain A mérnök magya-
rázatát hallgatták meg, majd ~ alagút akadálytalan
megtekintését is biztosították. Utközben a mérnök úr
világításról is gondoskodott, s az alagútban helyen-
ként rövid magyarázatokat is tartott." Krónikásunk a
diákok helyszíni tapasztalatairól a továbbiakban így
írt: ,,Az 1200 méter hosszúságú alagutat a kiránduló
társaság 25 perc alatt járta be, melynek építési szerke-
zete, nagysága, boltozata, hajlása [... ] a készen levő
résznek szépségei a nézők figyelmét folytonosan le-
kötve tartották. A fiatalok az alagútban »hazafias da-
lokra gyújtottak«, dallamaikat egy olasz származású
szakember is csodálattal hallgatta."
A látogatás után a társaság az „alagúthoz közel
fekvő Rajz Antal-féle vendéglőbe tért", ahol a vasúti
vállalat gondoskodott a diákok ebédjéről. A tartal-
mas, látványos, élményekben gazdag kirándulásért
a vendégfogadóknak a tanárok és diákok hálájukat
fejezték ki. A tanulók a mérnöki kartól elbúcsúzva
,
ba, a Szépvíz-patak völgyében vezet. Innen folya-
matosan kapaszkodik a Pogány-havas oldalán, és
1012 m magasságban éri el a vízválasztót, majd az
alagúton áthaladva egy darabig délkeleti irányba a
Görbe-patak folyását követi. Innen szinte derékszö-
get alkotva, Gyimesfelsőloktól kezdve a Tatros fo-
lyó völgyében, keleti irányba lejtve halad az akkori
román határig. Ezen a ponton a pálya tengerszint
feletti magassága 688 méter.
A pálya teljes szakaszán foglalkoztatott munka-
erő ellátása itt is szakszerű szervezést igényelt. Az
épülő vonal közelében a leleményes vállalkozók
,,szállodát és vendéglőt" létesítettek, és biztos jöve-
delem reményében nyitották meg azokat. Így járt el
Winkler Miklós vendéglős, aki ajánlatát a Csíki La-
pok 1895. július 24-i számában reklám formájában
is közzétette. ,, .. . ízléses [ízletes] magyar konyhát,
erdélyi és külföldi borokat [... ] jó minőségű sörö-
ket" ajánlott a hozzá betérőknek, nem feledkezve
meg a fogatosokról sem, akiknek 1130 pár ló részére
istálló-helyiséggel" szolgált.
)roooooooooooooooooooo880001ooooocooooooooooooooo8c
•o
~ "t f' 0

A cmln vaa11t-ep1tke11s
! - !I

jelzési kirendeltségének mérnöki kara [ ... ] az al-
tárna első keretének elhelyezése alkalmából f. hó
6-án szép ünnepélyt rendezett. Délelőtt 10 órakor
kezdődött az alagút gyimesi oldalán lévő nyílásnál
az ünnepély, melyre a meghívott vendégek közül
Becze Antal alispán, Böjthy Endre árvaszéki elnök
és más előkelőségek jelentek meg.[ ... ] Az első keret
ünnepélyes elhelyezése után rövid villás reggelit
költött el az egybegyűlt közönség, s aztán a gyimesi
oldalról a hegyen át, a leendő alagút felett átrándult
a rákosi oldalra, hol érkezéskor tarackok durrogása
fogadta az átrándulókat."
A már elhelyezett keret alatt Kovácsovics és
Keller főmérnök üdvözölte az egybegyűlteket, és a
nagy közgazdasági jelentőségű munkálatokat meg-
kezdettnek n yilvánította. Végül Becze Antal alispán
a közigazgatás nevében mondta el jókívánságait,
Murányi főesperes pedig az egyház nevében kért
zott az épülő alagúthoz vezető gyalogtúrára.
Szombaton délután 3 órakor a főiskola udvaráról,
katonai rendbe sorakozva, Csathó János természet-
rajzi tanár főrendező, Glósz Miksa, Szász Károly,
Sípos Sándor és Hajdú Hugó tanárok vezetése mel-
lett, [... ] élen Bándi Vazul igazgatóval, hazafias da-
lok éneklése közben Csík-Pálfalva irányában meg-
indultak. A Csík-pálfalvi keresztnél Bándi Vazul ig. .
elbúcsúzott a túrára vállalkozó diákoktól és tanár-
társaitól, arra biztatta tanítványait, hogy »az intézet
eddigi jó hírnevét megőrizzék« és lelkükre kötötte,
hogy tanáraiknak engedelmeskedni kötelesek.
A kiránduló társaság Csík-Pálfalva, Csík-Delne
és Csík-Szent-Miklós községek érintésével Csík-
Szépvíz község irányába haladt, mely első meg-
állóhelynek volt kijelölve. Nagy meglepetésükre
Csík-Szépvíz elöljárósága dr. Zakariás István kör-
orvossal az élen a kirándulókat zeneszóval és ün-
s
i1
délután fél három órakor „rendes lépésben" hazafe- iránt érdekl6tlcS ktlzörtH~gnek etennel V(Ul :tx.ere11cíl1'in1 b, t.11tlo111~1\ra hmmi, 8
lé indultak. Csíkszépvízen a diákokat dr. Zakariás
István körorvos fogadta, akinek szívélyes meghívá-
hogy Szent-MihMy-Ajnádon <ek;niet„ Györ Jfy lgné.cz ur házá ban
foly ó hó l-én első rendű §8
sára Teutschné úrnő vendéglőj ébe vonultak be, hol
o Szállodát és Vendéglöt 8c
nyitottam. Ve:icet.ek izlh:1e1:1 magyar konyh{\t, ErdiUyl i'>a lcUlföldi borok, V R- 8
a kiránduló társaság egy kitűnően készített tokány- R
l11mint f6 minóaPgU sörök ugy nagyban, mint kitlilÍnyben ru\lam kapfiatók .
&ry117,e1·11mi1)d báto•kodom a. t.. vállitlkozó 11r:\k beGte! figyelm~be
8g
uzsonnával vendégeltetett meg". Szép, tartalmas, Ö aib lnni, hogy Qdvnromon 30 pár ló r'Ól!%.él'(t. tstálló ~hclyiséggel, ugy
8 11wk.uak elM.tft.d,ra az:Uli:e~gea taka.rmlinynyal Allnnd6an re.ndel►-e~em. 8
ismeretszerző látogatás volt, állapítja meg befejezé- 5! Becset p4rt1ogA&ukat kirve m.a:raclok ill~ tiu,tetettel O
sül a tudósító. 15 2-a WINKLER MIKLÓS, "ndégl6s. .§
fooooooooooooooooooooaoogsaooo:ooooaooooooooooooao3go
Munka pedig volt bőven, hisz az országhatárhoz
vezető szárnyvonalon 140 híd és áteresz épült, a
nyíláshosszak összessége pedig elérte az 1510 mé-
tert. A gyimesi vasút öt nagyobb völgyhídjának
helyéről és méreteiről az itt látható térképet Erőss
Vilmos csíkszeredai műszaki rajzoló készítette.
A gyimesi vasút nagy völgyhídjai

áldást a nehéz munkához. nepi szónoklatokkal fogadták, és a község főutcáin

Ez volt a kezdet. Az 1223 méter hosszú lóvészi
alagutat angol építési módszer szerint alakították
ki a csillámból, földpátból, kvarcból álló, gnájsznak
nevezett talajrétegben. Az egyenes vonalban, de
enyhe emelkedőben haladó alagút belső ívét teljes
egészében kifalazták. A burkolat vastagsága 0,47
és 0,80 méter között váltakozott. Az alagút építését
Szereda lakossága is érdeklődéssel követte. Nem-
csak a sajtó közlései alapján tájékozódtak a munká-
latokról, hanem a helyszínt is sokan felkeresték. Az
át lelkes népcsoportok tüntető éljenzése közben a
háromszéki szesztermelők alkalmi egyesületének CSIKSZEREDA
oi.Jtom"5
•M•Gi 116ti.ly
1897
épülete elé vezették, hol [ ... ] az összes kirándulókat
kitűnő sörrel vendégelték meg.
Innen a menet délután 7 órakor Csík-Szt. Mihály Ez után a kitérő után, amely reményeink sze-
községbe indult, hol az útiterv szerint az éji szál- rint híven visszaadott valamit a kor hangulatából
lás volt megtartandó. Csíkszentmihály községben és szokásaiból, térjünk vissza a madéfalva- gyimesi
a népes somlyói diákok Jakab Lajos főesperes-plé­ vonal építésének történetéhez, és vegyük számba
bános vendégszeretetét élvezték, majd reggel 5 óra- annak főbb mozzanatait. A terepviszonyok isme- Q) Karakó 264,8 m 64,44 m magas
kor, mise után: 11a menet rendben sorakozva a főes­ retében könnyen megállapítható, hogy ez a hegyi 0 Ladók 112.4 m

érdeklődők között voltak a Csíksomlyói Gimnázi- peres úr udvaráról egy hazafias dal éneklése mel- szakasz sokkal változatosabb, ezért építése nehe- G) Utusalj 102.sm

um diákjai is. Érdemesnek tartjuk közreadni a Csíki lett Csík-Szent-Mihályról Ajnád község irányába zebb, mint a fővonalé. A pálya kezdeti szakasza 0 Bánya 123,7 m

Lapoknak a diákok gyalogtúrájáról szóló beszámo- indult. s Tatros 154.0m

Madéfalvától Csíkszentmihályig északkeleti irány-
84 85

A völgyhidak közül ki kell emelnünk a karakói
viaduktot mint a leghosszabbat és a legszebbet. Az
eredeti híd három átívelő nyílással épült. Középső
nyílása fölé egy 102,22 m támközű, a két szélső nyí-
lás fölé pedig egy-egy 51,36 m támközű, szegecselt
vasszerkezetet szereltek. A viadukthoz a Csíksze-
reda felőli oldalon 3x8 méter nyílású, a Gyimes fe-
lőli oldalon pedig egy 2x8 méter nyílású félköríves
kőboltozat csatlakozott. A falazati munkákat 1896
áprilisában kezdték el és ugyanezen esztendő októ-
berében fejezték be. A vasszerkezetek illesztése és
szerelése 1896 decemberében készült el. A karakói
híd próbaterhelése 1897. szeptember l-jén történt
meg. A terhelés szerelvényét három mozdonyból,
tíz kaviccsal megrakott kocsiból és egy szalonko-
csiból állították össze, eredményét a szakmabeliek
kitűnőnek minősítették.
A völgyhidak közül érdemes még részleteseb-
ben szólni a Ladók nevű viaduktról is. Fényképét
nézve látványban nem sokkal marad el a karakói
építmény mögött. Ez a gyimesi vonalon, Lóvész kö-
zelében épült, 7x12 m nyílású, terméskő boltozatú
híd Erdélynek egy másik szép kivitelezésű mérnöki
műalkotása. A Ladók-völgyhídnak nevezett mű­
tárgy legnagyobb pillérjének magassága 22,6 m. Saj-
nos ez a hét boltívű kőhíd sem maradt meg eredeti
állapotában, a háborúban elpusztult, utána pedig,
csakúgy, mint más hidakat, ezt is újjáépítették.
A gyimesi vonal 1897 októberéig elkészült, így
86
♦
s mindjárt az első vonat egy egész csapat csángót
KARAKÓ! HID hozott Csík-Szentmihályra, akik élvezni akarták a
vasúton való menetelt, s az útért nem sajnálták a 40
krajcár szállítási díjat, mert még sohasem láttak he-
gyeik között olyan masinát, mely lovak nélkül visz
egy sereg vasúti kocsit. A szentmihályi állomáson
kiszálltak mindannyian a vonatról, s nehogy a visz-
szamenetelnél is 40 krajcárt fizessenek, ősi módon,
gyalog tették meg hazafelé az utat." Tudósítónk a
továbbiakban értékelte is a történteket, megálla-
pítván, hogy: 11 ••• a csángó, ha nem is zárkózik el a
korszellemmel való haladástól s reggel vasúton jön
le a völgybe, de másrészt spórol is, és a visszame-
netelnél inkább saját lábain jár, mmtsem egy nap
másodszor is kiadjon 40 krajcárt."
E vasútvonal legnagyobb állomása Gyimesbükk-
a csíksomlyói diákokat tájékoztatta a vállalkozás nél épült meg, a határszél közelében. Itt, a kissé
fontosságáról és igyekezett beavatni őket a szakma kiszélesedő völgyben, hatalmas épület uralja a tá-
titkaiba. jat. A számtalan sínpár, a vágányok sokasága jelzi
A gyimesi szárnyvonalon öt állomást és egy meg- az állom ás fontosságát. Egykor a személy- és teher-
állóhelyet létesítettek a kivitelezők. Ezek: Csík- vonatok fogadásának és a Moldvába igyekvő sze-
szentmihály, Lóvész, Felsőlok, Gyimesközéplok és relvényeknek az indító helye volt ez a nagyméretű
Gyimesbükk állomások, valamint a középloki meg- pályaudvar. A „Csíkgyimes tájképe" címmel kilenc
állóhely. Valósággá vált egy várakozás: a vasparipa évtizeddel ezelőtt készült képeslap híven rögzítette
szolgáltatásait ezután ennek az elzárt vidéknek a az akkori állapotokat.
lakói is igénybe vehették.
&hlme~ - Gyimes 17ioduot - Áthld•l6s A gyimesi csángók első vonatozásáról a Csíki La- A hatalmas állomásépület elvesztette valamiko-
pok 1897. október 20-i száma tudósította olvasóit: ri szerepét, ma jó része kihasználatlan. Az egyko-
,,Hétfőn, október 18-án adatott át a forgalomnak, ri „mozdonyfordító" is a múlté. Közigazgatásilag
Csikgyimes tájképe.
Csíkszeredából Madéfalváig és onnan kitérve egész
Gyimesig lehetett immár vonatozni. A „műtanrend­
őri" bejárást október 17-én ejtették meg, és másnap,
18-án már üzembe is helyezték, a határig terjedő 1,5
kilométernyi rész kivételével. Ez a rövidke szakasz
is elkészült ugyan, de mivel a román terület felől a
csatlakozó rész még nem fejeződött be, így a közle-
kedés Románia felé csak 1899. április 26-án indult
meg.
A Budapesti Közlekedési Múzeum jóvoltából
közreadhatjuk itt a pályaépítő mérnököknek és
családjaiknak fotográfiáját. A fénykép bal oldalán
látjuk azt a Kain Albertet, aki az alagút építésénél
87

Gyimes határ!;zéli híd.
Adler Aliréd Fényképész, Brassó.
Gyimesbükk már Bákó megyéhez tartozik. A hosz-
szan elnyúló község keleti peremén található erő­
dítmény a történelmi Erdély és Moldva közötti ha-
tárátkelőhely őrzésére épült. A nép Rákóczi fejede-
lem nevéhez kapcsolja a vár építését, a valóságban
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása idején
épült, 1626-ban.
A Tatros folyó vizén átívelő, határszéli első vas-
híd keleti vége a hegy lábánál éri el az egykori or-
szághatárt. Felvételünk jobb oldalán a meredeken
emelkedő lépcső vonala, a hegytetőn pedig a vár-
rom maradványa látható. Az előtérben a Tatros
jobb partján álló zsindelytetős épületeket időköz­
ben lebontották, napjaink látogatóját már megvál-
tozott környezet fogadja, csak a táj szépsége maradt
változatlan. A lúd közelében megfigyelhető a haj-
dani indóház, amely rozzant állapotában már csak
a lebontását várhatja, ennek ellenére a Csík várme-
gyébe ellátogató turisták eljönnek ide.
A Moldva irányába alá.szaladó Tatros folyó fe-
lett átívelő vashidat, valamint a gyimesbükki ál-
lomásra igyekvő tehervonatot közelebbről látjuk.
A jól megépített alapokon nyugvó vasszerkezet, a
háttérben emelkedő hegy, a magaslatra felvezető
lépcsősor, tetején a romos várfalakkal, magára von-
ja az itt megforduló emberek figyelmét, érdeklődé­
sét. Együttes hatásuk igazi élmény a turistáknak,
utazóknak.
88
űd 11özlet Csik Oylmesböl
Határszéli lépcsö,
Udotfzlel G,,imesról IJas,,u h<d és 4 uirrom
A következő képpel a Rákóczi-várromtól le-
ereszkedve és a vágány talpfáin lépegetve tovább,
átléphetünk a képzeletbeli határvonalon, és ötven-
Gylme•
K épeslapjaink segítségével nyugati, északnyu-
gati, északi és keleti irányból kör~ejárhatjuk az egy-
kori erődítményt és környékét. Elünk a lehetőség­
gel, és először északról közelítjük meg az egykori
határ vonalát jelző, sziklába vágott lépcsős feljárót,
amelynek tetején még áll a kisméretű erődítmény,
a Rákóczi-vár. Napjainkban a lépcsők kopottabbak,
a „várfalak" pedig jóval kisebbek. A 20. század két
nagy világégése a látványt itt is módosította, a fala-
kat alkotó kövek jelentős része „elfogyott". Mind-
ezek ellenére érdemes felkapaszkodni a magaslatra,
megtekinteni Erdély és Moldova találkozási pont-
ján a szép gyimesi tájat.
hatvan lépés megtétele után keleti irányból nézhet-
jük azt a hatalmas sziklavágást, amely a sínpár el-
helyezése miatt vált szükségessé. Kelet felől vissza-
pillantva, most Moldova irányából tekintünk a vár-
romra. Az előtérben álló két épületből csak a hátsó,
a régi, rendeltetését vesztett indóház áll még ma
is. A képeslapra, a Gyimes helynév mellé, a képet
megrendelő leleményes kereskedő az állattartásból
és az erdőből is nehezen élő csángóknak megígéri:
,,Ön szép lesz, ha a Földes Margit.krémet és Margit-
szappant használja."
VÁLTOZÁSOK A VASÚTVONAL
MENTÉN A 20. SZÁZADBAN
A vasút megépült, de az állomásokat, megálló-
kat meg is kellett közelíteni, Csíkszereda útviszo-
nyai pedig a pálya á tadása előtt sem voltak jónak
mondhatók. A pályaudvar megközelítése esős idő­
ben igazi gondot jelentett. 1897. március 13-án a he-
lyi sajtóban megjelent panaszos hangvételű közle-
mény is ennek adott hangot: ,, ...gyalog és falábon,
esetleg a kerteken keresztül is el lehet jutni az állo-
máshoz, de, hogy kocsival miként lehet sáros idő­
ben [... ] az állomáshoz jutni, az már fejtörést okozó
talány."
0n adp len, ha· a földes-~\argilklimot
éa Margit~,appa11t haazn~IJa
Az újságban leírt állapotok orvoslása érdekében
az illetékesek cselekedtek. ,,A vasútállomáshoz ve-
zető út rondasága és hasznavehetetlensége miatt a
közigazgatási bizottság [ ... ] a város tanácsát szigorú
megrovásban részesítette." És az ügy ezzel megol-
dódni is látszott. Mindezekhez azért hozzá kell ten-
nünk annyit, hogy Szeredában már egy megrovás is
elmozdulást jelentett az útviszonyok rendezése irá-
nyában. Egy útszakasz alapozása, megépítése nagy
anyagi ráfordítást és időt igényelt, és Csíkszereda
ezen a téren is csak lassan araszolgatott, látványos
változások a szegénység miatt ritkán történhettek
itt.
89

A vasúti állomáshoz való könnyebb kijutás ér-
dekében szabályrendeletet fogadtak el a fiákeresek
működésére vonatkozóan. Arról döntöttek, hogy:
,,szükségessé válik ezen üzlet szabályozása'' és ha-
tároztak arról is, hogy: ,,minden vonathoz rendel-
tessék ki egy-két kocsi."
A fővonal átadása előtt két héttel a helyi újság-
ban arról frtak, hogy „ezentúl ipari-igazolványt kell
szerezni minden fiákeresnek [...], a vasúthoz való
kimenet vagy bejövetel díja személyenként 40 kraj-
cárban van megállapítva, az omnibuszon pedig 15-
15 krajcárba."
A csíkszeredaiak kiemelkedő sikerként köny-
velték el a vonattal történő utazást, azonban a moz-
dony gyorsaságát, valamint Brassóban a gyorsvo-
nathoz való csatlakozás hiányát több esetben szóvá
tették. A kezdeti gondokon, a körülményes és sok
időt igénybe vevő vonatos utazások lerövidítésén
egyesek úgy segítettek, hogy régi szokás szerint
már kora hajnalban átszekereztek Udvarhelyre.
Innen a „székely gőzössel" Segesvárig vonatoztak,
ahonnan gyorsvonattal folytatták útjukat a főváros­
ba, Budapestre. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a
módosabb családok élhettek, akik saját fogatukkal
szekereztek át a Hargitán a székely anyavárosba.
1898-ban a kezdeti gondok rendeződtek, a csíkiak
utazása felgyorsult, a brassói csatlakozás is megol-
dódott. Ebben az esztendőben a vasúttal kapcsola-
tosan ké t olyan esemény történt, amelyet figyelemre
méltónak ítélt a helyi sajtó is. Az első jelzés értékű,
90
•
csupán egy emberi cselekedetre utal. A Csíki Lapok Odvtlzlot CBih$zere4nból. ft16<ht1•ilg<L
június 22-i számában közöltek szerint: ,,dr. Kolonics
Dénes csíksomlyói körorvos, mint egyúttal a szere-
dai-gyimesi vasútvonal egyik pályaorvosa, tekin-
tettel arra, hogy állandó lakását Somlyón tartja, a
szolgálat érdekében lakásától a szeredai vasúti ál-
lomásig telefonhuzalt állítatott fel saját költségén."
A vasúthoz kötődő második esemény már nagyobb
horderejű volt, a vasúti közlekedés tökéletesítését
szolgálta egész Csíkországban: 1898-ban került a
Csíkszeredai MÁV szolgálatába Aczél Ödön vasút-
és hídépítő mérnök, aki több mint három évtizedig
szakmailag kifogástalanul és lelkiismeretesen irá-
nyította a Csíkszeredai Vasúti Osztálymémöksé-
get. szőtték át, amelyeknek a szélén padokat helyeztek
el. Az így átalakított környezetben a vonatra várako-
Aczél Ödön szakdiplomáját a Budapesti Mű­ zók ideje is kellemesebben telt. A 19. század végén,
egyetemen szerezte, és életének javát egy székely- Erzsébet királyné váratlan halála után, a Székelyföld
földi kisvárosban, Csíkszeredában töltötte. Ez a számos településén szobrokat és emlékműveket ál-
csíkszeredai vasutasokat megörökítő fénykép 1906- lítottak a tiszteletére. Csíkszeredában az állomás
ban az állomás épülete előtt készült. Az akkori MÁV melletti park területén, a zöldövezet déli részén,
csíkszeredai részlegének alkalmazottai kerültek itt egy ötméteres kőoszlop tetejére állították fel Erzsé-
lencsevégre. A felvételen jelen levők közül csupán bet királyné mellszobrát. A róla elnevezett zöld-
két személyt .~merünk, az ülő sorban, középen (je- övezet azonban még egy évtizedig sem őrizhette a
lezve) Aczél Odön, tőle jobbra az első állomásfőnök, nevét. Az impériumváltozás után Erzsébet csíksze-
Simó Antal látható. A fotográfia készítése óta egy hogy az állomás melletti területet fákkal ültettette redai szobra sem kerülhette el a sorsát. Eltávolítot-
évszázadnyi idő telt el, a kép az egykori csendes, be, parkosíttatta. A fásítási munkákat Aczél tervei ták, majd a Városháza udvarára szállították. A fara-
békés élet emlékét idézi. alapján a vasút Pallós nevű kertésze végezte el. Egy gott kőoszlop egy része napjainkban is a Mikó-vár
képeslap megőrizte számunkra ezt a parkot is, ahol közelében, a fűben pihen. Erőss Vilmos következő
Aczél Ödönt szakmai munkája mellett közvetlen számos kőrózsával keretezett virágágyat képeztek oldalon látható műszaki rajza az 1913-as állapoto-
környezetének szépítése is foglalkoztatta. Érdeme, ki. A hársfákkal beültetett tágas területet sétányok kat rögzítette. Sajnos mára ez a kép is megváltozott,
91
 AZ ERZSÉBET· PARK TÉRKÉP· VÁZLATA A XX.SZÁZAO ELEJÉN
3 2
0 ~
1 Erzsébet szObor 5 ElÖ sövény
2 Szókókut 6 Állomás épülete
3 Virógágyi,s 7 Szeredol fürdő
4 Tenisz pátyo
a pihenőhely gondozása mintha megszűnt volna,
állapotára az arra járó legkedvezőbb esetben is csak
annyit mondhat, hogy elhanyagolt.
Ez ~tán a kis kitérő után azonban térjünk vissza
Aczél Odönhöz és a vasúttörténethez. Aczél Ödön
szakmai elismerést érdemlő teljesítménye Madéfal-
vához is kötődik. Az állomásnak és a kitérőhelynek
a kiépítése, korszerű vasúti csomóponttá való fej-
lesztése az ő érdeme is. A gyimesi vonal átadásakor
(1897) még csupán három sínpáron bonyolódott itt
a forgalom. A századfordulón egyre sürgetőbbé
vált a Gyergyószenbniklós irányába vezető vasút-
vonal megépítése (1905- 1907). A gyergyói vonal
Madéfalva vasútforgalmi szerepét fontosabbá tette.
Az egyre növekvő áru- és személyforgalom, a szál-
lítási követelmények sokasodása szükségessé tette
a nagy léptékű átalakításokat.
Aczél Ödön 1923-ban, a román vasúti hatósá-
gokhoz írt tevékenységi beszámolójában azt írta:
Madéfalva
92
-
6 más-más irányból fotografálták.
,, ... 1908 és 1917 között a madéfalvi állomást, mely
kezdetben csupán háromvágányú volt, az évek
során 22 vonalú csomóponttá fejlesztettük." Ez
a fénykép a vágányépítésnek egy ritka pillanatát
őrizte meg. (A felvételen látható sínek - az egyre
terebélyesedő vasúti csomópont tárgyi bizonyítékai
- épp elhelyezésükre várnak.)
Mindezek mellett, az első világégés éveiben
,, ... egy tíz fő- és mellékvonalas elosztó pályaud-
vart terveztem, amelynek építését már a katona-
ság végezte el." - írja Aczél a beszámolójában, aki
korszerűsítette Madéfalván a vasútállomás épületét
is, amely ezután méreteiben megfelelt már a hely
fontosságának. Ugyanakkor a pályaudvar területén
a katonaság részére egy emeletes laktanya épült.
A mozdonyok befogadására, »pihentetésére« fűtő-
Vasútflllomá&
helyreállításának csupán egyik helyét, a karakói
völgyhíd „újjászületését" örökítette meg. Az elké-
szült fotográfiák a munkálatok sorrendjét követték,
a nagyobb léptékű változásokat más-más helyről,
A képeket szemlélve különösen a függőleges
állású fotó ragadja meg igazán a nézőt, amelyen
mintegy szembetűnik, érzékelhetővé válik a híd
valódi nagysága. Az anyagmozgatáshoz, szállítás-
hoz külön pálya építése vált szükségessé, amely a
hatalmas támpillér lábánál, a völgy alsó pontjáig
ereszkedik alá. A dombtetőn egymáshoz kapcsolt
lakóvagonok az építkezésben részt vevő munkások
házat építtetett, amelyben négy gőzöst helyeztek el.
Unokáinak köszönhetően, az Aczél-hagyaték fotog-
ráfiái közül bemutathatjuk itt az egykori fűtőház
két bejáratú épületét az oda vezető vágányokkal. A
kép jobb szélén látható mozdony „pihenó'helyére",
a fűtőházba tart. E felvételek nemcsak vasúttörténe-
ti szempontból fontosak, hanem értékes kordoku-
mentumok is, ugyanis az azóta eltelt évtizedek alatt
a környezet teljesen megváltozott, az akkori fűtő­
ház is már csak fotográfiákon él tovább.
Az első világháború idején, 1916. augusztus 28-
án a határt átlépő román csapatok előnyomulásá­
nak megállítására a karakói völgyhidat felrobban-
tották. A hadműveletek változása u tán elhatározták
a völgyhíd helyreállítását. 1917-ben és 1918-ban a
híd újjáépítési munkái már ütemesen folytak, és a
viadukt újraépítésénél Aczél Ödön híd- és vasút-
építő mérnöknek meghatározó szerepe volt. A nagy
mennyiségű kő, a fémelemek helyhez szállítása és
az építkezés. lebonyolítása nagy hozzáértést, szak-
értelmet igényelt. Aczél Ödön pontosságának, elő­
relátásának köszönhetően számunkra is láthatóvá
vált, hogy milyen gigantikus méretű munkálatokat szálláshelyéül szolgáltak. A két kőpillér közé be-
kellett elvégezni a helyreállítás során. A munkála- épített, fémből készült tartószerkezet segítségével,
tokról készült képsorozat azonban a gyimesi vasút keleti és nyugati irányból közelít egymáshoz, a ta-
lálkozás pontjához, az egységessé váló hídszerke-
zet. A végső rögzítések után újra közlekedhettek a
vonatok, folytatódhatott az utazás és áruszállítás a
Gyimesekben is.
A híd helyreállítását ellenőrizendő, 1918 szep-
temberében, a karakói viaduktot felkereste IV. Ká-
roly király is. A helyszínt Aczél Ödön mérnökkel
kézi hajtánnyal közelítették m eg. Az igazsághoz
hozzátartozik az is, hogy biztonsági kíséret nélkül
érkeztek a helyszínre.
A helyreállított híd erősségét, a mély völgy és a
csodálatos környezet együttes képét látván nehezen
hihették a korabeliek, hogy még egyszer a levegőbe
repülhet. A második világégéskor, 1944-ben, a ka-
rakói viadukt mégis teljesen megsemmisült. A köz-
93

lekedés viszont akkor is létfontosságú volt, ezért a
szakadékvölgy áthidalására egy ideiglenes hidat
építettek. Ez nem az eredeti helyén épült, a karakói
patak felső szakaszán ívelte át a völgyet, és meg-
feszített munkával 1944 decemberétől 1945. február
12-ig el is készült.
A jelenlegi völgyhidat már az eredeti helyén épí-
tették fel, modern eljárások alkalmazásával. A kivi-
telezési munkálatok 1945. május 26-án kezdődtek.
Az új építmény egy 100 méteres vasbeton körívből
áll, amelynek sugara 37 m, összhosszúsága 264 m,
magassága 61 m. Ez Románia legnagyobb vasúti
völgyhídja. Nagy mennyiségű vasbetont használ-
tak fel építésénél. Az építési munkálatok Anghel
Stanescu mérnök irányításával 1946. július 12-én fe-
jeződtek be, amikor az első mozdonyokból álló sze-
relvény áthaladt a viadukton. A teljes forgalomba
94
vétel azonban csak 1946. szeptember 14-én történt
meg, a híd azóta is biztosítja a kétirányú forgalmat.
A csíkországi vasútépítés fontosabb mozzanata-
inak megismerése után szólnunk kell még az 1940-
es évek elején történt két fontosabb eseményről.
Az első a régi, a 19. század végén épült és a Mikó
utca 17. (~a Dózsa György utca 9.) szám alatt ta-
láll1ató MA V Csíkszeredai Osztálymémöksége név-
re hallgató épületnek a lebontása és egy új „vasúti
11
palota építése volt. Ennek a pozitív irányú város-
képi változásnak a történetét is a Csíki Lapokból
tudhatjuk meg. Az impozáns, háromszintes épü-
letet „a Vigadó mögötti piac-sarkon fekvő telekre
építenék. .. értesülünk az újság közleményéből. A
11
,
hely Csíkszereda központi magjához tartozott, és
alkalmas terület volt a tervezett épület elhelyezé-
sére. Szervezett építkezés eredménye nyomán már
1943-ban a MÁV Csíkszeredai Osztálymérnöksége
birtokba vehette a nagyméretű palotát, amely a vá-
ros nagyobb épületeinek sorába tartozott, tartozik.
Rendeltetése az évek során sokat változott, napja-
inkban egészségügyi célokat is szolgál. Talán nem
érdektelen megjegyezni, hogy egykor mind Csík-
szeredában, mind Madéfalván mozdonyfordító ko-
rongot is működtettek. Ez megkönnyítette a szerel-
vények összeállítását és ellentétes irányban történő
közlekedését.
A második vasúttörténeti eseményt a pálya-
udvar bővítése jelentette. A növekedő személy- és
teherforgalom itt is a korszerűsítést, a vágányok
számának szaporítását követelte meg. Már az 1943.
március 17-i számában értesítette a Csíki Lapok a
város és a vidék lakosságát, a tervről : ,,Csíkszereda
forgalma oly jelentősen növekedett, hogy a vasúti
állomás sínhálózatát ki kell bővíteni. Hír szerint az
Erzsébet kertet használják fel erre a célra, ami azon-
ban szépítészeti szempontból nem lenne helyes [ .. .]
Inkább az állatvásár teret lehetne elvenni a vasúti
sínhálózat kiépítésére .. ." A bővítés az utóbbi terü- el. Mindez egy nagyméretű felüljáró megépítését
leten valósult meg, a pályaudvar a Hargita irányába tette szükségessé. A közel nyolcszáz méter hosszú
terjeszkedett. betonhíd két, egyenként háromszáz m éteres felfu-
tó szakasszal bír, szélessége 7,8 méter, magassága
A vasútállomás környékének változása, a vágá- megközelíti a 8 métert.
nyok számának újabb növelése 1972-ben folytató- Érdemes számon tartanunk, hogy az első villany-
dott. Az állomás épületét bővítették, fedett peront vontatású teherszerelvény 1975 szeptemberében
alakítottak ki. Az épület város felőli oldalának köz- Maroshévíz irányából érkezett városunkba. Egy
vetlen területét átalakították parkosítással, és új, esztendő eltelte után, 1976. október 12-én Csíksze-
forgalmat könnyítő utcahálózatot létesítettek az redába „berobogott" az első villamos mozdony által
egykori sáros ú tszakasz helyett. vontatott személyvonat is, így a város részese lett az
Még ugyanebben az esztendőben a városból Ud- országos villamosvasút hálózatának. A csíki vasút
varhely irányába kivezető főút forgalmának fel- körüli történeti visszatekintésünk befejező részét a
gyorsítására a sorompó felszámolását határozták felüljáróról készült fenti fényképpel zárjuk.
95
A SZEREDAI FÜRDŐ
A Szeredai fürdő a város nyugati határában fek-
szik; ,,a Borhegyesse alá becsapó Olt jobb partján van
a [ ... ] borvíz, melynél bámulatosabb gyógyforrása
alig van hazánknak .. ." - írta Orbán Balázs a Szé-
kelyföld leírása második kötetében. Helyszíni vizsgá-
lódásai során megállapította, hogy „vegy-elemezve
sohasem lévén, vegytani alkatrészeit sem tudjuk.
Hévmérséke 18-20 R. fok, veres lerakódásából ítél-
ve nagyon vasas és a tusnádival egy minőségűnek
látszik lenni. Legbámulatosabb azonban az itt fel-
buzgó források roppant vízgazdagsága. Mindössze
6 felhasznált forrás van, ezek egyike oly vastagon
buzog fel, hogy a 6 négyszögöl nagyságú, 5 láb
mélységű uszodát egy óra alatt teletölti; a többiek
is mind víz-dúsak, elannyira, hogy ezen források
összegyűjtött kifolyása olyan patakot alkot, mely
két kövű malmot könnyen elhajthatna." A dicséret
után azonban lehangoló megállapítás következett:
minő áldás foly ott le használatlanul; mert ezen
11 • ••
forrá sról, melynek vízgazdagságra nézve a világon
kevés a párja, mely csudaszerű gyógyításokat tesz,
senki sem tud, legfelebb Szereda és a szomszéd fa-
luk lakói használják."
~üüü:,Cl~:t::,Cüü~:t:tt:t::t::t:e
~
B
Fü.::t'ö.6 -r.a.eg-r.i..yit á.s.
Von ,,.,.,.,,,., • n. énlem1i közönség tudomáoára hozoi, hogy a ez.ere-
d.eJ.. fü.rdó t x:o.eg-n.Yitott.arn II uJból rende:de m. A fürdeni Ohajto kfö•.ön•
i ~egnek: az eddigi fllNókl;in bvlll egy rödött és (UJhetó Cttrdő 6-IJ reudilk1:1z,g,é.r,;., 11tcly
binn.Uyen időbe11 l11.\ilzt1:6.lbntó. .&gyaa-0r.l ftlrd9a :ruhával ao k:r.
::,:::g.,~::•:.::m:,h::::•~,:::•::~.~:
1
mellett::::,.i~~o:
v:ibbra ls, 11z ed.dig ln\nwim tnnY!Jitoti szlvea pArtfogWt.
il
-~~"~"~~~"~~~~~~~~-
A fürdő 19. század végi állapotáról folyamatos
értesüléseink vannak. A Csíki Lapok évente egy-
két cikkben kitér a fürdő helyzetére, az ott létező
állapotokról tájékoztatja olvasóit. Már megjelenésé-
nek első esztendejében, 1889. július 17-i számában,
a következőket közli: A csíkszeredai fürdő bérlője11
és felesége illetlenül viselkedik a vendégekkel. Igen
sokszor - mint mondják - részeg fővel sértegeti a
fürdővendégeket. A fürdőtulajdonos közbelépését
kérik."
A Csíki Lapok 1891. március 4-i száma hírül
adta a Csíkszeredai Városi Fürdő Társulat árverési
hirdetményét, amelyből megismerhetjük az akkori
szeredai fürdő állapotát, kínálatát, fejlettségi szint-
jét. A keretezett közlemény arról is értesítette a la-
kosságot, hogy a 11 fürdő-helyiség" -ben egy egyes
fürdő, egy kettős fürdő, egy uszoda, egy fedett mu-
latóhelyiség van, és a szekérrel érkező fürdőzőknek
egy kocsiszín áll a rendelkezésére. Megtudhatjuk
96
Árverési hirdetmény.
A Csíkszereda városi fi.trdőtársulat. által
a Becshid ján átjáró ut ési a társulat birtoka
között levő
r&rdii-,helylsíg
- mely jelenleg áll : 1 kettős fürdő, l
uszoda és egy egyes fürd őbtíl, s ezenkivül
egy fedett múlató helyiség és egy kocsi
szinből - 189 l. április 24- től kezdődőleg
egy évre 1891. márczius hó 15-en d.
u. 2 órakor ~ovács Ferencz társulati gazda
házánál a. legtöbbet igérőnek haszonbérbe
kiadatik.
.Árverezni szándékozók kötelesek a ki-
kiáltási árnak (11 0 frt) 100/o-át az árverés
megkezdéim előtt készpénzben lefizetni. A
szerződési feltételek pedig Kovács F erencz
fürdőtársulati bi1·ónál megtekinthetők.
:K:ová.cs Ferencz,
a társulat birója.
!~ azt is, hogy egy esztendőre adták bérbe a fürdőt,
ami a hosszú távú fejlesztés szempontjából nem a
legkedvezőbb, mer t nem ösztönzi a bérlőt nagyobb
horderejű befektetésekre.
Szereda város fürdője címmel, 1894. július 18-án .a
KivtUO tisir:telettel Csíki Lapokban megjelent cikk betekintést nyújt
J'Ü.LEIU.N1:.
a fürdő történetébe is. ,,Igen sokan tudjuk, hogy
Csík-Szereda városának az úgynevezett »Szeredai
fürdő« egy csinos tükör fürdője volt és van ma is,
csakhogy nem csinos, hanem elpusztult, ruinált ál-
lapotban [található]." B. A. névre hallgató cikkírónk
kimondta, hogy a fürdő a város tulajdona, ezért
karbantartásáról gondoskodnia kell. A fürdőhelyet
alaposan ismerő tudósítónk továbbá megjegyzi,
hogy: ,,Ezen fürdőt Csík-Szereda városa 45-50 év
óta megszakítás nélkül [kb. 1 840-től] teljes joggal,
háborítatlanul bírta és bírja jelenleg is [... ]. Egykor
Szereda város polgárai díjmentesen fürödtek, s ha
össze nem volna rombolva fürödhetnének ma is.
Egyetlenegy kis hiba, jobban mondva tévedés van
és ez az, hogy ezen fürdő nyilvánkönyvileg [telek-
könyvileg] a fürdőtársulat nevén áll.
Tudomásom van róla, hogy ezelőtt mintegy 2-3
hónappal 32 szeredai polgár kérést adott be a vá-
rosi tanácshoz, melyben arra kérik az illetékeseket,
hogy a fürdőtársulat, vagy Isten tudja ki által kéz
alatt használhatatlanná lett, az összerombolt fürdő­
medencét javítassa ki és a telekkönyvi téves bejegy-
zését javíttassa ki."
Ah;ó pat•lu•észJete n, TéliJ'iil·tlövel.
Qéfoözlet Jleluig 6 . 9 ...féfo crsik•$zereaai füraöröl.
Látványos változás a szeredai fürdő életében gyógyhatású ásványos fürdő jó karba hozva már a
azonban nem következett be. A korlátozott anya- múlt héten megnyitott. [ ... ] az üdítő vizeket máris
giakkal rendelkező várostól csodát senki sem várt. sokan keresik fel városunk lakói közül [ ... ], a jelen
Később Csíkszereda iparosságát felsorakoztató
könyvecskében, Az 50 tves ipartestület-ben találko-
szezonban is a tulajdonos mindent megtesz és elkö-
vet, hogy a látogatók tetszését kiérdemelje. A bázé-
zunk Hellwig G. János pékmester nevével, akiről az nekből [medencékből] a vizek mindennap kieresz-
ismeretlen szerző az alábbiakat írta: Hellwig G. Já-
11
nos a helyi iparosság egyik legkulturáltabb embere
tetnek, a padló alaposan feltöröltetik, tehát mindig
friss és kristálytiszta víz áll a vendégek rendelke-
volt. 1889-ben költözött Segesvárról Csíkszeredába. zésére. Arra is gond van fordítva, hogy jó italok és
Szász ember volt, magával hozta az ősi iparos város
levegőjét, szorgalmát, pontosságát, kultúraszerete-
tét. Három évtizedet töltött a városban, szép csa-
ládot alapított, melynek minden tagja munkában
edződött. Hellwig G. János 1890-ben vásárolta meg
a mai csíkszeredai fürdő helyét, amelyből valósá-
gos oázist létesített az Olt partján és kitűnő fürdő­
vé fejlesztette." Az „oázis létesítése" több évtizedes
megfeszített munkát jelentett. Az új tulajdonos a
,,fürdőfejlesztést" anyagi lehetőségeihez méretezte.
A gyógyhatású víz használatához megfelelő feltéte-
leket biztosított. A reklámcélokkal készült színezett
képeslap a tulajdonos kis birodalmát örökítette meg.
„Alsó parkrészlet a téli fürdővel" a fehér épületre
utal, amelyben a melegített gyógyvizet kádakban
hasznosították. A kerítés melletti épületre kitűzött
zászló jelezte, hogy a fürdő fogadja a vendégeket.
Amennyiben a működését szüneteltették, a zászlót
bevonták. - Gyere Pataohozrlrám, baHaáljulc ki
e.st a p/Jr meleg napot a Hellwig nagy
N éhány esztendő elteltével a fürdő kezdett ,tr-,.ndfürdón, hol ze.oe, bü.i'é éa torna•
megfelelni a helyi elvárásoknak. A kedvező válto- asorek feledtetik as '1et ne.bé.z gondjait.
zásokról a Csíki Lapok 1898. május 18-i száma így 3--8
számolt be: ,, A csík-szeredai szép, tiszta és kiváló
97

válogatott hideg ételek által még a legkényesebb
igények is kielégíttessenek. A kellemes fürdőt ajánl-
juk olvasóink figyelmébe."
Nem mindennapi eseményt rögzített a helybéli
Horváth nevű fotográfus 1900. május 10-én a szere-
dai fürdő területén. A lelkes tulajdonos, Hellwig G.
János házának felépítését ünnepelte meg munkásai-
val. A hangulat emelkedésében jelentős szerepe volt
a csapra vert kis söröshordónak, amelynek tartalmát
korsókban fogyasztották az építkezésben közremű­
ködött kőművesek, ácsok, asztalosok, segédmun-
kások és fuvarosok. A fotográfia értékét emeli az a
tény, hogy az ünneplők munkaeszközeikkel együtt
álltak a fotográfus masinája elé. A több mint egy év-
századdal ezelőtt készült fotográfia megrendelője,
Hellwig G. János középen ül, botjára támaszkodik.
Mellette az ismeretlen tervező és egyben építésve-
zető, büszkén szorongatja kezében a fürdőépület
rajzát. Meglepő, hogy a jelen levő hölgyek csak a
háttérből szemlélik az eseményeket, nekik nem osz-
tottak söröspoharakat. Mögöttük a finom homokot
rostáló legényke is lencsevégre került. A fürdőtulaj­
donos és a fotográfus arra is vigyázott, hogy még a
kötényes fuvaros, valamint fehér lova se maradjon
le a fotográfiáról.
1904-ben meghalt Hellwig G. János neje, Zikeli
Katalin. Emlékére a feltörő gyógyvizet Katalin-for-
rásnak nevezték el. A tulajdonos első épületének
falára nagybetűs reklámszöveget íratott, melynek
valóságát a képeslap megőrizte. Előző felvételünk-
től eltérően nemcsak az említett szöveg olvasható,
98
hanem az épületek előtti park teljes képe látható a
sétáló vendégekkel. A kerítés végénél megépített
,,beállóhely" pihenési lehetőséget nyújtott a fürdő­
zőket szállító lovaknak és szekereknek.
,\llti, 1••r k1•f.nlt1tP A ·1·e11m1"CWYcl.
Ci.h•i:'zlol Molvig G. 9 .•f~l~ <!aik•$%oNaai ffü•aöro!.
Az első világégés idején a fürdőt nem zárták be,
látogatottsága azonban csökkent. A Csíki Lapok
1919. június 15-i számából megtudjuk, hogy: ,, ... a
jónevű csíkszeredai fürdőt a néhai tulajdonos neje
[második felesége] vette kezelésbe. A kellemes és
igen jó gyógyhatású fürdőt Hellwig G. Jánosné tel-
jesen renováltatta és a modern kor igényének meg-
felelően berendezte. [ ... ] A fürdő igen tetszetős ki-
rándulóhely, vize enyhe és üdítő, konyhája pedig
elsőrendű. A kirándulók és a fürdőzők naponta,
úgy délelőtt, mint délután nagy számban keresik fel
a város közvetlen közelében fekvő fürdőt."
A két világháború közötti években már a Hell-
wig Testvérek (Hellwig G. János gyermekei) irányí-
tották a fürdőn zajló napi eseményeket és anyagi le-
hetőségeik szerint építkeztek, komfortosabbá tették
az ide látogatók tartózkodását. A Csíki Lapok 1926.
május 22-i számában arról értesítette a lakosságot,
hogy: ,, ... A csíkszeredai fürdőt május hó 30-án
nyitják meg a Hellwi.g Testvérek. Az idén egy nagy
teraszt építettek a fürdővendégek kényelmes befo-
gadására. Naponta társaskocsi járat lesz. Minden
csütörtök és ünnepnap társas- és strandzene. [ .. .] A
higiéniai szempontból előnyös volna, ha mindenki
fürdőruháról maga gondoskodna, melyet megőrzés
végett a fürdőn lehetne hagyni." Az említett teraszt
a főépület közelében építették, ahol az ide érkezők­
nek a fürdés mellett naponta kikapcsolódásra nyúj-
tottak lehetőséget. A tiszta környezetben elhelye-
zett asztalok körül fiatalok és idősek is cigányzene
mellett szórakoztak, kellemesen töltötték el szabad-
idejüket. A képeslap bal sarkában, a főépület falán
olvasható a „gyógy-terem" felirat, mely a szolgálta-
tások bővülésének egyik bizonyítéka.
A következő esztendő-1927 - májusában a helyi
lap Fürdő megnyitás címmel megjelent közleményé-
ből megtudjuk: ,, ... a Hellwig Testvérek sem riadtak
vissza semmi anyagi áldozattól, hogy a fürdő az idén
is a közönségnek olyan kényelmes és üdülőhelyill
szolgáljon, miként az a múltban volt. Az idén a női
fürdőt építették át teljesen újonnan és parkírozták
a fürdő bejárati részét. Azonkívill meghonosítják a
fürdőzőknek [... ] egy háromfogásos ízletes ebéddel
való kombinációját, mely összesen csak 60 lejbe fog
kerülni. Ünnep- és vasárnapokon zene lesz."
Csíkszereda városában és annak fürdőhelyén a
nyári hónapokban sokan megfordultak. 1928 júniu-
sában a kisváros fürdőjét felkereste a Brassói Lapok
egyik újságírója. A Hellwig-fürdőn szerzett tapasz-
talatait lapjában közölte. A jó érzésű szeredaiak fel-
háborodtak a megalázó cikk olvastán, és nevükben
egyik polgártársuk a Csíki Lapokban válaszolt: ,,til-
takoznunk kell az ellen, hogy a mi belső életünket
nem ismerő és azok megismerésére nem is törekedő,
úgynevezett mozgó riporterek át nem gondolt és meg
nem fontolt cikkben fogalmazzanak a csíki dolgokról
[... ] Haragszik a cikkíró úr, hogy a csíkszeredai für-
dő nem oly világvárosias, mint pl. úgy-e, amilyenek
a brassói bolgárszegi fürdők. Lekritizálta cikkíró úr a
csíkszeredai fürdőt is, sőt belekapaszkodott Hellwig
János szakácsművészetébe is. Ha a cikkíró úr [ ... ]
tudta volna, hogy a mi csíkszeredai fürdőnknek mi
a specialitása, ha érdeklődött volna, hogy Hellwig
János okleveles szakács-e és általában megérdemli-e
a lekicsinylő tapogatásokat, akkor bizonyára mást írt
volna... " A szeredai családias viszonyokat és a helyi
fürdőt védelmező lokálpatrióták nevében polgár-
társunk így fejezte be írását: ,,A csíkszeredai fürdő
pedig egy természetes meleg fürdő, mely Csíkszere-
da igényeinek és forgalmának teljesen megfelel. Az
ön által legúnyolt kúrszalon pedig egy évtizedekkel
ideszármazott szegény szász pékmester kitartó szor-
galmának és kultúrérzékenységének bizonysága, aki
ma [1928] már nem él."
99

A fürdőtelep tehát a szeredai elvárásoknak meg-
felelt. Más székelyföldi fürdők sem különböztek fel-
szereltségükben a csíkszeredaitól, lehetett lubickolni,
napozni és civilizált körülmények között szórakozni.
A fürdőre érkezők előbb a pénztárnál megváltották
a belépőt, majd a kabinokban ruhát váltva készültek
a fürdésre és napozásra. A szeredai fürdőn történt
változást a Csíki Lapok 1929. július 14-i száma adta
hírül: ,,A nyári idényre a közönség kívánságainak
és az úszósport kedvelőinek eleget téve, a Hellwig
Testvérek a két régi medencét összevágták és nagy
áldozatok árán megépítették a 16 méter hosszú és 8
méter széles strand uszodájukat, melyet most vasár-
nap, július 14-én adnak át a forgalomnak."
A szeredaiaknak ahhoz, hogy a fürdőre eljus-
sanak, három vízen és három fahídon kellett át-
menniük. A három víz az Olt folyó, az úgynevezett
11 csatorna" és a malomárok volt. A hidak közül a
legnagyobb az Olt vizén keresztül megépített fa-
alkotmány volt. Ennek képét a fogattal a vízpartra
érkező baráti társaság „dokumentálta". Jobbról bal-
ra dr. Gál József, dr. Csutak Gábor, dr. Kováts Jenő
jogászok, Szabó János és egy azonosítatlan személy
láthatók a vízparton.
100
A fürdőhöz vezető út elhanyagolt állapotával
a helyi lap 1934. július 16-i száma is foglalkozott:
,,Sajnálattal állapítjuk meg azonban, hogy[ ... ] sem-
mi intézkedés nem történik ezen gyógyfürdőhöz
vezető utak jó karbantartásához. [ ... ] A Lipován
végéig még csak hagyján az út. De innen a fürdőte­
lepig húzódó k.b. 700 méter különösen esős idó'ben
egy elsüllyedt világ képét mutatja, kérjük tehát az
illetékes tényezőket, hassanak oda, hogy ezen ano-
máliák megszűnjenek."
1933 és 1934-es esztendők a fürdő arculatának át-
alakulását jelentették. A nagy változásokról a Csíki
Lapok 1934 júliusában beszámolt: ,, ... átalakították a
régi férfiuszodát, mégpedig úgy, hogy 2-2 méterrel
meghosszabbították és menedékesen megmélyítet-
ték annyira, hogy úgy az úszók, mint a nem úszók
a legteljesebb mértékben a legkellemesebben fogják
magukat érezni. A kabinokat emeletesre emelték és
a szélesebb és mélyebb napozóval elérték azt, hogy
a napozás a késő esti órákig lehetővé vált."
A régi fürdőhely emlékét őrző képeslapok a cse-
lekvő, szerény anyagiakkal rendelkező tulajdonos
család erőfeszítéseinek bizonyítékai. Ismeretlen fo-
tográfusunk két medencét, a kabinok előtti uszodát
és az előtérben az úgynevezett közöst örökítette
meg részünkre. A kerítés mellett Hellwig Vilmos,
a jeles család tagja, mint egyik tulajdonos egyedül
áll, ő lehet a képeslap megrendelője. A már említett
emeletes öltözőfülkéket, kabinokat közelről szem-
lélhetjük. A fényképezésre készülők közül egyesek
még az emeleti védőkorlátra is felálltak, hogy je-
lenlétüket igazolják, sőt egy ruhás „civil" is felka-
paszkodott a fürdőzők mellé. Az emeleti rész alatt
a nézők várták a fotografálást, ők a teraszról jöttek
át a fényképezésre. A feljárón két hölgy egy kis ku-
tyát simogatott, ők is a megörökítés pillanatát vár-
ták, még kedvencük tekintetét is a lencse irányába
fordították.
A Hellwig-fürdőről készült másik felvételünk
keleti irányból, más szögből láttatja a fürdőt. Az
emeletes kabinok a fürdő délnyugati határát képe-
zik. Előttük a két medence látható, a férfiaké és a
közös. Az előtérben elhelyezkedők közül két sze-
mélyt azonosítottunk: jobbról az első Karda Ödön
kereskedő és mellette Karda Gyula fűszerkereske­
dő. A fotográfia jobb szélén a testedzést szolgáló
házi építésű nyújtó egy része került megörökítésre,
amelyre egy fiatal strandoló is felkapaszkodott.
A Hellwigek fürdőjét bemutató harmadik fel-
vételünk inkább a fürdőzőkre összpontosított. Az
„emeleti" részen Részegh Viktor ül, ő volt a Csíki
Lapok jeles szerkesztője, a város egyik elismert köz-
életi személyisége. Mellette, a korlátra támaszkod-
va Aczél Sára áll. A népes középső sorból csupán
két személyt ismertünk fel, balról a kilencedik Kar-
da Ödön és a tizenkettedik Engelleiter Károly pék-
mester. Az alsó sorban, a medence szélén üldögélő
nyolc fürdőző közül is csak két strandolót sikerült
azonosítanunk, balról Karda Ákos vendéglőst és
mellette Karda Gyula kereskedőt. Ők a medence vi-
zének hőmérsékletét lábbal méricskélték. Fürdőru­
hájuk egy letűnt korszak viseletének bizonyítéka.
K épsorunk következő, negyedik fotója 1935-ben
készült. A Hellwigek által megnövelt medence a
e ........
101
BA - IULIA
afehérvái
20~ l
•·
korszerűsödés állapotát rögzítette. A kerítés előtti
napozóhelyet közelről láthatjuk, ami akkor a csík-
szeredai fürdő egyik újítása volt. Fotográfiánk elő­
terében bőre méretezett fürdőruhájában Péter Fe-
renc nyomdász és lapkiadó ül az unokájával.
A második világháború idején, a helyi újság 1942.
május 13-i számában olvashatjuk, hogy: Megnyílt a
csíkszeredai fürdő. A rövid közleményből megtud-
hatjuk a fürdőszezon pontos kezdetét, és azt is,
hogy: ,, ...A férfi- és női uszoda, úgyszintén a közös
uszoda és napozó a közönség rendelkezésére áll. A
fürdőn üdítő italok, úgyszintén hideg ételek kap-
hatók; kenyérről vagy kenyérjegyről azonban min-
denkinek gondoskodnia kell, mert kenyeret csak
kenyérjegy ellenében szolgáJha runk ki ... "
Az 1940-es évek végén a fürdő tisztítását a fiatal
munkaerőt nélkülöző família leleményesen oldotta
meg: ,,Este fürdőzés után a gyermekek sorba állva
várták a súrlókefék és seprűk osztását, a művele­
tet Lulu néni végezte. A medencékből a vizet leen-
gedték és azok léces fenekét mi lesúroltuk, még az
oldalfalakat is megtisztítottuk. Ezután a kifolyót el-
zárták, hogy a letisztításhoz kellő mennyiségű. víz
gyűljön a bazinokba. Az utolsó művelet, a seprés
után kezdődött a medencék újratöltése. Másnap az
önkéntesek serénykedését Lulu néni ingyenes belé-
pővel jutalmazta" - emlékezik gyermekkoráról Gál
Bence nyugdíjas. A rendszerváltás után a Hellwig
család tulajdonát képező szeredai fürdő össznépi
tulajdonba került, államosították.
A szeredai fürdőt a helybéliek nemcsak a meleg,
nyári fürdőidényben keresték fel, hanem a tél ide-
jén is meglátogatták, igaz, kevesen. Az edzettebb,
bátrabb férfiak a csípős hideg ellenére eljöttek lubic-
kolni kedvelt feredőjükbe. A deszkakerítés mögötti
havas tájban jól követhető az Olt vizének útja, part-
ján a növényzet pontosan jelzi folyásának nyom-
vonalát. A folyó mögött a városka körvonalazódik.
Fotográfiánk 1954-ben készült, a régi férfiuszoda
délkeleti részét és a négy mindenre elszánt stran-
dolónkat örökítette meg. A medencében fürdőző
102
A HARGITA UTCA
A római katolikus templom közelében ma is áll
a fényképen látható emeletes saroképület. Az út-
elágazóban épített szép kivitelű ház az első telek-
könyvi bejegyzés szerint Csík megye nevelési köl-
csönpénztárának adott otthont a 20. század elején.
Megjelenésével, küllemével jelzi, hogy a városkép
alakítása jó irányban halad. Az évtizedek múlásával
rendeltetése több alkalommal változott. Az idősek
közül sokan a Munkás Biztosító otthonaként tartják
számon. Később gyermekkórház működött benne,
majd a Betegsegélyző Hivatal épülete lett. Az eme-
letes ház méreteinek és két különböző utcára néző
homlokzatának köszönhette megmaradását. Az
épület és a templom közé, nyugat felé nyitott kaput
a hajdani Nagyerdei út, napjaink Hargita utcája.
A város egykori arcának feltárásában itt is a
fénykép segít a legtöbbet. 1904-ig, a hivatalos utca-
névadás szeredai bevezetéséig, a Hargitán át Ud-
varhely irányába vezető utat a nép Nagyerdei út-
nak nevezte. Valójában a havasra vezető út akkor
a város peremét jelentette. Ezt a katolikus templom
tornyából készített felvételt György Jakab Márton
nyomdájában sokszorosították és képeslap formá-
jában forgalmazták. Az út két oldalán csupán nyolc
épületet örökített meg ez a dokumentum értékű fo-
tográfia.
Borbáth György hívogatja „vállalkozó" társait, ők zelsége sem kedvez a fürdőnek. Mindezek ellenére Tekintetünk a terebélyes, a kor igényei szerint
azonban még a ritka látvány megörökítésére vár- reménykedünk, hogy a szeredaiak egykor kedvelt kőből és téglából épült házra esik. A kőoszlopos
nak. A vastag hótakarótól megtisztított deszkana- fürdőhelye visszanyerheti még régi rendeltetését. kis- és nagykapun át elérjük a nyitott tornácú épü-
pozón pózolnak - jobbról Keresztes Gyula mozigé-
pész, középen csípőre tett kézzel Kohn Tibor, sajnos
a harmadik fiatalembert nem tudtuk azonosítani,
bizonyára megérdemelné nevének megőrzését a
nem lebecsülendő teljesítményért.
A szeredai fürdő az előző négy-öt évtized alatt
sokat változott. Területét növelték, a medencéket
átalakították, az emeletes kabinokat lebontották. Az
1960-1970-es években a fotográfián látható „közös"
medence és a körülötte gondosan elhelyezett öltöző­
fülkék már a gyarapodás jelei, a megyeközpontban
bekövetkezett változások itt is nyomon követhetők.
Közben egy olimpiai méretű nagy medence építését
is tervezték, amit ki is viteleztek. A munkálatok során
azonban hiba történhetett, ugyanis az úszómedencé-
ből a víz váratlanul „megszökött". Azóta üresen áll.
A bejárat mellett egy nagyméretű épületet emel-
tek, amelybe kazánt helyeztek a gyógyvíz melegí-
tésére és kádakat a víz hasznosítására. Az 1989-es
változások után a jó gazdaszellem hiánya áldatlan
állapotokhoz vezetett. Napjainkban csak a beázott
tetőzet és a falak maradtak meg. A helyzetet nehe-
zíti az is, hogy a mélyített fúrásoknak köszönhető­
en a források hozama csökkent. A katonai lőtér kö-
103
 tathatták elődeiktől örökölt hagyományos földmű­
velésüket. A terület birtokbavételéről a Csíki Lapok
1931. február 8-i száma tudósít. A rövid közlemény
szerint: ,,A tanács előterjeszti [ ... ], hogy a Hargita
<Ü
.,
"Cl utcának a vasúton túli része egészen az utászházig
~ 1iJ
N közigazgatásilag Csíkszeredához tartozzon." A vá-
<FI
;;;
N ~ ros területszerző próbálkozása itt is sikerrel végző­
'éj;
5" u dött.
::.
ín «
9
;;;
.,,~~
"'
HARGITAFÜRDŐ
N
s; :!i;
.
~ =
0
cr, 1:::
, ,e
s <
.,.,
Q,

:"
0 ......
~ g
Csík-Szereda, nagyerdői tít.
]etet. A telekkönyvi bejegyzés szerint első tulajdo-
nosa - talán építtetője is - 1895-ben Kovács János, a
város rendőrkapitánya volt. A három nagy szoba,
egy konyha és egy kamara, valamint a kettős pin-
ce módos tulajdonost sejtet. Az, már meglepő, hogy
tizenhét esztendő alatt az ingatlan többször cserélt
gazdát. 1905-ben dr. Márton László szolgabíró vá-
sárolta meg, majd 1912-ben Fejér István ügyvéd
tulajdona lett. A boronaházak között látható üres
telkek a város nyugati irányú terjeszkedésére adtak
lehetőséget.
.e
_,.
<'S
"'
1-,
,o
:.-.
0
tése Újfalusi Jenő polgármester és Réthfalvy Gyula
városi tisztiorvos érdeme. Az intézet a Hargita ut-
cában, a Munkás Biztosító Pénztár épületével szem-
ben, a Feleky Imre-féle házban van." Szemközti
szomszédjához hasonlóan - a kényszermegoldások
miatt - ennek az épületnek a rendeltetése is sokat
változott. Előbb csendőrlaktanyaként hasznosí-
tották, később a tűzoltóság birtokolta. A kisváros
esetében a hatóságok sok ehhez hasonló átmeneti
megoldáshoz folyamodtak, ugyanis építkezésre
anyagi háttérrel nem rendelkeztek.
hát, görbe kardot,[ ...] lőfegyvert viseltek. Hatáskö-
rükbe tartozott az állami monopóliumok, dohány,
szeszes italok, a só kereskedelmének és szállításá-
nak ellenőrzése. Nem voltak népszerűek a közön-
ség előtt, mert tág terük volt betekinteni az emberek
magánéletébe." A városból kifelé tartó úton, a mai
felüljáró közelében, még megállhatunk egy pillanat-
ra Gál Ferenc otthonánál, amely előtt szépen meg-
munkált kovácsoltvas kerítés állt, mögötte magasra
nőtt fenyők. A gondosan megépített épület túlélte
a nagy bontások éveit, napjainkban óvodásoknak
nyújt otthont.
A vasúton túli területre, a Ligatba engedélyez-
ték faházak és gazdasági épületek elhelyezését is.
Így azok a gazdálkodók, akik az állattartás miatt
kiszorultak a település központi részeiből, itt foly-
A városból kivezető Hargita utca keresztezi az
1897-ben megépített vasúti pályát. Az idősödő sze-
redaiak még emlékeznek a felüljáró megépítése
előtti állapotokra. Akkor még sorompók biztosítot-
ták a balesetmentes közlekedést a vasúti átjárónál.
A kézi állitású védőkarok a parányi bakterházzal
rég eltűntek, az átjáró környéke teljesen átalakult. A
látható épületeket is rég lebontották. Az évtizedek
során a város nyugati kijáratánál, az Udvarhely felé
vezető főút két oldalán, az apró családi házakat kö-
vető sík területen alakult ki Csíkszereda egyik ipari
övezete. Az ide telepített ipari egységek közül csak
a sörgyár élte túl a 89-es változásokat, amely napja-
inkban is teljesíti a fogyasztói elvárásokat, terméke-
it országszerte ismerik.
A régen elfelejtett sorompós vasúti átjárón átlépve,
Udvarhely irányában haladunk. Egy kilométernyi
út megtétele után elérjük az Olt folyót, amely maga
szabta medrének gyakori változtatásával a cserme-

A Hargita utca 4-es számú emeletes épületének
Füleki Imre volt a tulajdonosa. Ez a katolikus temp-
lomot követő házsor legtekintélyesebb épülete. Ko-
rai rendeltetéséről a Székelység 1914. március 15-i
száma Tüdőbeteg gondozó intézet megnyitása címmel
az alábbiakat írta: ,,[A gondozó] működését 1914.
március 14-én megkezdte. Az áldásos intézet létesí-
A z u tea egyik érdekes építménye - a 28-30. szám
alatti ikerház - kelti fel figyelmünket. Az épület az
egykor még egyenruhát viselő pénzügyőrök szék-
helye volt, de a helybéliek egyszerűen csak finánc-
laktanyának nevezték. Működéséről dr. Gál József a
már idézett emlékezésében a következőket jegyezte
le: ,, ... állami alkalmazottak voltak, zöld egyenru-

104 105
lyek, patakok vizét szállítja lefelé vízgyűjtő területé-
ről. A szeredaiak a folyón történő átjáráshoz hidakat
ácsoltak a mindenkori forgalom lebonyolítására. A
Csíki Lapok 1929. május 12. és 19. számaiból meg-
tudjuk, hogy több mint hét évtizeddel ezelőtt sok
gondot okozott a tönkrement, rozoga faszerkezet.
Az Államépítészeti Hivatal vezetője hónapokon
keresztül kopogtatott a felsőbb fórumoknál az élet-
veszélyes híd ügyében, majd eredménytelen pró-
bálkozásai után: ,, ... radikális intézkedéshez nyúlt,
lebontatta a rozoga hidat, mielőtt valami borzalmas
tragédia bekövetkezhetett volna" - írja a helyi új-
ságban egy arrafelé járó, az átkelés biztonságában
érdekelt utazó. A híd körüli bonyodalmak kapcsán
azt is megtudjuk, hogy nyugat felé tartó utasok sze-
kerezése így hosszabb időt igényelt, tíz-húsz kilo-
méteres kényszerkerülőt kellett megtenniük. Sokan
keresték a vétkeseket: ,,kik a felelősök a régi híd
lebontásáért, mielőtt fiókhídról megfelelő módon
gondoskodtak volna."
A hónapokig tartó áldatlan állapot után a csíki
polgárok a sajtó által is értesülhettek, hogy: ,, ... a
napokban [1929. május 19.] megkezdik az Olt híd-
jának építési munkálatait." A miniszteri jóváhagyás
után elkezdődött a tartós fémszerkezetekből álló
híd építése, amely 1930-ban fejeződött be. Ezen a
fo tográfián az átadás előtti állapotot láthatjuk, azt,
amikor a híd festése befejeződött. Kilenc mázoló és
tizedikként bizonyára a hivatal embere állt a fotog-
ráfus lencséje elé. A képen láthatók a régi fahidat
tartó cövekek is, amelyek a helyükön maradtak, és
megörökíttette magát az a lovas gazda is, aki hor-
dóban szállította a festéket a munkálatokhoz.
tulajdonos Csicsó község ügybuzgóságától és áldo-
zatkészségétől függ."
Jól értesült újságírónk közléséből továbbá arról
is értesülünk, hogy: ,,Tompos Károly csicsói jegyző
még a múlt nyáron [1901] a hargitai savanyúvíz for-
rásából két üveggel nevezett tanárhoz beküldvén,
ez megállapította, hogy az érvényes savanyúvizek
egyik kitűnőbb [összetételű gyógyforrásához] tar-
tozik, s megbízta Waszelovszki Gyula egyetemi
illetékesek a kivágása mellett döntöttek. Felvételün-
kön a géppel körbevágott fa még áll, csodálóinak és
a mögötte látható fenyőknek köszönhetően érzékel-
hetjük az arányokat, s így a fa egykori „nagyságát"
is.
tanársegédet a forrásvizeknek a helyszínen való ta-
nulmányozásával.
A gyógyforrásokat a tanársegéd úr még 1901
novemberében kereste fel, hogy a helyszínen vizs-
gálódjon és a felkérésnek eleget tegyen. Megbíza-
tását nem tudta teljesíteni, csak a »fürdőhely festői
tájairól s a gyönyörű kilátásról elragadással nyilat-
kozik«, azonban a források vizének vegyelemzését
nem tudja elvégezni, mert a források egyikét a tele-
pet átszelő patak azt teljesen körülveszi, a másik pe-
dig a pataktól alig van néhány lépésnyire és így az
egész telep a patakok vizétől annyira át van ázva,
hogy süppedékes, s e miatt a felbugyogó víz minő­
sége meg nem állapítható, amíg a patakvizek [ ... ]
célszerű módon el nem távolíttatnak."
Mindezek után világossá vált, hogy a gyógyvizek
használhatósága egészében a csicsói közbirtokos-
ság, a község „ügybuzgóságától és áldozatkészsé-
gétől függ". A patakok vize elterelhető, a fürdőfej­
lesztés pedig „célszerű berendezéssel", építkezéssel
a közönség részére használhatóvá tehető, csupán
pénz kell hozzá.
A gyógyhatású víz mellett Hargitafürdő nagy
értéke, kincse a két „büdösgödör" a föléje emelt sze-
rény épülettel, amelyet mofetta néven is ismerünk.
A reumás, köszvényes székely emberek körbe ülik
egyszerű kivitelű, deszka ülőalkalmatosságokon a
kénes gyógyhelyet, és a gőzölgőbe tartják lábaikat.

Hargitafürdő gyógyvizeivel, mofettájával, jó le-

Az Olt hídja után a főút folyamatosan emelke-
dik. A Tolvajos-tetőre és onnan a Hargitafürdőre
felkapaszkodó járművek utasai közül kevesen tud-
ták, hogy a „Lina" kanyar, majd a felső sirülő után
száz-kétszáz lépésnyi távolságra, az út jobb oldalán
a kőbányához levezető úton elérhetik a Csíkókert
néven ismert erdőrészt. Itt állt a több száz éves faóri-
ás, amely az elmúlt évszázad végére kiszáradt, és az
vegőjével és szép környezetével túllépte a helyi für-
dők szűkre szabott kereteit, és már a 19- 20. század
fordulóján Csík vármegye határain túl is ismertté
vált, távoli vidékekről is látogatták.
A Hargita fürdő jövője című írás, amely a Csíki
Lapok 1902. december 25-i számában jelent meg,
megállapította, hogy: ,,A hazai fürdők között lévő
hargitai klimatikus gyógyhelyet, amelyet nemcsak
[gyógyforrásaiért], hanem kénes gőzlőjéért a re-
umatikus bajokban szenvedő emberek úgy ezen,
mint idegen vármegyékből is nyáron át igen sokan
keresnek fel."
A magaslati nyaralóhely kialakításának egyik
szorgalmazója, dr. Lengyel Béla egyetemi tanár az
újságíró szerint: ,, ... szép jövőt ígér a fürdőnek, a
gyógyfürdők sorába való helyezését lehetségesnek
tartja bizonyos feltételek mellett, ami egyenesen a

106 107
Néhány „kezelés" után már gyógyultan távozhat-
nak innen. A kénes gőzölgés itt olyan erős, hogy
egy méter mélységben már a gyufalángot is eloltja,
ezért a gödör fölé hajolás veszélyes.
A gyógyforrások és a gőzlők közelében az egy
,,kúra" idejére - egy-két hétre - elszállásolt embe-
reknek lelki gondozásra is szükségük volt, ezért
a telep lakói és rendszeres látogatói egy kápolna
építésének gondolatával foglalkoztak. A gondvi-
selésnek, valamint a számos jóakaratú embernek
köszönhetően fel is épülhetett az istenháza Hargi-
tafürdőn.
A Csíki Lapok 1909. augusztus 25-i száma köz-
li az örvendetes hírt: Kápolna áll a Hargitán. Érde-
mes megismerkednünk a felszentelési szertartás
eseményeivel: ,,Igen kedves ünnepségnek voltunk
részesei e hó 8-án [1909. augusztus 8.) Hargitafür-
dőn. Megáldási ünnepélye volt egy nagyon szép új
kápolnának, melyet két mecénás bőkezűsége épített
a bérces Hargita oldalán 1300 méter magasságban
fekvő fürdőn. [... ] Augusztus 8-án, vasárnap reg-
gel mintegy 30 szekér hozta a vidéki községekből a
buzgó híveket e nem mindennapi ünnepélyre. Csík-
Csicsó buzgó hívei pedig kereszt alatt énekszóval
vonultak ki a tőlük 3 órányira fekvő fürdőhelyre.
Pontosan 10 órakor kezdte meg gróf Mikes János
udvarhelyi katolikus főesperes a megáldási szer-
7 lel.
tartását három pap segédlete mellett, mely után
108
ALT~RUJ, ia. fott:'rnutut
a.J llceutul r. ca1 Mercurea•Cl u c . ~f
A Csikn ared&I róm. k •t. r6g 1111n.
Jntcroá.tud,n11ik székely ~tllu-.u
oltára.
György Ilyés csicsói lelkész méltatta az imádság
házának rendeltetését." A népes gyülekezet jelen-
létében a plébános úr megköszönte Angi Mihály
gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfal-
vi lakosok áldozatkészségét, akik a fakápolna épí-
tési költségeit- mintegy 2500 korona értékben - fe-
dezték. A kápolna javára Csedő István csíkszeredai
ügyvéd egy Szent István-szobrot ajánlott fel, mivel
a kis imádkozóhely védőszentje Szent István volt.
Az építmény parányi tornyába két kis harangocskát
helyeztek el, Merza János csíkszeredai állomásfő­
nök ajándékát.
A régi hargitai kápolna nyújtott helyet a csík-
szeredai gimnázium eltávolított oltárának is. A
szocialista időszak ateista szelleme nem tűrte meg
az iskola falai között az imádságos helyet, így a
kisméretű oltár a Hargitán kapott menedéket. Sei-
warth László csíkszeredai fényképész még eredeti
helyén fényképezte az oltárt. Több évtized eltelte
után Hargitafürdő állandó lakói egy új istenháza
építését ha tározták el. A megkezdett munkálatok
mára befejeződtek.
~
l
OLO-
Ja lOl"l M (
1 1 luc
I r
1 - - Je[IJQt
ll
Hargitafürdőről, az ott zajló életről az első világ-
háború évei alatt keveset írtak, pedig az egészségi
gondokkal küszködő idősek akkor is felkeresték
a fürdőtelepet. A Csíki Lapok 1925. augusztus 3-i
számában Hargitafürdő bérlője, Vass Géza egy ke-
retezett reklámszöveget tett közzé, melyben értesíti
a nagyérdemű közönséget, hogy a telep m egköze-
lítése céljából: ,, ... hetenként kétszer, szombaton és
vasárnap a Bukaresti-szállótól [volt H utter] a »Tol-
vajos« tetőig autó, a »Tolvajos« tetőtől pedig kocsi
járatokat állítottam be". Itt az érdeklődés felkelté-
sét célzó hirdetés teljes szövegét közreadjuk, azért,
hogy az akkori „szolgáltatások" körébe pontosabb
betekintést nyerhessünk.
A következő, 1926-os fürdőidény nyitását Vass
Géza bérlő már táncmulatsággal is egybekötötte.
Hargita-fürdő megnyitása!
A mélyen Usztelt közönség szives tudomá-
sára hozom, hogy barletembe tartozó
HARGITA-F ÜR DÖT
teljesen rendben és falezerelve, folyó
évl majua hó huszonkilencedikén
TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT
MULATSÁGGA L MEGNY ITOM.
Ezen idótő l vendégek sz!vesen fogadtat-
nak. - Egész szezon alatt állandó igye•
kezetemet fogja képezni, hogy a tisztelt
fürdó vendflg-ek ugy beszállásolás, mint
elláráR ti!kintetében kifodstalanul szol-
gáltassanak ki. - Elsőraogu konyha. ita-
lok, figyi;Jmes es elózÁkeny kiszolgálás
fo)l:nak a közönség rendelkezésére állani.
Mint a mult évben, u2y az ldPn is
ÁLLANDÓ AUTÓTAXITJÁRA'lOK
a Tolv11jos-1etói~ s onnan való továb b:
szállításról fo gatokkal gonrtoskodorn.
KISEBB KIRÁNDULÓ TÁRSASÁGOK RÉSZÉRE
Á G Y N E MŰ T T U D OK A D NI.
Szoba-előjegyzések és bárminemli felvi•
i&l!"Ol'"itáe v!'>gf'tt kérem Csikszer edában
11 Bukaresti• kávéházamhoz fordulni.
Csíkszereda, 1926 évi május hó 17-én.
Bzives támogatást kér:
Vass Géza, a Hargita-fürdő bérlője.
109
A vendégek szállítását is megoldotta: ,,Állandó autó
taxi járatok a Tolvajos tetőig, s onnan való tovább-
szállításról fogatokkal gondoskodom." A Csíki La-
pok 1926. május 23-án megjelent hirdetményében
a bérlő még azt is tudatja az érdeklődőkkel, hogy:
„a kisebb kiránduló társaságok részére ágyneműt
tudunk adni." Olvasóinkat bizonyára megmoso-
lyogtatja az idézett szövegrész, azonban a háborút
követő években mindez igazi teljesítménynek szá-
mított a Székelyföldön.
Az 1930-as évek fő gondja a fürdőre vezető út
kiépítése volt, ugyanis a szekérrel is nehezen meg-
közelíthető fürdőhely Csíkszeredának és vidéké-
nek egyik legmeghittebb kirándulóhelyévé vált. A
fürdőszezon pontos kezdetét a helyi sajtó tájékoz-
tatóiból ismerjük. 1934--ben a megnyitás napja júni-
us 8-ra esett, amikor a „hagyományos érdeklődés"
mellett az éghajlati viszonyok is megfeleltek a ven-
dégek fogadásának.
Az útviszonyok javulásáról a Csíki Néplap 1936.
július 22-i számában Részegh Viktor számol be: ,,A
Hargita magaslati fürdő eddig nem volt megköze-
líthető gépjárművel, sőt szekérrel is nehezen. Mi-
ként értesülünk, az út annyira ki van javítva, hogy
úgy autóval, mint szekérrel nehézség nélkül fel le-
het jutni a fürdőre. "
Hargitafürdő rövid történetében a lényegi vál-
tozást az 1936-os esztendő hozta el. A Csíki Lapok
augusztus 23-i száma közli az érdeklődőkkel, hogy
a fürdő területének parcellázása megkezdődött:
,,Csicsó község vezetősége dicséretre méltó kezde-
ményezéssel elindította azt a munkát, amely a[ ... ]
gyógyhelynek a fejlődését van hivatva biztosíta-
ni...
11
A telkek kimérése, parcellázása a fürdőtelepen
az építkezések felgyorsulását eredményezte. A te-
rületet igénylő, tehetősebb csíkszeredaiak megál-
modott és megtervezett nyaralóik kivitelezéséhez
kezdtek. A fenyvesek között emelkedő új villák a
fürdőhely arculatát kedvezően alakították, formál-
ták. A jó szándékú emberi beavatkozás azonban
110
sokszor eredményezhet jóvátehetetlen környezeti
károkat. A fürdőn tapasztalható jó és kedvezőtlen
állapotokról tanulságos megállapításokat olvasha-
tunk dr. Fenyőfalvi név mögé rejtőző polgártársunk
írásában, aki a fürdő minden szegletét alaposan is-
merte, de nemcsak azt, hanem annál jóval többet,
az itt nyaraló vendégek szokásait is. Dr. Fenyőfalvi
valóságos helyzetképet nyújt az olvasónak a Csí-
ki Lapok 1938. augusztus 7-i számában megjelenő
Hargita-fürdái levél című írásában: ,,A Hargita-fürdő
ma is éppen olyan ősiség, mint amilyen volt 36 esz-
tendővel ezelőtt, amikor is Kovács János kapitány
uram vala a fürdőigazgató [ ... ] Ma is ugyanazok
az épületek, ugyanaz a gödör, ugyanaz a vendég-
lő, csak a meleg fürdő fakádjait cserélték ki mode.r -
nebb pléh kádakkal. (... ] A »hamvas feredő« eltűnt
teljesen, helyét befolyta az iszap. A hideg fürdő be-
csületes kinézésű, nagyobb medencét kapott, tiszta
vetkező kabinokkal és napozó hellyel [... ] a fürdő­
zésért fizetni kell. Régente a fürdővendégek teljesen
ingyen használhatták."
Ismeretlen nyaralónk számba vette a telepen be-
következett nagyobb léptékű változásokat is. El-
sősorban az új nyaralók szaporodására figyelt fel.
Felsorolta azoknak a tehetősebb csíkszeredai sze-
mélye.knek az építményeit, akik szerinte szépítették
és gazdagították a fürdőhelyet: . ,,Ezen villák közül
elsőnek kell említenem a dr. Hirsch Hugó főorvos
impozáns nagy villáját a kápolna felett, mely min-
den fürdővendég csodálatát váltja ki. [... ] A fakö-
pűs borvízkút felett két villa ötlik szemünkbe, a
dr. Daradics Félix csíkszeredai ügyvéd és Vorzsák
László csíkcsicsói igazgató-tanító villája. Mindkettő
bármilyen luxus fürdőhelyre beillene. [... ] Ha pe-
dig lesétálunk a meleg fürdőhöz, akkor a mögött
találjuk az Ajvász-villát, mely csendes verőfényes
oldalon, fenyők között csillog ki a maga pompás és
elragadó kedvességével. A hideg fürdőhöz vezető
út bal oldalán épül az új vendéglő és bálterem."
Dr. Fenyőfalvi azonban nem elégszik meg a szép
villák látványával, többet szeretne, talán igazi „lu-
xus fürdőhelyet", és azt, hogy Hargitafürdő milyen
messze áll még egy ilyentől, nem épp kíméletesen
hozza a szeredai olvasóközönség tudomására: ,,Ami
pedig az utakat és a sétányokat illeti, azok egye-
nesen csapnivaló valamik, mert a hegyivadászok
által rendbe hozatott utak, a Tolvajostól a fürdőig,
kezelés hiánya miatt újra a tönkremenés szélén áll-
nak. [...] A fürdő belterületén az ember nyakig jár
a sárban, amikor eső esik. Ezeken a sáros utakon
pedig reggeltől estig fákat csúsztatnak az épülő új
vendéglő részére. Ma sincs egy sétány a fürdő belte-
- . --
rületén, ahol még száraz időt>en is pihenni lehetne,
a pavilonok előtti részre öntik a szenny és mosoga-
tó vizeket." Mindezekhez még hozzáadandó, hogy
„Szombat és vasárnap esténként a két vendéglőből
áramló duhajkodás zavarja a vendégeket, lehetetlen
a pihenés ..."
Hargitafürdőn az 1940-es évek kezdetén az
építkezések sokasodtak, az előző évektől eltérő,
igen nagyméretű vendégházakat, menedékházakat
építettek. Ekkor épült a fürdőtelepi út bal oldalán
az Uz Bence menedékház is, amely hatvan turista
elszállásolására alkalmas. A háromszintes épület
nemcsak a gyógyulást keresőknek, hanem a kirán-
dulóknak is szálláshelyévé vált. Alpesi tetőzetével
illeszkedik a fenyőkkel behatárolt tájba, nyáron és
télen egyaránt fogadóképes.
A következő oldalon látható lovas fogatot meg-
örökítő felvétel 66 esztendővel ezelőtt készült.
Csíkszeredából a magasba kapaszkodó szekér uta-
sai megálltak egy rövid pihenőre a Tolvajos-tető
és a fürdőhely közöt ti útszakaszon, a telep köze-
lében. A fotográfus által megörökített személyeket
ismerjük. Elöl, a bakon, a lovas gazda Kalamár, aki
megrendelésre a városból az Ajvász-villához szállí-
totta utasait. Mellette a kisgyermek Ajtony Gabika,
szomszédja Fejér Albert szeredai polgár. Mögöt-
tük ül, balról Lengyel Péter és dr. Barla Szabó, az
Országos Társadalombiztosítási Intézet igazgatója.
A szekér mellett a kirándulást szervező két gyógy-
szerész, Fejér Emil és Ajtony Árpád álldogálnak.
111
111
 később, fényképezése idején is a fürdő központjától
mintegy m ásfél kilométernyi távolságban, 1372 mé-
teres magasságával mindig vonzotta a tekinteteket
és várta a terrnészetkedvelőket. Ide kívánkozik még
egy, a fürdő közelében készült, ritka látványt meg-
örökítő fotográfia. Fekete Gyula szeredai tanár urat
is „megállították" a fehérbe öltözött havas őrei, vé-
delmezői. A „fehérbe öltözött katonák" a hideggel
dacolva helytállnak, a viharos szél csak alakjukat
tépázta meg. Ők vigyáznak a Hargitára.

Sajnos, a fürdőtelepről kialakult összbenyomás

A fürdőhelyet felkereső városbeliek többsége így
közelítette meg Hargitafürdőt.
A telepen megfordulók figyelmét nem kerülhe-
tik el a nagyméretű laktanyák. A mai postával és
iskolával átellenben helyezték el ezeket a katonai
rendeltetésű épületeket. Az impozáns kő- és faépü-
let már 1943-ban állt, tiszti üdülőnek építették (1360
méter tengerszint feletti magasságra). Erre az időre
esik a katonai szálláshelyek építése is. Ezeknek kö-
szönhetően a fürdőhely megszokott rendje felbom-
lott, patriarchális élete átalakult.
nem volt kimondottan hízelgő ezekben az években
sem. A Csíki Néplap 1943. június 30-i számában
cikket közöl Mit nyújt Hargitafürdő címmel, amely-
ben a következőket olvashatjuk: ,,Levegőt és vizet
ad, de ez sem a régi, mert a főforrást hozzá nem
értő, bár jó szándékú [ ... ] munkával elrontották.
A hideg fürdő sajnálatos állapotban van, a meleg
fürdő kezdetleges, a források foglalat nélküliek és
az egész fürdőtelep rendezetlen." A rövid írásból
azt is megtudjuk, hogy: ,, ...Vágják a fürdő belterü-
letén a kilátást elzáró fákat. Ezáltal a látogató kap
egy szép tájképet a Kossuth-szikla felé, egy másik
kilátást a Várpatak völgyére, de kap még egy vala-
mit, amire itt oly nagy szükség van: napfényt. Ez-
után a jövőbeni építkezések előkészítésére a fürdő
feletti magaslaton húzzanak egy talajvíz-levezető
mély sáncot, hogy a csermelyvizek egy-két sza-
bályozott mederben fussanak á t a fürdőtelepen.
Végezetül pedig az ösvényeket hozzák rendbe ... "
A tervezgetések az egész fürdőtelepre vonatkoztak,
változások azonban nem történtek, a második vi-
lágégés után is a megszokott életét folytatta a helyi
lakosság, az idegenből jövők pedig hamar távoztak.
Egy ide illő képen azt a változatlan szépségű szik-
latömböt láthatják, mely akkor is és évtizedekkel
A z államosítással a tulajdonviszonyok is meg-
változtak, az 1968-as megyésítés után pedig Csík-
szereda „bekebelezte" Hargitafürdőt is. A szapo-
rodó hétvégi házak módosították a fürdő arculatát,
ismertsége növekedett. Téli látogatottsága emel-
kedett, lassan a sísport paradicsomává alakult. Az
évek során sípályák, felvonók épültek ide, ezek is
vonzották a sportolókat, kirándulókat a magaslati
üdülőbe. A romániai sísport számos tehetsége ne-
velkedett itt és vált nemzetközileg is értékelt ver-
senyzővé.
közelében a Tündér és a Miklós pályákat keresheti
fel a sízést, kirándulást kedvelő. Valamivel távo-
labb, a Kossuth-sziklától délnyugatra találjuk a he-
tediket, a Kossuth nevet viselő sípályát.
A Kossuth pályát használó sízők már nem kezdők
ebben a sportágban. A versenyszerű sportolásnak
Hargitafürdőn minden feltétele adott, a csak kikap-
csolódásra vágyók és a kezdők is kedvük szerint
gyakorolhatnak itt. Nyugati irányban, a mélyben
a fenyők között előbukkanó épületek Hargitafürdő
helyét jelzik, a magasban a televíziós torony biztos
pont a tájékozódásban.
A fürdőhely történetéhez hozzátartozik a kao-
linbánya históriája is. Az anyagi haszon mellett a
kaolin-kitermeléssel károsította a természetet. Már
a telepre érkezésünk pillanatában a hatalmas domb-
ként emelkedő meddőhányó fogad, átellenben az út
jobb oldalán a terebélyes ülepítő „alakítja" a tájat.
A meddőhányó közelében aláfutó Tolvajos-patak
fehéres vizével a halak pusztulását eredményezte.

A fürdőhely nyugati peremén, az Ózon Szálló

közelében találjuk a Kompona sípályát, méreteit te-
kintve ez a legnagyobb itt. A telep keleti oldalán, az
útelágazás egyik sarkán levő erdészház közelében
van a Tófalvi sípálya. Továbbmenve a mellékúton a
Csipike pálya húzódik meg, majd a Válaszút Panzió
112 113
A PETŐFI SÁNDOR UTCA

HIRSCH HUGÓ HÁZA

ÉS SZANATÓRIUMA
Ismerkedő sétánkat az utca keleti oldalán kezd-
jük. A hajdani Vár és Gálovics (mai Venczel József)
utca sarkán a 19. század végén még állt ez az utca-
sorba kevésbé illeszkedő emeletes faház. Az épület
nem követte az utca vonalát, északi része belógott
az úttestbe. Egykori lakója katonaorvos volt, a he-
lyi regiment betegeit gyógyította. A nagy ismert-
ségnek örvendő orvosról nemcsak a házat, hanem
a hegyre kapaszkodó utcát is elnevezték a csíkiak,
azóta Gálovics utcaként ismeri mindenki. A helyiek
emlékezete szerint a földszinten 1876 előtt fogadó
működött, ahol fellépett a nagygalambfalvi szár-
mazású Feleky Miklós színművész is. Ebben az
esztendőben a házat a gazdag, örmény származá-
sú Száva Lukács és neje, Mánya Veronika vásárolta A szanatórium minden tekintetben megfelelt a
meg. Leányuk, Száva Blanka 1894-ben férjhez ment kor igényeinek. Műtője, fektetője felszereltségében,
a remetei származású dr. Filep Sándor kórházi fő­ higiéniai követelményeiben meghaladta a közkór-
orvoshoz. A régi épület a századforduló után még házi állapotokat. Az 1926-ban létrehozott gyógyin-
egy évtizedig a helyén állt. Lányuk, Filep Judit em- tézetről a Csíki Lapokban az alábbiakat olvashatjuk:
lékezete szerint 1910 áprilisában az öreg házat le- ,,Ha egy szanatórium nyílik, legyen bár magánvál-
bontották, és a Szék útja 2. szám alá „költöztették".
A sarokra tervezett új épület, az „emeletes palota", a

későbbi Hirsch-féle szanatórium hátsó szárnya, no-

vemberre elkészült. Az építkezés ideje alatt a család
a Rákóczi és a Hegy utca sarkán álló Michna- Soly-
mossy-féle házban lakott. A három szoba, konyha,
kamara elkészülte után átköltöztek új otthonukba.
Sajnos Filep Sándor kevés ideig élvezte szép, tágas
otthonának előnyeit 1911-ben bekövetkezett hirtelen
halála miatt. Az épület homlokzatán, a tetőtér alatt
még olvashatók az orvosunk nevét őrző iniciálék. A
Filep-ház 1918-ban dr. Hirsch Hugó sebész főorvos
tulajdonába került házasság révén. Feleségül vette
az orvos leányát, Juditot.

Hirsch Hugó, az 1912-ben Csíkszeredában le-

telepedő kiváló sebész főorvos tudásával, közvet-
lenségével elnyerte a helybéliek rokonszenvét. Az
ő nevéhez kötődik a modern orvosi ellátás - labor-
vizsgálat, röntgenvizsgálat-bevezetése a városban.
Éveken át ő volt az egyetlen képzett sebészorvos
Csíkban. Kórházi teendőinek elvégzése mellett egy
saját egészségügyi intézet létrehozására is gondolt.
Ennek érdekében - a mai Venczel József utca felőli
részen - új szárnnyal bővítette a családi házat. Itt
rendezte be a szanatóriumát, amely a köztudatban
a Hirsch-szanatórium néven maradt fenn.

114 115
 lalkozás, külön riportot érdemel mindenütt a vilá-
gon, annál is inkább Romániában és még inkább a
Székelyföldön, ahol az emberek egészségét szolgáló
intézményeknek annyira híjával vagyunk. "

A vizsgálatra érkező betegeket szépen berende-

zett, kényelmes, csempével fűtött várószoba fogadta.
A szegényeket ingyen kezelte saját intézetében, de
a tehetősebbek valószínűleg kellőképpen megfizet-
ték szolgáltatásait. Dr. Nagy András írta e sorokat:
„Nem ritkán voltam tanúja, hogy komoly pénzeket
áldozott névtelen szegények és főképpen gyerme-
kek istápolására." Az 1930-as évek elején dr. Hirsch
Hugó a Szent Vince Betegápoló Rend apácáit hívta
szanatóriurnába a betegek ápolására, gondozására.
A nővérek konyhát vezettek, a betegek étkeztetését
is biztosították.

A nagy móddal berendezett lakás, a tágas, egy-

másba nyíló szobák látványa igazolja, hogy a sebész
főorvos magas szintű szolgáltatásaiért el is fogadta
a neki járó honoráriumot. Az első szobában, a fotel-
ben Hirsch Hugóné Filep Juditot láthatjuk, aki a két
világháború közötti években a város művelődési
életének tevékeny szervezője és résztvevője volt. (A
műkedvelő színjátszásban játszott szerepére a ké-
sőbbiekben még visszatérünk.) Hirschék a vadász-
trófeák elhelyezésének külön helyiséget szenteltek.
A hatalmas kandalló, a kényelmes ülőhelyek és a
falakon látható trófeák bizonyára megfelelő kör-
nyezetet nyújtottak a vadászélmények felidézésére.
Hirschék nagy gondot fordítottak az épület mö-
götti udvarra és kertre is. Még az 1920-as években
számos telket vásároltak egy park kialakítására, és,
hogy tervüket sikeresen meg is valósították, az alsó
fotográfia igazolja, amelyet közeli rokonuk, Fülöp-
né Száva Zsófia őrzött meg és bocsátott rendelke-
zésünkre. A hátsó udvarban teniszpályát létesítet-
tek, a kertben dísznövények és virágágyások sora-
koztak, a sétányok mentén fákat ültettek, és ezzel
a városközpont közelében egy szépen gondozott
zöldövezetet alakítottak ki.
érkező vendégeket az állomási fogadás után autók-
kal szállították a Hirsch-szanatóriumhoz. Vacsora
után a ,,... háziak nagy meglepetésére Szent-Györ-
gyiék nem fogadták el a számukra előkészített
lakosztályokat, hanem a szanatórium [mögött], az
arborétumnak is beillő szép környezetben húzták
fel két- és háromszemélyes sátraikat. [...) Másnap a
látvány csodájára jártak a szomszédok. Meg is je-
gyezték: milyen urak ezek, akik a kényelmes háló-
szobai ágyak helyett a kertben töltik az éjszakát".
- írta Fülöp Zoltán.
S zent-Györgyi Albert és munkatársai, a szegedi
és cambridge-i egyetemitanárok, valamint a profesz-
szor felesége és leánya másnap elkezdték a Hirsch
doktor által irányított túrát. A Tolvajos-tetőn felnyer-
gelt lovakat kaptak, amelyekkel felkeresték Hargi-
tafürdőt, a Csicsói Hargitát, a Madarasi Hargitát, a
karcfalvi Lokot, Ostorost, Marosfőt, a Gréces-tetőt,
a Fekete-Rezt, a Gyilkos-tót és a Békás-szorost. A
csapathoz több lovas fogat is tartozott, ezek szállí-
tották a sátrakat, az élelmiszert, az edényeket és a
kirándulók kellékeit, egyszóval egy valóságos moz-
gókonyhát. A vendégek a megjelölt táborhelyeken
két-három napot töltöttek. A lovas túra emlékét a
professzor megörökítette, a több mint száz általa
készített fotográfiából kettőt mi is megismerhe-
tünk. A paripákhoz is értő tudós társaság hatalmas
utat tett meg. Az éjszakákat sátraikban töltötték. A
nagy kiruccanás végpontjáról, a csodálatos Békási-

A sajtó értesülései szerint 1932. július 2-án Bu-

dapestről külföldi vendégek érkeztek a Hirsch csa-
ládhoz. Az érkező vendégek egyike Szent-Györgyi
Albert professzor volt, aki a csíkszeredai születésű
Gözsy Béla adjunktus ajánlatára elhatározta, hogy
szabadságát a Székelyföldnek ezen a szép táján töl-
ti. A házigazda szerepét vállaló dr. Hirsch Hugó
igyekezett az öt angol (négy nő és egy férfi) és öt
magyar kutatóból álló társaság segítségére lenni. A
vendégek nyaralásáról Fülöp Zoltán nyugalmazott
tanár Egy Nobel-díjas Csíkban című, 2002. november
30-án a Csíkszereda nevű lap 11. számában megje-
lent cikkéből megtudjuk, hogy a Brassóból vonattal

116 117

szorosból autóbusszal tértek vissza Csíkszeredába.
A vendégek természetesen felkeresték a csíksom-
lyói kegytemplomot, fürödtek a szeredai és zsögödi
borvizekben, és megtekintették a madéfalvi, vala-
mint a nyergestetői emlékműveket is. Az egy hóna-
pig tartó nyaralás utolsó napjaiban a Szent Anna-tó
partján táboroztak, majd július 31-én elbúcsúztak
vendéglátóiktól.
A szanatórium kertjében készült fotográfián az
ernyő alatt a professzort és feleségét látjuk. A Sze-
gedi Biokémiai Tanszék vezetője, a C-vitamin felfe-
dezője, majd a mennyiségi előállításhoz szükséges
ipari szintézis kidolgozója 1937. december 10-én
Stockholmban vette át a Nobel-díjat. Erre az útjára
elkísérte a csíkszeredai Gözsy Béla is, aki később a
montreáli egyetem professzora lett. Szent-Györgyi
Albert, a világhírű tudós 1972-ben Hirsch Hugóné-
nak írt levelében szeretettel emlékezik a csíki tája-
kon eltöltött szép napokra.
A Hirsch családhoz kötődő emlékek felidézése
után elmondjuk, hogy sebész főorvosunk még nyolc
esztendőn át végezte hivatását a kórházban és sa-
ját szanatóriumában. Csíkszeredában közel három
évtizeden át teljesített szolgálatának utolsó évében,
1940-ben Hirsch doktor egészségi állapota gyorsan
kezdett romlani, és a család egy olyan döntést ho-
zott, amely váratlanul érte a csíkiakat. A Csíki La-
pok 1940. november 10-i száma így ír a történtek-
ről: ,,Dr. Hirsch Hugó kórházi főorvos és családja
folyó évi november hó 5-én elköltözött Kolozsvárra.
A hírt minden igaz jó barátja nehéz szívvel veszi
tudomásul. Dr. Hirsch Hugó szinte három évtize-
den keresztül állott nagy orvosi tudásával ennek
a népnek a szolgálatában. Ezenfelül ide nőtt egész
lelkével és szívével a csíki földhöz, amelyet olyan
mélyen megértett és szeretett." Távozásakor házát
118
és szanatóriumát a Szent Vince Betegápoló Rend
vette gondozásába és működtette is azt, egészen az
1948-ban bekövetkezett államosításig.
A súlyosan beteg orvost egykori barátai a kin-
cses városban is felkeresték. Két látogatójának,
Nagy Imre festőművésznek és Részegh Víktornak,
a Csíki Lapok felelős szerkesztőjének látogatásakor,
a betegágyánál készült ceruzarajz az utolsó képi
emlék Hirsch Hugóról. 1941-ben hunyt el Kolozs-
váron. Mint konfrátert (a szerzetesrend tisztele tbeli
tagját) a csíksomlyói ferencesek kriptájában helyez-
ték örök nyugalomra.
A városközpontban levő Hirsch-épület az álla-
mosítás után is az egészségügy szolgálatában ma-
radt. A járóbeteggondozó - helyi szóhasználatban a
poliklinika - otthona lett éveken át. Az 1970-es évek
elején azonban felépült Szeredában az új kórház, és
a Hirsch-épületből a poliklinika is átköltözött oda.
A földszintet kereskedelem és iskolaműhely céljaira
hasznosították, de karbantartásáról már nem gon-
doskodtak. Az udvar és kert, a szép park az évtize-
dek során elvesztette varázsát, napjainkban csak a
fotográfiák emlékeztetnek egykori hangulatára.
POTOTZKY PÁL HÁZA
A Hirsch-ház mellett találjuk Pototzky Pál há-
zát, amelynek építési éve a homlokzaton olvasható:
1905. Az évtizedek során az egykori tulajdonos ne-
vének kezdőbetűi, a P. P. lekoptak az épület faláról,
csak a tekintélyes oroszlánfej dacol az időj árás vi-
szontagságaival. A ház rendeltetése az elmúlt száz
esztendőben nehezen követhető, sorsának alaku-
lását a két világháború közötti években Pali bácsi
életvitele is meghatározta.
Pototzky Pál a 20. század első felének egyik leg-
ismertebb szeredai egyénisége volt. A városban
mindenki ismerte őt, a társadalmi élet „katalizá-
toraként" tartották számon. Divatáru-kereskedése
volt az a helyiség, amelyet a művelődési és sport-
élettel kapcsolatba kerülő helybéliek naponta felke-
restek. Az örmény származású kereskedő nemcsak
szervezte és mozgósította a rendezvényekre a kö-
zönséget, hanem még a belépőjegyeket is megvá-
sárolhatták elővételben nála a színházkedvelők és
sportdrukkerek. Pototzky Pál korának egyik jó-
módú polgára volt. Közéleti szereplését nem üzleti
vállalkozásnak tekintette. A város labdarúgócsa-
patának igazi mecénásaként jövedelmének tetemes
részét a labdarúgókra áldozta. Pototzky Pál a játé-
kosok igazi patrónusaként részese volt a győzel­
mekkel járó örömöknek és a vereségek lehangoló
érzéseinek. Üzletében a vasárnapi labdarúgó-mér-
kőzés eredménye egy-két napig a legfontosabb be-
szédtéma volt. Lenk Gyula bácsi emlékezete szerint
egy-egy győzelem után: w . . kedvenceinek üzleté-
ből ajándékokat osztogatott és hangsúlyozta, hogy
megérdemlik, mert rászolgáltak. "
Pototzky Pál nemcsak szervezett, irányított, ha-
nem tevékeny részese is volt a város művelődési
életének. Már 1922-ben a szeredai dalárda oszlopos
tagja, ugyanakkor a dalárok tevékenységét alelnök-
ként is támogatta. A városba látogató színtársula-
toknak a rendelkezésére állt, a közönségtoborzást
és hírverést fontos feladatának tekintette. Thália
szerelmeseinek könnyű dolguk volt Csíkszeredá-
ban, mert Pototzky Pál gondoskodott ellátásukról
és szállásukról is. Az előadásokat beharangozó
plakátokat a Vákár nyomdában készítették, és ter-
mészetes volt, hogy a Vákár nyomda ajándékaként
kerültek a falakra. Mecénási tevékenysége során
Pototzky Pál vagyona, három ingatlanja lassan el-
apadt. Az 1930-as évek derekán ezt az épületét elad-
ta Szvoboda Miklósnak és elköltözött vásárlójának
Co9buc utcai házába. Az elszegényedő kereskedő
bohém lelkületével, segítőkészségével maradandó
emléket hagyott az utódokra. Nélküle szegényebb
lett volna Csíkszereda.
FEJÉR ANTAL HÁZA
A Petőfi Sándor utca 7. szám alatti házat nem
nyilvánították műemléknek, mégis a város épített
örökségeként tartjuk számon. Építtetői Fejér Antal
ügyvéd és Száva Margit voltak, akik az 1885-ben
kötött házasságuk után a régi faházat lebontatták,
és helyébe egy nagy, hat szobát, konyhát, kamarát
magában foglaló családi házat építettek.
Fejér Antal szépvízi sokgyerekes örmény csa-
ládból származott. Tizenhárman voltak testvérek.
A régi szokás szerint a jó képességű gyermeket
taníttatták. Iskoláit Csíkszeredában és Kolozsvá-
ron végezte, majd a Ferenc József Tudományegye-
temen jogi oklevelet szerzet t. Az örmény-katolikus
családokban vállalták a gyermekáldást, így a fiatal
házasoknak - az elődök példáját követve - kilenc
119

gyermeke született. Ajtony Gábor gyógyszerész
közléseiből
tudjuk, hogy közülük hét meg is érte a
felnőttkort.
1912-ben a ház a népes család részére már kicsi-
nek bizonyult, ezért bővítették. Csíkszeredában
azon kevés házak egyike volt, ahová fürdőszobát is
építettek, így a korszerűsített lakás már nagyvárosi
igényeknek is megfelelt. Később az utcai szobákat
kereskedelmi célból üzlethelyiségekké alakították,
az udvarban található gazdasági épületekben pe-
dig asztalosműhely kapott helyet. A2 évek során
az üzlethelyiségek rendeltetése gyakran változott
- képkeretező, órásműhely, férfi- és női fodrászat és
textilüzlet is volt a központi fekvésű épületben. Ér-
dekes, hogy ezt a házat viszonylag későn, csak 1958-
ban államosították, és adatközlőnk szerint visz-
szaadása már nehézkesen történik.
A ház egykori tulajdonosa, Fejér Antal, a város
és a vidék jelentős közéleti személyisége, a felcsíki
választókerület országgyűlési képviselője, a helyi
takarékpénztár titkára volt. Tehetős emberként je-
lentős szerepet vállalt a csíksomlyói kegytemplom
restaurálásában. Ügyvédi irodájának ajtaján egyet-
len rövid mondat fogadta az oda érkező ügyfeleket:
,,Ne hazudj!"
A HUTTER KÁVÉHÁZ
1884-ben, amikor a Vár utcát még apró boro-
naházak rendezetlen sora alkotta, Csekme Ida és
Kovács György lakóháza Martonfalvához tartozott.
A Csehországból Erdélybe telepedő Hutter Pál még
ebben az esztendőben megvásárolta az ingatlant.
A2 üzleti életben jártas Hutter 1888-ig működtette
itt kávéházát, váratlan halála után pedig felesége
irányította tovább a népszerűvé vált vendégfoga-
dót. Ez az épület a mai Petőfi Sándor utca 11. szám
alatt állott egészen az 1893-as esztendőig, amikor
lebontották, és helyére egy öt szobából, egy kony-
120
•
Lenk Gyula bácsi 1945 m ájusától csak a helyre-
állítással foglalatoskodott, három esztendejébe ke-
rült, amíg valahogy pótolta a veszteségeket. Ekkor
azonban a magánvállalkozók feje fölött m ár fekete
felhők gyülekeztek, és 1950-ben a vendéglő és a ká-
véház is „össznépi tulajdonba" került. A szocialista
kereskedelem helyi láncszemeként az épületet kö-
zel öt évtizedig használták. A fél évszázadnyi idő
alatt az ingatlan álJaga egyre romlott, használói
nem tartották karban. Az 1989-es változások után a
Lenk család visszakapta az épületet.
GYÖRGYJAKAB MÁRTON
EGYKORI HÁZA
1893-ban Györgyjakab Márton megvásárol-
ta a Hutter kávéház és szálloda melletti telket, és
a meglehetősen forgalmas helyen nyomdájának és
papírkereskedésének egy szép kivitelű, földszintes
házat épített. Az építkezés befej~zését és a költözkö-
dés tényét 1894 augusztusában Üzlethelyiség változás
címmel a sajtóban is közzétette. A keretbe foglalt
értesítés egyben reklámcélokat is szolgált, és azt is
megtudhatjuk belőle, hogy egy korabeli nyomdász
milyen sokirányú tevékenységet folytatott megél-
hetése és az üzleti életben való fennmaradása ér-
dekében. Sajnos Györgyjakab Márton nem sokáig
élvezhette kitartó munkájának gyümölcsét, mert
már 1899-ben elhunyt. Nyomdája és kereskedése
előbb Dresznánd Viktor, majd a Szvoboda nyom-
dásztestvérek, József és Miklós tulajdonába került.
hából, egy kamarából álló kőház épült, amelyben A fivérek összekülönbözése után Vákár Lajos vásá-
Az Klsó Mag)'.ar PapiMpar-Résn'éoytársaság gyártmánfainak ~!agos fiómktára.
özv. Hutter Pálné október 15-én újra megnyitotta rolta meg 1914-ben.
vendéglőjét és kávéházát. 1906-ban, Hutter Pálné tit
halála u tán leányára, Arankára várt a népszerű Üzlethelyiség változtatás 1 ~p..
vendéglő működtetése. A Szombathelyről Csík- Tisztelettel tuda.tom a. t. közönséggel és vásárlóimmal, mi-
, szerint f!•
~ KÖNYVNYOMDÁW.T ÉS URiSDDÉSiUT , J;'
szeredába telepedő Lenk Lajossal kötött házassága
1
után a kávéház és étterem jelentős korszerűsítésen
ment keresztül. Lenk Gyula szerint édesapja luxus ~ a. HUTTER,.félo szálloda -mellett ujon épit ett SAJÁT HÁZAMllA 4
~ - helyeztem át s hogy üzletemet még ,g
kávéházat rendezett be: ,,... ezüst kész letekkel szol- A NORINB:b"'RGI ÉS DISZMúÁRUKKAL, 1~
gálták ki a betérő vendégeket." Lenk Lajos 1912-ben ~
>I kanyvnyomdámal pedig egy "\;l.J gyo:rssa.jtó-géppe J. és "\;l.j ~,
il
bekövetkezett halála után felesége még 1921-ig ve- d b e tük:11::::eJ. rendeztem be. ~
ze tte a több mint tíz embert foglalkoztató, pazarul d NAGY V ALAsZTÉK: 1J'
berendezett kávéházat és éttermet. Az irányítás, A lrll-, rajz- 0. díszes lcvélpapirok, n,jt..,,kOMlt, ;skolai é8 OzloU konyvtk, tinbt<srt.Ok., Al• O
•ri h0111ok, tollkl!oek, ollo!<, doh/myszcl•oeúk, pénZIAl'CtM<, l!l:einüvcgok, óro]mictok, sri,ar- ~
beszerzés és működtetés felemésztette erejét, ezért 111
0
éo o>ivnrk...;pl<Ak pop\r-, f••• tajltk.· é8 coouU><,1,
\:rgyWn,tn •Jil\1- • Ql.j l~ \:lt.d~ &. &11J1 eltcirid.kM\- a,-.o,ul-5 Ól-angyal c l.:1111 inia- &Hl.-
~-
Vass Géza vendéglősnek adta át vállalkozását, aki A ...._,"e~ k.a t o b1 Á.rtatlanok: Oraaaata. kit 1yu Noktt l'Nli.rt1 N11. U .b; l,,urd! Gyógybahsam,
lr• lct:il"CI C~ kr, ftb.,. 60 lrrt A ~ -«flr beUlkbl 4, • , unl h1I-• 11l•U.l •lllllfi!ul ffll!,;lj&. ~ 0tf.
mint bérlő 1936-ig sikeresen működtette. Ebben az 111
1,f
..
• •t; a.Jotu uoloumJ)c-
Oldnju ma 4(fu«n ~
~ lltOrtartúok k6nyv&. h ll Ml b-t lrv&•olv llW, t ,ii .., .,; C.elkmegye
• 11 11,i.l,~ r..,... DM11ntida1~ ~ - IU'a 18 k, .
t,'
N
esztendőben a fiatal Lenk Gyula átvette a kávéház A LkIRÁS~r;ec,:~ o ~ ~ ·1~ i : ! ! ! ; ~l~~ i-1 ~,?~;~~ ~~~~ ~
és vendéglő vezetését, és először a csíkiak által jól J:6rem • t. ko.bti.ióget ó11 vW.rti6tmac._. hogy Dagybecsö. b iul muldc:•1 ont'-nn 111 tneK-
t.&ntet.nt hfvH.tecljeuek.
(0
11-'
ismert Hutter néven, majd 1941-től Hargita néven Olilr-Sv.:tdüllu, l f,t. ~"'I aio1,g,1:,1011 Ml'.IIMn. Tiuwl!!tllll w
működtette. A második világháború szomorú kö- ltöayv,,
Gyö1·gyjaka.b Marton,
,-p:,. . lt6'~1r,Jieruln1d„ ,i_. •)'GtOd1lUil.tijd11ut.
(!)~
vetkezményeit a patinás Hutter sem kerülhette el, a ~ ~ -~ ~o:ci.:n.
~-~=be:rgi
= ~ es
- -~ - - - -~~=--+'-
fosztogatók minden mozdíthatót magukkal vittek, d.3.sz=.ü-á.:r"'-'--k- E
még a villanyhuzalokat is.
121

Mereurea-Ciuc - Csíkszereda
Str. Bratlanu - Bratlanu-utca
Az új nyomdatulajdonos 1920-tól a város polgá-
rai részére megrendelésre bármilyen nyomtatványt
elkészített. A két háború közötti években a Vákár
nyomda sikeresen működött. Az eredményes gaz-
dasági gyarapodásnak egyik tanúja ez a képeslap
is, amelyen láthatjuk, hogy az akkor 56-os szám
alatti házra már a Vákár cégtábla van kitéve. Előtér­
ben a csend és a rend őrei, baloldalt álldogáló autó-
busz, és a beállított személyek jelenléte biztosította
a kisvárosi látványt és hangulatot. A jövedelmező
nyomdai tevékenység eredményeként a szomszéd
Erőss család alacsony, földszintes faházát is meg-
vásárolta Vákár, és helyébe emeletes, erkélyes házat
épített.
A Petőfi Sándor utca páratlan számozású háza-
inak sorában, bal oldalon Rancz Béla órás földszin-
tes, négyablakos háza következett. (Erre később
emeletet húztak.) Mellette Pototzky Péter 1909-ben
épült emeletes, téglaborítású homlokzattal szépen
megépített háza gazdagította a város kétszintes
épületeinek számát. Az évtizedek alatt megkopott,
állagában sokat veszített ingatlan felújítása a sétáló-
utca képét jelentősen javítaná.
Ezen az 1930-as évek második felében forgalom-
ba hozott képeslapon az akkori Csíkszereda valós
képe látható. A fotográfia bal oldalán a földszintes,
négyablakos lak a népszerű kereskedő, Nagy Gyula
otthona. A következő impozáns, emeletes, erkélyes
122
ház 1929-ben épült, Valer Otetea ügyvéd tulajdo-
na. Ezen a helyen korábban Orbán Gábor jogász és
Orbán Balázs csemegekereskedő földszintes fahá-
za „illeszkedett" a házsorba. A szomszédos, ma is
helyén álló takarékpénztár épületével a gazdasági
életről szóló fejezetünkben részletesen foglalko-
zunk.
Petőfi u tcai ismerkedésünket a sa rokháztól, a
nyugati oldal házaival folytatjuk. A 19. század
utolsó harmadában a Kossuth Lajos utca és a Vár
utca sarkán egy szerény boronaház állott. Az első
telekkönyvi bejegyzés szerint 1877-ben az ingat-
lan Gecző Elek mészárosnak és nejének, Sándor
Veronikának a tulajdona volt. 1880-ban adásvételi
szerződés alapján a ház Kovács Ferencé és Szopos
Máriáé lett. A millennium esztendejében, 1896-ban
a régi épület helyébe kőházat építettek, amely keleti
és északi irányban, a Vár utcára és a Kossuth Lajos
utcára néző homlokzatával uralta a központi helyet.
A földszintes kőház kereskedelmi céllal épült, hi-
szen három üzlethelyiséget alakítottak ki benne. A
terebélyes házban négy szoba, három konyha, egy
fürdőszoba, ü zleti raktár és egy pince nyert elhe-
lyezést. Az épületben előbb Fisch Lipót működtet­
te vegyeskereskedését, majd 1890 májusától Nagy
Gyula lett a jó fekvésű üzlethelyiség bérlője. A nép-
szerűségnek örvendő kereskedő vállalkozását fel-
virágoztatta, 1894-ben már kitűnő asztali és pecse-
nyeborokkal is kínálta nagyérdemű vevőit. A helyi
újságban közzétett reklámja szerint: ürmösi, tordai,
celnai, szászrégeni, backamadarasi borokkal, vala-
mint aszú forgalmazásával bő választékot nyújtott
a szeredai vásárlóknak.
A saroképület a Vár utca első háza volt, homlok-
zatán a 2-es számmal. Az épület 1906-ban Gecző
Anna tulajdona lett, majd 1936-ban adásvételi szer-
ződés alapján a szépvízi Örmény Római Katolikus
Egyházközség vásárolta meg. 1957-ben az állam ezt
a jó fekvésű házat is kisajátította és a nagy bontások
bekövetkezéséig használta. A nagy léptékű szocia-
lista bontások és építkezések jegyében gyorsan cse-
lekedtek, az akkori utasítások szellemében szem-
közti társával együtt lebontották. A „felszabadí-
tott" területről megfeledkeztek, három évtizednyi
idő alatt sem sikerült annak értelmes hasznosítása.
Az ideiglenes 11p arkolóhely" csak átmeneti meg-
oldásnak tekinthető. 2006 őszére a csíkszeredaiak
örömére elkészült egy modern autóparkoló, amely
enyhíti az autósok napi gondjait.
,, ,, ,,
A CSEH ISTVAN:..FELE HAZ
C síkszereda egyik leglátványosabban fejlődő ut-
cájában, az egykori Apafi Mihály, ma Petőfi Sándor
utcában a 19. század fordulójától a háztulajdonosok
régi faépületeiket kő- és téglaépületekkel váltották
fel. Az utca 4-es számú faháza id. Tuma Mátyás
mészáros-hentes tulajdona volt. A mészárszék kül-
ső nyílóin egy sertés, illetve az üzletben vásárol-
ható termékek reklámképei láthatók. Az ajtóban a
tulajdonos felesége áll, tőle balra pedig, oldalán a
tokban tartott éles henteskéssel, magát a fiatal mes-
tert láthatjuk. Rézsútosan szabott kötényeikben a
tőkelegények várták a fényképezés pillanatát. Az
inason kívül az alkalom lehetőségével a szeredai
csend és rend őrzői is éltek, feszes tartásban álltak
a fényképezőgép lencséje elé. A faépületet az 1900-
as évek elején tűz hamvasztotta el. Ekkor már itt
dolgozott az alsócsernátoni születésű Cseh István,
aki 1902-ben telepedett le a városban. Szakértelmé-
nek, szorgalmának köszönhetően 1905-ben, Tuma
Mátyás váratlan halála után mesterének örökébe
léphetett. Feleségül vette az özvegyet és gondosko-
dott árváinak neveléséről. A jó megjelenésű, min-
dig segítőkész fiatalember rövid idő alatt Szereda
ismert, népszerű alakjává vált.
Cseh István erős egyéniségű ember volt, aki te-
vékeny szerepet vállalt a kisváros mindennapi
életében. Az Ipartestület alelnöke, a városi képvi-
selő-testület és a Kereskedői Kör tagja, a református
egyház presbitere volt. A leégett régi faépület helyé-
re is tekintélyes emeletes házat építtetett, amely jó
irányban befolyásolta az utca és városkép alakulá-
sát. A gondosan megépített lakóház és üzlethelyiség,
valamint a „géperőre felszerelt modern hentesüze-
me vármegyeszerte közismert volt". Az üzem maga
az épület hátulsó részén volt berendezve. Négy pin-
cehelyiségében nagyméretű 11hűtőszekrények"-ben
tárolták és jéggel tartósították a kiváló minőségű
123
húsokat. Télvíz idején az Olt folyó partjára kiemelt
jégtáblák beszállításával külön „szakmabeliek" fog-
lalkoztak. Szigetelőanyagként szalmát használtak.
Az impozáns házhoz mintegy hatezer négyzet-
méternyi terület tartozott. Mindennek megvolt a
pontos helye. A kisméretű vágóhíddal átellenben
Kezdetben szekerével, később teherautójával rend-
szeresen látogatta a községeket, és csak minőségi
állatokat szállított a vágóhídjára. A hentesüzletéről
készült fotográfiák bizonyítják az igényes, higiéniai
követelményeknek minden tekintetben megfelelő
hús- és felvágottkínálat bőségét. Az alsó képen, a
pult előtt Cseh István családja és alkalmazottai áll-
nak, a mérleg mögött ifj. Tuma Mátyás szolgálja ki
vásárlóit.

Később a két részre osztott üzlet egyik felében

külön forgalmazták a hentesárut. A pénzzel csak
külön erre a célra alkalmazott személy foglalkoz-
hatott. Ez is tartozéka volt a belső rendnek.

A Cseh Istvánról alkotott teljesebb kép ér-
dekében szólnunk kell még lótartási szenvedélyéről
is. Csíkszeredában sokan beszéltek a mester szép
lovairól, azok versenyeztetéséről. Egyesek azt állí-
tották, hogy a vonattal is versenyt futottak paripái,
és még azt is, hogy lovai egy trappban Udvarhelyig
voltak az istállók, hátul pedig egy nagy kert. Mind- vágtattak. Egy ilyen futam eredményéről a Carne-
ez a város központjában, rendezett, kövezett ud- val című vicclap is beszámolt. Mi itt megelégszünk
varral. Ide sorakozott segédjeivel Cseh István, egy a paripáit bemutató fotográfiával, amelyen kilenc
fényképezésnyi időre. A hentes köténye már velünk állatot vezettek fel gondozóik a ház mögötti udvar-
is tudatja, ki a főnök a csapatban. ra, fényképezésre.
A kitűnő hentesről Szabó Katalin Visszajátszás
című könyvében a következőket is olvashatjuk:
,,Cseh István [...] városszerte ismert volt segítő­
készségéről és meleg szívéről. Hetente egyszer, de
inkább kétszer, 3-4 cseberben küldte ki a húst a
somlyói árvaházba kicsi stráfszekéren, amelyet egy
ló húzott."
C seh István eklektikus homlokzatú, szecessziós
jegyeket is viselő házát láthatjuk a következő ol-
dalon, középen a kovácsoltvas mellvédű erkéllyel,

C seh Isván a szükséges nyersanyagot, a marha-

és sertéshúst maga vásárolta fel a csíki falvakban.

124 125

ahol az erkélyajtót oldalról copfdíszes pilaszter ke-
retezi. Az ajtó két oldalán elhelyezkedő ablakok fö-
lött is megtalálható az ablakszélességben végigfutó
párkány, az ablakok oldalát két-két füzér díszíti. A
figyelmes szemlélő a homlokzaton felfedezheti a
keretbe foglalt, Cseh István nevét megörökítő ini-
ciálét. Az épületről Esztány Zsolt pontos felmérést
készített, a szakmai elvárásoknak is megfelelő raj-
zot mellékelt, amelyet itt közreadunk.
126
Ua,o,lof CSll(9:ZER
Ap,lf7 M •Alt _.
SZVOBODA JÓZSEF
ÉS JAKAB ISTVÁN HÁZAI
Cseh István erkélyes háza mellett, a Kossuth La-
jos utca saroképületétől a második emeletes ingatlan
a 20. század első éveiben Szvoboda József tulajdonát
képezte. A tekintélyes házban, ezekben az években a
földszinti üzlethelyiségek egyikében a tulajdonos pa-
pírkereskedése volt. A jobb oldali helyiséget Vákár La-
jos bérelte, fűszer- és vaskereskedését működtette itt.
Vákár Lajos esetében egy érdekes szakmaváltás volt
ez, hisz korábban mint nyomdász, könyv- és papír-
kereskedő volt ismert. (Napjainkban a Petőfi Sándor
utcában sétáló az egykori Szvoboda-házon a Kriterion
Ház nevet olvashatja.) A Szvoboda-ház mellett, az ala-
csony, dránicatetős faépület, amely a járda egy részét
is elfoglalja, Gál István „ecetgyáros" ingatlanja volt.
Az utca felőli helyisége üzleti célokat szolgált.
A szomszédos, sokablakos földszintes házat
Czáka Béla hentes-mészáros bérelte, a másikat a
Csíkszeredai Takarékpénztár használta. 1918-ban
C1iku„reda - Apally ttwy-u1ca
.1
készült képeslapunkon még a földszintes épülete-
ket látjuk. Évek múltán a boronaházat lebontották,
a masszív téglaépületet átalakítva, emelettel bő­
vítve formálták mai képére. Később évekig köny-
vesboltként hasznosították. Napjainkban a tágas
üzlethelyiségben a Sooter's fotószolgáltatás talál-
ható.
A Kossuth Lajos utcától Jakab István erkélyes,
nagy, boltíves bejáratú házáig, összesen hat épüle-
tet számlálunk. Az üzlethelyiséget Szabó Lajos fod-
rászmester bérelte. Jakab István háza sem maradt
meg egykori formájában. Ebben az épületben mű­
ködött a takarékpénztár is. Az emeleti rész ·alatti
bejáratot beépítették, üzlethelyiséggé változtatták.
Csak a sáros úttest maradt meg a réginek, várta kö-
vezését. A házsorba tartozó köve tkező ingatlanban
egykor Lacher Gyula Otthon nevű vendéglőjét mű­
ködtette. A következő házban, a 14. szám alattiban
özvegy Jakab Ödönné étterme és az ahhoz tartozó
nyári kerthelyiség, a Kossuth-kert fogadta szép idő­
ben a betérő vendégeket. Az épület, mely később
étkezdének, majd gyógyszertárnak nyújtott helyet,
ma orvosi rendelő.
Jakab Ödön vendéglős ódon háza mellett a Pető­
fi Sándor utcába torkollik a Sétatér irányából eny-
hén emelkedő Grivita utcácska. A Seiwarth László
fényképész jóvoltából rögzített, a Sétatér irányából
a Petőfi Sándor utcába tartó utcarész ma már csak
emlék. Az utcakereszteződésnél autóbusz-állomás
volt egykor, innen indultak és ide érkeztek a hajda-
ni személyszállító járművek. A régi városnak ezen a
helyén alakították ki Csíkszereda új terét, az új mozi
és az áruház közötti Majláth Gusztáv Károly teret.
A régi saroképületet, Seiwarth Rezső kereskedő
lakóházát, Seiwarth László későbbi fotóműtermét
és lakását kisajátítottá]< és lebontották. Részben he-
lyére épült a Tulipán Aruház. Az egykori utcaképet
őrző képeslapunkon jól látható a rádió cégfelirat.
Ez az épület Apponyi Alber t szűcsmester tulajdona
volt. Az utcán felfelé sétálva az Ipartestület máso-
dik székházát és vendéglőjét találjuk, amelyek egy-
kor a város iparos közösségének találkozó helyei-
ként váltak ismertté.
127
 A LÁSZLÓ MÁRIA-FÉLE HÁZ
./.L- Pt_L 11P 1 /tJ
Csíkszereda Apafy-utcza
A hajdani Vár utca házai közül a leghosszabb
✓ifa-vt µ ./4 1

homlokzattal László Mária háza épült, amely 1898

nyarán készült el. Az emeletes épület két kovácsolt-
. t/J~ ,~/? .,v cx+th1-no/1
vas erkélyével és tizenegy ablakával az utca legna-
gyobb építménye volt. Elődjét, az idő által megviselt
a j'l¾~J ~ ~ .-
boronaházat szanálták, és helyébe ez az utcasorba
illeszkedő, városias arcú, üzlethelyiségekkel ren- •,t if ~/a~Á-;k &~V.:: . •
~;?!. ' ••.• ~ . ' . / / • . -

1~'
delkező épület került.
~ ..,,,LL ~~ ,, 1P /«-~. . ,.(t-
0

• -J?i:.,.,<j'.;,Í'),~-,r~ ~1 1·1· '""

,. ~~a. ,.-~ ·11 J, . .
Nagy Ferenc vegyeskereskedése is, akinek üzlete
bő választékkal fogadta vásárlóit. A polcokon el-
:::
::_ - ~ .• 1lfl d~I 11-;}t~ i , ~j . -~ - .... -
helyezett áruféleségekből mindenki igénye szerint
válogathatott, előzékeny kiszolgálás és „mérsékelt" ---· Ít~I,•/ { :,,h
árak mellett. Az érckályhát itt is az előtérbe állítot-
ták, eleget téve ezzel a tűzvédelmi elvárásoknak.
,, • .• ~-) jj
-.
. l 1

(Nagy Ferenc később áthelyezte vegyeskereskedé-

sét a Hirsch-ház szomszédságába. A gyakori költö- •, ~ . , : ~ T

zések az emelkedő bérletdíjakkal magyarázhatók.) · •.

~ ~ t -...
~ .

A Petőfi Sándor utca keleti oldalán, László Mária -i :-

I tt nyitotta meg kávéházát Friedmann Jakab,
aki a Csíki Lapok 1898. október 12-i számában így
reklámozta vállalkozását: ,,Van szerencsém a n. é.
közönség becses tudomására juttatni, hogy kávé-
házamat folyó évi október 12-től kezdve a jelenlegi
helyiségemmel átellenben újan épített László Má-
. . .... ·'ói~--i~,~.."
-.,. .. ··- , -~i-.:""':~~- , .• .;,, . _. - ~:;_;.~ f, .. .. .., __
háza után, az emelkedő utcában előbb d r. Sándor
Gábor ügyvéd háza, majd Kalamár Elek kereskedő
emeletes bérháza és Tauber József ügyvéd két, szé- földszintiek, keskenyek, sokszög záródásúak. Az kerítésnek napjainkra csak az alapja maradt meg.
pen díszített emeletes háza következik az utcasor- épület legdíszesebb része a Petőfi Sándor utca irá- Az épület belső tere a változó használati célok miatt
ban. Közvetlenül a Tauber-házak után Becze Antal nyába tekint, a bejárat előtti alacsony, kőoszlopos sokat módosult, eredeti funkciói ma már nehezen
házaihoz érkezhet a szemlélődő.
Üdvözlet Csiltszeredábó1. Apaffy-1\'\illály utca.

A PÁL GÁBOR-FÉLE HÁZ

A Petőfi Sándor utca 37. alatti ház egykori lakója,

ria-féle emeletes házba áthelyezem. Nem kíméltem
sem költséget, sem fáradságot, hogy ezen helyisége-
met a kor igényeinek megfelelőleg új bútorokkal és
berendezéssel ellássam, melyben tisztán kezelt bo-
rokat és kávéházi italokat fogok különös gonddal és
jutányos árak mellett kiszolgáltatni." A fokozatosan
emelkedő Vár utcában az épülettel átellenben álló
hatalmas jegenyefa árnyékot vetett a László-házra.
Az épületen látható sötét csík nem képi hiba, a dél-
utáni napsütésben keletkezett árnyék.
Az épület üzlethelyiségeit az évtizedek során
sok kereskedő bérelte. Hosszú évekig itt működött
128
ifj. Pál Gábor az Udvarhely melletti Bethlenfalváról
származott. (Édesapja a somlyói gimnázium jeles
igazgatója volt.) 1928-tól a román parlament sze-
nátoraként a csíki székelység jogainak védelmező­
je, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért folytatott
küzdelem vezetője volt. Erőfeszítései sajnos kevés
eredménnyel jártak, talán ezért is marasztalták el
méltánytalanul egyesek. (A Csíki Magánjavak kér-
désére a későbbiekben még visszatérünk, h isz a
helyi közösség legnagyobb „közvagyona" Csík me-
gyében a legvitatottabb kérdéssé vált. )
A Petőfi Sándor és a Tudor Vladimirescu utcák
találkozási pontjára épített villaszerű sarokház, ifj.
Pál Gábor ügyvéd háza, tekintélyes megjelenésével
uralja környezetét. A sarokra tervezett, az 1910- 1912-
es években emelt impozáns lakóháznak két bejárata
van, melyek fölött egykor nyitott loggiák voltak. Az
épület díszítőeleme a torony és a lépcsőház eresze
alatt végigfutó fríz. Emeleti ablakai, akárcsak a
129
azonosíthatók. Pál Gábor házát a második világhá-
borút követő új rendszer államosította, ,,össznépi
tulajdonba" vette. Tulajdonosa kényszerhelyzetben
lévén, a csíksomlyói szülői házba vonult vissza,
és ott élt egészen 1965-ben bekövetkezett haláláig.
Egykori házának állaga az évtizedek múlásával
sokat romlott, felújítása 2005-ben kezdődött el. Je-
lenleg a Magyar Köztársaság Főkonzulátusának ad
helyet.
A GÁSPÁR-FÉLE HÁZAK
Az egykori Apafi Mihály, a mai Petőfi Sándor
utca 1906-ban még kettős arculatú - falu és város
képét is mutató. Az utca jobb oldalán, a magas jege-
nyefa mögött apró boronaházak sorakoztak egészen
Bochkor Béla újonnan emelt házáig. Az első világ-
háborút követő években a boronaházakat lebontot-
ták, és a helyükre kőházakat építettek. A 22. és 24.
szám alattiak Gáspár-házak néven váltak ismertté.
Tervezőjük Berek Ferenc csíkszeredai építész volt,
akinek egyedi vonásokat viselő terveit a nem szak-
avatott szem is könnyen felismeri. A régi kétablakú
faház 1931-ben vásárlás útján Gáspár Endre és Ká-
DR. BOCHKOR BÉLA HÁZA
A Petőfi Sándor utca és a Kőrösi Csoma Sándor
utca sarkán 1902-ben dr. Bochkor Béla ügyvéd egy
nagyméretű emeletes házat építtetett. Első látásra
megállapítható, hogy családi fés~eknek ez a tornyos,
behemót épület túlméretezett. Epíttetője bizonyára
a lakófelületek bérbeadására gondolt a ház tervez-
tetésekor. Petőfi utca felőli homlokzatán, a bejárat
fölött a családi címer kapott helyet, melyet később
mint a múlt nem kívánt jegyét eltávolítottak. A to-
ronyszerűen kiemelt sarokrészen szecesszióra utaló
építészeti jegyek találhatók. Így a falsíkon elhelye-
zett virágos stukkódíszes ornamentika az épület
jellegzetes disze.
~--......
ef.➔.•.•
'
\f
1
' '
épületként, végül pedig az Albina Szövetkezet ott-
honaként hasznosították az illetékesek. 1960 után
már oktatási célokat szolgált, előbb az Építészeti
Szaklíceum bentlakása volt, majd a közelben fekvő
1. Számú Általános Iskola gondjainak enyhítésére
osztálytermeket alakítottak ki benne. 1980 után az
épület főbérlője a Művészeti Népiskola.
A VIGADÓ
C síkszereda impozáns épületei közé tartozik az
egykor szebb napokat megért Vigadó is. A nagymé-
retű épülettömböt a folyamatosan emelkedő utca
legmagasabb pontjára, a Polgári Leányiskola szom-
szédságába építették. A polgárosodó Csíkszereda
már 1887-ben létrehozta saját Vigadóját, amelyet a
helyi és a vidéki polgárok zárt társasköre látogatott.
A szeredaiak úri kaszinónak is nevezték. Csíksze-
redához hasonlóan valamennyi székely városnak
volt saját Vigadója. A csíkiak azonban a többinél
nagyobb léptékű épületről álmodoztak, melynek
magvalósításához megfelelő anyagi háttérrel is ren-
delkeztek, egy közügyeket szolgáló pénzalappal, az
úgynevezett Csíki Magánjavakkal.
A Csíki Magánjavak a helyi székely közösségi
vagyon volt, eredete az első Székely Határőrez­
red felállításával hozható kapcsolatba. 1769-ben az
osztrák- török határkiigazítási tárgyalások lezárása
után mintegy 62 OOO holdnyi erdő került vissza az
egykori Csíkszék tulajdonába. Ezt a hatalmas bir-
tokot, amely Csíkszék keleti peremén terült el, a
határőrkatonaságnak adományozták, a katonacsa-
ládok szükségleteinek fedezésére. A visszaszerzett
erdők jövedelmét a határőrség felszámolásáig, 1857-
ig a katonák ruházatára, lovak vásárlására és más
szükségletekre fordították.
Az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc
leverése után ezt a vagyont elvették, majd az 1867-
es kiegyezés után, kérésre a kincstár visszaadta a
havasok jövedelmét, hogy azt közművelődési és
oktatási célokra hasznosítsák, mint oszthatatlan
vagyont. A Magánjavak Igazgatósága a városban
székelt. Csíkban köztudott, hogy a Csíki Magánja-
vak telkeire épült a Kórház, a Polgári Leányiskola,
a Megyeháza és a Vigadó, mi több, a Gimnázium
építésére is bőven jutott ebből a pénzből. Az első
világégést követő impériumváltozás után az új
hatalom ezt a vagyont elkobozta, és csak hosszas
folyamodások után sikerült egy részét visszakap-
niuk a csíkiaknak. Az 1948-as államosítás után a
megye határán húzódó erdők állami tulajdonba
kerültek, visszaszerzésüknek még a lehetősége is
megszűnt.
A Magánjavak vázlatos ismertetője után most
visszatérünk a Vigadóhoz, és megismerkedünk
magával az épülettel és annak tervezőjével. A 20.
század kezdetén Szász Róbert építészmérnök készí-
tette el a polgárok által régen várt új „otthont". A

nya Júlia tulajdonába került, majd 1937-ben felépült
a ma is létező, három szobából, konyhából és kama-
rából álló épület. A felső, dránicával fedett szom-
széd ház 1920-ban még a régi falu-városkép tarto-
zéka volt. A faépület adásvételi szerződés nyomán
Gáspár József és neje, Salló Julianna tulajdonába ke-
rült. 1936-ban az új épületet Gáspár Gábor örökölte.
1983-ban az örökösök értékesítették, napjainkban a
Nyugdíjasok Kölcsönpénztárának az otthona.
-
A műemlék jellegű épületek számbavételekor Mi-
hály Zita mérnök szerint is: ,,... a túlméretezett tö-
megű szárnyain szinte elvesznek a szecessziós stí-
lusra utaló szerényebb elemek, viszont annál hang-
súlyosabb a toronyszerű kiemelt sarokrész növényi
ornamentikája." A toronyrészt fedő sokszög alapú
csonkagúlatető a sarokrész méreteihez, tömegéhez
képest kicsire sikerült. A sétálóutca épületeinek fel-
újítása lassan halad, de a Bochkor-féle ház 2001-ben
történt megújulása sikeresnek mondható. A 20. szá-
zad elején, a szecesszió jegyében emelt épületekre
jellemző volt a kék, amely a magyaros szecesszió
legkedveltebb színe.
Az egykori tulajdonos, dr. Bochkor Béla ügyvéd
az impériumváltozás után kitelepedett Magyaror-
szágra. A Bochkor-ház rendeltetése az évtizedek
során legtöbbször a pillanatnyi igények szerint
változott. Először Takarékpénztárként, később a
Transilvania Bank székhelyeként, aztán rendőrségi

130 131
 ..
>-.
h
..}
~ ~~
~---
a;:a,,
~ ----'
-
::=>. --
•
-
~~-
-•
. . . .--
..:...~..-
-.~-~
--~ ...___
Üdvözlet Csikszeredábó l.
tulajdonos, a vármegye, anyagi eszközeinek birto-
kában egy nagy léptékű épületben gondolkodott.
Így készült el a két é tteremből és 14 vendégszobá-
ból álló szállodaj rész, mellékhelyiségekkel és egy
lakással a vendéglős részére. A Vigadó épületében
kapott helyet egy nagyterem színpaddal és karzat-
tal, négy öltöző és egy hangversenyterem.
M indezek mellett rendelkezésre állt még egy
nagyterem, két kártyaszobából álló kávéházi rész-
leg és egy lakás a kávéházat működtető számára.
Ezenkívül a Vigadóban elhelyezést nyert egy nagy-
teremből és előszobából álló kaszinó, valamint la-
kás annak vezetője részére. Az épület külső falán
ma is olvasható az 1904-es évszám, az épület átadá-
sának időpontja. A kaszinóhelyiséget 1904 karácso-
nyán a tagok már birtokba is vették, az éttermet és
a nagytermet a nagyközönség részére 1905. január
l-jén nyitották meg.
A nagy költségeket felemésztő Vigadó nem min-
den tekintetben váltotta be a hozzá fűzött remé-
nyeket. Gőzfűtése igen költséges volt, gázvilágí-
tása sem tökéletes, sokszor megtréfálta látogatóit,
akik szükség esetén az öreg, jól bevált petróleum-
132
~
- ~~
•.
-
--·
Városi v igndó k ii l Je és belsö szin t erem.
lámpát vették igénybe. A remélt nagy jövedelem
elmaradása miatt a Vigadó bérlői gyakran cseré-
lődtek.
A földszinti nagyteremben a helyi és vendég
műkedvelő és hivatásos színészek léptek fel a vi-
lágot jelentő deszkákra. A kaszinó iránti számot-
tevőnek mondható érdeklődés egy évtizedig tar-
tott. A városhoz magához túlméretezett volt ez
az épület, és nem lehetett igazán kihasználni. A
földdel és az állatokkal bajlódó csíkszeredai atya-
fiak csak kívülről szemlélték a Vigadót, esetleg a
műkedvelő színjátszók előadásai alkalmával lép-
ték át a küszöbét. A kaszinó mindennapi életébe
nyújt betekintést a Csíki Hírlap 1913. február 8-i
száma is: ,,Ez a valamikor jelentős társadalmi té-
nyező néhány év óta elvesztette életerejét. [...]
Régen odasereglett szórakozásra a város s még a
környék intelligenciája is, az utóbbi években azon-
ban »kiürült« a Kaszinó. Ennek okát mindenki
tudja, de senki sem mondja. Amióta arrogáns pöf-
feszkedés honol a termekben, azóta nem kívánko-
zik oda a szerénységhez szokott ember. [...] Úgy
halljuk, hogy a Kaszinóból többen kilépnek, ami
bizony indokolt is a mostani viszonyok között. "
A z első világégés után a Vigadó hatalmas épü-
letének rendeltetése megváltozott. A polgárság ér-
deklődése a kaszinói élet iránt alábbhagyott, végül
működése az új társadalmi körülmények között
megszűnt. Az épület nagytermében filmszínházat
rendeztek be, a városlakóknak a mozi iránti érdek-
lődése egyre nagyobb teret nyert, a szabadidő eltöl-
merc1ma-Cluc - Csikszcrcd<1
Cln,matllgl'Gf - rloz9óképszi11há7
tésének kiemelt helyévé lépett elő. A helybéliek az
épületet lassan átkeresztelték, és az idő múlásával
a Vigadót elfelejtették, már csak a „mozi" neve ma-
radt meg. Ezt az állapotot örökítette meg az Adler
Alfréd kiadásában, 1929-ben megjelent képes leve-
lezőlap is. A megyésítést követő években Csíksze-
reda új filmszínházépületet kapott, napjainkban
a Csíki Magánjavak jövedelméből emelt épületet
,,régi mozi" néven tartják számon a helybéliek.
A POLGÁRI LEÁNYISKOLA
Csíkszereda tanintézetei közül az öt évtizedig
működő Polgári Leányiskola a serdülő lányoknak
nyújtott elméleti és gyakorlati képzést. 1880 máju-
sában Csík vármegye törvényhatósága közösségi
igényt váltott valóra azzal, hogy kezdeményezte
egy, az elemi oktatást meghaladó, magasabb szintű
leányiskola létrehozását Szeredában is. Ezt az ok-
tatási intézményt nem az állam létesítette, ezért az
is érthető, hogy a működéséhez szükséges anyagi
133
fedezetet a Csíki Magánjavak erdőinek jövedelmé-
ből fedezték.
Egy rozoga faépületben kezdte meg működését
a polgári leányiskola 1880. szeptember 30-án. Az
iskola múltját Ferenczi Jolán tanárnő egy iskola-
monográfiában foglalta össze, ennek segítségével is
próbálunk betekintést nyújtani az intézmény törté-
netébe. Az első tanévnyitásra 1880 novemberében,
Lázár Dénes alispán jelenlétében került sor. Indu-
láskor az intézetbe 47 tanítvány iratkozott be. A
polgári leányiskolának az általános képzés mellett
a családi életre is felkészítést kellett nyújtania. Ez
a magyarázata annak, hogy az elméleti képzésen
kívül gyakorlati ismereteket is oktattak, szövésre,
fonásra, szabásra és kertészeti munkára tanították
diákjaikat. Az évenkénti új osztályok indulásával
az intézet négy osztályúvá vált, és mivel a tanítás
ingyenes volt, a szülők szívesen taníttatták leány-
gyermekeiket ebben az intézetben.
Az 1880-as évek elején világossá vált, hogy a
roskatag épület már nem felel meg feladatának, az
érdeklődés előterébe kerülő intézménynek új ott-
honra volt szüksége. A kor elvárásainak megfele-
lő, egyben a jövőnek is építendő iskola létrehozását
határozta el még 1883-ban a megyei törvényható-
sági közgyűlés. Az épület tervének elkészítéséhez
a megyei hatóság egy programba foglalta össze az
igényeit. Ennek a programnak az volt a lényege,
hogy a város jóval nagyobb épületet szeretett volna
építtetni erre a célra. A Mérnöki Hivatal pályázatot
Üdvözlet Csikszeredáról
134
írt ki a leányiskola terveinek elkészítésére, melynek
határideje 1884 márciusa volt. A Székelyföld, az
1884. augusztus 28-i számában, A csíkszeredai polgári
leányiskola terve címet viselő cikkében adta közre a
hatóságokhoz benyújtott terveket, és közölte a meg-
hozott döntéseket is. A cikkből azt is megtudhat-
juk, hogy: ,,az iskola építéséhez kilenc pályamunka
érkezett be. Az előre megjelölt követelményeknek
csupán négy pályázó felelt meg, ezért csak ezeket
minősítették.''
Az akkori hagyományoknak megfelelően a jel-
igére beküldött pályamunkákat rangsorolták. A
legjobbnak a „Salutus publica" jeligével ellátott ter-
vet minősítette a Mérnöki H ivatal, amely szerinte:
„a programot leginkább megközelíti, amennyiben a
szobák csoportosítását igen szerencsésen oldja meg,
a világítás és a közlekedés kifogástalan és az elő­
írt méreteket a legparányibb részletekig betartja."
A Mérnöki Hivatal csupán azt hiányolta, hogy: ,,a
homlokzat csínyt nem mutat." A legmegfelelőbb­
nek minősített pályamunkát a bírálók 350 forinttal
jutalmazták. Meg kell említenünk a következő há-
rom pályázatot is, ugyanis azoknak már a jeligéje
is azt sugallja, hogy az iskolaépítés a 19. század
végén társadalmi kérdéssé vált. A második díjat
nyert p ályázat „Ipar és tudomány" jeligével került
a döntéshozók kezébe, ezt a tervet 150 forinttal ju-
talmazták. A harmadik díjat nyert munka a „Plussz
alku" jeligére érkezett, amelyről a döntéshozók úgy
vélekedtek, hogy: ,,meglehetősen sikerült munka,
Csikmegyei polg.
de a folyosók sötétek, a pincehelyiségek célszerűt­
lenül vannak beosztva. " A negyediknek minősített
tervezetnek főként a jeligéje váltott ki érdeklődést:
„Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derfü". A
harmadiknak és negyediknek minősíte tt terveket
elismerő oklevéllel jutalmazták. A beküldött kilenc
tervrajz közül még említést érdemelnek a „Balaton",
a „Honfy'' és a „Célszerűség" jeligékkel ellátottak.
A részletes értékelés szerint olyan pályamunkák is
érkeztek, amelyekben „az árnyékszék és a virágház
célszerűtlenül van elhelyezve", mi több, az egyik
pályázó „a disznó-ólat a hilyúba" tervezte. A nyer-
tes pályázat alapján kevés változtatással (a homlok-
zatot módosították) elkészítették a kiviteli terveket.
A végleges terv birtokában a megyei törvényható-
ság az épület kivitelezésére is pályázatot tett közzé,
és a Csíki Lapok 1889. július 17-i közleménye sze-
rint a ,,legjutányosabb ajánlat Jakab Lajosé és Tár-
saié volt." Még ebben az esztendőben elkészfüt az
alapzat és a pincehelyiségek, és az építkezés 1890
tavaszán folytatódott. Az épület átadását az 1890-
es esztendő végére tervezték, azonban az építkezés
során jelentkező akadályok, valamint a kedvezőtlen
időjárás miatt a határidőt nem sikerült tartani. Az
épület felülvizsgálatára 1891. augusztus 22-e és 29-e
között került sor. Az Incze Kálmán felügyelő mér-
nök által vezetett átvételi bizottság átadási késés
miatt 4000 forint büntetéssel akarta sújtani Jakab
Lajos vállalkozót, az építő által felsorolt jogos indo-
kok után azonban eltekintettek a bírságtól.
Az átadásra végül csak 1891 szeptemberében ke-
rült sor.
Az új iskola az egykori Martonfalva területére
épült, és a Jakab Lajos kivitelezővel kötött szerződés
szerint a nagyméretű palotánál: ,,az alapot kőből, a
falakat égetett téglából, a tető szerkezetét fából kell
építeni, cseréppel befedni". Csíkszeredában akkor
hasonló nagyságú középület nem létezett, egyedül
a Megyeháza vetélkedett az új Polgári Leányisko-
lával. Az oktatás az új épületben 1892-ben kezdő­
dött meg. Tágas és világos tantermeivel az épület
megfelelt az új elvárásoknak. Az U alakú tömb két
hátranyúló szárnya 300 négyszögöl játszóteret zárt
közre, de ezenkívül az iskola szabadtéri tevékeny-
ségekre hosszú évtizedekig használhatta az épület
mögötti rétet is.
A leányiskola indulásától kezdve a vallásos szel-
lemű nevelés otthona volt. Arend, a szigorú erkölcsi
normák betartása ugyanúgy kötelező volt itt, mint
a sötétkék ruha és egyenkala:p viselése. A leányis-
kolát kiváló pedagógusok irányították, elég, ha Re-
iszner Józsefné tanárnő és Császár Jolán igazgatónő
nevét említjük meg. Az 1911- 1912-es tanévben 144
tanítvány látogatta az intézetet, és az évtized vé-
gén, az 1919- 1920-as tanévzáráskor már 209 tanít-
vány hagyta el végzősként az iskola padjait. Külön
említést érdemel Császár Jolán igazgatónő azon
törekvése, hogy a diákok ismereteinek bővítésére
országos tanulm.ányi kirándulásokat igyekezett
135

szervezni. A gondosan előkészített utak alkalmá-
val a tanítványok voltak Budapesten, jártak a Bala-
tonnál és több történelmi esemény színhelyén, így
Aradon is.
Az impériumváltozás után a Polgári Leányiskola
működését a hatóságok 1927-ig engedélyezték, majd
algimnáziummá alakították át, ahol az oktatás ro-
mán nyelven folyt. A második világégés után a le-
ányoktatást újjászervezték, és a leányiskola Császár
László igazgató vezetésével még 1948-ig működött.
Az úgynevezett tanügyi reform után a megszünte-
tett Polgári Leányiskola épületébe beköltöztették a
Csíksomlyón 1858-ban alapított tanítóképezde di-
ákjait. Az épület nekik azonban szűknek bizonyult,
a gyakorló osztályok elhelyezése és a bentlakás hiá-
nya jelentette a képezde számára a fő gondot. 1955-
ben a sokat költöztetett tanítóképezdét megszüntet-
ték, és az épületbe egy általános iskola került, amely
1. Számú Általános Iskolaként működött egészen
1990-ig, amikor felvette Petőfi Sándor nevét.
A GAZDASÁGI FELSŐ
NÉPISKOLA
A hajdani Vár utcának a Vártérrel való találko-
zási pontján állt egykor a Gazdasági Felső Népis-
kola épülete. A képeslapon a Polgári Leányiskola
hatalmas épülettömbje után látható két épületre a
mai szeredaiak már alig emlékeznek.
Az alacsonyabb ház az iskola igazgatójának laká-
sa, a szomszédságában álló kétszintes épület pedig
a mezőgazdasági szakképzés, nevelés otthona volt.
Az épület homlokzatára helyezett táblán az iskola
neve olvasható. Az 1870-ben alapított, gazdasági
136
ismereteket oktató intézetnek az egykori katonai
célokat szolgáló épületek nyújtottak otthont. A Vár
körül emelt tiszti lakások tervezésében és építésé-
ben kevés eltérés tapasztalható. A magas tetőzet, a
padlástérről nyíló tetőablakok valamennyi épület-
nél azonosak. Ezek a kincstári lakások egy ideig új
rendeltetést nyertek, de később lebontották azokat,
és szanálásukkal a városkép is módosult.
T. Nagy Imre Csík vármegye államilag segélye-
zett Gazdasági Felső Népiskolájának 1901- 1902-es
értesítőjében adatokat közöl az intézetről, amelynek
-r
évekig igazgatója és tanára volt. A város egykori
jelesei közé tartozó, sokirányú tevékenységet végző
T. Nagy Imre a népiskola céljairól az alábbiakat je-
gyezte le: 11 A gazdasággal foglalkozó nép fiait mint
leendő birtokosokat [gazdálkodókat] elméleti és
gyakorlati, oktatás által, saját birtokai szakszerű s a
haladó kor kívánalmainak megfelelő kezelésére ok-
tatni a mezőgazdaság, állattenyésztés, méhészet, fa-
ragás és metszés, az erdészet és gyümölcstermesz-
tés főbb elemeivel megismertetni."
A 19. század utolsó harmadában és a század-
fordulót követő években az elméleti és gyakorlati
ismereteket nyújtó iskola igyekezett megfelelni
ezeknek a célkitűzéseknek. Közel öt évtizedes léte-
zésének idején sok diák hagyta el az intézet padjait,
és kamatoztatta sikeresen az itt szerzett ismereteit.
Az iskola mögötti lejtős területen voltak azok a gaz-
,.
.~L .._. ~f_,. •
dasági épületek, ahol állatokat tartottak, és ahol az
iskola gyakorlati oktatásának egy része is folyt. Az
iskolában a teljes - elméleti és gyakorlati - képzés
alapvetően két állandó tanárra hárult, mellettük
természetesen még voltak betanító oktatók is. A ta-
nítási idő három esztendeig tartott, a két szaktanár
fizetését az államtól kapta. Egyiküknek a gazdasá-
gi intéző feladatait is el kellett látnia.
Fontosnak tartjuk elmondani azt is, hogy a Ma-
gánjavak jövedelméből felállított iskola működését
a magyar állam 40 ösztöndíjjal támogatta. A kép-
zésben részt vevő diákok által termelt javak is pó-
toltak egy keveset az ellátásba. A Gazdasági Felső
Népiskolában a kimondott szakmai képzésen kívül
azért más is történt, az oktatók igyekeztek gyara-
pítani az itt tanulók általános műveltségét is. Ezt
maga T. Nagy Imre igazgató is külön feladatként
jelölte meg, szerinte szükséges 11 az iskola kebelében
felállított olvasó- és önképzőkör és majd az életbe
léptetendő tűzoltó- és lövészegylet által egymás
közt a tanulási hajlamot fejleszteni, ápolni és azt a
nép körében terjeszteni".
Az első világháború után a népiskola épületét
lebontották. A Vártér környéke fokozatosan kultu-
ráltabb képet öltött. A népiskola lebontásával egy
időben eltávolították annak gazdasági épületeit is,
a trágyagödrökkel együtt. Így Csíkszeredának ez a
része is átalakult, a városkép jó irányban módosult.
A mezőgazdasági képzést nyújtó új iskola építését
a helybéliek a városon kívüli területre tervezték.
A Hargita hegy lábánál, az Udvarhelyre vezető út
közelében korszerű iskolát emeltek, amelyben foly-
tatódott a már szép hagyományokra visszatekintő
szakemberképzés.
A második világháború után bekövetkezett
rendszerváltás az oktatás minden területére kiterje-
dő változásokat eredményezett. Így ennek az intéz-
ménynek a működését is megszüntették, az épüle-
tek más rendeltetést kaptak.
AZ ORTODOX TEMPLOM
A Csíki Lapok 1929. július 28-i számában az
alábbiakat olvashatjuk: 11 A csíkszeredai görögkele-
ti templom építkezését vállalatba adták." Az épít-
kezésre legalkalmasabb területnek a Megyeháza
szomszédságában lévő Vártér északi szélét, a volt
Gazdasági Iskola telkét vélték. A központi fekvé-
sű helyen történő templomépítés előzményeiről a
Csíki Lapoknak az 1929-es száma a következőket
írta: 11 A csíkszeredai görögkeleti egyházközség-
nek a napokban járt le a templom építésére hirde-
tett szinte 5 millió lejes pályázata. Az építkezést az
137

árlejtés szerint egy Popescu nevű bukaresti vállal-
kozó kapta meg. Ezek szerint a Vármegyeházzal
[átellenben], a régi földműves iskola helyén a jövő
héten megkezdődnek a görögkeleti templom építési
munkálatai."
A neobizánci stílusban épülő, háromkupolás
templom építkezési munkálatainak folyamatossá-
gáról Nicolae Balan erdélyi ortodox érsek gondos-
kodott. Felügyeletével hét esztendő alatt készült el
az ortodox egyház csíkszeredai katedrálisa. A külső
munkálatokat követő belső kivitelezés időigényes
voltával magyarázható az átadás viszonylagos ké-
sése. A katedrális falképeit, valamint a képállvány
ikonjait a Pite 9 ti-ből származó Gheorghe Belizarie
művész készítette. A szintén Csík megyei Gyergyó-
szentmiklóson emelt ortodox templom freskóit is ő
festette. A szeredai Szent Miklós ortodox katedrális
ünnepélyes felszentelésére 1936. november 8-án ke-
rült sor Nicolae Balan érsek részvételével.
1994. január 11-én, a Nemzeti Egyházi Gyűlés
döntése nyomán megalakult az új Román Ortodox
Püspökség, amely tulajdonképpen Hargita és Ko-
vászna megyék Román Ortodox Püspöksége volt.
138
A Román Ortodox Egyház Szent Zsinata 1994. már-
cius 23-án el is fogadta ezt a határozatot, és Hargita mercurea . . Ciuc - Csikszereda
és Kovászna megyék püspökségének központjául Str. Bratianu - Vjgadó
Csíkszereda municípiumot jelölte meg. A püspök-
ség megalakulása óta a csíkszeredai Szent Miklós-
katedrális püspöki katedrálisként működik. Na-
ponta tartanak itt hajnali istentiszteletet, egyházi
szertartásokat, vecsernyét, amelyeken részt vesz-
nek a püspökség apácái is. Az új egyházmegye élé-
re 1994. július 20-án Ioan Selejan apátot választották
meg és szentelték fel.
TOVÁBB A PETŐFI UTCÁN
A Petőfi Sándor utcának a Vár irányában elnyúló
szakasza, a Pál-féle saroképülettől, mintegy kétszáz
méter hosszú. Az évtizedek múlásával ennek az
utcarésznek az arculata is megváltozott. Pál Gábor
épülete mellett, annak közvetlen szomszédságában
Szopos Domokos alacsony házát látjuk, amely csak
a fotográfián maradt meg eredeti formájában. Az
utcának ezen a részén egykor a kincstár tulajdonát
képező lakok álltak, amelyek a várban szolgálatot lehetőséget egy szórakozóhely kialakítására, amely- táncmulatságok mellett műsoros estek tartására is
teljesítő tiszteknek nyújtottak otthont. Ezeket a lyel Sprencz élni is tudott, és az emeleti részen egy használták.
boronaházakat azonban lebontották, és sajnos fo- nagyméretű tánctermet létesített „ahol Szereda if- Az 51. szám alatti ingatlanról végzett felmérés ké-
tográfia sem maradt róluk. A helyükre ez a hosszú, júsága és úri közönsége bálozott". A helybéliek ezt szítése alkalmával Vántsa Emese az alábbiakat írta:
nyolcablakos, földszintes épület került. A magas, me- a házat egy ideig Vigadóként is emlegették, mert „Az 1860-as években Sprencz Pál nevű kereskedő és
redek tetőzetű ház Kánya János ügyvédé volt, majd
a szintén jogász végzettségű Búzás József ingatlanja
lett. (Az ügyvédek a város forgalmas, központi ré-
paff-utcta Üdvözlet Cslkszeredáb61
szein igyekeztek tulajdont szerezni, mivel a szakma
megkövetelte, hogy könnyen elérhetők legyenek.)
A SPRENCZ-HÁZ
Az utca egykori arcának jó irányú változásában
szerepet játszott az 51. szám alatti, kétszintes impo-
záns épület is. Megjelenése bárki számára sejteti,
hogy egy 19. századi épülettel van dolgunk. Bolt-
íves bejárata, vasta_g falai, meredek tetőzete korai
építésére utalnak. Epíttetőjét, Sprencz Pált számos
Szeredáról szóló írás említi. Sprencz a szeredai vár-
ban állomásozó székely határőrség regimentjének
asztalosaként került a városba. Vállalkozó szellemű
lévén, aCsíki Magánjavak vármegyei kezelésbe vé-
tele előtt a Mikó-vár környékén értékes belsősége­
ket vásárolt. A tulajdonába került telkekre a 19. szá-
zad második felében több ház épült, többek között
a sajátja is, az 51. szám alatti. A központi fekvésű
hatalmas épület - amely a képen a Vigadóval átel-
lenben, az út bal oldalán látható -, szinte kínálta a
139

felesége, Mánya Heléna »Vigadót« építtetett a város
és környéke polgárai részére, ahol kártyapartik és
mulatságok mellett színelőadásokat is tartottak."
Sprencz Pál vállalkozásai hosszú távon azonban
kedvezőtlenül végződtek. A nagy házat 1875-ben
Sprencz Mária örökölte, majd öt esztendő eltelte
után, 1880. március S-én csődbe jutás előtt eladta
Ráduly Elek kereskedőnek. Az üzleti életben járatos
Rádulynak a „Vigadó" gyér látogatottsága, gyenge
forgalma nem hozta meg a remélt jövedelmet, ezért
1887. február 14-én 6500 forintért eladta azt az Er-
délyi Református Egyházkerület Igazgatóságának,
református imaház és lelkészi lakás céljaira.
A REFORMÁTUSOK
A 16. században a reformáció térhódítása Er-
délyben is sikerrel járt, gyors terjedését a fejedel-
mek is elősegítették. A székelyföldi falvak lakóinak
jelentős része az új hit gyakorlója lett, de az Udvar-
helytől keletre eső hegya~ai települések megma-
radtak régi hitük mellett. Igy volt ez az elzárt, he-
gyekkel körülhatárolt Csík és Gyergyó esetében is.
A reformáció hirdetői ugyan egy-egy településen
itt is találtak követőkre, de a „tévelygőket" a katoli-
kus érdekeket védelmező jezsuiták mindig vissza-
térítették eredeti hitükre.
A reformáció Csík vármegyei megjelenésére utal
140
Pater Campani jezsuitának 1586-ban kelt, a gyulafe- tanulniuk kellett, hisz a konfirmálás nem csak ün-
hérvári jezsuita generálishoz küldött tudósítása is, nepséget, hanem a fiatalok hitéletben való jártassá-
amelyben azt panaszolja a pater provinciális, hogy gának bizonyságtételét jelentette. A csíki egyház-
Csíkban a konkurens papok buzgólkodása többe- községnél az oktatás is megfelelő mederben haladt,
ket az „eretnekségre csábított". A jezsuiták által ugyanis ha kellett, a lelkész még a helyi lapban is
irányított ellenreformáció ezen a vidéken sikerrel közleményt adott fel, mint ahogy tette azt Takács
járt, Csík és Gyergyó megmaradt katolikusnak, és a Károly is a lap 1930. április 27-i számában: ,,A csík-
visszaszerzett templomokban az oltárok és a szent- szeredai református körlelkészség lelkészi hivatala
képek visszakerültek eredeti helyükre. értesíti a körlelkészség kötelékébe tartozó minden
A reformáció korai terjeszkedésének eredményei 14 éves vagy ezt a kort meghaladó, de még nem
a csíki tájakon már rég feledésbe merültek, ami- konfirmált ifjakat, hogy a konfirmációi oktatás cél-
kor a 19. század végén az itt letelepedő református jából haladéktalanul jelentkezzenek a református
székely atyafiak gyülekezetet, egyházközséget ala- lelkészi hivatalban."
pítottak. Nagy Péter református püspök a Csíkba Takács Károly 1935-ben történt nyugalomba vo-
betelepült, szétszórtan élő reformátusok számba- nulása után Kováts Pál lelkész vezette tovább a csí-
vételével Szini János kézdivásárhelyi esperest bízta ki reformátusok szórványgyülekezetét. Szolgálata
meg, aki fel is kereste a Szeredában és a Csíki-me- idején, 1958-ban az alcsíkiak leváltak Csíkszeredá-
dencében élő református híveket, és összesen 216 tól, és Csíkszentmárton központtal, saját lelkésszel
személyt számlált. Tulajdonképpen ezzel kezdődött önálló gyülekezetet alakítottak.
el a csíki református gyülekezet megszervezése. Ké- A csíkszeredai református egyházközség az 1968-
sőbb, 1886-ban Szász Domokos református püspök
as esztendőt követő megyésítés után gyors változá-
ismét elhatározott egy átfogó számbavételt, amely- son ment át. Az erőltetett iparosítás nyomán bekö-
vetkező demográfiai robbanás a helyi gyülekezet
nek megvalósításához megnyerte Csík vármegye
akkori főispánját is. A számbavétel megtörtént, és számbeli növekedésén is jól mérhető. 1967-ben még
rögtön utána el is határozták egy csíkszeredai re- csak 430 lelket jegyeztek be a csíkszeredai reformá-
formátus központ létesítését. Szini János lelkész irá- tus gyülekezet nyilvántartásába, 1976-ra ez a szám
nyításával presbitériumot alakítottak, és megvásá- A reformátusok hitéletében kiemelkedő ese- majdnem megkétszereződött, 1995-ben pedig elér-
rolták - az általunk már bemutatott - Sprencz-féle ménynek számít a konfirmálás. Az évenként ismét- te a 2015 főt. Ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a 19.
házat. A csíki egyházközség első lelkésze a dálnoki lődő eseményen a serdülő leányokat és fiúkat az század végén vásárolt hajlék már nem tudja befo-
születésű Borbáth Pál lett. 0 a szeredai központból egyház teljes jogú tagjaivá fogadja. A konfirmálás gadni a gyorsan szaporodó református közösséget.
rendszeresen felkereste az egyházközséghez tarto- Csíkszeredában is mindig ünnepélyes keretek kö- Vántsa Zoltán lelkészsége idején, 1972-ben, Moldvá-
zó híveket, és tulajdonképpen egész Alcsík és Fel- zött történt. Az ünnepség előtt azonban az ifjaknak ban Bákó központtal új szórványgyülekezet alakult.
csík reformátusainak gyakorló lelkipásztora volt.
Utódja, a lécfalvi Bitay Béla hitoktató és lelkész, akit
korának egyik legképzettebb lelkipásztoraként em-
legettek, 1892-től 1906-ig irányította a csíkszeredai
református egyházközséget, ahonnan munkássá-
gának új állomására, Dévára költözött.
Megüresedett helyére a presbitérium a bikafalvi
lelkipásztort, Takács Károlyt hívta meg. Ő népes
családjával együtt szívesen tett eleget a meghívás-
nak, és szívesen vállalta az új kihívást is. Szolgá-
latának jó részét utazással töltötte. Hozzáértéssel
dolgozott az egyházi élet minden területén. Kortár-
sai a kiváló kálvinista igehirdetők között tartották
számon. Közel három évtizedes csíki szolgálata
idején megbecsülést és elismerést szerzett magá-
nak és gyülekezetének. Csíkszeredai lelkészke-
désének idején alakult meg a helybéli Református
Nőszövetség, amelyről a Csíki Lapok 1928. január
25-i száma az alábbiakat írta: ,,A hitélet ápolása s a
jótékonyság gyakorlása az a kettős nemes cél, mely-
nek érdekében egész Erdélyben nagy buzgalommal
folyik a református nők szervezkedése. A csíkszere-
dai református nők is csatlakoztak a mozgalomhoz
s egyhangú lelkesedéssel megalakították az Erdélyi
Református Nőszövetség helybéli tagozatát. "
141
A felcsíki szórvány is elszakadt Szeredától, és Madé-
falva centrummal önálló gyülekezetté vált.
Az 1989-es eseményeket követő években a hitélet
gyakorlására az egyházak több lehetőséget, nagyobb
teret kaptak A Csíkszeredában élő reformátusok is
új hajlék építését tervezgették, hisz meglevő imahá-
zukat rég túlnőtték. Ezzel kapcsolatban az építke-
zéshez szükséges terület megszerzése jelentette az
első kihívást. Hegyi István, a szeredai református
gyülekezet akkori lelkésze, már 1986-tól azon fá-
radozott, hogy egy templomhelyet szerezzen gyü-
lekezetének, de a hatóságokhoz való folyamodása,
a sok kilincselés akkor még nem járt sikerrel. Fá-
radozásai végül 1991 tavaszán jártak eredménnyel,
ugyanis a mai George Co~buc utcában, Hajnód Mi-
hály egykori vendéglőjének, valamint Csedő Péter
kereskedő és Mihály Gábor lebontott épületeinek a
helyét ajánlották fel a reformátusoknak építkezésre. templomépítés, ami a háromezer négyzetméternyi Másnap, szeptember 24-én a gyülekezet úr-
(Később a református egyházközség a kisajátítási területen így is alig araszolgatott, és - a templomto- vacsorát vett. Az ünnepet jelentő istentiszteleten
telekértéket visszafizette a városgazdálkodásnak.) ronnyal együtt - csak az ezredfordulóra fejeződött a Hegyi család lelkipásztorai, az apa és három fia
Az új templom terveit Keresztes Szabolcs műépítész be. A holland és svájci szállítmányokkal járó fárad- teljesített szolgálatot. Az alábbi kép - a zsúfoltságig
és a Tervező Hivatal munkatársai készítették el. ságos munkák irányítását Hajdú Margit és Vántsa megtelt templomhajó és kórus - az ünnepi hangu-
Margit végezték. Az egyház részéről, az építkezés latot és a csíkszeredai református gyülekezet nagy-
Az építkezés elkezdése azonban nem volt zökke- elkezdésétől annak befejezéséig, Arcfalvi Béla mér- ságát egyaránt érzékelteti.
nőmentes. A tőzeges talaj miatt már az alapozáshoz nök fogta össze és szervezte meg a mindennapi te-
közel száz cöveket kellett leverniük az építőknek. endőket. Minden hónapban csak annyira méretez- Tovább haladva a Petőfi utcán, az 59. számhoz
A helybéli reformátusok és a külföldi testvérgyüle- ték az elvégzendő munkálatokat, amennyire anyagi érkezünk. Az itt álló épületben egykor Papp Ká-
kezetek összefogása, és a jó szándékú adományok- fedezetük volt. Az új, modern, tágas, világos temp- roly fűszer- és cs~megekereskedő házában született
nak a Nőszövetség segítségével történő értékesítése lomot 2000. szeptember 23-án dr. Csiha Kálmán Nagy András. Eletében nagy szerepet játszottak
nélkül valószínűleg nem is folytatódhatott volna a püspök avatta fel. a nagyszülők is, hisz a nagyapa, T. Nagy Imre is
példakép volt a számára. Tanulmányait Csíkszere-
dában kezdte, majd az orvosi hivatást választotta.
Nyomon követte a város arculatának alakulását, és
Városkép és ami hozzá tartozik címmel könyvet is írt A Petőfi Sándor utcában tett ismerkedő sétánk al-
a 20. század Csíkszeredájáról. Alkotómunkájának kalmával Fülöp Zoltán nyugalmazott tanárnak Egy
elismeréseként a hálás utódok 2005-ben szülőháza utca - házról házra című írása is sok esetben eligazí-
falára emléktáblát helyeztek el. tott, ismereteinkben gazdagított.

142 143
 ~ ~
AMIKO-VAR
A csíkszeredai Mikó-vár az Olt bal partján, a
folyóvíz szintjétől mintegy 25 méter magasságban,
egy nagy kiterjedésű tér közepén épült fel. A hely az
erődítményről Vártér néven vált ismertté. Az épít-
mény nagyságával uralja a területet. A Mikó-vár a
17. század elején épült azzal a céllal, hogy Erdély
keleti peremén, a Gyimesi-szoroson Csíkba behato-
ló ellenséges erők útját állja. Ugyanakkor nem fe-
ledkezhetünk meg a vár elnyomó funkciójáról sem,
hiszen építtetői arra is gondoltak, hogy a sanyarú
sorsuk miatt lázadozó székelyeket féken tartsák,
megzabolázzák. A vár építése Bethlen Gábor erdé-
lyi fejedelem uralkodásának idejére esik, építtetője
Mikó Ferenc, Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek fő-
144
kapitánya volt. A hídvégi származású nagyúr a fe-
jedelemtől hűséges szolgálataiért kapta a „szeredai
fejedelmi jószágot".
Csíkszereda legrégibb és legjelentősebb műem­
lékének történetével építészek, történészek, művé­
szettörténészek foglalkoztak. Antal Imre, Debre-
czeni László, Kovács András, Mihály Zita tanulmá-
nyai teljesebbé tették a várról kialakított képet. A
2005-ös esztendőben Szőcs János történész, a Csíki
Székely Múzeum munkatársa új könyvvel lepte
meg a csíki érdeklődő közönséget, melynek címe A
Mikó-vár története. Hosszú évek levéltári kutatásai-
nak köszönhetően, Szőcs János számos, eddig még
ismeretlen részadattal gazdagította a Mikó-várról
szóló ismeretanyagot. Könyvében egy igen lényeges
kérdést is tisztáz. Megállapítja,, hogy a 17. század
előtt ezen a helyen nem létezett semmilyen korábbi
erődítmény. A Mikó-újvár elnevezéssel találkozva
ugyanis más szerzők szerint itt valamilyen korábbi
várnak kellett állania. A régészeti feltárások, vala-
mint az írott források alapján sem tudunk egy ko-
rábbi vár létezéséről Csíkszereda területén. Szőcs
János szerint a Mikó-újvár elnevezés magától Mikó
Ferenctől származik, akinek Háromszéken, a Mál-
nás és Oltszem között emelkedő hegyen volt egy
korábbi erőssége, ezért a csíkszeredait „Újvárnak"
nevezte.
Építészeti kutatások alapján állítható, hogy a 17.
század elejéről származó, szabályos alaprajzú, négy
sarokbástyával épült kastélyok Erdélyben megle-
hetős népszerűségnek örvendtek. A csíkszeredai
vár is ilyennek épült. A védelmi építkezésnek ez a
formája olasz építészek révén Itáliából jutott el Er-
délybe, és a 17. században vált általánossá. A szak-
irodalom ezt az alapformát óolasz rendszerű véd-
műtípusként tartja számon.
A várat építtető Mikó Ferenc hivatali teendői mi-
att keveset tartózkodott várában. 1622-től a fejedel-
mi tanács tagja, és ~rdély pénzügyeinek intézője­
ként inkább Gyulafehérváron, saját házában lakott
és ott is hunyt el. Mikó Ferencnek 1635-ben bekö-
vetkezett halála után a várkastélyt özvegye, Macs-
kási Ilona örökölte. Később, az 1650-es évek végén
már Petki István birtokolta.
A Mikó-vár történetének legnagyobb megpró-
báltatását az 1661-es török-tatár betörés alkalmával
szenvedte el. Előző fejezetünkben már beszámol-
tunk Ali pasa büntető hadjáratáról, és megismer-
kedtünk Evlia Cselebi török utazó tudósításával"
11
is. Evlia Cselebinek a várról szóló megállapításai
valószínűleg tévesek, ő ugyanis azt állítja, hogy a
csíkszeredai vár „két kapuval ellátott, ötszögű és
öttornyú" építmény. Az építészeti és művészet­
történeti kutatások viszont azt mutatják, hogy a
Mikó-vár esetében csak négy sarokbástyával épült
várkastéllyal van dolgunk, és a 75x70 méter terüle-
tet magában foglaló alaprajz is majdnem tökéletes
négyzet alakú. Azt már tudjuk, hogy a várkastély
az 1661 őszén bekövetkezett török-tatár dúlásokkor
megrongálódott, de nem vált romhalmazzá. Hogy
a falak jó része túlélte ezt a dúlást, a vár 18. század
1
eleji újjáépítése is bizonyítja, mert ha a falak jó része
nem állt volna még akkor is és a vár teljes újjáépítés-
re szorul, a 18. századi osztrák építészek minden bi-
zonnyal más alapformájú, a kor követelményeihez
jobban igazodó várat építettek volna.
Tehát az 1714-1716-ban lezajlott újjáépítés a vár-
kastély alaprajzán nem változtatott. A továbbiak-
ban az osztrákok a várat erődítménynek szánták.
Helyreállítása az erdélyi császári haderő főparancs­
nokának, Stephan Steinville-nek köszönhetően kez-
dődött el, aki azért döntött így, mert stratégiailag
fontosnak vélte a Habsburg Birodalom keleti hatá-
rán fekvő erődítményt. A romos vár helyreállítása
1714-ben kezdődött el. A restaurálással járó költsé-
gek és a császári helyőrség ellátása súlyos terheket
rótt a nehéz anyagi körülmények között élő csíki
székelyekre. Szőcs János könyvéből csupán néhány
érzékletes adatot közlünk erre vonatkozóan: 1715
telén palánknak való cserefát 4 000-et, gerendának
való öreg cserfát" 300-at, deszkának való öreg
11 11
cserfát" 60-at kellett a várhoz szállítaniuk a csíki-
aknak. Mindezek mellett Csíkszék naponta négy-
négy szekeret, minden szekér mellé két-két bérest
kellett hogy állítson. 1715 őszén Csíkszék 21 katlan
meszet égetett ki a vár újjáépítéséhez. A „közmun-
kák" mellett a csíkiaknak még jelentős mennyisé-
gű gabonával és pénzzel is hozzá kellett járulniuk
a helyőrség ellátásához. A kötelező szolgáltatások
mellett a környékbeliek helyzetét az is súlyosbítot-
ta, hogy a hosszas renováláskor a vár közelébe eső
földeket önkényesen elfoglalták, és jogos sérelmeik
orvoslása majdnem minden esetben elmaradt.
145
 Az áldatlan helyzet két évtized elteltével sem vál-
tozott. Ezt igazolják Szőcs János történész kutatásai
is. 1735 és 1739 között, a vár körüli sáncok cölöpök-
kel történő megerősítéséhez a szék lakóit 15 OOO pa-
lánkfának a várhoz való szállítására kötelezték. A
csíki hideg telek elviseléséhez pedig még 365 ölnyi
tűzifát kellett térítésmentesen a várbeliek részére
szállítaniuk.
A délnyugati bástyában 173O-ban kápolnát ala-
kítottak ki, és azt a Szeplőtelen Fogantatás tiszte-
letére szentelték fel. A mennyezeten ma is létező
stukkódíszítés a bástya egykori rendeltetésére em-
lékeztet. Ezen a délnyugati bástyán található két
gótikus ablak a szakemberek körében meglepetést
keltett. Debreczeni László építész- és művészettör­
ténész különösnek vélte a csúcsíves kőkeretű ab-
lakok megjelenését, másodlagos beépítésnek vélte
azokat. Szőcs János szerint azonban az ablakkere-
tek eredetileg ide készültek. Könyvében leírt állítá-
sát azzal igazolja, hogy hasonló gótikus kő ablak-
keretek találhatók a csíkszentgyörgyi Nagyboldog-
asszony-kápolnánál, amelynek építését 1713-ban
fejezték be.

A csíkszeredai várról az első ismert felmérést

Johann Conrad von Weiss mérnökkari alezredes
készítette el 1735-ben. Borbély Andor Erdélyi váro-
sok képeskönyve 1736-ból című, 1943-ban az Erdélyi
Múzeumban közölt tanulmányában bemutatta a
csíkszeredai várkastély Weiss-féle alaprajzát is. Az
erődítménnyé alakított építményt azonban tévesen
tájolta, ugyanis a jobb oldalon feltüntetett, északi
irányba mutató csillag alakú ábrázolás valójában a
nyugati irányt jelöli meg. Ha ettől a kis hibától elte-
kintünk, a rajzon követhető a főbejárat, amely a vár
keleti oldalán látható. Az 1735-ös állapotot rögzítő
Weiss-féle térképet mi is közreadjuk. Weiss mérnök
a belső várkastélyt nagy A betűvel jelölte meg, a kül-
ső erődítési övezetet B-vel jelölte, a C a paliszáddal
(cölöpfallal, cölöpsorral) fedett utat jelezte, amely
körülfogta az erődítményt. A D-vel a parancsnoki
lakás helyét rögzítette, E-vel pedig a kastély belső,
déli oldalán az élelmiszer- és sütőházat jelölte meg.
F a nyugati oldalon a laktanyarész, G az új lőporos
torony, Ha várárkon kívül elhelyezett lovassági ka-
szárnya és istálló, I a várparancsnok kertje és végül
K betűvel van jelölve a sörház, amelyben a német
tisztek által kedvelt italt állították elő. A rajzon is
megfigyelhető, hogy az egész várkastélyt száraz-
árok fogta körül, amely alkalmazkodott az épület
alaprajzához. Az 1735-ig végzett helyreállítások
során a várkastély árkát meghagyták, ennek külső
oldalán földgátat építettek, ezen haladt a gát útja.
Erről a töltésről egy hídon át lehetett a várba bejut-
ni. A helyreállítás után a Mikó-várat csak szeredai
várként emlegették.
A csíkszeredai várról 175O-ben készült második
felmérés egy Winter nevű építésvezető munkája. A
rajzokból mi csupán az ötödiket mutatjuk be. A bé-
csi Kriegsarchivumban található rajzokról készült
felvételek negatívjait B. Nagy Margit művészet- és
művelődéstörténész adományozta a Csíki Székely
Múzeumnak. A helyszínrajzokhoz mellékelt német
nyelvű magyarázatokat id. Vécsey Gyula dolgozta
fel. A Winter-féle rajzokból az ötödik az emeleti he-
lyiségek elosztását és egykori rendeltetését őrizte
meg számunkra. Így az északkeleti bástyában és a
környékén lévő öt teremben a parancsnok lakását
alakították ki, az északkeleti szárny öt helyiségét
vendégfogadásra rendezték be.
Az 175O-es évek után a déli egyszintes szárnyat
háromszintűre magasították. Az épület alatt talál-
ható pincék boltozata nem egységes. A délkeleti
bástya alatti pince mennyezete téglából rakott, a he-
vederívek között süveges alakú, a délnyugati bás-
tya pincéjének boltozata pedig félköríves metszetű.
A nyugati szárny alatti pincesor fiókos dongabolto-
zatú. A nem szakember is megállapíthatja, hogy a
bástyák alatti pincehelyiségek egy esetleges táma-
dás idején nem nyújtottak védekezési lehetőséget,
-. (& ~ . • ff'J
._ n_ - . •. . . ---,jJj -'1 lf
[:J-4}_.".%.J
,~,
; '!lJor ~"'" lto<Jt. , ~
1 i" <Ji.
mivel az ellenségnek kereszttűz alá vétele innen
lehetetlen volt. A vár alatti pincéket raktárnak és
szükség esetén börtönnek is használták.
Építészetileg szemlélve a vár helyiségeit, megál-
lapítható, hogy földszinti termeinek nagyobb része
boltozatos kiképzésű. A bástyák földszinti és emele-
ti helyiségeit sűrű, gerendás deszkamennyezet fedi.
A jelenlegi tetőzet a 19. század második felében ké-
szülhetett. A vár négy szárnyépületét nyeregtető
fedi, magassága meghaladja a hat métert. A bástyá-
kon sátortető található.
A kiegyezés után, Csíkszék követelésére, az
187O-es években a Mikó-vár a Csíki Magánjavak tu-
lajdonába került. A szék így a Somlyóról beköltöző
~
•
. .u. .
~~-

146 147

mercurea„Ciuc - Csíkszereda
hivatalokat megfelelő épület hiánya miatt előbb a
várba, majd 1886-tól az újonnan épült nagyméretű
Megyeházába helyezte el. 1887-ben a honvédség
vette bérbe a vár épületét, és évtizedeken át mint
laktanyát használta.
A vár védelmét erősítő kettős árok közül a belsőt,
a vár mellettit feltöltötték, a külső várárok betölté-
sére azonban csak az 1880-es évek elején került sor.
A várárokról T. Nagy Imre a már idézett könyvében
az alábbiakat írta: ,,A vár előtt, az órás kapu vona-
lában mély sánc húzódott, mely nyílegyenesen a
Zöldfa vendéglő sarkától a Kórház-kert délkeleti
sarkáig tartott. [.. .] Az órás kapu két oldalán a kapu
magasságáig felérő magas földhalom emelkedett
hosszan, melynek oldala és teteje gyepes, a vár felő­
li oldala [...] mintegy négy méter magas kőfal volt.
A sáncok betöltésekor a kövek a helyükön marad-
tak, nem tudták kiszedni. A vársáncon keresztül,
annak külső szélétől az óráig a közlekedést fahíd
közvetítette. "
A vársánc betöltése után, ez a délkeleti irányból
készült fotográfia kevésbé éles, mégis értékes doku-
mentum. A déli oldalon látható épületet lóistálló-
nak emelték. A délkeleti bástya mellett meghúzódó
alacsony házikó, két magasra épített kéményével,
részben az őrségnek nyújtott otthont, részben pedig
lópihentetőnek használták. A fotográfia jobb olda-
lán a kaputorony magában árválkodik.
Ez napjainkban is a helyén áll. Az északkele-
ti irányból készült fotográfia már többet árul el a
148
Cazarma ..:... Lij.ktanya
Mikó-vár egykori környezetéről. A várárok betölté-
se befejezéséhez közeledett. Az órakaputól északra
nyúló magas földtöltés nagy részét eltávolították,
így láthatóvá vált a vár keleti oldala is. A képen
megfigyelhető a külső várárok faragott kövekből
épített oldalának egy kis része is.
A fal nagyobb részét már eltakarta a töltésből
származó föld. Végül a magas töltés utolsó részét
is eltávolították. a régi vársánc maradványaiból
11 • • •
még fennálló domb eltávolítása halaszthatatlan fel-
adattá vált. A föld elhordásával foglalkozó tíz ku-
bikos [...] néhány nap alatt már bevégzi a munkát s
megnyílik a kilátás a Vártérről az Új út felé. Kisza-
badul a megyei kórházépület és szép parkja abból a
zugból, amelyben eddig a félbehagyott domb által
zárva volt" - olvashatjuk a Csíki Lapok 1897. július
21-i számában.
Az újságírónk állításának helyességét ez a ké-
peslap is megerősíti. A kórház ablakából készült
fotográfia a csíkszeredaiak egyik kedvelt területét
őrizte meg számunkra. A kép bal oldalán a Földmű­
ves Iskola épületének nyugati szárnya jelzi egykori
helyét. A látványt uraló Megyeháza tekintélyt pa-
rancsol, jobb oldalán még ott van a régen elfeledett
tiszti lakás, amelynek helyén egy évtizeddel később
a közigazgatási épület jobb szárnya épült fel. Az
előtérben, az északkeleti bástya közelében felelőtle­
nül oda épített laktanya toldalék" vár felőli oldala
11
figyelhető meg. A szárazárok betöltésével, a mara-
dék föld elszállításával a Vártér lassan szépült, csi-
nosodott, a város egyik látogatott helyévé vált.
Nézzük, meg mi is történt 1897 nyarán Csíksze-
redában a vár előterében. A kaputornyot közrefogó,
déli és északi irányba terjeszkedő „új katonai lakta-
nyával" a Mikó-vár patinás épülettömbjét elfedték.
A Csíki Lapok 1897. szeptember l-jei száma a város
értékeinek oltalmára hívja fel a lakosság figyelmét:
„A csíkszeredai honvéd kaszárnya szárnyépülete
most került tető alá, és csak így látszik, hogy építé-
szeti szempontból milyen botrányos kinézése lesz
a toldalék épületnek. [...] Eddig a honvéd laktanya
[a vár] előtti tér volt a város számba vehető térsége
és most a honvédelmi minisztérium bölcsessége és
szépítészeti érzéke ezt is tönkreteszi." A közönség
felháborodásának hangot adó újságíró így fejezte
be gondolatát: a legcélszerűbb volna az egész épít-
11
kezést abbahagyni, [...] a város semmi esetre sem
engedheti a legszebb terének elcsúfítását." A tilta-
kozás ellenére a honvédségi épületet befejezték, a
tér nagyságát csökkentették és a városlakók évtize-
deken át gyönyörködhettek" az új épület szép-
11 11
ségében".
A pótlaktanya" előtti teret a katonaság szú-
11
rós dróttal elkerítette, annak ellenére, hogy Csedő
István polgármester a város költségén befásíttatta
és parkosíttatta. Színezett levelezőlapunkon még
látszik annak a zenepavilonnak a tetőzete, amely-
ben T. Nagy Imre emlékezete szerint: ,, ... a várban
székelő katonaság bandája naponta platz-muzikot
adott, amelyet akkor nem hallgatott senki." A 20.
század kezdetén a körülzárt területen, az órás kapu
jobb és bal oldalán két teniszpályát alakítottak ki.
A tisztek körében is népszerűvé vált a teniszezés.
A sportolás a „várlakók" számára a szabadidő eltöl-
tésének fontos részévé vált.
Az első világháború előtt, 1910-ben készült ké-
peslap a laktanya irányába masírozó bakák emlé-
két őrizte meg a jelennek. A Vigadó épületétől eny-
hén emelkedő utat rácsos vaskerítés szegélyezte a
Polgári Leányiskola, az alacsony igazgatói lakás és
a Földműves Iskola előtt. A kerítés előterében elhe-
149
 Vármegyeház előtti térség kiszélesítésére, s így ezen
ŰdvözJet Csikszeredárót a helyen városunknak egy szép közterülete alakult
ki." Eltűnt a drótkerítés, a sétányokat szegélyező, az
évtizedek alatt megnövekedett fák terebélyes lomb-
koronájukkal pihenésre nyújtottak lehetőséget. A
város hasznos zöldterülete gyarapodott. A vár „fel-
adása", azaz civil feladatokat szolgáló építménnyé
történő átalakítása csak az 1960-as évek elején va-
lósult meg, amikor termeinek egy részét oktatásra
hasznosították.

19 70-ben az ódon épület végre megtalálta

igazi rendeltetését, művelődési feladatokat lát el, a
Csíkszeredai Múzeum végleges otthona lett. 1971-
ban a Mikó-várat hivatalosan átadták a Hargita
Megyei Néptanácsnak. Az új „birtokos" János Pál

igazgatása idején, 1975-ben elkezdte a vár restau-

lyezett, tört kövekből szabályosan alakított kőpriz­
ma rakások a város elöljáróinak útjavító szándékát
tükrözik. Az úttest feltöltésével a kapaszkodó alig
érzékelhető.
rálását. Az 1975-ben készült fotográfia a várkastély
renoválásának egy pillanatát őrizte meg. 1990-ben
az óratorony melletti szárnyépületeket lebontot-
ták, napjainkban a torony alatti kapun sétálunk be
a várba.
A Mikó-vár számunkra így múzeumként a helyt-
állás szimbóluma is, a nem helybenállásként értel-
mezett helytállásé. Őrzi és felmutatja a múltat, de
A két háború közötti években a vár továbbra is mindezt úgy teszi, hogy - kiállításait nézve - nem
laktanyaként szolgált. A Csík Néplap 1936. július 21-i feledkezhetünk el a jelenünkről és arról sem, hogy
számából megtudjuk: ,,A helybéli kaszárnya előtti az ember többnyire arccal a jövő felé fordulva él,
fásított területet a katonai hatóságok átengedték a mert talán csak úgy érdemes.

Üdvözlet Csikszeredáról M. kir. honvéd laktanya

150 151
A MEGYEHÁZA
A csíksomlyói székházból a megyei hivatalokat
a Mikó-várba költöztették, mindenki számára nyil-
vánvalóan: csak pillanatnyi megoldásként. A város-
nak szüksége volt egy, a rangjának megfelelő köz-
épületre, és ezt a kérdést az 1880-as évek derekán
már nem lehetett tovább elodázni. A Vármegyeház
felépítése Csíkszeredában nem tartozott az egysze-
rű, könnyen kivitelezhető feladatok közé. A megva-
lósítás fő akadálya a hely megszerzése volt. Amíg az
építésre kiszemelt terület a rajta létező épületekkel
a honvédség tulajdonát képezte, addig a várkastély
sorsáról a megye dönthetett. Már 1877 júliusában
az építkezésre felhasználható terület megszerzésére
határozat született: w .. a várkastély cseréltessék el a
honvédség által bírt külső épületekkel" - olvashatjuk
Becze Antal alispánnak a felavatásakor elhangzott
beszédében, amelyet a Székely Nemzet 1888. február
18-i száma közölt. Az alispán ezen az emlékezetes
napon visszatekintett a csere körüli fonák helyze-
tekre, és beszámolt az akadályok leküzdéséről. A kö-
vetkezőkben mi is megpróbálunk eligazodni a csere
bonyolult útvesztőjében.
1877. október 25-én Vajna Tamás törvényszéki el-
nök tájékozódó tárgyalást folytatott a zászlóaljpa-
rancsnokkal, miközben a honvédelmi minisztérium
két magas rangú tisztet küldött a megyébe a tárgya-
lások megkezdésére. A lényegi egyeztetések 1878.
január 21-én kezdődtek el, és ötnapi folyamatos
egyeztetés után megkötötték a szerződést. A február
27-én tartott gyűlésen helybenhagyták azt és felter-
jesztették a belügyminisztériumhoz. Ott a választ
nem hamarkodták el, mert csak nyolc hónap eltelte
után érkezett meg az elutasítás. A pillanatnyi döntés
természetesen anyagi okok miatt alakult kedvezőt­
lenül. A felek közötti kötélhúzás folytatódott, újabb
elvárások, követelések fogalmazódtak meg mindkét
fél részéről. Közben a tárgyalások hosszabb ideig
szüneteltek. A csend időszaka után, 1879. szeptem-
ber 22-én a felek egyeztetés céljából újból asztalhoz
ültek, de a négy napon át folyó vita után sem jutot-
tak megegyezésre. Az idő múlása nem zavarta az
egyezkedőket, ugyanis már az 1882-es esztendőt ír-
ták, amikor április 22-én végre „a honvédzászlóalj
parancsnokság avégett kereste meg a megyét, hogy
a honvédség birtokában lévő épületek [cseréjét] egy
csinos főtiszti lakásért" hajlandó megtenni. A vár-
kastély előtti őrházra a pénzügyi kormány is igényt
formált, így már hármasban tárgyaltak-a cserékről.
Az idő múlásával a tárgyalásokat magasabb szin-
ten rendszeresen újrakezdték, és már 1884. május
11-ét írtak, amikor: ,,Cs.-Szeredában összejővén,
beható tanácskozás után a csere egyezséget még
aznap megkötötte, amelynek első pontja szerint
a várkastély a honvédségnek jutott használatra,
152
a megyének pedig az összes külső épületek azon
határozott kikötéssel, hogy az úgynevezett hadbí-
rói épület és a huszár alezredesi lakás igazságügyi
célokra adassanak át."
Az egyezséget a belügyi, honvédelmi és pénz-
ügyi kormányok 1884. június 27-én megerősítették.
A feleslegesen elfecsérelt idő miatt már a központ-
ból is sürgették a gyakorlati lépések megtételét, az
építkezés elkezdését. A megyei törvényhatósági
bizottság 1884. július 29-én Mikó Bálint főispán el-
nöklete alatt 31 tagú építtető bizottságot alakított,
amely már augusztusban tartott ülésein ajánlotta,
hogy az: ,, ... új megyeház a várkastéllyal szemben
lévő két földszinti lakás helyére építessék, a Csíki
Sándor-féle telek kibővítésével, s abban a közigazga-
táson kívül helyeztessék el a kir. Építkezési Hivatal,
tanfelügyelő, adóhivatal és az adófelügyelőség."
Az új Megyeház tervének elkészítésével, az épít-
kezés előkészítésével és a kiadási költségek kiszá-
mításával az építtető bizottság Hám Ignác kir. mér-
nököt bízta meg.
AZ ÉPÍTKEZÉS
A Megyeháza építése körüli eseményekről to-
vábbra is Becze Antal alispán, a Székely Nemzet
1888. február 18-i számában megjelenő avatóün-
nepségi beszédének második részéből, valamint a
Székely Nemzet egyik újságírójának az építkezés
előzményeiről és a csereügyek körüli nehézkes
ügyintézésről szóló korábbi cikkéből értesülünk.
Az épület terve 1885. június végére készült el, azt
jóváhagyták, és a versenytárgyalást 1885. október
1-jére tűzték ki. A megjelölt időben három ajánla-
tot tárgyaltak: Kolozsvárról a Horváth-Oriold és
Eustrasser cégét, Brassóból Kellhofer Józsefét és a
szomszéd Csíktaploca községét. (Taplocát Csedő
János jegyző képviselte.) Az építtető bizottság két-
napi mérlegelés után a szerződést 1885. november
20-án Kellhofer József vállalkozóval kötötte meg,
aki 70 832 Ft és 30 krajcár összegért vállalta az épít-
kezés elvégzését. Később új munkálatok beiktatásá-
val (például a pincék bővítésével) a végösszeg mó-
dosult, és az új szerződés már közel 9 OOO forinttal
többet jelölt meg. Becze Antal alispán beszédében
kitért a munkálatok megkezdésére is: ,,1886. április
14-én az első kapavágás megtétetett. Az elhelyezé-
si pontok kijelölése után a munkálat folyama mind
nagyobb [...] kiterjedést vett úgy, hogy a pincehe-
lyiségek és az alapfalak készen voltak már 1886. jú-
nius 5-én, amikor a zárkő ünnepélyesen letétetett."
(Az előmunkálatokkal és az építkezés vezetésével
Kikinday Gyula segédmérnököt bízták meg, aki a
munkát már május 28-án megkezdte.)
A Megyeháza építésének egyik kiemelkedő ese-
ménye az alapkő letétele volt. Erről a Székely Nem-
zet 1886. június 12-i száma tudósította a csíkiakat.
A pontos beszámolóból betekintést nyerhetünk a
rendezvény hangulatába: ,, ... a megyei közönség
tömeges részvétele mellett[ ... ] az új megyeház fun-
damentumának alapkövébe vésett kis bádog sze-
lencében elhelyeztetett a Csík megyei közigazgatás
központi és járási tisztviselőinek, a kör- és községi
orvosok és jegyzők neveit magába foglaló kimuta-
tás, az építési szerződésnek a megye levéltárnoka
által hitelesített másolata, és a most [1886] forga-
lomban lévő hazai ércpénzeknek egy-egy példá-
nyát (egy arany, egy ezüst forintos, egy 20 krajcá-
ros, egy 10 krajcáros, egy 4 krajcáros) helyezték el."
Az alapkő a főbejárat közepén az első lépcső alatt
van. Az ünnepélyes eseményről szóló beszámo-
lókat ismeretlen krónikásunk így folytatta: 11 Már
délelőtt 10 órakor kezdett népesülni a várkastély,
honnan a kivonulás elindult. Nagyszámú vidéki és
helybéli közönség jött össze, kiknek számát emelte
a városi tűzoltó testület, mely Nagy Sándor úrnak
mint a testület érdemes alparancsnoka élén vonult
be a várkastélyba. Ezt követték a megyei polgári le-
ányiskola és a szövő tanműhely növendékei, kik a
tantestülettel együtt saját zászlójuk alatt páronként
vonultak be az udvarra. [... ] A polgári leányisko-
la növendékei fehér ruhában, piros szalagokkal,
a szövőiskolabeli leányok tarka szőttes szoknyá-
ban, kék mellény és gyolcs ingben állottak a vár
udvarán, ezektől balra a csendőrlegénység, az ud-
var közepén a tűzoltók és a bejárat előtt a polgári
közönség és honvéd tisztikar. [... ] Háromnegyed
11 órakor vette kezdetét a kivonulás. A helybéli
.U:egyehá-2-a...
zenekar rázendített a Rákóczi-indulóra. Az épülő
megyeház alapjaihoz mindenki elsőnek igyekezett
feljutni, arra a helyre, ahol az alapkőt helyezték el.
Miután a tömeg megállapodott, a polgári leányis-
kola növendékei énekelték el a Himnusz két első
versszakát. Ennek megtörténtével Becze Antal
alispán tartott egy csinos beszédet ..." Az alapkő
elhelyezése után: következtek a szokásos kala-
11
pácsütések. Az első ütést megyénk főispánja, Mikó
Bálint alkalmazta a következő szavak kíséretében:
»Legyen ez a ház a tisztviselők és a hivatalnokok
egyetértésének színhelye.« A második ütést Becze
Antal tette a következő jelmondattal: »Legyen ez a
ház az igazság és jogszolgáltatás, erős védbástyá-
ja.« Végül Nagy Lajos kanonok »Epüljön ez a ház
a teljes szentháromság dicséretére« jelmondattal
az utolsó kalapácsütéseket alkalmazá. A magasz-
tos ünnepélyt a Csík megyei gazdasági felső nép-
iskola növendékeinek énekkara zárta be a Szózat
szabatos éneklésével.[ ... ] A programhoz híven kö-
vetkezett a Hutter Pál vendéglőjében a társas ebéd,
melyen a helybéli és a vidéki intelligenciából 90-en
vettek részt."
A munkálatok elkezdődtek. Az építtető bizott-
ság két tagja naponta felügyelte a munkálatokat,
ugyanakkor a szervezett, látványos építkezés hó-
napjai alatt a 31 tagú testület tíz gyűlést tartott,
ezeken megvitatták a menetközben jelentkező kér-
déseket, és követték az építkezés minden mozzana-
tát. Az új épület külső falait 1887. július 20-án már
festették, és augusztus elsejére a brassói vállalkozó
teljesítette a szerződésben rögzített elvárásokat. Ez-
zel kezdetét vehette az átvételi eljárás.
Üa1.1özlllf
C!sil{szer~aáról.
153
 A szakemberek számba vették az elvégzett
belső és külső munkák minőségét, pontosságát. A
felülvizsgálat 1887. szeptember 20. és 23-a között
befejeződött, így már 24-én megkezdődhetett az
átköltözés. A Kolozsváron megjelenő Ellenzék 1887.
szeptember 27-i száma Új Megyeház Csíkszeredában
címmel az alábbiakat írta: 11 teljesen elkészült [a me-
gyeháza], a tisztikar [tisztviselők] f. hó 24-én köl-
tözött be az új hajlékba, mely a város legdíszesebb
épülete." Szeptember 28-án a várkastélyt az egyez-
ség alapján átadták a honvédségnek. Az új Megye-
háza összes építkezési költsége 85 800 forint volt.
Az épület birtokbavétele után a megyei hatósá-
gok nem feledkeztek meg az avatási ünnepségről
sem, azonban az esztendő végének közelsége miatt
úgy döntöttek, hogy a kellő előkészületet és szerve-
zést igénylő eseményre csak az új évben kerülhet
sor. Az elöljárók döntése alapján 1888. február 4-én
ünnepelték az új Megyeháza születését. A hivatalok
hosszú utat tettek meg a somlyói székháztól a vár-
kastélyon át az új épületig. A közigazgatás vezetése,
irányítása ezt követően ebből az épületből történt.
A február 4-i események kapcsán a Székely Nem-
zet 1888. február 7-én arról tudósít, hogy az ünne-
pélyre meghívták Udvarhely vármegye elöljáróit,
hogy közösen ünnepeljék a nagy fontosságú ese-
ményt. Cikkírónk pontosan beszámol arról is, hogy:
"a szomszéd Udvarhely megye - mint illik - nem
vette puszta udvariasságnak Csík vármegye meg-
hívását. Már előre bejelentette, hogy Udvarhelyről a
vármegye képviseletében 15-ön fognak részt venni
az ünnepélyeken. 3-án délután 4-5 óra közt megjött
az udvarhelyi küldöttség dr. Török Albert alispán
vezetésével. [... ] A vendégek fogadására Becze An-
tal vezetése alatt több megyei törvényhatósági tag a
város végéig mentek, kikkel együtt érkezvén a vá-
rosba, az előre kijelölt szállásokra elszállásoltattak.
Az estét legtöbben az Olvasókörben töltötték."
A szervezők által előre közzétett programnak
megfelelően, az ünnepélyre megjelent személyek
Mikó Bálint főispán vezetésével: ,,előbb a templom-
ba mentek hálaadó isteni tiszteletre. Szép látványt
nyújtott úgy a gyűlésen, mint a kivonulásnál, hogy
~agyon sokan díszmagyar ruhában jelentek meg.
Igy díszruhát viseltek: Mikó Bálint, Becze Antal,
Nagy Sándor, Lázár Menyhért, Élthes Elek, Vajna
Tamás, dr. Török Albert. Isteni tisztelet végeztével
a nagy számra szaporodott menet egy része foga-
tokon a város közt, más része gyalog az Új úton a
megyeházába tért vissza, mely ez alkalomra zöld
gallyakkal csinosan fel volt díszítve. [...] Míg a fő­
ispán a fogadóterembe vonult, addig a meghívottak
és az érdeklődő közönség a nagytermet és a karza-
tot zsúfoltságig megtöltötte.[...] Majd a nagyterem-
ben megjelent főispánt, Mikó Bálintot »roppant szá-
mú közönség hosszasan tartó éljenzéssel fogadta«.
Ezalatt a székely-udvarhelyi zenekar a »nemzeti
154
C5ikszmdd l ,_,
Meg11enáza
himnuszt« játszotta." A szónokok emelkedett hangú
beszédekben méltatták a megye életében bekövet-
kezett nagy eseményt, a megyeháza felépítését. Az
ünnepséget a csíkszeredaiak által nagy gonddal és
pompával előkészített ünnepi bál követte. A részt-
vevők a látottakat így fogalmazták meg: 11 •••ehhez
hasonló bál még nem esett meg Csíkban, a fényűzés
mellett a jó ízlés is tapasztalható volt."
A Megyeháza elhelyezése az egykori Vártér ke-
leti oldalán megváltoztatta a környék összképét.
Az épület előtt széles sávban zöldövezetet képeztek
ki, amelyet kőalapra helyezett kovácsoltvas kerítés
védett. Az épület középső része három szintjével
kiemelkedik a környezetéből (itt található a nagyte-
rem a karzattal, alatta pedig a főbejárat). Északi és
déli irányba a kétszintű épület öt-öt ablakával alkot-
ta a Megyeháza homlokzatát. Az első fotográfiák a
„kicsi" épületet rögzítették. Építésekor még nem
gondolták, hogy egy-két évtized elteltével az épület
bővítésre szorul. A képeslapon még felfedezhető a
honvédelem egyik tiszti épülete (a lovas szekér mö-
gött), amelyet az épület bővítésekor lebontottak.
Űdvll:i l~t
1912-ben nagyméretű átalakítási munkálatok
kezdődtek, a homlokzatot mind déli, mind északi
irányba arányosan növelték. Ugyanakkor az épület
északi szárnyát az Apafi utcával (ma Petőfi Sándor
u.) párhuzamosan megnyújtották. Az építkezés so-
rán a tetőzetet is átalakították, az egyerkélyes hom-
lokzatot háromerkélyűvé építették át, így elmond-
hatjuk, hogy a módosítás az épület központi részét
változtatta meg leginkább. A bővítési munkálatokat
1913-ban fejezték be, a Megyeháza akkor nyerte el
mai formáját.
A védő kerítéseket időközben eltávolították,
csak az alapzatuk maradt meg, az egyre növekvő
gépkocsiforgalom pedig megkövetelte az előtér át-
alakítását is. Az 1970-es évektől a gyorsan növekedő
városban az új vezetés a szocialista elvárásoknak
megfelelően új, nagyobb téren emelkedő Megyehá-
zát szeretett volna. A taps téren álló új, nagyméretű
Megyeháza már nemcsak a csíkiaké, hanem Hargi-
ta megye közigazgatásának központi helye. A régi
Megyeháza Városházává alakult át, ma is a Polgár-
Csikszer dáról.
mesteri Hivatal működik benne.
A Megyeházáról ez az 1918-ban készült képeslap
teljes nagyságában láttatja a palotát. A vaskerítés
mögötti zöldövezet még egy ideig ebben az állapot-
ban maradt, azonban a főút keleti és nyugati irány-
ba történő szélesítése a Vártér leszűkítésével járt.
A két háború közötti években a vaskerítést köze-
lebb helyezték az épülethez. Az itt bemutatásra ke-
rülő másik képeslap 1929-ben készült. A fotográfia
készítője és a lap kiadója a brassói Adler Alfréd
fényképész . A Megyeházát ábrázoló fotográfiájá-
nak bal oldalán a görögkeleti templom kerítése is
látható.
155

A NICOLAE BÁLCESCU
UTCA
Csíkszeredának az utcahálózat bővítésére töre-
kedő igyekezetét bizonyítja az a merésznek tűnő
vállalkozás is, hogy a vizenyős réten át a Vártérről
utat nyissanak a templom irányába. Napjainkban ez
az utca a Nicolae Balcescu nevét viseli, születésekor
azonban az Új út névre hallgatott, amelyet később
Erzsébet utcára változtattak az elöljárók. T. Nagy
Imre Cirkálások szeredai emlékeimben című könyvében
erről az utcáról az alábbiakat írta: ,,Sokáig Új útnak
neveztük. Az 1890-es években keresztelték el hiva-
talosan Erzsébet útnak. A süppedékes réten kellett
~thaladni a Vártérről a templom felé eső részbe." Az
Uj út létrehozása ezen a területen nagyon kockáza-
tos volt, ugyanis csak a víz levezetése és a terület
feltöltése több mint egy évtizedig tartott.
A KÓRHÁZ
A 18. század végén és a 19. század elején a bete-
gek ápolására és gyógyítására szolgáló intézmények
az aggházak és ispotályok voltak. Köztudott, hogy
az intézményesített betegellátást tulajdonképpen a
járványos betegségek elleni küzdelem hívta életre.
Addig a betegek gyógyítása többnyire a kuruzslók-
ra és javasasszonyokra hárult, akik mellett idővel
egyre több szerephez jutottak a kirurgusok és a
borbélyok. Az egészségügyi ellátás alacsony szín-
vonalának egyik oka még a 19. század elején is a
súlyos orvoshiány volt. Ez a megállapítás nemcsak
Csíkra, hanem az egész Székelyföldre és Erdélyre
is érvényes. Ennek köszönhetően a borbélyok vol-
tak azok, akik egészségügyi teendőket is elláttak,
érvágást, köpölyözést, sebkezelést és piócázást vé-
geztek.
A csíkszeredai egészségügyi ellátás kezdeteiről,
az első, majd a második kórház építésének körülmé-
nyeiről dr. Zólyomi Valéria orvosnő még az 1970-es
évek elején egy jól dokumentált tanulmányt készí-
tett, amelynek címe: Adatok a csíkszeredai kórház és
egészségügy történetéhez. Értékes kézirata összképet
nyújt arról a küzdelemről, amelyet orvos elődeink
folytattak Csíkszék lakóinak szervezett formában
történő orvosi ellátásáért. A keleti végeken élő csíki
székelyeknek nagy gondot jelentett, hogy Moldvá-
ból az átkelőhelyeken közlekedő kereskedők és a
hajtott állatok járványos betegségeket hurcolhattak
be Csíkszékbe. Ezért elővigyázatosságból ellenőriz­
ték a vásárokat, és szükség esetén az átkelőhelyeken
vesztegzárakat alakítottak ki. 1791-től a járványok
156
elleni küzdelem a széki törvényhatóság feladata
lett, a főkirálybíró által kinevezett orvos vigyázta
és vizsgálta felül Csíkszék egészségügyi kérdéseit.
A 18. században sem kórház, sem állandó lakhe-
lyű orvos nem működött a székben, így a kuruzslás
és a szakszerűtlen egészségügyi ellátás állandóan
szedte az áldozatait. A Gubernuim arra kérte a he-
lyi törvényhatóságot, hogy medicina tanulására if-
11
jakat proponáljanak". A 19. század elején már a csíki
tájakon is találkozhatunk egy-egy ide helyezett ka-
tonaorvossal, de a források csak a nevüket említik
működésükről keveset tudunk. Az első olyan orvo~
sok, akik a katonák egészségügyi ellátása mellett a
civil betegeket is gyógyítottak, dr. Felder József, dr.
Nagy Dániel, dr. Körmendi hadiorvos, dr. Gálovits
hadiorvos és dr. Miller katonaorvos (1816) voltak.
Többségük végleg le is telepedett a városban.
Az első valós lépés a kórházépítés irányában az
1815-ös esztendőben történt. A Gubernium elren-
delte, hogy: w··telkenként 4 Rh. rendes forintot
fizessen minden adófizető polgár ispotály felállí-
tása végett." Ugyanakkor az épülethez szükséges
faanyagot, követ, meszet, zsindelyt és munkaerőt a
falvakra rótták ki, és behajtásukkal a községi bírót
bízták meg. A gyűjtésből származó kevéske pénz-
ből azonban nem lehetett ispotályt építeni. (Felcsík
gyűjtése 71 Ft 51 krajcár - Gyergyóból 56 Ft 46 kraj-
cár került a kórházalapba.) Az összefogás" lehan-
11
goló eredménye után egy darabig elhangzott még
a kórházépítés igénye, de tényleges lépések sem az
1830-as, sem az 1840-es években nem történtek eb-
~en az ügyben.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc
után a cári hadsereg egy ideig megszállás alatt tar-
totta Csíkot. Az itt állomásozó orosz katonaság ré-
szére élelmiszert rekviráltak a falvakban, és azt a
várban raktározták el. Az orosz csapatok elvonulása
után a begyűjtött élelem egy része megmaradt, és a
készletet egy brassói kereskedő 1333 váltó forintért
megvásárolta. Így született meg a kórházépítéshez
szükséges kezdeti tőke, amely kórházalap néven
vált ismertté. A következő kórházépítési szándék-
ra már nem kellett várni, mivel 1850-ben a katonai
parancsnokság az említett pénzből elrendelte egy
szükségkórház építését a bujakórosok (vérbajo-
sok) részére. Most már csupán a hely hiányzott az
építkezés elkezdéséhez. Hosszas tárgyalások után
a katonai kincstár a Mikó-vártól északra, mintegy
60-70 méternyire fekvő területéből adott telket az
építéshez (a régi kórház mögött).
A csoda megtörtént, 1851 tavaszán megkezdő­
dött az építkezés, és novemberre már el is készült
a négy helyiségből álló faház. Ebben az első kór-
házban is nyilván katonaorvosok gyógyítottak, és
ami meglepő: az első három esztendőben a kórházi
ellátás ingyenes volt. Csíkszereda kórházának első
orvosa dr. Miller József lett, aki később Molnárra
változtatta a nevét. Feltételezhető, hogy annak a
Miller doktornak a fia volt, akinek nevével 1816-ban
már találkoztunk. Számunkra az is csoda, hogy dr.
Molnár József orvos fotográfiája Kun Istvánné ágfal-
vi lakosnak köszönhetően előkerült, és megmaradt
1852-ben írt receptje is, ami ritkaságnak számít.
J1 „ t= h I V 6.
14 ...
-1&9J.
él ,,e>1-f1111~91;td é't,•..,~-fi,J<-\pp:,,né~z.-&,pJC~t" u, ,fo~
1:e1~> (1ö:-,pJ ii Í.i>.it ""''.!111(
1. i r - él. e-. g 61.afioi-
12-é 1 i .f1.:z.-
é\;?.;(e,'). §l 1JC-1:A3•J"-$:,~ 1•t111i(if,;;>,m P9Í"' 111~9 tai.t..-i11i., md'j-t:e
va1• • ~,::e,11c)J1n ta':lt,;u11u,I: th:.td~rtd mi9(1i\•iii-.
T árg ysorozat :
1 , a muC~ iieí, j•i IJ<-SfiJ11tJl•.Í11,li. ,f,l'..>f=>3.>a •• r
.;r.r„a,••.
2 . :Íilf,áti jdrnli•
f."1111119 ;~; <>MÍlll.l~.bor, r~t;,r.,;,.. ~áfat.i,a ,,no:1 uar, "''iuát.:io„t.i ... .
4. ~~tcírnori - ;,r,.. 1;,. _
5· a t~:.li, ,u fo11011:?.i>o.1 i, a:. uj <><i ía..:.l,b ""i•jl.:M.
G. S>•. í,jé, 5>.ioi1 f~toC,ooó,.,, "~tit t•9<Jiit1f& a f'toC,,.. dCcK"
(é>uó ü1lí,o,ft,aíocfi, 'l'J½'Jr. ..,,Cio, fnlől(milé.,)
1. '1•df„:I"" in~iloó11•101\..
eoiíi-S„1t,c.1, ,S!i)J of.t 30.
Dr. Molnár József az 1870-es évektől egy sze-
mélyben Csíkszék, majd Csík vármegye főorvosi te-
endőit is ellátta. Kortársai szerint dr. Molnár József
mindig magyaros ruhában és csizmában járt." Fia,
11
Molnár Károly apja hivatását követte, Budapesten
orvosi oklevelet szerzett és Csíkszeredában gyógyí-
tott. Ígéretes pályáját súlyos betegsége korán meg-
szakította, 38 éves korában hunyt el.
Kezdetben a kórház személyzetét csupán egy fér-
fi és két nő alkotta. Később gondnokot is alkalmaz-
tak az intézmény nem kimondottan egészségügyi
feladatainak ellátására. 1873-ban már egy új kórház
építését tervezték, de ezúttal kőből és téglából, mert
a 45 ágyas „roskatag faház" egyre kevésbé felelt meg
a betegellátás korabeli követelményeinek. 1888-ban
munkához láttak, elkezdődött az építkezés. Száva
Lukács építész-vállalkozó a régi főépülettől keletre
tűzte ki az új épület helyét. A betegellátás természe-
tesen az építkezés ideje alatt is folyamatos volt. Az
1889-es esztendőben például 385 személyt (241 férfit
és 144 nőt) ápoltak a kórházban. (Érdekes képet mu-
tat a betegek foglalkozás szerinti megoszlása is, a
számok betekintést nyújtanak a korabeli társadalmi
rétegződésbe is. A jelzett esztendőben például 289
napszámos, 10 földműves, 13 csendőr, 24 honvéd, 5
pénzügyőr, 2 gyalogos, 4 cseléd, 3 kóldus, 1 aszta-
los, 9 tanuló, 4 cipész, 3 kovács, 2 kőműves, 1 tímár,
1 molnár, 1 rézműves, 1 kötélgyártó, 1 zenész, 2
csizmadia, 1 csizmadiatanonc, 2 kéjhölgy, 1 szerze-
tes, 1 színész és 1 hivatalnok kereste gyógyulását a
szeredai kórházban.)
A Csík megyei közkórház új épületét az 1890-es
esztendő végén adták át rendeltetésének. A jelentős
eseményről a Csíki Lapok 1890. december 3-i száma
is beszámol: ,,Egész csendben, minden ceremónia
nélkül lett a múlt hó elején [november] megyénk új
kórháza rendeltetésének átadva." A cikkből meg-
tudjuk azt is, hogy a 32 OOO koronába kerülő épület
anyagi fedezetét a hosszú évek során a kórház gaz-
dálkodta ki. Az egyemeletes épület földszintjén a
férfiak, az emeleten a nők kórtermei kaptak helyet.
Lelkes újságírónk a vár szomszédságában elhelye-
zett kórházról így ír: ,, ... az egész várost uraló emel-
157

kedett helyen egyedül, szabadon áll, [... ] a lehető
legegészségesebb fekvéssel bír. [... ] A kórszobákba
fűthető folyosók vezetnek." Cikkéből. még arról is
értesülünk, hogy: ,, ... a kórszobák száma 11, közöt-
tük három olyan, mely csak egy-egy ágyra van be-
rendezve, a magányos betegek számára."
Az új kórház igazgatója, dr. Veress Sándor megyei
főorvos, előzőleg szintén katonaorvos volt. Mintegy
negyedszázadnyi időt dolgozott az intézményben.
Mellette gyógyított még az idős dr. Molnár József
és a korán elhunyt dr. Molnár Károly is. Molnár Ká-
roly korai halála után került a kórházba dr. Filep
Sándor tiszti főorvos, aki elsőként végzett szemé-
szeti műtéteket Csíkszeredában. Ebben az időben
a belgyógyászi teendőket dr. Harmath Leó, majd
Filep Sándor és az ő halála után dr. Rétfalvy Gyula
látta el.
A 20. század első éveiben Csíkszeredában a kór-
házi munkában szakosodás nem létezett. A sebészet
és a belgyógyászat nem működött különálló osz-
tályként, a gyógyítási feladatokat a kórház orvosai
lehetőségeik szerint oldották meg. A sebészet sza-
kosításában lényegi változás az 1912-es esztendővel
158
következett be. Ekkor érkezett a városba Hirsch
Hugó sebészorvos, akit korának egyik legképzet-
tebb sebészeként tartották számon a Székelyföldön.
Nagy András orvos-író Városkép és ami hozzá tartozik
című könyvében így ír róla: ,,Dr. Hirsch Hugó az
első világháború előtt került a szeredai kórházhoz,
megjelenése orvosi vonalon fordulatot jelentett a
kórház, a város, sőt a megye életében is, hiszen ő
volt az első valóban képzett sebész a környéken. Ő
hozta létre a kórház sebészeti osztályát, bevezette
a röntgen-vizsgálatokat [... ], a labor-vizsgálatokat
rendszeresítette, később korszerű igényeket kielé-
gítő saját gyógyintézetet létesített s ezzel a kórházi
ágyak számát megkétszerezte. "
Az 1910-es évek elején világossá vált, hogy mint-
egy két évtizednyi idő eltelte után az új kórházépü-
let is kicsi már, a növekedő város túlnőtte. 1913 nya-
rán Gyalokay Sándor főispán vezetésével egy népes
küldöttség utazott Budapestre azzal a szándékkal,
hogy költségvetési támogatást szerezzenek a régi
épület bővítéséhez, esetleg egy új építéséhez. A Csí-
ki Lapok 1913. július 23-i száma is foglalkozott a la-
kosságot érintő kérdéssel és megelégedéssel nyug-
tázta, hogy: ,,A miniszterelnök gróf Tisza István, a
belügyminiszter Sándor János meghallgatta a csík-
szeredaiak kérését [...], az ország vezetői a szüksé-
ges államsegély kiutalását rendre megígérték." A
Székelység 1914. január 18-i száma is tárgyalta a kór- házban dolgozott még dr. Tincu Valer, dr. Kahána ellenőrzés alkalmával. A szigorú elvárások a hábo-
házügyet, és olvasóit megnyugtatta: ,, ... kórházunk Ernő, dr. Popa Ioan, dr. Pírvulescu igazgatóként és rús körülményekkel magyarázhatók.
ügye egy fontos lépéssel közeledett a megoldás felé dr. Simkó György, majd dr. Adler Miklós 1932-től
[... ], egy teljesen új kórház felépítését engedélyez- magánrendelőt nyitott a városban. Az önkéntes szeredai nővérközösség 1943 ápri-
ték." A közvetlenül érdekeltek tudták, hogy a léte- A második világháború négy esztendeje alatt a lisában emlékképet készítetett vezetőikkel, irányí-
ző kórház nem bővíthető, egy új építéséhez anyagi város egészségügyi ellátásában is változások tör- tóikkal. Több mint hat évtizednyi idő eltelte után
fedezettel nem rendelkeznek, és mindezt a cikkíró téntek. Dr. Hirsch Hugó sebész főorvos 1940. de- nehéz azonosítani a csoport tagjait, de az ismertek
úgy összegezte, hogy: ,,a kórházügy azonban eddig cember 5-én Kolozsv_:árra költözött. Távozása nagy nevét közreadjuk: Felső sor, balról: 1. azonosítatlan,
késett és ökörszekéren döcög." A szép tervezgetés veszteséget jelentett a szeredaiaknak. Egykori fek- 2. Koszticsák Anna, 3. Hadnagy Erzsébet, 4. azono-
az első világégés miatt csak álom maradt, a kór- tetője és rendelője a Szent Vince Rend nővéreinek sítatlan, 5. Salló Erzsébet, 6. azonosítatlan, 7. Domo-
házügy évtizedekig lekerült a napirendről. Az első tulajdonába került, ennek vezetését dr. Vitályos kos Piroska, 8. Gondos Gyárfásné, 9. azonosítatlan,
világháború végén szomorú állapotok uralkodtak a Géza sebészorvos látta el. A kórházban dolgozott 10. id. Vécsey Gyuláné. Középső sor, balról: dr. Vi-
kórházban. Teljesen kifosztották, minden mozdít- dr. Balássy Kálmán és dr. Székely Gyula belgyó- tályos Géza sebészorvos, 2. Rigó Mária, 3-4. azono-
ható tárgyat elvittek belőle. A kórtermekben csupán gyász is. sítatlan, 5. Szakács Viktorné, 6-7-8. azonosítatlan,
az ágyak maradtak, ezért a kórház igazgatósága a A háború idején megszaporodott egészségügyi 9. Ferencz Ilona, 10. Székedi Erzsébet, 11. Borbáth
sajtón keresztül kérte:,, ... a vármegye azon betegeit teendők ellátására Csíkszeredában is létrehozták Ilona. Ülő sor, balról: 1. dr. Balló János járási tisz-
akik a csíkszeredai közkórházba akarják magukat az Önkéntes Vöröskeresztes Ápolónők csapatát. tiorvos, 2. azonosítatlan, 3. Ferencz Irma nővér, 4.
felvétetni, hozzanak magukkal használatra egy Működésüket szigorú rendelet szabályozta, mégis Szász Gerő polgármester, 5-6. azonosítatlan, 7. dr.
takarót, két lepedőt és egy párnát, valamint testi sokan vállalták az áldozatot, a sebesültek, betegek Éltes Endre orvos.
fehérneműt, [... ] mert csak a fenti módon tudja a be- ápolását, gondozását. A Csíki Néplap 1943. július
tegeket elhelyezni." A kórház vezetői a budapesti 21-i száma tette közzé az ápolónőkre vonatkozó Az 1945-ös esztendőt követő rendszerváltás
hatóságoknál kértek segítséget az újrainduláshoz, szabályokat, amelyeknek betartását hatóság ellen- után az ország egészségügyi ellátását alapjaiban
ahol a keleti végekről érkezőket kedvesen fogadták, őrizte. Szolgálat idején csak a zöld színű egyenru- átszervezték, az állam képviselői irányították a
ígéretekkel biztatták, de igazi segélynyújtásra már hát viselhették, csak nyáron engedélyezték nekik kórházak működését is. A rajonosítás, majd a me-
nem volt lehetőség. a fehér köpeny használatát. Nyilvános helyeken, gyésítés után az új kórházépítés ügyét már nem
A két háború közötti évekre a gyakori orvosvál- mulatókban tilos volt formaruhában megjelenni. A lehetett tologatni. Az 1960-as évek végén Csíksze-
tás volt a jellemző. Itt említjük meg, hogy 1925-től a szabályzat a tiltást azzal indokolta: ,, ...visszataszí- reda délkeleti peremén, a Nagy Laji nevű domb
csíkszeredai kórház élére dr. Hirsch Hugó főorvos tó és ízléstelen formaruhában arc-, ajak- és köröm- tetején elkezdődött a hatalmas méretű megyei kór-
került. Sajnos romló egészségi állapota miatt 1937- festés ..." Az önkéntes vöröskeresztes ápolónők a ház építése. Az ötemeletes épületet 1971-ben adták
ben nyugalomba vonult. Ezekben az években a kór- nővéri igazolványukat kötelesek voHak bemutatni használatba. Az új épület lehetőséget nyújtott egy
159
 ., ., ., .. ,
A SETATER ES KORNYEKE

A Csíkszereda központi utcái által három irány-

ból körülhatárolt ingoványos, lápos terület gondot
jelentett a mindenkori városvezetőknek. A régi tér-
képeken a hasznavehetetlen területet ,,Vizelő" meg-
nevezéssel jelölték meg. A sétatér létesítése nem
kötődik egy pontos dátumhoz, tulajdonképpen
egy folyamatnak tekinthető. A városgazdák a víz
elvezetését fontos feladatnak tekintették. Dr. Nagy
András a már idézett munkájában így ír a sokat vi-
tatott területről: elmocsarasodott kaszáló, ahon-
11 •• •

nan csak száraz nyarakon lehetett kihozni a szénát,

magasabb színvonalú betegellátáshoz, gyógyítás-
hoz. A megyei kórház első igazgatója dr. Dénes
László főorvos volt. 2003-ban a megyei kórház az
ő nevét vette fel. A kórházhoz vezető út is az ő ne-
vét viseli.
A városon kívül, a dombtetőn megépített megyei
kórház a környék legnagyobb egészségügyi intéz-
ménye. Működését mintegy 1100 fős személyzet,
orvos, ápolónő és kisegítő személyzet biztosítja.
viszont alkalmas terület volt vadrucákra vadászni
[.. .]. Sötét pontja volt a városnak. [...] Mint akko-
riban hallottam, általános elszörnyedéssel vették
tudomásul, hogy néhai Hajnód József házat épített
ott, (a mai Fenyő Szállodával szemben), Hajnódot
is ezen hősi tettéért holta napjáig Réti Hajnódnak
nevezték." Ha mindehhez még hozzátesszük azt is, A fák gyors növekedése megközelíthetőbbé tette ben betonozott felületével piacként is szolgált. Ez
hogy ezt a mocsaras területet átszelte szennyezett ezt a városrészt is. A Csíki Lapok 1935. június 29-i volt a kis park, amely később déli irányba, a domb
vizével a Somlyó-pataka, érthető, hogy a helyzet számában, Újabb állomás a város fejlődésében cím aljáig terjeszkedett.
gyors orvoslásra várt. alatt az alábbiakat olvashatjuk: a városfejlesztési
11 •• •

Nemcsak egy hatalmas gyógyító, beteggondozó,
hanem betegségmegelőző központ is. Az intézmény
830 ággyal rendelkezik. A kórház részét képezi a 10
ággyal működő hemodialízis-központ, valamint a
30 ágyas szentegyházi kórház is.
A kórház mellett a csíkszeredai egészségügyi el-
látás fontos része az 1978 februárjában átadott járó-
beteg-gondozó is, ami a helyi szóhasználatban csak
poliklinika". A domb oldalában megépült három-
11
szintes egészségügyi épület több mint 200 szobával
és 55 szakorvosi rendelővel fogadja az ellátásra szo-
rulókat.
A két háború közötti években Faroga Victor pol-
gármester felkarolta a városszépítő kezdeménye-
zéseket. Andory-Aladics Zoltán erdőmérnök, aki
az ingoványos terület északi oldalához közel fekvő
lakásának ablakából vadrucákra vadászott, a kér-
dés megoldására nagy vízfelszívó kanadai nyárfák
ültetését ajánlotta. Ajánlatát tett követte, fákat ültet-
tek a lápos területre. Három-négy esztendő eltelte
után, amint ezen a fotográfián is látni lehet, az utca
akkori vonalát már szépen követte az a meglehe-
tősen magas fasor, amely fölé csak a tűzoltótorony
magasodott.
program során Faroga polgármester kezdeménye-
zésére megvalósult a még kezdeti stádiumban lévő
park, mely pormentes fekvésével máris sokaknak
kedvenc séta- és pihenőhelyévé vált. .. "
Itt jegyezzük meg, hogy a Polgár-Társ Alapítvány
gondozásában 2003-ban megjelent kiadványban
Daczó Katalin Lapok a park múltjából című írása be-
tekintést nyújt a területnek sétatérré történő átala-
kításába. A csíkszeredai sétatér létesítésének egy
kezdeti szakaszát megörökítette egy kolozsvári fo-
tográfus, és azt képeslapként is sokszorosította. A
felvételen már feltűnnek a megépített sétányok, a
kép jobb oldalán látható az az utcarész, amely rész-
Egy kevésbé ismert fotográfia a park keleti ol-
dalát szegélyező út egykori képét mentette át a je-
lennek. A hajdan piactérként is szolgáló egyenes út
tekintetünket a képeslapon olvasható Primaria-ig
vezeti. A Kossuth Lajos utcában álló régi Városhá-
zára már csak az idősek emlékezhetnek. A figyel-
mes szemlélő azt is láthatja, hogy az út jobb oldalán
még nem foglalta el helyét a Nemzeti Bank modern
épülete sem, az üres telkek még beépítésre vártak.
Az utat csak a szerdai napokon vásárra érkezők tet-
ték igazán mozgalmassá. Napjainkban a Temesvári
sugárút egy része és a Megyeháza előtti nagy tér
elnyelte ezt a városrészt is.

160 161
 Az 1930-as évek végén a sétatér központi részén
építették fel ezt a zenepavilont, ahol vasárnaponként
a katonazenekar térzenével szórakoztatta a sétálókat.
A jól megépített, fedett építmény előtt, 1939-ben ké-
szült ez a kép, amelyen a városka két közismert pol-
gára, Nagy Ferenc kereskedő (balról) és Lenk Gyula
látható. Mellettük a gondosan elkészített virágágyás
a városi park egyik dísze, Wilk János kertész munká-
ja volt. A városi sétatér látványos, jó irányú változá-
sáról tudósít a Csíki Lapok 1940. július 14-i száma is:
,,Csíkszereda városának egy minden dicséretet meg-
érdemlő parkja van. [... ] Napról napra nagyobb en-
nek a parknak a látogatottsága és a közönsége egyre
szívesebben tölti el az idejét szépen parkírozott és
díszített sétányok között. Fájdalommal kell tapasz-
talni, hogy[ ... ] érzésükből kivetkezett emberek ron-
gálják és lopják a park virágdíszeit. .."
A városvezetés a második világháborút követő
esztendőkben, a megváltozott körülmények között
is a sétatér értékeinek megtartására, a terület kor-
szerűsítésére törekedett. A Polgár-Társ Alapítvány
kiadványa számba vette ezeket a törekvéseket. Így
megtudhatjuk, hogy az 1950-es években, az akkori
elvárásoknak megfelelően, a sétatéren hangszórókat
helyeztek el, amelyek „forradalmi indulók" közve-
títésével ezúton is tettre kész ifjúságot igyekeztek
nevelni. Az ifjúságnak azonban, bármennyire tet-
rekésszé vált az új nevelési módszerektől, szüksége
volt hagyományos szórakozásra is. A zöldövezet
északkeleti részén ezért időnként vándor artisták,
kötéltáncosok szórakoztatták őket.
162
A városi park rövid történetében az 1960-as
években egy megújulási időszak következett be.
A település akkori elöljárói faragott fából készített
kerítést emeltek a sétatér köré, ahova be és ki csak
a fotográfián is látható, úgynevezett „forgó-kapun"
át lehetett jutni. Ekkor a zöldövezet nyugati részén
még állt a Hajnód-féle ház. Napjainkban itt játszótér
található.
Ennek a fényképnek a segítségével a hajdani
tűzoltótorony ablakából déli irányba tekinthetünk.
A park sétányainak és zöldövezetének csak egy ré-
szét örökítette meg a fényképezőgép lencséje, és az
emelkedő domb felső részén épült Városi Szálloda
zárja a látványt. A tekintélyes épület két oldalán alá-
szaladó utak fogják közre a sétateret. A szálló és a
fasor közötti helyen már az 1960-as években három
tömbház épült, ezek a park környéke átalakulásá-
nak még csak a kezdetét jelentették. Az elmúlt év-
tizedekben ültetett facsemeték mára már hatalmas
koronái takarják az időközben leaszfaltozott sétá-
nyokat. 1968-ban a sétatér esti világítást is kapott,
majd 1974-ben a keleti oldalára helyezték el Mari-
us Butunoiu alkotását, a Román katona szobrát. A
sétatér összterülete ma meghaladja a 34000 négy-
zetmétert, amelyből a tulajdonképpeni zöldövezet
24 OOO négyzetméter. Ma már csak a fák nagy lomb-
koronája juttatja eszünkbe a park korát, múltját.
A SZÁLLODÁKRÓL
A polgárosodó Csíkszeredában a vendégfoga-
dásra alkalmas helyiségek, szállodák létesítése is
későn valósult meg. Kezdetben a vállalkozó szelle-
mű vendéglősök a városba érkező idegenek számá-
ra vendégszobákat rendeztek be, majd később meg-
jelentek az első szállodák is. A székelyföldi kisváro-
sok szállodái - köztük a csíkszeredaiak - nem ké-
nyeztették el vendégeiket. Igazi, mai típusú kénye-
lemre akkor még gondolni sem lehetett, hisz nem
volt villanyvilágítás, és vezetékes víz sem létezett.
Fekvőhely, szekrény, mosdótál és vizesveder várta
az éjszakai pihenésre betérőket. A mai idős csíksze-
redaiak két szállodára emlékeznek a 19-20. század
fordulójáról: az Arany Csillagra és a Hutterre. Gál
József csíkszeredai emlékezéseiben a következőket
mondja a két szállodáról: ,,Az Arany Csillag Szál-
loda a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti épületében
volt. Csupán négy-öt szoba állt az utazóközönség
rendelkezésére, de azokban a szobákban éppen úgy
nem lehetett aludni, mint a Hutter Szállodában. A
magyarázat kézenfekvő: a szállodákat csupán pár
méter udvar választotta el az étteremtől, hol majd-
nem minden éjjel szólt a cigányzene, lévén a város-
ban két elsőrendű cigányzenekar és mulatni kész
fiatalság."
Az igazi változás a minőségi vendégfogadás és
ellátás területén, csak a Városi Szállodának 1943-
ban történő felépítésekor következett be. A sokak
163

által hiányolt "vendégfogadó" építéséről a Csíki
Néplap 1943. április 7-i száma örömmel tudatta,
hogy: "Nemsokára megnyílik a Városi Szálló." A
kórház épületével átellenben, a Sétatér közelében, a
város akkori nagyságához mérve igazán egy nagy
léptékű és a kívánalmaknak megfelelő szálloda épí-
tésének munkálatai folytak. A Csíki Néplap rövid
cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy: ,,A Városi Szál-
ló belső munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a
szállót még április folyamán átadják rendeltetésé-
nek. A szálló belső elrendezése, különösen fűtőbe­
rendezése elsőrendűen sikerült és az épület teljesen
megfelel[ ... ] a célnak. .. " Ugyancsak a Csíki Néplap
adta közre 1943. augusztus l-jei számában, hogy:
,,megnyílt a Városi Szálló étterme és Mici Miska ze-
nekara hangversenyez, kiváló magyar konyha, el-
sőrendű italok, figyelmes kiszolgálás" mellett várja
a közönséget Venesz János vendéglős. Csíkszereda
a székelyföldi városok közül a kulturáltabb vendég-
fogadásért gyorsabban lépett, mint nyugati szom-
szédja, Udvarhely.
Csíkszereda következő szállodájának építésére
közel negyedszázaddal később került sor, amikor
a megyeközponttá váló városban igény is volt már
rá. Csíkszereda részére egy modern, nyolcszintes
szállodát terveztek, melynek építési munkálatait
164
az 1960-as évek végén kezdték el. A Fenyő Szálloda
építésének egy pillanatát örökítette meg a fotográ-
fia. A Sétatér szomszédságában emelkedő épület
méreteivel és kellemes környezetével jó döntésnek
bizonyult. A szállodát a megye egyik legnagyobb
vendégfogadó létesítményeként tartjuk számon. A
magánosítását követő felújítása nyomán megszé-
pült, otthonosabbá vált, a szállodák rangsorolása-
kor háromcsillagúvá minősítették. Az impozáns
épületben 104 szoba és négy lakosztály fogadja a pi-
henésre vágyókat. Nagyméretű rendezvénytermei
kiváló feltételeket nyújtanak konferenciák, bálok,
esküvők és üzleti tárgyalások megtartására.
A MŰJÉGPÁLYA
Az út jobb oldalán később a Sétateret létesítet-
ték, és azzal átellenben, az 1930-as évek elején a
város második labdarúgópályája kapott helyet. A
városfejlesztési tervek folyamatos módosításának
köszönhetően, az egykori pálya déli részén egy
négyemeletes tömbházat építettek, amelybe az első
lakók 1966-ban költöztek be. A mai szemlélőnek
azonban az út két oldalát szegélyező virágsáv a leg-
szembetűnőbb. Az ilyen és ehhez hasonló, a város
csinosítására tett törekvéseknek is volt köszönhető,
hogy a kisvárosok kategóriában, 1968 januárjában
Csíkszereda országos első díjat nyert a városszé-
pítési versenyen. Az elöljárók díszoklevelet és 450
ezer lej városszépítési célra fordítható jutalmat vet-
tek át a verseny szervezőitől.
Ez az esztendő, az 1968-as volt az is, amikor Csík-
szereda elérkezettnek látta az időt egy fedett műjég­
pálya megépítésére az egykori labdarúgó területén.
Egy elnöki látogatás alkalmával Csíkszereda sport-
kedvelő közönsége a szó igazi értelmében "kiharcol-
ta" a sokszor megálmodott sportlétesítményt. 1968-
ban, az épülő szálloda mögötti területen elkezdődött
a 13 millió lejre tervezett sportbázis építése. Az or-
szág első fedett műjégpályájának megépítésében, a
csíkszeredai vállalatok dolgozói és az iskolák diák-
jai lehetőségeik szerint "közmunkával" vettek részt,
hogy ezzel is gyorsítani tudják a munkálatokat. Az
~
épület 1970-ben már elkészült, az esztendő utolsó
hónapjában a pálya műszaki próbáira is sor került,
ellenőrizték a "jégcsináló" hűtőgépek működését
és a csarnok világítását. A pálya jégfelülete 60 mé-
ter hosszú és 30 méter széles. A szeredai szurkolók
befogadására 3000 helyet létesítettek, melyből 1800
ülőhely és 1200 állóhely volt. A jégcsarnok természe-
tesen rendelkezett kiegészítő helyiségekkel, öltözők­
kel, irodákkal és edzőteremmel is.
A csíkszeredai sportszerető nemzedékek régi
vágya vált valósággá 1971 januárjában. Az időjárás
többé nem befolyásolhatta az edzések és mérkőzé­
sek megtartását. Nem lebecsülendő az sem, hogy
a jégkorongidény így meghosszabbodott, és nem
szorítkozott csupán a fagyos csíki telek idejére. 1979
őszén, a csíkszeredai jégkorongsport 50. évforduló-
jára rendezett ünnepi megemlékezés idején, a mű­
jégpálya előtti területen, nagyszámú sportbarát je-
lenlétében leplezték le a jégkorongozókat ábrázoló
szobrot. A megemelt alapzaton látható alkotás Tő­
rös Gábor nagybányai szobrászművész munkája.
1999. január 16-án a műjégpályát a város egy-
kori kiemelkedő játékosáról, későbbi edzőjéről, Vá-
kár Lajosról nevezték el.
A GÖRÖG KATOLIKUS
TEMPLOM
A Sétatér északi sarkának közelében, az egykori
vágóhíd helyén 1938-40 között Berek Ferenc építész
terve alapj~n felépült a görög katolikus gyüleke-
zet temploma. A modern építészeti jegyeket viselő
templom építésének szorgalmazója Vlad Izidor lel-
kész volt. A városközponthoz közel eső templomot
165

keleti tájolással tervezték, kivitelezésekor meg1s
északi irányba helyezték el. 1948 után görögkeleti
templomként használták. A város nagyméretű át-
alakításakor a templomot előbb lebontásra ítélték,
majd - a Nemzeti Bank épületének példájára - el-
költöztetéséről döntöttek. A Csíkszeredai Tervező
Hivatalban el is készült az „utaztatási terv", de a
megvalósítása elmaradt az egyház tiltakozása mi-
att. A templom ma is a régi helyén áll.
Ez a 2005 telén készült fotó pontosan mutatja a
templom környékét, a Sétatér északkeleti sarkára
épített istenháza elkerülte a városrombolást, része
maradt a 21. századi Csíkszeredának is.
Az 1960-as évek elején, a családi házak szom-
szédságában - a Lenin utcában - épült ez a tekinté-
lyes méretű, négyszintes tömbház. A növekvő város
lakásgondjainak enyhítésére készült, de a lakrészei-
be beköltöző lakosok nem gondoltak arra, hogy alig
néhány esztendő elteltével már új otthont jelölnek
ki számukra. Az irányított városrendezési tervek
elkészülte után hozzáfogtak a környező családi há-
zak kisajátításához és bontásához. Ekkor már nyil-
166
Hatalmas porfelhő keletkezett, melynek terjedését a
kivezényelt tűzoltók vízsugárral akadályozták meg.
A város történetében egyedülálló eseményt Nagy P.
Zoltán fotográfus örökítette meg.
A MŰVELŐDÉSI HÁZ
A Sétatér szomszédságában, attól egy kissé kelet-
re, a már megismert lápos, ingoványos területre „ál-
modták" meg a szeredaiak régen óhajtott művelődési
házukat. Az épület tervét a bukaresti Tervezőintézet
készítette el. Az anyagi fedezetet nem a költségvetés-
ből biztosították, hanem a már régóta ismert mód-
szert, a közadakozást alkalmazták. Az Udvarhelyen
is bevált „téglajegyek" megvásárlásával a város és a
vánvalóvá vált, hogy a tömbház útjában áll az új
városközpont alakításának. A szanált családi házak
helyére és kertjeibe felépültek a magas toronyépü-
letek. A még álló „régi" tömbháznak a végnapjai
közeledtek. 1981 júniusában, a feladat végrehajtásá-
val megbízott mérnök előkészítette a „régi" épület
gyors eltávolítására a robbantást, és a 36 lakásból
álló tömbház néhány másodperc alatt összeomlott.
167
Csíki-medence lakói gyűjtötték össze azt a pénzösz-
szeget, amely szükséges volt a munkálatok folyama-
tosságához. A szervezők nemcsak a városban, hanem
minden csíki faluban támogatást kértek a nagy terv
megvalósításához. A csíkiak példásan összefogtak,
pénzzel, szakemberrel, építőanyaggal támogatták
a Művelődési Ház építését. A munkálatok 1961-ben
kezdődtek el. Az alapozás nem a szokványos formá-
ban történt. A lápos terület sajátos kivitelezést igé-
nyelt. Ma már kevesen tudják, hogy a szép, impozáns
épület nyolcvan betongyűrűn nyugszik. A betongyű­
rű alap a vizenyős területről összegyűjtötte a vizet,
amelyet a közelben csordogáló Somlyó-patakba ve-
zettek. Az építkezés két esztendeig tartott. A jóaka-
ratú emberek pénzbeli hozzájárulásukat még kétkezi
munkával is kiegészítették. Sokan munkaidő után,
segédmunkásként dolgoztak a falak emelésénél, és a
középiskolás diákok közmunkája sem maradt el. A
szakmabeliek irányításával a csíki mesteremberek
1963-ra elkészítették művelődési házukat. A mintegy
50 méter hosszú és 30 méter széles épület két előadó­
termet foglal magában: a nagytermet a színpaddal és
a kistermet, amely kiállítások befogadására és kon-
certek tartására alkalmas. Az épületben még számos
helyiség található. A homlokzat díszítése csak 1970-
ben készült el Nedea Aurel és Márton Árpád terve-
zése alapján.
A vártér és környékének megismerése után
utunkat déli irányban folytatjuk. A Mikó-vártól dél-
re, annak szomszédságában állt egykor az a tégla-
épület, amelyben a „Zöldfa" vendéglő működött. A
vendéglő és kerthelyiségének rendeltetése a máso-
168
dik világháborút követő rendszerváltás után meg-
változott, kisóvodásoknak nyújtott otthont. 1957-ben
az apróságok népes csoportja Dávid Klotild óvó-
nénivel került lencsevégre. A felvételen a hajdani
épületnek csak egy kis része látható. Később a házat
lebontották, helyén parkolót alakítottak ki.
AZ IGAZSÁGÜGYI PALOTA
Csíkszereda egyik legimpozánsabb épülettömb-
je, a háromszintes Igazságügyi Palota nagy mére-
teivel kiemelkedik a Zsögöd felé tartó egykori Vár,
később Mikó, ma pedig Dózsa György utca épületei
közül.
Csík vármegye Törvényszéke korábban a lábas
házként ismert ódon épületben volt. A patinás ház
egykor az első határőrezred parancsnokságának,
valamint a parancsnoksági l~kásnak adott otthont.
Ugyanilyen lábas ház, hasonló rendeltetéssel Sep-
siszentgyörgy központjában is volt. Az egykori pa-
rancsnoksági épület azonban nem felelt meg új sze-
repének, és az elégedetlen illetékesek egy minden
igényt kielégítő Igazságügyi Palota megtervezését
és felépítését szorgalmazták. A 19. század végére
egyre világosabbá vált, hogy a Csík vármegye Tör-
vényszéke részére remélt új otthon felépítése tovább
már nem halasztható. A 20. század elejére felgyor-
sultak az események. 1902 májusában a vármegye
arról értesült, hogy: ,,az állami költségvetésben bi-
zonyos összeg lett előirányozva egy Igazságügyi Pa-
lota felemelésére". Az illetékes miniszter még 1902
májusában építési szakemberek kíséretében meglá-
togatta a várost, hogy megtekintse a vármegye által
építkezésre felajánlott területet. ,,A vármegye által
a palota helyéül felajánlotta az úgynevezett alezre-
desi telket, [...] mivel a börtön is azon a telken fek-
szik, elég alkalmasnak találta, de nem kielégítőnek,
minél fogva a közvetlen közelében fekvő telkek
kisajátítása vált szükségessé" - tudósított a Csíki
Lapok 1902. május 22-i száma.
Az új elvárások a vármegyei hatóságot arra
késztették, hogy az építkezéshez még szükséges
telkeket a lehető leggyorsabban felvásárolja. A szé-
kelyföldi gyakorlatban ismert, hosszú időt igénylő
ügyintézést meghazudtolva, a helyi döntéshozó
testület már 1902. május havának végén tartott
vármegyei törvényhatósági gyűlésen „jóváhagyta
az alispán [Becze Antal] azon intézkedését, hogy
Szeredában emelendő Igazságügyi Palota céljára
Gál Endrénétől és Nagy Istvántól telkeiket megvá-
sárolta s elfogadta a 35 OOO korona vételárról kötött
szerződést" - tudhatja meg az érdeklődő a Csíki La-
pok 1902. szeptember 3-i számából. Az Igazságügyi
Palota építése körüli kérdések azonban a két telek
megszerzésével sem oldódtak meg. A Wagner Gyu-
la építészmérnök által készített tervrajzokat ismer-
tették a Törvényszék elnökével, és az építési tervek
birtokában a minisztérium újabb követelésekkel állt
elő, ezért: ,,a kivitel késedelmet szenved azon újbóli
követelések miatt, amelyeket az igazságügyi mi-
niszter a vármegyével szemben támasztott" - tájé-
koztatott a Csíki Lapok 1902. november 12-i száma.
169
Az egykori tervrajzokból az épület homlokzatáét
mi is bemutatjuk. Méreteit látva talán érthető, hogy
miért tartottak minden szükségesnek vélt területre
igényt a kivitelezők.

A Csíki Lapok november 12-i számának cikke

arra is kitért, hogy: ,,ezen követelések pedig abból
állnak, hogy a vármegye engedje át azt a bejárót is,
mely a fogház épülete és a mostani [1902] kaszinó
helyiség mellett a Gazdasági Intézet [Földművelé­
si Iskola] birtokába vezet [...] és a Karda-féle telek
mellett egy bejárót. Ha mindezek megtörténnek,
az esetben az építés 1903. május havában kezdetét
veszi." Csík vármegye elöljárósága ez esetben jól
vizsgázott, az utolsó elvárásokat is teljesítette, így
a következő esztendő tavaszán az építkezés elkez-
dődhetett. A nagy mennyiségű építőanyag mozga-
tása szervezettséget, hozzáértést és sok szakembert tatlankodott: Az igazságügyi kormány nem tér
11 alizmus építésének jegyében végrehajtott bontások, utasításra nagy méretekben gondolkodó tervezők a
igényelt. A tulajdonképpeni építkezés lefolyásáról el attól a tervétől, hogy csupán 12 OOO koronát ad a átalakulások nemcsak a Kossuth Lajos és a George déli irányba tartó Dózsa György utca kezdeti szaka-
keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy két esz- célra. Ez az összeg egy előkelőbb állású úri család Co 9buc utcát érintették, hanem a Vártér és a mai száról eltávolították az alábbi kép közepén látható
tendő sem telt el és a Megyeháza közelében készen bútorzatára való, ugyan hogyan lehet ezzel az [ösz- Dózsa György utca találkozási pontját is megvál- épületet, dr. Nagy Béni ügyvéd házát. Innen ágaz-
állt a Csík vármegye Törvényszékének épülete. szeggel] egy ilyen hatalmas épületet bebútorozni toztatták. A Nagy Benedek családja által őrzött és tatták el a Testvériség sugárútjának nevezett széles,
[...],a fényes palotában rossz bútorzat igazán külö- közreadott fotográfián könnyen felismerhető a Tör- kétsávos utat, mely az egykori gyakorlótér irányába
Ugyancsak a helyi Csíki Lapok 1904. október 4-i nös lenne." Ez a kérdés is végül elfogadható megol- vényszék nagyméretű épületének északi sarka és emelkedik.
számában egyik szakértő arról panaszkodik, hogy: dást nyert, és az intézmény dolgozói még az 1904-es vele átellenben a ,,lábas ház", az egykori első szé-
11 Az Igazságügyi Palota bebútorozása nem ígérke-
esztendőben birtokukba vehették a fényes palotát",
11 kely határőrezred parancsnokságának székhelye.
zik fényesnek." Tehát az épület már készen állt, és átköltözhettek a lábas házból új otthonukba.
a szükséges bútorok beszerzése után a törvényke- Ezek az épületek ma is változatlan formában áll-
zés emberei birtokba is vehették volna az épületet. A fiatal csíkszeredaiak előtt kevésbé ismert, és nak a helyükön, az 1968-as megyésítés után bekö-
Csakhogy az említett újságcikk írója jogosan mél- az idősebbek is már lassan elfelejtik, hogy a szoci- vetkezett változás más épületeket érintett. A felsőbb

Údvőzlet, C sikszeredábóf lgazságűgyipalota

1
.. - =

Az egykori beépített tetőteres, módos polgári

ház öt ablaka nézett a főútra, belső udvarán fator-
nác futott végig. A kitérő út két oldalát ma hatalmas
méretű tömbházak szegélyezik, és az utcakereszte-
ződés a város egyik legforgalmasabb helyévé vált.

11

170 171
AZ EVANGÉLIKUSOK
Felekezeti szempontból Csíkban a katolikusok
mindig abszolút többséget alkottak és alkotnak ma
is. Az evangélikusok kevesen vannak és szétszór-
tan élnek a megye területén. A csíkszeredai evan-
gélikusok kevés számuk ellenére is nagy gondot
fordítottak hitéletük gyakorlására. A Csíki Lapok
1938. október 16-i számában Evangélikus istentiszte-
let Csíkszeredában címmel az alábbiakat olvashatjuk:
Városunk és vidéke közönségének figyelmét ez
11
úton hívjuk fel, hogy folyó évi október 16-án dél-
előtt fél 11 órakor a helybéli református templom-
ban evangélikus istentisztelet és úrvacsoraosztás
lesz. Az istentiszteletet német és magyar nyelven
tartják. A hívek kéretnek, hogy énekes könyveiket
hozzák magukkal".
A csíki evangélikusok hitéletének rendszeres
gyakorlását, más vallásfelekezetekhez hasonlóan,
a második világháború megbolygatta, majd a be-
következett rendszerváltás utáni időszak ateista
szemlélete sem kedvezett a szétszórtan élő evangé-
likusoknak. Az 1980-as évek elején Hargita megye
területén mintegy háromszáz evangélikus-lutherá-
nus vallású élt, de számuk fokozatosan csökkent. A
hívek összefogásának fő akadálya mindig a szét-
szórtság volt. Mindezek ellenére az evangélikusok
hitéletében 1996-ban fordulat következett be. Zelen-
ka József sepsiszentgyörgyi szórványlelkész kezde-
ményezte Csíkszeredában egy fiók egyházközség
172
felállítását tervezte. A hatóságtól előbb területre
kaptak ígéretet, majd a Dózsa György utca 22. szám
alatti rozzant ingatlant kapták meg. A leromlott
állapotú épület nem felelt meg új rendeltetésének,
ezért átalakították, a háznak csupán a homlokzati
fala maradt meg eredeti állapotában. A Csíkszere-
dai Evangélikus Egyházközség elsődleges feladatá-
nak a bővítést tekintette, az udvar területére temp-
lomot terveztettek Albert Márton műépítésszel,
majd az építkezés jóváhagyása után a több milliárd
lejes építkezés 2000 novemberében elkezdődött.
A nagy léptékű munkálatokat a Lutheránus
Világszövetség finanszírozta. Az építkezést meg-
tekintette dr. Olli Pekka főtitkár, aki elégedett volt
megalakítását. Már ezen esztendő decemberétől
rendszeres istentiszteleteket tartottak a református
i!llaházban. A kicsiny közösséget felkereste Mózes
Arpád evangélikus püspök, aki támogatta a helybé-
liek egyházépítő törekvéseit.
Az igazi változás 1997 november 7-én követ-
½ezett be, amikor az egyetemes közgyűlés Mózes
Arpád püspök javaslatára úgy döntött, hogy a csík-
szeredai fiók egyházközség anyaegyházközséggé
alakuljon. Tóth Károly segédlelkészt, aki eddig is
misszionáriusi tevékenységet végzett, 1997 decem-
berétől szórványlelkésznek nevezték ki. Így Csík-
szeredában is intézményessé vált az evangélikus
egyházi élet. A Püspöki Hivatal külföldi támogatás-
sal egy Csíkszeredában felépítendő misszióközpont
a látottakkal, és további támogatást ígért a belső
munkálatok elvégzésére is. 2005 őszére felépült
a tornyos templom, a külső munkálatokat is telje-
sen befejezték. A gyülekezeti központ homlokzati
részében helyet kapott a tanácsterem, a szolgála-
ti lakás, az iroda és a vendégszoba is. A templom
belső kivitelezésére 2006-ban került sor. Addig az
istentiszteletek az épület első részében berendezett
ideiglenes imateremben folytak. Tóth Károly lel-
késznek és Hecser Zoltán gondnoknak a templom-
építés befejezése, valamint a gyülekezet erősítése
jelentették az új kihívást.
AZ UNITÁRIUSOK
A csíki tájakon az unitáriusok megjelenése és
szerveződése a második világháború utánra tehető,
amikor a lakosság mozgása, új helyeken való megte-
lepedése érzékelhetőbbé vált. A Csíkszeredában élő
unitáriusokat csekély számuk miatt szórványnak
nyilvánították, és a Székelyudvarhelyi Unitárius
Egyházközség gondozására bízták. Kezdetben Ko-
vács Pál református lelkész vette számba a Csíkban
élő protestánsokat, köztük az unitáriusokat, vigyá-
zott lelki gondozásukra, és még az egyházi adóju-
kat is begyűjtötte, tudhatjuk meg Simén Domokos
unitárius lelkész beszámolójából. A csíkszeredai
unitáriusok szórványgyülekezetének megszerve-
zése 1969-ben kezdődött el, amikor Szász Dénes
udvarhelyi esperes, a Dávid Ferenc-ünnepség ke-
retében a 37 csíki unitáriussal egyetemben elhatá-
rozta a gyülekezet megalakítását. Ettől kezdve a kis
szórványgyülekezetet Szász Dénes, Lakatos Gyula,
Kelemen Imre lelkészek szolgálták, az istentisztele-
tet a református imaházban tartották. Közben a két
Homoród vidékéről egyre több unitárius költözött
be a városba, akiknek lelki irányítását a Brassó-
ból ide helyezett Száva Péter lelkészre bízták. 1974
szeptemberétől ő pásztorolta a gyergyói, hargita-
fürdői unitáriusokat is.
Az 1975-ös esztendő fordulópontot jelentett a
csíkszeredai unitáriusok egyházi életében. A Val-
lásügyi Hivatal engedélyezte egy önálló Unitárius
Egyházközség szervezését. Mindez saját imaház és
lelkészlakás vásárlását is feltételezte. A mai Dózsa
György úton házat vásároltak. A 220 OOO lej értékű
- - - ----
ingatlan megszerzéséhez, a hívek szerény 21 OOO le-
jes adakozással járultak hozzá, a különbözetet pedig
kölcsönből fedezték. Az újonnan alakult gyüleke-
zetet a Brassóból idehelyezett lelkész egyesztendei
szolgálat után elhagyta, Száva Péter az NSZK-ból
nem tért haza.
A Csíkszeredai Unitárius Egyházközség alapító-
jának, igazi szervezőjének Simén Domokos lelkészt
tekintjük. Ő fáradhatatlannak bizonyult az épület
megszerzésében, felújításában, ennek érdekében
egy időre még a fizetéséről is lemondott. Az átala-
kítási munkálatok 1979-re fejeződtek be. Az imaház
kialakításához három földszinti helyiséget egybe-
kapcsoltak, így tudtak megfelelő nagyságú teret te-
173
 remteni a hívek befogadására. A csíkszeredai unitá-
riusok 1994-ben külföldi segítséggel 12 millió lejért
megvásárolták a Dózsa György úti ingatlan emeleti
részét is, és már egy új templom építését tervezget-
ték a ház mögötti, az egyháznak kiutalt 1220 négy-
zetméternyi telekre. 1998 novemberében a felújítási
munkálatok egy része befejeződött. Simén Domo-
kos, aki vallási közösségbe gyűjtötte a csíkszeredai
unitáriusokat, még a 2000-es esztendő végéig szol-
gálta őket.
A 2001-es évben, választás útján Krizbai Béla
lelkész került az egyházközség élére. Az elődje által
elképzelt új templom építését ő is elsődleges felada-
tának tekintette. Szolgálatának első esztendejében
folytatta az épületrenoválást, amiből még az udvar
felőli rész javítása volt hátra. (A Csíkszeredához tar-
tozó, unitárius szórványként működő leányegyház
községekben közel 1100 unitáriust tartanak számon,
ezek közül a legtevékenyebb a gyergyószentmiklósi
közösség, amely az amerikai testvér egyházközség
támogatásával egy központi fekvésű házat vásárolt,
azt berendezte és imaházként működteti, fogadja a
helybéli unitárius híveket.)
Csíkszeredában a 2002-es népszámlálás adatai
szerint 863 unitárius élt. Az aránylag rövid múlt-
ra visszatekintő Unitárius Egyházközség a megál-
modott templom építését, immár az Unitarian Uni-
versalist Congregation at Sheler-Rock, Long Island,
New York-i testvér egyházközség igen jelentős
anyagi támogatásával megvalósíthatja. A hitélet
egyik évenként ismétlődő fontos és ünnepélyes
eseménye a konfirmáció. A serdülő leányok és fiúk
befogadása az egyház teljes jogú tagjai közé ünne-
pélyes keretek között történt 2004-ben is. A fiatalok
istentisztelet alkalmával bizonyságot tettek hitéleti
ismereteikről, felkészültségükről. Az itt látható kép
egy ilyen ünnepség után készült, a konfirmálók és
174
felkészítőik láthatók rajta a következő sorrendben,
balról: Szén Mátyás, Benke Romulusz, Egyed Kata-
lin, Dombi Gyula gondnok, Dimény Andrea, Dámó
István, Krizbai Béla lelkész, Szabó Tünde énekve-
zér, Antal Viktor, Sándor Helén, Mihály Sándor,
Sándor Anna.
A csíki unitáriusok egyházközségi életében a
2004-es esztendő legkiemelkedőbb eseménye a no-
vember l-jén kezdődő templomépítés volt. Az ima-
ház mögött épülő új istenháza minden bizonnyal
meg fogja könnyíteni a csíkszeredai unitáriusok
számára a hitélet gyakorlását.
CSÍKZSÖGÖD
Csíkszereda közvetlen szomszédságában, 660-
680 méter tengerszint feletti magasságban, a Zsö-
gödi-szoroson felül alakult ki Csíkzsögöd. Az Olt
vizétől keletre húzódó hegyek, dombok lábaihoz
simul a falu. A Nagy Laji dombjának déli oldalá-
ban, a Fitód-patak partján települést alkotó csíkzsö-
gödiek faluja századokon keresztül a környék meg-
határozó települése volt. Keletkezéséről okirat nem
maradt fenn. Feltételezhető, hogy már 1332-ben
Csíkszentlélekkel együtt létezett, mivel ennek egy-
házmegyéjéhez tartozott. Zsögöd falunév a „ség"=
hegy jelentésű régi magyar szónak a származéka.
A Zsögöd névvel Zetelaka község esetében is ta-
lálkozunk, egyik falurésze viseli a nevet. A falu
első írásos említése 1539-ből való, írja Szőcs János
Csíkzsögödről írt cikkében. 1567-ben Zsögödön és
Martonfalván 20 kaput adóztak meg. Martonfalva
az egyutcás Csíkszereda és Zsögöd között fekvő,
Zsögödhöz tartozó falurész volt.
Az 1614-es lustra alapján Zsögöd lakossága kö-
rülbelül 400 fő lehetett. A lustra ugyanis egy főem­
bert (nemes), 19 lófőt, 16 gyalogrendűt, 14 szabadost
(libertinus), 2 ősjobbágyot, 8 fejekötött jobbágyot
és 16 zsellért említett. Ehhez a lélekszámhoz még
hozzáadódik 5 máshonnan jött, ,,külső" szolga is.
Tehát akkor összesen 81 férfit számláltak. Az 1661-
es török-tatár dúlás is súlyos következményekkel
járt a falura nézve, lakosságának jelentős része el-
pusztult. Olyan ismert családnevek, mint Balassa,
Burján, Ábrahám, Silló, majdnem teljesen eltűntek,
vagy igen megfogyatkoztak. 1702-ben összesen 23
háztartást számláltak. 1742-ben 56 család adózott.
Egy évszázaddal később, 1850-ben 907 lakost szám-
láltak, az 1910-es összeíráskor 1213 lakosa volt, 1966-
ban (Csíkszereda részeként) 1616 fő lakott a zsögödi
falurészben". (A Csíkzsögöd gazdasági életét meg-
11
határozó birtokok összterülete az 1890-es években
7500 hold körüli volt.) /
Az évszázadok során a faluban négy tízes ala-
kult ki: a Vár tízese, amely a Mikó-vártól a Kereszt-
útig tartott, az Alszeg, amely a Keresztúttól délre
a falu végéig terjedt, a Felszeg és az Erdő utca tí-
zese. A zsögödiek büszkén vallották, hogy Szereda
175
 ~- -
•
..-...,. --..
• " .- ._,__...., -:
'
,, Valószínű, hogy a templomot is ők építették Ta-
lan e~ a m~~ya~~zata, hogy olyan messze épült a
falutot a kuna kozelében.
,, A temp!om értékes szárnyas oltárát a Mikó csa-
lad a„do~a~yozta a templomnak. Az oltárképek Jé-
zus eletet es szenvedéseinek történetét ábrá l' ,,k
Zsög"d k,,. k ZOJa .
o so aig a csí szentléleki egyházközséghez
mint vásáros hely Zsögödnek a határán keletkezett. t~~tozott, 1888-ban csatolták a csíkszeredai paró-
A„ f~~~ nevez~tességei közé tartozik a Mikó család ~iahoz. ~ 1?.omus Historia 1889-es bejegyzése sze-
kunaia. ~z a Jeles család főkirálybírókat és főispánt ru:i-t: " Zsogo„dn~k :.an temploma, ahová a plébános
adott Cs1kszeknek, illetve Csík vármegyének. mmde_n vasar: ~~ unnepnap lejár isteni tiszteletet
,--------:--:--------------t_a_rt_a_n_i,_e_z_e___,nk1vul - ha valami akadály nincs - min-
176
den héten csütörtök napon is. A kántori lakásban
plébánia iroda van." Az egyházközség ügyeit az
egyházgondnok egy hat tagból álló tanáccsal intéz-
te. A plébánia fenntartásához a hívek terménnyel,
kepével járultak hozzá. A zsögödi katolikus hívek
száma az 1910-es népszámlálás szerint 1127 fő volt.
Csíkzsögöd történetében meghatározó szerepet
játszott a Mikó család. Udvarházuk a templommal
átellenben a 19. század elején épült. A neoklasszi-
kus stílusban emelt épület nem hivalkodó, mégis a
hely meghatározó építménye. Az enyhe magaslaton
talán egyszerűségével, az ókori templomokra emlé-
keztető rizalit vakolatdíszítésű timpanonjával vonja
magára a figyelmet. Az épületet a két világháború
közötti időben elárverezték. A Csíki Lapok 1929.
március 10-i számában Elárverezték a Mikó kastélyt
címmel az alábbiakat olvashatjuk: ,,A helybéli telek-
könyvi hivatalnál folyó évi [1929] február hó 25-én
került újbóli árverésre a csíkzsögödi Mikó-kastély
és a hozzá tartozó malom, amely az első árverésen
233 ezer, illetve 50 ezer lejért kelt el. A jobb ajánlat
folytán megismételt árverésen a Mikó-kúriát Nagy
Galaczi József gyimesi bútorgyáros tartotta fenn
500 ezer lejben, míg a hozzá tartozó malmot Benke
Benjámin vármegyei főszámvevő és társai vették
meg 112 ezer lejért."
A család egyik kiemelkedő személyisége Mikó
Antal, aki 1804-től főkormányszéki (guberniumi)
fogalmazó, majd 1810-től főkormányszéki titkár
lett. Mikó Bálint, a család másik kiemelkedő tagja
évtizedeken át Csík vármegye főispánja volt, aki
több cikluson át képviselte a csíkszeredai válasz-
tókerületet az Országgyűlésben. A jogi akadémiát
Nagyszebenben német nyelven végezte. Zsögödi
kúriájában előkelő háztartást vezetett, ahol az évek
során a Csíkban megforduló miniszterek, előke­
lőségek, írók, művészek, átutazók minden időben
barátságos vendéglátásra leltek. A vendégek tisz-
teletére adott estélyeken és ebédeken részt vettek a
vármegye jeles személyiségei és gyakran a műked­
velő színészeik is.
Mikó Bálint szép időben zsögödi kúriájából gya-
log sétált át szeredai hivatalába. Közmegbecsülés-
nek örvendett, a vármegye ügyeit hozzáértéssel,
lelkiismeretesen irányította. Ebben az időben az a
mondás járta, hogy: ;,zsögöd kormányozza Csík-
szeredát." Mikó Bálint halálával az ősi székely
primor család férfiága kihalt. Agglegényként, el-
hagyatottan fejezte be életét a budapesti Pajor Sza-
natóriumban.
A város közelsége befolyásolta Zsögöd sorsának
alakulását. Egyesek úgy fogalmaztak, hogy a város
megrontotta a székely falu karakterét. A házsorok
hozzáértek a városhoz. Ezután nem volt se város, se
falu. A Csíki Lapok 1939.i szeptember 17-i számában
már búcsúztatták Zsögödöt, mivel ekkor csatolták
végérvényesen a városhoz. Szász Gerő, Csíkszereda
akkori polgármestere megígérte, hogy: 11 ••• a város
vezetősége minden rendelkezésre álló eszközzel
igyekezni fog Zsögödöt támogatni és külsejében a
városhoz emelni". A csatolással Csíkszereda lélek-
177
 száma mintegy 1300 fővel növekedett. A falu és vá-
ros „házasságának" kapcsán azt is megjegyezték: münket. Egykori tulajdonosa a szemöldökfára az
alábbi szöveget vésette: Áldj meg Uram kimene-
Hiszünk abban, hogy Zsögödből jobb városi anyag
11 11
lesz, mint amilyen falunak való volt." Mindkét tele- telemben, vezérelj, kormányozz vissza térésemben.
Ezen kaput építette május 30." A gyalogkapu feletti
pülés abban reménykedett, hogy ezzel a „házasság-
gal" jót cselekedtek. tükört deszkakivágással ékesítették. A takaros há-
zat 1867-ben emelték, lakója, Jakab János Csíkzsö-
göd község bírói tisztségét látta el éveken át. 1891-
ben bekövetkezett halála után három gyermeke kö-
zül Jakab Anna egy ideig Zsögödfürdő tulajdonosa
volt.
Többször említettük eddig a Nagy Imre utcát,
ami Nagy Imre festőművészről kapta a nevét. A leg-
több helynek van nagy szülötte, a Zsögödé ő volt.
Az, hogy a falu nevét Csík vármegye tájain túl is
ismerik, neki köszönhető. A zsögödi remete': aki
11
Nagy István követője és Aba-Novák Vilmos barátja,
Az 1920-as évek végén Csíkzsögödben gyakori
volt aJ ilyen lakóház, mint amilyent ez a fotográfia
őriz. Epítésénél kihasználták a telek természetes lej-
tését, és a ház alapjának megemelésével két szintet
nyertek. A főútról még földszintes épületet látunk,
az udvar felől azonban a ház már emeletessé nőtt.
Az emeleti részt gondosan megépített tornác fog-
ja körül. Az élet az udvarról nyíló alsó lakásokban
zajlott, a felsőt többnyire tisztaszobának nevezték,
és csak ünnepnapokon lakták. A falunak várossá
válása során, valamint a folyamatos modernizá-
lódásnak köszönhetően, számos ingatlanon nagy
átalakításokat végeztek az idők folyamán. Ennek
az épületnek az eredeti formájáról is már csak ez a
fotográfia tanúskodik. Napjainkban a Kazán Albert
tulajdonát képező, Nagy Imre utca 96. szám alatti itt élt és alkotott évtizedeken át. 80 éves volt, amikor
ház építészeti hagyatékából kevés emléket mentet- felavatták a zsögödi Nagy Imre Képtárat, az ő saját
tek meg a jelennek. átalakított házában. Nagy Imre, akiről utcát nevez-
tek el a Szeredával összeolvadt Zsögödben, egy he-
A városból dél felé haladva, a Művelődési Ház lyen szerette volna tudni a majdnem teljes hagyaté-
szomszédságában, a Nagy Imre utca 167. szám alatt kát, és ez sikerült is neki. A Nagy Imre-i világgal így
ráklábakon álló székely kapu vonja magára figyel- ma is megismerkedhet az erre utazó, ha a Lőporos
utcától Zsögödfürdő felé haladva végigsétál a Nagy
Imre festő utcán, és betér a képtárba. (Munkásságá-
val részletesebben a Csíkszereda művelődési életé-
vel kapcsolatos fejezetben foglalkozunk.)
Zsögöddel való ismerkedésünket ezzel a Kisvár
(724 m) tetejéről, nyugati irányból készült fotográ-
fiával folytatjuk. A színes felvételen Zsögöd egy-
kori központi része látható. Az előtérben kanyargó
Olt folyó vize és keletről a Nagysomlyó (1030 m)
hegye által körülfogott falu századokon át ezen a
területen élte mindennapjait. Északi szomszédja,
Csíkszereda dél felé araszolgatott, míg Zsögöd
~szak felé terjeszkedett, út menti telkeit beépítette.
Igy lassan a falu és a város területileg összenőtt,
178
csak a helybéliek tudták, hogy a Pusk~p?r 0 ~. ~~ca
képezte a valamikori határt a két tel~pules kozot,t.
Egy fél évszázad elteltével ez a látvany sokat mo-
dosult.
Az Olt vizének útját szabályozták, medré: ki-
egyenesítették. Mai folyásának egy szakaszat a
hegy lábánál követhetjük. Napjainkban a_ Csíkzs~-
gödöt elkerülő terelőút a település nyugat_i per_emet
érinti. Erőss Vilmos színes fény~épe ~ haJda1;-i ,fal_u
t b 'lyesedését nyugati irányu ter1eszkedeset is
ere e A Ko··ves-oldal
, , 'd'o muu//'tk··ozel'e-
•• 't· lábánál huzo
rogzi L 'k d . k
ben, magában a sz~rosb,~n tal,áljuk a csi szere aia
kedvelt fürdő- és pihenohelyet.
ZSÖGÖDFÜRDŐ
Az Olt folyó szorosában, az Alcsíki- és Felcsí-
ki-medencét összekötő, egykor bor~ízforrásokba_n
igen gazdag területen t~.lá~ju~ a ~síkiak ke~:e.~t ~is
fürdőjét. A helyi jellegu kisfurdokr7 -: a zsogodir~
is - jellemző állapotuk, hasz~álhatos~g_uk gy~kon
változása, a rövid ideig tarto fellendules, ;11a1d -az
azt szinte törvényszerűen követő h~nyatlas. Meg-
figyelhető, hogy az egyes fürdőtul~Jdonos,o~ vagy
bérlők a vendégek számára kedv~zo, vonzo -~napo-
tokat igyekeztek kialakítani. A hi~tel~n b~kove~~e~
ző tulajdonosi váltás után a para1:yi szekelyfo~_di
fürdőhelyek elhanyagolt állapotba Jutotta~, a_ ~o:-
nyezet és a kiszolgálás sokat veszített a k?rab~i ,ido-
szak színvonalához képest. Ezek a meg~lla:pit~sok
érvényesek Zsögödfür~őre ~~' rr:ivel a ,,fu_:d?vallal-
kozó" szerény bevételei, a furdoszezon rovid v<:lt~
és a nem túl nagy látogatottság nem tette lehetove
az egymást váltó fürdőtulajdonoso~~ak, hogy na-
bb m éretű beruházásokat valosltsanak meg.
gyo
Mindig maradt az igen s~űkö~ anyagi· ~a'for dY i as,
ami• a k'isf'"ur do// mi"ndenkon arcat meghatarozta.
, .
Benkő Károly, az 1853-ban Kolo~sv~r~n ~egJ:-
lent Csík, Gyergyó és Kászon leírása~ ket t. l. ~lt~lan,os es
részletes osztályokban című könyvenek elso ~es~eb~?1
Csík, Gyergyó és Kászon tájegységek bor;1izf~r~_01-
vel is foglalkozik. A szorosban tal~lhato -~sogod-
fürdőt Alcsíkhoz sorolta. E tájegysegben ~sszesen
tizenhat települést nevezett :n:1-eg, me,ghatar?z~a, a
fürdők helyét, tájékoztatott a vizek gy?gyhatasarol,
valamint a források és fürdők állapotarol tett meg-
jegyzéseket. , , l' z ··
Az Al-Csíki borvízfürdők" szambavete et_ ~o-
•• dd;Í kezdi, a korábbi időkből is ismert ~islep-
féokű fürdőhelyről így ír: "Zsögödön., 1. Delnyu-
ati területében az Olthoz közel Vérkapo~_na ~-agy
~zentvérnek nevezett helyen, nagyon, budos, k?ves
és vasas mérsékletű mintegy 14 foku, orvo~ Pe~er-
fi Pál úr vizsgálata szerint, bővforrásu: m~, is hues
Borszék feltalálása előtt pedig sokan i~e J~rtak. ?-:
Másik azon alul nagyon jó. Vannak me9 ~a~~a deli
részében több aprók, de nem igen hasznalJak . A :o-
vábbiakban még tizenöt települést so:olt fel ~lcs~t
ban, és a források használatáról, a, vi~ek, g_yogyi, o
hatásáról tájékoztatta olvasóit. Leltarkeszitese utan
179
még visszatért fürdőnkhöz és egy újabb "Borvíz-
fürdői" fejezetben a következőket rögzítette: 1. 11
Zsögöd határa déli részén tulajdonos malmai mel-
lett van egy békerített, 3 kis házakkal, eztet hasz-
nálják Cs. Szereda lakossi".
E rövidke közlésből is kitűnik, hogy a helyi jel-
legű fürdő leggyakoribb látogatói a csíkszeredaiak
voltak. A polgárosodó városka szerény lehetősé­
gei szerint igyekezett a fürdő jótékony gyógyvizét
hasznosítani. Amíg Csík vármegyében Borszék és
Tusnád aránylag rövid idő alatt országos hírű für-
dőhellyé vált, addig Zsögödfürdő megmaradt helyi
jellegű, a város méreteihez igazodó, szerény, kevés
kényelmet nyújtó fürdőhelynek.
1889-től kezdődően a Csíki Lapokban rövid köz-
lemények jelentek meg, melyek tájékoztattak a für-
dő pillanatnyi állapotáról, megközelítésének lehe-
tőségeiről és látogatottságáról. A lap 1890. július
9-i számában újságírónk a Zsögödfürdőn uralkodó
áldatlan körülményekről így értekezett: ,,A zsögödi
fürdő elhanyagolt és tisztátlan állapotára hívjuk fel
[... ] a főszolgabíró úr figyelmét. A fürdőmedencék
oldalai és rácsos padlásai nagymértékben korhad-
tak lévén, igen könnyen történhetik szerencsét-
lenség. [...] S ha még az undorító tisztátlanságot is
megemlítjük, azt hisszük, hogy a közönség jogos
kívánságának adnánk kifejezést, ha arra kérjük a
főszolgabíró urat, hogy ezen bajoknak megszünte-
tése iránt sürgősen és szigorúan intézkedni szíves-
kedjék".
Az újságcikk nem maradt hatástalan, ugyanis a
lap július 16-i száma már arról értesítette olvasóit,
hogy: a főszolgabíró erélyes intézkedéseket tett".
11 •• •
A hónap végén már a főszolgabíró úr „erélyes fellé-
pésének" eredményei tettekben is mérhetők voltak:
„A csíkzsögödi fürdőn [...] megrendelt javítások
csak nem akarnak haladni, s amit csinálnak, se jó.
Az Olt-híd korlátja nincs még felállítva s valóban
szerencse, hogy eddig is baj nem történt".
Egy kerek esztendő eltelte után már kedvezőbb
hírek szállingóztak a zsögödfürdői állapotokról. A
Csíki Lapok 1891. július 8-i száma hírül adta, hogy:
„A csíkzsögödi fürdő, mely kitűnő vizénél fogva a
közönség előtt mindig kedvező hírben állott, a je-
lenlegi bérlő által teljesen jó karba helyeztetett. A
bázének [medencék] tiszták, belőlük a víz napon-
ként leeresztetik; az utak, sétálóhelyek újra vannak
készítve, szóval a fürdő már most kellemes üdülő­
helyül kívánkozik".
Az erdélyi fürdők ismerője és az ásványvizek
népszerűsítője, Hankó Vilmos Az erdélyrészi fürdők
és ásványvizek leírása című munkájában, amely 1891-
ben jelent meg Kolozsváron, a zsögödiek és csíksze-
redaiak fürdőjéről az alábbiakat közölte: ,,Al-Csík
északi kapujánál, a festői szép zsögödi szorosnál
vagyunk, [ahol] számos ásványos forrás buzog fel.
A zsögödi fürdő egy pár szerény külsejű épületből:
180
vendéglőből, fürdőházból áll csupán. Ezekben me-
leg- és tükörfürdők s mintegy 25 szoba áll a vendé-
gek rendelkezésére. A fürdőket az Anna-forrás látja
el vízzel."
Zsögödfürdő első számon tartott, ismert tulajdo-
nosa Sprencz Pál volt. A Csíkszereda jeles, elismert
személyiségeit felsorakoztató T. Nagy Imre a Csíki
Pantheon című munkájában Sprencz Pálról így ír:
számos mezei ingatlant is szerzett. Megszerez-
11 •• •
te a mai Zsögödfürdő posványban volt területét. A
fürdőhöz utat és az Olton keresztül hidat építtetett.
A posványos területet feltöltötte, ott épületeket, für-
dőházakat építtetett, fákat ültetett, a hegyoldalba
sétányokat vágatott.
Az akkori idők viszonyaihoz képest rengeteg
költséget fektetett vállalatába, melynek eredménye-
it ő maga alig élvezte. Azóta a fürdő számos gazdát
cserélt, de alig fejlődött abból az állapotból, amely-
be ő segítette. Legfennebb az általa ültetett fák nőt­
tek meg."
Sprencz Pál beruházásai" valóban nem az ő ré-
11
szére gyümölcsöztek, mert váratlan anyagi gondok
miatt vagyona nagy részét elvesztette. Az esemény-
ről Vitos Mózes is megemlékezik a Csíkmegyei Füze-
tek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez című
terjedelmes munkájában. Ebben említi, hogy:,, ... az
Olt-völgy szűk szorulatában, a Hargita-hegylánc-
nak az Olt fölé hajló kifutványa alatt, az Olt jobb
partján lévő úgy nevezett »Zsögödi-fürdő«, mely a
Sprencz család tulajdona volt, de két évvel ezelőtt
[1892] árverés útján átment a zsögödi Kertész István
tulajdonába, ki annak reconstruálását legott meg-
kezdvén, erélyesen folytatja."
A zsögödi fürdő tulajdonviszonyaira a leghitele-
sebb források a Csíki Lapokban olvashatók. Amíg a
Zsögödtürdő.
Gyönös és T ársa kiadása.
szerzők egy-egy könyvben a helyi jellegű fürdő~kel
csak érintőlegesen foglalkozna~, add~,g ~ helyi _lap
naprakész adatokat juttat el az erdeklodone,k. Vito_s
, s közlése hogy a fürdő a Kertész csalad tulaJ-
M oze ' ,, "k"d ' 't azo n -
d ona' b a keru"lt, helytálló' a fürdo mu o ese
• , 'k
ban a feleség, Jakab Anna irányította. A b1zonyite,
'k' Lapok 1894. április 4-i számában olvashato:
a C s1 1 d " 1k
,,Kertészné Jakab Anna a zsögödi für„ ov;, apcs?.-
latos terveiről az alábbi sorokat tette kozze: ~na zso-
gödi gyógyfürdőt 1893. év őszén meg~ásaroltam~
feladatomul tűztem ki tehetségemhez kepest, a 1:1-~1
kor igényeinek megfelelően, elsős~rban a helyi es
„ 1 vidéki közönségünk számara
a k oze , lassan
, , atala-
k t
kítani és jó karba hozni. [...] Ez evben ~eta~y~ a ~
tereket és utakat, későbbi terveim [~~enn~] 1av1~am
fogom, úgyszintén a most meglévo la~o~zobakat
is, gondoskodván arról, ~ogy ,a~ok az ideny alat~
egészséges, száraz levegovel b1~1ana~. [•• •] H~gy „
fürdőre való közlekedést megkonny1tsem, a }u;do~
idény alatt egy társaskocsit szándékozom bealhtam
[...] naponta négyszer fog ?zered~ból kii~du!va ~
fürdőre fel és le közlekedni. [...] füzva a furdove!'-
dégek jóakaratú pártfogásában, nem rett~~ek, vis-
sza az áldozatoktól sem. A hidat nagy kolt~;ggel
egészen újból építtettem és a hídhoz v~zeto ,1:1t~t
kijavíttattam. A legalsó fürdőt megnagyit~a u}bol
építtettem és 14 kényelmes vetkezőfülkével, JÓ tagas
partokkal és elöl alkalmas fedett pihenőhelye~kel 2
szakaszra - női és férfi szakaszra - oszto~tam:
Az 1894-es esztendő valóban nagy valtozasokat
hozott Zsögödfürdő életében: a ,két al~ó f~rdő~- újj~-
építették a lakásokat kijavítottak, a furdo teruletet
parkosít~tták és kitűnő ~0;1yháról is go,ndoskodt~k~
A fürdőre omnibusz szalhtotta a vendegeket, ~z, 11;
dulás pontos idejét a Földműve~ _Iskol_a vaskentese-
re elhelyezett táblára írta ki az UJ. tul~Jdono~. ,,. ,
A Csíki Lapok 1894. július 25-1 szam~ F~rdoz elet
, mel cikket közölt, amelyben az alabb1ak,at ol-
c1m • f" d" Allan
vashatjuk: "' ..alig lehet ráismerni a ur or:· .. -
dó fürdővendége ugyan nincs sok, de an_nal to~b a
látogató, délelőtt a fürdőző, délután pedig a szo_ra-
kozó közönség [...] Vasárnap meg éppen annyian
vannak, hogy alig lehet helyet kapn~. [...] Szekerek
és kocsik egész hosszú sora közlekedik, a k~zdetbe;1
nem egészen népszerű omnibusz most ~ar ~ogra-
sig megterhelve szállítja a vendégeket a fu:do_re ... ,
A fürdőtulajdonos vendégcsalogató foga~~1 ~?,ze
tartozott az is, hogy a fürdőszezon megnyitas1 un-
nepélyét táncmulatsággal kötötte egybe: "' •-~ talp-
alávalót a csíkszeredai első ze~~kar szol~altatJa,
, telekről és italokról pedig az u1on szerzodtetett
:endéglős gondoskodik" -}rta a ~síki Lapok 1~95.
má1·us 2-i száma. A cil<j.kbol azt is megtudhatJ~k,
.. k ezo,, ev
hogy a kovet , t avasza'n ·• w • •ÚJ. , kényelmes
.. ,,
es a
, ,
kor kívánalmainak megfelelően meleg furdot epit-
tet, mely egész télen használandó leend."
Szintén ennek a lapnak novemb;r 20:i szá~áb~~
már arról olvashatunk, hogy Kert:szn: a ,,~sik;~0:,
gödi égvényes, jód- és vastartalmu gyogyfurdoJet
181
 ·······••1••··••1••·······
: E:i:rd.etés. :
f~épül~tek között tartózkodó nyaralók a fotogra-
fal~s -~it~_a e~emén~é~_e ,a}e1:cse elé álltak, hogy a
ajándékozták meg. Így könnyebbé vált a fürdőhely
megközelítése, s ez egyben Zsögödfürdő rangját dő
A hegy lábánál meghúzódó szerény méretű für-
gyógyvizének jótékony hatásáról a leghiteleseb-
• . Va_n sz_erencsém a _n. é. közönség becses tudomására ♦ ·
• ~ozm, m1sz~n~t a zs_ögödr fürdőn egészen ujból épitett ~sogo_~furdot megorokito kepeslapon jelenlétüket is emelte. Bíró József csíkszeredai fotográfus még ben a fürdővendég nyilatkozhatott. Az évszázados
• es a kor 1genyemek megfelelően kényelemmel ♦ igazol3ak.
• berendezett ♦ 1909 előtt megörökítette a személyvonat érkezését. képeslapokon gyakran olvasható pontos megállapí-
A zsögödi indóház mögött fákkal szegélyezet út tás a helyi víznek gyógyító hatásáról, hőmérsékle­
:• f ~ HILJUi PÜÍDÖT :♦ ,, Az 1897-es :sztendő t?bb szempontból is jelen- vezet a fürdőre. Előtérben, a vonat mellett a figyel- téről, használati módjáról. A Gyönös Gyula szere-
' • ,. h' · t?s. Ebben az evben adtak át a forgalomnak Sep- mesen szemlélődő megpillantja a híres omnibuszt, dai nyomdász kiadásában megjelent panoráma-kép
• evi maJUS o 19-én megnyitottam s abban naponta ♦ ,
• reggel 9 órától már lehet fürdeni. • - ♦ ~iszentgyö~gy-Cs~kszereda között megépült vas- amelyből még a Szeredába visszatérő vendégek is is, a fák által takart Zsögödfürdőt népszerűsíti. A
: A n. é. közönség b. pártfogását kéri ♦ utvona_l~t, es c~od~lk~~v~, állapíthatjuk meg, hogy kiszálltak, hogy Bíró mester emlékképén jelen le- sokszorosított és képeslap formájában forgalmazott
• t- • KERTÉSZN.E. ♦ a helyi Jellegu kis furdot vasúti megállóhellyel gyenek. lap feladója Zsögödfürdőn szerzett benyomásait

·······••1••···••1••·····: továbbította Kamilla nevű barátnőjének: ,, .. .Idejá-

runk fürödni, - persze kocsin, mert nincs közel.
Oly pompás, szénsavas és vasas a vize; minél to-
tél~n is üze_m:lteti, legalább három, egy órával előre vább van benne az ember, annál melegebbnek érzi;
beJe~ent~~t ~g:ny es~tén. A csíkiaknak megrendelés- különben jó hideg. Utána felüdül az ember". Igazi
re fnss toltesu borvizet is szállított házhoz. reklámszöveg olvasható a lapon.

, Zsögö~fürdő a 19. század utolsó éveiben történe- A „fürdő-igazgatóság" kiadásában megjelent

tene,k e~yik fénykorát élte. Ebből az időből készült színezett képeslap az Olt folyón átívelő fahidat örö-
f:lvetel~nk a_ k~~ fürdő~elep egykori központját rög- kítette meg. Romló állapotáról már említést tettünk,
zite:te. ?t
faepulet fogJa közre az erdős domb előtti az egykori fürdőtulajdonosok többször javították,
paranyi te~~t, mel~nek bal oldali részén faoszlopra újraépítették. A képeslap Hídrészlet a pénztárral cím-
hel~ezett uvegkahtkában petróleumlámpa talál- mel került forgalomba. A keskeny, fakorlátokkal el-
hato. ,A ,huzamosabb ideig itt-tartózkodó vendé- látott hídon csak egy szekér vagy omnibusz közle-
g~k res~,~r': este a közvilágítást ez a nyolc gyert a kedhetett, ezek a fürdő elérhetőségét biztosították.
fenyereJu lampa biztosította. Az idő által megvis~t Napjainkban az elvárásoknak megfelelő betonhíd
Zsö i:id- iirtlő. .Aí~

Az 1897-es esztendőben a fürdőtulajdonos a te-

lep igen látogatott helyén egy zenepavilont építtetett
és a „fürdő idényre állandóan szerződtette a Müller
Testvérek szászrégeni zenekarát s ez által is a kö-
zönség mulattatására áldozatot hozott. Július 11-től
kezdve naponként térzene lesz a zenepavilonban."
E rövidke hírrel értesítette a nagyérdeműt a helyi
lap 1897. július 14-i száma. Az egykori zenepavilon
már rég eltűnt, csupán az idősek emlékezete és a
képeslap őrizte meg a múlt e darabkáját. A környe-
zetbe illeszkedő fedett építmény a fürdővendégek
gyermekei részére kiváló játékhelyül is szolgált.

áll a helyén, a régi emlékét a híd alatt megmaradt

Zsögíidfürdö cserefa cövekek őrzik.
ö
:,. 1t:~, u l,;:_ -
v,
N ·J.vJ...,' u;;f.-J--t.,. -•141-,.t:/t.,,. A fürdő 1905-ben gazdát cserélt, a brassói Pász-
,.._ f ~ ,~1 ,.~_Li,,t - tori István vendéglős vásárolta meg. A már megis-
0
e., r,j t (,fr_,,..J,.,_.i!f..,f 7 k '"'· mert Olt-híd túloldalán, a fürdőhely északi bejára-
CX)
t ~ r;;, ,.., .... -<1 r.)_., ..-,J;.:".
0
tánál 1906-ban felépült a következő oldalon látható
- C~~:J{f •• · ;L-Ct-J~ .. emeletes ház. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy
.:·•.~(-=f -t-,; ,!,,,,.j.'f.?: .. ,; - - Zsögödfürdő történetében a legnagyobb méretű
'~·,,(< ·': • /L~t_ ...';'z ' ~- f.,,...,,~~-r-; téglaépítmény. A kéts~intes ház tizenhat szobájá-
-. -~1,-., -,!.f_. t. rl'-7,.--~~r--é-4
val a pihenő és a fürdőző vendégek elszállásolását
/.J.,,-T~( O-!v.,.,.,>
- "",. I'
. , /v ~ tette kényelmesebbé. Felvételünkön a „Mariska"
l-,n.1/1.,,.,•l ";';l't_,,,;,,.
névre hallgató villa még ép, gondozott állapotában
,4.tt.1,-q o/ - - v-,~"ff...,r
Zsögödjürd<J. látható, ami egyben jó gazdaszellemre utal. A me-
·-=;. ~ -r_.,..,,.~',,..1
leg „feredőre" érkező vendégek a padokon pihenve
./,. rc{I-? -1.r;i;r,.• .,_-<..
várták a „kádba jutás" pillanatát, ez alatt örökítette
182
183

meg őket a fotográfus. A fürdő a béke, a csend, a
nyugalom helye volt, a gyógyfürdőzésre és kikap-
csolódásra nyújtott elfogadható lehetőséget. Évtize-
Zs6göd- fO~dó
184
d:k mú!ásá~~l ~ villa állaga romlott, már rég tataro-
za~ra var. Idokozben hasznosítására sok elgondolás
szuletett. Jelenlegi állapotát szemlélve úgy tűnik
hogy végóráit éli. '
}913-ban Zerbesz György megvásárolta a für-
dot, ~:lynek ,az ő idejében az egyik igen látogatott
hely1sege az etterem volt. A faszerkezetű építmény
szabadba nyíló bejáratával csak a nyári főidényben
a
■
Zsögödfürdő megnyitása I
f:rtesitfim CsikszNeda város íis
~id~ke ~._é. közönségét., ho~y 1019.
ev1 maJus 25•én, (vasárnap)
isöGÖDFÜRDÖT
UNNEPÉLYESEN MEGNYITOM.
E&te 7 órától kezdödöleu tán eis lesz !
A.z ~-g; •'.· ~1, fiirdő.íchiny alatt meleg
k~dfu!.do, s aionkiviH a hideg bor-
vrz fürdők i~ a m. tis~telt kö-
zönség· refüfollrnzésér·e á.llanatr.
Kitü~ö konyha, jó zamatu
bor es pontos kiszolgálas.
Szíves oartfogást kér :----: kivaló nsztelettel •
ZERBES GYÖRGY, tulajdonos.·
■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii:■
tagában hozzánk eljutott katonás bajuszú Litzmann
porosz tábornokot is.
fogadta a betérőket. Az étterem szarufákra elhe-
lyezett fedele és három oldalról a falai is deszkából
készültek. Mindezek ellenére vendégfogadásra al-
kalmasnak bizonyult. A fürdő étterme szerény be-
rendezésével luxus feltételeket nem biztosított, de
a gondosan terített asztalok, a tisztaság, a kínálat
megfelelt a fürdőzők, nyaralók és alkalmi látogatók
igényeinek.
A Szentvér-fürdőn alul ebben az állapotban ta-
lálta a fürdőző vendég a Hideg-fürdőt 1937 júliu-
sában. Az egykori fürdőzőket szemlélve teljesebbé
válik a Zsögödfürdőről alkotott képünk. Az ajtó
nélküli kabinok és a védőkerítés javításra vár. A
fénykép által megörökített vendégeket két csoport-
ba sorolhatjuk, a medencét körülvevőkre és a tükör-
fürdőt használókra. Az előbbiekhez a fürdőre érke-
zők, esetleg már távozni készülő kalapos hölgyek is
hozzátartoznak, akik, úgy tűnik, még ottmaradtak
a fényképezés pillanatára. A sarokban a fürdőzést
Az erdő peremén megépített, több alkalommal
szélesített sétányon, a Szerelmesek útján" me-
11
gyünk lefelé.
Először az egykori Szentvér-fürdő kismére-
tű medencéjének helye mellett haladunk el. Ez az
1917-ben készült fotográfia megőrizte számunkra
a deszkakerítéssel behatárolt parányi medencét,
amelyben a fényképezés pillanatában csupán hár-
man feredőztek. A kisfiú az a Nagy András, aki ké-
sőbb orvosként és íróként vált ismertté Csíkszere-
dában. A fényképen láthatjuk még a háború forga-
185
és a testedzést összekötő, izomzatának formálására
törekvő, a súlyzót két kézzel markoló erős csíki em-
bert látjuk. Még három felnőttet és két gyermeket
vehetünk számba, akiket a víz hőmérséklete vissza-
tartott a fürdőzéstől. Előttük a medence szélén két
fekvő napozó tekint a lencsébe és várja a fotogra-
fálást.
Csíkszereda városa 1942-ben megvásárolta Zsö-
gödfürdőt. Az eseményről Nagy Imre Följegyzések
című írásában azt írja, hogy a városnak egymillió
pengőjébe került. Jánosi Csaba-Péter Éva A Hargita
hegység és környéke, és ásványvizes fürdői című mun-
kájából megismerhetjük Zsögödfürdőn az elmúlt
fél évszázadban történt változásokat, az itt zajló tör-
ténéseket. A második világháború után e helyi für-
dő területén az első jelentősebb változást 1950-ben a
meleg fürdő megépítése jelentette. Az új épületben
17 kádat helyeztek el, így aránylag sokan igénybe
vehették a melegített gyógyvíz jótékony hatását és
a mellette működő mofettát is.
Az elmúlt két évtizedben Zsögödfürdőn számos
változás történt. ,, ... az 1980-as évek elején a Hargita
Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által lemélyített
100 m mélységű, geológiai kutatóforrásból nagy
nyomású és hozamú szabad szén-dioxidban gaz-
dag, 19 °C-os víz tört a felszínre. A nagy mélységben
levő rétegek megnyitása a felszíni források eltűné­
séhez vezetett. .." A kutatófúrás eredményeként a
több száz éves felszíni források eltűntek. Odalett
a kedvelt Nádi-borvíz, a Szikla-forrás, valamint
az Anna és az István nevű borvízforrások is. Meg
kell jegyeznünk, hogy tulajdonképpen az Olt folyó
szabályozása is gyorsította a talajvízszint csökke-
nését, a források megsemmisülését. Sajnos a folyó
elterelése nyomán megmaradt holtág napjainkban
a fürdőhely egyik kellemetlen látványa. A poshadt,
nyálkás állóvíz a békák és a rajokban szálló szúnyo-
gok paradicsoma lett. Az egykori meder feltöltése
a fürdőhely arculatát is kedvezően alakíthatja. A
fürdő közvetlen szomszédságában felépült nyári
,,lakónegyed" sem szépíti a közvetlen környezetet.
A tervszerűtlen építkezés, valamint a csatornázás
hiánya csak súlyosbítja a helyzetet. Az összképbe
beletartozik a fürdőtelep közelében felépített és
borvizet már régen nem palackozó ipari csarnok is.
A GEORGE COSBUC
, UTCA
az egykori Csütörtök utca,
a késó'bbi II. Rákóczi Ferenc,
majd Gimnázium utca
Az egykori város megismeréséért folytatott sé-
tánkat, a már bemutatott útelágazástól - a Kossuth
Lajos és a Petőfi Sándor utca találkozási pontjától
- északi irányban folytatjuk, a Szék útjáig terjedő
186
városrész felé. A hajdani saroképület, amely a mai Odvözlet Csikazeredáról - Rákóczi-utca
Co~buc utca első háza, már csak az idősek emléke-
zetében él. A telekkönyvi bejegyzésekből tudjuk,
hogy 1875 előtt itt egy boronaház és egy istálló állt,
mellette kaszáló, és az ingatlan első ismert tulajdo-
nosai Kováts Antal földész és neje, Bartha Katalin
voltak. A faépületet azonban még 1875-ben lebon-
tották, és egy kőházat építettek a helyére, amely
mindjárt építése után gazdát is cserélt, egy szépvízi
kereskedő, Szultán János vásárolta meg 2400 forin-
tért. A központi fekvésű épületet az új tulajdonos
hamarosan lebontatta, és helyébe 1880-ban egy üz-
leti célokat szolgáló földszintes kőházat építtetett
három lakrésszel, egy bolthelyiséggel és egy istál-
lóval. Ezt Szultán Gergely kereskedő örökölte, majd
1912-ben Pototzky Andor örmény származású ke-
reskedő vásárolta meg.
Az első világháború után a városközpontban
álló épület 90 OOO koronáért újból gazdát cserélt,
Karda Gyula fűszer- és csemegekereskedő vásárol-
ta meg és kezdte el működtetni itt az üzletét. A két
világháború közötti években a jó fekvésű, központi
épületek üzlethelyiségeit gyakran bérbe adták. Ezt na Rezső kereskedő tulajdonát képezte. Az értékes
igazolja a sarokház homlokzatán álló, ,,Alter Izsó s ággal nyomdájának új nevét A k~pubej~ra,!nál ,álló képdokumentum a hajdani város jellegzetes épü-
kereskedése" feliratú cégtábla is, az épület ugyanis tulajdonos és nyomdászai m,ellet! erd':klo~ok nepes leteinek egyikét láttatja a szemlélővel. Az emeletes
csoportja sorakozott fel a fenykepe~es. p1~lan~tara.
épület már azt jelzi, hogy Csíkszereda meg sz~retett
Nyomdászunk a Csíki Lapok _?ldalam 1s er_t~_sitette
mercurea. . Ciu:c: - Csi sz c-rc:Ja volna felelni a városi követelményeknek. A M1chna-
a város polgárait, hogy: ,, ... konyvnyomda1 uzlete-
Sfradu: b!lll!!trl - Girn11á1.i 11H 1tc a
ház melletti kőrakás az építkezésre való felkészülés-
met 1912. július l-től saját házamba (volt »Kossuth«
re utal. Vállalkozását Michna Rezső még 1897-ben
kávéház) helyeztem át". indította útjára. A szakképzett és kö:kedv:lt k:res-
kedő a keskeny telekre szép, a 20. szazad va~?sanak
Sétánkat a mai Venczel József utcától a Gim-
megfelelő kő- és téglaép~letet ép!tt:tet;. A_~, u~ sarok-
názium felé folytatjuk, és fo~ográfiá~ segít~ég~vel
épületre áthelyezték a vallalkozo cegtablaJat 1s.
továbbra is próbáljuk követni a pol~ar,oso~o varos
arcának lassú változásait. A hajdani Galovits (190~- Michna Rezső 1909-ben üzlettársnak maga mel-
tól Hegy utca), mai Venczel József ut~a _?al sarkan lé vette a fiatal, de már komoly szaktudással r:ndel-
állt ez a parányi, dránicával fedett faepul_~t, a~ely
kező Solymossy Károlyt, aki a közös cégben vegzett
üzletével és a mögötte levő lakással egyutt M1ch-
_;·~~~
-~
.
--
... -..: a
•l - -
.......... . . , • '
ekkor már Karda Ödön tulajdona volt, akitől később
' ,
~ •
a lánya, Böjthe Sugárka örökölte, és az ő tulajdona
maradt egészen az államosításig. Az üzlethelyiség
bejáratát, kirakatát korszerűsítették, igyekeztek
megfelelni az új elvárásoknak, pedig a régi ajtókat
és kirakatokat védő fanyílók kiváló reklámfelüle-
teknek bizonyultak addig is.
A megyésítés után, a nagy átalakítások idején
a múltnak ez a darabja sem kerülte el a bontást. A
sarokházat Seiwarth László fényképész örökítet-
te meg utoljára. A mellette lévő épület Szvoboda
Miklósé, aki itt működtette nyomdáját. A 20. század
elején saját kiadású képeslapjával is tudatta a lakos-
 ben Györgypál Domokos ügyvéd tulajdonaként ződik, amelyeknek egy része a két világháború kö-
vált ismertté, aki Gál József Irma nevű leányát vette zött meg is valósult.
feleségül. A liftes" házzal szomszédos épület, a Sándor
11

Gyula-féle ház már 1927-ben felépült. A házsor

A városból kifelé haladva, az utca bal oldalának
egykori épületei csak Borbély S. László diaképein
maradtak meg. Ezek között két nagyobb léptékű,
figyelemre méltó épület van. A képen látható első
erkélyes ház építtetője Vass Géza volt, aki szállodát
és éttermet működtetett itt. A vállalkozó szelle-
mű vendéglős az 1928-ban emelt kétszintű házhoz
utána következő épületét szintén Berek Ferenc ter-
vezte. 1928-ban emelték, Berkeczy Mihály bádogos
otthonaként. Ezután Fenke Ferenc órás háza kö-
vetkezik, szépen megmunkált kő alappal. Borbély
S. László műkedvelő fotográfus ezt a teljes házsort
északi irányból is lefényképezte, és ezen a fotográ-
fián már jobban látható a „Carne - Hús" üzletnek is
helyet adó ház, amely Bíró Ferenc hentes-mészáros
tulajdona volt.

Az épületsor következő öt házát szintén diakép

őrzi.Balról az első a kovács szakmát gyakorló Ke-
resztes Gábor tulajdona volt. A mellette álló Csiszér
Lajos-féle ház elkerülte a bontást, ma is helyén áll.
A házsor legkedveltebb épülete Hajnód Mihály
kocsmája és beállós helye volt. A Felcsíkból érkező
székely atyafiak szívesen ettek és poharazgattak itt,
amíg a lovaik pihentek. A városban és a környéken
ez a kocsma szolgált biztos tájékozódási pontként.
Felső szomszédai Szőcs Zoltán és Csedő Péter keres-
~u;1-k~á~al hathatósan segítette az üzlet további
viragzasat. Az akkori idők elvárásai szerint ízlé- -~ Michna:ház melletti tekintélyes, két üzlethe-
sesen berendez:tt, fűszert, üvegárut, porcelánt és ly1seg~t ?1agaban foglaló épületet még a 19. szá-
k~my~af~lszereleseket forgalmazó bolthelyiségük- zad v~g_e~ yer,es Elek kereskedő építtette. A ház
rol keszu,lt ez a, belső felvétel. A pult mögött Sol - k!assz1c1zalo d1szítései ma is láthatóak. Az emeleti szükséges anyagiakat még 1920-ban elkezdte gyűj­
mossy_ Karoly la:~~t~, aki jelentős szerepet játszftt reszen az erkélyajtót és az annak két oldalán lévő teni, bérbe véve a Hutter-féle kávéházat és éttermet.
a__ hely1 ke~eskedo es iparos ifjak önképzésében, mi abl~~o~at h~romszögű timpanon fogja át. A követ- 1920. április 14-én a helyi lapban keretezett reklám-
tobb, a , K1sk~r~~kedők Országos Szövetsége csíki kez? ~az 1;1-es a :ési C~íkszereda tartozéka, az egy- szöveg adta hírül, hogy: 11 Fő törekvésem, hogy ven-
tag,?zat~n-~k Is o volt az elnöke. Csíkszeredában az k~n ~1ssza~u ko- es teglaépületek egyike. Sorsáról dégeimet ízletes ételekkel és jó zamatú italokkal,
:lso~,k?z?tt tartották számon az üzletét, amelynek Ga~ Jozsef fuszerkereskedő döntött, aki lebontatta, mérsékelt árak és szolid kiszolgálás mellett ellát-
~rubo~eget e~ a Bíró József által készített felvétel is maJd - 1905-1906-ban - a szomszéd házhoz hasonló hassam."
homlokzatú új házat építtetett.
iga,zolJ~- ~-z ~zlet,közepén látható, Szentkeresztbá-
nyan keszult ~rckalyha a hideg csíki tél idején kelle- A következő kétszintes épület is üzleti céllal
~es me~eget arasztott, meghitt hangulatot teremtve , A te~,in,télyes erkéllyel és a tetőtéren kis helyi- született, Dóczi András lakó- és üzletháza volt. A
1gy vevonek és eladónak egyaránt. seggel b~v1tett épületet gyermekei részére emeltet- vasárut forgalmazó üzlettulajdonos a súlyos termé-
te. Ez az impozáns épület később a helybéliek köré- kek mozgatása céljából az épületbe liftet is szerel-
tetett. A „liftes" házat 1932-ben építették, tervezője kedők házai voltak, majd balra tőle, a magas lombos
_,j.
a csíkszeredai Berek Ferenc volt, akinek a nevéhez fák vonalában a Zsidó utca (egykori Rétre vezető út)
Udv61.le t C&ib :u m:d.iról
. ' \ P. ákóol. i-utca több, a városképet jó irányba alakító elgondolás fű- tért le. A fotográfián az északi irányba hosszan el-
~ ~-·_ ~, . nyúló Co~buc utca (egykori II. Rákóczi Ferenc utca)
utolsó szakaszát szemlélhetjük, egészen a gimnázi-
um előtt magasba emelkedő fenyőfákig láthatunk a
segítségével. Innen a látogató a „szék útjára" térhet
rá, amely Somlyóig vezet.

A Zsidó utcánál álljunk még meg egy pillanat-

ra, hogy számot vethessünk egy eltűnt közösség
életterének alakulásával. Csíkszereda térképén a
19. század végén jelent meg ez a szekérút, a város
északi peremén (Taplocán) lakók a réten áthaladva
itt rövidítettek a vasútállomáshoz. Az évek során az
utcában zsidó családok telepedtek le, és így a hely-
béliek máris új nevet adtak a nyugati irányba hala-
188
189
 dó összekötő utcának: Zsidó utca. A zsidó családok
letelepedése Csíkszeredában a 19. század utolsó év-
tizedeire tehető. A rétre vezető utcában többen há-
zat építettek. Itt teremtett magának otthont a Nágler
család, dr. Adler Miklós, Mandel Béla cipőkereske­
dő, a Berkovics és a Popper család. Zsidó családok
azonban nemcsak ebben az utcában laktak, hanem
a város különböző részeiben vásárolt ingatlanok-
ban is, ahol kiskereskedőkként élték békés hétköz-
napjaikat. A helybéli izraelita közösség egy része,
a székely körvasút megépítése után, idegen tőkével
működő nagyüzemi faipari vállalkozásba kezdett
ezen a vidéken is. (Ezek a vállalkozások a deszka-
után a visszatérő zsidóság még egypár évig idejárt
hitéletét gyakorolni. A mintegy 20 méter hosszú
és 8 méter széles téglából épült és cseréppel fedett,
megrongált imaházat az új városrendezési tervek
alapján 1980-ban lebontásra ítélték. Ekkor a zsina-
góga és területe már a város tulajdonát képezte.
A mai Kossuth Lajos (volt Virág) utca éppen az
egykori Dóczi-féle vaskereskedés helyén torkollik
bele a mai Co~buc utcába. Itt kapcsolódik köny-
vünk tárgyához a mai város egyik, Kalász névre 1 • \ \ \ \ ' 1 \ • ' \ \J
hallgató, új lakónegyedének, illetve a régi Rákóczi \ ' 1 1 : \

metszést gőzgépe sítették, és a vasúti szállításnak kö- utcából megmaradt pár épületének leírása, amelyet
szönhetően lehetővé vált a fűrészáru nagy mennyi- ezen a képen láthatunk.
ségben történő értékesítése.) 1', \ \ \
-\ \\1 \
• ----------
=-~- ~ \\\1 \\1\\ \ .
később rendeltetését módosították. Jelenleg mentő­
állomásnak nyújt otthont.

M• l"tt a mai George Co~buc utcán tovább hala~-

, k 1e•o alépünk egy pillanatra az 1.d"ben o , nem ,is
nan , v1ssz teres évszázadot. A helyes értelmezes
keveset,
T 'b 'l egy J b en k,eszu·· 1t te'rképünk segítségé-
z 1904- Az é ület állaga az elmúlt évtizedekben „sokat
ce Ja o, a 1 ó- atak városközi útjáról megnéz~ük
~
tt Pú. tula·donosa az elmúlt es~tendokben
::l~~aS~~rri ~llapotát. A Szék úti elá\lazás ~t~n romlo
nban, sza
J k szeruen
J „ felu'J°íttatta' így visszanyerte
" ,
patak balra, déli irányba kanya_rlodot_t, ;sgayz :é~:;:z azo • , , , át Na •ainkban a "Korona nevre
A Zsidó utcában épült fel a helybéli zsidóság gyü- eredeti ,meltosag • PJ mu"k o.. d.k ·tt· A szomszé-
lekezeti helye, a zsinagóga is. Valószínű, hogy a fo- A Kissomlyó-hegye mintha védelmezné a földből
, 11 ' , étterem
~:~
, h mosan lefelé csordoga t mm e 1 1
pa; uza •d en he kanyarulattal megközelítette az hallgato :~a egykor Romfeld Félix sörgyáros
tográfián látható zsidó imaházat 1912-ben emelték, hirtelen kiemelkedő lakónegyed félig kész tömbhá-
ezt a tényt erősíti meg a Csíki Hírlap 1913. január 19-i zait. Az 1980-as évek második felében készült fo- =!:;;/';,~t az ~llapotot fotográfián is megnézhe,t: dos .e:;á~ i: ezte. A nagykapun keresztül_ lehete~t
·ük. Meglepődve láthatjuk azonban, hogy a ~::J~d tulaJt líteJ a csíkiak kedvelt és ismert „italt el~-
~~f szegélye~ő
száma: ,,a csíkszeredai Aut. Orth. Izraelita Hitközös- tográfia a városkép átalakulásának, a nagy válto-
ség, mint Anyakönyvi Kerület folyó évi január hó 19- zásnak egy ritka pillanatát láttatja a nézővel. A még ~ataka az úttesthez simulva, ~nnakJ,er:-eépületet ó'?:~árát. Az utcát ház~~rb~~ 6;:~
én du. iktatja be templomában ünnepélyesen főrabbi­ „pirosban" álló magas tömbházak az új Csíkszereda tovább a maga választott~ uton. aro tt 1 kók kisméretű lakok sorakoznak egeszen asz b
ját, tisztelendő Glasner Jakab urat". A lélekszámban egy részének születését jelképezik. A lakónegyed csak hídon keresztül közehthettek meg az o -~ b. ' törvén széki bíró emeletes házáig, amely 1910~- ~~
növekedő csíkszeredai zsidó lakosság fokozatosan tömbházainak 1093 lakrésze kínált új otthont a vá- akik az út szélén elhelyezett védőkorláttal tl~tt~. t~ , ült 1z épületet két leánya, Piroska és Ib~ly\oro-
beilleszkedett a helyi lakosság körébe. Ennek bizo- ros duzzadó lakosságának. Ma már tudjuk, hogy , bb , a közlekedést. A patak me et I e so ke~lt • Az emeletes háztól északabbra a figy~- mbes
tonsagosa . aa h e1yen
, a' 11' Mihály Gábor tulajdonát o e. , • h talmas tom -
nyítéka az is, hogy az izraelita származású gyerme- a képen látható házsor volt a sors kegyeltje, mert épület ma 1s szemlélő felfedezheti a gimnaz1~lm ~ kép alakí-
kek a katolikus gimnáziumban tanulhattak, érettsé- valahogy el tudta kerülni azt, amit a többiek nem: jének tetőzetét, amelynek 1911-to a varos
giztek. Csíkszeredában a két háború közötti években a lebontást. A jobb oldali, legtekintélyesebb emele- tásában meghatározó szerepe lett. ,,
zsidó származású ügyvédek, mérnökök, orvosok tes ház Dóczi János tulajdona volt, mellette Kovács Udvllzlet C1iolkuered .t ról - l{fil,óc?i-utca A térképen feltüntetett patak a :étr~ ve~eto utc:
dolgoztak, részesei voltak a város szellemi életének. János háza húzódik meg, ezt követi Kovács Ferenc kezdeti szakaszán enyhén jobbra,,tert, es dllnyu~e~
Adler Miklós doktor pontos adatai szerint a vég kez- kétablakos és Bíró Dénes négyablakos épülete, majd • , ban szelte át a Tanorok nevu helyet. meg, ,
a házsort Orbán János és Bedő Ákos házai zárták,
irany településszéli bekerített szántót vagy kaszSal~t
:ezes • t aho an a Taploca felé eső területet z_e-
detekor, 1944 májusában 312 izraelita élt a városban.
A holokauszt kevés túlélője között dr. Adler Miklós zárják. A kép előterében látható tehergépkocsi jó tá- Je~ent, mm k [~'vták és J. elölték a térképeken is.
is hazatért szülővárosába. A helyi zsidó közösség jékozódási pontként szolgál a jelenlegi helyzet fel-
r~
1
nas Tanoro na , .. S 1 , _ ataka
Ackermann elnök vezetésével újjászerveződött. Az ismeréséhez, erre a helyre emelték ugyanis a Ke- Ez a terület m~ra teljese1: beep~~-A i:r: ~teától
1950-es évektől, az Izraelbe történő elvándorlással reskedelmi Bank nagyméretű épületét. A járműtől ezután egyre JO?b~n ;ltavolod1 a, vi é tietek mö-
a hitközösségi tagok száma állandóan csökkent, az jobbra eső, újonnan felszabadított területen kapcso- és a rét egy részet, atva~v~, gazd~:~lanlFő utcához
ezredfordulóra számuk négyre apadt. lódik a Kossuth Lajos a George Co~buc utcához. A gött elérkezik a Varoskozehez, a J tt k"h'd
A második világháború éveiben a zsinagóga sú- régi utcatorkolat kissé délebbre esett, egykori pon- , •· 1t sokat emlegete o 1 ,
és átszeli azt. Itt epu meg al , t t tt" banképület
1 k h 1 ét ma az e csusz a o
lyos károkat szenvedett, berendezéseit összetörték, tos helyét a régi fényképek és a megmaradt néhány ame yne e y k
.. A .dőközben elterelt és
az épületet bútorraktárnak használták. A háború épület tanúsítja. A fénykép bal alsó részében látható közelében kell keresnun • z 1 , . térké eken és
190 új fehér épületet eredetileg bölcsődének tervezték, befedett Somlyó-pataka csak a reg1 p
az idősek emlékezetében maradt meg.

191
 A GIMNÁZIUM

A Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma G.

Co~buc utca) találkozásának közelében találjuk a
város legimpozánsabb épületét, a gimnáziumot.
Azzal, hogy épp ide építették, az illetékes hatóságok
tulajdonképpen a 20. század fordulóján modern-
nek, újnak számító oktatási, nevelési elvárásoknak
szerettek volna megfelelni. Ezzel magyarázható,
hogy a már tekintélyes múlttal rendelkező somlyói
középfokú iskola sorsa felett úgy döntöttek: Csík-
somlyóról Csíkszeredába költöztetik. Az iskola tör-
ténetével foglalkozó tanárok közül csupán három
Antal Imre a középfokú oktatási intézet alapítási
nevet emelünk ki, Bándi Vazul, Szlávik Ferenc és Homokot szállított: Csíkszentkirály, Csíkszentimre gimnáziumban a di~~ok s~áma ~eScsaJ:'pant. 1;-
évét 1668-ra teszi. Közismert, hogy a 17. században és Csatószeg. Deszkát Csíkmadaras, ger:n~át C_sík: 19. század első jelentosebb 1skol?t~rte/n~h eseme-
dr. Antal Imre tanárokét, akik az intézet múltjának,
az oktatás Somlyón is latin nyelven folyt, de ekkor dánfalva, vékonyabb fát Rákos, 35000 !egl~t Cs1c~?
szerepének megismertetéséért sokat fáradoztak. nye 1837-ben az épület b~;íté/se /es J~vlta~a volt. A
már az egyházi emberek mellett a képzésben, ne- és Madéfalva adományozott. A cserefat KaszonuJ- következő évtizedben a diaksag eleteben 1s sorsfor-
Munkájuk nyomán mi is könnyebben követhetjük
velésben szerepet kaptak a világi mesterek is. Som-
az iskola sorsának alakulását. falu küldte, Gyergyó pedig 1 OOO szál deszkát aján- dító jelentőséggel bírt az 1848-1_~49-es ~?r.~adalom
lyón 1669-ben két világi oktatót alkalmaztak. Felté- dékozott. Érdekes az is, hogy a kőművesek keze alá és szabadságharc. Az idősebb diakok ~oz~l sokan
Mint általában a Székelyföldön, Csíkszékbenis már
telezhetően a világi oktatók megjelenése és a tanu-
a 17. század elején működtek alapismereteket oktató dolgozó, segédmunkát végző napszámosok ~un- mint katonák szolgálták a forradalom ugyet. A for-
lók számának növekedése arra utal: 11 •• •hogy itt már káját is felosztották egymás között a falvak; Ket~e- radalom eszményétől fellelkesült diákság az os~t-
elemi iskolák. A csíksomlyói ferences szerzetesek
határozottan középfokú oktatásról van szó". 1690-
által alapított scholaról első adatunk 1630. augusztus zi munkásokat küldött az építkezéshez: Kaszon1a- rák hatalmat jelképező kétfejű sas alakzatokat Var-
ben a somlyói iskolának 171 tanulója, 1694-ben már
26-i keltezésű, és nem más, mint egy adományozó- kabfalva, Kászonimpér, Kászonaltíz és Feltíz, /Tap- dotfalván Csobotfalván és Csíktaplocán darabokra
200 diákja volt. A 17. század végén az 1694-es tatár
levél, amelyből megtudhatjuk, hogy Pálfi István ko- loca Várdotfalva, Csobotfalva, Csíkszereda, Palfal- törte. A t~nodát katonai célokra lefoglalták, a taní-
betörés nagy pusztítást végzett a csíki falvakban. A va, Zsögöd, Fitód, Csíkszentlélek és Mindszent. tás szünetelt. A kényszerhelyzet 1848-tól eg~sze1;
lozsmonostori requizitor öt könyvet adományozott
Somlyóra támadó pogányokkal szemben a felfegy- 1851 októberéig elhúzódott. 1:- f~rra~al~at k~ve:o
a somlyói szerzetesek által vezetett iskolának. Dr.
verzett diákok és helybéliek sikerrel védekeztek.
Antal Imre, az 1968-ban írt iskolatörténet szerzője A csíki falvak összefogása nyomán másfél esz- önkényuralom éveiben, a mmd1g letezo nehezse-
Mindez azonban nem maradt következményeknél- tendőnyi idő alatt elkészült a rég:n m~gálm~d?t/~ gek ellenére az 1853-1854-es tanévben az intézet
úgy véli, hogy a somlyói iskolának középfokú ok-
kül ott sem, az intézményben tanuló diákok száma épület. Az ismétlődő próbálkozasok, 1skolaeJ?1to padjaiban már 144 diák tanult. Ebben ~z 1~5~-es
tatási intézménnyé válása egy folyamat része volt. 100-ra apadt.
Erre utal az is, hogy II. Rákóczi György 1653. január szándékok végül is 1782 januárjába~ v~/ltak val/ora. esztendőben a tanári kar kérelmezte a g1mnazmm
Egy új iskola építésének gondolata napirenden
25-én a gyulafehérvári országgyűlésen elhatározta a A somlyói új iskolaépületben tanulo diakok szam~ felső tagozatának engedélye~é_sét, ugy~nis a ta-
maradt, de a 18. század elején a Székelyföldet sújtó az évek folyamán folyamatosan változott. A kat~nai nítványok már nemcsak ~ c~1k~ f ~~vakbol, ha~em
kolozsmonostori, udvarhelyi és somlyói templomok,
természeti csapások, járványok Csíkot sem kímél- igények kielégítése érdekében a ha_~alomNegyr: JO?- Gyergyóból és Háromszekrol 1s JOttek. So~lyora.
kolostorok és kollégiumok további fenntartását.
ték. Általános elszegényedés, a létfenntartás nehéz-
Feltételezhető, hogy az 1661-es török-tatár betö- ban szorgalmazta a német nyelv kotelezo tamtasat, 1857-ben a kérelem jóváhagyásával k1tel1esed~tt
sége jellemezte ezt a vidéket is. Az iskolát nehéz német nyelvű iskolák felállít~s~t is. Ez ~ ~1nyszer a somlyói iskola, hírneve is egyre növeke?ett, J:-
rés nem kímélte a somlyói iskolát sem, hisz a fa-
helyzetében időlegesen egy jelentős anyagiakkal
épületek hamar leégnek. A betörést követő álta- azzal járt, hogy a század vegere a hatarorezre~~ lentőségét az értelmiség képzésében az egesz Sze-
bíró tanár, Lukács Mihály segítette, aki vállalta né-
lános szegénység állapotában Csíkban egy időre be való besorolás elkerülése érdekében, a somly01 kelyföldön elismerték.
hány bentlakó tanulónak és két tanítónak a költsé-
lekerült a napirendről egy magasabb fokú képzést
geit. 1725. november 21-i végrendeletében is az álta-
nyújtó iskola építése. Damokos Kázmér szerzetes
la alapított szemináriumot tette vagyona örökösévé.
mégis felvetette egy új iskola építésének gondolatát,
A már nagyon várt új iskolaépület, igaz, csak fából,
de anyagiak hiányában a megvalósítása elmaradt.
de 1733-ban végre felépült. Rendeltetésének rövid
Újabb próbálkozásra ebben az ügyben 1666. július
ideig felelt meg, tűzvész pusztította el. A somlyói
12-én került sor, amikor is a szerzetesek levélben
iskola a sorscsapások ellenére 1754-ben reményke-
kérték Róma támogatását a somlyói és mikházi fe-
dett újjászületésében, de az örökös pénzhiány miatt
rences iskola fenntartásához. Az iskolának ekkor
a próbálkozás csírájában elbukott. A lényegi válto-
már 60 tanulója volt. Mivel a reformáció Csíkban
zás csak három évtized eltelte után következett be.
nem eresztett gyökeret, és Csíkszék továbbra is a
Az új, ezúttal kő és tégla iskolaépület építése
székelyföldi katolikusság egyik bástyája maradt,
1780 júniusában kezdődött el, és kizárólag Csík-
Rómában is felismerték egy szellemi központ kiala-
szék lakóinak áldozatkészsége és adakozása tette
kításának szükségességét itt. Ezért 1667. december
lehetővé. A csíki falvak iskolaügyben történő ösz-
17-én kelt levelükben értesítik a csíkiakat, hogy haj-
szefogása példamutató volt. Építőanyagot szolgálta-
landók az iskolaalapítást anyagiakkal támogatni.
tott: Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Jenőfalva,
Somlyó ebben az időben már egész Csíkszék szelle-
Csíkszentmihály, Karcfalva, Szépvíz, Borzsova és
mi központjává vált. Az építkezést Kájoni János zár-
Delne. Mészégetéshez tűzifát: Menaság, Csíkszent-
dafőnökségének idején fejezték be, mivel időközben
györgy és Bánkfalva. Kőfalnak anyagot: Csíkszent-
elődjét, Damokos Kázmért püspökké nevezték ki.
márton, Csíkkozmás, Tusnád, Lázárfalva, Verebes.
192
193
 A GIMNÁZIUM tóság helyeselte az intézetnek a városba történő
KÖLTÖZTETÉSÉRŐL áthelyezését. A Csíki Lapok 1896. augusztus 5-i
számában az áthelyezés ellenzőinek egyik lelkes
híve így érvelt Somlyó mellett: érdemes lesz-e
11 • • •

A 19. század utolsó évtizedében Csíkban egy-
re gyakrabban vitatták a Gimnáziumnak Som-
lyóról Szeredába való költöztetésének kérdését.
A jó szándékú törekvés megvalósításához elen-
gedhetetlenül szüksége volt Szeredának egy új,
a kor elvárásainak megfelelő iskolaépületre, amit
minél hamarább fel kellett volna építeni. A dön-
tést hosszas vita előzte meg, a csíkiak két táborra
szakadtak, az ellenzőkre és a támogatókra. 1895
végén már a közoktatásügyi miniszter érdek-
lődött a költöztetés ügye felől, és szerette volna
tudni az igazgatótanács véleményét. Az igazga-
Somlyónak kitűnő borvizét, jó levegőjét, közeli
erdejét és sétára alkalmas helyeit, a csendes falut
Szeredának rossz vizével, a mocsaras vidék leve-
gőjével, a vásári vagy pedig az országúti szekerek
okozta zajjal felcserélni? Vagy talán már fiaink
egészsége nem ér annyit!"
Az iskola áttelepítése körüli háború évekig tartott,
a küzdelem egyre fokozódott. Az áthelyezési viták
idején az 1898-99-es tanév végzettjei készítették ezt
az érettségi tablót, amelyen Bándi Vazul igazgatót
és Glósz Miksa osztályfőnököt, a tudós könyvtárost
és a latin-görög nyelv tanárát is láthatjuk.

w
~~ 1

~. ,,
_ _ _ _. ..
•
1 ~)-~..;~ - - ,
'\
\
._ >" -
, ~·_}~ · •<'•'-' :'
\ :r-·•-,-p::;~¾íic

Ebben az időben a gimnázium tanárai között

'•\
~\!,
'~ .
\
~--
'
Mielőtt az áthelyezés kérdésében végleges dön-
tés született volna, a somlyói Gimnázium megvá-
sárolta magának a régi, a hivatalok Szeredába való
találjuk a menasági születésű Adorján Imrét (1826-
; / T~'(.~-- beköltözése következtében üresen maradt "Szék-
házat", ahol bentlakást hozott létre, megoldva ezzel,

t
1897), aki az iskola jeles nevelőinek egyike volt. ,,Az
önzetl~n hazafiság mintaképe" - írja róla T. Nagy ha átmenetileg is, a diákok elszállásolásának gond-

Imre. Evtizedeken át szabadidejében vívásra és tor-
nagyakorlatokra, esténként pedig táncra oktatta di-
ákjait és az érdeklődőket. Fáradozásaiért nem várt
köszönetet. Őt láthatjuk ezen a fotográfián, aki, a
vidék leghíresebb kardvívójához méltón, ,,fegyve-
rével" az oldalán fényképezkedett.
A 19. század közepén a falvakban sok képesítés
nélküli "mester" oktatta a gyermekeket. A peda-
gógiához és tanításhoz értő tanítók képzésének az
igénye hívta életre 1858-ban Somlyón a tanítóké-
pezdét. A gimnázium ebben a kegytemplom mö-
gött hosszan elnyúló épületben adott helyet az új
tanintézetnek. Az egy évszázaddal ezelőtt készült
képeslapon az épület funkcióit jelző piros betűs fel-
iratozás azt a képzetet sugallja, mintha a tanítóké-
pezde lenne a befogadó intézmény, és nem a gim-
názium.
194
~
jait. A menni vagy maradni kérdésnek az eldönté-
sét a 19. század végén már nem lehetett tovább ha-
logatni. Az igazgatóság szerkesztésében évenként
megjelenő főgimnáziumi értesítőkben a döntésho-
zatal részletei, megvalósulásának bonyodalmai is-
,' mertté váltak az érdeklődők számára is.
' - ~- --:,;tv. - -
.t!ú~~~J,i~ Az áthelyezést először Kuncz Elek tankerületi
főigazgató szorgalmazta, aki kifogásolta azokat az
,. ·. '• állapotokat, amelyek a 20. század elején Somlyón
léteztek. Az épület már sem egészségügyi, sem
oktatási szempontból nem felelt meg a követelmé-
nyeknek. A földszinti tantermek kicsik és sötétek
voltak bolthaJ· tásuk miatt
f I
rossz szellőzésüek, a
szertárhelyiségek szűkösek, rajzterem nem létezett,
a tornaterem pedig használhatatlan volt. Az igazga-
tói tanács ezért bejelentette, hogy: ,,Csíkszereda fej-
lődése érdekében [.. .] nem zárkózik el az áthelyezés
keresztülvitelétől. A megye törvényhatósága 1896.
május 16-án 100 OOO koronát szavazott meg az áthe-
195
lyezésre. Mikó Bálint 1897. augusztus 3-i helyszíni
vizsgálata után megállapítja, hogy a legcélszerűbb,
ha a gimnázium áthelyezése megtörténik, s „a ké-
pezde a régi megyeházába helyeztetik át." - tudhat-
juk meg az építkezést megelőző események szám-
bavételekor készült feljegyzésekből.
1905-ben, a Csík megyei Törvényhatósági Bizott-
ság ülésén, az intézet igazgatója, Pál Gábor, egy in-
dítvány keretében is a költöztetés szükségességét
fogalmazta meg: ,,Tekintettel arra, hogy a csíksom-
lyói r. k. főgimnázium épülete részint elavultsága,
részint szűk volta és hiányossága miatt a középis-
kolai oktatás és közegészségügy fokozottabb kö-
vetelményeinek már nem felel meg. [.. .] Mondja ki
a Törvényhatósági Bizottság, hogy a Gimnázium
Csíkszeredába való áthelyezésének megfeneklett
ügyét a mielőbbi megvalósítás érdekében [...] felira-
tot intéz a nagyméltóságú miniszter úrhoz, mely-
ben a maga részéről felajánlja, hogy az áthelyezés
keresztülviteléhez szükséges három épület - gim-
názium, szeminárium és internátus - közül az
utóbbinak építkezési és berendezési költségeit kész
elvállalni."
A Törvényhatósági Bizottság az indítványt elfo-
gadta, és a korábban már felajánlott 150000 koro-
nát az intézet építésének költségeire jóváhagyta. A
közoktatási miniszter 1905 elején arról értesítette az
érdekelt feleket, hogy szükségesnek tartja a helyszí-
nen való vizsgálódást, amelynek érdekében szeret-
né felvenni a közvetlen kapcsolatot mindhármuk-
kal: a Római Katolikus Státussal, Csík vármegyével
és Csíkszereda városával. Ezen célból Kuncz Elek
kolozsvári tankerületi igazgató urat miniszteri biz-
tosi minőségében Csíkba küldte, hogy a helyszínen
az érdekeltekkel tárgyaljon. A változást eredmé-
nyező tárgyalást 1905. április 26-án tartották meg,
amelyről egy terjedelmes jegyzőkönyv is készült.
A megegyezés fontosabb megállapításai- a jegyző­
könyv tanúsága szerint - a következők voltak: ,,Köt-
tetett Csíkszeredában az aláírt napon, Kuncz Elek
[.. .] mint vallás- és közoktatásügyi kormány megbí-
zottja, nagyméltóságú Mikó Bálint ny. főispán, Pál
Gábor főgimnáziumi igazgató [... ], továbbá Becze
Antal alispán, Fejér Sándor vármegyei főjegyző, dr.
Csíki József, a megyei havasi javak igazgatója [...]
és végül dr. Újfalusi Jenő polgármester, valamint
Kovács János rendőrkapitány, a csíksomlyói r. kat.
főgimnáziumnak Csíkszeredába való áthelyezés
ügyében. [...] A város az áthelyezendő csíksom-
lyói róm. kat. főgimnázium felépítésére a régebben
felajánlott és már az erdélyi róm. kat. státus tanul-
mányi alapjára telekkönyvileg át is adott, az úgy-
nevezett Barancs-dűlőben, a Szék útja és a Rákóczi
út sarkon levő Nagymart nevű, mintegy 10 k. hold
területet örök időkre átengedi az erdélyi róm. kat.
státusnak azzal, hogy amennyiben a terület nem a
gimnázium felépítésére használtatnék fel, akkor a
196
terület feletti rendelkezési jog szálljon vissza Sze-
reda városára."
Amennyiben az állam iskolaépületet épít és azt
felszereli, továbbá a Státus kötelezi magát, hogy
száz tanuló befogadására alkalmas szemináriu-
mot (fiúnevelőt) felépít és felszerel, úgy a vármegye
kész 150 OOO koronát internátus építésére fordítani.
A jegyzőkönyvből továbbá azt is megtudjuk, hogy
a vallás- és közoktatási kormány kötelezi magát
egy igazgatói, egy szolgalakás megépítésére, és egy,
a modern iskolával járó tornacsarnok átadására is.
Az állam vállalásainak teljesítésére 230 ezer korona
segélyt nyújt.
Az építkezésre kiválasztott hely 1891-ben még
Taploca területe volt, de hamar a terjeszkedő város
Ü dvöz ,et CSI KS Z~R E D ÁBÓL - Róm. ath, föQ;', rti nh1unr ké eslapunk a csatornázási és utó~7n?~~é,si munká-
ra két méterre). A fényes palota ~pítésé_vel az a~kor lat~kat végző emberek kis csoportJat orokitette meg.
elismert Wusinczky Testvérek es Pre1ss~:r Jo,zsef
brassói cégeket bízták meg. A szecessz10s stil':s- 1911. június 5-én, nagy avatóünnepsé_? ~~­
ban tervezett iskola megépítése komoly szervezest, retében, gróf Majláth ,G_usztáv Ká:o~y ~u~po~
magas szakértelmet, hozzáértést igényelt. Egy-~gy szentelte fel az új gimnazmmot. ~ Fog~:11"~az1~m
részfeladat elvégzésével a legkiválóbb vállalko~okat hoz szimmetrikusan épült két szarny_ ko~ul a Jobb
bízták meg. Így érthető, hogy a kőfaragómun,kakat a szárny (déli rész) építését 1913-ban fe1ezte~ be, eb-
kolozsvári Nagy és Reimann cég kapta, a ~adogos- ben a szeminárium kapott helyet, a bal szarnyban
és felirati munkák elvégzésére Makkay Jo~sef ko- pedig az internátus 12 hálószobával.
lozsvári szakembert kérték fel, a vasm1;1nk~l~tok~t
ugyancsak a kincses város „Vasger~n~a ~rusito ~t. : A hatalmas méretű, már az internátus! és ~ s~_e-
.e vállalta. Az üvegezési, vízvezetek1, vil~~mossag1, . , . mot is magában foglaló épületrol keszult
i<ályhaelhelyezési feladatokat is budapesti es k~lozs- mk,1narlm t 1913 szeptember 5-én továbbította a
epes apo
, . ce' gek végezték csak a kárpitosmunka JUtot~ szeredai • t' · , ba
van ' , k El" ,, ld h posta a címzettnek. A nyuga 1 irany
egy sepsiszentgyörgyi vállalkozona • ozo o a
részévé vált, akárcsak a Nagymart nevű tízholdnyi
terület, a Barancs-dűlőben. Erre az építkezésre meg-
szerzett helyre tervezték a három részből - gimná-
zium, szeminárium és internátusból - álló oktatási
intézményt. Csíkszereda legimpozánsabb épületé-
nek tervét Pápai Sándor műszaki tanácsos, mérnök
készítette. Helyesnek bizonyult az a lépés is, hogy
nem külön-külön épületet emeltek az említett isko-
larészeknek, hanem egy tömbbé építve készült el a
csíki diákság nagy léptékű, kényelmes új otthona.
Az iskola múltjáról és az ott zajló oktató-nevelői
munkáról sokan írtak. Igen jelentős például Antal
Imre: A Csíkszeredai Líceum monográfiája (1668-1968)
című munkája, amelyet már idéztünk, és amelyben
a szerző számba veszi az épülettömb születésének
fontosabb pillanatait. Mi itt csupán az új épület szü-
letési körülményeit elevenítjük fel.
Az építkezési munkálatok 1909. március 29-én
kezdődtek el a területrendezéssel és az alapok ásá-
sával. A földmunkálatok megkezdésétől eltelt két
hónap után, május 29-én már sor került az ünne-
pélyes alapkőletételre. A hagyományokhoz ragasz-
kodva itt is okmányokat és pénzérmeket helyeztek
el a jövőnek szóló bizonyítékként (a főbejárattól bal-
néző homlokzat előtti, enyhén emelkedő terület
nagysága a távolból, a fényképezés helyéről nem
érzékelhető. Az épületet már az átadáskor oszlopos
kerítés választotta el az úttesttől. A Gimnázium-
mal átellenben, a város peremét képező, deszka-
kerítéssel körülhatárolt, még beépítetlen telkeknek
köszönhetjük az igazi látványt, azt, hogy a maga
teljességében szemlélhetjük a városka impozáns,
jövőnek épített iskoláját.
Azt ma már kevesen tudják, hogy az épület
megközelítése, különösen esős időben, próbára tet-
te a tanítványok és az arra járók fizikai képességeit.
Az áldatlan útviszonyok miatt a szülők a helyi saj-
tóban is sürgették a járda kiépítését a taplocai kő­
hídig. Járdát a gimnázium elé címmel a Csíki Lapok
1913. február 3-i számában közölt cikk magának a
közvéleménynek adott hangot: ,, ... Most, amikor
újra benne vagyunk nyakig a sárban, önként tá-
madt fel sok száz gyermek[ ...] lelkében a kívánság:
bár csak tavaszra kiépítenék már azon 250-280 mé-
ternyi útszélen a járdát. [...] A gimnázium fényes
palotája 3 OOO lépésnyi sár miatt nincs a városban. A
szülők tudhatják a legjobban, kiknek gyermekei na-
ponta háromszor-négyszer ússzák meg ott az öreg
araszos sarat." A főgimnázium tantestülete 1913.
március 12-én - Kassai Lajos igazgató és 21 tanár
aláírásával - kérést juttatott el a Városi Tanácshoz,
melyben az áldatlan állapot azonnali megszünteté-
sét szorgalmazta.
A teraszozási munkálatok elvégzése, az előtér
fásítása, az építkezés nyomainak eltüntetése után
kellemes környezetben, kényelmes körülmények
között folyt az oktatás. Az első világháború kitö-
rése azonban itt is megbolygatta a hagyományos
életrendet. Több tanárnak és sok tanulónak hadba
kellett vonulnia. Az épület egy részét katonai kór-
házzá alakították, ezért az 1916-1917-es tanévben a
tanítás szünetelt. A háborút követő évek megpró-
báltatásai ellenére az intézet betöltötte hivatását. .k sítatlan, ifJ·· Daradics Gábor, a nyolcadik személy
Béláné született Fülöp Jolán, a második, harmad 1 ,
p, 1 G 'b azonosítatlan.
Az intézethez való ragaszkodás, az egykori ta- negyedik szemé~y . azo_nosítatl~n, a . a _or nyu:
nárokkal és diáktársakkal való találkozás, az if- galmazott gimnazmm1gazgato, Ka~s.a1 ~aJO~. nyu Az intézet öregdiákjai évenként visszatértek
júkorra való emlékezés hívta és hívja egybe ma is galmazott igazgató, dr. Daradics Fel~xne sz:uletett egykori iskolájukba. Ezeknek a találk~zó~nak a
,,véndiák"-találkozókra az osztálytársakat. Az 1898- Trohán Julianna, a nyolcadik és a, kilenced1~ s~~- dokumentumai a kor ízlésének megfelel~. st_~lusban
ban végzett somlyói diákok 1928. július 8-án Csík- mély, valamint a kisgyerek a:onos1ta~lan. A foldon készült meghívók, képeslapok, amelyek kozul egyet
" lo"k, balról: Erőss István, Bross E_ rzsebet~ a harma-
szeredában, a Zöldfa vendéglő kerthelyiségében 30 U -1 itt is közreadunk.
éves találkozójukat tartották. Ezen a rendezvényen dik, negyedik, ötödik és hatodik szeme~y_a_zo_n_o-,-----:--:---.-- - - - - - - - - - - - - - - 7
a kevés számban megjelent végzősök mellett a fe-
leségek, gyermekek és az unokák is részt vettek. A
családias találkozóról készült fotográfián a gimná-
zium két egykori neves, nyugalmazott igazgatóját,
Pál Gábort és Kassai Lajost is láthatjuk. Közel nyolc
évtized távlatából az alábbi személyeket sikerült
azonosítanunk: álló sor, balról: Erőss Béla, a Zöldfa
vendéglő tulajdonosa, Erőss József, a harmadik és
negyedik személy azonosítatlan, dr. Daradics Félix
csíkszeredai ügyvéd, a hatodik személy azonosí-
tatlan, Nagy Károly, a nyolcadik személy azonosí-
tatlan, ifj. Daradics András. Ülő sor, balról: Erőss
199
 A második világháborúban, akárcsak az első­ talmas méretű épület megjelenésében érvényesül a
ben, a hadsereg kórháznak és irodáknak is igénybe
19-20. század fordulóján a Székelyföldön is hódító
vette az épületet. Az 1943-1944-es tanév csak no- szecesszió a maga gazdag magyaros majolikaele-
vemberben kezdődött és április l-jén be is fejező­
meivel. A székelyudvarhelyi testvér tanintézet új
dött. Az átvonuló front az épületben található fel- otthona majdnem egyidős a szeredaival, mindkét
szerelésekben hatalmas veszteségeket okozott.
épület tervezője Pápai Sándor műszaki tanácsos
Napjainkban is a Főgimnázium nem csak Csík- volt. A csíkszeredai Gimnázium évtizedeken át -
szeredának, hanem egész Csíknak a dísze. A ha-
még a megpróbáltatások idején is - a nyitottságnak,
a megmaradásnak a szellemét nemzedékről nem-
zedékre őrizte és továbbította.
Az iskola 1990. május 25-én Márton Áron püs-
pök nevét vette fel. A Gimnázium épülete előtt 1997.
május 31-én bepsőséges ünnepély keretében leplez-
ték le Márton Aron püspök (1896-1980) mellszobrát.
A Gimnázium egykori diákjának, dr. Gál Zakariás-
nak köszönhető a szobor felállítása, aki önzetlenül
állta Bodó Levente szentegyházi szobrászművész
költségeit.
CSÍKTAPLOCA
Csíktaploca ma szerves része a városnak, de szá-
zadokon keresztül önálló életet élt. Szláv eredetű
nevével - amely meleg vizű forrást, hévizet jelent
- első alkalommal egy 1567-es összeírásban találko-
zunk. Ezen az 1567-es 25 dénáros adólistán Taploca
44 megadóztatott kapuval szerepel. 1602-ben, Básta
tábornok idején 53 taplocai lakos tett esküt a német
császár hűségére. Ezen alkalommal említették elő­
ször azt az öt taplocai konfrátert, segítő testvért,
akiknek elődeit még Hunyadi János rendelte a som-
lyói kolostor s~gítségére. Ezeknek száma akkor 36
személy volt. Ok kötelesek voltak hetente két napot
a kolostornak dolgozni, azonban mentesültek a ka-
tonai szolgálat kötelezettsége és bárminemű adózás
alól. Az 1614-es összeírás alkalmával egy nemest, 22
lófőt, 13 gyalogost, 35 szabadost, egy jobbágyot és 22
zsellér családfőt vettek számba. Az összeírás még
71 szabad családfőt és 25 függőségben levő embert
tüntet fel. Ezek szerint Taploca lakosságának mint-
egy háromnegyedét szabad székelyek tették ki. A
népességi adatok alakulását a továbbiakban már
népszámlálás adatai alapján közöljük: 1771-ben 826,
1796-ban 838 római katolikus embert írtak össze a
faluban. 1850-ben már 1524 lakója volt Taplocának,
1910-ben 1737 és 1930-ban már 2 090 személy élt itt.
Egyházilag a Taplocha néven említett település a
Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szen-
telt csobotfalvi egyházközséghez tartozott.
A település történetéhez szomorú események is
kötődnek. 1764-ben itt székelt a székely határőrséget
szervező bizottság. Taplocán készítették elő a ma-
défalvi vérengzést, melynek veszteségi gyászlistá-
200
1840-ben oldódott meg adományozás révén. Kovács
Miklós erdélyi püspök jóváhagyásával 1841. febru-
ár 26-án Krémer János nagyszebeni kőműves-pal­
lért hatalmazták fel: hogy, egy 15-16 öl hosszú és
11" • •
ennek megfelelő szélességű templom tervrajzát és
költségvetését elkészítse". A szerződést a nagysze-
beni pallérral 1841. augusztus 29-én kötötték meg,
aki vállalta, hogy 1843-ban a templomot a toronnyal
készen átadja. Krémer János betartotta a szerződést
és az elkészült templomot 1844. szeptember 5-én
- Mindenszentek tiszteletére - szentelte fel Puskás
Tamás, a Szent Péter egyházközség plébánosa.
Az országút közelében áll Csíktaploca egyik ne-
mesi kúriája. A klasszicista nemesi kúriák e jelleg-
zetes példája, a Lázárok puritán egyszerűségű régi
lakása, nem nagyméretű épület. Kis előépítményes
- edikulás - bejárata, oszlopos portikusza érdekes
megoldású. Az 1960-as évek elején, e fotográfia ké-
szítésekor, ablakos homlokzata enyhe zöldes szín-
ben pompázott, tetőzete csúcspikkelyes cseréppel
ján Madéfalva és Menaság után Taploca a harmadik
helyen állt. Megalázásukat súlyosbította, hogy az
osztrákok itt működtették a bűnvizsgáló és bűnfe­
nyítő bizottságot. Taploca Csobotfalvával, Csomor-
tánnal, Somlyóval (Várdotfalvával) és Szeredával
alkotott egy, a Szent Péter nevére hallgató egyház-
községet, amely szívósan ragaszkodott önállóságá-
hoz, Csíkszereda terjeszkedési próbálkozásainak
minden esetben ellenállt. Azt már említettük, hogy
1891-ben elvesztette egyik tizesét, Csütörtökfalvát,
a mai George Co~buc utcához kapcsolódó területet.
Ebben az esztendőben kijelentették: sem egyszer,
11
sem máskor Szeredával nem hajlandók egyesül-
ni". Taploca egésze 1959-ig őrizte önállóságot, ek- volt fedve, a tetőablakai, pendelyes kéménye és a
kor azonban akarata ellenére a városhoz csatolták. tetőkereszt még a helyén állt.
A település történetéről értékes dokumentumokat
mentett meg Gál Sándor csíktaplocai tanító, aki a A Lázárok kúriája az utóbbi évtizedekben sokat
két világháború közötti években az azok alapján változott. A főútra néző ablakait befalazták, és a ter-
rekonstruálható történéseket a Csíki Lapokban kö- melőszövetkezeti birtokbavétel után bekövetkezett
zölte. Általa tudjuk, hogy az 1718-as hatalmas tűz­ változások sem váltak előnyére. A község második
vész után a helybéliek elhatározták, hogy: 11 ha Isten udvarházát a Lázárok 1887-ben építették. A Főútból
segítségével a_;?: elhamvadt falujukat újra felépít!1e- nyíló Hársfa utca nyugati végében álló, timpanon-
tik, akkor az Urnak is hajlékot abban emelnek". Igy
fogtak hozzá a Szent Lőrinc-kápolna építéséhez
1729-ben, egy adományozott területen. A megépült
kápolnáról és méreteiről hiteles adataink nincse-
nek, az viszont már közismertebb tény, hogy a sze-
rény hajlék a 19. század elején rossz állapota miatt
már nem volt használható. Mártonffy József erdélyi
püspök 1812 márciusában a helybéliek kérésének
engedett és 1812 novemberében újra megnyitotta a
hajlék ajtaját.
A taplocaiak új templom építését tervezték,
amelynek egyik legnagyobb akadálya a megfele-
lő telek hiánya volt. Ez a sokat vitatott kérdés csak
 tározta meg. Expedíció vezetőjeként tanulmányozta Xantus család tagjairól - 1864-ben készült Xántus
az óceán bizonyos részein a dagály-apály jelenségét, Jánosnak, a híres amerikai tudósnak, az 1848-as
közben Amerika és Ausztrália között 89 szigetet és szabadságharc honvéd főhadnagyának, a budapesti
zátonyt térképezett fel, és 127 OOO angol mérföldnyi Állatkert és Néprajzi Múzeum megalapítójának kí-
tengeri utat tett meg. vánságára, aki mindig büszke volt arra, hogy ebből
a székely családból származott. A neveket Xantus
Xantus János nem feledkezett meg hazájáról. Az Keresztes'bá bemondása alapján jegyeztem le". A
útjai során gyűjtött értékes természettudományi fotográfia közreadásával már jeleztük munkássá-
anyagból juttatott a Nemzeti Múzeumnak, a Ter- gának további hazai vonatkozásait.
mészettudományi Társulatnak és a Tudományos Xantus János 1869-ben a Novara kutatóhajón
Akadémiának, és fáradozott a magyar tudományos Délkelet-Ázsiába hajózik, ahonnan élő és prepa-
élet fellendítésén is. Közben kutatásairól számos rált, kitömött állatok ezreit, több mint 8000 nö-
könyvet jelentetett meg. 1859-ben adták ki az Utazás vényfajt tartalmazó herbáriumot juttatott Pestre.
Kalifornia déli részeiben című munkáját. A Magyar 1872-ben megalapította a Magyar Néprajzi Mú-
nal díszített kúria az elmúlt század második felében Tudományos Akadémia levelező tagjává választot- zeumot. A neves természettudós 1894. december
sok „módosítá~t" _szenvedett, többnyire olyanokat, ta. Tízesztendei távollét után 1861-ben amnesztiát 13-ig tartó munkás, értékteremtő életével gazda-
~m/ely~k nem Javitottak állapotán. Az előterében kapott, hazatért. Akadémiai székfoglaló előadását gította a magyar tudományos kutatás hírnevét a
allo kis parkot használói megsemmisítették. 1999- Adatok a tenger természeti földrajzához címmel tar- világban.
ben :1:_é? csak te~v vo~t a kúria és környezetének totta 1862-ben. Magyarországon ezúttal kevés ide-
meg~Jltas~, ~e mara a Jogos örökösök az enyészet- ig tartózkodott, visszatért az Egyesült Államokba. Csíktaploca a város részeként is megtartotta sa-
nek/ mdulo mgatlant és nyitott teraszát helyreállí- Két esztendő eltelte után újból itthon találjuk, 1864 játos arcát. A földműveléshez erősen kötődő telepü-
~ot~ak. A park rendezése is folyamatban van, a több szeptemberében egy erdélyi körútja alkalmával lésrész külső megjelenésében keveset változott. A
evhzedes "birtoklás" nyomait nehéz eltüntetni. Csíktaplocára is ellátogatott, ahol találkozott népes portára betérő szekér mögött meghúzódó, fenyőből
Reméljük, hogy az 1887-ben épült Lázár-kúriának rokonságával. A fényképezés hőskorában, 1864-ben összerótt boronaház mintha a 19. századi Csíksze-
nemcs9-k múltja, hanem jövője is van. készült ez a ritka fotográfia, amely a nagyszámú redából lépett volna elő. A fenyőfában bővelkedő
Xantus-rokonságot örökítette meg. Xantus István taplocaiak deszkával fedték házaikat, ablakaikat
Csík!aploca Általános Iskolája a világjáró termé- csíkszeredai lakos szíves közreműködésének kö- kicsinyre méretezték, hogy így is óvakodjanak a
s~et/tudos, Xantu~ János nevét viseli. Idegen hang- , :.:r . ·.? rJ .....___.....__ __.....,. (5:_;2::: .. ,_ -' szönhetően jutottunk a közel másfél száz esztendős kemény csíki telektől. A képen látható boronaház
zasu neve /elle1:ere Xantus János székely szülők , Pest, f'e!Jrunr 9-éu 1862. '"· kordokumentumhoz. 1957. december 31-én Gáll nem süllyedt a földbe, az úttestet emelték meg, ezért
gyermekekent latta meg a napvilágot 1825. októ- ~-- u~ Sándor csíktaplocai tanító az alábbi szöveget írta a nehéz bentről az útra kipillantani. A módosabb csa-
ber 5-én Cs?konY_,án, Som/ogy megyében. Édesapja i11~1'!J;,;,'i,:i::~kJt~/11";f{;"~t.•~,~;~(t;~;;·t~~~!~;~t,!=E.~:;;!i:;l~~~!á"~\~~~t;;.;_;:i:i::~"::::~.·!~:)'', i~:;;:::
1 11 ' fotográfia hátlapjára: ,,Ez a fénykép - a csíktaplocai ládok fából és kőből építkeztek, házaik pikkelyes
Xantus Ignac Cs1ktaplocan született 1788-ban és
az 18!0-a~ ~vek elel~ telepedett meg Somogyban,
a~/ol_tsz~g1ga~g~~01 hsztseget vállalt. Jeles székely
elodu_nk_ ~let:p_alyaJa nem szokványos. Győrben jogi
a~ade/miat vegzett, és 1847-ben Pesten ügyvédi
v1zsgat tett.
. 1?-7 1848-1849-es forradalom és szabadságharc
1deJen az, események tevékeny résztvevője volt. A
me~torlá_~ok idej~n /bebörtönözték, megszökött és
Europa to~b orsz/agaban is megfordult, végül 1850-
ben Franc1aorszagon keresztül Londonba került.
Innen vándorolt ki 1851-ben Amerikába. Itteni ne-
hézségeirőlt a megélhetésért vívott küzdelmeiről a
Vasárnapi Ujság 1862. február 9-i számában az aláb-
biakat olvashatjuk: ,, .. . egy garas nélkül szálltam az
amerikai/ p/artra~ [..) ,~apszámosként is dolgoztam
csatornaep1tkezesnel. A tehetséges fiatalember
ak/~raterejének köszönhetően gyors sikereket ért el.
Elobb Texasban és Mexikóban végzett tudományos
k_:1ta!ó:r_nun~át, ~ajd 1856-ban az Egyesült Államok
terkepeszeh karaba vették fel mint tisztet ahol a
te?~eri n:iér1:1ökkarhoz került. A Los AngeÍes-i tér-
kepeszeh hivatalnál megbízták a Sierra Nevada
hegyvidék feltérképezésével. Életének további ala-
kulását a Csendes-óceán vidékének felkeresése ha-
202
203
 CSÍKSOMLYÓ CS l K SOM LYÓ

Somlyó nevét a közeli hegyről kapta, a név a

cseréppel fedett tetőzete az időjárás kihívásainak
is jobban ellenállt, mint a dránicával és deszkával
fedett épületeké.
somlik ige származéka. Zöld erdőövezetből kiemel-
kedő, kopasz, sziklás hegytetőt jelentett - állapítja
meg Szőcs János Csíksomlyóról szóló írásában. A
Csobotfalva falunév személynévi eredetű. Murádin
László szerint a Csobot név jelentése: varga. A Csík-
somlyó részét képező Csomortán falunév régi ma-
gyar személynévre vezethető vissza. A negyedik,
az anyaegyházhoz tartozó falu, Várdotfalva min-
den valószínűség szerint a vár szó származéka, és
talán kapcsolatba hozható a Nagy-Somlyó hegyén
valamikor Sóvárként emlegetett erősséggel.

Az állattartásból és a földmívelésből élő gazdák

századokon keresztül önellátásra rendezkedtek be
ezért a portán a gazdasági épületek elhelyezésére:
építésére különösen odafigyeltek. Taplocán a fe-
nyőfa beszerzése nem jelentett gondot, a közbirto-
kossági erdőkből bőven jutott nemcsak építkezésre,
hanem jövedelempótló deszkametszésre és értéke-
sítésre is. A nagy gonddal megfaragott gerendák- háznak számított. 1751-ben a Szent Kereszt plébá- Sumlov alakban írtak. Újabb 1rasos említésével
ból, szépen összerótt sarokkal építették hatalmas nia, majd a 19. században Taploca önállósult. A mai 1444-ben tűnik fel, mégpedig IV. Jenő pápa jól is-
méretű csűrjeiket, és az állatoknak az istállót. A Csíksomlyó Csobotfalvából és Várdotfalvából áll. mert levelében, amelyben a somlyói ferences kolos-
tágas udorban több szekér szénát tároltak a hosszú tor templomának újjáépítését sürgeti. 1462-ben Má-
telek idejére. A 20. század második felében a „foto- Somlyó a korai csíki települések közül való. Első tyás király, majd 1519-ben Zápolya János erősítette
génnal" világító lámpákat tehetősebb helyeken vil- írásos említése 1333-1334-es, a pápai tizedjegy- meg Hunyadi Jánosnak a 32 konfráterről szóló ado-
lanyvilágításra váltották. Erről árulkodnak a csűr zékben találkozunk nevével, melyet Sumbor, majd mánylevelét, akikről tudjuk, hogy meghatározott
oldalában elhelyezett fehér szigetelők és az áramot
vezető huzalok. Ü dvözlet Csiksom(yó ro i
<Fő =ut>
Csíkszék egykori központi helye, Csíksomlyó
Csíkszeredától északra terül el. Az 1825-ben épített
székházából irányították a szék közigazgatási, ön-
kormányzati és igazságszolgáltatási ügyeit. Vezető
szerepét 1876-ig megtartotta, amikor a széki hiva-
talok a városba költöztek. Csíksomlyó a városköz-
ponttól mintegy három kilométerre, a Somlyó-pa-
tak völgyében fekszik. A települést keletről a Kis-
Somlyó és a bükkerdővel borított Nagy-Somlyó ket-
tős vulkáni kúpja határolja. Csíksomlyóról többen
azt állították, hogy mint község nem létezett, mert
csupán a kolostort, a kegytemplomot és közvetlen
környékét jelentette, jelenti. A település múltját
vizsgálva megállapítható, hogy Csíksomlyót mint a
Szent Péter egyházmegyét négy faluközösség alkot-
ta: Csobotfalva, Csomortán, Várdotfalva és Taploca.
Csíkszereda, a mezőváros is Csobotfalvához tarto-
zott egyházilag, abból szakadt ki. A tulajdonképpe-
ni Csíksomlyót, az anyaegyházmegyét a 16. és 17.
században Csobotfalva, Csomortán, Várdotfalva
képezte. A 18. század második felében Csomortán
különálló falu lett, Szereda és Taploca leányegy-
204
205

fuvarral és kézi munkával tartoztak a kolostornak.
Az 1562-es székely felkelés leverése után Csíksom-
lyó is elvesztette korábbi székely szabadságjogait.
Somlyón a 25 dénáros adóval 1567-ben 41 kaput
róttak meg. Az 1614-es Bethlen-féle katonai szemle
idején az akkor egy faluközösséget alkotó Csobot-
falván, Csomortánban és Várdotfalván 79 szabad
családfőt és 73 függő viszonyba került családfőt je-
gyeztek fel. A 152 családfő mintegy 700-750 lelket
jelentett. A lakosság számának alakulását az 1661-
es és 1694-es török-tatár dúlások is befolyásolták,
de a kor természeti csapásai módosították igazán.
Lakatos István csíkkozmási plébános latin nyelvű
feljegyzésében említi, hogy az 1676-1677-es pestis-
járványban mintegy 500 ember vesztette életét. La-
katos István adatközlésében ide számította Szereda
és Taploca veszteségeit is. Így világossá válik, hogy
1702-ben az anyaegyház hozzávetőleg csak 450 lel-
kes lehetett. A népességszám a Bethlen-féle katonai
szemlén számba vett szintet csak másfél száz esz-
tendő elteltével érte el. 1792-ben a három faluban,
Csobotfalván, Csomortánban és Várdotfalván 926
katolikus hívet írtak össze. A nem katolikus lel-
kekkel együtt 1000-ben állapították meg a lakosság
számát. 1850-ben 1399 személyt írtak össze, amely-
ből 1347 magyar nemzetiségű és római katolikus
vallású, 52 román nemzetiségű és görög katolikus
felekezethez tartozó volt.
A PLÉBÁNIATEMPLOMRÓL
A
régi, középkori templomot 1800-ban kicsiny
méretei miatt lebontották, köveinek felhasználásá-
val hozzáfogtak a nagyobb, jelenlegi templom építé-
séhez. A templom román kori maradványokat őriz,
ilyen a torony előcsarnokának két félköríves kapuja
és egy befalazott oldalbejárat. Ezek az Árpád-kori
ajtókeretek beépítéssel kerültek mai helyükre. A
Csíki-medence egyik legrangosabb egyházi épüle-
te a mai templom alatt kereshető. A Csíki Székely
Múzeum régészei, Botár István, Darvas Lóránt és
Tóth Boglárka 2002 októbere és 2003 májusa között
régészeti ásatásokat végeztek a mai templom észak-
nyugati részében és a Jézus Kínszenvedése kápol-
nában. (A feltárási munkálatokról közreadunk egy
képet.)
,
1 fal9óti~~~;:~~~~Zi;
I
(15-16. század)
!
hiszen nagy felületek várnak még eltárá~ra. A to-
11 fal : gó
fal: 14• sz
áza di (?) hajófal .. .
erősítés (1 6. század utáni -1 731 elott1) vábbi kutatásoknak választ kell meg admuk a leg-
:~ fal: •: :A,;:J- kori temp.lom második periódusának alapfala
első templom helyére, méretére. Bot~r Istvá~ r,é~ész
v ~~ szelvény: Sándor k11pta u,,
V. fi l rajza az építkezési ,kors~~k?k, egymasra vetitesevel
pontosítja az olvaso betaJolasat.
A templom körüli régi teme!_ő a, 19. s~áz_ad vé-
gére már szűknek bizonyult, s~uksegesse valt egy
nagyobb sírkertnek a megszerzese.
Bálint Lajos esperes-plébános a szá~a,df?r~uló
után a hívekkel összefogva, terület~k va~arlasava\
a plébánia templomtól délnyug~tra ~~alakitotta ~z 1:1)
temetőt, amelyről a Domus H1stonaban ~z alab~1-
akat jegyezte le: ,,Az összevásárolt temetot bekent-
tettem, anyakereszttel elláttam, 1908. nove~b~r 2-
án, halottak napján felsz:ntelte~, s rende~te~esenek
átadtam." A nagyméretú temetoben fel~lhtott f~~
szület mellett megállva tekintetünk a cs1kso~lf01
kegytemplomra esik. A kéttornyú templo~-mog,ott
a gimnázium hosszan elnyúló épület~~ek kozels,ege
is érzékelteti, hogy ennek a helynek JOl meg~ataro-
zott rendeltetése volt és maradt századokon at.
Ezen a 20. század kezdetén készült fotográfiá~
a középpontban, a helyet uraló rnagaslat?n a P;e~
bániatemplom áll, alatta, a domb , lábánal „ a _n;g1
plébánia épületét látjuk. Sorsáról ~eg ~z elso vilag-
háború előtt döntöttek. Az egyhaztanacs 1913. ok-
tóber 14-én elhatározta lebontását, egy új plébánia
és a temető körüli támfal megépítését. A tekintélyes
épület költségeire és egyéb építkezésekhez 45 OOO

A csíksomlyói plébániatemplom említése egy-

Körültekintő kutatás nyomán feltárták az előző
templom fél méter magasságú északi falát. A közép-
idős a település nevével, amelynek első írásos meg-
kori templom feltárt részei alapján a kutatók megál-
jelenése 1333-1334-ben a pápai tizedjegyzékben
lapították, hogy a gótikus szentélyt a 15. században
szerepel a már említett Sumbov, Sumlov alakban.
egy korábbi hajófalhoz építették hozzá. E munkála-
Századokon keresztül a csíki főesperességi temp-
tok során bontották le a korábbi, Árpád-kori szentély
lom, egyben több település plébániatemploma
falát. Ennek az első szentélynek csak egy kis alap-
volt. A Csíksomlyóhoz tartozó falurészen, Csobot-
falrészlete maradt meg a későbbi téglapadló alatt.
falván, a magaslaton állt a Szent Péter nevét viselő
A legkorábbi falszakasz 12. századi, ezt megelőzte
templom a Csíki-medence egyik legrégibb egyházi
egy korábbi kőtemplom, amelynek azonban csupán
építménye. Somlyó kiemelkedő szerepére utal,
másodlagosan felhasznált elemei (vakolt-meszelt
hogy Miklós nevű papjával a Csíki egyházkerület
kövek, freskótöredékek, kőfaragványok) azonosít-
első falujaként vették számba. Az, hogy Csík fe-
hatók. A korai templom helye egyelőre ismeretlen,
rences rendhez tartozó szerzetesei Somlyót válasz-
valószínűleg a szentélyben keresendő. A templo-
tották székhelyüknek, igazolni látszik a település
fontosságát. mot a 16. századig többször átépítették, nagyobbí-
tották, ekkor késő gótikus, téglabordás, sokszög
Középkori templomáról tudjuk, hogy szentélyét
záródású szentélyt kapott. A torony a 17. században
boltozat, a hajót sík mennyezet fedte, a templom
épült utólag a hajó nyugati oromfala mellé, majd a
hossza 15 öl, szélessége 4,5 öl volt. Ugyancsak a
18. század elején építették a Sándor-kriptát a közép-
régi leírásokból ismert, hogy szobrokkal díszített
kori épület északnyugati sarkába. Az ásatás során
szárnyas oltára Kolozsvárra és Budapestre került.
közel 80 sírt tártak fel, amelyek a legkülönbözőbb
A korai leírás továbbá említi kőből faragott szent-
temetkezési szokásokat tükrözik, ekkor került elő a
ségtartó fülkéjét, keresztelőmedencéjét, valamint a
Sándor-család kápolnáját. Csíki-medence első úgynevezett S végű hajkarikája.
A templom kutatása nem tekinthető befejezettnek,
206

koronát hagytak jóvá. A Domus Historiaban Bálint
Lajos esperes-plébános az alábbiakat jegyezte le:
,,Az általam készített tervezet a közbeeső tél folya-
mán Lobenschutz József marosvásárhelyi építész-
mérnök által felülvizsgáltatott és módosíttatott, a
Status mérnöke is felülvizsgálta. Ez alatt az anyag-
beszerzés és az asztalosmunka végződött. Alig jött
el március, a kőfaragók a cokli kövek idomításához
fogtak s április végén lebontatott a régi ház, s május
l-jén megkezdődött Domokos Elek vezetése mellett
a falrakás és az ácsmunka. Az épület dereka felra-
katván, a kőművesmunka félbe hagyatott s az ácsok
felrakták a födélfákat. Az ács és palafödő munka
tartama alatt megkészült a templom-temető körüli
sziklafal s már júliusban megkezdhettük a belső va-
kolást. Alig vakolták meg 1-2 szoba falát, augusztus
l-jén kihirdették az általános mozgósítást. Éppen
szombat nap volt." A háborúba vonuló kőműves­
legényeket új mesterek váltották fet egyheti szü-
net után az építkezést folytatták és október végén
a nagyméretű plébániát átadták rendeltetésének.
208
Bálint Lajos esperes életének 80. évében, 56 évi papi
szolgálat és 29. esztendeig tartó somlyói plébánosi
munkája után, 1936-ban vonult nyugalomba.
A SZÉKELYEK
ÁLDOZÓPOHARA
A székelyek áldozópoharát - az értékes kultikus
tárgyat - ma is Csíksomlyón őrzik. Orbán Balázs,
a Székelyföld leírója az 1860-as években tanulmá-
nyozás céljából kezébe vette az ereklyének számító
kelyhet, és arra vállalkozott, hogy olvasóival 11 mű­
vészletileg" ismerteti meg a nagybecsű kincset.
Az 1869-ben megjelent második kötetében, a Csík-
figyelmet érdemel az e talpon levő ornamentika és
felirat. A kehelytalp alsó részén havasos, fenyőfá­
kat mutató vidék van, az előtérben szaladó állatok:
nyút farkas és szarvasok, a talp felső részén pe-
dig e kör irat: »Sándor Péter 1412«". Orbán Balázs
is megállapította, hogy a talpazatra vésett név és
évszám hamisítvány, valószínűleg a 19. században
került oda. ,,A kehely felső része görög idomokat
mutató szerkezetével sokkal régebbi, mint töve és
talpa"- állapította meg nagy elődünk.
Székben, az 58. oldalon a pohár képét is közreadja.
A pohár eredetéről a sokat vitatott Csíki székely
krónikában emlékeznek meg, amely szerint a ke-
reszténységre térő székelyek ebből a pohárból ál-
doztak. Akkor a pohár a székelyeknél a hatalom
jelképe volt. Orbán Balázsnak az áldozópohárról
megfogalmazott megállapításait mi is közreadjuk,
és mellékeljük a csobotfalvi plébánián őrzött pohár-
ról készült színes fotográfiánkat is: "A pohár felső
része kokusdió, mely a régiség miatt egészen meg
van feketedve, fényesre kopva; öble egy negyed
kupánál valamivel kevesebbet tartalmaz. A kehely
egész magassága 20 centiméter. A diót felül egy-két
centiméter szélességű ezüst lemez szegélyezt mely
csinos növény-ornamentikának bevésetével van ki-
ékítve, s a dió kidülledésére kihajlított alsó részén
szépen ki van csipkézve. Ettől három tS centiméter
szélességű pánt nyúlik le a kehelytő felettt szintén
domborművel ékített alsó foglalványához a diónak.
Ezen a dió kidomborodásához idomított pántok
igen ékesek. Felső részükön nőalakok vannak, le-
nyújtott karjaikkal redőzött ruhájukat felfogván,
olyanszerű állásban, mintha tánczolnának. [...] A
pántok alsó - úgy alól, mint felül sarokkal alkalma-
zott - részén igen szép művű s szintén görög jelle-
gű mérmű van bevésve. A kehelytő egyszerű, [...]
209
A FERENCESEK LETELEPEDÉSE
CSÍKSOMLYÓN
Assisi Szent Ferenc reguláját követő ferences
szerzetesrenddel Erdélyben először a 13. században
találkozunk. Az alapító szabályait követő barátok
teljes szegénységet fogadtak, alamizsnából éltek,
fő feladatuknak az Ige terjesztését, a prédikálást
tekintették. Szent Ferenc fiai előbb a szász városok-
ban jelentek meg. A 13. század végén Besztercén
templomot, 1300 körül Nagyszebenben kolostort
és Szászvárosban rendházat alapítottak. A Szász-
föld után a Székelyföldön is folytatták lélekmunká-
ló tevékenységüket. Hogy pontosan mikor történt
itteni letelepedésük, írott források hiányában igen
nehéz megállapítani. Amint azt már említettük,
Somlyó neve először 1333-1334-ben szerepel a pá-
pai tizedjegyzékben. Csíksomlyón a templom és a
kolostor helyén ekkor még csak szántóföld volt. A
csíksomlyói obszerváns ferences templom és kolos-
tor alapítása és építése feltehetően Hunyadi János
korára esik Az itteni ferencesekre vonatkozó, ed-
dig első ismert írásos említés az 1400. október 29-i
a templomjavítások alkalmával Damokos Kázmér
házfőnök a klastrom rendbehozataláról sem feled-
kezett meg. Losteiner Leonárd rendi krónikás fel-
jegyzéseiből tudjuk, hogy 1649-ben megjavították
az ebédlő felett az ajtókat, az egész keleti szárnyon
a cellákat és a konyha feletti emeletet. Sajnos a
klastrom lakói nem sokáig örülhettek a rendbe ho-
zott épületeknek, mert az 1661-es török-tatár dúlás
alkalmával a klastrom teteje leégett, és a belsejében
is nagy kár keletkezett. A tatárok kivonulása után
ismét a romokból kellett újjáépíteniük a hajlékukat.
A klastrom életében 1733-ban kezdődött el az az
építési folyamat, amely a jelenlegi épület kialaku-
lásához vezetett. A ferencesek számára nyilvánva-
lóvá vált, hogy a régi klastrom felett eljárt az idő.
A rendtagok számának gyarapodása, a klastrom
keleti szárnyának roskatag állapota arra késztette a
rendtartomány vezetőségét, hogy egy egészében új
A KLASTROMÉPÜLET építkezésbe fogjon. A templomépítés megvalósítá-
sára 1758. április 9-én egyezséget kötöttek Fogaras-
sy György pallérral, hogy az északi szárnyat a rend
Az első csíksomlyói klastrom építéséről, nagy- elvárása szerint „a kamarától egészen a sekrestyéig
ságáról feljegyzések nem maradtak fenn. A ference- átépíti, olyanformán, hogy megszűnik a középső
sek szellemiségét ismerve, a Szűzanya szentélyének
folyosó, mert ezen a részen"a középső folyosóval
kétsorosak voltak a cellák". Az épületnek ezen az
északi részén két folyosót építettek ki, és a templom
megvilágítására ezen a részen három ablakot vágat-
tak. A keleti szárnyon a belső falakat az alapokból
emelték ki, és ugyanakkor a cellák falait is kijavítot-
ták. A régi épületrészek eltávolítása és az új klast-
rom megépítése időt igényelt, de mivel anyagiakban
most sem bővelkedtek a ferencesek, a klastrom ré-
szeit egyenként építették meg. A templom felőli részt
1770-ben, ezt követte 1777-ben a templomtérre néző
nyugati rész és végül a déli részt két évvel később,
1779-ben fejezték be. Ezek után a klastrom épületén
egy századon át lényegi változást nem eszközöltek.
1877-ben azonban megint általános javítás alá vették
a klastromot, ekkor bontották le a nyugati szárny-
hoz ragasztott nyomdai épületrészt, amelyet a 18.
században építettek oda. A déli szárny belső folyo-
sóját zárttá tették, hogy télen a hideg ellen védekez-
hessenek. A többi szárnyaknál megmaradtak a bel-
ső zárt udvarra néző ablakok jellegzetes félkörívei.
A cellák a barokk építkezés jegyeit viselik magu-
kon, és a barokk stílus jellegzetes példája az ebéd-
lőterem is.

dátumot viseli, ekkor négy ferences rend alapítását
engedélyezte IX. Bonifác pápa. Ezek közül az egyik,
a Billich nevezetű zárda feltehetően a mai somlyói
kolostor elődje lehetett.
P. Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című
könyvében azt is feltételezi, hogy: ,,A rendi évköny-
vek följegyzései megengedik azt a következtetést is,
hogy a ferencesek Csíksomlyón először nem 1400-
ban jelentek meg, hanem már korábban ott voltak"
Az már ismert, hogy a háborús dúlások miatt több-
ször menekültek, de mindig visszatértek Csíkba.
Az is igaz, hogy az erdélyi ferencesek igazi életé-
vel Csíkban találkozunk. A ferencesek nélküli Csík
nehezen képzelhető el, a századok alatt a ferences
atyák többet tartózkodtak a csíki falvakban az em-
berek között, mint otthon. A reformáció megjele-
nése és terjedése Erdélyben a katolikusok háttérbe
szorítását eredményezte. A fejedelmek támogatták
az új hit terjedését. Ezzel magyarázható, hogy a
világi papsággal a katolikus szerzetesrendek is el-
tűntek, és volt idő, amikor egyedül csak a Ferenc-
rendiek töredéke képviselte a katolikus érdekeket
Erdélyben. Munkájuk lassan a Székelyföld keleti
részére korlátozódott, szabadon csak Csíksomlyón
tevékenykedtek. A katolicizmus védelmében, az
ellenreformáció szervezésében a jezsuiták mellett
kiemelkedő érdemük volt a csíksomlyói ference-
seknek.
védelmezőinél bizonyára nem volt fontos a lakás,
Az eddigiek alapján megállapítható, hogy a csík-
ha gondoskodtak is épületről, nem tartották érde- somlyói kegytemplom a klastrommal együtt Erdély
legjelentősebb barokk emlékei közé tartozik.
mesnek lejegyezni annak nagyságát, építésének
körülményeit. Az biztos, hogy a templom mellett
ház is volt, így aztán feltételezhető, hogy a gótikus
templom mellett csúcsíves volt a régi csíksomlyói
klastrom is, amely minden valószínűség szerint tíz- A GÓTIKUS TEMPLOM
tizenöt szerzetes befogadására lehetett alkalmas.
A klastrom történetében tudomásunk van gyakori
pusztításokról, a rend krónikásai beszámoltak az Csíksomlyón a ferencesek által épített gótikus
1553-as és 1600-as nagy veszteségekről. A 17. század templom összefügg a szerzetesek itteni letelepe-
elején a ferencesek száma annyira megfogyatkozott, désével. 1400-ban IX. Bonifác pápa Alvernai Berta-
hogy a klastromban nem volt alkalmas ember, aki lan helynöknek engedélyezte, hogy négy ferences
a ház javaira vigyázzon. 1626-ban a magyarországi klastromot alapítson. Az egyiknek a helyét Erdély-
rendtartományból érkeztek atyák a klastrom meg- ben, Csíkban jelölték meg. A ferences szerzetesek-
mentésére. A fellendülés Bethlen Gábor fejedelem nek Csíkban történő letelepedése csak templom és
uralkodása idején következett be. Bethlen Gábor klastrom építésével volt elképzelhető. A ferencesek
protestáns volt, de nem üldözte a katolikusokat. templomépítési törekvése egybeesett Hunyadi Já-
1615-ben hozott rendeletében kimondta: ,,Somlyón, nos Marosszentimrénél 1442-ben aratott győzel­
Udvarhelyt is, ha többen vannak azok a külön va- mével. A templomépítés előkészületeinél az atyák
lók [vagyis a katolikusok], a templomok ő számukra anyagi gondjaik enyhítésére a törökverő hadvezér-
legyenek." nek a rend iránt tanúsított jóindulatát használták fel.
Emellett a ferencesek kérésükkel a Szentszékhez is
A 17. század első felének jelentős eseménye_volt
fordultak, és IV. Jenő pápa az 1444-es esztendőben
Damokos Kázmérnek az 1639-es római küldetése.
A Szentszéknél a mikházi és csíksomlyói atyák ké- kiadott rendeletében búcsút engedélyezett azok-
nak, akik a templomépítésre adakoznak. Ne feled-
rését tolmácsolta: nyilvánítsák őket önálló őrséggé.
Az 1640-ben önállósodott erdélyi kerület központja kezzünk meg, hogy ez esetben a Sarlós Boldogasz-
így Csíksomlyó lett, ahonnan a környék ferences szony tiszteletére épült 'templom újjáépítéséről van
kolostorait (a fehéregyházi, a szárhegyi, az esztel- szó. A gótikus stílusban emelt templom újjáépítése
az 1448-as esztendőben befejeződött, és akkor már
neki rendházakat) is megalapították. A csíksomlyói
klastrom is csak a 17. század közepén épült ki iga- használatba is vették
P. Boros Fortunát ferences testvér, a Szent István
zán. Az őrség önállósulásakor a klastrom és a hozzá
tartozó épületek omladozó állapotban voltak, ezért erdélyi rendtartomány főnöke 1943-ban Kolozsvá-

210 Zl l
 ron a Szent Bonaventura nyomdában megjelentette nagy oltár mögé helyezték el. Damokos Kázmér az
a Csíksomlyó, a kegyhely című könyvét, amely rész- akkori idők szokása szerint 1664-ben fejedelmi en-
letes betekintést nyújt a ferences rend csíksomlyói gedéllyel országos gyűjtésre indult. Az így szerzett
múltjába. P. Boros Fortunát Losteiner Leonárd ren- adományokból a brassói Nyerges Ferenc szobrásszal
di krónikás 1786-1789 között írt kéziratára támasz- elkészíttette a Szent Katalin- és Szent Borbála-szob-
kodva, annak adatait felhasználva írta le a gótikus rokat, és helyreállíttatta Szent Antal és Szent Gábor
templomot, ismertetve a klastrom története mellett oltárát. A tornyot Kálnokyné Béldi Anna adomá-
a templom építészeti stílusát, méreteit és belső be- nyából építették újjá és látták el harangokkal. A
rendezését is. A templom stílusa gótikus, hossza Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom
14, szélessége 5 öl volt. A Losteiner adatai alapján körüli kápolnák építése is folytatódott. Időközben
rekonstruált rajz segítségével (a klastrom kerengő­ azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a gótikus
jében látható) mi is elképzelhetjük, hogyan is néz- templom már nem tudja ellátni feladatát, kicsinek
hetett ki Csíksomlyó középkori gótikus temploma. bizonyult. A toldások, javítgatások már nem mel-
A templomot több alkalommal javították, átalakí- lőzhették a végleges megoldást, az új, nagyméretű
tották, de méretein nem változtattak.
templom építését.
A MAI BAROKK TEMPLOM
A gótikus templomot, amely századokon át da-
colt a kemény csíki telekkel, végül is 1802-ben le-
bontották. A ferencesek egy új, nagyméretű, tágas
templom felépítésére készülődtek. Az új templom
Schmidt Konsztantin marosvásárhelyi építész ter-
vei alapján barokk stílusban épült, Csobotfalva és
Várdotfalva (ma Somlyó) határában, a régi temp-
lom helyén. Az építkezés méreteivel, a vállalkozás
nagyságával sem az építész, sem a rendtartomány
nem volt tisztában - állítja P. Boros Fortunát feren-
ces atya a már említett könyvében. Az alapkő leté-
telétől, 1804. május 14-től az építkezés befejezéséig,
a templom felszenteléséig több mint hét évtizednek
kellett eltelnie. A mindig szűkös anyagi lehetőségek
miatt a nagyméretű építkezés állandóan akadozott.
1813-ig csak a szentély és a sekrestye került tető alá.
A munkálatok nemcsak akadoztak, hanem időn­
ként szüneteltek is. A mesteremberek közben más
A templom a 17. századi tatár betörések alkal-
mával sokat károsodott. Ezért Ferenczi György
püspöki helytartónak köszönhetően nagyobb javí-
tásokat végeztek rajta, ekkor építették a kórust. Da-
mokos Kázmér házfőnök folytatta a templomépítő
munkát, aranyozott főoltárt állíttatott Szent Antal
tiszteletére. A templom nemsokára egy orgonával is
gyarapodott. Kájoni János ferences testvér 1659-ben
Brassóban megvásárolta János eperjesi orgonaépí-
tőnek a prázsmári szászok számára készített orgo-
náját, amit két szekérrel szállítottak Somlyóra.
A gótikus templom és a klastrom a legnagyobb
pusztításokat 1661. október havában szenvedte el,
amikor az Udvarhely felől betörő török-tatár csapa-
tok a ferencesek két épületét felgyújtották. A temp-
lom és a klastrom tetőzete leégett, belsejük megron-
gálódott. Az érintetlenül maradt Mária-szobrot a
212
helyeken is dolgoztak. 1817-ben felhúzták a temp-
lomfalakat, majd 1818-ban a tetőzet is a helyére ke-
rült. A famunkákat a fitódi Gábor Péter irányításá-
val végezték. A nagyméretű építményt zsindellyel
és deszkával fedték be.
A ferences rend részéről a munkálatok követő­
jének, felvigyázónak a nagy tudású Losteiner Leo-
nárd testvért bízták meg. Az építkezés megszakí-
tásokkal folytatódott. 1819-ben levakolták a falakat,
de az 1820-as esztendő szélsőséges időjárása ismét
késleltette a munkálatokat. A nagy erejű szél leszag-
gatta a templom tetejéről a fedelet. A templomhajó
újrafedésére 40 OOO új zsindelyt rendeltek. Ekkor
már nyilvánvalóvá vált, hogy a rend saját erejéből
nem tudja az építkezést befejezni, és Andrássy Ra-
fael rendi tartományfőnök pénzszerző próbálkozá-
sai is kevés eredménnyel jártak.
A csíksomlyóiak az 1823-as esztendőben írt kérő­
levelükben a templomépítés pillanatnyi állapotáról
is számot adnak: hiányoznak a tornyok, ezeket csak
a templomfal magasságáig emelték fel, a falak va-
kolatlanok, a templom elülső része nincs kiépítve.
Elvégzendő feladatnak ez is sok lenne. Sajnos újból
hét esztendőnek kellett eltelnie, hogy a tornyok el-
nyerjék tervezett magasságukat. A látványos, nagy
szakértelmet követelő építkezést Landt Mihály
besztercei kőműves vezetésével végezték el. A tor-
nyokat a kolozsvári Losonczi János deszkázta be,
majd a bádogosmunkát, a sisak végső alakítását a
brassói származású Czenthoffer Mihály fejezte be.
A belső munkálatok is igazi kihívást jelentettek
a folyamatosan anyagi gondokkal küszködő építte-
tőknek. Az évtizedek során sok vallásos lelkületű
tehetősebb ember állt a nemes ügy mellé. 1831-ben
elkészült a kórus, amely a gyergyószentmiklósi
Pfeifer Antal mester munkája.
Az új templomba a régi orgonát állították be. A
csíksomlyói háznak jeles tagja és később a rendtar-
tomány főnöke, P. Simon Jukundián, 1858-59-ben
Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítővel a
régi orgonát 24 változatúra dolgoztatta át. A kán-
torképzés, a gyakorlati ismeretek elsajátítása évti-
zedeken át a Kolonics orgonájával történt. Az első
világháború utánra azonban eljárt fölötte az idő,
és 1930-ban Takács Gábor házfőnököt egy új rend-
szerű orgona beállítása foglalkoztatta. Mint eddig,
ez esetben is összefogás révén, segítséggel sikerült
1931-ben lebontani a régi orgonát és felszerelni az
újat, amelynek felszentelésére szeptember 8-án ke-
rült sor. Többszöri javítás és felújítás után ennek az
orgonának a hangja szólal meg ma is a kegytemp-
lomban.
A templom szószékét Papp Miklós brassói szob-
rász faragta 1835-ben, a csíkszentgyörgyi Bálint Ig-
nác és neje, valamint a csíkszentkirályi Bors Júlia
adományából. A templom bolthajtásának kiépítését
Erős József kézdivásárhelyi mesterre bízták, aki az
elvégzett munkáért 1800 forintot kapott. Még eb-
ben az évben a kőpadlózat is elkészült, mégpedig
a Kurtapatakon vágott kövekből. A templomépítés
még be sem fejeződött, és máris gondoskodni kel-
lett a torony javításáról, mert a bádog meglazult, a
vakolat omladozott. A helyreállítást követő 1836-os
esztendőben felállították a Szent Ignác-, ma Szent
Erzsébet-oltárt, amely Bálint Ignác és neje adomá-
nya volt. A munka elvégzésére a megbízást szintén
a brassói Papp Miklós szobrász és képfestő kapta
meg. 1839 és 1845 között a kegytemplom négy oltár-
ral gazdagodott. 1839-ben a Szent Anna-oltár, 1840-
ben a Keresztelő Szent János-oltár, 1843-ban a Szent
Antal-oltár és végül 1845-ben Nepomuki Szent Já-
nos oltára készült el. Az adományozók ezúttal báró
Henter Anna, Lukács János és neje, Mánya Sára, Za-
kariás Antal és Botsántzi János voltak.
Ennyi adomány és áldozatos munka mellett sem
sikerült befejezni a főoltárt, három mellékoltárt, az
213
 egykor sokan térden csúszva tették meg a kere~zt
útját a kápolnáig. A régi kőkereszteket 1868-ban al-
lították fel, majd az első világháború után új stációs
keresztek kerültek e fenséges helyre, készítőik Ko-
vács Béla zsögödi kőfaragó, az udvarhelyi Fancsali
Bálint és ismeretlen mesterek voltak.

A Kis-Somlyó hegyétől délkeletre lombhullató

erdejével a Nagy-So1:1-lyó látható. 1:- két heg~ között
egy nyereg van, amit ezen a felvetelen a Kis-Som-
lyó takar. A hegytetőről aláereszkedő zarándokok
a Szent Antal-kápolna mellett haladnak el, amely
századok óta a szent hegy őreként áll kijelölt he-
lyén. Hetvenkét esztendő küzdelme k_ellett ~~~hoz,
hogy a csíksomlyói kegyte~pl~m mai formaJaba?
elkészülhessen. A székely nep es a ferences testve-
rek áldozathozatala teremtette meg ezt a hajlékot,
amely otthona a csíksomlyói Máriának, a magya-
rok Nagyasszonyának.

A MÁRIA-SZOBOR

A csíksomlyói templomnak legnagyobb értéke

a főoltáron őrzött Mária-szobor. Ez tette híressé a
templomot, neki köszönhető a hité~et fel~~rágzá~a.
A Szűzanya körül szövődő legendak tartJak az er-
deklődés középpontjában a kegyhelyet. A szobor
orgonát, és még padok sem voltak a templomban. Az ezt a meredek oldalt Jézus hágójának nevezik. A keletkezését megállapítani hivatott kutatómunka
anyagi források elapadtak, kéregetésből kevés gyűlt, Csíksomlyót felkereső zarándokok kereszttől ke-
a lelkes pártfogóknak sem futotta többre. A mellékol- resztig haladva végzik ájtatosságaikat, könyörgése-
tárok felállítása idején Kovács Miklós erdélyi püspök iket. Ez a hagyomány egyidejű a búcsújárás kezde-
adományából elkészültek a padok. Közben az atyák tével. A borvízkút közeléből ez a meredek kapasz-
megegyeztek Papp Miklós szobrász és képfestővel a kodó vezet a hegy tetejére, a Salvator-kápolnához,
főoltár megépítésében, aki ennek elkészítéséért 8000 amely fehér falával éppen csak hogy megvillan a
forintot kért. A ferencesek nem rendelkeztek ezzel az fenyők között. A ferences testvérektől tudjuk, hogy
összeggel, ezért most is gyűjtést indítottak. Az oltár
csak az 1848-as forradalom után készülhetett el. A
forradalmat követő gyors elszegényedés nehezítette
a templomépítés befejezését. 1855-ben elkészült a fő­
oltár, szintén Papp Miklós munkájaként. Ez is, akár-
csak a többi, közadakozásból született. A templomot
viszont csak 1876-ban tudták kifesteni, mert közben
a szerzetesek a kolostor, a gazdasági épületek javí-
tására használták fel kevéske pénzüket. A kifestett
templomot Fogarassy Mihály erdélyi püspök 1876.
augusztus 20-án nagy ünnepségek között szentelte
fel. A templom szentélyének hossza 16, szélessége 14,
magassága 15 méter. A templomhajó hossza 40, szé-
lessége 22, magassága 18 méter.

A kegytemplom csodálatos természeti környe-

zetben, a Kis-Somlyó hegy lábánál emelkedik. Két
tornyával, tekintélyes méreteivel uralja a tájat. Ezen
a fotográfián, a templom mögött baloldalt a kőke­
resztekkel jelzett Kálváriát láthatjuk. A búcsúsok

214 215
több évszázada folyik, mégis keletkezésének körül-
ményeit, az alkotó kilétét ma is homály fedi. P. Bo-
ros Fortunát a már említett könyvében a szoborról
az alábbiakat írta: ,,A hársfából faragott, ember fe-
letti magasságú (2,27 méter magas) szobor a boldog-
ságos Szüzet ábrázolja karján a kis Jézussal. Lába
alatt a föld, azon a hold sarlója, amelynek közép-
ső része emberfőt ábrázol. Máriát hosszú, testhez-
álló ruha takarja, melyet derékon öv szorít a test-
hez, amely fölé bő redőkben szedett palást borul.
Jobbján királypálcát, baljában pedig a mezítlen kis
Jézust tartja. Arca mosolygós, kibontott hajfürtjei a
vállára omolnak és azokat befödik. A fején nehéz
korona van. Ugyancsak korona van a kis Jézus fején
is, aki jobb kezét áldólag emeli fel, s baljában rózsát
látunk. .."
A festett faszobor a középkori székelyföldi szob-
rászművészet remeke. Készítését a szakértők az
1510-es évekre teszik, alkotója ismeretlen. 1661-ben
a rendi krónikások tesznek említést róla. A szobor
eredetileg a négy mellékoltár egyikén állott, 1664-
ben Damokos Kázmér házfőnök helyeztette a fő­
oltárra, Szent Katalin és Szent Borbála szobraival
együtt. A tatár dúlást követő helyreállításkor arról
is megemlékeznek, hogy a tatár vezér belépve a
templomba, a Madonna-szobrot lándzsájával sze-
rette volna ledönteni, de karja megbénult. Csodá-
latosnak tűnik a szobor fennmaradása, a Szűzanya
szobra mindannyiszor túlélte a templom, a klast-
rom pusztulását, mindig sértetlenül került ki a lán-
gokból, ugyanakkor a köréje menekülőknek is bá-
torságot kölcsönzött. A 18. század végén, 1798-ban
az egyház „Csodatevőnek, segítő szent Szűznek"
nevezi el. A búcsújárás című fejezetünkben arról is
szólunk, hogy a zarán.d okok a Mária-szobor meg-
érintésével abban reménykednek, hogy elnyerik az
Istenanya áldását.
A századok alatt a szobor arca semmit sem veszí-
tett szépségéből. Az arcon ma is láthatók a sérülé-
sek, karcolások, melyek nagyobbrészt a 17. századi
török-tatár betöréskor keletkeztek. A hagyomány
úgy tartja, hogy Papp Miklós oltárépítő, szobrász
1848-ban a Mária jobb arcán lévő karcolást megpró-
bálta befesteni, de nem sikerült. A nép körében ez
a ma is élő hagyomány állítja, hogy a szobor arcán
lévő sebhelyeket évszázadok óta sikertelenül pró-
bálják eltörölni. 1905-ben a főoltárra, a Madonna-
szobor jobb oldalára Szent István, bal oldalára Szent
László király szobrait helyezték el. A 2,60 méter ma-
gasságú szobrok a tiroli Runggaldier József művész
alkotásai.
A búcsújáró helyeken, így Csíksomlyón is, a za-
rándokok már a 17-19. században szentképeket
vásároltak, amelyeket emlékül hazavittek. Ezek
az imaszöveggel ellátott képek is növelték a kegy-
hely hírnevét. A csíksomlyói ferencesek az 1700-as
216
években a Máriát ábrázoló kegyképeket az erdélyi
és bécsi rézmetszőknél rendelték meg, majd azokat
külön réznyomó sajtón maguk nyomtatták. Az itt
közreadott 18. századi csíksomlyói metszetlemez a
Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja, Szent Borbálával
és Szent Katalinnal. A rézmetszet Andreas Wisman
brassói metsző munkája, a Kolozsvári Történeti Mú-
zeum gyűjteményében található meg.
A 20. század elején kezdődő hadi események a
klastrom békés csendjét is megzavarták. Így az első
világháború idején, az 1916-os román betörés elől
a lakossággal menekülő ferencesek a legnagyobb
kincsüket, a Mária-szobrot is menekítették. Előbb
Udvarhelyre vitték, majd szeptember 16-án tovább
kellett vonulniuk, és október 4-én a kegyszobrot
Kolozsváron a főoltáron helyezték el. A háború be-
fejezése után, 1919. július 2-án visszakerült évszáza-
dos helyére, a csíksomlyói templomba.
A KÁPOLNÁK
A SZENT JÁNOS-KÁPOLNA
A több évszázados Csíksomlyót nemcsak a
kegytemplom és a kolostor alkotja, hozzátartozik
még négy kápolna is, amelyeket a búcsúsok pün-
kösd ünnepén felkeresnek. A Nepomuki Szent Já-
nos tiszteletére épített első kápolnának a helye a gó-
tikus templom bejáratánál volt. A kápolnát püspöki
engedéllyel 1767-ben a klastrom akkori gondnoka,
Salamon Imre emeltette. A barokk templom építé-
sekor azonban lebontották, helyén csak Nepomu-
ki Szent János szobra maradt meg. Lebontása nem
volt végleges, csupán egyfajta költöztetés, mert egy
olyan üres telken építették újra, amelyen később
- 1828-as kezdettel - a Székház is felépült.
Az egy évtizedig tartó építkezés alatt nyilván-
valóvá vált, hogy a kápolna elhelyezése nem bizo-
nyult szerencsésnek, mert nehezítette a Székházba
a bejáratot. A széki elöljárók ekkor arra kérték a fe-
renceseket, hogy helyezzék el onnan a kápolnát, és
ők fedezik az elszállítás költségeit. Az újbóli „köl-
töztetés" csak 1830-ban valósult meg, amikor végül A SALVATOR-KÁPOLNA
a jelenlegi, a templomtértől délnyugatra eső végle-
ges helyére került a kápolna. A kis kápolna hossza
4,44, szélessége 3,27 méter. Az évtizedek múlásával A Kis-Somlyó hegyén található kápolnák közül
a kápolnát javítgatták, új oltárt és szószéket kapott, a legrégibb és építészeti szempontból a legértéke-
a megkopott Szent János-szobor helyébe, az oltárra sebb a hegy tetején álló Salvator-kápolna. A népha-
gyomány szerint Hunyadi János nándorfehérvári
Szent Erzsébet-képet festettek. A mindenkori bú-
csúsok fogadóhelye így teljesen új arcot öltött. győzelmének emlékére épült. Az egyhajós, bolto-
217
 zott, négyszögletes szentélyű középkori kápolnát
1678-ban bővítették. A Salvator-kápolna hajója tíz
lépés ho~s~ú, hat lép~s széles. Szentélye kies~ alig
harom lepes hosszu es egyenesen záródik. Epíté-
szeti stílusa késői gótikus, ablakai négyszögűek. A
kápolna 15. századi épületét Mikes Kelemen három-
széki kapitány és Kálnoky Sámuel erdélyi kancellár
támogatásával 1680 körül bővítették. Nyugat felé
néző homlokzatán nyílik egyetlen bejárata. Félkör-
ívű kapu fölött latin nyelvű kronosztikon látható,
amelyből az 1684 évszám olvasható ki. A hajó meny-
nyezete fával van borítva, rajta festett képek látha-
tok, amelyek szenteket és apostolokat ábrázolnak.
A kórus homlokzatán, Szent István és Szent László
között a Magyarok Nagyasszonyának képe látható.
A főoltár 1679-ben készült. A kápolna külső oldalán
a ~övetkező szöve_g olvasható: "EZEN A HELYEN
LATTATOT AZ EGBŐL LEBOCSÁTTATNI LAJ-
TORJA ÉS ITTEN CSODÁLATOS PROCESIO JÁ-
RÁ~OK ÉS ÉNEKSZÓK ÉJSZAKA HALLATTAK
AZ/ERT HIVATOT EZEN HELY SALVATOR HE-
LYENEK. 1734 DI 30 AUG. MA."
A nyugati homlokzat előtt kőből faragott, dí-
szese~ kidol?oz?tt -~őkereszt áll, amelynek négy
oldalan az alabb1 szoveg olvasható: nyugati oldalon
- "Az első pünkösdi búcsú menet emlékére, melyet
1567. évben István gyergyó alfalvi pap Csíksomlyó-
r.·
~~1-
.-7 f
·- -l...;,.-;;_•~ ·C
Jf
218
ra vezetett", a keleti oldalon - ,,Isten tarts meg min-
ket őseink szent hitében és erényeiben", az északi
oldalon - "Állították 1876. évben", végül pedig a
déli oldalon - Gyergyó alfalvi hívek". A Salvator-
11
kápolnánál kikerüléskor a búcsúsok eléneklik az
"Egészen szép vagy, Mária" kezdetű, Szűzanyához
szóló éneket. Ezen a helyen pihent meg először a la-
barumot vivő fiatal diák.
A SZENVEDŐ JÉZUS-
KÁPOLN A
A Salvator-kápolnától alig néhány lépésnyire ke-
letre van a Szenvedő Jézus kápolnája, ami valójában
csak egy kis fülke, amelyben az oszlophoz kötözött,
térdre kényszerült Jézus-szobrot őrzik. A szép kivi-
telű szobor készítését az 1810 körüli évekre teszik
a ferencesek. A szobor hátterébe egy ugyancsak a
szenvedő Jézust ábrázoló vászonképet helyeztek el.
Újabban egy harmadik, Jézust ábrázoló alkotás is
bekerült a kis kápolnába: egy régi koporsóban fá-
ból faragott Krisztus-szobor is látható itt. Azt még
meg kell említenünk, hogy pünkösd szombatjának
és vasárnapjának hajnalán itt, ennél a kápolnánál
gyülekeznek a napimádó moldvai csángók csoport-
jai, várva a napfelkeltét. A Kárpát-medencében és
talán Európában is egyedülálló jelenségről van szó,
ami azt valószínűsíti, hogy a hegy még a keresz-
ténység előtt kultikus hely lehetett.
A SZENT ANTAL-KÁPOLNA
Az 1661-es török-tatár dúlás idején egy Márk
Jakab nevű testvér a Kis-Somlyó-hegy déli oldalá-
ba rejtőzött, és onnan nézte végig a templom és a
klastrom felégetését. A tatárok ekkor négy feren-
cest gyilkoltak meg, négy másikat pedig magukkal
vittek. Márk Jakab testvér nehéz, szorongatott hely-
zetében Szent Antalhoz fohászkodott, megfogadta,
hogy ha a veszélyből megmenekül, azon a helyen,
ahol tartózkodik, kápolnát fog építeni. Márk Ja-
kab megszabadult a biztos haláltól és a fogságtól
is. Fogadalmát megtartotta, 1673-ban saját kezével
építette fel a Szent Antal-kápolnát, a mai kápolna
ősét. Egy égetett téglába bevéste a nevét: ,,Johannes
Mark Ao. 1673." 1720-tól a csíksomlyói gimnázium
tanulói Szent Antal ünnepén kereszt alatt vonultak
ki a kápolnához. Márk Jakab ferences testvér kövek-
ből összerakott kápolnája helyén építették fel a mai
kápolnát, amelyről P. Boros Fortunát az alábbiakat
jegyezte le: 11 A kápolna mostani terjedelmét 1750 és
1773-ban nyerte el. Az építkezés költségeit gr. Hal-
ler Karolina fedezte, aki sokat bánkódott egyetlen
219

leánya elhalálozása és fia megbetegedése miatt. 600
forintot ajánlott fel, az összegből P. Tóth Sebestyén
atya a kápolnát kibővítette, azaz hozzáépítette a
mostani kápolna hajóját." A Szent Antal-kápolnát
a 19. században többször javították, megközelítésé-
hez lépcsőt építettek. A kápolna szentélye hat, ha-
jója tíz lépés hosszú, szélessége négy lépés. Barokk
oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja. A
mennyezeten öt virágdíszes kazetta látható. Épí-
tésekor zsindellyel fedték, 1911-ben cserépfedelet,
majd 1977-ben bádogtetőt kapott. Tornyában két kis
harangocska található, a nagyobbikat - a latin szö-
vege szerint - 1682-ben Apor István adományozta a
kápolnának.
A PÜNKÖSDI BÚCSÚ
A katolikus hitélet egyik legjelentősebb eseménye
a szent helyek felkeresése, azaz a zarándoklat vagy
búcsújárás. A zarándoklatot a pápa és a püspökök
engedélyezték, de minden esetben helyhez, időhöz
kötötték. Tehát a búcsújárás nem más, mint különle-
ges imádságoknak és áldozatoknak egy kiemelt hely-
hez történő kötődése és a hit nyilvános megvallása.
A középkorban az egyéni búcsújárás az otthoni kör-
nyezetből való kiszakadást is jelentette a zarándok
számára, aki elindult azért, hogy lelki megnyugvást
találjon a szent helyen. Később a tömeges búcsújárás
lépett az egyéni vezekelés helyébe. A zarándokokat
útnak indító okok sokfélék voltak: segítséget vártak
a bajban, gyógyulást a betegségben, hálát szerettek
volna adni a már elnyert kegyelemért, vagy egysze-
rűen csak vezekelni akartak. Bármi is volt az őket
útnak indító konkrét ok, megoldást reméltek bajaik-
ra, vagy legalább olyan lelki békét, amely lehetővé
tette azok könnyebb elviselését.
220
Európában egyik legismertebb és legelterjedtebb
a Mária-kultusz. A székelyek körében is már a 15.
század közepén népszerű volt a Boldogságos Szűz
Mária tisztelete. A Somlyó környéki nép Mária-
ünnepeken Somlyón, a már korábban letelepedett
ferencesekről ismert helyen a Sarlós Boldogasszony
tiszteletére épült templomhoz gyűlt össze. A val-
lásos buzgalmukról ismert ferences szerzetesek
megsegítésére IV. Jenő pápa 1444-es rendeletében
búcsút engedélyezett azoknak a híveknek, akik az
újjáépülő csíksomlyói Mária-templomot segélyezik.
A körlevél továbbá azt is tartalmazza, hogy Som-
lyó híres búcsújáró hely, ahová eddig is a hívek igen
nagy tömege szokott elzarándokolni.
A 16. század második felében, a reformáció er-
délyi megjelenése után, fordulat következett be a
búcsújárásban. A hitújítás korában, 1567-ben - a
ferences hagyomány szerint - János Zsigmond er-
délyi fejedelem erővel akarta Csík, Gyergyó és
Kászon katolikus népét az unitárius vallás felvéte-
lére kényszeríteni. A hagyomány szerint, az itteni
székelyek hitük védelmére István gyergyóalfalvi
plébános vezetésével fegyvert fogtak, és a Hargi-
tán szembeszálltak a hitújítók hadával. Az idősek,
asszonyok és gyermekek Somlyón maradtak és a
győzelemért imádkoztak. A reformáció terjesztői
felett aratott győzelem után a Hargitáról levonulók
zászlóikat nyírfaágakkal ékesítették fel. A temp-
lomban maradt nép is eléjük ment, és együtt tértek
vissza Isten házába, ahol hálát adtak a győzele­
mért a Szent Szűzanyának, és fogadalmat tettek,
hogy ezután minden évben pünkösd szombatján
elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a fogadalmat
máig megtartotta a magát Mária népének is valló
csíki nép.
A búcsújárás szervezése bizonyíthatóan több
évszázados tapasztalat alapján történt. A székely-
földi katolikusok a moldvai csángókkal közösen
.,/(rsí'íz- !7'
R"om lvó
... .
\ ~ ,' ,,3;Jiii
' ~ • ,i.-; ~ ;"
1'
jártak Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsúra. A kegy-
helyre tartó székely keresztalják gyalogmenetét
ütemes dobszóval, csengettyűk hangjával könnyí-
tették, irányították. A hagyományos processzió,
az egyházi zászlókkal történő vonulás látványt is
jelentett.
A ZÁSZLÓKRÓL
A zászlók a keresztaljak meghatározó szimbó-
lumai voltak. Külön zászlókkal zarándokoltak a
férfiak, az asszonyok és külön zászlókkal a fiatalok
is. A férfiak keresztrúdra erősített zászlókkal vo-
nultak. A lakatlan útszakaszon levették a zászlót,
kímélték, majd a falvakhoz közeledve visszatették,
és a településeken már zászlókkal vonultak végig. A CSENGETTYŰSÖKRŐL
A nagyobb keresztaljaknál látható a „hármas lobo-
gó", melynek a főrúdon kívül van még két tartórúd-
ja. Ezt mindig három férfi vitte, súlya miatt vállra A búcsúra induló keresztaljak elmaradhatatlan
kelléke volt a csengettyű is. A templom harangját
erősített tartószíjban. A zászlók vitele kitüntetésnek
számított, azokra bízták ezt a kiemelkedő feladatot, szimbolizáló csengettyűre vagy csengettyűkre fá-
ból nyelet helyeztek, hogy így ütemesen rázhassák
akik vallásos életükkel megérdemelték, és rendel-
keztek megfelelő fizikai erőnléttel is ahhoz, hogy a azt. A csengettyűket egykor a sekrestyékben őriz­
ték, és az indulás előtti vasárnapon a csengettyűs
hosszú zarándokúton végigvihessék a nehéz kegy-
tárgyakat. A keresztet és a zászlót hordozók a ke- fiúk „hangszereltek", hogy egyszerre és ütemesen
szóljanak a kis harangok. A hajdani búcsújárók út-
resztaljak elején vonultak, mellettük pedig a csen-
juk során csak a falvakban szólaltatták meg csen-
gettyűsök haladtak.
ZZl

gettyűjüket, és ilyenkor énekelve vonultak át a tele-
püléseken. A lakatlan helyeken, erdőkön áthaladva
pihentették azokat. A keresztaljak közössége ismer-
te saját csengettyűinek hangját, megszokott ütemét.
A mikházi és a szovátai katolikusok dobszóra is
meneteltek. A kegyhelyre történő bevonulásukat is
a dobpergés kísérte.
Ez a fotográfia az 1932-es búcsún készült. A Kis-
Somlyó tetején, a kivonulás végpontján, négy csen-
gettyűs felfelé tartott nyílással ütemesen rázta a
rájuk bízott kicsiny harangocskákat. Egy elfelejtett
világot őriz ez a kép, elég csak a búcsúsok lábbelijét
megszemlélnünk ahhoz, hogy megsejtsünk valamit
azokról a székely emberekről, akik éltették a csík-
somlyói zarándoklást, és akiknek a csíksomlyói bú-
csú sokkal több volt egy közönséges processziónál.
A BÚCSÚ
A búcsújárást nem a kényszer szülte, a falvak-
ban a keresztaljak önkéntes alapon szerveződtek, és
papjaikkal lelkileg is felkészültek az eseményre. A
távolból induló, több napos zarándokút megtétele
után a zarándokok elérték céljukat. Régen a kegyhe-
lyen egy ember a toronyból figyelte a csoportok ér-
kezését, és a haranggal jelezte jövetelüket. Ilyenkor
222
a helyi papok közül ministránsok kíséretével vala- pedig a csángóság zárta be a több tízezres pünkös-
ki a fogadásukra indult. A búcsúsok egyik fő cél- di körmenetet. A templom előteréből induló menet
ja az volt, hogy megérintsék a Mária-szobrot mint hajdan balról, kelet felől kerülte meg a meredek he-
kegytárgyat. gyet és innen kapaszkodott fel Kis-Somlyó kúphe-
A két jeles napon, pünkösd szombatján és vasár- gyének tetejére.
napján hosszú sorokban kígyózott a vallásos embe-
rek áradata a templom felé, azért, hogy a lépcsőkön
felhaladva kézzel, virágokkal, zöld ággal, zseb-
kendővel megérinthessék a Mária-kegyszobrot, és
közben elmondhassák imáikat, fogadalmaikat és
kéréseiket.
Az ünnepi nagymisét követő áhítatos körme-
net, a kikerülés" minden búcsú fénypontja. Ez
11
volt az a pillanat, amelyet minden település za-
rándoka türelmetlenül várt. Az időjárás a kivo-
nulást nem befolyásolta, váratlan eső közepette
is megtartották a körmenetet. Régebb pünkösd
vasárnapján délelőtt, a 20. század kezdetén azon-
ban a legtávolabbi településről, több napon ke-
resztül gyalogoló, fegyelmezett mikházi zarán-
dokokért a körmenetet előrehozták szombat dél-
utánra. A kikerülésen részt vevő keresztaljak sor-
rendjét a történeti hagyomány szabta meg. 1876
előtt székek szerint csoportosultak, azon belül pe-
dig falvanként, városonként. A látványos menetet
mindig Gyergyó vezette, elsőnek a gyergyóalfalu-
si kereszt haladt, a katolikus érdekeket védelmező
István papnak és híveinek emlékére. Őket követték A nagy kikerülésben mindegyik keresztalja sa-
a gyergyói falvak, utánuk Felcsík népe vonult. Az ját keresztjével és lobogójával haladt. A körmeneti
alcsíkiak után az udvarhelyszéki hegyaljai falvak zászlók között létezik ma is egy sajátos méhkas ala-
katolikusai sorakoztak fel. Utánuk a marosszékiek kú jelvény, a labarum, amelyet mindig a gimnázium
következtek, majd Háromszék katolikusai, végül egyik utolsó éves diákja vitt. Ez volt a Mária Társu-
223

lat zászlója, amely eredetileg római hadizászló volt.
A csíki hagyomány szerint az a diák, aki segítség
nélkül végig tudja vinni a nehéz labóriumot (népi
szóhasználat), az papi pályára lép. A labarumot vivő
fiú mellett menetelő társak szükség esetén segítet-
ték a zászlóvivőt. A hagyományos kivonulásokon
őket követték a facigerek, a fáklyavivők, akik a csík-
somlyói régi kikerülésben a labarum-vivő fiatal két
oldalán haladtak, sötétlila menteszerű öltözetben.
Tanáruk vezetésével ők kezdeményezték a búcsú
énekrendjét. A búcsújárás múltbeli apró részleteibe
tulajdonképpen a korabeli hírlapok segítségével tu-
dunk betekinteni, ugyanis erről a nem mindennapi
eseményről hosszabb-rövidebb beszámolók, cikkek
születtek, egyházi emberek, újságírók és egyszerű
zarándokok tollából is. Ezek az írások a vallásos
megnyilatkozások mellett hírt adtak a kikerülés le-
hangoló eseményeiről is, amelyek néha beárnyékol-
ták a vallásos ünnep valódi üzenetét.
A Kolozsvári Közlöny 1868. július 2-i számában
Csík-Somlyóról írják címmel az alábbiakat olvashat-
juk a pünkösdi búcsúról: ,,Amint tudjuk, ide szo-
kott zarándokolni a Székelyföldről az ájtatos nép
nagy része ősi szokás szerint búcsúra. Az idén is,
mint máskor, megtörtént az országos búcsú, de fáj-
dalom, a szentlélek nem szállott a búcsúsok szívé-
be, mert az áhítatos éneket túlrivalgotta az elsőség
felett civakodó Gyergyó és Háromszékiek között
224
támadt kiabálás [.. .] a rendkívüli hőség és ijedség
miatt nem egy nő feküdt eszméletlenül."
Két évtizeddel később már az 1889-től megjelenő
helyi újság, a Csíki Lapok is rendszeresen beszá-
molt a székely katolikusok pünkösdi találkozójáról.
Első évfolyamának 24-i számában, 1889. június 9-
én így rögzítette a történteket: ,, ... Az idén is pén-
tek déltől keresztek és zászlók alatt szent énekeket
zengedezvén szakadatlanul érkeztek Somlyóra, a
híres búcsújáró helyre a négy vármegye katolikus
híveinek ezrei. Az időjárás is meglehetően kedve-
zett a gyalogszerrel utazó búcsújáróknak, mert
egészen szombat délig derült ég mosolygott le a
buzgó zarándoklókhoz. Ekkor egy kis eső hullani
kezdett ugyan, de ismét csakhamar kiderült az ég,
s délután három órakor már elég jó idő kedvezett a
Kis-Somlyó hegyen óriási hosszú vonalon 9-10 OOO
főnyi búcsúsnak."
A kegyhelyről a búcsú idején nem hiányozhat-
tak az árusok, akik rögtönzött sátraikban kínálták
portékájukat. A zarándokok közül sokan vásároltak
az otthon maradt családtagoknak búcsúfiát. Gyak-
ran megtörtént, hogy a tömegesen megjelenő áru-
sok ellepték az utcákat és a szabad tereket. A Csíki
Lapok 1893. május 24-i száma a következőket írta:
„E kegyeletes vallásos ünnepélyre az idén is nagy
számban gyűltek össze a hívők. [...] A vásárosok,
éppen úgy, mint egy sokadalomra, igen nagy szám-
mögül ifj. Tuma Mátyás ~s sz_ékelf ;is:let~e ölt~-
zött hölgyek szolgálták k1 a k1kerules~ol _v1sszate-
rő búcsúsokat. Az elárusítóhely fölé 1de1glenesen
elhelyezett cégtáblán hízott sertés h~z ,egY, fin~m-
ságokkal megrakott sze~er~t. A ta_rtorudrol alac~-
üngő virslifüzér és szalam1rudak illata fog~~~-zt?-
kat vásárlókat vonzott a kivételes helyre. Kulonos
fig~elmet érdemel a pul~r~ ~elyezett kis ,,~e~~~;ü~-
let", amelynek minden epltoanyaga „serte,sb~l ~e,~
szült. A házikó falai hús- és szalonna- ,,teglakbol
épültek, tartópillérei pedig kolb,ász~ól. A h:ntes-
üzletet gondosan csipkézett sertesborrel fedtek be.
ban gyűltek össze s minden felhasználható ter~t be-
építettek sátraikkal és árus bódékkal. A t~laJdon~
képpeni búcsúsok már pénteken este gyule~ezm
kezdtek, a nagyobb rész azonba~ szo~ba~o~ erke-
zett meg, míg a vármegye közeli helyseSe1b_ol csak
ünnep első napján vonultak fel. [.. _} A bucsu al_kal-
mával szokásos rendzavarások, osszekoccanasok
Ifj. Tuma Mátyás hozzáértő munkája ,nyo~~n i;t a
az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes
szekér is kolbászból készült. A panpak k1vetelevel
csendőrség a keletkező zavarokat dicséretre méltó
a jármű minden darabkája fogyasztható. A_n~~ry
buzgalommal már csírájában elfojtotta." Aladics Zoltánnak 1937-ben készült fotografia1 a
kulturált elárusítóhelynek érdekes képi emlékei.
A búcsújárás szellemi és l:lk~ á!ta;~sságához
vajmi kevés mértékben kapcsolodo vasan felvonu:
lásnak az idők folyamán kifinomul\ ve~s;ny~zer~
megnyilatkozásaira is sor ~erült. 1;- k:t v,ilag~aboru
közti időszakból származik az alabb1 ket, mmden-
képp ide kívánkozó ked;es ~ép: Az 193O-as ,~ve~-
ben Cseh István hentes es meszaros a somly01 bu-
csúk alkalmával rendszeresen forgalmazta ízletes
termékeit. A kapualjban gondosan elkészített pult ~·
t
i
~
,ft/\" dW' ,i;/,,;., t,,,..A4,, ,,,,. o/~
A 19. századi csíksomlyói búcsújárásokról kevés
képi ábrázolásunk mar,adt. _Ezek ~gy~két az Udv~r-
helyről érkező Koncz Armm patikanus fotog~a~al-
ta. A kegytemplomban 'tartott 1894., eszt;nd~1 ,ii;1-
nepi miséről készítette felv~telé\a f~nykep kor~ irt
szövege szerint „sokszorositotta , b1z?nyara n~p~s
rokonságának is juttatott zaránd~~latanak megoro-
kítéséből. Mint minden esztendoben, ez alkalom-
mal is zsúfoltságig megtelt a templom, az imádkozó
225
 zarándokok a szentély egész területét elfoglalták. zászlók alatt a búcsúsok, s ezután csak úgy özönlött
Még a miséző pap is nehezen jutott el az oltárhoz, nattal érkezett Csíkszeredába, ahonnan egyenesen, diásokat pedig egészen ki kellene tiltani." A hatósá-
be megszakítás nélkül úgy a szomszéd Háromszék minden kitérő nélkül a kegyhelyhez vonultak, hogy gok a búcsúsok érdekében cselekedtek, korlátozták
amelynek a lépcsőin is zarándokok voltak. megyéből, mint a csíki részekből a hívők serege az országhatáron áthozott ajándékaikat elhelyez- az árusok számát azért, hogy azok a lelki megúju-
egészen vasárnap kilenc óráig. Szombaton délután hessék a Szűzanya lábainál. A bukaresti magyarok
A millennium esztendejében, 1896. május 27-én fél négykor sorakozott mintegy 10-15 ezer főre rúgó zarándokútja Bálint János esperes vezetésével a kö-
lásra érkező zarándokokat ne zavarhassák.
a Csíki Lapok búcsúval kapcsolatos közleménye ar- közönség, részint papjaik vezetése alatt a nagy
ról értesítette a lakosságot, hogy: ,,A jelen alkalom- templom előtti téren a hegyre való felvonuláshoz. vetkező évben is megismétlődött, de 1901-ben Csík- A 20. század első igazi megpróbáltatása az 1914-
mal kedvező időben folyt le s ennélfogva népesség És megkezdődött a tolongás [...] a labarum körül, somlyón kívül meglátogatták a nyergestetői - 1897. ben kitört háború volt. A családok veszteségei, a
tekintetében is túlszárnyalta az előző búcsúkat. Már mely mellett érthetetlen okokból igyekeztek helyet augusztus 8-án felavatott - 1848 emlékére állított frontokon zajló csaták közepette sokan a csíksom-
péntek reggel 6 órakor érkezett be az első keresztal- foglalni nemcsak a csíki, hanem más vármegye- emlékoszlopot is. lyói Máriához imádkoztak hozzátartozóik haza-
ja mikházi búcsúsokkal, kik hálaadó imát tartottak beli községek búcsújáró népe is." A tudósító arról Az 1902-es búcsú fordulópont volt a somlyói za- téréséért. A háború embert próbáló éveiben a szé-
a nagy templomban. Ettől kezdve csak úgy özönlött is megemlékezik, hogy: ,, ... ez évben a csendőrség rándoklatok történetében abból a szempontból, kelyek már nem a szoká~os külsőségek közepette
be a búcsúsok serege ájtatos énekek zengése mellett erős kordonnal a versengő lövétei és karcfalvi ke- hogy ebben az esztendőben a hatalmas számban keresték fel a kegyhelyet. Igy történt 1915-ben is. Az
Somlyóra, s a szombati kikerülésben tíz, a vasárna- resztalját egymástól elválasztotta." megjelenő árusok már-már veszélyeztetni látszot- eseményről a helyi hírlap május 26-i száma csupán
pi körmenetben pedig több mint húszezer ember tak a zarándoklat igazi célját. Az egyház és a za- egy pár sorban emlékezett meg: ,,Az idei pünkösdi
A 19. század utolsó esztendejének, az 1899-es év- rándokok döntő többsége az árusok visszaszorítá- búcsú, kedvező időben, de erősen megfogyatkozott
vett részt."
nek a búcsúját a szokottnál is nagyobb érdeklődés sát szorgalmazta. Szerintük az árusok számának és kevés számú keresztalja részvételével folyt le. A
előzte meg. 1899. május 24-én a Csíki Lapok króni- korlátozása a hatóságok feladata lenne, akiknek háború nagyon éreztette hatását, igen sok község és
kása a következőket jegyezte le: ,, ... Mint rendesen, vigyázniuk kellene, hogy a lélekfelemelő búcsú ne a távoli vidék nem is vett részt [a búcsún]."
ezúttal is a távol Maros-Torda megyebeli mikházi alakuljon át egy közönséges, nagyméretű sokada-
hívek érkeztek meg első sorban péntek reggel 6 lommá. A Csíki Lapok 1902. május 21-i száma is Az első világháború megpróbáltatásai az embe-
órakor az elmaradhatatlan dobpergés mellett Som- figyelmeztette az illetékeseket a búcsún tapasztalt ri élet minden területét megbolygatták, de a pün-
lyóra. Ezt követte még aznap 17 keresztalja az Ud- állapotokról: ,,A búcsúsokat megelőzte a sok sátor- kösdi búcsú mégis mintha kivételt képezett volna.
varhely megyei és gyergyói részekből; de ami szen- bódé építése a különböző árusok részéről, akik már A világégést követő években a székely katolikusok
zációt keltett: egy keresztalja Brassó városából és valóságos országos vásárrá tették a búcsút. Az étel zarándoklatairól első ízben a Csíki Lapok 1921. má-
Türkösről, mely vasúton délután 3 órakor érkezett és ital nemű árusok sokasága mellett az ipari készít- jus 22-i számából, Körösi Lajos Utóhangok a somlyói
meg Szeredába, s onnan kereszt alatt gyalog foly- ményeknek ma már minden fajtája feltalálható; az búcsúhoz című terjedelmesebb cikkéből értesülünk:
tatta útját Somlyóra. [...] a búcsúsok jó benyomást éktelen zajt és lármát csapó komédiások, pedig va- „A nagy világháború után az idén volt a legelső
keltettek mindenfelé, valamint a Romániából jött lósággal elözönlötték a falut és síppal [...] igyekez- nagyszabású búcsú. Huszonegy kereszttel, huszon-
nagyszámú csángó magyarság ..." tek magukra a nép figyelmét felhívni." Az újságíró öt község vett benne részt. Itt volt Marosszék népe,
A hagyományokhoz igazodva szombat reggeltől a hatóságot arra kérte, hogy: ,, ... csak az alkalomnak [a mikháziak] három teljes nap gyalog jöttek idáig.
vasárnap délelőtt 10 óráig a búcsúsok hatalmas tö- megfelelő cikkek árusítását engedélyezzék, a komé- [... ]A Kis-Somlyó mozgalmas lett, a szent énekektől
mege kereszt alatt, csengettyű ritmusára gyalog ér-
kezett meg Somlyóra. Egyesek szekéren jutottak el
kitűzött céljukhoz. Tudósítónk szerint: ,,az összese-
reglett népáradat - nem túlzunk - a 25-30 ezret el-
érte." A szombat délutáni kikerülés többnyire rend-
ben történt, csupán annyi történt, hogy a felálláskor
a papságnak, a labarum-vivőnek és a facigereknek
szabad utat kellett nyitni. A processzióban a „jobb
helyekért" folytatott tolongást a hatóság emberei
gyorsan megállították, így a kivonulás „ájtatos éne-
kek között a legnagyobb rendben folytatta útját."
A vasárnap délelőtti kivonulás felemelő látványát
a hívek fegyelmezettsége is biztosította, rendben
kerülték meg a hegyet. A híradásból azt is meg-
tudhatjuk, hogy: ,, ...a vasárnapi körmenetben 54
keresztalja vett részt, ami csaknem négy kilométert
Egy esztendő eltelte után, 1897. június 9-én a tevő hegykerülő úton, mintegy koszorút képezett,
helyi lap a hagyományhoz igazodva ismét tudó- akkor érvén be a körmenet eleje, midőn az utolja azt
sított a Somlyón történtekről: ,,Ezúttal is a szokott elhagyta". Ezen a búcsún az ünnepi szentbeszédet a
pontossággal pénteken reggel hat órakor dobper- nagytemplomban gróf Majláth Gusztáv Károly püs-
gés mellett megjött Maros-Torda megye Mikháza pök tartotta.
községének ájtatos népe, mely a nagy templomban A csíksomlyói búcsújárás történetében nemcsak
megtartott csendes mise meghallgatása után kör- a századforduló miatt, hanem azért is érdekes volt
útját a hegy körül megtette. [...] Pénteken délután az 1900-as esztendő, mert ekkor jött el először Som-
kezdettek érkezni Udvarhely megye havasalji köz- lyóra a Bukarestbe szakadt magyarok keresztalja,
ségeiből kisebb-nagyobb csoportokban keresztek és Bálint János esperes vezetésével. A 81 zarándok vo-
226
227

vízhangzott a hegy, a buzgó fohászoktól volt hangos
a temi:lom: a székely nép imádkozott. A legnagyobb
~end es csend 1;ral~odott, J?edig hétezer ember jött
ossze. Szomoru, Haromszek nem volt jelen, talán
228
nem ment a csángó kereszt.«" Lélekben bizonyára
ott voltak. Cikkírónk a történtek után így kérdez:
Lehet-e egy népet vallásában mélyen megsérteni?
11
Ilyen eljárások megkeserítik az embert. Ha szabad a
búcsú, miért nem engedi meg mindenki?"- kérdezi
Körösi Lajos, aki cikkének befejező részében az Ud-
varhely megyei elöljárók bölcsességét dicséri, akik
megengedték a búcsút, nem gátolták a búcsúsok el-
jövetelét, hisz Udvarhely megyéből „valóban szép
számmal jöttek".
Az 1922-es esztendei pünkösdi búcsú is azt iga-
zolta, hogy a katolikus székelység fegyelmezett
gyermeke lett a csíksomlyói Máriának. A kegy-
helyen látottakról P. Bíró Benedek ferences test-
vér a helyi lap június 11-i számában elégedetten
állapította meg: 11 •• •ennyi idő után újra láthattuk a
mi népünk örömét, a somlyói búcsú diadalát. [... ]
Felemelő látvány volt a búcsú egész lefolyása, de
legimpozánsabb ez a körmenet, amit szombaton
délután tartottak meg. Öreg emberek tanúsága sze-
n~m me~t e!jönni, va?y nem akart? Gyimesi jó csán-
go testveremk nem erkeztek meg. Távolmaradásuk
o~~t sürgönyileg tudatták: » .. . a szépvízi főszolga­
b1ro tegnap Középlakról visszaparancsolt, ezért
rint sohasem látták a somlyói búcsút ilyen szépnek,
mint az idén. [...] A tízezernyi tömeg az úttest két
oldalán négyes sorokba fejlődve ment méltóságosan
a szent hegyre, hol az ősök annyi század óta jártak.
S szóltak a harangok, de szebben zengett az ének, s
ünnepi hangulat honolt a lelkekben. [.. .] Úgy érez-
tem, hogy a székely nép nemcsak sokat szenvedett
az elmúlt évek viharaiban, hanem sokat is tanult.
Tanult elsősorban fegyelmezettséget, alkalmazko-
dást s a közös érdekek munkálását. Úgy mutatta be
magát a székely nép ez alkalommal, mint a férfikor
méltóságos szakába jutott nép. Nem láttunk ren-
detlenkedni, féktelenkedni senkit. Innen mindenki
emelkedett lélekkel távozott, s azzal a reménység-
gel, hogy ezután látni fogunk még szebb dolgokat
is. A közigazgatásnak pedig legyen ez úton is há-
lás köszönet, hogy rendelkezésével lehetővé tette
ennek a búcsúnak ilyen szép lefolyását. Mi pedig
akik ott voltunk, szívünkbe zárjuk a felemelő érzé-
sek tanulságait, s még inkább, mint eddig, szívünk
szeretetével őrizzük Istent szerető, Máriát tisztelő,
önmagunkat fegyelmezni tudó testvéreinket."
Az elkövetkező esztendők zarándoklatai igazol-
ták P. Bíró Benedek ferences testvér reménykedését.
Az 1924-ben megtartott búcsún: ,, ... a Kis-Somlyót
hatalmas élőkoszorú módjára körbefogta 130 ke-
resztalja, közel 40 ezer emberével. [...] A csángók
most is kitettek [magukért], számban és fölényben.
Jellegzetes népviseletük gyönyörű csipkeszegély-
nek tűnt a hegy alján" - olvassuk a Csíki Lapok
1924. június 15-i számában. Ezen a búcsún is feltűnő
volt a rend és a fegyelem a körmenetben, a szerve-
zők nem igényelték a karhatalom beavatkozását.
Az Ünnepek után című újságcikk K. L. betűk mögé
rejtőző írójának kijelentései napjainkban is helytál-
lóak: 11 Maradjon meg a pünkösdi búcsú minden-
korra a székely lelkek találkozójának[ ... ], mert csak
addig lesz vonzó s felemelő, míg a vallás szolgálatá-
ban marad: hitet erősít, szeretetet hirdet."
A búcsú biztos gyónási és áldozási alkalom volt a
székely katolikusok számára. A gyónás, az áldozás
229

és a Szűzanya szobra előtti megjelenés tulajdonkép-
pen a zarándoklat lényegéhez tartozott. Somlyón a
gyónást a sekrestye gyóntatószékeiben, a kolostor
földszinti celláiban és a belső négyszögű udvaron
tartották. Az utóbbi helyen egymástól néhány mé-
ternyi távolságra mintegy tíz gyóntatópap volt, és
mindenik előtt egy-egy csoport várt türelmesen
sorára. Megszakítás nélkül két-három pap áldozta-
tott a templomban és a hegytetőn is. A két háború
közötti években készített fotográfia egy ilyen pilla-
natot örökített meg.
A csíksomlyói zarándoklatok az 1930-as évek
végéig a már megismert keretek között zajlottak
le. A második világháború a katolikus székelység
pünkösdi ünnepét is beárnyékolta. A kegyhelyet
felkereső keresztaljak száma megfogyatkozott, a
távolról eddig szorgalmasan igyekező zarándokok
elmaradoztak. A második világégés idején, 1943-
ban a csíksomlyói Ferences Házfőnökség felhívás-
sal fordult a székely katolikusokhoz, hogy ezen
esztendőben, a pünkösdi búcsú alkalmával: //" . . a
békéért fogunk együtt könyörögni az Úristenhez".
A búcsújárás történetében igen ritkán történt meg,
hogy a zarándoklatra hívni kelljen az amúgy min-
dig önkéntesen útra kelő híveket. A háború utáni
esztendőkben, az 1949-ben bekövetkezett tiltásig,
230
- - - -- - -- - - - - -
amelyre még visszatérünk, az új hatalom még
egy ideig engedélyezte Csíksomlyó felkeresését. A
szent helyre zarándokoló székelyek eddigi búcsú-
járásának vázlatos megismerése után úgy érezzük,
hogy két tájegység katolikus zarándokairól külön is
kell szólnunk, a felső-nyárádmentiekről és a csán-
gókról.
A MIKHÁZIAKRÓL
A nyárádmentiek hosszú évtizedeken át mikhá-
zi keresztalja megnevezéssel kerültek be a köztu-
datba. Ez nem véletlen, hisz voltaképpen a mikházi
ferences kolostor képezte a helybéliek és a szomszé-
dos katolikus falvak vallásos szellemű nevelésének
hátterét. Előbb ismerkedjünk meg tehát a legtávo-
labbról érkező keresztaljával, a mikházival. P. Papp
Asztrik ferences testvér A csíksomlyói pünkösdi búcsú
című könyvecskéjében számol be a búcsújárásokról.
A Mikházáról induló zarándokok rendszeresen el-
sőnek, pénteken reggel hat órakor dobszóval érkez-
tek meg Somlyóra. Ahhoz, hogy pénteken Somlyón
lehessenek, otthon, a Nyárád mentén, már kedden
délben készülődni kezdtek. Mikháza és a szomszéd
falvak búcsúsait dobszóval gyűjtötték össze. A bú-
csújárás hagyományai szerint, szentmise ~allga-
tása után a menet az első szálláshelyre, a mmtegy
25 km-re eső Szovátára igyekezett, ahová késő este
érkezett meg. A búcsúsok az út két szélén, két osz-
lopban haladtak, a járműveket középen az oszlopok
között engedték el. A szálláshelyek szénapadlá-
sok, csűrök voltak, ahol padlóra szórt szalma volt
a fekvőhely, kényelemre senki sem számíthatott. A
kitűzött útszakaszt mindig megtették, zuhogó eső­
ben, tűző napsütésben folyamatosan gyalogoltak és
imádkoztak, hogy lelkileg felkészülve érkezzenek
a kegyhelyre. ,
A szerdai napon erőltetett menetelésben elértek
az Udvarhelytől keletre fekvő Kadicsfalvát, a má-
sodik napi szálláshelyüket. A mikháziak legnehe-
zebb, embert próbáló útszakasza csütörtökön volt, a
Hargitán át vezetett és Csíktaplocáig tartott, ez egy
50 kilométernyi útszakasz volt.
A CSÁNGÓKRÓL
A csíksomlyói búcsúsok között a csángókat -
moldvaiakat és gyimesieket - minden zarándoklat-
kor kiemelt figyelem övezte-övezi. Hitükhöz való
ragaszkodásukkal kiérdemelték a nagy tiszteletet.
A moldvaiak már pünkösd hetében, a Gyimeseken
231
 •
keresztül Somlyó felé vették útjukat. A kegyhelyhez
közelebb fekvő gyimesi települések csángói ekkor
már készülődtek. A sok évtizeden át kialakult szo-
kásrend szerint vonultak a fehér parasztnadrágos
és fehér inges csoportok. Nem véletlen, hogy „fehér
keresztaljának" is nevezték őket. A Gyimesfelsőlo­
kon gyülekező búcsúsok rendben, fegyelmezetten
felálltak egyházi lobogóik mögé. 1929-ben indulás
előtt még egy emlékképet is készítettek. Az otthon
maradó gyermekek, asszonyok és öregek már elkö-
szöntek a zarándoklatra induló hozzátartozóiktól
és a kettesével, két oszlopban felsorakozók mögé
húzódtak meg. A tisztelet és megbecsülés jele itt is
körülveszi a Babba Máriához induló keresztalját.
Somlyó felé tartva a menetet Felsőlok vezette, oket
követte Középlok és végül Gyimesbükk zárta a sort.
A rendhez tartozott az is, hogy a csángó keresztal-
jak nem keveredtek. A csengettyűst a házasemberek
közül jelölték ki. A csángók keresztalja szombaton
kora délután érkezett Somlyóra, első útjuk minden
alkalommal a kegytemplomba, Máriához vezetett.
Ezen a napon böjtöt tartottak, így is vezekeltek a
vallásos lelkületű csángó magyarok.

A több évtizeddel ezelőtt készült fotográfia ép-

pen a hegyre kapaszkodó csángók egy csoportját
örökítette meg. A keresztaljak találkozásakor ke-
reszt- és zászlómeghajtással köszöntötték egymást.
A hosszas keresztút utolsó célja a Szenthegy meg-
kerülése volt.

helyzetben is felkeresték a Szűzanyát, a csábításnak

nem engedtek, egyesek csupán lelki megnyugvá-
suk után autóztak Zsögödre, hogy eleget tegyenek
a hivatalos meghívásnak is.

Az 1989-es változások után a csíksomlyói za-

Hatósági tiltás miatt 1949-től már nem vonul-
hattak a keresztaljak a somlyói Máriához. A kegy-
hely gyalogos megkeresése csak az idősek emléke-
zetében és a korabeli írásokban maradt fenn. Az
elmúlt rendszer évtizedeiben mégis sokak által lá-
togatott hely maradt, de már nem a hagyományos
külsőségekkel. A pünkösdi búcsúval egy időben
Zsögödfürdőn „fesztivált" szerveztek, hogy eltérít-
sék eredeti szándékuktól a zarándokokat. A hitü-
ket őrző székely katolikusok ebben a szorongatott
232
rándoklat újjáéledt, a Kárpát-medence legnagyobb
búcsújává nőtt. A hagyományos gyalogló zarán-
doklatok a 21. század fordulóján már nem vagy alig
tarthatók meg, a jelenkori világ változásaihoz kel-
lett igazodni. A tiltás előtti évtizedekben a 30-40
ezres tömeg jelentette a résztvevők számának felső
határát. Napjainkban a csíksomlyói búcsúsok több
százezres jelenléte valóságos csoda. Nemcsak a
templom előtere és környéke telt és telik meg évente
zarándokokkal, hanem a Szék útján emberek' ezrei
várakoznak, hogy a kikerülésben részt vehessenek,
a hegyre kivonulhassanak. A hatalmas tömeg kör-
menete elhúzódott, ezért érseki jóváhagyással úgy
határoztak, hogy az ünnepi misét déltájt tartják
meg a két Somlyó közötti nyeregben. Ide a magasba
a hatalmas, tarka színekben pompázó nép érkezése
sorrendjében vonult, vonul fel. A hegyen a szent-
mise megtartásának céljára épült a Hármas Halom-
oltár, amelyhez a hívők a maguk által választott
úton, a „Jézus hágóján", a stációknál imádkozva ka-
233

paszkodnak fel a tetőre, vagy pedig a Kis-Somlyót
megkerülve érkeznek el a Salvator-kápolnához, a
mise színhelyére.
A magasból tekintünk alá, a 21. századi valóság
tárul elénk. Ezt az emberáradatot nem a kényszer,
nem a parancsszó irányította Somlyóra, saját belső
igényük, a vallásos múlthoz való ragaszkodásuk
irányította őket ide. A csíksomlyói búcsú ma már
nemcsak a székelyek hálaadó ünnepe, hanem az
összmagyarság egyik találkozója lett.
A CSÍKSOMLYÓI
FERENCES NYOMDA
ÉS KÖNYVKÖTŐ MŰHELY
szombaton pappá szentelték, ott ismerkedett meg a
kor egyházi zenéjével, a hangszerkészítéssel és az
orgonajátékkal. 1652-1657 között már a csíksomlyói
kolostor orgonistája volt, és hangszereket is készí-
tett. 1659-ben részt vett a csíksomlyói orgona meg-
vásárlásában. 1664-ben megkapta az első házfőnöki
megbízást, Szárhegyen gvárdián lett. Két év múlva
már Mikházán találjuk, 1666-1669 között a mikhá-
zi kolostor első erdélyi házfőnöke és kőépületeinek
építtetője. 1669 és 1675 között újból Szárhegyen ta-
láljuk, mint házfőnököt, ahol újjáépíttette a rendhá-
zat és a kápolnát. 1675-től 1678-ig az erdélyi ferences
kusztódia őre, 1677-től pedig püspöki helynök, a fe-
rences Damokos Kázmér segédje. 1674-ben és 1675-
ben nyomdavásárlási engedélyért fordult Rómához,
amelyre 1676-ban kedvező választ kapott.
Csíksomlyó a Kájoni-nyomda fennállása idején
(1676-1900) a csíki székelység vallási és szellemi
központjává vált. Az itteni könyvsajtóból elsődle­
gesen vallásos jellegű művek kerültek ki: énekes-
és imádságoskönyvek, liturgikus könyvek, rend-
};' .
K.-. ,.(l'tAÜ
Ö N Y V E. Z Ö ~- ~
vagy-is-
~ ~,J.
.,".l.a.iftl'_tt't.t.r:n , • - ,
ország katolikusainak szükségletére (De orig. cust. L •~ Af Bol.dbgfá'gos, Sz\'\"t Szene: Anya 11'1' -x n t •1-~
75/a.)"; ,,Csíksomlyó. 1676." Egykor a csíksomlyói
zárda tulajdonában volt.
1681 és 1684 között csíksomlyói házfőnökként
Kájoni sokat tett a templom és a rendház helyreállí-
';MARI A;"·
tásáért. 1686-ban a „pater custodiae" megtisztelő cí- KOL C)S V A_RI
met is megkapta. 1687-ben Szárhegyre, élete utolsó CTö-á~ dvói K-6ily.e:ro' IU~~i:
állomáshelyére rendelték. Itt fejezte be eredmények-

A Kájoniról és nyomdájáról itt közreadott képet

ben igen gazdag életpályáját, 1687. április 25-én.
I<. E PE, 1itcff'

Szkicsák Ilona, a nagybányai festőiskola tanítványa,

A csíksomlyói ferences nyomda alapítójának a
nagy tudású Kájoni János atya tekinthető. Életút-
A Kájoni-irodalom több mint húsz címet tart ~6bb·,. k B',frors~bli)
számon kéziratos és nyomtatásban megjelent mun- 'A'Ítat<mignak. oUirc
a somlyói nyomda alapításának 250. évfordulóján,
1926-ban, a kolozsvári zárdában rendezett kiállítás
káiból. Ezek között találunk egyházi és világi iro-
dalmat, kalendáriumot, kolostori rendtartást, törté- ~
~-r-
rimfuyéit-,. és Ilfm·. fékl li.i~,-ií fíe.;.
alkalmával készítette. Kájoni Jánost a csíksomlyói
mdt, !átt41'11l1

ját Simon Jukundián ferences tartományfőnök által
1878-ban írt életrajzából ismerjük. Eszerint Kájoni
János 1629 végén vagy 1630-ban született Kolozs
megyében, Jegenyén. A rendbe 1648. szeptember 17-
én lépett be Csíksomlyón, és egy esztendő elteltével
tette le az ünnepélyes fogadalmat. Iskolai tanulmá-
nyairól adatok nem maradtak fenn. 1655-ben Nagy-
234
neti műveket. A zenei tartalmú munkái széles körű M
nyomdában, az általa szerzett kézisajtóval ábrázol- érdeklődésre vallanak. A kor gyakorlata szerint Ká-
~Otr..OS:V'Á- U PA:TU f,utrtT" l l(C' ACAD.BMI(.,
ja. Kezében könyvet tart, a nyomda első kiadványát, joni János, mint hangszeres muzsikus, orgonajavító .játóll •
az 1676-ban megjelent Cantionale catholicumot. Alul Vit~oí~p,~ tioc;.ácwou;. _
és készítő is volt. A rend keretén belül orgonistákat
a kép címe, valamint Kájoni Fekete Könyv c. kézira- is nevelt. Kájoni János arcképe 1673-ban készült,
tából származó idézet olvasható: ,,P. Kajoni János
pergamenre festették, később, 1878 körül papírle-
szerzette, saját keze munkájával a tipográfiát, min- mezre ragasztották. A csíksomlyóiferences kolos-
den tartozékával együtt; az Apostoli Misszió és ez tor gyűjteményében található meg.
235
 MARC. TdLL~· A nyomda első ismert és irodalomtörténeti szem- teménye is beleolvadt, a székelyföldi értelmiség hogy megóvják őket, ugyanúgy, ahogyan számos
pontból legjelentősebb kiadványa a Kájoni által szer- 16-18. századi műveltségi szintjének az érzékelte- alkalommal tették az évszázadok folyamán, midőn

CICERONIS kesztett Cantionale Catholicum 1676-ból. Énekesköny-

vét 1719-ben, 1805-ben, 1806-ban újra kinyomtatták.
A népszerű énekgyűjteményt Székelyföld- és Mold-
va-szerte használták és használják a katolikusok.
tésére is módot nyújt a történetkutatás számára. A
Székelyföld és még pontosabban Csíkszék könyv-
kultúrájának, művelődéstörténetének ez a legrégibb
a könyvtár vagy templom értékeinek megóvása sür-
getően szükségessé vált. Az ezt követő években, saj-
nos, sem a ferencesek, sem a könyvek sorsa nem ala-
EPISTOLARUM és legsajátosabb könyvtári műemléke ma nagyrészt
a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum gondos keze-
kult kedvezően, ugyanis Közép- és Kelet-Európában
a történelem sok furcsaságot szült." - írta Mucken-
LI~tJll ~lJA1'Uó~t. A nyomda kis teljesítménye ellenére, több mint lésében van. haupt Erzsébet a Csíki Székely Múzeum 2004-es
J kétszáz éves működése idején felbecsülhetetlen A könyvtár jelentősége ismert a kutatók körében, évkönyvében közölt tanulmányában. Sajnos, az elő­
szellemi értéket teremtett. A ferencesek nyomdája egyes értékeivel a szakirodalom behatóan foglalko- került könyveken a falból és a földből szivárgó ned-
JO A N t~ E S 'T U R M t O, létesítésétől kezdve a katolikus székelység művelő­ zott. A 19. század második felétől sokan keresték fel vesség erős biológiai és vegyi károsodást idézett elő.
puerili cducatiöni con~~lH. C} dési, szellemi életét szolgálta. kéziratos gyűjteményéért, történeti kötéseiért, va- Restaurálás végett Bukarestbe szállították őket, mi-
~ lamint a 15-18. században nyomtatott könyveiért, vel helyben még nem létezett konzerváló-, helyreál-
~~--- ·- ~ ~t) \:·1 ·,
amelyek között számos magyarországi nyomtat- lító műhely. Az elszállított könyvek nagy részét gon-
vány is található. Ez utóbbiak közül művelődéstör­ dosan restaurálták, de harmincat helyrehozhatatlan-

.,
"'
,. ,,,. U- •
<;~ l . .,,,,
/._:I t'.u 11• ~. (' ~,· - • r, ;: e
•
~-n, ~
ti '
téneti szempontból különös figyelmet érdemelnek
a csíksomlyói ferences nyomdában 1676-tól a 19.
század végéig nyomtatott könyvek, valamint azok,
nak nyilvánítottak. A könyvállomány visszakerült a
Csíki Székely Múzeumba, ahol a csíksomlyói hagya-
ték jelenlegi gondos őrzője Muckenhaupt Erzsébet,
amelyeket a 17. századtól kezdve a kolostor műhe­ aki 2004-ig a feltárt állomány alapos tanulmányozá-
lyében kötöttek be. sa és feldolgozása során 119 ősnyomtatványt (1500
A ferences könyvtár értékeinek megismeréséhez előtt nyomtatott könyvet), tíz 16. századi, kilenc 17.
1„
nyújt ma mindnyájunknak segítséget Muckenhaupt századi nyomtatványt, kilenc kéziratot, valamint a
Erzsébet könyvtörténész, muzeológus. Több évtize- Kájoni-kéziratokat is azonosította.
des kitartó munkájával, szakértelmével közös kin-
csünk megmentésén fáradozik. 1985. április 11-én
János Pál nyugalmazott múzeumigazgató, P. Márk
József atya és Muckenhaupt Erzsébet jelenlétében A KÁJONI-KÓDEX
123 régi könyvet bontottak ki a csíksomlyói ferences
szabályok, ferences szerzők művei, kalendáriumok,
kisebb számban tankönyvek, jogi, orvosi, történel-
A könyvkötő műhely 1676-tól a 19. század vé- kolostor refektóriuma falából. "A ferencesek, meg-
mi munkák.
géig a nyomdával párhuzamosam tevékenykedett. érezve a rendszerváltás reájuk leselkedő veszélyeit, A Kájoni-kódex a 17. századi erdélyi zenetör-
A szép könyvek díszítéséhez a vaknyomásos és az a középkori eredetű könyvtár e legértékesebb köte- ténet fontos forrása. A kódexet a 20. század elején
aranyozási technikát egyaránt használták. teit 1944-1948 között rejtették el, azzal a szándékkal, irodalom- és zenetörténeti szempontból bemutat-
A kolostor könyvtára, amelynek története a 15.
századra megy vissza, Erdély egyik legértékesebb
CANTIONALE és leggazdagabb középkori egyházi gyűjteménye. A
C Aí HOL I C u' M könyvtár nem állományának nagysága vagy korai
_,.: .
: J
~égi , és llj, Ddk , ds Mlgyar Ait,9t~
1 'l n~ \. , ll G Y H A 't ( ,. '•,, , /, ,7
,
~ alapítása révén érdemel figyelmet, hiszen kötetszá-
1 1
l • ' "E '' N EKE K/ - •1- 1 ·••L.
mával elmarad nevesebb erdélyi bibliotékáink mö-
~ '~ikkel a' Kcrcfit~hyck Ektmdó-41tal-valo
D t CSIRETEK., SOLTAJtOK, ES' L\'TANIAt<:1 "
!
1!lll!li ..,, •,, ""' ""'"'~,,.... -~..,·''"'·
Cii
~~OI,
• ~ ~/ [..
1 /
~;1lott~! '.f
MOST M AS
Tcmplo-
1ni s,JumitÁ{o~ba n, l'ro~,ffiov.ban,
o O sz o Jt
A' Af EL10SAGOS, l!s NAG'íS„AGO$
i:mctc:lc-
)_ '(/
li M
I
-~~
gött. Különleges művelődéstörténeti értéke abból
adódik, hogy míg a legtöbb középkori alapítású
könyvtárunk régi állománya az évszázadok során
· ~ MARTONFFI GEORGY · ,.,. _ erősen megcsappant, szétesett vagy megsemmisült,
~ ~-,~ Kar~z.fah·i Záfrlós- Ur, ~, Erdélyi PÓ S PÓK N ~ ·. ~ a csíksomlyói könyvtár, saját régi állományán kívül
~~ Fejér- Vármegye F,i.lípánnya, Fól~~es ¾1,;,.111.0;,,r: ~~ ,j ~
~~ n~m,.,bclitgg)·ikTanács-Urnak&c. 1Hcncskóltségévcl, 1
,Mi•i!~ k1•n}'9m1.1tr.1tott.
· _ :;:
, ?i;
több megszűnt magyarországi és erdélyi rendház
'iill'\,.,-,lt • Mcll7tl • (domonkos, ferences, kartauzi, pálos) középkori
~-~l Ez elc1tr ScrBlicus Sz. Fu.
NCZ 81.erm~~l-való J>t. E ,
eredetű köteteit is megszerezte és megőrizte. A
t~~~ ruF. KAJONIJANOS ízo'l\11lg11tos múnkával i1" '
)1, U.., cgyben.f2c:den volt. f"..C • könyvtár anyagának segítségével tehát a korábbi
'9ff5\'r' Mollan pedig P. fl. Sz. MIKLOSI GASPAR Er. • • '
~r~~ dtly i Cullodia Cullóís/mak paruncsolany:U,ól Pl F. B A• • idők erdélyi könyvkultúrájába is be lehet világítani.
lt'fr~l r. " s" l• O ~ roN ~,/,g,11-általa'fogyatkozi'ifokbolmc:g'. ~ ,
'1'!.t;)l; jobbitt:1tván, h m!mell1 Dei!k, s' MaRyar Enekek ki- 'Ifi~ · • Ugyanakkor ez az egyetlen középkori erdélyi ka-
i~1~ h~~y ~tmván, úi)ak1i:mrenc:kbellyek~c:n 6,lílc:nnc:k ~ f i
tolikus egyházi könyvtár, amely túlélte a reformá-
i~
~-·--~- Jiclirc,~rc, s· ~• Kcrer~1édyek lelki vigaricalására úJ- •
1onan k1-bocútt11tott, • ció korát. Értékét növeli az a tény is, hogy ez az ősi
~ , ,T P A R S P R I M A. .. •
'K~~ S11ptrimn,, ptrmflfo. ., ~ • könyvesház, a 17. században létesített mikházival
~',~ A c~iKi S11rlu~8.A, Kal;illrom.\bá nyotniamnmt 1_7 1.9. . és szárhegyivel együtt, a protestáns fejedelemség

--■1, idején valóságos menedékhelye lett mind az erdé-

lyi, mind pedig a moldvai csángók könyvörökségé-
nek. Az a tény pedig, hogy a somlyói tékába több
székelyföldi világi és egyházi személy könyvgyűj-

237
ták a nyilvánosságnak, de utána egészen az 1990-
es évekig nem tudott róla a nagyközönség. 1985-
ben került elő újra, erősen megrongált állapotban a
csíksomlyói ferences rendház ebédlőjének falából.
A kézirat nevét Kájoni Jánosról, a Székelyföldön
működő tudós orgonista, orgonaépítő és könyv-
gyűjtő ferences szerzetesről kapta, aki ezt a koráb-
bi kéziratokon alapuló gyűjteményt 1652-1671 kö-
zött Csíksomlyón, Mikházán és Szárhegyen ösz-
szeállította.
Kottaírása alapján a Kájoni-kódex orgonatabu-
latúra, összesen 290 zenedarabot tartalmaz. Ezek
többsége a 16. század végének és a 17. század első
felének egyházi műzenéjéből való (kb. 150 darab).
A vokális művekhez viszonyítva kisebb számban
vannak jelen a kódexben a hangszeres műfajok: az
egyszerű előjátékok és fantáziafélék (24 darab), il-
letve a táncok (75 darab). Csak néhány tétellel sze-
repel a világi énekköltés (12 darab) és az egyházi
népének (kb. 30 darab). Kájoni az észak-itáliai ka-
tolikus szerzőkön túl kitekintett a korszak protes-
táns egyházzenei termésére is (1 darab).
Kájoni János másik tabulatúraírásos könyve, a
Sacrí Concentus 1669-ben készült Mikházán. Ebben
a motetták általa ismert és válogatott repertoár-
ját foglalta össze. A 193 motettából 142 az itáliai
ferences Lodovico Viadana műve. A fennmaradó
238
51 mű közül 46-ot saját nagy tabulatúrás köny-
véből, a később róla elnevezett kódexből emelt át
ide Kájoni. A Viadana-darabok másolásának min-
tapéldányát ismerjük, ez Viadana Concerti Ecclesi-
astici címet viselő sorozatának 1626-os frankfurti
összkiadása. (Az eredeti öt kötet közül egyetlen-
egy, a „basso per l'organo" szólamkönyv - Kájo-
ni bejegyzéseivel - fennmaradt a csíki ferencesek
könyvtárában.) A címadásnak megfelelően Kájoni
a Sacri Concentusban egybegyűjtött összes motet-
tát egyetlen énekszólamra és kíséretére redukál-
ta. Feltehetően praktikus célkitűzései lehettek az
átiratokkal, amelyeknek stílusa némiképp egybe-
vág a közép-európai ferences rendtartományok
korabeli többszólamú zenei gyakorlatával. Kájoni
a Sacrí Concentust - azonkívül, hogy kottaolvasás-
ra tanított vele - talán alkalmazni szerette volna,
mint korszerű liturgikus énekanyagot saját rend-
társai, neveltjei körében, a székelyföldi ferences
kolostorokban. A festett fametszet, amely kánon-
képet ábni~ol, a Míssale Srigoníense című velencei
nyomtatványból származik. A Missalét Lucantino
Giunta nyomtatta Urban Kaym budai könyvárus
költségén. (A zenetörténeti munkák ismertetéséért
köszönettel tartozunk Papp Ágnes budapesti ze-
netörténésznek, közlései nyomán érthetőbbé vált
számunkra Kájoninak a zenei életben végzett te-
vékenysége.)
A csíksomlyói templom régi orgonájának felira-
tát Losteiner Leonárd ferences történetíró feljegy-
zése szerint először 1759-ben találták meg, amikor
P. Bocskor Paulin restauráltatta az orgonát. Az itt
is közreadott, 1664-ben készült feliratot az 1661. évi
tatárjárás-irodalom és a 17. századi erdélyi zenetör-
ténet egyik forrásának tartják. Szövegéből megtud-
juk, hogy a ferencesek 1659-ben Brassóban vásárol-
ták az orgonát: ,,Nagysagos Haller Istvanne ide ha-
gyat Alamisnajabol ezer magyar forinton Eperjesi
Orgona Csinalo Janostol." Az eperjesi orgonaépítő
eleinte a prázsmári szászok megrendelésére készí-
tette a hangszert, akik azonban drágának találták,
és lemondtak róla. A somlyói barátok az orgonát
két szekéren hozták el Brassóból, a szállításért 10
forintot fizettek. 1664-ben, a csíki „romlás után" a
tatárjáráskor elégett orgonát Kájoni javította meg és
építette fel újból. Biztosra vehető, hogy már fráter
korában értett a billentyűs hangszerekhez, hiszen
fiatalon kinevezték a csíksomlyói klastrom orgo-
nistájává. Herbáriumában önmagáról ezt írta: ,,Enis
illyen fabol [gyertyánfa] czinaltam az virginaban
maid 75. tangentakot, mikor az virginat czinalom
vala." A bejegyzés 1656-ból való, tehát Kájoni ennél
korábban is készített hangszereket. Az 1664. évi fel-
irat szerint az orgonista és orgonaépítő Kájoni János
a mikházi és szárhegyi kolostor, a székelyudvarhe-
lyi jezsuiták és mások számára is készített orgonát,
mikházi gvárdiánsága idején pedig Alfalvi István
és Ferenczi Miklós testvéreket megtanította „annak Tractatus virtutum, 1467.
nyomására" is. A könyvtár legrégebbi kéziratos könyve. Skolasz-
tikus mű, amelyben az ismeretlen szerző a Szentlé-
A továbbiakban röviden bemutatunk még egy- lek hét ajándékáról értekezik. 1467-ben másolták. A
pár kódexet, ősnyomtatványt és történeti könyvkö- terjedelmes latin nyelvű papírkódexet a 15. század-
tést a csíksomlyói gyűjteményből. ban Ferenc moldvabányai vikárius használta, majd
a kiliai ferences kolostorba került. 1664-től szerepel
a somlyói könyvtár leltárában.
239
 Psalterium . Erdély, 15-16. század fordulója. Missale Romanum. Paris, i 515-1516.
Zenei pergamenkódexek, az erdélyi ferences kó- Utólag festett illusztrációkkal díszített, ~itu_rg~kus
dexfestő és könyvkötő művészet fontos darabjai. A könyv. Ertékét növeli az a tény, hog:y KaJ~rn Janos
Graduálét Hunyadi Kelemen ferences testvér má- ferences atya olvasmánya volt. A beJe,~yz~se_~ sze-
solta a marosvásárhelyi kolostorban. rint a párizsi kiadású szerkönyvet KaJom kottette
---=-~ ---"'-11----J '
I be Brassóban, 1673-ban.
as,d; fj lp.lt!'ÍS-bamuo1m in cotl,l?• lt1mt1t
Qa, writatem ln doqumciá,quia alías
m
etní
~\-
,,---:.-t-~~~-=---=--~-:.:.:.-=.~;~i!~i;---'--_:·
~ --~·/1l
mtua íecrer:a míft:ffía• • tahbmr s,-a
lltC'l>p{tuítOp)16Í~eoP peca
lbzlú ,:po tuh!ltblnout gloiia in ít inf'im
111 Amai.
llmít
•llblof"''11tí6• cio
~ihnií• ll1am
CIIIÜS
eiíolut:6 ritur
d::írc., iUffl,
1 llbfolutó
•· nmtqua apll!t
. tuo-ipir ata
illbínl!III gfa
fimtno~ pún
tmibl.r: tatum
• caufluf íól~n
:noiu e hdiia•
lriimia
taíS?I
mo•JI
Mc.q,ti nouíe
ua.foi,, bit,'t
n,a~i,j gum •
.tal'fcö f.xmto
pl~ua·. Fau
1 <mrbafi mj•0
s-nffka tar
d1"• ~iill10d!'cl!.bíollltllllöm ~n.lí&tttint,a tii:
. c11ura dttd:íua, i.1am caufa i!bfoluf6níu cu1pa é P"fe
tiwplqJ:,fqplittdpátiset e!Fed:iua. inlb-um_mt.11ls
talmi
17bill)
Missale Romanum. Venezia, 1509.
_ etbifpolictua- 4!!" t;)1imaminl caulá4bfolutómsa wlan Gazdagon illusztrált velencei nyomtatvány.
• tu\,41!1\ tws • qlQ ptinapaltter dhdíue Qt ,1:p1ía tatís
@UtOtfW(i omnia rtmíttít 1,2'.Ceatá•Ííaíe•dnj,Ego hd:í
füm ipe quí mleo iníq,uita~ tuas dl'ff' mt etpc lilfc
tato1um_tuoium n0ttreton,ahl:, l!'Mtő átlti.qua "'Cnfl?
\ N ío!us &ni.sjnittcíp.atíqr N.tnittit JIKW.l et lUl' citgf
• íolus b!Us abfoluateft~"'1brúpl~• fC5 .w~ con á t~C
Graduale de tempore. Erdély, 1524. ,. • fibmdam m~nbani •p,ttndaíft c&cnmntnun•nó~ tffl53
., tlűam mtin1.tnbam prtÍ\lntiam et.púmait,am.
0

~
ÍIQDÍ
(llbtin,1arató~R:Jflru conA~núam\!rigentiam rébft•
\_ giéutmim mus non '(lfflunítatllt rwc b.?bltbominí dí•q,j•
JOU!bttin baptllánt,i inm-fus í@ falum al\tla ba ~!Jin
• -, ptlí111í~tiusla1.t111tnco„s-mlpes.p . , ~
'' , • ,, 1nhmlím,$icpan ratőntnohtít ban hmtmr~ tui4
ro
·' ' ~111abíol11mt,ialíqµqeimtiuc.aculp.a.11dpes
in bomme p,llllrd kti ín lolo bi-o•l)íere•J:l'IJ· Jt\a ts
llltliau&tnmoqui~Hbit ml:'Dm-lm ,z:,nnft c:am,
bracbíumfiium•ttatDm:mo~coidus-ic•~ •Hí
liebíél:ug ritqll.Í confíbít m tummo,C: Secii&a r,.,. ffl
tio ~ ~ i'llfmítam bili OIIIIIÍp!ttlláam ofhntil'
t,am. ltlamFCcat1m1 in{:etlni ~míffian ba&t !I' lit

Rainerius de Pisis: Pantheologia. Basel, 1477.

A lelkipásztori munkát szolgálta a 14. század-
ban élt dominikánus, Rainerius de Pisis lexikona,
a Pantheologia, amely a leghíresebb hittudósok
műveiből vett kivonatokat sorolja fel betűrendben.
Kézzel festett, aranyozott iniciálék díszítik. A csík-
somlyói könyvtár legrégibb kincseinek egyike. A
bejegyzések szerint már a 15-16. század ford;ttlóján
a csíksomlyói kolostorban lehetett, ötszáz éve Csík-
ban található.

Birgitta, Sancta: Revelationes.

Nürnberg, Anton Koberger, 1500.
A 14. századi svédországi misztikus szerző, az
előkelő származású Szent Birgitta először svédül írt,
majd latinra fordított Revelationes című könyvét,
amely Nürnbergben Anton Kobergernél jelent meg
1500-ban, Albrecht Dürer fametszetei illusztrálják. 15. század végi erdélyi kötés. , , ..
Az utólag kézzel festett fametszeten a Kereszifeszítés A bécsi gótikus kötések stílusában d1szitett k~-
című bibliai jelenet látható. tés ünnepélyességét a rézből készült fémveretek IS
240 241
 kiemelik. (Nem kódexet, hanem ősnyomtatványt
borít, Johannes Gritsch: Quagragesimale. Nürnberg,
1483.)
A legrégebbi eddig ismert
csíksomlyói kötés. 1645-1650 k.
A csíksomlyói ferences kolostor könyvkötő mű­
helyében készített, eddig ismert legrégebbi, késő
reneszánsz stílusú, vaknyomásos díszítésű bőrkö­
tés, amely 16. század eleji pergamenkódexet, vagyis
magyarországi ferences antifonálét takar. A szép,
kézzel festett kezdőbetűkkel díszített kódexet Pet-
rus de Stepes ferences másolta. A kódex Marcus
Bandinus bosnyák ferences, marcianopolisi érsek
és moldvai apostoli adminisztrátor könyvtárához
tartozott, ugyanis az 1645-1650 körül készített bőr­
kötésen az érsek címere látható.
A csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban őrzött
somlyói állomány Muckenhaupt Erzsébet sok éves
munkájának köszönhetően a kutatók, szakemberek
számára hozzáférhető, tanulmányozható.
242
A CSÍKSOMLYÓI
MÁRIA TÁRSULAT
Alapításának esztendejétől, 1730-tól a csíksom-
lyói gimnázium diákságának életében kiemelkedő
helyet foglalt el a Mária Társulat, amely nemcsak a
vallásos buzgóság erősítésére szolgált, hanem a ta-
nulmányi előmenetel előmozdítója és felügyelője is
volt. A társulat valójában úgy működött Somlyón,
mint egy magyar nyelvű önképzőkör. Az iskolában
folyó latin nyelvű oktatás mellett ebben a szervezeti
keretben nyújtottak lehetőséget a tanítványoknak
az anyanyelv ápolására is. A társulatba való felvé-
tel ünnepélyes keretek között történt. Bándi Vazul,
a gimnázium igazgatója (1891-1900) volt az, akita-
nulmányozta a Mária Társulat múltbéli működését,
annak körülményeit és eredményeit, és azt átfogó-
an be is mutatta a gimnázium 1894. évi értesítőjé­
ben. Így neki köszönhetően betekintést nyerhetünk
egy önszerveződési folyamatba, amelynek végső
soron oktatási intézmény, a somlyói gimnázium
biztosított keretet. A tanulók a tanáraikkal közösen
megjelölt célok érdekében szívesen dolgoztak, és si-
keresen működtették a Mária Társulatot, melynek
életében már az-1700-as évek első felében példaér-
tékű események történtek. A társulati tevékenység
természetesen kizárólag tanórákon kívül zajlott.
Bándi Vazul igazgató-tanár írásából értesülünk,
hogy: ,, ... a társulati tagok vasárnaponként oktatást
nyertek, majd július 2-án nyilvános fogadalommal a
Mária Társulat tagjává avattak. A társulat albumot
vezetett. Az Album előadja a társulatba való felvé-
tel szertartásait 1732-től. [...] A társulati tagok név-
sora 1732-dik évvel kezdődik és évről évre be van
vezetve mostanáig."
A tartalmi munka mellett a tanárok és a szerzete-
sek igyekeztek külsőségekben is látványossá tenni
a társulati életet. Így: ,,1732-ben a facigerek (fáklya-
vivők) számára hat köpeny készíttetett és szokásba
hozatott, hogy a Boldogságos Szűz Mária ünne-
pén szent miséken és vecsernyéken a facigerek [...]
az imaházból ünnepélyes menettel vonuljanak a
templomba. Az iskola újjáépítése alkalmával, 1733-
ban a Mária Társulat is új imahelyet nyert. [.. .] A
társulat anyagi helyzete annyira felvirágzott, hogy
már 1834-ben egy emeletes oratóriumot építhetett.
[... ] Szokásba hozatott, hogy a legjobb tanuló - Má-
ria szeplőtelen fogantatása ünnepén és a társulat-
tagok felavatása ünnepélyén - szavalatot tartson
tanulótársaihoz. [...] Kultúrtörténeti szempontból
243
azonban a legnevezetesebb az 1748-ik évi följegy-
zés, amikor a Mária Társulat kijavíttatja a színielő­
adásokra használt színt a nagykapuval egyetemben
és a színdarabok elhelyezésére egy új szekrényt csi-
náltat. 1'
Az 1926. július 2-án tartott véndiáktalálkozó al-
kalmával az iskola egykori diákjai magukra öltöt-
ték a facigerek köpenyeit és a laboriummal fényké-
pet készítettek, a fáklyavivő elődökre emlékeztek.
A felvételen balról jobbra: Kajcsa József (ő tartja a
laboriumot), Böjthe Gábor, Péter Árpád, dr. György
Gábor, Balogh Ferenc ezredes, Szász Lajos, Incze
Domokos, Balás András, Jénáki Ferenc, dr. Balázs
Ferenc, Kassai Lajos és Orbán Ferenc láthatók. A
brassói Gust és Puskás fényképészet képeslap for-
májában sokszorosította a fotográfiát, ezért marad-
hatott fent belőle több példány is.
A Mária Társulat vallásos szellemben nevelte a
diákságot és nagy gondot fordított az anyanyelv
ápolására. A gimnáziumról szóló fejezet során már
szóltunk arról, hogy nemcsak a tantárgyak tanítása
folyt „deákul", hanem a fiatalok egymás közötti tár-
salgása is. Bándi Vazul igazgató arról is beszámol,
hogy: w . . a csíksomlyói gimnáziumban magyar
nyelven színjátékok adattak elé. A Krisztus szen-
vedéseinek emlékére a tanuló ifjúságtól évről évre
244
rendezni szokott passió játékokból már 1721-től
kezdődőleg egész gyűjtemény maradt ránk. Ezen
játékokat a Mária Társulat hévvel karolta föl, s mint
már előbb láttuk, színházat épített[...] a magyarul
előadatni szokott játékok számára is, melyek a ta-
nuló ifjúság művelődésén kívül az érdeklődő vidék
nyelvtisztaságának emelésére szolgáltak."
Csíksomlyó a korai iskolai színjátszás területén
úttörő szerepet vállalt. A Mária Társulatnak kö-
szönhető - írja Bándi Vazul -, hogy saját költségén
1721-től 1774-ig: ,,a tanulók által előadott darabok-
ból összesen 28 misztérium összeíratván, egy kötet-
be köttetett s így Csík megyének ezen korból a leg-
becsesebb nyelvemléket megmentette számunkra".
A SOMLYÓI BORVÍZ
Csíkszék híres ásványvízforrásairól is. A Csík-
ban felszínre törő bővizű források vulkáni utómű­
ködésnek az eredményei. Csíksomlyó területén, a
Kis-Somlyó lábánál fakadó forrást Benkő Károly
1853-ban „lobogó víz"-nek nevezte. Később Imets
Fülöp Jákó tanár, a somlyói gimnázium igazgatója
és a vidék alapos ismerője, a Székelyföld című lap
Fácigerek
a laborlUmmal
1883. november-decemberi számaiban a követke-
zőket írta a somlyói borvízről: ,,A somlyói szerzete-
sek a Somlyó nyugati tövében s részben saját terü-
letükön fekvő ásványos forrásra figyelmüket kiter-
jesztették. Mutatja ezt az ivókút köpűjén lévő ezen
szép felirat: »Régen fa valék, Darvas Vénácz változ-
tatott kővé; / Már vígan lobogok, hogy ki-ki vágy-
gyal igyék.« Ezen köpű felállítása [a víz befogása]
1839-ben történt." Darvas Vénácz ferences szerzetes
zárdafőnök a bővizű forrást cserefából készített, két
szakaszos vályúba vezettette. A cserefa itató falára
vésett szöveget is Imets Fülöp Jákó őrizte meg ne-
künk: ,,Szomjas! Meríts vagy igyál innen, jó forrás
vagyok itt is. A barmok és madarak szomjukat űzik
el ott, vagyis a válú alsó szakaszában. Ez a válú 40
évig szolgált - sajnos egyes „két lábú állatok fürdés- Bizonyára a cikkíró is fogyasztója volt a somlyói
re is használták". víznek, mert a rendszertelen kiszolgálásra panasz-
Vállalkozó szellemű személyek megélhetési le- kodott: ,,a vállalat [!] rendetlenül és pontatlanul
hetőséget reméltek a somlyói savanyúvíz forgal- teljesíti kötelességét s a világért sem törődik a fo-
mazásából. Így történhetett meg, hogy már a 19. gyasztó publikumával. Néha egész nap nem hord
század végén mázatlan cserépkorsókban szállí- vizet. Hogy pedig naponként rendes órában hor-
tották a kellemes üdítő vizet Szeredába. A Csíki daná a vizet, arra eset nincs. Pedig tízszer akkora
Lapok 1902. október 15-i számából a következőket fogyasztó közönsége lenne a borvíznek s azzal a
tudhatjuk meg erről a sajátos „iparágról": ,,Szere- község haszna is a jövőre fokozódhatnék, ha azt
dába hordja naponta szekérszámra számtalan kor- pontosan a kora reggeli órákban hordanák szét .. _,,
sóval a kellemes és bő forrás vizét egy vállalko- Az üzleti szellem tehát megkérdőjelezhető volt. Az
zó, hol valóban nagy szükséget pótol, mert itt az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében a cikk-
ivóvíz általában rossz, legtöbbnyire meszes. Aki író azt tanácsolja a községnek, hogy: ,,jövőre olyan
a somlyói vizet megszokja, alig nélkülözheti." A vállalkozónak adja bérbe a borvizet, aki a pontos
helybéliek tehát bérbe adták a borvíz forgalmazá- kihordásért kötelezettséget vállal."
sát. Az emeletesre készített szekérben két szinten,
sorba helyezték el a vízzel teli korsókat, és hagyo- A szeredaiak kedvelt borvizét évtizedeken át
mányos tehénvontatású fogattal indultak a szállít- fogatok szállították át Somlyóról. A növekedő vá-
mánnyal a városba. ros igényeinek teljesítésére azonban gyorsabb fu-
245
 var kellett, így a vízfuvarozás is modernizálódott,
a lomha járású tehénfogatot a gyorsabb mozgású
lovak váltották fel. A város utcáinak kőburkolattal
való kiépítése megkönnyítette a borvíz forgalma-
zását, a kiszolgáló személyek is cserélődtek, csak
az emeletes szekér maradt változatlan formában.
Mára a csíksomlyói börvízkút és közvetlen kör-
nyéke átalakult. A régi írásokból megismert kétre-
keszes cserefa vályúról képi ábrázolás nem készült.
A forrást később tetőszerkezettel védték az időjárás
246
kedvezőtlen hatásaitól.
A Hargita Népe 2002. július
12-i számából tudjuk, hogy Magyari Zoltán városi
tanácsos megelégelte a kútnál uralkodó áldatlan ál-
lapotokat és komoly anyagi áldozattal felújíttatta a
kutat és környékét.
A csíksomlyói borvízforráshoz - a Kissomlyói
utca végénél - vezető út vonalát a magasra nőtt fák
jelzik. Az esti világításban készült, karácsonyi han-
gulatra emlékeztető havas, téli kép Kristály Zsolt
felvétele . ...
A CSÍKSOMLYÓI FÜRDŐ
A kegytemplo!ll mögötti területen az egyko-
ri forrás vizét a csíksomlyói barátok medencébe
fogták, és magánfürdőt alakítottak ki maguknak.
Imets F. Jákó szerint a szerzetesek a fürdőt „lábvon-
tatásra használták': mivel annak vize csúzos bán-
talmak ellen igen hatásos volt. 1863 után a barátok
magánfürdője mellett kialakították a gimnáziumi
„uszodát" is, amely versenytársa lett a ferences
fürdőnek. A diákok fürdője azonban már 1866-ban
felújításra szorult. A vármegye hozzájárulásával,
300 forint költségből, 1874-ben az Imets Fülöp Jákó
gimnáziumigazgató vezette csíksomlyói olvasókör
felújította. Fürdőtársaságot alapítottak, amelynek
fő feladata a fürdő tisztántartása volt. Erről a fel-
újításról Imets Fülöp Jákó gimnáziumigazgató 1883
decemberéban a következőket írta a Székelyföld-
ben: ,,A fürdő-épület számára faragott - jól összeil-
lesztett vékonyabb gerendákból van összeillesztve;
hossza 5, szélessége két öl és egy láb [egy öl :::: 6 láb
:::: 1,896 méter]. Van [mellette] egy alkalmas őrszoba;
az épület közepén kettős tükör-fürdő[...] és két-két
öltöző kabin. Az épület Pál Gábor tanár terve sze-
rint készült. A vállalkozók madéfalvi László Antal
és László György voltak, kik a munkát becsületesen
végezték a szerződésileg kikötött 135 forintért."
A cikkből azt is megtudjuk, hogy a fürdőidény
lejárta után a javítási és karbantartási munk~kat a
megbízható madéfalvi mesterek végezték el. Igy ez
a kis fürdő alkalmas volt a „nyári jótékony üdülés
elősegítésére". A templomtól és a kolostortól dél-
keletre elhelyezett egykori szerzetes- és diákfürdő
maradványait örökítette meg ez a dokumentum
értékű fénykép. Jobb oldalán az ajtók nélküli kabi-
nok, előterében a kettős tükör-fürdő üres medencé-
je. Az egykor jobb időket megélt kis fürdő végóráit
szemléljük, ma csak a terepet ismerő tudja egykori
helyét megjelölni. 2006-ban a ferencesek fürdőjét
felújították.
AZ ÁRVAHÁZ
A Csíksomlyón működő intézetek közül, a szo-
ciális feladatot felvállaló árvaházat mint Csík megye
egyetlen ilyen jellegű intézményét tartjuk számon.
A megye által az 1910. esztendőre kiadott A Csíki
Árvák Naptárában található Hol lesz a hajlék? című
írás a leendő gyermekotthon ügyét vizsgálja: ,,A
törvényhatóság az [Árvaház] létesítési helyéül Csík-
somlyót mondta ki, bízván, hogy az áthelyezendő
főgimnázium mihamar helyet hagy az árváknak".
A somlyói gimnázium épületének az árvák által
történő birtokbavétele azonban bonyodalmakkal
járt. A csere egy új gimnáziumépület Csíkszeredá-
ban történő felépítésétől függött. Mivel a Nagymart
nevű helyen az építkezés csak 1909 tavaszán kezdő­
dött el, az árvák ügye 1910 szeptemberében került
ismét napirendre. Bálint Lajos plébános azt jegyez-
te fel a csobotfalvi Szentpéter anyaegyházközség
Domus Historiájába, hogy a somlyói gimnázium
üresen maradt épületét a Status eladta a vármegye
tulajdonát képező Magánjavaknak. Az 1910. évi fel-
jegyzésben arra is kitér, hogy: ,,a megvásárolt épü-
let 105 méter hosszú, 12 méter szélességű, 93 ablak-
kal bíró épület, eddig két intézetnek: a gimnázium-
nak és tanítóképzőnek az elhelyezésére szolgált. A
Magánjavak Igazgató Tanácsa a Csík megyei árvák
javára vélte legalkalmasabban értéke_síthetőnek, s
megalapította benne a »Csík megyei Arvaházat«, a
vármegye leghumánusabb intézményét. Egyben el-
határozta annak alapos kijavítását és a célnak meg-
felelő átalakítását".
247

Az idő által is megviselt somlyói gimnázium épü-
letének felújításával, ami egyben az új rendeltetésé-
nek megfelelő átalakítását is jelentette, a törvény-
hatósági bizottság az államépítészeti hivatalt bízta
meg. A munkálatokat elvégeztették, az árva- és sze-
retetház megkapta a főgimnáziumhoz tartozó épü-
leteket is. Az itt működő árvaház több mint kilenc
évtizeden át a gyermekek sokaságának nyújtott
otthont, egészen a 2003-ban történt megszűnéséig.
Azóta a kisebb gyermeklétszámot magában fogla-
ló, családias kereteket nyújtó házakban szervezik
a gyermekek nevelését és gondozását. Az árvaház
üresen maradt épülete ma is várja új rendeltetését.
A CSIBÉSZEKRŐL
Csobotfalva, az egykori anyaegyház központja,
nemcsak műemlék templomáról, hanem az itt mű­
ködő „Csibész" gyermekközösségéről is ismert. A
helyi gyermekmentő tevékenység létrejöttéhez egy
fiatal, hivatástudattal megáldott papnak a megszál-
lottságára volt szükség. Gergely István plébános a
Kolozs megyei Vicén született, és 1987-ben Kiska-
pusról került Csíksomlyóra. Papi hivatásában a
fiatalokkal való foglalkozást, a nevelést tekintette
elsődleges feladatának, az árva, elhagyott, nehéz
sorsú gyermekek és fiatalok felkarolását, mentését
életcélként vállalta. Két évtizednyi idő alatt Csík-
somlyón csodát művelt, sok száz fiatal életútját
terelte jó irányba. Az omladozó lakásokban lakó
fiatalokat meghívta a plébániára, emberi körülmé-
nyeket, munkalehetőséget, céltudatos tevékenysé-
get biztosított nekik.
Gergely István plébános olyan fiatalok közelébe
került, akik nem ismerték a családi élet melegét, és
irányított nevelés helyett a maguk alkotta szabá-
lyok és külső kölcsönhatások szerint „szervezték"
az életüket. (Az imádságos helyet, a templomot a
248
képpen meghívó a székely_ ;~án~ok számára: ,,Az
velésének egy új intézményes formája a~akult / k~
Ezer Székely Leányok NapJara h1vogat benneteket
így. Nagy családi méretekben gondol~o~o: csa~_ad1
házakban lakó kis közösségek életre h1vasara tore- e kicsi könyv, hogy szép találkozóra ?yűlvén, °;e~:
lássátok, megismerjétek, m~gsze;essetek eg~~ast.
kedtek itt. Egy ilyen, újonnan épített lakóházat mi
- olvashatjuk mindjárt a kiadv~n! bevezetoJ;~_en.
is bemutatunk. ,, ... egyházainkkal, őseink emlekevel nem e;unk
együtt. (.. .]" - mondja a könyv. ,,A~ Ezer ?zekely
A kényelmes otthon el?tt _fotog:~fálásra v~r?, Leányok Napja ébresztő akar len~u (...] h::7atalo-
gyermekek vidám tekintete 1~. b1z/ony1t1a: ~ ,,csalad
sok vagytok a nagy lakomára, a cs1ksomly01 k_egy-
együtt van, a tanuláshoz szukse~:s feltet~le~et, a
templomba a Krisztus király asztalához; Ezer tiszt/a
közösség szeretetét itt is megka~Ja~. A la~anyos
lélekből száll majd fel az ima, ezer leanytorokb?l
eredmény kézzelfogható, 31 lakohazban mintegy
zeng majd az istenes ének, ezer jók~dvű f?g maJ~
170-180 gyerek él, akikről folyamatosan gondos~od-
az ősi táncunkon felüdülni, nemes buszkeseggel vi-
nak és pályára is állítják őket. A sikeres ~unka b1~?-
seli anyái ruháját, kifejezésül anna~, hogy azokba~
nyítéka, hogy az első generáció, amely 11;-nen ~e~ul;
nemcsak külsőleg, de lélekben, sz1vben 1s hasonh-
ki, már nem szorul segítségre. A Somlyon mukodo
tani akar."
E testvéri megszólítás után elha?gzi~ ~-- n~gy
kérdés: elfogadjátok-e a meghí;ást? Es 1:1-ar_ !on 1s a
maguk nyelvén „Ámen Klubnak" nevezték.) A fi- válasz: ,,Bizonyára: ezer testverrel ~?yut\ JO Iste~t
atalok elfogadták a feléjük nyújtott jó szándékú imádni, ezer testvérrel szeretetben osszeolelke~m,
közeledést, segítséget. Az első gyermekközpont a ezer testvérrel egymást megismerni, ugyan ki ne
helyi plébánián született meg, ahol hasznos mun- vágynék (...]. Leánytestvéreink, készüljetek er~,e a
kát végeztek közösségük érdekében. Itt rendsze- napra leányos örömmel, nagy-nagy szeretettel.
retetre, pontosságra és az adott szó betartására
nevelték őket. A plébániára történő befogadás csak A Csíkszeredai Római Katolikus Egyházközség
egy átmeneti időszakot jelentett a megtervezett Domus Historiájának 1931. évi beje?yzéséből_~déz­
segítségnyújtó munkában. A kallódó gyermekek zük az alábbiakat: ,,Ezer Székely Leanyok napJanak
mentésében eredményeket felmutató Gergely Ist- ünnepségeit úrnapját követő vasárnap tartották
ván plébános számára lassan megnyíltak a kapuk. meg. (...] A székely szőttesbe /?ltözöt~ l~ányo_knak
Jelentős anyagi támogatásokat kapott, melyekkel hosszú sora festői látványt nyuJtott. V1dekrol 1s na-
házakat vásároltak, modern gépekkel felszerelt
asztalos- és varróműhelyeket rendeztek be, ahol a
fiatalok szakmát tanulhattak és dolgozhattak. Így
a felnőtté válás pillanatára már önálló emberekké gyermekmentő munka pé~daérté~ű, de ~ogy ne vál-
lettek, akik képesek sorsuk irányítására. jon csupán tüneti kezelesse ez a farad?zas, ~01;.tosnak
tartják a megelőzést, annak megakadalyozasat, hogy
A Gergely István által megálmodott gyermek- a kiskorúak „csibészekké" váljanak.
mentő, sorsfordító „Csibészet" az 1991-ben létre-
hozott Csibész Alapítvány formájában működött
tovább, német és osztrák segítséggel. Már nemcsak EZER SZÉKELY LEÁNYOK
Csíksomlyón, hanem a környező településeken is
vásároltak házakat. Az elhagyott gyermekek ne- NAPJA
Csíksomlyó megtartó szelleme a szék:lység
számára a nehéz időkben is erőt adott, seg1tett a
közösség szellemi és tárgyi értékeinek megőr/zésé­
ben, megmutatta a túléléshe:, ~- ~e~mar~da/shoz
vezető utat. A két világháboru kozottl nehe~ e':ek-
ben is innen érkezett az intés, hogy a megorzesre
kapott hagyatékot óvni kell, ~ert eF érté~eit f~~-
adó közösségnek nincs már mit tovabbadma a ko-
vetkező generációk számára. Ennek /a gondolatna~
a jegyében született meg Csíksomlfon az ~zer Sze-
kely Leányok Napjának elnevezett uni;ep 1s,,✓~mely­
nek Domokos Pál Péter volt a kezdemenyezoJe. .
1931-ben a Római Katolikus Nőszövetség egy kis
könyvecskét adott ki Csíksomlyón, amely tulajdon-
249
 gyon sokan voltak. .. " A hívó szóra valóban sokan
eljöttek a Székelyföld távoli vidékeiről, hogy kife- tartás után legyen ahol táncoljanak, szórakozzanak.
jezzék összetartozásukat, nyelvükhöz, szokásaik- Egy ilyen mulatságnak a fotográfia segítségével mi
hoz, vallásukhoz való ragaszkodásukat. is szemlélői lehetünk.
Az első alkalommal, 1931-ben, mintegy „1600 le-
ány jött össze nemzeti viseletében, gyónt, áldozott,
szavalt és táncolt, de fogadalmat tett, hogy hitéhez,
szokásaihoz és erkölcseihez ragaszkodni fog" - em-
lékezik P. Boros Fortunát. Andory Aladics Zoltán
üveglemezre rögzítette a nagy esemény több pilla-
natát. A hosszú menetoszlopban kígyózó leányok
gyülekezete Csíksomlyóról a városba tart. Szekerek
és autók között halad a fiatal leányok serege a Gim-
názium irányából a Kossuth Lajos utcán át a plébá-
niatemplomig. Az út szélére nemcsak Szeredából,
hanem vidékről is szépszámú közönség gyűlt össze
azért, hogy megnézhesse és köszönthesse a mene-
tet.

Az első találkozót természetesen számos új kö- A találkozók emlékezetes pillanatait sokan

vette még. Következő felvételünk az 1932-es eszten-
dő Ezer Székely Leányok Napjának egyik pillanatát
őrizte meg számunkra. Az előtérben látható leányok
csoportja éppen Székelyudvarhelyről érkezett, hogy
eleget tegyen a hívó szónak. Már a második és har-
madik találkozó alkalmával szükségesnek látták a
legényifjúság egybehívását is.
A találkozók alkalmával fiataloknak az egykori
Csíkszékház udvarán hatalmas méretű deszka pad-
lózatú emelvényt ácsoltattak, hogy az egyházi szer-
megörökítették. Az ódon épület falai által behatá-
rolt szabadtéri „színpad" környéke esztendőnként
megtelt ünneplőkkel, érdeklődőkkel. A találkozó
sajnos 1934-ben befejeződött. Az akkori hatalom
a nagy tömegeket mozgósító ünnepségeket, ren-
dezvényeket betiltotta. Az 1989-es változások után
Csíksomlyó újból egybehívta a fiatalokat az Ezer
Székely Leányok Napjára. Aki a hívó szót megér-
tette és elfogadta, az a kegyhelyen megjelent, hogy
több évtizednyi kényszerszünet után újra kifejezze
hitéhez, nyelvéhez, hagyományaihoz való ragasz-
kodását.

250
251

A TANÍTVÁNY FELKERESI
TANÁRÁT
Csíksomlyón tett látogatása alkalmával, 1971. jú-
nius 12-én, Márton Áron püspök a Szék útján, ezen
a szép, terebélyes dr. Kolonics-Borcsa-féle portán
felkereste egykori matematika-fizika szakos taná-
rát, Borcsa Gergelyt.
Az idős tanár, aki akkor már a 88. évét is betöl-
tötte, életének közel negyven esztendejét a Csíksze-
redai Római Katolikus Gimnáziumban, a diákok
között töltötte, nevelt és oktatott. A második vi-
lágháború végén, az újrakezdéskor, mint igazgató
tanárokat toborozott a tanév beindítására. Márton
Áron megtisztelő látogatása egy küzdelmes, sikeres,
252
példaértékű tanári munkának szólt. Az eseményt
megörök!tő fotográfián középen a jeles tanítvány:
Márton Aron főpásztor, Borcsa Gergely nyugalma-
zott tanár és a püspök urat kísérő Ferencz Béni csík-
csicsói plébános, pápai prelátus látható.
Az erdélyi ferences rendbe jelentkező fiatalok
képzése a rendtartomány egyik legfontosabb fel-
adata volt. Az úgynevezett újoncházakat az 1700-
as években a rend papjai irányították, és ekkor már
számos helyen: Csíksomlyón, Szárhegyen, Mikhá-
zán, Esztelneken, Medgyesen és Vajdahunyadon
találkozunk az utánpótlást biztosító intézménye-
ikkel. A beöltöztetés az első esztendőben történt
kapucint, övet és habitust (csuhát) vettek magukra:
ebben is Szent Ferenc hagyományait követték, az
egyszerű ember ruháját viselték. A ferences teológi-
án a rendi élet követelményeit sajátították el. Meg-
tanulták a testvéri szeretetközösségben való élést,
az értelmes munkamegosztás elvét gyakorolták. Az
intézetben a hittudományi és bölcseleti tárgyakon
kívül nagy gondot fordítottak az orgonázás elsajátí-
tására, a zenei képzésre. Szent Ferenc barna csuhát
viselő követőinek legfontosabb feladata a lelkipász-
torkodás volt. A lélekmentés munkáját végezték
mindenütt, ahol megjelentek. Vajdahunyadon a fia-
tal növendékekből álló zenekar tagjai 1932-ben az
alapfokú orgonajáték elsajátítása mellett a hang-
szeres muzsikát is gyakorolták. A tizenhét ferences
- tanár és tanítvány - emlékét őrzi ez a fotográfia. A
zenekarból négy személyt sikerült azonosítanunk,
az álló sorban, balról az ötödik P. Zsók Ottó, a ki-
lencedik a nagybőgővel P. Gurzó Anaklét. Az ülő
sorban, balról a harmadik dr. P. Fodor Pelvárt tanár,
szentírásoktató, a két dob között P. Keresztes Albin
ül. A fiatal zenészek" közül sokan kántori vizsgát
11
is tettek.
JÓZSEF AlYA
A ferences rend életében a második világhábo-
rút követő években igazi megpróbáltatások követ-
keztek be. Az új rendszer a szerzetesi életet meg-
szüntette, ezért tagjai csak a világi papság kereté-
ben, mint egyházmegyei lelkészek működhettek. A
szerzetesi csuha viselését is betiltották, hosszú évek
után, csak a templom falain belül engedélyezték
használatát, mint liturgikus öltözéket. Egyik barát
találóan állapította meg: ,,Így lettünk barát ruhába
bújtatott világi papok." Az előző rendszer a rendi
élet gyakorlásának feltételeit megszüntette, csak az
1989-es változások után adódott lehetőség az erdé-
lyi ferences rend újjászerveződésére. Daczó Árpád
P. Lukács a Magyar Szó 1991. október 12-i számában
A ferences rend megújulása Erdélyben című cikkében
felmérte a négy és fél évtizedes kirekesztés nyomait
és a valós helyzetről tájékoztatott: //" .. Valóban az
Úr irgalmának köszönhetjük, hogy fel nem emész-
tődtünk egészen és mielőtt mind meghaltunk vol-
na, legalább ennyiünkkel irgalmat gyakorolt, hogy
átadhassuk hagyomá11-yainkat az utánunk követke-
zőknek. Feloszlatásunk előtt, 1948-ban 217-en vol-
tunk. [...] Mostani létszámunk 36. Felszentelt pap
26, laikus testvér 10. Igazán csak annyian marad-
tunk, hogy a nagy lerombolásunk után azt a jót,
ami még maradt bennünk, átadhassuk a szépen
jelentkező utódainknak." Az újjászerveződő feren-
ces rend tagjai között találjuk Márk Vince P. József
atyát, aki immár 36 esztendeje Csíksomlyón Szent
Ferenc szegény fiainak egyike. A kolostor keleti cel-
láinak egyikében lakik, magas kora ellenére, mara-
dék erejével végzi napi teendőit.
253
 , , , , ,, ez alkalommal is megmutatkozott, mert az alacsony
látta a történteket: A régi időkben a csíkszeredai
CSIKSZEREDA GAZDASAGI ELETEBOL 11

VÁSÁROK - SOKADALMAK
Csíkszereda vásáros helyből fejlődött várossá,
tartja a hagyomány is. Ezek szerint az itt tartott so-
kadalmak a kezdeti időkben is meghatározó helyet
foglaltak el a csíkiak életében. Benkő Károly Csík-
Gyergyó és Kászon leírások t. i. részletes osztályokban
című, Kolozsvárt 1853-ban megjelent munkájában
beszámol a városban rendszeresen megtartott so-
kadalmakról, és felsorolja a vásárok idejét is: ,,Cs.
Szeredában hetenként Szerdán vásárok, évenként
pedig négy sokadalmak tartódnak, ú. m .
1. Fársángon
2. Pünkösd előtt másfél héttel
3. Margit [napi]
4. Sz. Mihály napjain, melyek népesek.
Egész Székelyföld nevezetesebb helyeiről hoz-
nak ide árukat. (M. Vásárhelyt kivéve, csakugyan
innen is megjelennek a mészárosok) [...] Különösen
a barom piaca kitűnőbb. Margit napkor hajtanak
a szomszéd havasokon nyaraló Berszányok [pász-
torok] sok juhokat, berbécseket; Szt. Mihálykor a
csikó szedők nagyon keresik a tüzes, véres, zömök
székely lovakat, feles számmal jelennek meg akkor
a »Magyar Országi kereskedők« is, honnan e két so-
kadalmak a leghíresebbek."
Az 1900-ban készült Fodor István-féle városi tér-
képen, a régi temető mellett pontosan behatárolták
a lópiac helyét. A barompiac ekkor már átkerült a
vasútállomáson túlra, a város nyugati szélére. Az
itt zajló eseményekről, a négy országos vásáron
történtekről a Csíki Lapok megjelenésétől kezdve
rendszeresen tájékoztatta a nagyérdemű olvasókat.
A Csíki Lapok 1890. október l-jén megjelent szá-
mából megtudjuk, hogy: ,,A Szent Mihály-napi or-
szágos vásár minden tekintetben szép eredménnyel
járt le városunkban. A baromvásárra felhajtatott
2 931 darab szarvasmarha, 345 darab ló, s dacára
a szokatlan magas áraknak, eladatott: 1394 darab
szarvasmarha és 151 darab ló. A belső piacon meg-
lepő élénkség mutatkozott [...] s a nyüzsgő városi
nép számára oly magasságot ért el, aminőt vására-
inkon nagyon ritkán érhetünk el. Rendetlenségek
egyáltalán nem fordultak elő."
A nagyszámú állat felhajtása a szeredai orszá-
gos vásárra mindenki számára meglepő, mivel egy
kisvárosban a közel háromezer szarvasmarha, va-
lamint több száz ló értékesítéséhez helyre volt szük-
ség. Gál József csíki ügyvéd emlékezésében kitér a
vásárok nélkülözhetetlen helyeire, ahol a székely
atyafiak a sikeres üzlet után áldomás elfogyasztá-
sával ünnepeltek: ,, ... a régi temető előtti térségen
volt a barompiac, hosszan elnyúlva a mezőbe. Az
utcasarkon volt Kovács József kocsmája, a belsőség
mögött a sertés- és lópiac, utána a cinkusház és a
vásártér. A régi világban sok ember megélhetését
a kupecségnek-bellérségnek köszönhette. Voltak ló-
kupecek, marhabellérek is, a sátoros cigányok pedig
a sertéssel való kereskedést űzték. [...] Híres lóku-
pecek voltak a szeredai földművesek. A leghíresebb
László András bácsi volt, aki a régi temetőben, va-
lahol a kerítéshez közel van eltemetve saját kíván-
ságára, az ő szavai szerint, hogy: »a másvilágon'is
hallja a vásárt«. A szarvasmarha piacon is sok bellér
ember működött. [...] Az állatvásáron négy városi
polgár szedte a vámot, a belső piacon hat. A város
jóformán a piaci jövedelemből és a pótadóból tartot-
ta fenn magát. .. "
1891. július 15-i számában a helyi lap a Margit-
napi vásárról számol be, értékeli az ott történteket.
A rövid közlésből megtudjuk, hogy az idő múlásával
a vásárok belső rendjében is változások történtek,
az átalakuló életforma módosította a sokadalmak
hagyományos lefolyását. Ismeretlen újságírónk így
Margit-napi vásár országszerte híres volt: berbécs-
vásárnak nevezték. A Keleti Kárpátokon levő dús
legelőkről a juhokat nagy csoportokban hajtották fel
a vásárra, mely már Péter és Pál napján elkezdődött
és tartott két egész hétig. Az ország legtávolabbi ré-
szeiből is eljöttek ide az érdekelt kereskedők szük-
ségleteik beszerzése végett. A megváltozott viszo-
nyok folytán az eddigi országos jellegű vásár kisebb
körre szorult, s mondhatni helyi érdekűvé lett. Most
is megkezdődik ugyan Péter és Pál napján, de már
nem tart két hétig, hanem csak a közbeeső ünnep és
szerda napokon gyakoroltatik. A baromvásár július
10-én kezdődött. Felhajtatott mintegy 2 OOO darab
szarvasmarha, megvétetett mintegy 950 darab. Az
árba bocsátott lovak száma körülbelül 200-at tett ki,
melyek közül 60 pár lett megvásárolva." Az orszá-
gos vásárok forgalma is érzékelteti Szereda és vidé-
ke gazdasági erejének alakulását.
A csíki tájakon a februári kemény telek sem je-
lentettek akadályt a nagy múltú farsangi vásárok
megtartásában. A februári sokadalmakon a megje-
lenő vásárosok és a felhajtott állatok száma az év-
szak miatt talán valamivel alacsonyabb volt. A csíki
életformát alaposan ismerő Gál József a farsangi vá-
sárról is pontosító adatokat közöl: ,,Hamvazó szer-
da előtt a második héten kedd, szerda, csütörtök
állatvásár, pénteken pedig kirakóvásár. Ez mindig
február közepére esett és úgy is hívták: farsangi vá-
sár."
marhaárakban javulás nem, sőt inkább visszaesés
mutatkozik. Ezúttal is sok marha és ló hajtatott föl
a piacra, de eladásra alig került 100-150 pár állatnál
több, s inkább a hízottabb vágómarhákra szorít-
kozott a vétel. A jobbacska ökrök 150-200 forint, a
teheneJ<ért 80-100 forintot fizettek páronként. A lo-
vaknál alig mutatkozott némi forgalom; azonban a
nagyobb fajtákból a romániai kereskedők mintegy
15-20 párt vásároltak kivitelre.
A belpiaci vásár [az egykori Kossuth Lajos utca
területén] szintén jóval gyengébb volt a középsze-
rűnél. Egyes ipari cikkek teljesen hiányoztak a pi-
acról. Nevezetesen hiányoztak a singes és készruha
kereskedők, a vasmű árusok s nagy részben a kalap-
és cipőárusok. A vétel inkább a lábbelikre és élelmi
cikkekre szorítkozott, s ezen kívül a mézeskalácso-
sok csináltak jobbacska üzletet. A legkeresettebbek
és kelendőbb cikkek a kész asztalos bútordarabok
voltak, melyeknek nagyobb része kiházasítási szük-
ségletekre meg is vásároltatott."
Az országos vásárokkal való ismerkedésünk
mellett szólnunk kell a hetivásárokról is, melye-
ket a 20. század harmadik évtizedéig csak szerdán
tartottak. Ezen a napon elsődlegesen élelmiszerek,
zöldségek, szárnyasok, tojás, tej került árusításra,
de a pálinkaforgalmazók sem hiányoztak a piacról.

A Csíki Lapok 1897. február 24-i száma A szeredai

országos vásár címmel a századvégi sokadalmak ese-
ményeibe, a forgalom méreteibe nyújt betekintést,
ugyanakkor beszámol a kézműipari termékek for-
galmáról is. A cikkíró a vásáron szerzett tapasztala-
tairól így fogalmazta meg véleményét: ,,Az úgyne-
vezett farsangi sokadalom városunkban e hó [febru-
ár] 16-19. napján zajlott le. A gazdasági élet pangása

254 255
 _ 1~28 júliu~á?a~ a, városi tanács a helybéli piaci
Italarusok kereset targyalta, akik a hetivásárok al-
k~lmával sátraikkal elfoglalt piaci terület helypén-
zene~ leszállítását kérték. A tanács méltányolta „a
szegeny anyagi viszonyok között élő" pálinkaáru-
so~ kéreh~ét~ és az_ álland~ választmány a négyzet-
meterenkenh 10 leJ helypenzt 6 lejre csökkentette.
A kedvezményezés kizárólag a helybéli lakosokra
és a hetivásárokra vonatkozott. Az élelmiszer-ter-
n:1-ékek értékesítése mellett természetesen az ipari
cik~,ek f?rgalmazás~ is megmaradt. 1931. május
3_1-~ol Csikszer~da varosa szombati napokon is he-
tipiacot engedelyezett élelem árusítására. A város
növekedése a piacolási lehetőségek bővülését ered-
m~nyezte. Na~jainkban a már nagynak mondható
C~i~sz,ereda piaca a hét minden napján fogadja a
vasarlokat.
A DESZKA ÉRTÉKESÍTÉSE
, A S~ékely~öl~ön a megélhetés egyik jelentős for-
ra~a 1::un~e:° :~~kben az erdő volt. A fenyőrönkből
~;oszor vizi furesszel, később pedig a gőzgép ere-
Jevel szelet~lt, des:ka és egyéb fűrészáru hajdan,
a vonatos vilag elott, de még az alatt is, szekérrel
utott el a csíki tájakról a nagyobb városokba. Lo-
vas szerkérrel szállították a felcsíki emberek az el-
adásra szánt, havasi erdőkből származó, nagy ér-
256
tékű f~árut Brassóba, ahol jól meg is fizették azt.
Deszkaval megrakott szekérrel indult útnak - tár-
saival együtt - a fotográfiánkon látható gazda is. A
szekér tetejére gyékényből kóbert készített, amely
megvédte az esőtől és a napsütéstől.
_Azt, hogy az akkori körülmények között sem-
milyen szempontból nem könnyű és nem rövid út-
ját - a falut?l, a ~eszk~piacig, - hogy szervezte meg
a ~yakorlah erze~~el is megaldott csíki székely, ma
mar kevesen tudJak. A kis csapatokba szerveződő
szekeres gazdák első megállója nem volt más, mint
maga Szereda városa. Már itt szervezkedésbe kezd-
tek, mégpedig annak érdekében, hogy ha lehet, a
fuvar ne csak odafelé, hanem visszafelé is jövedel-
~ez:e1:__ valamit, hogy Brassótól Csíkig se üresen
zotyogJon a hazafelé haladó szekér. Gál József csíki
ügy;éd - az előzőekben már idézett írásában - így
emlekezett erre: ,,A felcsíki fuvarosok a város va-
lamelyik ko~sm~-beálló udv~rán etettek. Amíg a
~?vak ettek es pihentek, addig a gazdák járták az
uzleteket, hogy kell-e valami árut hozni Brassóból
rége~te Segesvárról. [...] Csütörtök reggel indul~
tak, ot-hat fuvaros karavánban szállította az árut
Felcsíkból. Pihentek Csíkszeredában, Tusnádon
Büksz,ádon, SeJ:~iszentgyörgyön, és pénteken reg~
gel mar a brassm deszkapiacon voltak, amely a régi
magasra töltött Sétatér és a Fellegvár között volt".
A szállítmány értékesítése Brassóban nem oko-
zott gon~?t, hiszen legtöbbször a megrendelő szász
kereskedok, asztalosok és építkezési vállalkozók
már várták a jó minőségű faanyagot. Az üzlet lebo-
nyolítása után a székely atyafiak igyekeztek a szere-
dai kereskedők által rendelt és szállításra váró ter-
mékek mihamarabbi átvételére és felrakására, majd
a 100 kilométeres útra gondolva hazaindultak. Gál
József ügyvéd, a csíkiak életének alapos ismerője
így írt erről a folyamatosan ismétlődő eseményről:
,,Szombaton reggel megrakodott és lovai elé állott,
csaknem végig gyalog jött, hogy a fáradtságtól el
ne aludjék és meg ne lopják. Mindenik szekéren
gyékény »kóber« volt, hátul sok lánccal összefűzve,
hogy az áru ki ne essék. [...] A szekér vasárnap reg-
gel már Szeredában az üzlet előtt állt. Hihetetlen, de
lekonkurálta a vasutat is. Ugyanannyiért szállított,
mint a vasút. (A vasúthoz történő szállítást mindkét
vállalkozó [kereskedő] megtakarította.) A fuvaro-
sok becsületesen kiszolgálták a szállíttatókat!"
A deszkával történő szekerezés a két háború kö-
zötti években is folyamatos volt. A második világ-
háború után bekövetkező változásokkal a fűrész­
áru ily módon történő értékesítése megszűnt, csak
a fotográfia őrzi a múltnak e kenyérpótló foglala-
tosságát.
A CSÍKSZEREDAI
IPAROSOKRÓL ÉS
KERESKEDŐKRŐL
Csíkszereda gazdasági életében a mesterembe-
rek maghatározó helyet foglaltak el. A polgárosodó
városka iparosai sajátos utat jártak, ugyanis ők nem
örökölték a céhes gazdálkodás hagyományait. A
középkori városokban a kézművesek szakmai tár-
sulatokba, céhekbe tömörültek. Az egy szakmába
szerveződő kézművesek társulatai, a céhek fejedel-
mi jóváhagyással létesültek, és minőségi termékek
előállítására törekedtek. Előző fejezetünkben már
említettük, hogy a klasszikus értelemben vett céhes
szerveződésről Csíkszereda esetében nem beszélhe-
tünk. Ezért a céhek megszüntetéséről szóló országos
rendelet a helyi kézműves társadalmat nem érintet-
te. A kézműves, iparos életnek egy sajátos formá-
jával találkozunk Csíkszeredában. Az iparosok jó
része idegenből érkezett ide, és a szakma gyakorlá-
sához megfelelő feltételeket találva le is telepedett.
A 19. század utolsó harmadában megjelenő ipari
jellegű vállalkozások száma gyorsan növekedett a
városban. A törvénybe foglalt szabad ipargyakorlás
lehetőségével élve, a helyi iparosok 1884-ben létre-
hozták ipartestületüket, amely szervezeti és szak-
mai keretet nyújtott tevékenységükhöz. Az ipar
gyakorlása, a szakmai ismeretek tökéletesítése itt is
a hagyományos utat járta. A kezdeti tanoncéveket,
a szakmával történő ismerkedést a segéddé válás
követte. A kor elvárása szerint a szakmai ismeretek
tökéletesítése érdekében a Szeredában működő ipa-
rosok is vándoroltak, világot jártak, hogy az önál-
lósodáshoz szükséges magas szakmai igényeknek
meg tudjanak majd felelni.
A város iparos társadalma a gazdasági élet alaku-
lásában meghatározó helyet foglalt el. Kezdetben az
iparosok találkozási helye első elnöküknek, Tamás
Józsefnek a posta mellett működő kocsmája volt.
Ez a „hivatalos" székház induláskor még alkalmas
helyszíne volt az ügyes-bajos dolgok megtárgyalá-
sának, de a gyorsan erősödő iparos közösségnek
csakhamar saját otthon kellett. A város ipartestü-
letének második elnöke a tíz évig idegenben élő és
dolgozó Dóczi János szabómester volt, aki 1895-ös
hazatérésekor és megválasztásakor már sikerrel
szorgalmazta egy ipartestületi székház vásárlását.
Mindez a következőképpen történt. Ebben az esz-
tendőben az ipartestület zászlóavatási ünnepélyre
készült. Az eseményről a Csíki Lapok 1895. július
15-i számában olvashatjuk, hogy: A csíkszeredai
11
ipartestület igen szép és sikerült ünnepélyt tar-
tott folyó hó 5-én, a millennium emlékére készített
testületi díszes zászló felszentelése alkalmával.
A zászló egyik szalagján ez a felirat olvasható: »a
munka nemesít.«" Az iparosok ünnepélyét a város
értelmisége megtisztelte, a vármegye főispánja is
megjelent az eseményen. A Gyergyószentmiklósi
Ipartestület küldöttséggel képviseltette magát a csí-
kiak nagy ünnepén. A zászlószentelés című cikkből
továbbá megtudhatjuk, hogy: a közönség dél-
11 •••
előtt 8 órakor kezdett gyülekezni a városháza ta-
nácskozási nagytermében [...] és innen fél tízkor
indult a menet a templomba az új zászló alatt és a
Rákóczi-induló hangja mellett. [...] Domokos János
plébános úr a templomban az új zászlót megáldotta,
felszentelte. Innen a közönség ugyanazon rendben
a fazekas-piachoz felállított lombsátorhoz vonult."
Az ünnepélyt itt folytatták, majd az ipartestületi
tagok visszatértek a Városháza tanácstermébe, ahol
Tamás József ipartestületi elnök vezetésével gyű­
lést tartottak és elhatározták, hogy: a nap em-
11 •••
lékére minden év július 5-én [az Ipartestület] saját
pénztárából egy elaggott iparosnak 15 forintot fizet
ki." Ezen a gyűlésen az iparosok új elnököt is vá-
lasztottak maguknak Dóczi János személyében, aki
azonnal kezdeményezte egy székház megvásárlá-
sát, melyet a tagság helyben el is fogadott. Az iparo-
sok zászlószentelési ünnepélyét: a Romfeld-féle
11 •••
sörcsarnokban rendezett közebéd követte, melyen
mintegy 160-on vettek részt" - olvassuk újságírónk
tudósításában. Az Ipartestület első otthonát végül
is csak 1903-ban sikerült biztosítani, amikor a római
katolikus templom szomszédságában, a Kossuth
Lajos utcában a testület saját pénzéből egy épületet
vásárolhatott, így már saját házukban fogadhatták
a szervezetten tevékenykedő mesterembereket.
257

A székházban az iparos ifjaknak önképzőkört
szerveztek azzal a céllal is, hogy elvonják őket a ká-
ros szenvedélyektől. A város tanárai más városok-
ban már bevált ismeretterjesztő előadásokkal igye-
keztek a fiatal iparosok képzését elősegíteni. 1903-
ban egy, a Csíki Lapok mellékleteként megjelent
írásban az alábbiakat olvashatjuk: ,,Most kellemes
otthont szereztek számukra, tért és alkalmat nyúj-
tottak nekik, hogy fáradságos mindennapi munka
után [...] lelküket művelhessék s egyben megsze-
rezhessék azon ismereteket, amelyek kiképzésük-
höz okvetlenül szükségesek". Az iparos önképző­
kör életre hívásában elévülhetetlen érdemei voltak
Jakab József szabómesternek, aki már 1900-ban
szorgalmazta az iparosok művelődésének szüksé-
gességét. Ez az első székház az 1916-os tűzvészkor
porrá égett. Az otthon elvesztése nem kedvezett az
iparosélet háborús évek alatti újraszervezéséhez.
Három esztendő eltelte után, 1919. július 20-án a
Csíki Lapok azonban már rövid közleményben ér-
tesítette olvasóit, hogy: ,,Az Ipartestület házat vett".
A rövid írásból megtudhatjuk, hogy: ,,A Csíkszere-
dai Ipartestület a Jakab Gyula csődtömegének ár-
verezése alkalmával megvásárolta az Apafi utcai
kettős földszintes házat 171 OOO korona vételáron.
Az árverés igen élénk volt, minek eredménye a fel-
tűnést keltő magas vételár volt. [...] Az ipartestület
a házat székháznak szánta."
A csíkszeredai iparos társadalom rövid múltjának
számbavétele során ismerkedjünk meg e kis közös-
ség néhány jeles tagjával. A helyi újságban közölt
reklámszövegek érdekes betekintést nyújtottak - és
nyújtanak a mai olvasónak is - a városka minden-
napjaiba, tájékoztatták a polgárokat a kézműipari
termékek beszerzésének lehetőségeiről. A polgáro-
sodó Csíkszeredában a kereskedők is bekapcsolód-
tak az iparosok által szervezett közösségi életbe.
Csíkszereda ismert mesteremberei között tar-
tották számon Császár Félix kocsigyártót. 1886-ban
született Csíkrákoson, fiatalon elkerült Orosházára,
ahol négyesztendei tanonckodás után felszabadult.
Mint segéd, szakmája titkainak elsajátítása céljából
felkereste Budapest jelentősebb kocsigyártó műhe­
lyeit, majd vándorlásra adta a fejét, külföldön Bécs-
ben, Linzben és Grazban tökéletesítette szakmai is-
mereteit. Tízévi vándorlás után önállósította magát,
Csíkszeredában korának egyik legmodernebb mű­
helyét rendezte be. A sajtóban közzétett reklámszö-
vegben az érdeklődőkkel tudatta, hogy: ,,elvállalok
minden e szakmába vágó munkákat ú. m.: gazda-
sági szekerek, kocsik, autó karószéria készítését és
azoknak javítását a legmérsékeltebb árért."
Czáka Béla mészáros és hentes 1881~ben született
Szépvízen. Mesterségét Gál András csíkszeredai
mészáros üzletében sajátította el. 1903-ban önálló
258
li~~,~~~,~~lml
1l
Van szerencsém Csíkszereda és vidéke közön-1
ségét érteeiteni, hogy Csikszereda, St.efan-
Ct'l-Mare 16. szám alatt
lil) KOCSI- ÉS KERÉK,Yi\RTÓ
1 MŰHELYEMET
a kor igényeine.k megfelelően berendeztem, ahol
1 elvátlalok minden e szakmába vágó munkákat
u. m : gazdasági szekerek, kocsik, autó karo-
széria. készítését és azoknak a javitását a leg-
l mérsékeltebb árért.
Gazdasagi szekér és kocsi alkatré-
ezek állandóan készen kaphatók.
1 (ilf~LV&ilfmmtmll
Az asztalos mesterek figyelmét felhivom arra,hogy
1 gyalulé.st elvállalok, utólérhetetlen olcsó árért. ;
i
SziveR, jóindulatu támogatásukat
kérve, v&gyok kiváló tisztelettel :
1
miiliiiil-1~--,--~
1
CSÁSZÁR FÉLIX, Csikszereda.
2-2
lett, virágzó üzletét később fia, Czáka István vette
át, aki érettségi bizonyítvánnyal a zsebében nagy
hozzáértéssel vezette az örökölt vállalkozást.
Berkovics Samu bádogosmester 1875-ben szü-
letett, a szakma kiváló ismerőjeként tartották szá-
mon a városban és a vidéken is. 1891-ben bejárta
Európa több városát, dolgozott Bécsben, Berlinben,
Lipcsében és Budapesten. Mindezek után még négy
évet töltött el Baselben, valamint a franciaországi
~~41~~~~~~1lll~~<fi~~•
~ Értesites.
1
~ . Van szerencsém. Cs\ksze~eda. és vidéki, közönség.M, ·~
~ értesiteni, hogy a Brat1anu-uooa. 82. szám alatt ~
.~ Berkovics és Kóka néven fenálott ~
1 ~ BÁDOGOS ÜZLETET~
~ ugyanazon helyen ezután sajé.t nevem alatt fogom ~
~ tovább vezetni. Főtörekvésem, hogy megrendelőim ~
1 ~ bizalmM jó és pontos kiszolgálással továbbra is ~
i KOXA AliffALe •lcl~go11a•11to1r, ~
irt;, biztositsMn. - Szives pártfogást kér: 2-10 ijt-
1. -~~~~~~~~~lill~~~~~~-•
1 Lyonban és Marseille-ben. Szakmájának alapos is-
merőjeként 1904-ben Csíkszeredában telepedett le.
A csíkszeredai Törvényszék és Gazdasági Iskola
bádogosmunkáját ő végezte el. Öt idegen nyelvet
beszélt, hisz vándorlásai során nyelveket is tanult.
1920-ban társult egy Kóka nevű bádogossal, és kö-
zösen a Rákóczi Ferenc utca 12. szám alatti házban
bádogosüzletet nyitottak. Itt saját készítésű termé-
keiket - épületbádogos munkákat, kályhákat - for-
galmazták, de konyhaedények, fürdőszoba-felsze­
relések is kaphatók voltak Berkovicsék üzletében.
Hajdú Áron tímármester azok közé tartozott,
akik mesterségüket Bukarestben sajátították el. A
csíkmadarasi Hajdú Farkas öt fia szakmát tanulva
próbált boldogulni az életben. Ennek az 1912-ben
t készült fotográfiának köszönhetően megismerhet-
jük őket. Balról indulva: Hajdú Lajos fogtechnikus,
Hajdú István mészáros, Hajdú Péter, aki 1913-ban
kivándorolt Amerikába és nem tért haza, Hajdú
Gergely kelmefestő-vegytisztító és I:Iajdú Áron tí-
mármester láthatók a képen. Hajdú Aron Bukarest-
ben próbált szerencsét, 1902-től az első világháború
végéig tartózkodott ott, és elsajátította· választott
szakmája minden titkát. 1918-ban hazatért, és Csík-
szeredában kamatoztatta idegenben szerzett tudá-
sát. A Rákóczi utcában (mai George Co9buc utca
49. szám) 1925-1926-ban tekintélyes polgári házat
épített, üzletet nyitott, amelyben bőrkészítéssel és
bőrforgalmazással foglalkozott. Később a bőrkészí­
téshez szükséges cser-fenyőkéreg árut is nagy tétel-
ben szállította a megrendelőknek. Hajdú Aron jól
berendezett tímárműhelyét és szaküzletét 1948-ban
államosították.
Brezina Ferenc 1875-ben a távoli Morvaország-
ban született. Az órásmesterséget már Erdélyben,
Segesváron, szász mesterembernél tanulta. A pon-
tosságot igénylő órásmesterség mellett ékszerészi
és látszerészi szakképesítést is szerzett. A millen-
nium esztendejében, 1896-ban érkezett Csíkszere-
dába, ahol le is telepedett, és évtizedeken keresztül
szolgálta tudásával a város és vidék lakosságát. Itt
259

1JÖN A KÁR.A.CS-ONY!
~~g~ilt:$~'Hurii bi,
~i,~dti ~ti~~w~~
ugyr.r:l.int
Inga-, fali-, ébresztő-,
- ÓBÁX:
- valamint
€$~~miv~g©~~ ~@tiui~i'k j ~ {i e~
TIU~~ lr' Cé!l ~ ~@~ l i mD &~ k@.p bh~t<i~
ugyszintén
minden e szakmába vágó munkát pontos
eJ lelkiiRmeretes ·-munka · mellett elvallal
BREZINA-F.
órás, ékszerész .és látszerész
Csíkszereda,' Fer,~inánd király•ut._
említjük meg, hogy a szakmai konkurencia is meg-
jelent Fenke Ferenc személyében, aki 1924-ben jött
Csíkszeredába és szintén itt gyakorolta az órásmes-
terségét.
Gál István a csíkszeredai „gyárosok" közé tar-
tozott. Szeszből ecetet előállító „gyárát" már az első
világháború előtt működtette. A világháború után,
az 1920. november 9-én megjelenő Csíki Lapok-
TISZTA SZESZBŐL KÉSZÜLT ECET. -
·•-1111!!!1-------·---------··
ÉRTE S ITÉ SI
-·
Van s_zer~~-csém Csikszé~
r e da e.s v1ctoke fogyaszto
,
közönségének becses tudotni si\ra hozni, hogy
1
: ICllTGYAiAIAT:
Csikszeredaban, Apaffy Mihaly-µtoa 6. szám
- alatt ismet üzembe helyeztem. KHU □ ii gyári ece-
- temre kUlö nöse n felhívom H. kel'eskedö urak figyelmé t.
···--------il-111111111--5_ _ _ _ _ _. . ._ _ _, .
GÁL ISTVÁN ECETGYÁROS,
ban értesítette a város és a vidék ecetet fogyasztó
közönségét, hogy: ,,Ecetgyáramat Csíkszeredában,
Apaffy Mihály utca 6. szám alatt ismét üzembe he-
lyeztem." A tisztaszeszből gyártott ecetet viszont-
eladásra a kereskedő urak figyelmébe ajánlotta.
(Hasonló „kapacitású" ecetgyárak Székelyföld más
városaiban is működtek.)
A helyi kárpitosoknak már az első világháború
előtt ismert szakembere Bájer Ferencz „nyerges és
260
f
.;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,:k.,;:k,;:k,;:k,;:k,~~;:k,;:k,ll;:k,iji;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,;:k,:k.,;:k,:/(.,:/(.,:k.,. I lentős helyet foglaltak el, és a kézműiparosokkal
~
~ - 1!1
~
4'~s
tt
1
- 1 IM
oo=a
·a
a
együtt erősödő polgári réteget képeztek. A hajdani
üzletek és fenntartóik tevékenységéről dr. Gál Jó-
zsef a már idézett írásában beszámolt. Ő említette,
~
V,m sze1encsém a nagyérdemu lrnzouség becses figJtdmét felh1vn1 ,
mmennl n Rákóczi-utca 23. szám alatti saját házamban l evő aa
iS NYERGES ÉS KÁRPITO S ÜZLETEMBEN a hogy a 19. század fordulója előtt és után a városban
t,s
-fs
minden e szakmába vágó munln\k elkészité., ét a legnagyobb készség•
gel vR.llo.lom é~ ezt csiuos ki vitel ben, olcsó árak mellett pontosan elh!- aa nem voltak még szakboltok, csupán háromféle üz-
: iS szitem. RaktB.r on tartok a mai kornak megfelel~ , mindenféle nagysá.gu a letet működtettek: fűszer- és vegyesüzletet, textil-
iS RUGANYOS DIVANOKAT ÉS MATRACOKAT ~
zseb- és kar- iS
~
azért, hogy itt mindenki besze1·ezhesse szükségletét ép oly olcsó a~ és ruhaüzletet, valamint vasüzletet. A kereskedői
~
á1· b a n , mint bármely nagyobll városban. - 'rová.bbá tnllatom még
a mélyen ti,ztelt közönséggel azt is, hogy álland6eu raktaron turtok ~ élet hétköznapjaiba történő betekintéséhez a jeles
~
iS
KÉSZ URT KOCSIKAT ÉS URI SZÁNKÓKAT.
Véglll a 11. é. közönség szives figyel mét felll i-
a Gál család kereskedői múltja is lehetőséget nyújtott:
,a kereskedőnek olyan sorsa volt, mint az ókorban
Cf..
~ vom nzon körülm&nyre, hogy 1\ kocsik, valnmint § 1
~ ;I~~~:m~ ~:~::o;a;om~l;::a~ijz~:!!at~~ö~: a a rabszolgának. Nyáron reggel öt órakor nyitott és
~ ség jóind ul ul atu pártfogás:íba ajánl va, marad-
tam kiváló tisztelettel:
~
~ este tíz órakor zárt. [...] Vasárnap délig az üzletek
~ Báj e r F ere ne 2, nyerges es kárpitos Csiksieredában. a nyitva voltak, kivéve karácsony, húsvét és pünkösd
iS I a
~ = ~ =======
a~
---~= első napját. Ünnep délután is sokszor ki kellett
~ 11 14-26 1 szolgálni, mert gyertyát csak a vegyes üzletben tar-
-~~~~~~~~~~~~~~~~,,~,i~~~~~~~~~~~~~~-
tottak, szemfedelet a ruhaüzletek, haláleset idején
1 kárpitos". A Csíki Lapok 1912. június 26-i számá-
ban szépen keretezett reklámhirdetésben tudatja a
TEMETKEZE<2:>t ' = sürgősségre való tekintettel ki kellett szolgálni a
jelentkezőket, és a nagy torozásra a szükséges élel-
miszereket, italokat is ki kellett adni".
nagyérdemű közönséggel, hogy a Rákóczi utca 23. 9 ---=: ltlTEZETE.
szám alatti üzletében: ,,mindenféle nagyságú ru-
ganyos divánokat és matracokat azért [forgalmaz], C&lKSZERE~-
hogy itt mindenki beszerezhesse szükségletét épp
oly olcsó árban, mint bármely nagyobb városban".
Bájer Ferencz úri kocsik és szánkók kárpitozását is zette az iparosokat". Az első háború után özveggyé
,, tisztelettel vállalta". lett felesége a kegyeleti szolgáltatásokat nyújtó má-
sodik csíkszeredai „temetkezési intézetet" vezette.
A csíkszeredai kézműves szolgáltatók között ta- Vállalkozásáról Szentes Géza készített reklámrajzot
láljuk a koporsókat előállító és forgalmazó Barcsay a Carneval című élclap részére, melyen a kis cég jel-
Károlyt is. Már 1896-ban létrehozta az „Első Csík- lemző vonásait emelte ki a gyászhuszár és a gyász-
megyei Dísz Temetkező-Intézetet", és vállalta érc- kocsit húzó ló megjelenítésével.
Az élet és halál Istenétől gyászra bivottak figyelmébe,
•AZ ELSŐ CSIKMEGYEI DISZ TEMETKEZŐ-INTÉZET
:::S~BOS~Y E:.
•
/
A mai Petőfi Sándor utcában működött egykor
Bartha Géza fodrászüzlete. A mester Csíkszeredá-
ban tanulta szakmáját, és 1925-ben önállósította ma-
gát. A szorgalmas fodrászmester vállalkozása igen
sikeresnek bizonyult, üzletét korszerűsítette, és így
CSIK-SZEREDÁBAN.
Rendes temetkezéseket 10 f.rttól 500 f.rtig, .s elvállal ugy helyben mint a város egyik leglátogatottabb helyévé vált. A Csíki
1
vidéken hullas.iál!itásokat minden irányban. Különös figyelembe ajánlom eµ-yedüli
· érez- és fakoporsó-raktáromat.
Nagy fakoplrsó 4 frtól 50 frtig, nagy érc,koporaó 25 frttól 200 frtig:
Lapok 1929. október 6-i száma kitüntetett figyelem-
mel méltatta Bartha mester átadásra kerülő üzletét:
. Továbbá. nagy raktár sirkoszorukba, szallagok- és selyem sze mfödelekbe a
- legjutány.osabb árak mellett. „A napokban megnyílik Csíkszeredában a dr. Otetea
-
újonnan épült gyönyörű házában a »Corso« [Royal]
fodrászüzlet. A hatalmas, minden kényelemmel, a
CSIKSZEREDA. és fakoporsók szállítását, valamint: ,,úgy hEzlyben, legmodernebb felszereléssel, fővárosi fénnyel, csillo-
mint vidéken hullaszállításokat minden irányban". gással és ízléssel berendezett üzlet kétségtelenül vá-
A gyászoló család a temetkezéshez szükséges kellé- rosunk egyik legsikerültebb dísze. Bartha Géza, ez A hajdani üzletek némelyikébe a régi fotográ-
keket, szemfödelet, koszorúkat, szalagokat is meg- a törekvő kisiparos [...] megérdemli, hogy áldozatos fiák és hirdetések segítségével mi is betekinthe-
vásárolhatta nála. vállalkozását elismeréssel kísérjük." tünk. 1890-ben Albert Balázs „Fűszer- és vasüzlete",
Kortársa és vetélytársa, Griger Károly fodrász- amely a Kossuth Lajos utcában, a kőhíd közelében
A veszprémi születésű Filó Károly asztalosmes- mester 1919-ben jött Csíkszeredába. Az, hogy a vá- volt, bőséges áruval fogadta a betérőket. A polco-
ter 1889-ben telepedett le Csíkszeredában. Előbb ros ismert labdarúgója és sportembere is volt, csak kon a legkülönfélébb áruk sorakoztak és kerültek
asztalosként kereste kenyerét, később fűszer- és cse- növelte népszerűségét. A sportbarátok gyakran az eladásra. Az üzlet árukínálatának sokszínűségét a
megeüzletet tartott fenn. A népszerű, rokonszen- ő fodrászüzletében vitatták meg a labdarúgó-mér- túloldali hirdetés is igazolja: kerékráfot, drótot, fe-
ves, vállalkozó szellemű mester 1911-1918 között az kőzések eseményeit, és ott hallgatták meg a mester hér- és feketepléhet, gyaluvasat, abroncsot, ajtó- és
ipartestület elnöki teendőit is ellátta. A helybéliek hozzáértő véleményét. ablakvasalást, ekéket, kézi szerszámokat forgalma-
megállapítása szerint: ,,nehéz években bölcsen ve- A város gazdasági életében a kereskedők is je- zott. A vadászok is megtalálták itt a kedvelt szóra-
261

~1@.tf;..; 't.4.i~~"'" fr~ti~~+Hh,U....~;:...l...J:4.'t-.t4'.,...l_w.i'_~
J!r.i Alólii-ott van aze,·encsém a helyi és vidéki közönség becses tudom~sáru hozni, hogy
j fíiill111~ :!..!,~!:~11_1,etemben
1fűszer, liszt, czukor, kávé, bőr, talp,
J fehér és szines fonalak fejtök stb.
~ a lehet6 legjut,\nyosabb árak mellett ssolgr.Itatnak ki.
J óta mint lelkiismeretes, szolid és kiválóan képzett
Különösen felhiv om a n. érd. közönség figyélmét az alábbiakra u. mi. :
i Kerek-ráf, talyiga-ráf, spáring, gáter, drót, abroncs, fehér és fe-
~ kete ~léhek, gyaluvas, v_éső, többféle kalapi\cso~, harapófogók, ~
1 reszelok
~
és ráspolyok, .aJtó- és ablak-vasalás, mmdennem. ü eke- l
részek és kész ekek, - ács-, rámás- és
J s~egek;
lemez; ásó, kapa,
i vasvilla, gereblye, ruhafogas bronzirozva; drót, csavar és nyitoló
fűrész
vadaszkellékek, lőpor, t~ltény, selét, fo~tas és egy_éb ap~
~ roságok; Ve1·ndl-, karabely réztoltények (elárusitott állami fegy-.
i
~.~ verekbe), Fl.óbert-töltény - úgy1;zintén többféle - .itt fe.l
sorolt cúkkek vannak raktáron.
illli ~ Csehországi ablaküveg árulás és bevágás nagyban
i és kicsinyben. ""'3111
Jm!
' 3--3
Teljes tis, teleUel:
~~ff~~ifWWAtWf"~~~,l(~ff~f f ~f f ~ l \~1
.A.LEEB'J:' E.A.LÁZS,
vas- és fűsz er-kereskedő Csikszeredl'i.ban.
kozásukhoz szükséges kellékeket: lőport, töltényt,
sörétet és karabély réztöltényeket is árusítottak. A
vegyes üzletben továbbá fűszert, lisztet, cukrot, ká-
vét nagy tételben is lehetett kapni.
Az 1890-es években Csíkszereda egyik legis-
mertebb kereskedését Nagy Gyula működtette, a
Vár utca és a Kossuth Lajos utca sarkán álló épület-
ben. Vérbeli kereskedőként tartották számon. Nála
a vásárló volt a legfontosabb, ezért az előzékeny
kiszolgálást elsődleges feladatának tekintette és
beosztottjaitól is megkövetelte. A Nagy Gyula ke-
1 __J_
-- Naponta friss élesztö, kitanö minö,égü .h•ngermalmi lisztek. . . . .
~ INit'-
f
Uj iizlet.
Teljes tisztelettel . értesitem a
nagyérdemű közönséget, miszerint
jc- a volt FISCH LIPÖT-féle üziethelyiségben jól berendezett
~
1
v1;111~íJn11 , kereskedísi
~ nyitottam.
i .Áruczikkeimet elsö kézből s7.erozven be, azon kellemes S
... helyzetben vagyok, hogy igen tisztolt .vevőimet a lehető leg- i
•., szolidabb árak mellett a ·leggondosabb kiszolg·áltiitásban ré-
~ szesithetem.
Í . A nagyérdemü közönségnek számos latogatását . kér, ,
1
vagyok
(3-3)
• mély tisztelette. l . .
1 .... "Ö'veg- és ;po;rc:a:;ella.n.
reskedéséből felszabaduló tanoncok elsajátították a
szakma minden fogását, áruismerettel rendelkeztek
és megtanultak viselkedni. Elődje, Fisch Lipót már
Brassóba történő távozása előtt megelőlegezte neki
a teljes bizalmat, melyet a helyi lapban vásárlóitól
való elköszönése alkalmával-1890. május 14-én- a
vásárlók tudomására is hozott: 11 ••• vásárlóimnak az
262
~
irántam[... ] tanúsított jóindulatáért őszintén érzett iparát fémjelezte a traktorgyár, a gyapjúfonoda, a
'J:1
hálás köszönetemet fejezem ki. Megragadom az al- kötöttárugyár, a bútorgyár és a sörgyár, hogy csak
kalmat egyúttal a n. é. közönség becses tudomására
hozni, hogy az általam bírt üzlethelyiségben most
a legismertebbeket említsük. Az erőltetett iparosí-
tással együtt járt a városkép erőszakos megváltoz-
már Nagy Gyula brassói kereskedő fog a város és
vidéke viszonyainak megfelelő, jól berendezett üz- -
..... tatása. Gomba módra emelkedtek a tömbházak, új
lakótelepek születtek, az egykori kisvárosban több
letet nyitni. Nagy Gyula, kit már huzamosabb idő mint tízezer új lakrész épült. Néhány év alatt meg-
született napjaink Csíkszeredája, amelyben a tömb-
R ~~ KE.PKERE-
' kereskedőt ismerek [.. J a bizalmat teljes mérték- házak meghatározó szerepet foglalnak el. Az 1989-
1 ben kiérdemli". Fisch Lipót elismerő szavaira és
ajánlására Nagy Gyula több évtizedes becsületes
munkájával rá is szolgált. Csíkszereda igen tisztelt,
ÜZLE et követő szerkezeti váltás egyes ipari egységek
megszűnését idézte elő (traktorgyár, bútorgyár).
~ népszerű polgára lett, a város művelődési életében V'
nemJ mint zenész tevékenykedett.
ASÖRGYÁR
. ,~:t:***:i::i::Jt::Jt:111:t:ld*:lc:t~~gj
'
•• ~
.e Ha jó kávét akar főzni~
41C szerezze be ~
Csíkszereda gazdasági életében a sörgyár meg-
+( ifj. Papp Károly kávépörköldéjéből, )it születésével történt meg az első igazi elmozdulás a
.u hol állandóan frissen pörkölt kávék van- u... nagyipari, gyári termelés irányába. Ez az esemény a
]) nak, többféle m. inöségben. Nyel's kávék- rr 19. század második felére esett és tulajdonképpen
1
'TI ban és teákban nagy választék. Cukor- ,.
~ kákban, csokoladékban és csemegékben I&.. egy, az 1860-as években a Szudéta-vidékről ide !~-
D allaudóan friss áru van raktáron • rr lepedő családnak, a Romfeldeknek köszönhető. Ok
'TI :Ct'j_ P ..A. P P X: ..A. :e OLY, voltak azok, akik itt kívánták kamatoztatni a sör
4IC füs.zer-, csemege-, gyarmatáru-, cukorka-
t( 42- keréskedése és kávépőrköldéje, M.-Ciuo. gyártásában szerzett ismereteiket és jártasságukat
rosközpont egyik látogatott üzlete volt. Kereskedői
111~~~~~~~~~111~~~.y;~~~~lil vállalkozását képkeretezői szolgáltatással egészítet-
és egyfajta családi munkamegosztásban fel is osztot-
ták egymás között a csíkszéki sörpiacot. Romfeld Fé-
te ki, és a rámázás és üvegezés valóban jó kenyér- lix Csíkszeredában épített sörfőzdét, Romfeld János
Ifj. Papp Károly kereskedő 1894-ben született pótló jövedelmet hozott. Szentes Géza képkeretbe pedig az akkor népesebb Gyergyószentmiklóson.
Brassóban. Nagy Gyulánál inaskodott és 1910-ben helyezett tusrajza Karda Gyula üzletének az emlé- A Romfeld Félix csíkszeredai sörfőzdéjében elő­
itt szabadult fel. Segédéveit Csíkszeredában és Bras- két őrzi. állított sör eljutott a Hargitán túlra, Székelykeresz-
sóban töltötte, majd 1919-ben önállósodott. Cseme- túrra is. A szitás-keresztúriak kedvelték a német
ge- és fűszerkereskedését az Apafi Mihály utcában Az eddigiekben csupán betekintést próbáltunk technológiával előállított minőségi sört, azt azon-
működtette. Kereskedése a legjobbak közé tartozott
nyújtani a városban egykoron tevékenykedő kéz- ban kifogásolták, hogy a márkás ital forgalmazásá-
--.a~
.!4
a városban. Villanyerőre berendezett kávépörkölője
különlegességnek számított és vonzotta az igényes
kávéfogyasztókat. Kávé- és csemege-különlegéssé-
műiparosok és kereskedők életébe, teljes számbavé-
telükre nem törekedtünk. A második világháborút
követő rendszerváltás után az új hatalom minden
hoz Szeredában német nyelvű szöveget mellékeltek.
A Székely Nemzet 1886. június 13. számából meg-
tudhatjuk, hogy: ékes üzlet pompázik Csík-Sze-
11
~ geit nagy választékban kínálta vevőinek. erejével a magántulajdon felszámolására és az ál- redában [.. J melyen a következő ékes cégnyomás
i
~
ző
Szeredában Karda Gyula fűszer- és képkerete-
boltja is jelentős forgalmat bonyolított le, a vá-
lami tulajdon egyeduralmának megvalósítására
törekedett. Ez irányú igyekezetük első lépéseként
fitogtatja magát: »Félix Romfeld, Bierbrauerei, Csík-
Szereda, Siebenbürgen«". Keresztúr sörfogyasztói
~ a kézműiparosok egy részét szövetkezetekbe tömö- azon háborogtak, hogy az előállító a sört német
rítették. Az egykori cégtáblák lekerültek a falakról,
,0
El
i
*
(ml~--,-,~--lml
1 Tükör táblák, tükör üvegek,
ablak- és ·é.pület üvegezés
1 az iparosok és kereskedők nevei csak az idősek em-
lékezetében és a korabeli írásokban maradtak fenn.
A háború utáni gazdasági élet átfogó bemutatása
NAGY GYUI,..l.
1 1 nagyban és kicsinyben,
11 nem célunk, csupán az 1950-es évekkel elkezdődő
kényszerátalakítások egy-egy mozzanatát szeret-
"11111 r
11 KÉPKERETEZÉS,
Ovális képrámák raktáron,
ÜVEGVÁGÓ GYÉMÁNTOK,
Legjobb szövőfönalak
1 nénk feleleveníteni. A gazdaságban az igazi nagy
változások az 1968-as megyésítés után történtek a
városban. A megyeközponttá előléptetett Csíksze-
redából a központi hatalom egy minden tekintet-
ben túlméretezett várost szeretett volna létrehozni.
1 minden számban.
1
Vezényszóra elkezdődött a központilag irányított
ipartelepítés végrehajtása. A hajdan kézműiparból
1 Karda Gyula,
vegyeskereskedésében, Csikeze re da.
3-12
lmlliiiiJfiiiiü~I-HmiiiiJ[iiiii)ffiiii&D[!g]
és kereskedésből élő városkában gépgyártó ipart
akartak meghonosítani. Két ipari övezetet alakítot-
tak ki: a város keleti és nyugati határában. A város
263
nyelvű szöveg kíséretében juttatta el a címzettnek:
11Szépen kérjük Romfeld Félix urat, szíveskedjék
azokat a levélborítékokat eldobni, mert Székely-
keresztúron is, Csík-Szeredában is elkel a söre, ha
nem biernek kereszteli is. A székely ember ilyen
tikkasztó melegben szívesen megissza a sört, de a
bierre egy csepp szükségünk sincs." Bizonyára az
üzleti szellemben gondolkozó sörfőzde-tulajdonos
eleget tett a keresztúriak formai elvárásának, mert
a sör a 19. század végén is kelendő árunak bizonyult
a székelyek körében. Ezt erősíti meg T. Nagy Imre
is, a Csíkvármegye közgazdasági állapotai és a székely
kivándorlás című, 1891-ben megjelent tanulmányá-
ban, amelyben az alábbiakat jegyezte le: ,,Van két
sörgyár is a vármegyében, egyik Csíkszeredában,
a másik Gyergyószentmiklóson, mindkettő virágzó
ütemben [fejlődik], melyek kiváltképpen nemcsak
a helyi fogyasztást látják el, hanem a vármegyéből
némi kivitelük is van."
A Csíki Lapok 1894. július 2-i száma Kert megnyi-
tás címmel adta közre, hogy: A Romfeld-féle sör-
11
csarnokot és kis mulató kertet folyó évi július 8-án
fogják megnyitani [...] A jól berendezett, szép mula-
tóhelyet ajánljuk a közönség pártfogásába." Ennek
a sörcsarnoknak a pontos helyét nem ismerjük, azt
azonban feltételezzük, hogy a sörgyár közelében
létesíthették a jó ízű ételekről minden időben gon-
11
doskodó kis •vendéglőt". Talán Szeredában ez volt
az a hely, ahol a frissen csapolt gyári sört fogyasz-
tották a helybéliek. A kis kert bizonyára csak egy jö-
vedelempótló vállalkozásnak számított a Romfeld
család életében.
r
FELIX
264
Romfeld Félix 1897-ben bekövetkezett halála
után még egy ideig a család irányította a sörfőzde
működését, majd 1905-ben Gál Ferenc kereskedő:
„kibérli a Romfeld-féle sörgyárat, és 5 évi bérleti idő
után azt meg is veszi" - olvashatjuk Az 50 éves Ipar-
testület (1884-1934) című könyvben, amelyet a testü-
let jelentetett meg az fél évszázados évfordulójára.
Ezzel a csíkszeredai sörgyártás történetében egy új
fejezet kezdődött el. A leleményes, üzleti szellem-
Mim, legja~~ h lagala!DDG aörá1t csak a
Sörgyárban
kaphatók. •- Gyártelep és looda :
G-á·I I=r·e r e.I J.c
- gózsörgyára Cslkszeredán. Telefonszám 36. -
mel megáldott kereskedő, aki éveken át a szakma
minden lépcsőfokát megjárta, egy év alatt újjáépí-
tette, korszerűsítette és új gépeket állított munkába.
Gál Ferenc söripari vállalkozását az 1918-as eszten-
dő végéig üzemeltette.
műveket" képzelt Szeredába, ahol majd a palacko-
A gyár gabonacsíráztató tornyának egyik falán zott italt a magasból, a repülőgépről is ingyen osz-
l1-tll
a sörgyár, a másikon Gál Ferenc neve olvasható. A togatják a lelkes fogyasztóknak.
~~=-r!J;2:;;'\
Máma hgjaU i! legalaam ~örök aaak a
sörgyárban kaphatók. - Gyártelep és irod~: (l l: LL f~IOtl:S ú f lt\l
G-ál ~e-reIIc (ltll l<ÁROll' CSUl)IJRT .
- EJsó csikrnegyei gózsörgyára Csikszeredán. - {SBW?l[lRJEIM
. ...............~ i.
~fa~ V_ tulajdonába került, amely aztán a két háború közöt-
nagyobb termelési méretekben gondolkodó vállal-
ti években tovább folytatta a csíkszeredai sörgyár-
tást.
kozó fotográfiáját itt adjuk közre, de tevékenységé-
re a későbbiekben is visszatérünk. Az addigi termelési felületek megmaradtak, csu-
pán Szentes Géza képzőművész életképeiben növe-
Az első világháború után - 1919-ben - Gál Fe- kedtek meg számottevően, aki talán a szeredaiak
renc eladta a sörfőzdéjét, és az a brassói Czell Rt. titkos vágyát festette meg, amikor hatalmas sör-
11
265

A második világháborút követő években, a csík-
szeredai sörfőzés megszűnése után, az egykori gyá-
ri épületek új rendeltetést kaptak. Egyik részében
a villanytelep áramfejlesztő gépeit helyezték et a
másikban a Szeszipari Vállalat tárolta a boroshor-
dóit, a csíráztatóban pedig hőközpontot alakítottak
ki. Fekete Márta építész értékmentő törekvéseinek
köszönhető, hogy már az 1970-es évek kezdetén
Romfeld Félixnek és utódainak épületei az ipari
műemlékek listájára kerültek.
A csíkszeredai sörgyár épületeinek és hajdani
termelési felületeinek megismertetésében nagy
érdeme van Albert Homonnai Márton és Szikszai
László 1992-es tanulmányának. Felméréseik és
vizsgálódásaik nyomán az ipari műemlékről meg-
állapították, hogy: 11 •• •az eredeti Romfeld-féle gyár
három épülettestből ált azaz: a gabonacsíráztató
torony, a jégtárló és erjesztőpincék emeleti szárí-
tóvat valamint a sörfőző kazán épülete. Az utóbbi
épület teljesen átépült, csak a sörfőző kazán kémé-
nye maradt meg. A jégtárló, valamint az erjesztő­
pincék viszonylag jó állapotban maradtak fenn. [... ]
Figyelemre méltó a falak szerkezete: egy belső 30
cm-es fat amelyre a boltozatok épültek és egy 60
cm-es külső fat amelyek közrezártak egy 15 cm-es
levegőréteget, nyilván a sörgyártás technológiája
által megkövetelt állandó hőmérséklet biztosítása
céljából."
Sajnos ezt az épülettestet az 1970-es évek közepé-
től körbeépítették, így látványa ma még meglepetést
sem okozhat az arra járóknak. Az Albert-Szikszai-
féle feltáró tanulmányból azonban azt is megtud-
hatjuk, hogy: 11 az egyik erjesztőpince fölé húzott
emeleten voltak az irodahelyiségek, és ennek meg-
emelt padlásterében történt a gabona szárítása, tá-
rolása. A legépebben fennmaradt épülettest a gabo-
nacsíráztató torony, amely egyidős a főépülettest­
tet tehát eredeti. Ez[...] alaprajzilag két részből áll:
egy lépcsőházbót ahol a gabonát zsákokban, háton
hordták fet és egy másik helyiségbőt amely három
szinten ismétlődik. A megfelelő szellőztetés biztosí-
tására az utolsó szint felett egy nagyméretű, nyolc-
szögű szellőztető téglakémény épült, amelybe a két
alsó szintet is bekapcsolták egy légcsatornával."
A tanulmányírók felhívták a figyelmet arra is,
hogy ezen a ma ipari műemlékként számon tartott
épületen alkalmazták először Csík vármegyében a
korra jellemző modern iparépítészeti megoldáso-
kat, valamint szintén itt használták először az adott
kor színvonalának megfelelő egyik legfejlettebb
nyugati sörgyártási technológiát.
A csíkszeredai sörgyártás legújabb korszaka
1972-ben kezdődött el. Központi - bukaresti - dön-
tés hagyta jóvá egy új sörgyár építését, amelynek
helyét a város nyugati ipari zónájába tervezték a he-
lyi gazdasági vezetők. Az 11 első kapavágást" - em-
lékezik Magyari Zoltán mérnök - egy földgyalu-
266
•
gép végezte, amely elsüllyedt az ingoványos, lápos
területen. A rossz előjel ellenére Csíkszereda egyik
legjövedelmezőbb gyárának építési munkálatait
kezdték el itt. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a
legmerészebb álmodozó sem gondolta akkor, hogy
a század- és ezredforduló egyik legjelentősebb ro-
mániai sörgyárát alapozzák. Az építkezés és az
üzembe helyezés irányításának fontosabb mozza-
natai Magyari Zoltán mérnök nevéhez kötődnek.
A sörgyártás 1974-ben kezdődött et az évi ter-
melés akkor 200000 hektoliter volt. A gyár rövid. idő
alatt eredményes és fordulatokban gazdag pályát
futott be. Négy esztendő alatt a termelés már meg-
duplázódott egy 255 OOO hektoliteres gyorserjesztő­
vel, majd 1982-ben, egy új sörfőző részleg üzembe
helyezésével (250 OOO hektoliter kapacitással) elkez-
dődött a gyár folyamatos fejlesztése.
Az 1989-es változások után a sörgyár részvény-
társasággá alakult, és az állandó fejlesztés jegyében
új beruházásokra és még modernebb technológiák
alkalmazására került sor. A sörgyártás sikereinek
egyszerű a magyarázata: minőségi sör és nagy
felvevőpiac. A csíki sörgyártók az igényekhez al-
kalmazkodva az előállított sörmennyiség 85 %-át
palackozták, és terméküket - 30 napos garanciával
- az ország egész területén forgalmazták. A csúcs-
technológia, az angol berendezések alkalmazása és
a folyamatos pasztörizálás megtette a hatását. (Je-
lentős tőkebefektetés történt a Brewery Holdings
Limited cég részéről. Ezzel a beruházással 1999-ben
már évi 1200 OOO hektoliter minőségi sört állítottak
elő Csíkszeredában.)
A látványos fejlesztések nyomán a Csíkszeredai
Sör Rt. az ezredfordulóra az ország legnagyobb Életútja nem szokványos, céltudatos munkával
sörgyárává lépett elő. Az indulástól egy negyedszá- teremtette meg azt az anyagi hátteret, amely által
zadnyi idő alatt a hazai sörpiac vezetőjévé vált, pi- ipari létesítményeit létrehozhatta. A kereskedőcsa­
aci részesedése 20,5 százalék. A Brewery Holdings ládból származó vállalkozó a csíksomlyói gimná-
Románia cégcsoporthoz tartozó Csíkszeredai Sör ziumnak csak a négy alsó osztályát végezte et és
Rt., a húszmillió dolláros beruházásnak köszönhe- már 1894-ben kereskedői pályára lépett. Előbb, mint
tően, az 1974-es indulási termelésének ma hatszoro- segéd, Gál János székelyudvarhelyi nagykereskedő
sát képes előállítani. A csíki sörgyártás háza táján üzletében dolgozott, később, a katonai szolgálat tel-
bekövetkező gyors változásokat nehéz nyomon kö-
vetni, ugyanis 2000-ben a csíki sörgyárat egy má-
sik külföldi tőkecsoport, a BBAG megvásárolta, és
2003-ig Braunion Románia néven működött tovább.
A tőkemozgás azonban folyamatos volt mert 2003-
ban a Heineken cég vásárolta meg a gyárat, amely
a termelés további növelését és a termékskála bőví­
tését irányozta elő. A csíki sör címkét a Premium és
a Harghíta ma is büszkén viselik a Mikó-vár emblé-
máját.
GÁL FERENC MŰMALMA
ÉS FŰRÉSZGYÁRA
A csíkdelnei születésű Gál Ferenc a 20. század
kezdetétől a város gazdasági életének egyik kiemel-
kedő személyisége volt. 11 A vármegye legnagyobb
ipari üzeme a csíkszeredai Gál Ferenc-féle mű­
malom és fűrészgyár. Egy hangyaszorgalmú élet
munkájának az eredménye a kettős gyár." - írja Az
50 éves Ipartestület 1884-1934 című helyi kiadvány.
267

jesítése után, átvette a Csík megyei dohányáruda
vezetését. Az itt eltöltött öt esztendő valójában az
induló tőke összegyűjtésére szolgált, és a kezdetét
jelentette a későbbi nagy ívű kereskedői pályának.
Bíró József csíkszeredai fényképész a fiatal Gál Fe-
renc kereskedőt örökítette meg (1. az előző olda-
lon). Gál Ferenc kereskedőként és üzletemberként
meglehetősen rendhagyó is volt, ugyanis a gyorsan
gyarapodó vagyonából rászorultaknak is tudott jut-
tatni. Az első világháború idején, az 1916-os mene-
külést követő időben, minden hazatérő családnak
egy véka lisztet ajándékozott napi gondjaik enyhí-
tésére.
1919-ben nagybátyjával megalapította a "Gál
Testvérek" nevű első csíkszeredai nagykereskedő
céget, amelynek eredményes működése aztán utat
nyitott dédelgetett tervének megvalósításához.
1927-ben a vasúti pálya szomszédságában felépí-
tette és berendezte gőzmalmát és fűrészgyárát. A
malom a mai vasúti felüljáró közelében épült, átala-
kított formában ma is létezik. Az évtizedek során
korszerűsítették, bővítették és a közelében emelt új
épületek közrefogták. A fakult fotográfián Gál Fe-
renc gabonaőrlő malma már nem ismerhető fel. A
léces kerítés mögötti téglaépület a régen elfelejtett
malom képi dokumentuma. A tető fölé magasodó,
füstölgő kémény is igazolja, hogy a két szomszédos
cég - malom és fűrészgyár - üzemeltetéséhez szük-
séges gőzerő előállítását a fűrészpor és a fenyőhul­
ladék biztosította. Az energia nem jelentett gondot,
helyben termelődött.
268
•
Gál Ferenc fűrészüzeme a malom mögötti te-
rületen szeletelte" a fenyőrönköket. A havasokból
11
szállított fenyőóriások itt alakultak fűrészáruvá, a
piac által igen keresett deszkává. A múltat idéző fo-
tográfián a Gál-féle rönktér látható. A nagy meny-
nyiségben felhalmozott fatörzsek megmunkálásra
várakoznak, a háttérben emelkedő fűrészporraká­
sok a napi munka eredményei. A nagy mennyisé-
gű deszkát keskeny vaspályán gördülő csilléken
szállították, kézi erővel tolták a főút túlsó oldalán
kialakított deszkatelepre (a mai autóbusz-állomás
területe). Ilyenkor egy-két percnyi időre egy kis so-
rompóval a Hargita utca forgalmát is megállították.
A vasúti pálya közelsége megkönnyítette a fűrész­
áru vagonokba történő elhelyezését és a megrende-
lőkhöz való elszállítását.
Gál Ferenc vállalkozásait a második világhábo-
rút követő rendszerváltás idején, 1948-ban államo-
sították., Terebélyes házát is össznépi tulajdonba"
11
vették. Eletének utolsó éveit feleségével igen nágy
szegénységben töltötte. Hajdani malmának magtá-
rában, egy kis helyiségben húzódhatott meg 1952-
ben bekövetkezett haláláig.
PÉNZINTÉZETEK
Csíkszereda első jelentős pénzintézete a szom-
széd Gyergyó takarékpénztára után három eszten- .
dővel alakult meg. A Gyergyói Első Takarékpénztár
Részvény Társaság 1880. július 14-én jött létre, Sze-
redában pedig az 1882-es esztendő végén vetette fel
Csedő István ügyvéd egy takarékpénztár alapításá-
nak kérdését. Elgondolásának megvalósításához hí-
veket toborozott. A nagyközönség előítélete ellené-
re, az eszme felkarolói 1883. január 1-jére előkészítő
értekezletet hívtak össze. A kezdeti tervezgetések
után a február 15-én tartott újabb gyűlésen döntés
született, kimondták az alakuló közgyűlés össze-
hívását március 4-re. A lelkes érdeklődők ezen a
napon az elemi iskola földszinti tantermében gyü-
lekeztek és ott határozták el a Csíkszeredai Taka-
rékpénztár megalakítását. (Csík megyének és Sze-
reda városának hitelügyeit 1883 előtt az uzsorások
látták el, akik igen ügyesen gazdálkodtak, minden
kölcsönadott forintra hetenként csak egy krajcárt
kértek, így 52 százalékos éves kamattal dolgoztak.)
A Takarékpénztár célját az alapszabály 2. parag-
rafusa fogalmazta meg: A társaság célja: kis tőkék
11
felhalmozását biztosítani, olcsó és gyors kölcsönt
nyújtani és a takarékosság szellemét éleszteni." Ala-
kuláskor a társaság alaptőkéje 500 OOO korona volt.
A legkisebb összeg, amelyet az intézet betétként
elfogadott, két korona lehetett. A Takarékpénztár
húsz évre alakult, majd ennek letelte után ezt az
időt egy évtizeddel meghosszabbították. Székhelye
Csíkszereda lett. Tevékenységét Lázár Domokos
földszintes házában, egy bolthelyiségben kezdte
meg, ahová beszereztek egy vasszekrényt, megfele-
lő bútorzatot, pecsétnyomót és bélyegzőket, Sprentz
György könyvelőt pedig Gyergyószentmiklósra
küldték a banki pénzügyek betanulására. A Taka-
rékpénztár könyvelése kettős könyvvitel alapján
történt, így az áttekinthető és könnyen ellenőrizhe­
tő volt. Az üzletfeleket hetente két alkalommal, ked-
den és szombaton fogadták. Az intézmény elöljáróit
választották, így az elnök Lázár Domokos taplocai
nagybirtokos, igazgató Pototzky Kristót pénztár-
nok Gál József, könyvelő pedig Hajnód Ignác lett.
Az évek során a Takarékpénztárnál hivatalt betöl-
tők változtak, az azonban megállapítható, hogy a
szerény forgalmat bonyolító intézménynél az első
háború végéig a pénzügyeket pontosan, a törvé-
nyeknek megfelelően vezették. 1908-ban az igaz-
gatóságot a következő személyek alkották: T. Nagy
Imre elnök, dr. Gál József, Orbán János, dr. Nagy
Béni, Pototzky Márton, dr. Élthes Zoltán. Felügyelő­
biztos: Fejér Sándor elnök, dr. Györgypál Domokos,
dr. Bochkor Béla, Balogh Géza, ügyész dr. Tauber
József, főkönyvelő Terényi Ida. Mivel az igazgató-
ság és a közgyűlés által választott banktanács jó-
váhagyásával más helységekben is fiókintézeteket
létesíthettek, így hamarosan létrejöttek a karcfalvi,
csíkszépvízi, csíkszentmártoni és gyimesközéploki
takarékpénztár-fiókok.
Az elöljárók a Csíkszeredai Takarékpénztár ala-
pításának 25. évfordulójára egy könyvecskét adtak
ki Csíkszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság emlék-
könyve 25 éves jubileuma alkalmából 1883-1908 cím-
mel. A kiadvány Szvoboda Miklós könyvsajtójában
készült 1908-ban. A Takarékpénztár azzal ünnepel-
te 25 éves jubileumát, hogy a városnak - 25 OOO ko-
ronát meghaladó költséggel - a gyermekek részére
óvodaházat építtetett. Az alapítók és részvényesek
évtizedeken keresztül lelkiismeretesen kezelték,
kamatoztatták a rájuk bízott javakat. Az első világ-
háború után a felügyelő bizottság a nagyobb jöve-
269

A réizjcgyek a tag lulajdonál képezik, de el nem z.itogolithatók. Átruházás csak a, igazga.Íóság engedéJyével történhetik.
delem érdekében indítványozta egy képzett bank-
szakember alkalmazását, aki a hitelügyek bonyolí-
tása mellett kereskedelmi ügyekre is kiterjesztheti
a Takarékpénztár tevékenységét. A választás Ba-
logh Gézára esett, aki a nagyobb haszon céljából
nagybani fakereskedésbe fogott. Ez azonban már
fokozott kockázattal járt. Balogh Géza kölcsönöket
nyújtott a „Sztankó és Társa" fakereskedő cégnek,
ami viszont csődbe jutott, és tönkretette a Csíksze-
redai Takarékpénztárt is. Mindez T. Nagy Imre el-
nöksége alatt történt. A csőd sok embernek okozott
jóvátehetetlen károkat, és magának az elnöknek is
viselnie kellett a következményeket, annak ellené-
re, hogy nem támogatta a pénz kihelyezését.
A Csíkszeredai Takarékpénztár mellett a város-
ban még egy fiókintézmény is működött, a Maros-
vásárhelyi Agrár Takarékpénztár kihelyezett rész-
lege. A helyi pénzintézetet Mikó Bálint tiszteletbeli
elnök mellett Gyalokay Sándor elnök vezette, Fejér
Sándor alelnök, valamint dr. Újfalusi Jenő, Pototzky
Pál és Kovács János vezették. A Csík megyei Szé-
kely Bank Részvénytársaságot 1910-ben alapították.
Ez a pénzintézet 200 OOO korona alaptőkével kezdte
el működését. Az igazgatóság elnöke Bálint Lajos,
segítőtársa Daradics Félix ügyvéd.
270
A VILLANYTELEP
Az erdélyi városok korszerűsödésében fontos
szerepet játszott a villanyvilágítás térhódítása. Ez a
folyamat a 19. század végén kezdődött el, azonban
a mi vidékünkön a 20. század első évtizedében vált
valósággá a petróleumlámpák fokozatos nyugdíja-
zása. Epp ezért meglepő, hogy a villanyvilágítás
megvalósításának kérdése Csíkszeredában már
1897-ben helyet kapott a sajtóban. A Csíki Lapok
1897. április 21-i számában egy ismeretlen vállal-
kozó ajánlatot tett: ,,a város utcáinak, nyilvános
tereinek villamos világítására és a munkaátviteli
villamos vezetésre szolgáló sodronyok leraká~ára."
A város elöljárósága „tanulmányozta" az ajánlatot,
de a döntést nem hamarkodta el, ugyanis több mint
egy évtizednek kellett eltelnie, amíg a kezdeménye~
zés valósággá vált.
A 20. század elején a Ganz cég volt az a szakmai
vállalkozás, amely áramfejlesztő gépek gyártásá-
ban, villanytelepek létesítésében és a hálózat kiépí-
tésében úttörő tevékenységet fejtett ki a Székelyföl-
dön is. A cég a magyar villamossági szakkáderek
képzésében is sikeres volt. A Ganz cég képviselői
Budapeste~ tárgyaltak a város elöljáróival, szemé-
lyesen dr. Ujfalusi Jenő polgármesterrel, a szeredai
villanyvilágítás megvalósíthatóságának lehetősé­
geiről. Az egyezkedés eredménnyel járt, 1910. július
21-én a fővárosban szerződést kötöttek. A villany-
világítás érdekében született első lépés után a Ganz
cég a város nyugati szélén, a vasúti pálya közelében
fel építette telepét, és berendezte azt áramfejlesztő
gépekkel. A tíz évre kötött szerződés értelmében a
vállalkozást a Ganz csíkszeredai üzemvezetősége
működtette. A telepen három dízelmotort állítottak
munkába, ezek összteljesítménye 200 lóerő volt. A
villanytelep építésével és berendezésével párhu-
zamosan megépült a faoszlopokra szerelt, áramot
szállító vezetékhálózat is.
1911. február 11-én a villanytelep gépeit munká-
ba állították, így megszületett a villanyvilágítás,
amely egy nagy civilizációs lépésnek számított
Csíkszeredában is. Az izzólámpák fényét és annak
áldásosnak nevezett hatását a lakásokban és az ut-
cákon egyaránt élvezhették a helybéliek. Ritka fo-
tográfia jutott birtokunkba Czitrom Zoltán szeredai
lakos jóvoltából. Az első villanytelep dízelgépeit és
az üzem működtetőit örökítette meg számunkra az
ismeretlen fényképész. Az épület egykori helyét
napjainkban csak a Villanytelep utca neve jelzi (a
mai autóbusz-állomás szomszédságában van).
A csíkszeredai villanytelep első igazgatója Ho-
dossy Kálmán volt (középen áll), aki Pápán tanult,
majd elektrotechnikai pályát választott és 1909 de-
cemberében a Ganz cég alkalmazottja lett. A cég
1911 januárjában bízta meg őt a szeredai elektromos
mű üzembe helyezésével és műszaki vezetésével.
25 esztendeig dolgozott sikeresen a csíkszeredai
villanytelep vezetőjeként, szolgálataiért kitünte-
tésben is részesült. A szeredai villanyvilágítás hős­
korának egy másik kiemelt személyisége Paulovits
Antal villanyszerelő volt, aki a Ganz cég budapesti
gyárában tanulta ki a szakmát és előbb, mint segéd
Gödöllőre, később Nagyenyedre, Szatmárnémetibe
és végül, 1912-ben, a cég csíkszeredai részlegéhez
került. Szeredában családot alapított, és egészen
1933-ig a Ganz cég alkalmazottjaként dolgozott,
utána pedig saját vállalkozásában kamatoztatta
villanyszerelési képzettségét. Csíkszereda Ipartes-
tületének 1934-ben megjelent, Az 50 éves Ipartestület
1884-1934 című könyvecskéjéből tudjuk, hogy a csí-
kiak továbbra is igényelték a munkáját.
Bár 1911-ben Csíkszeredában kigyulladtak a fé-
nyek, a városban és környékén mégsem lelkesedett
mindenki osztatlanul Edison találmányáért. A Ganz
cég, a vállalkozás jövedelmezősége érdekében ahá-
lózat megépítésekor, még 1911. augusztus 6-án aján-
latot tett Taploca községnek a villanyvilágítás beve-
zetésére. A város szomszédságában élő taplocaiak
rövid válasza egyértelmű volt: ,,A község anyagi
helyzete a villanyvilágítás bevezetését nem engedi
meg". Gál Sándor helybéli tanító a Csíki Lapok 1935.
december 15-i számában közzétette elődeinek meg-
fontolt döntését. A jól értesültek azt is tudták, hogy
a határozat létrejöttét nagyban elősegítette az egyik
képviselő meghatározó érvelése: ,,Eddig es láttunk
alunni villany nélkül, ezután es látunk!"
A villanytelepi áramot a város különböző részei-
ben felszerelt 17 transzformátorig a megépített veze-
tékeken juttatták el, ahol a 3100 voltos primer áram
3x100 voltos szekunder használati feszültségre ala-
271
kult át. Az ipartestületi könyv Csíkszereda város vil-
lamos műve című fejezete arról is beszámolt, hogy a
megépített primer vonalak hossza 6 kilométer volt,
a szekunder huzalok mintegy 15 kilométer hosszan
épültek meg. Továbbá arról is értesülhetünk innen,
hogy a cég az áramfogyasztóknak mérőberendezé­
seket is árusított, hogy pontosan ellenőrizhessék az
áramfogyasztásukat. A világítási eszközök beszer-
zése mellett az üzemvezetőség vállalta az erőátvi­
teli berendezések gazdasági vállalkozók részére
történő tervezését és szerelését is.
A Ganz céggel 1910-ben kötött, tíz évre szóló
SJerződést Csíkszereda akkori polgármestere, dr.
Ujfalusi Jenő írta alá. Az egyezség értelmében a vil-
lanytelep évi tiszta nyereségén fele-fele arányban
osztozott az rt. és a város. Ha az üzletév veszteség-
gel záródna, azt egészében a város köteles fedezni.
Az első években a villanytelep mérsékelt nyereség-
gel működött, azonban 1916-tól a háborús pusztí-
tásokat követő működtetési nehézségek miatt a
vállalkozás fokozatosan veszteségessé vált. Mindez
múlott. Most [... ], hogy Várdotfalva maga kérte a
villanyvilágításnak a bevezetését, a két másik köz-
ség sem lesz bizonyára ellene. Ha a terv megvaló-
sul, az áramfogyasztók rohamos növekedésével az
egységárak jelentékeny mértékben esnének. Szóval
jól járna Csíkszereda, de jól járnának a községek is."
- olvashatjuk a Csíki Lapok 1920. november 7-i szá-
mában.
Az 1930-as évek végén a villanytelep kérdése a
város sokat vitatott, megoldatlan ügyévé vált. Az
illetékesek tudták, hogy a három évtizeddel koráb-
ban munkába állított áramfejlesztő gépek csupán
az akkori város szűkre szabott áramfogyasztási
szükségleteit tudták kielégíteni. Az áramfejlesztő
masinákat kevés javítással sokáig üzemeltették, így A Papp Huba által készített fényképek az egy-
elhasználódtak, ráadásul Zsögöd és Taploca be- kori gépeket és azok működtetőit örökítették meg.
kapcsolásával az áramfogyasztás annyira megnö- A nagyméretű gép mögött Ötvös Jenő és Ábrahám
vekedett, hogy új gépek beállítása halaszthatatlan András áll, várják a fotografálás pillanatát.
feladattá vált. A város túlnőtte egykori villanytele-
pét. Az orvoslásra váró kérdést a Csíki Lapok 1938.
augusztus 7-i száma így jellemzi: A mai elavult és
11

a város anyagi helyzetét súlyosbította. A lakosság megkopott berendezés mellett az áramfogyasztás

is elégedetlen volt a közvilágítás teljesítményével.
Minderről a Csíki Lapok 1918. július 21-i száma így
írt: ,,az árva oszlopok sötétben meredeznek az ég
felé. [... ] Ha a felszerelés rossz, akkor kérjük azok
kijavítását, de ha jók - akkor adjanak táplálékot s
nekünk világosságot".
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Villa-
mossági Rt. évek óta nem részesült a nyereségben.
A háború után, 1920 novemberében Tetiu Aurel pol-
gármester felmondta a szerződést. A budapesti
Ganz cég táviratban értesítette a csíkiakat, hogy a
felmondást- az aláírt egyezmény értelmében - 1921.
december 31-i időponttal elfogadja. Nem ragaszko-
dott egy olyan szerződéshez, amelyből évek óta nem
volt igazi haszna. A város házi kezelésben akarta
tovább működtetni a villanytelepet, azzal az elgon-
dolással, hogy majd olcsóbban állítja elő az áramot.
Ennek érdekében első lépésként az elöljárók elha-
tározták, hogy: ,,a lakosság kiadásainak csökkenté-
séért január l-től kezdődőleg az áram éjjel 1 órától
reggeli 5 óráig szünetelni fog, így elkerülhető lesz
az egységár emelése." (Ezt az örvendetes hírt a Csí-
ki Lapok 1921. január l-jei száma hozta a szeredaiak
tudomására.)
A boldoguláshoz azonban mindez kevésnek bi-
zonyult, az éjszakai áramszünet még tüneti ke-
zelésnek sem felelt meg. A szerződés felbontása
körüli bonyodalmak fő oka a szegénység volt. A
cég hajlandó volt az egykor megkötött szerződést
felbontani, ha a 300 OOO koronát kitevő tartozását
a város rendezi. A polgármester közben arra tö-
rekedett, hogy: ,,a csaknem összeépült szomszéd
községeket, nevezetesen Csíktaplocát, Zsögödöt és
Várdotfalvát bekapcsolja a villamossági áramkörbe,
ami eddig főként a községek [...] akadékoskodásán
folyamatosságát biztosítani nem lehet. [... ] Uj gépek
megvétele elkerülhetetlen szükségesség, s azt to-
vább elodázni nem lehet, cselekedni kell!"
A város az egységár csökkentését óhajtotta, ezért
a Ganz cég és a város vezetése között állandó levél-
váltás folyt, mindegyik fél a maga érdekét tartotta
szem előtt. A város az elégedetlenség ellenére kér-
te a szerződés meghosszabbítását a tíz évre szóló
szerződés lejárta után is. A budapesti rt. egy esz-
tendőre még vállalta a villanytelep működtetését.
Csíkszereda a maga részéről három személyt jelölt
meg- Frank Miklóst, Nagy Bénit és Balogh Gézát-,
hogy felügyeljék az áramszolgáltató tevékenységét.
A telep működtetését már egy új, képzett generáció
végezte. Csak szükségmegoldások, átmeneti tüne-11
ti kezelések" történtek egy-két gép beállításával.
A vasútállomás közelében üzemelő első villany-
telep épületét 1944-ben a visszavonuló német csa-
patok felrobbantották. Az itt működő három áram-
fejlesztő gépből az egyik túlélte a pusztítást, és ki-
sebb javításokkal a gépészek munkába is állították.
Ez az egyetlen, nagy hangot adó masina csupán
három helyre juttatta el az áramot: a Kórházba, a
Megyeházába és az Orosz Parancsnoksághoz.' Csík-
szereda áramtermelésének helyreállítására új épü-
letet kerestek, és a hajdani Romfeld-féle Sörgyárat
találták alkalmasnak.
A csíkszeredai villanytelep történetének máso-
dik korszaka az 1945-ös esztendővel kezdődött és
1963 októberéig tartott. Ezekben az években a telep
működését az állandó gépbeszerzések, a javítások
és a folyamatos hálózatfejlesztés jellemezte. Az ut-
cai hálózatban, a közhivatalokban, az iskolákban a
háború által okozott károkat felszámolták, és újból
felgyúltak a villanylámpák. A villanytelep veze-
tője ezekben az években id. Vécsey Gyula volt, aki
Budapesten érettségizett, majd 1934-ben elvégezte
a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát, ahol az áram-
fejlesztő telepek létesítését, az elektromos gépek
működését, az elektromos világítás és erőátviteli
gépek kezelését sajátította el. A háború után haza-
tért szülővárosába és a közüzemeknél hasznosítot-
ta tudását. Munkássága nemcsak a villanytelepre
szorítkozott, sokoldalú képzettségét, nyelvtudását
a helyi múzeumban a közösség javára kamatoztat-
ta. (Id. Vécsey Gyula a város közéleti személyiségei
közé tartozott, a családja által adományozott fotog-
ráfiáját közreadjuk.)
Az új telepen működésbe állítottak két, egyen-
ként 280 lóerős Deutz-masinát, majd 1947-ben egy
négyhengeres géppel gazdagodtak, amelyet az
eseményhez illően Katalin napjá~ pezsgővel avat-
tak fel. 1954-ben egy 380 lóerős Skoda géppel bő­
vült a telep ereje, ez a gép előzőleg hajómotorként
szolgált és Konstantáról került Csíkszeredába. Az A villanytelep gépészei, villanyszerelői egyre
állandóan növekedő fogyasztás miatt a villanyte- megbecsültebb szakemberek lettek: ők bővítették
lep működtetése 1956-ban újabb gépet igényelt, ezt az utcai hálózatot, működtették, javították a gépe-
One~ti-ből szerezték be. A meglévő gépek nehezen ket, valójában nélkülözhetetlenek voltak. Az elosz-
tudtak lépést tartani a város és vidékének növeke- tótábla és a műszerek látványa is igazolja, hogy az
dő áramigényével. Különösen reggel és este, csúcs- itt végzett munka szaktudást, hozzáértést igényelt.
fogyasztás idején az összes gépek teljesítményére
szükség volt. A villanytelep fő ereje a Buhu~i-ból A 280 lóerős Deutz-gép előtt négy gépész fotog-
ideszállított 600 lóerős Schultzer-gép lett. rafálásra tömörült": balról Sántha Jenő, Otvös Jenő,
11

272 273
 '+"

csúcsfogyasztás idején a város villanytelepe egy

rövid esztendeig beszolgált az országos hálózatba.
A villanytelep 53 éves működésének históriaja, tör-
téneti léptékben mérve valójában rövid idő, mégis
igen fontos időszaka volt a polgárosodó település
életének. Napjainkban már csak az idősek emléke-
zetében és a megmaradt régi fotográfiákon él tovább
a csíkszeredai áramszolgáltatásnak ez a korszaka.

A LÁSZLÓ-KERTÉSZET

Ábrahám András és az előtérben Csiszér Sándor
került lencsevégre. A gép mögötti személy nem tar-
tozott a telep tagjai közé. A régen feledésbe merült
idő képi dokumentumait Ötvös Jenő őrizte meg és
bocsátotta rendelkezésünkre.
Az 1950-es évek derekán Alcsík falvaiba is e~ut-
tatták az elektromos áramot. Ennek az eseménynek
emlékét őrzi a váltóáram feszültségének megváltoz-
tatására szolgáló berendezésnek a szerelése, amely
a szakmabeliek szerint az első olajos transzformá-
tor volt a csíki tájakon. Fontosnak tartjuk számba
venni azok nevét, akik a háborút követő években,
majd a rendszerváltás után irányították a telepi
A város központi részén, a Szentlélekre vezető
utca elején, az 1930-as években a László-kertészet
termelte a csíkszeredai polgárok részére a zöldség-
féléket, gyümölcsöket és virágokat. Az 1938-ban
Csíkszeredában rendezett mezőgazdasági kiállí-
táson a László-kertészet is bemutatta termékeit:
körtét, almát, burgonyát, szebbnél szebb fajták so-
rakoztak a polcokon.
viszonyok miatt kevesen keresték kenyerüket ezzel
a fáradságos munkával. A növényeknek meleget
biztosító virágházakban éjszaka is fűtöttek, óvták a
palántákat a fagyástól. A kertészetről készült másik
felvételünkön a nagyméretű kert nyugati irányba
enyhén lejt. A Megyeháza emeleti része, valamint
tetőzete érzékelteti a megművelt földterület nagysá-
gát. A bal oldali deszkakerítés mögött a kétablakos
házikó 1969-ben történt kisajátításáig, a Gál család
tulajdonát képezte. Az épület mögött a figyelmes
szemlélő a Törvényszék homlokzatának egy részét
fedezheti fel. Hetvenöt esztendő távlatából nehéz
elképzelni, hogy a deszkából épített „határ" mellett
napjainkban a Müller László utcát találjuk.
A ZSÖGÖDI BÚTOREGYSÉG
Az 1900-as évek elején Csíkszereda gazdasá-
gi életében a bútoripar is kereste a maga helyét. A
város asztalosai saját műhelyeikben előállított bú-
torokkal igyekeztek megfelelni a helyi elvárások-
nak. A zsögödi Mikó-kúriának 1929-ben történt el-
árverezése után az épület új tulajdonosa bútor-
gyártásra rendezkedett be. A régi nemesi udvarház
rendeltetése megváltozott, helyiségeiben asztalos-
műhelyt alakítottak ki. Az itt előállított bútor és
épületmunka a választék bővülését eredményezte
Csíkszeredában és környékén. A második világ-
háború után az új hatalom a kisiparosokat, így az

áramszolgáltatást. Munkájuknak köszönhetően a A kertészet nagysága, melegházai, a palánták

lakásokban, az utcákon felgyúltak a közlekedést és
tájékozódást is fényükkel megkönnyítő lámpák A
villanytelep alkalmazottjairól készült 1959-es fo-
tónkon az álló sorban, balról jobbra: Sántha Jenő, ifj.
Vécsey Gyula, id. Vécsey Gyula, Franke Hans, míg
az alsó sorban: Tódi Sándor, Ötvös Jenő, Sándor Fe-
renc és Botár László tekint ránk
Ugyancsak itt tevékenykedett Fénya Károly,
Okos Antal és Antal Imre is. A városban az elekt-
romos áram ipari felhasználása csak 1962-től tel-
jesedett ki, amikor Csíkszeredát is bekapcsolták
az országos hálózatba. Meglepő az is, hogy este a
nevelése komoly szakmai hozzáértést igényelt: Kö-
vetkező felvételünkön, ha déli irányba nézünk,~a
melegházak kéményei tekintetünket a Nagy Laji
dombja felé vezetik, ez a magaslat zárja a látóha-
tárt. Ennek a dombnak a tetejére épült az 1970-es
évek elején a Megyei Kórház hatalmas épülete.
Délnyugati irányban a medencét határoló Dél-
Hargita hegyvonulatának egy részét fogta be a gép
lencséje.
A László-kertészet virágházaiban kora tavasz-
tól lázasan dolgoztak a palánták előkészítésével, a
kertbe való kiültetésével. A mostoha csíki éghajlati

274 275

asztalosokat is szövetkezetekbe tömörítette. 1949.
augusztus 16-án Csíkszeredában megalakult a Pe-
tőfi Sándor Bútor és Épületasztalos Kisipari Terme-
lőszövetkezet. Hivatalos bejegyzésekor, november
3-án a zsögödi egységben 27 asztalos kezdte meg
a bútorgyártást. Az indulást követő években kony-
ha- és kombinált bútor előállítására vállalkoztak, de
bárminemű megrendelést elfogadtak. Az alkalma-
zottak száma 1950-ben elérte az ötven főt. A zsögö-
di bútorgyártást a termelési felületek szűkös volta
és a folyamatos átszervezés kedvezőtlenül befo-
lyásolta. A zsögödi asztalosok a Tartományi Helyi
Ipari Vállalat asztalosrészlegeként tevékenykedtek
egészen 1968-ig. A megyésítést követően a zsögödi
„gyárat" a Gyergyószentmiklósi Partizán Vállalat
alegységeként működtették tovább. Ez a megoldás
is csak átmenetinek bizonyult, mivel az 1970-es át-
szervezéskor a részleget a Csíkszeredai Fa, Fém és
Kémiai Megyei Helyi Ipari Vállalathoz csatolták. A
szűkös termelési felületek miatt a bútorkészítést a
város más részeibe is kiszervezték. 1973-ban fel-
sőbb utasításra a zsögödi asztalosok „visszatértek"
a gyergyószentmiklósi Partizán nagyvállalathoz. A
gyakori átszervezések a termelőegység túlélésének
kérdését is felvetették.
1975. október 19-én hu-szonöt éves jubileumu-
kat az asztalosok is megünnepelték, és az eseményt
emlékképpel is megörökítették. A tizenöt éven felü-
276
1
A VITOS KERÁMIA
Csíkszeredával és környékével történő ismer-
kedésünk során nem feledkezhetünk meg a csí-
ki fazekasság hagyományait követő Vitos család
keramiáiról sem. Az egykori felcsíki fazekasköz-
pontokban előállított cserépedények századokon
keresztül biztosították elődeinknek a mindennapi
élethez szükséges használati tárgyak egy részét.
Vitos László előbb a városban, majd Csíksomlyón
zöldmezős beruházás nyomán, a Somlyó utca 32.
szám alatt indította be kerámiaműhelyét. A jelent-
kező igénynek tett eleget azzal, hogy a hagyomá-
nyos termékek mellett, modern vonalú, szépérzék-
ről tanúskodó kerámiatermékeket is gyárt. Vito-
séknál a fazekasedények tűzálló agyagból készül-
nek, vörös és fekete színben. Az alapanyaguk na-
gyon gazdag vas-oxidban, így a korongon formált
termékek kiégetés után kellemes vörös színt kap-
nak. A vörös kerámia égetése elektromos kemen-
cében történik, a fekete kerámia hagyományos pa-
rasztkemencékben földgázzal égetődik. Az 1990-
től működő vállalkozást az önerőből történő folya-
matos fejlesztés jellemzi.
li szolgálati idővel rendelkező bútorgyártókról ké-
szült fotográfián a következő személyek láthatók:
alsó sor, balról jobbra: Stiaszny Károly, Gál Bence,
Lukács János, Fábián András, Tőkés Ernő; második
sor, balról jobbra: Salló Géza, Kovács János, Bacsó
András, Szász Ágnes, Lakatos Julianna, Sántha
Eszter, Nagy Teréz, László Erzsébet, Czintos Lajos,
Borbély Béla; harmadik sor, balról jobbra: Gergely
Sándor, Orbán Árpád, Fazekas József, András Imre,
Antal Károly, Barabás Zoltán, Vitos Domokos, An-
tal Bernád, Lakatos János, Juhász Béla; negyedik
sor, balról jobbra: Mózes Pál, Karácsony Zoltán, Me-
zei István, Basa Lajos, Részegh Lajos, Papp András,
Antal István, Simon Domokos, Jakab Gábor, Kosz-
ticsák István, Silló László, Juhász Miklós, Csíszér
Zoltán, Salló Vilmos, Domokos László, Szabó Imre.
A csíkszeredai bútorgyártásról alkotott teljesebb
képünkhöz hozzátartozik az a tény is, hogy az
1970-es évek végén a nagy bútorgyár megépítése
egy erőltetett folyamatnak a része volt. Az itteni
bútorgyártás műszaki gárdája nem volt képes az
udvarhelyi szintre emelkedni, ezért gyergyószent-
miklósi társával együtt már csak az emléke maradt
meg. Az 1989-es változások után a bútorgyártó vál-
lalat a világpiaci elvárásoknak nem tudott megfe-
lelni, túlélési lehetőségei nem körvonalazódtak. Az
ipari negyedben található más gazdasági egységek
megszűnésével együtt a nagybani bútorgyártás
Csíkszeredában befejeződött.
277
 •
CSÍKSZEREDA MŰVELŐDÉSI ÉLETÉBŐL
. A szegedi vizkárosultak javára!
felvonásost adták elő. A rövid közleményből azt
A MŰKEDVELŐ is megtudhatjuk, hogy: ,Jászay Olga, Sebestyén A csik-szeredai _műkedvelő-társulat által
SZÍNJÁTSZÁS Károly, Frank Lenke és Pósa Aranka »ügyesked- •&79„ á.pril •S-é9'
, 1 •
tek« a helyi vendéglő világot jelentő deszkáin". To- a gaz1las, isl..ola ■ö,·eldei nagyte1·emb~o adatik:
vábbá meglepetéssel olvassuk, hogy: ,,a jövő heti
A csíki műkedvelő színjátszás kezdetei a 18. szá-

zadra nyúlnak vissza, ugyanis a Csíksomlyói Gim-
náziumban már akkor játszottak iskoladrámákat.
Csíkszereda városában 1875-ben alakult meg a Mű­
kedvelő Társulat, amelynek keretei között elindul-
ILI OM FI~
műsorban a Bánk bán színre vitele is szerepel". A
fotográfiánkon látható Fekete Béla vezette társulat
utolsó csíkszeredai előadását november 6-án tartot-
ta. A népes társulatról készült nagyméretű képet
mint értékes művelődéstörténeti dokumentumot ErNloH \'i~ j.'iti•k :\ /clrnmísban: Mn. : Sz i µ; ligeLi E de.

hatott hódító útjára itt is ez a fajta közművelődési itt közreadjuk. A búcsúelőadás után a vándortársu-
tevékenység. lat átszekerezett a Hargitán, és még november első ~1.i1 1ni, professor - - Hnt-ny L,\zlú. 1<4~~~ ~!cgdi J,1~-:1,lós - Biú.lis ,{k,-,,.
A Csíkszeredai Műkedvelő Társulat megalaku- felében Udvarhelyen, majd Parajdon lépett fel. 1': milla - - - Benedek lsh•:ínu<-. Erzlli, .lQúny~ - - Enyeter Berta.
lása előtt színházat főként „hivatásos" vándortár- l!ori,k:i, niinmMke, 1lrl'tl - Diáli;; .Áko~ué. Gyuri, pinozér - - - Simay Jónos.

sulatok hoztak Szeredába, amelyek évenként általá- A csíkszeredai műkedvelő színjátszás kiteljese- Lilio111fi ! i•i<.!Nd S'Zi n~siok Lu.kato.s :U iúó ly. &~ilg,116 Ká11yni11{1 l - , X X.
S,., ln11 fl I l{l'"Ílcs Antal\'''"""· &omS1.éd 1mwny (;é)zty ,Tulei!:J..
ban egy-két alkalommal végigjárták a székelyföldi désében Tivai Nagy Imre úttörő munkát végzett, • 1 .utr._. p~;(i fo!:!tulo',s él1iroky K/1ml.1. l'i!ael~d C1ttn il lii111U - y. )",
.Adoll, fin - - Sr..iká1:s Bal,í1.~
városokat. A Csíki Lapok 1900. október 17-i szá- amelyre Nagy András is utal Városkép, és ami hozzá (ríi, J~gón y, 11é p, .cnd~gek.
mának Színház rovata hírül adta, hogy Fekete Béla tartozik című könyvében. Ő volt a műkedvelők kis Téir!kni • az elso fel ~{16 Külo1,ivárU, ü mllsik kettő Tcli;gdcn.
színtársulata október 11-én immár második alka- közösségének a mozgatója, először a társulat rende-
Helyárak : KOrezék 80 k.r. Zá.rtazek 80 kr. Állóhely 40 kr. Tanulóknak
lommal lépett fel a Csillag vendéglő nagytermében, zőjeként, később már titkáraként és elnökeként is.
s katonákti.a.k (9rmes~rtöl lefelé) 20 Jo•. _ • • - - ·-
ahol: ,,Géczynek sokszor látott népszínműve, »Az Neki köszönhető az is, hogy máig fennmaradt a tár-
Ördög mátkája« került színre". (Géczy Istvánnak sulat levéltára, hisz ő volt az, aki ezeket a „színház- Kezdete 8 ó1·ülfot, vége 10 után.
[1860-1936], a darab szerzőjének szeredai felesége, történeti" dokumentumokat átadta a Csíki Székely - - 'l'iiljus lJi1~lm111hál fort\!1l11ul< kőzön.!IÍ'gllukhet, kém i hogy sz~ye~ő _omb, JJ~lü11la11
/ ,;hezo bazánktiaí 11yoruorii.nnk evp hitésbrB o. 11óoztárnokllllkoá.l lotott_almrá&1 1vou b... ~ .. c:iel(/,ly o!lll!-og-
Gecző Rózsika révén szoros csíki kötődése volt.) Múzeumnak. 1("1 ,sb.kozoi s a szeut e61 ne1•/iben r lóadásuuk Jövetlelmét fömeges megjeleuéslik.kel emelni azivoskcdJenok!
1900. október 31-én a helyi lap a társulat október A Műkedvelő Társulat 1879. április 15-én Sziglige- - - _o\dnkozósok, ielíill11.,;ií·s~k ldrll\f>il"g ny ugtM.l:itu rJ< . . . . .
24-i fellépéséről is beszámol, amikor Géczy István- ti Ede Liliomfi című vígjátékát vitte színre. A társu- ,) cgJe k Yá lt hatók; S i; ab(, A n l" 1 társulnti p,lnztM'nok kereske,ti,ébcn, - hol helyekl'I!
nak egy másik darabját, A leszámolás című három- latnak fennállása óta ez volt a tizenhatodik szerep- el, jPgyzí-s k !,. ('líoga•lt.atunk; - .,,.,e n p,lnztá~áL

lése, és ennek teljes bevételét a szegedi vízkárosul-

tak javára fordították. Műkedvelőink előadásukat
a Gazdasági Iskola nagytermében tartották meg: c/~-~--
„Kezdete 8 órakor, vége 10 után" - olvashatjuk a T. 4-ter:r",d:_,,
i •
Becsek Dániel udvarhelyi nyomdájában készült pla- ~ - f/Ja.Lh..,i. ~ ky~ ,k.-e.,./4.,,:.,_, ot..
káton, ugyanis helyben akkor még nem működött ~ - ~ ~~u-,,u!., ~~ ,,6~. ✓=­
t/~ ~~~ " ~ kn,,_. ,:/Nk,__fo-, e . -
L4-<.
nyomda. A kis közösség lelkesedése egy évtizeddel ~ :-~ ~, ~ ~ da,~ h,,-.,'½~-
később is töretlen volt. Akkor már a negyvenedik ~ , L , , - % . ~ k.4,'~ . / ~~~
~, ~ ,- ~ ~ µ - . ~~ ... ~ ,, ~,,__
fellépésükre készültek. A jótékony célú előadást
A • ~-~ . . : . . . . , , . . - : , ~ - - _4 ~ .H.e_
1889. március 16-án tartották meg a Csillag vendég- /.u-4;, ~ ; ~ , . . K ~~ .
lő nagytermében. Ezen a kis óvodások megsegítése
céljából tartott előadáson Lukácsy Sándor a Veres
hajú című háromfelvonásos népszínművét mutat-
/~~-,.;- f

f ~•
ták be. Az előadásról a Csíki Lapok 1889. március
o/°4' 0 ,
20-i száma így ír: ,,Elmondhatjuk, hogy derék mű­ ~ t14,.J,.,,,-tú,.
kedvelőink igen élvezetes estét szereztek a Csillag ~

nagytermében szorongó közönségnek. [...] T. Nagy

Imre rendezőt a mostani siker teljesen kárpótolta ~b{
fáradozásaiért". l Á-aL Í1
A következő esztendő tavaszán, március idusán
a Műkedvelő Társulat a 11 nagyérdemű közönség ke-
gyes pártfogását kéri" a Hutter-féle nagyteremben
tartandó előadásra. A helybéli színházművelők Al-

278 279

mási Tihamér Sári néni című három felvonásos nép-
színművével várták az érdeklődőket. Bogády Gyu-
la, az előadás rendezője írásos útmutatóval, úgyne-
vezett színpadi tájékoztató vázlattal készült a darab
bemutatására. Ez a két világháborút túlélt írásos
dokumentum is bepillantást nyújt a helyi színját-
szás egykori életébe. A kéziratból megtudhatjuk,
hogy a teljes bevételt - 35 forintot és 40 krajcárt
- új díszletek vásárlására fordították. A műkedvelő
csíkszeredaiak továbbra sem tétlenkedtek, ugyan-
is alig egy év múlva, 1890. május l-jén bemutatták
Rátkay László három felvonásos népszínművét, a
Felhő Klárit. A csíki műkedvelők fellépéseikkel fe-
ledtetni tudták azt a tényt, hogy a városba ritkán
látogattak el hivatásos színtársulatok. A helybéli
műkedvelő színészek, iparosok és értelmiségiek,
a közönség és maguk szórakoztatására is szívesen
vállalták a próbákat, a felkészülést, a világot jelen-
tő deszkákon való szereplésért. 1913 szilveszterére
Herczeg Ferenc a Gyurkovics fiúk című vígjátékával
léptek színpadra, ami - a szépen megtervezett dísz-
leteknek és kellékeknek köszönhetően is - nagy si-
kert aratott.
1914 után Csíkszereda művelődési életét, így a
színjátszást is megbénította az évekig elhúzódó há-
ború és az azt követő változások. A lassú talpra ál-
lás, a gazdasági viszonyok rendeződése a műkedve­
lő színjátszás újbóli önszerveződésével is mérhető.
280
•
A városka iparosai, értelmisége, a gazdálkodók és
kereskedők egyletekbe tömörülve újból felvállaltak
közművelődési feladatokat is. Az első világháborút
követő két évtizedet tekintjük a fél évszázados ha-
gyományokra támaszkodó csíkszeredai műkedve­
lő színjátszás legeredményesebb időszakának. Az
évtizedek során az egymást követő műkedvelő szí-
nésznemzedékek igényes, a szellemi értékek iránt
érdeklődő közönséget neveltek. A háború utáni idő­
szakban a műkedvelő színjátszásnak az egyház is
keretet biztosított. A Katolikus Népszövetség helyi
tagsága és az Oltáregylet egyaránt kezdeményezte
a nagy múltra visszatekintő műkedvelő színjátszás
újjáélesztését. A két háború közötti években a helyi
színjátszás irányításában, a darabok előkészítésében
és bemutatásában elévülhetetlen érdeme volt a ké-
pen látható dr. Hirsch Hugónénak és dr. Nagy Bé-
niné oltáregyleti elnökasszonynak. Dr. Nagy And-
rás szerint: ,,a két csoport közötti nemes vetélkedés
csak hasznára vált a helybéli műkedvelő színját-
szásnak". Az Oltáregylet, Domokos Pál Péter zene-
tanár vezényletével, színre vitte a Három a kislányt
és az Obsitost. Hirsch Hugóné rendezésében a Ka-
tolikus Népszövetség helyi tagozata pedig előadta
a Gyurkovics fiúkat, a Prometheust, a Mágnás Miskát,
a Bizáncot és a Noémit. A bemutatók legemlékezete-
sebb pillanatait, a hozzáértéssel készített ruhákban
fellépő szereplőket számos fotográfia őrizte meg.
Az első átütő sikert a Gyurkovics fiúk színrevi- Lenk Aranka, azonosítatlan: Karda Ödön, Karda
tele jelentette, amelyről a helyi újság is részletesen Zsóka. Ülő sor, balról: azonosítatlan, György Baba,
beszámolt 1930. április 27-i számában: ,,Húsvét Rigó Mária, Bíró Tika, Cseh Pityu, Máthé Pencsi,
harmadnapját arany betűkkel írjuk be városunk alul: Petres Baba, Bíróné (?).
kultúrkrónikájába. [...] Elismeréssel és csodálattal
tartozunk annak az irányító és összefogó erőnek, A csíkszeredai műkedvelő színjátszás múltjának
amelyet dr. Hirsch Hugóné személye jelent váro- mai ·kutatója abban a szerencsés helyzetben van,
sunkban. [...] Április 22-23. estélyei nem egyszerű hogy még beszélgethet egypár emberrel ezek közül
műkedvelő teljesítmények. A kisebbségi magyar a szereplők közül. Daczó Katalin Megvan a császárnő
kultúrmunkának olyan tisztult megnyilatkozásai, címmel közreadta Rigó Máriának a színjátszásról
amelyek sikerrel megfogják a lelket, szimpátiát, szóló emlékezését. Ebből a kötetből tudhatjuk meg,
megbecsülést biztosítanak. [...] Két estén át gyö- hogy a szeredaiak előadták Herczeg Ferenc Bizánc
nyörködtünk, amiből lelki fölfrissülést, szellemi című színművét is. A Gimnázium épületében: ,,dr.
megújhodást meríthettünk". Csipak, a kanonok odaszólt Hirschnének: Judit,
1930 után a csíki amatőrök előadásainak a száma
megszaporodott. Talán ez az időszak volt a csíksze-
redai műkedvelő színjátszás legsikeresebb korsza-
ka. A műkedvelők következő rangosabb előadása
a Noémi volt. A mű szerzője Szalay Mátyás sepsi-
szentgyörgyi katolikus esperes. Noémi egy zsidó
főpap leánya volt, aki lelkére hallgatva segítette a
szent család menekülését. A történet drámai jelene-
te, hogy egy túlfűtött zsidó ember megölte a fiatal
leányt. Az apa fájdalmában megtépi magát, Noé-
mi elvesztését keservesen megszenvedte. A Noémi
egyik előadása után készült ez a fotográfia, amely-
nek köszönhetően megismerkedhetünk az egykori
szereplőkkel. Álló sor, balról: Ferencz Elvira, Sei-
warth Irma, azonosítatlan, Szabó Pici, Ducze Kató,
281

most már megrendezheted a Bizáncot, mert meg-
van a császárnő! Ez voltam én. Én Konsztantin csá-
szárnak voltam a felesége, Iréné. Így született meg
aztán a Bizánc" - olvashatjuk Rigó Mária vissza-
emlékezéseiben.
A Vigadóban elért sikerek után a tehetséges csí-
ki műkedvelők a Bizáncot Udvarhelyen, Sepsiszent-
györgyön és Kézdivásárhelyen is bemutatták, min-
denhol sikerrel. A Bizánc első előadását követően a
színpadon a lelkes csapat fényképet készíttetett. Az
idő múlásával sajnos a szereplők azonosítása egyre
nehezebb feladat. Erről a képről a kortársak a kö-
vetkezőket ismerték fel: álló sor, balról: 1. Seiwarth
László, 4. Lenk Aranka, 6. Bartha Géza, 11. Búzás
Izabella, 12. Veress Magda, 16. Bíró Zoltán (?); ülő
sor, balról: 3. Rigó Mária, 4. Hirsch Hugóné, 5. Sz.
Cseh István, 6. Bardócz Irma (Seiwarthné); alsó sor,
balról: 1. Szabó Ilonka, 2. Harcsa Manci, 4. Nagy
Annus.
A csíkszeredai műkedvelők sikersorozata ké-
sőbb is folytatódott. Többnyire a korízlés által meg-
követelt és elfogadott darabokat, népszínműveket
és operetteket mutattak be, de teljesítményük egyik
csúcspontja mégis egy komoly darab volt: Victor
Eftimiu Prometheus című ötfelvonásos drámája. A
Csíki Lapok 1934. március 4-i számának első olda-
lán keretbe foglalt felhívás jelzi, hogy március 5-én,
hétfőn este 8-tól, március 6-án, kedden du. 5-től és
pénteken szintén 5 órától a Vigadó nagytermében
dr. Hirsch Hugóné rendezésében előadják a Pro-
282
•
metheust. A szereplők bemutatása mellett még azt is
tudatták az érdeklődőkkel, hogy a Prometheus több
jelenete - a kereszt, a sziklajelenet - világhírű fest-
mények alapján van beállítva. ,,Az előadások pon-
tosan kezdődnek. Kérjük a közönséget a kitűzött
időre, a szokástól eltérően pontosan megjelenni,
hogy ajtó csapkodásaival ne zavarja az előadást".
A műkedvelők szereplése osztatlan sikert aratott. A
helyi lap március 11-i száma már az első oldalon ar-
ról értesíti olvasóit, hogy: ,,Tekintettel a nagy érdek-
lődésre, 1934. március 13-án, kedden este 8 órakor
Csíkszeredán a Vigadó nagytermében megismétlik
a dr. Hirsch Hugóné rendezésében oly óriási sikert
aratott Prometheust. Jegyek előjegyezhetők Vákár-
nál". A rövid közleményből azt is megtudhatjuk,
hogy a pénteki előadásra még a szomszédos vár-
megyék községeiből is nagyszámú vendég érkezett.
A Vigadó nagyterme kicsinek bizonyult. A cikkíró
pedig arra is figyelmeztette a nagyérdemű közön-
séget, hogy: ,,a keddi előadásra szintén oly érdyklő­
dés van, hogy jegyekről előre gondoskodni kell". A
lap második oldalán az előadás méltatását találjuk:
,,Ritka művészi eseménynek volt szemtanúja váro-
sunk és a vidék közönsége március 5, 6 és 9-én. Há-
rom napon át gyönyörködhettünk[ ... ] Eftimie Vik-
tor, a kiváló román író nagyszabású, súlyos problé-
mákat görgető, rendkívüli költői szépségeket rejtő
darabjának előadásában. A komoly, fáradhatatlan
előkészületeknek megvolt a méltó fényes eredmé-
nye: mindhárom este zsúfoltságig telt meg közön-
séggel a Vigadó tágas terme s magas rendű művészi
élvezettel a nézők lelke. A díszletek pompája, gaz-
vezetőknek és az érdeklődő közönségnek, vala-
mint Cseh István csíkszeredai mészárosmesternek
is azért, hogy tehergépét díjmentesen a színjátszók
szállítására bocsátotta. Mindez akkor természetes
volt. Évtizedekkel később, 1996-ban is emlékeznek
az idős emberek művelődési életünk kiemelkedő
teljesítményeire. Engelleiter Károly pékmester szí-
vesen beszélt Kristó Tibor újságírónak emlékeiről:
,,Főleg a Vigadóban léptünk színre. [... ] A dalár-
da tagok színdarabokat is tanultak. Hirsch Hugóné
volt az egyik oktatónk. Felléptem a Prometheusban
is, én voltam az Isten!"
dag stílszerűsége, derék dilettánsaink kiforrottnak
mondható művészete odavarázsolt bennünket Hel-
lász kék ege alá ..." A darabot köszöntő vezette be,
melyet dr. Nagy András orvos mondott román és
magyar nyelven. Az eddigi szokásoktól eltérően,
előadás közben Andory Aladics Zoltán mérnök-fo-
tográfus öt fényképet is készített a szereplőkről. A
megőrzött művészi fotográfiák értékét emeli, hogy
az előadást követő szokásos, beállított életképek he-
lyett az egymást követő felvonásoknak egy-egy ki-
fejező pillanatát örökítették meg, csupán a második
felvonásnak egy jelenetéről készült a „beállított"
fotográfia. A csíkszeredai műkedvelő színjátszók
sikerének híre a szomszédos megyébe is eljutott.
A háromszékiek kézdivásárhelyi fellépésre hívták
csíki szomszédjaikat. A meghívásnak a szeredaiak
eleget is tettek, 1934. április 22-én és 23-án felléptek
Kézdivásárhelyen a Prometheusszal. Hirsch Hugóné
a sajtóban mondott köszönetet a Csíkszeredai Római
Katolikus Népszövetség nevében a kézdivásárhelyi
283

A NÉPSZÍNHÁZTÓL
A HIVATÁSOS
SZÍNJÁTSZÁSIG
A második világháborút követő rendszervál-
tás közepette, a gazdasági helyreállás után, a helyi
műkedvelők is kezdték rendezni soraikat, kezdtek
újraszerveződni. Az új nemzedék: ,,. . . sajátos stí-
lust alakított ki, műsorterve a 20. század emberét
igyekezett szolgálni. Előadásaikban nagy szerepe
volt a zenének" - olvashatjuk Váli József Népszínház
Csíkszeredában című, 1981-ben megjelent írásában.
A Művelődési Ház keretében tevékenykedő színját-
szók próbahelyiséggel és mintegy ötszáz nézőt be-
fogadó nagyteremmel rendelkeztek. A színjátszók
éltek is a lehetőségekkel. Csupán 1978 és 1981 kö-
zött tíz bemutatójuk volt, és helyi fellépéseik mel-
lett más megyékben is turnéztak.
1981 júniusában Csíkszeredában megalakult
a Népszínház. Ez az új intézmény igyekezett szer-
vezett lehetőséget nyújtani a műkedvelő színészek
lelkes csapatának. A Népszínház alapító tagjai kö-
zött találjuk Nagy Bíborka rendezőt és műkedvelő
színésztársait, valamint díszlet- és jelmeztervező­
ket, műszakiakat, kellékeseket. Balogh Erzsébet,
Bartha Zoltán, András Mihály, Fodor Levente, Csibi
Teréz, Bedő Lenke, Erőss Judit, Gidró János, György
Sándor, Horváth Irén, Kedves Mária, Nagy Csaba,
Imreh Sándor, Nagy Ibolya, Péter Rozália, Puskás
László, Petres Margit, Ráduly Ferenc, Szopos Mag-
da és Xantus János voltak a Népszínház alapító tag-
jai. Csata Bélát, a műkedvelők régi szervezőjét is a
színház örök kérdése, a közönség és a színjátszók
közötti minél közvetlenebb kapcsolat megteremté-
se foglalkoztatta. Az előadások látogatottsága sok
esetben elmaradt a hivatásos színtársulatok fellépé-
sein tapasztalt részvételtől. A pártoló közönség hí-
284
•
ányában a székek elfoglalására, a nagyterem meg- évek múlásával a színház nézettsége folyamatosan
töltésére végső esetben diákokat „mozgósítottak". nőtt.Havonta négyezer és nyolcezer között van az
Mindez talán az erősen meghatározott műsorpoli­ előadásokat megtekintők száma. Mindez a fiatal
tikával, a darabok megválasztásával is magyaráz- társulat rugalmasságának bizonyítéka, hiszen elő­
ható. adásaikkal olyan bérletes közönséget nyertek meg
A Népszínháznak mint új intézménynek a tevé- vidéken is, ahol már évtizedek óta vagy egyáltalán
kenysége a műkedvelők áldozatkészségétől függött. nem járt színtársulat.
Ebben szerencsére nem volt hiány, a színházkedve-
lők megnyerése azonban az 1980-as években egy- A Csíki Játékszín életébe, alkotó munkájába egy
re fontosabb feladattá vált. A város lakosságának időre a fotográfiák segítségével mi is betekinthe-
számbeli növekedésével, az újonnan letelepedők tünk. Sándor Levente felvétele Madách Imre Az em-
színház iránti szeretetének formálása is a műked­
velők feladata lett.
A csíkszeredai színjátszás nagy múltú hagyomá-
nyainak folytatója az 1999 szeptemberében megala-
kult <;:síki Játékszín, ami tulajdonképpen Csíksze-
volt. A harmadik felvétel Moliere Úrhatnám polgár-
reda Onkormányzatának a színháza.
jának előadásán készült. A darabot szintén Parászka
A legfiatalabb erdélyi színház feladatának tűzte
Miklós rendezésében mutatták be. Ádám Gyulának
ki, hogy minőségi színházi előadásokkal szolgálja
e fotográfiája a színtársulat népes csoportját örökí-
nemcsak a város, hanem a környék közönségét is.
tette meg: Moldován Orsolyát, Ciugulitu Csabát,
Már nagyszámú bérletes nézővel rendelkezik, mind
Antal Ildikót, Szabó Enikőt, Kozma Attilát, Rappert
a megyeszékhelyen, mind a Csíki- és Gyergyói-me-
Gábort, Fülöp Zoltánt, Márdirosz Ágnest, Miklós
dence más településein. Budaházi Attila színházi
Leventét, Szabadi Nórát, Harsányi Zsoltot és Nagy
dramaturg szerint a színházi évad kínálata a saját
Csongort láthatjuk a felvételen.
produkciókat vendégjátékokkal ötvözi. A Játékszín
befogadó színházként is tevékenykedik, így oly-
kor Csíkszeredában több társulat előadását lehet
A Játékszín megalakulása óta eltelt évek igazol-
ták, hogy a csíkszeredai hivatásos színházat létre-
megnézni, és nem egyszeri alkalommal, hanem
ber tragédiája előadásán készült. A Gavril Pinte által hívó igény valós igény volt. A vidék kulturális élete
előadás-sorozatokban. A színház írásos tájékoz-
rendezett darabban Kosztándi Zsolt, Antal Ildikó és gazdagabb lett, a Csíki Játékszín pedig ebben a ré-
tatójából továbbá megtudhatjuk, hogy induláskor
Fekete Bernadetta színészek kerültek lencsevégre. gióban betölthette és betöltheti szerepét. A Csíki Já-
a Csíki Játékszín inkább fogadó és befogadó szín-
tékszín, Csíkszereda Önkormányzati Színházának
ház volt. Az első évadban két kamara-előadást és
két nagyszínpadi produkciót vittek színpadra itt, a A második felvételt Ádám Gyula fotóművész színészei és vezetői 2004 decemberében a fotográfus
készítette, mégpedig Euripidész Iphigenia Auliszban gépe előtt foglaltak helyet egy emlékkép elkészíté-
szatmfrnémeti Harag György Társulat és a Kolozs-
című előadásán, és Fülöp Zoltán, Csíki Csengele és sére. Ismerkedjünk meg velük: álló sor, balról: Dál-
vári Allami Magyar Színház vendégművészeivel
Antal Ildikó színészeket láthatjuk rajta. Az előadás noky Csilla, Ciugulitu Csaba, Giacomello Roberta,
kiegészített szereposztásokban. A Harag György
rendezője Parászka Miklós, a társulat igazgatója Varga Sándor, Keresztes Szabolcs, Szederjesi Ferenc
Társulat bérletsorozatban három nagyszínpadi pro-
dukcióját is játszotta Csíkban. A szeredai színház
befogadó szerepe megmaradt, de az idő múlásával,
a későbbi évadok során jelentősen változott ez az
állapot, mivel a csíkszeredai színtársulat létszáma
és ezzel együtt a saját előadások száma is egyre bő­
vült. A színtársulathoz többnyire az erdélyi főisko­
lákon végzett színművészek szerződtek, de tovább-
ra is szép számmal léptek fel vendégművészek ,is az
előadásokon.
Az alapító színművészek egyik meghatározó
alakja volt Hunyadi László, aki korai halála miatt
csak két évig tudta szolgálni a csíkszeredai színját-
szást. A 2004 márciusában felavatott kamaraterem
az ő nevét viseli. Jelenleg a társulat huszonegy szín-
művészből áll. Az éves bemutatók száma kilenc,
az előadások száma igen nagy, van olyan hónap,
amikor szinte naponta játszanak a csíki színészek.
A Csíki Játékszín műsorán a közkedvelt műfajok­
tól, a gyermekszínházi és kísérleti előadásokon át,
a klasszikus darabokig minden megtalálható. Az
285

gazdasági igazgató, Márdirosz Ágnes, Parászka
Miklós igazgató, művészeti vezető, Kosztándi Zsolt,
Fülöp Zoltán. Középső sor, balról: Csíki Csengele,
Bartalis Gabriella, Antal Ildikó, Kozma Attila. Első
sor, balról: Lung László Zsolt, Lőrincz András Ernő,
Márton Eszter, Fekete Bernadetta.
KÓRUSMOZGALOM
A csíkszeredai zenei életben 1890. március 23-
án valósággá vált egy régen dédelgetett álom: a dal-
egylet megalakulása. Nehéz megmagyarázni, miért
is késett olyan sokáig a város művelődésében fon-
tos szerepet vállaló, a szellemi életet is reprezentáló
kórusmozgalom. Csíkszereda iparos és értelmiségi
rétege végül is felkarolta a dalkultúrát, létrehozta
Dal- és Zeneegyletét. A kiemelkedő művelődéstör­
téneti eseményről a Csíki Lapok 1890. március 26-i
számában az alábbiakat olvashatjuk: ,,Ébredésnek
szeretném elnevezni a mai napon városunkban
nyilvánult mozgalmat, mely egy dal- és zeneegye-
sület alakítása céljából indíttatott. [... ]Ezen egyesü-
letnek is régóta érezzük szükségét, s valahányszor
az eszme felvettetett, mindannyiszor sajnálattal va-
lánk kénytelenek lemondani ez iránti eredménye-
inkről egy lelkes vezető, szakértő hiányában". A kó-
rusalakításnak egyik szükséges feltétele egy zene-
ileg képzett karmester, aki lehetőleg jó szervező is.
A zenéért lelkesedő cikkírónk mint az események
szemlélője így folytatta mondandóját: ,,Ma hála a
gondviselésnek, a nehézségek leküzdettek, mert
Baktsi Gáspár királyi közjegyző, a szép és hasznos
286
már 18 darabot, a zenekar 2 zenekari számot tanult
be, s részt vett öt temetésen, négy templomi és egy
hazafias ünnepélyen ... " - írta a helyi lap 1890. októ-
ber 15-i száma. Nem érdektelen az sem, hogy az el-
nök a dalegylet alapszabályzatát saját költségén 100
példányban nyomtatta ki, továbbá 50 darab egyleti
jelvényt is készíttettek. A dal- és zenegyakorlatok,
a próbák megtartására Baktsi Gáspár saját irodahe-
lyiségét ajánlotta fel, fűtéssel és világítással.
C~l~~Z~R~DAI DAL- A Csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület első nyil-
vános rendezvény keretében történő fellépéséről a
~S Z~N~bGY~~lJL~T Csíki Lapok 1890. december 3-i száma Első hangver-
seny cím alatt számol be: december hó 7-én a »Csil-
0 115~04> C') 11
~o o~
lag« vendéglő termében tartandó, tánccal egybekö-
tött első hangversenyére van szerencsénk a nagy
érdemű közönséget ez úton is tisztelettel meghívni.
csak férfiakat fogadott soraiba. A Dal- és Zeneegye- [...] A részvétel túlszárnyalta a várakozást, [...] a
sület 1890. június 29-én közgyűlést tartott, amelyen hangverseny 60 forintos bevételt eredményezett. A
megválasztotta vezetőségét. A vezetők a követke- hangverseny után tánc következett, igen jó és fesz-
zők lettek: elnök Baktsi Gáspár, alelnök Nagy Sán- telen mulatság mellett reggeli 5 órakor ért véget. Az
dor, titkár Hajnód Ignác, igazgató Sprencz György, első négyest 42 pár táncolta". - tudhatjuk meg a he-
pénztárnok Leith Károly, gazdaellenőr Nagy István, lyi újság december 10-i számából.
intézmények iránt mindig lelkesülni és lelkesíteni választmányi tagok: Bartha Ignác, Benedek István,
kész bajnok vette kezébe az egyesület ügyét: meg- Borbáth Pál, Domokos János, Gál Endre, Gál József, Az első kórustalálkozóra 1894 decemberében
hívókat bocsátván szét folyó hó 23-án tartott ala- Péter István, Sándor Albert. Hangverseny bizottsági került sor. A szomszédból, Székelyudvarhelyről
kuló közgyűlés tárgyában. Már első fellépését is tagoknak Hellwig Jánost, Rancz Lőrinczet és Szőcs szekereztek át a Hargitán a Székely Dalegylet éne-
meglepő siker koronázta, mennyiben a jelzett időre Bélát választották meg. A kórus mellett létezett egy kesei a csíkiak meghívására. Az eseményt a helyi
mintegy 50 tag jelent meg a Csillag vendéglő termé- hat zenészből álló zenekar is. A daloskör megala- lap kellő körültekintéssel harangozta be, mivel az
ben. Itt a város jó reményű ifjúsága Sprencz György kulása utáni 11 első hat hónapi együtténeklésük után udvarhelyiek országos hírű dalnokoknak számí-
vezetése mellett bevezetésül a »Szózat«-ot énekelte
vegyes szólamban, szakértelmet vindikáló bámula-
tos ügyességgel. S midőn az értekezletet összehívó
s ott elöl ülő Baktsi Gáspár a szépművészetek s fő­
leg a dal és zene fejlesztésének nagy horderejét [... ],
szívet-lelket emelő hatását kifejtvén, a jelenlevőket
tanácskozásra kérte fel - szűnni nem akaró éljen-
zés között határoztatott el a Dal- és Zeneegyesület
megalakítása."
Az egybegyűltek elfogadták a Sprencz György
által kidolgozott alapszabály tervezetét, és a ven-
déglő nagytermében meg is hoztak a döntést, és
megalapították egyletüket. Az alapszabály szerint:
,,Pártoló tag lehet mindenki, ki az egyesület pénz-
tárába három egymás után következő évben 2 fo-
rintot befizet, mely tagsági díjért a minden évben
kötelezőleg tartandó két dalestélyre úgy a maga,
mint családja részére ingyen jegyet kap: ezen felül
pedig - mint rendes tag - az alapszabályban körül-
írt jogokat is élvezi". Befejezésül lelkes tudósítónk
megjegyzi, hogy: 11 a. város területén nincs egyetlen
egy - a zene és dal iránt csak némi érzékkel bíró
- egyén sem, aki ezen egyesületnek kész örömmel
tagja ne lenne. Rajta hát, ébredjünk s énekeljünk!"
Egy Csíkszereda léptékű kisváros művelődési
életében jelentős eseménynek számított a Dal- és Ze-
neegyesület megalakulása. A dalegylet kezdetben
287
 +

tottak. A városközpontban kirakatba helyezték az ga" felirattal. Ez a kép egy fontos kordokumentum,
udvarhelyi dalárda legértékesebb trófeáját, a fiumei és azt tudatja velünk, hogy Csíkszeredában az igé-
országos dalos vetélkedőn elnyert második díjat, nyes zenét szerető és művelő személyek saját maguk
az ezüst koszorút. A szeredaiak a méltó fogadtatás és mások szórakoztatására is „együttest" alkottak.
érdekében fogadóbizottságot alakítottak, ugyan- Ez a kis együttes is többször szerepelt a városban és
akkor felkérték az érdeklődőket, hogy: ,,a Székely- Csíksomlyón is az érdeklődő közönség előtt.
udvarhelyi Dalegyletet december 9-én délután 3 Ők a következők: álló sor, balról: dr. Száva István
órakor érkezésük alkalmával ünnepélyesen fogad- ügyvéd kezében a gordonkávat dr. Czirják száza-
ja a Városháza előtt". A 19. század végén nagy ese- dos, katonaorvos, Nádasdi zenetanár, Binder Gyula
ménynek számító dalostalálkozó előtti napokban: törzstiszt, Nagy Gyula kereskedő; ülő sor, balról:
,,az elsőrangú helyek már mind elkeltek, másod- Lojczer Ivánka dr. Veress Árpádné, vármegyei já-
rendű ülőhelyeket, aki még kapni akar, jól igye-
rásbíró neje (ének), Gombos Gizella zongoramű­
kezzék azt Györgyjakab, vagy Nagy Gyula urak- vész-tanár, dr. Kolonics Dénes orvos neje, és Lojczer
nál előjegyezni" - tudhatjuk meg a Csíki Lapok Mariska.
december 5-i számából. A nagy eseménynek szá-
mító dalostalálkozó napján: Vasárnap, f. hó 9-én
11

délután 2 órakor érkezett Csík-Szeredába a székely- H .._9;;,;:,,,, . f HimrnJ·,-z. f:n.._i1:€1fi59i,.....,n,i'f;us·.:;

udvarhelyi dalárda hosszú kocsisorban". Az egy dalosok, más székelyföldi dalárdákkal együtt, dal- :x...:.-:r.~-""•-:·=4.r...,,.
én1.=_ ..,J,,rr
lm k'~H•
..>. '.;.., .,....,1 hnn:1• 1-.irl)y•

!
L'

órával korábban érkező udvarhelyieket a helybéli lal rótták le kegyeletüket a nagy költő emléke előtt. ~~.JVri.r,..-,1,,Ahc'X>,ut....,i.:.
'l\~.t-+..,..S.,.KM-.,.,._, ,.....,....,(11,,,,,M' ,r....... 3
dmO k.~lle..~• ,,.-t.t -uava l~;, Lé:szló
?h o Sk::i.
Purc,ni: .T osc"I im;'Jj,S•'-i: éne'..-..li
~~- .. ~ ~ • - ~ . U
. / . ~: ~ . f - . , n ~ ,..,.. •• 5,z,J lónf L'>)'-:=1:d ,'-\al"'ish:.:-. zongo -
dal- és zeneegylet tagjai fogadták, a cigányzenekar ., -> n._..,,.,.c.~· ,;r,-....,,. • ~ "-- ' J. ttn klSoeri d - ·-•? h nío. 'Dé:-™!S é..

,,rázendítette a Rákóczit, a dal- és zeneegylet kar- A csíkszeredai dalárdáról ez az első hiteles fo- .,, r~
T , ."!)
l,l~A.~.......-..~
JlT..._._ ......._, .t..:nri.r
1;.a..,fq;.411,l
Mrt,..· A'~-flll(:lw., .. ~ J,
~ ,~ a '"1. Pe:rgr..l ~ • - T t·! .gl nil"' _ Gu1dan•

-.
l'\,:in IU.>a .;1:,11- 1 g~ Gyd ~
•-. >--•• •• , ",e,:-,, • • . L,.- '- o<I,::.. • •- -

mestere, Sprencz György mondott Isten hozottat az tográfia. A szobor talapzatánál harmincan kerül- u.wt .~·..: ·JIWF~·- ~ ,
§J
'3, 1:e,.t' · •~...-S.~•. ,~..:.....-,a~&,,M•I'- ~ I
J.w-,1,i~.a..\&u:JI
$U!t..C.!. mond d r. Ciµcak LI[o:s...
F:r. Li.5":t-l Fein!'!nc •.r1. R,,,ps:Dcii ójól: .La"l·
gc-,....;;, c lövdjr:i, FJ!.9.e_J ..is;jB_il
érkezőknek, melyre aztán Ugron János, Udvarhely tek lencsevégre Baktsi Gáspár elnökkel és Sprencz dboj,-to • ~ , f,t„H,.. rt •...,.~~.A/'.wr
i:i.,.;.:...._,..LwO ..Ír-µ,V•,i,.JLU.- .... ?. rk'd<!lberg /1_ .. C> ie \\' acbt :Jm
R: "n" Veg:ye:.;."--:an-a atlrta D,rr,
r ,:,i.tu1c ~Lat. Et. 1ekUk : F~jt.r El l1:1„
vármegye alispánja, a Székely Dalegylet elnöke György karmesterrel. t-,:o.,.~i;,i /"'k:in*.-,., Neg)•
V ere.!. P';u1i::. ft nt:,li:rry
t ~ f'fl &l,
J ;,:; n Q-$.,

válaszolt, megköszönve a szíves fogadtatást Csík- Ko <h::k Ferc

s.z.ta nkó ZolWn,
~. Kr;:,JI JS QS. 6s;

Szereda város polgármesterének". Az udvarhelyi
dalosok megérkezésük után azonnal Zsögödre haj-
tottak, hogy szerenádot adjanak Mikó Bálintnak,
Csík megye főispánjának, amelyet aztán a Hutter-
11
A 20. század első évtizedéből, Borcsa Julianna
szívélyes közreműködésével, egy ritka fotográfia
került a birtokunkba, ,,Nagymamáék zenetársasá-

ben" egy 40 terítékű uzsonna-bankett követett. Az

ünnepi köszöntők után a „társaság eloszlott", hogy
felkészüljön a hangversenyre.

A régen várt esemény, a hangverseny végül el-

kezdődött. pontosan fél nyolc órakor a zsúfoltságig
11

intelligens közönséggel megtelt »Csillag« nagyter-

mének ajtóit bezárták, s felharsant a Székely Dal-
egylet ajkáról a dal". Az 1868-ban alakult kórus a
csíkiak körében hatalmas sikert aratott: 11 zúgó taps
és egy szép virág-lant volt az elismerés ezért, melyet
Lázár Ilonka kisasszony nyújtott át dr. Vajda Emil-
nek, a dalárda kitűnő karnagyának a csíkszeredai
hölgyek nevében". Vajda Emilnek és művésztársa­
inak, a szép zenei szereplésért elismerésből igazán
kijutott. A két dalegylet között szoros barátság ala-
kult ki, az udvarhelyi testvérkórus szeredai fellépé-
se évtizedéken át tartó hagyománnyá vált.

A Csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület dalosai

Petőfi Sándor halálának 50. évfordulóján, 1899. jú-
lius 31-én felkeresték a Fehéregyháza község fö-
lött, a domboldalban emelkedő emlékoszlopot. A
magasba törő oszlop tetején kiterjesztett szárnyú
turulmadár áll, és szájában a kivont honvéd kard-
dal jelzi, hogy a csatasíkon elesett áldozatok ezen a
helyen pihennek. Az ünnepség a segesvári várban
felállított Petőfi-szobornál folytatódott, ahol a csíki

288 289
 A dalárda a századforduló után már magasabb
zenei tudással és nagyobb tapasztalattal lépett fel
a jelentősebb ünnepeken és rendezvényeken. Az
1900-1914-es években a dalegylet működése folya-
matos volt. A kórus fennállásának huszadik évfor-
dulóján, 1910-ben, Orbán Mihály vette át a dalárda
irányítását. Elsődleges feladatának tekintette a fia-
talítást, mivel dalosai, akik induláskor sem voltak
Az első világháború szomorú évei a zenei ren-
dezvények, dalos találkozók területén is hosszas
szünetet jelentettek. A háborút követő nagy átala-
kulások időszakában, az önerőből szerveződő, gon-
dokkal küzdő erdélyi magyar dalárdák tevékeny-
ségének összehangolására, 1921-ben, Brassóban lét-
rehozták a Romániai Magyar Dalszövetséget. A
dalszövetség kiemelkedő érdeme az erdélyi ma-
helyen tartott dalverseny fontos eseménnyé vált. A
csíki kórus Metz Albert Ballada című zeneművével
elnyerte az aranyozott babérkoszorút, a verseny fő­
díját. E helyen is megemlítjük, hogy a dalosok Ré-
szegh Viktor vezetésével, minden esztendőben, far-
sang kezdetekor Carneval címmel humoros lapot
jelentettek meg, az egylet jövedelempótló" tevé-
11
kenységeként. A csíkszeredai zenei élet sokszínű­
Domokos Pál Péter tanárnak, aki a dalárda irányítá-
sa mellett a már működő zenekart bővítette. Nyilvá-
nos hangversenyeken léptek fel a városban és Csík-
somlyón. A dalárda és a zenekar a közös fellépések-
kel jelentős szerepet vállalt a helyi közönség zenei
nevelésében, a klasszikus zene megszerettetésében.
A Csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület 1926. február
13-án a Vigadó színháztermében Nagy Koncertet
11

már nagyon fiatalok, lassan megöregedtek. Szerve- gyar dalosversenyek megszervezése, a dalkultú- ségét jelzi, hogy Orbán Mihály karnagy a háborút rendez" - olvashatjuk az eseményt beharangozó
zőmunkájában dr. Újfalusi Jenő, a dalegylet elnöke - ra szervezett keretekben való megtartása volt. A követő években 8-10 tagú alkalmi vonós zenekart falragaszon. A nyomtatott szövegű felhívásból azt
és egyben a város polgármestere - segítette. A Csíki Csíkszeredai Dalegylet tagja volt a szövetségnek szervezett, amelynek tagjai között nagybőgősként is megtudjuk, hogy az estély tiszta jövedelmét az
11

Lapok 1910. július 13-i számában
meghirdették kórusfelújítási moz-
galmukat. A megújhodás sikeres
volt, a közös éneklést kedvelő fia-
talok vállalták a kihívást. Az egy-
leti élet szervezettségére utal az új
tisztikar megválasztása, valamint
a dalegylet zászlójának beszerzé-
sére irányuló törekvések, amelyek
végül sikerrel is jártak. A zászló-
avatás eseménye, kellő előkészület
után, 1914. július 5-én történt. A nagy gonddal el-
készített zászló a város színeit viselte, egyik oldala
kék színű volt, amelyre aranyozott fonallal Csík-
11
szeredai Dal- és Zeneegyesület 1890-1914" szöveget
írták rá. A másik oldalon vörös alapon az egyesület
jeligéje olvasható. Szövegét Kassai Lajos, a gimná-
zium akkori igazgatója írta: 11 A Hargita alján, míg
dalnokok élnek, csak boldog időkről beszéljen az
ének". A zászlóavatást a város főutcáján felállított
emelvényen, ünnepélyesen tartották meg.
Az esemény emlékére nagyméretű emlékképet
készítettek, melyre a Szvoboda nyomdában a dalo-
sok neveit is ráírták. A 41 személy nevét őrző tabló
értékes művelődéstörténeti dokumentum.
annak létrejöttétől egészen 1948- és csellósként ott találjuk Sprencz Györgyöt és Far- egyesület hangszerek és kották beszerzésére fogja
ban bekövetkezett megszüntetésé- kas Györgyöt is. fordítani". Továbbá arról is értesülünk, hogy a "szé-
ig. Megalakulása után a szövetség keket február 12-én déli 12 óráig fenn lehet tartani
áttette a központját Kolozsvárra, Tizenhat esztendei karnagyi működés után, Pototzky Pál üzletében". Napjainkban e mondat ol-
és a következő évtizedekben on- 1926-ban Orbán Mihály a karmesteri pálcát átadta vasásakor elmosolyodunk, a sorokból azonban ért-
nan irányította az erdélyi magyar
kórusmozgalmat. A Csíkszeredá-
ban újjászerveződő Dal- és Zene-
egyesület tagságának ez az 1922.
október l-jén készült fotográfiája
bizonyítja, hogy a közösségben
történő éneklés nem maradt meg a férfiak kiváltsá-
gának, hanem befogadták a dalt kedvelő nőket is.
Orbán Mihály megtartotta a karmesteri pálcát, az
egylet elnöke Zsögön Zoltán lett. A Csíkszeredai
Dalegylet rendszeresen részt vett Erdély különböző
városaiban tartott dalos vetélkedőkön, ahol lehe-
tőség adódott a dalkultúrában elért teljesítmények
felmérésére.
Az első dalárversenyt 1923. szeptember 8-án és
9-én Kolozsváron tartották meg. A szeredai dalno-
kok jelenlétüket feliratos táblával jelezték, amely
mellett széken ülve ott találjuk Részegh Viktort, a
csíki művelődési élet lelkes szereplőjét. A dalegy-
let életében az 1925. szeptember 8-án Marosvásár-

290 291
 r
egy hókupac segítségével társai fölé emelkedik. A
ACSIKSZEREDAI DAL és ZENEEGYESÜLEl csíkszeredai dalárdát valójában a dal szeretete tar-
1926. é'1i f,br<aár bó .1)-ál), bCJSbágyó totta össze. Közössége az évtizedek alatt sokszínű
volt. Kereskedők, kézműiparosok, értelmiségiek,
Szon,batol) ,st, 8 órától k,zdö'döl,g idősebbek és fiatalok alkották a mindig lelkes, áldo-
: : . .a Vigadó szir,bázt,rmtb,I) . : : zathozatalra képes kis közösséget.
A csíksomlyói új nagyorgona felavatásakor, 1931.

NAGY . szeptember 8-án a kórus ismét együtt lépett fel

a zenekarral. Tagjai között számos jeles közéleti

KONCERTET
:rendez, melynek tiazta • jövedelmét· &l'l egyeaülit
ember volt, akiket a zene szeretete kötött össze. A
zenekar tagjai Frank Miklós, Lőrincz Géza, Gábor
László (elsőhegedűs), Sprencz Gizella, Részegh
Viktor, Takács Lajos, dr. Boga Lajos, Nuridsány
hangazarek és kották beaaeriéaéze fogja :!01dit~ni. . Márton, dr. Nagy András, Balló István, Kazán Ár-
pád, ifj. Sprencz György, Szopos Ilona, ifj. Pototzky
-
·sELÉPT.1-DIJ TETSZÉS SZERINT.
. . .
. . Pál, Pototzky Olga és Jánosi György voltak. A zene-
. Székeket február 12-én déli 12 óráig fenn · lehet tartani Pototzky Pal ·ozletében. •
karnak jelentős szerepe volt a Beethoven-centená-
• •-•-•- J>✓-e"ö"SO~: -•-í-• rium méltó megünneplésében is. Az előadást a Vi-
L ·ses~éde( tart Dr, Boga Majos, fögimná~iumi t<1nár.
2. Forture~: .,Ml VOL_ T NEKEM -A SZERELEM", férfikari müdál. gadó színháztermében tartották meg, és a bevételt
3: Szavalat :-' N: N.
4. S.chuh _ maiin : .,Czigányélet", zenekari kísérettel, ·elöadja a d:,laraa
a Dal- és Zeneegyesület zenekari felszerelésének
vegyeskara. felújítására fordították. Domokos Pál Péter képez-
•. 5. Táncduett: Bemutatják Hellwig Ella és Király Magda.
. 6. Metz : ,', Ballada" (versenykar) É·nekli a férfikar. • dei tanár vetítettképes előadást is tartott, amelyen
7. Ásta·· Nielsen és Psylander. Énekes bohózat. Elöadják-Takács István •
és Hellwig Vilmos.
Beethoven életét és munkásságát méltatta. A nagy
8. Hoppe Rezső : ., Daloljatok", férfikari műdal. sikerű rendezvényen részt vett az egylet dalkara és
9, Seriy: Népdalok. _Énekli a vegyeskar.
10. A . Carneval ujság megjelenése ..
zenekara, valamint a főgimnázium és tanítóképző
dalárdája is.

hetővé válik az is, hogy a dalosok és zenészek a mű­
ködésükhöz szükséges anyagi feltételeket önerőből
biztosították. Ezen az emlékezetes télutói napon a
dalárda és vezetősége Bíró József fotográfussal egy
emlékképet készíttetett. A fényképen jelen levő lel-
kes dalosok közül csak egy nevet említünk meg,
Hellwig Vilmosét, aki mesteremberként lelkesen
szolgálta a város művelődési életét. Őt a fénykép
bal oldalán láthatjuk, amint magas termetével és
Az 1930-as évek közepén már Sarkadi Elek ve-
zényelte a kórust és a zenekart is. Karvezetői tevé-
kenységének csúcspontját az 1935. július 29-én és
30-án Marosvásárhelyen megtartott dalosvetélke-
dő jelentette. Az ötödik dalosverseny alkalmával
Herczeg Károly helybéli fotográfus készített felvé-
telt az erdélyi magyar dalosok felvonulásáról. A
nyolc kórus között - saját zászlójuk alatt - ott talál-
juk a csíkszeredaiakat is. A marosvásárhelyi meg- _
mérettetés magának Csíkszeredának is igazi nagy
sikert hozott. A vegyes karok osztályának első díját
nyerték el. A kórus a „székely fővárosban" az emlé-
kezetes fellépés emlékét fényképpel is megörökítet-
te. A hazatérő dalosokat az állomáson fáklyásmenet
várta. A helyszínen Kassai Lajos, az egylet elnöke
méltatta a dalárda kiemelkedő teljesítményét, majd
a fáklyásmenet végigvonult a városon, éltetvén a
dalosokat és karmesterüket.
A dalárda működése a két világháború között
folyamatos volt. 1937. június 10-én Brassóban léptek
fel, majd 1939. július 31-én Fehéregyházán, Bárdos-
és Kodály-művek előadásával szerepeltek. 1940. de-
cember 8-án dalosaink nagy megtiszteltetésben ré-
szesültek, Kodály Zoltán jelenlétében nagy sikerrel
énekelték el a szerző egyik művét. A világhírű mes-
ter ezüst karmesteri pálcát adományozott Sarkadi
Eleknek, és kitüntetéseket nyújtott át a dalosoknak.

292 293

A második világháború után a sikeres szereplések,
a versenyek hosszú évekre elmaradtak. A zenei élet
újjászerveződése lassan, az anyagi gondok fokoza-
tos rendeződésével történhetett csak meg.
A második világháborút követő években, a gaz-
dasági gondok viszonylagos csökkenése után sem
kapta vissza egykori rangját a művelődési életnek
ez a területe. Az új viszonyok között az egyleti élet
folytonossága megszűnt, a csíkszeredai kórus a he-
lyi közművelődés egyik láncszeme lett, de valójá-
ban a népszínház és a népi együttes „árnyékában"
folytatta tevékenységét. Az 1960-as években a 120
tagot számláló dalárda vezetője Gál Árpád volt.
1970. június 7-én a kórus megünnepelte fennállásá-
nak 80. évfordulóját. Az ünnepen Hellwig Vilmos, a
kórus elnöke visszapillantott a megtett útra, és kö-
szönetet mondott a karmesteri pálcát magasba eme-
lő karnagyoknak: Sprencz Györgynek, Orbán Mi-
hálynak, Sarkadi Eleknek, Domokos Pál Péternek,
Nagy Istvánnak, Popescu Mihailnak, Visky Miczi
Mihálynak, Duka Jánosnak, Gál Árpádnak és Nagy
Gézának. Az énekkar életében a karnagyok gyako-
ri változása is jelezte, hogy a dalárda belső életében
gondok vannak A karmesteri pálca viszonylag rö-
vid idő alatt vándorolt Jónás András, Bakó Anna,
Mortzy László, végül pedig Imets Dénes kezébe. A
megyésítés után a rendszeressé váló dalostalálko-
zók a helyi kórusmozgalmat újból magasabb társa-
294
-
dalmi rangra emelték. A dalárda karnagya ekkor
Müller-Kacsó Márta volt. Vezetése alatt minőségi
előrelépés volt tapasztalható a dalárda életében.
1980-ban a kórus Városi Művelődési Ház Vegyes
Kara néven megünnepelte fennállásának 90. évfor-
dulóját. Az 1989-es változások után a nagy múltú
dalegylet vándorolni kényszerült, új otthont kere- _
sett magának. Előbb a Művelődési Házban, innen a
Nyugdíjpénztár Klubjában, majd a Szakszervezeti
Művelődési Házban talált menedéket. A hagyo-
mányok szerint, 1990-ben a csíkszeredai dalosok
megünnepelték dalárdájuk fennállásának cente-
náriumát. Az elmúlt másfél évtizedben a dalárda
fellépései elmaradtak, a szakmabeliek mintha nem
igényelnék a karmesteri pálcát. Napjainkban már
csak emlékezhetünk a dalosmúltra, és megpéz-
hetjük a múzeumba került kóruszászlót, a zászlós-
anyák megkopott szalagjaival.
ZENÉLŐ GRAMOFON
A székely kisváros életében meglepő gyorsaság-
gal terjedt a hír, hogy egy zenélő masina szórakoz-
tatja a vendégeket a település legrangosabb vendég-
lőjében. Nagyon sok bámészkodó és kíváncsiskodó
kereste fel az Apafi utcai épületet, hogy szemtanúja
legyen a masina muzsikálásának. Az eddig még
nem látott eseményről a Székely Nemzet 1884. au-
gusztus 12-i számában így ír: egy jámbor fonog-
11
ráfos van most néhány nap óta Csíkszeredában, a
Hutter vendéglőben. A mutogatott gép elég sikerült
alkotás. A bemondott vagy hangszerhangot megle-
pő azonossággal adja vissza. Aki nem látott effélét,
jól teszi, ha megnézi".
A helybéliek mellett a hetivásárra érkezők közül
is egyre többen keresték fel a vendéglőt, hogy lát-
hassák a jámbor fonográfos" nagy tölcséres zenélő
11
gépét. A kellő népszerűsítésnek köszönhetően az
érdeklődők tábora egyre nőtt, az újdonságnak szá-
mító gramofont sokan hallgatták, és azon csodál-
koztak, hogy az éneklő hölgy vajon hova rejtőzhe­
tett el.
A muzsikáló masinát azonban néhány hét eltelte
után tulajdonosa elvitte, a gramofon hangja lassan
feledésbe merült, és csak hosszú évek eltelte után
tudósíthatott a helyi újság újbóli megjelenéséről. A
Csíki Lapok 1898. október 16-i számának beszámo-
lója szerint: ,,Edisonnak két nagy hírű találmánya
[a kinematográf és a gramofon] valóban nagy és
érdeklődő közönséget csalt vasárnap és hétfő este
a Csillagba". A volt fő utca, a mai Gál Sándor utca
elején működött az igen látogatott vendéglő, a Csil-
lag, a Hutter konkurense. Itt mutatták be a már rég
elfelejtett csodálatos zenélő gramofont, de az igazi
nagy szenzáció a filmvetítés volt. A rövid újságköz-
leményből megtudhatjuk továbba azt is, hogy: ,,a
mozgó, tűnő képek, a gramofon igazán csodálatra
méltó [hatása] sűrű tapsokra ragadta a közönséget,
melynek nagy része előtt újak voltak ezek Sajnála-
tos, hogy már eltávozott [gazdája], mert bizonyára
még tudott volna egyszer-kétszer közönséget von-
zani nekünk, akiknek nyilvános szórakozásban oly
kevés részünk van".
Nem kellett több négy esztendőnél, hogy a csí-
ki nagyérdemű közönség nevében szóló újságíró
kérése teljesedjék. Az elmúlt évszázad elején a vá-
ros népszerű polgára, Hellwig G. János pékmester
már saját gramofonjával szórakoztatta a vendéglő­
jébe betérőket. A Csíki Lapok 1902. december 25-i,
karácsonyi száma Gramofon hangversenyek cím alatt
reklámozta a mester kínálatát: ,,a Hellwig G. Já-
nos »Nemzeti« vendéglőjében egy kitűnő készülé-
ken [...] a hangverseny gramofonon minden este
hangversenyeket rögtönöznek. A készülék olyan
szabatosan működik és a reprodukált zenedarabok
olyan kellemes benyomást keltenek, mintha azokat
a zenekarokat hallanók, melyeknek kiváló előadá­
sai a gramofonhoz tartozó lemezeken meg vannak
örökítve. A zene részei között kiválók az indulók
és a hegedű-duettek. Énekrészei hazánk elsőrendű
művésznőitől és művészeitől vannak Ajánljuk az
érdeklődők figyelmébe".
A CSÍKSZEREDAI HARGITA
NEMZETI SZÉKELY NÉPI
EGYÜTTES
Csíkszereda művelődési életében meghatározó
helye és szerepe van a népi tánc művelésének is.
A tánchagyományokon alapuló Hargita Nemze-
ti Székely Népi Együttes tevékenysége több mint
harmincéves múltra tekint vissza a városban. Már
az 1950-es évektől jól működő, reprezentatív nép-
táncegyüttes lépett a deszkákra Kosz Szilveszter
irányításával. Előtte a Márton Áron Szakkollégium-
ban néptánccsoport működött Kovács Dénes veze-
tésével. Mindezek mellett a város minden vállala-
tának, iskolájának, jelentősebb intézményének volt
saját tánccsoportja, amely az évfordulók, ünnepek
alkalmával színre is lépett. 1970-ben alakult meg a
Szakszervezetek Hargita Folklór Együttese. Lelkes
műkedvelő táncosok, zenészek vállalták a megmé-
rettetést, akik előadásaikon olyan hangulatot tud-
tak varázsolni, hogy könnyedén és gyorsan belop-
ták magukat a közönség szívébe. Toró Emil, Faza-
kas István, Gáborné Csíszér Anna, Dima József, Gál
Árpád és társaik a műfaj iránti szeretetükben pél-
damutatóak voltak
Az 1989-es politikai és társadalmi változásokkal
együtt járó gazdasági átalakulások új lehetőségeket
teremtettek a művelődés területén is. A táncosok
egykori vezetői a csíki táncos hagyományok megőr­
zését, fenntartását a hivatásos együttessé válásban
vélték megtalálni. Csíkszeredából küldöttségek in-
dultak a fővárosba, a Művelődési Minisztériumba.
295
Gergely András, Vass Zoltán,
Kostyák Alpár és Fodor Csa-
ba több rendbéli kopogtatása
és egyeztetése Horváth Andor
akkori államtitkárnál ered-
ménnyel járt. Megszületett a
jóváhagyás az együttes meg-
alakítására. Így a műkedvelő
Hargita Táncegyüttes mellett
egy új, hivatalos nevén Hargita
Nemzeti Székely Népi Együttes
kezdhette meg a tagtoborzást, a
műsorpolitika kialakítását és
végül a koreográfiák színrevi-
telét. Az együttes első igazga-
tója dr. Szalay Zoltán, aligazga-
tója pedig Vass Zoltán lett. Az
igazgató az 1994-es évad végén
megvált tisztségétől, az intéz-
mény irányítását rövid ideig
Fodor Csaba látta el.
199 5 márciusában új ve-
zetők kerültek az együttes élé-
re András Mihály igazgató és
művészeti vezető, illetve Füleki
Zoltán aligazgató személyében.
Fő célkitűzésük, az erdélyi nép-
zene és néptánc gyűjtése, meg-
őrzése és továbbadása valóság-
gá vált. Az együttes az évek
során művészi értékű színpadi
bemutatóival méltón képvise-
li az erdélyi magyar néptánc-
művészetet. A Csíkszeredai
Hargita Nemzeti Székely Népi
Együttesben több generáció
táncosa, zenésze, koreográfusa
váltotta egymást. A népi ha-
gyományok megőrzéséért foly-
tatott küzdelmük eredményes
volt. Kutatómunkájukkal, szín-
padi fellépéseikkel ápolják és
továbbadják közösségük meg-
őrzött hagyományos értékeit.
Az együttes évenként új be-
mutatókkal jelentkezik, és arra
törekszik, hogy repertoárja
mindig új színekkel gazdagod-
jék mind a koreográfiák, mind
az előadások szerkezete és dra-
maturgiája által. Az együttes,
megalakulása óta előadásokat
tartott Erdély városaiban, félre-
eső, eldugott falvaiban, és nem
feledkezett meg a szórványban
296
élő magyarokról sem. A csíki
táncosok a Hannover Expo 2000
világrendezvényen képviselték
az anyaország határain kívül
élő magyarságot, és ezenkívül
is számos meghívásnak tettek
eleget Magyarországon, Svéd-
országban, Németországban.
Bejárták a Kárpát-medence or-
szágait és az ott élő magyarok
számára előadásokat tartottak.
András Mihály igazgató nyil-
vántartása szerint 2001-ben
több mint száz alkalommal
léptek fel. Az együttes példája
életre hívott számos gyermek-
tánccsoportot is. Ők a biztosí-
tékai annak, hogy az együttes
által létrehozott értékek meg-
maradnak és tovább élnek.
A hivatásos táncosok közül
többen alkotóként, koreográ-
fus-rendezőként is bemutatkoz-
tak. Péter László, Udvari Ró-
bert, Antal Zsolt, Gábos Endre,
Rigmányi Júlia Katalin, Kósa
Mária Gabriella nemcsak elő­
adóművészekké váltak, hanem
oktatói, nevelői és vezetői fel-
adatokat is ellátnak. A Hargita
Nemzeti Székely Népi Együt-
tes énekesei a marosvásárhelyi
rádióban a népzenekedvelőket
a tiszta forrásból származó
népdalokkal szórakoztatják. Az együttes 2005-ben
fennállásának 35 éves évfordulóját ünnepelte. Az
évforduló kiváló alkalom a néptánc és a népzene
vonzáskörében élő több nemzedék kitartó munká-
jának számbavételére.
A néptánc népi kultúránk szerves része, megtar-
tásán és közös kinccsé alakításán sokan fáradoztak
az elmúlt években. A táncművészek színpadi elő­
adásainak egy-egy pillanata felejthetetlen emlékké
vált. Az együttes népes csapatáról az évforduló al-
kalmával készült fotográfia mindannyiunk emléke.
A régi Művelődési Ház lépcsőin felsorakozó tánco-
sok és irányítóik vidám tekintetében érvényesül az
együttes íratlan szabálya: ,,A táncosoknak mindig
mosolyogniuk kell". Felső sor, balról: Füleki Zoltán
aligazgató, Both Levente fénytechnikus, Prezsmer
László prímás, Pál István hangtechnikus, Bodi Ildi-
kó művészeti impresszárió, Balázs-Bécsi Enikő tit-
kárnő, Elekes András szólótáncos, Rangyák József
archiváló, Bándi Irén könyvelő. Második sor, balról:
Sinka Tibor személyzeti referens, Benkő Szidónia
táncos, Nyulas Ferenc irodalmi titkár, Miklós Ka-
talin művészeti tanácsadó, András Mihály művé­
szeti vezető, igazgató, Gábor Anna pénztáros, Péter
László szólótáncos, koreográfus, Albert János szer-
vező. Harmadik sor, balról: Ábrahám Róbert táncos,
Bodó Zoltán szólótáncos, Gothár Emília kellékes,
Antal Zsolt szólótáncos, koreográfus, Kósa Kovács
Levente táncos, Bálint Lajos táncos, Böjte Róbert
táncos, Boros Béla szólótáncos. Negyedik sor, bal-
ról: Kósa M. Gabriella szólótáncos, János Gabriella
táncos, Márton Kinga táncos, Gábos Endre szóló-
táncos, koreográfus, Ágoston Blanka Szilvia táncos,
Málnási Júlia táncos, Szopos Zita táncos. Alsó sor,
balról: Rigmányi Júlia Katalin szólótáncos, koreog-
ráfus, Bálint Brigitta táncos, Törsök Erzsébet táncos,
Kozma Katalin táncos, Oláh Hilda táncos.
297
KIADVÁNYOK
ÉS NYOMDÁK
A 19. század utolsó két évtizedétől kezdve Csík-
szeredában több lap is megjelent. Ezeket a kiadvá-
nyokat a lakosság kultúrigénye rövidebb-hosszabb
ideig fenn is tartotta. Volt olyan időszak, amikor a
kisváros egyidejűleg három lapot is működtetett. A
helyi eseményeket, történéseket a város és környé-
kének lakossága mindig érdeklődéssel követte. (A
városban kiadott lapok jó részének fejléceit össze-
gyűjtve ebben a könyvben is közreadjuk.)
A Csíkszeredában megjelent sajtótermékeket a
szakmabeliek már számba vették, elegendő itt csu-
pán dr. Endes Miklós, Muckenhaupt Erzsébet és
Nagy Benedek történészek nevét említeni. A 19.
század végétől, az első világháború éveit leszámít-
va, sokan próbálkoztak lapkiadással. A gyorsan
szaporodó sajtótermékek hosszabb-rövidebb ide-
ig életben is maradtak, a mindig szűkös anyagiak
azonban behatárolták létezésüket, így nagy részük
feladta a megmaradásért vívott kilátástalan küz-
delmet.
HADI LAP
A városhoz kötődő kiadványok számbavételét
a rendkívüli körülmények között megjelenő forra-
dalmi sajtótermékkel, az 1849. május 28.-július 2.
.~ l\.lé,g..-j~l,(!oil ' Jr~fod t1J •h~ieP ·"-..__
. '.~;ii~(! ~·eé~:~}k:~: 1~·~rdv 11
f1:r1.oc:tb n k,:,J;<1k nti.l, dt•o,iii ~ts ~1l l~
298
között megjelent Hadi Lap bemutatásával kezdjük.
A kiadványt Bem tábornok jóváhagyásával jelen-
tették meg. Az 1849. április 22-én közölt előfizetési
felhívás szerint: ,,a székely tábori fő parancsnok,
csíki ezredes Gál Sándor utasítására szerkeszti Bíró
Sándor százados, nyomtatik a Csík Somlyói Zárda
betűivel". A lap szerkesztője, Bíró Sándor száza-
dos Udvarhely mellett, Felsőboldogasszonyfalván
született, az anyavárosban tanult és tanított, majd
Háromszéken, Rétyen volt lelkész, ahol könyvet is
írt Pálinkatan címmel, amelyben mértékletességre
intette a poharazgató atyafiakat.
A lap beköszöntőjében a szerkesztők - Gál Sán-
dor és Bíró Sándor - azt írták, hogy: 11 Mű hírlapot
szerkesztünk Csíkban a Hargita és Gimes vadró-
zsái között". A székelyföldi hadi lap megszületésé-
nek feltételeit Gál Sándor ezredes teremtette meg.
1849. április 29-én egy kis nyomtatvány jelent meg,
amely hírül adta, hogy: ,,Csíki ezredes Gál Sándor
úr rendeletéből felsőbb engedelem s jóváhagyás re-
ményében hírlapot indítunk meg mű is »Hadi Lap«
cím alatt". A lap 1849. május 28.-július 2. között je-
lent meg hetente egyszer, összesen hét alkalommal.
Szinnyei József bibliográfus 1877-ben először írta le
a Hadi Lap adatait a Magyar Könyvszemle számá-
ra. Ebben a cikkében azt is megjegyezte, hogy a Csí-
ki Gyutacs a Hadi Lap melléklapja, amelyből három
szám jelent meg. A Csíki Gyutacsot a hírlapiroda-
lommal foglalkozók önálló tüzérségi szaklapként
szerepeltették. Ebben a sajtótörténeti kérdésben a
döntő szót Rákóczy Rozália mondta ki Volt-e a Hadi
Lapnak tüzérségi melléklapja 1849-ben? című, a Had-
történeti Közlemények 1989. 2. számában megjelent
tanulmányában, amely szerint: ,,ők ketten [Gál Sán-
dor és Bíró Sándor] a Hadi Lap felelősei és szerkesz-
tői voltak, melléklap kiadása nem fűződik nevük-
höz. Mert a Csíki Gyutacs nem melléklap és nem
. '
tüzérségi szaklap[ ...] A Hadtörténelmi Levéltárban
Cl' .-~.,d.r.I.g1, ]elk.e,s;• hl\Nll;,_,tai, ~lófitat(túk.'-
~ l!:-
1
1·~~:r~;~e:nt,l: :~,n~~~~::·l~é~~
1
(a Hadilevéltár jogutódja) őrzött példányokból egy-
t'111_i.t_".' tA.nrl l t P11rok11.!I I,,_ és P~J lu. bi htiklokn.lt
értelműen megállapítható, hogy a Csíki Gyutacs
(Zünder) egyszerűen Simó Mózsa cikke a gyutacs-
ról".
SZÉKELYFÖLD
A Csík megyei gazdasági egylet hivatalos köz-
lönye, a Székelyföld 1882 és 1885 között jelent meg
Csíkszeredában. Hamarosan kiterjedt hatósugara
és érdekeltsége a szomszédos Háromszékre és Ud-
varhely megyére is. A lap közgazdasági, társadalmi
és szépirodalmi hírlapként jelentkezett. Az összefo-
gásból született „közös" újságnak három szerkesz-
tősége és kiadóhivatala volt: Kézdi Vásárhelytt
11
Szabó Albert könyvnyomdájában, Csík-Szeredában
T. Nagy Imre szerkesztő lakásán, Székely-Udvar-
l. évf~lyam. CsüWrtök, 1882, október 12. 104. szám.
helytt dr. Kábdebó Ferenc lakásán" - olvashatjuk a
lap fejléce alá írt közlésben. A Székelyföldet Csík-
szeredában T. Nagy Iipre, Kézdivásárhelyen pedig
Dobay János szerkesztette. T. Nagy Imre, a lelkes
lapalapító így írt a közös kiadvány születéséről:
„1881 évi karácsonyán szétküldöttük az első csíki
újság mutatványszámait »Székelyföld« címen. [...]
A lap amolyan »közügyes« volt, mert két vármegye
érdekeit szolgálta. [...] A »Székelyföld« 1882 elején
hetenként négyszer, később hetenként kétszer je-
lent meg. Az előfizetők váratlan számban érkeztek.
A közönség olyan kiváló érdeklődéssel karolta fel,
hogy a lap egy-egy száma majdnem teljesen csíki
közleményekkel látott napvilágot. A lap érdekelt-
ségét a második évben már Udvarhely megyére is
kiterjesztettük. .." Ennek a lapnak a születéséhez
kapcsolódik a város első nyomdájának létrehozása.
A NYOMDÁKRÓL
Csíkszereda első könyvnyomdáját a kézdivá-
sárhelyi Szabó Albert alapította. A nyomda: ,,a
kor kívánalmainak megfelel" - olvashatjuk a Szé-
kelyföld 1882. április 30-i számában. A nyomdát
Györgyjakab Márton 1884 januárjában bérelte és
önállóan működtette. Sajnos Szabó Lajos nyomdája
ismeretlen okokból leégett. A szomorú eseményről
a Székely Nemzet 1885. augusztus 9-i száma is tu-
dósított: ,,Szabó Lajos könyvnyomdász és könyvkö-
tő, kinek üzlete folyó év tavaszán hamuvá égett és
megsemmisült, folyó hó 8-án gyalog elindult Buda-
pestre, hogy az országos kiállítást megláthassa s ott
magának tapasztalást szerezzen".
T. Nagy Imre a második nyomda születéséről az
alábbiakat írta: ,,A csíkszeredai nyomda kérdése
azon szerződéses kényszer alapján nyert megol-
dást, melyet én, a »Székelyföld« kiadó, a nyomda
tulajdonosával oly feltétel mellett kötöttem, hogy
egy év leforgása alatt köteles lesz Csíkszeredában
fióknyomdát felállítani. Lapkiadóm megtartotta
szavát, s csakugyan elküldte egyik segédjét, néhai
jó Györgyjakab Mártont egy kézisajtóval Csíksze-
redába. [...] Györgyjakab Márton egyúttal átvette a
»Székelyföld« kiadóhivatali teendőit [... ] s önállósí-
totta magát. .."
A nyomdát előbb a Gecző-ház bolthelyiségében
rendezték be, majd az Orbán-telek kisebbik házá-
ban, végül pedig a Szőcs Ignác-féle házba helyezték
át- emlékezett T. Nagy Imre Cirkálások szeredai emlé-
keimben című könyvében. Györgyjakab Márton köz-
ben átvette a Székelyföld kiadóhivatali teendőit, ön-
állósította magát. A szerény, szorgalmas nyomdász
pontos és kitartó munkával látványos sikereket ért
el. Eredményességét bizonyítja, hogy kemény mun-
kával szerzett jövedelméből házat építe1:_t, amelyben
nyomdáját motorerőre rendezte be. Allításunkat
a Csíki Lapok 1894. szeptember 5-én közreadott
reklámszövege is bizonyítja, amelyet Üzlethelyiség
változtatás! címmel jelentetett meg. Györgyjakab
Márton 1897-ben, a csíki vasút születésének eszten-
dejében nyomdáját korszerűsítette, és a városban
eddig nem ismert „önkirakó gyorssajtót" állított fel,
hogy a fokozottabb igényeknek megfeleljen. Sajnos,
a törekvő szakember kevés ideig élvezte munká-
ja gyümölcsét, fiatalon, 53 éves korában, 1899-ben
meghalt.
A 19. század utolsó esztendejében, 1899-ben jött
a városba Dresznandt Viktor könyvnyomdász és
GYÖRGYJAKAB MÁRTON
könyvnyomdája-, könyv-, papír- és írószer-kereskedése
<$ CSIK SZEREDÁBAN. (Saját ház,) ~
Van szerencsém ugy Csik-Szereda., mint Gyergyó-Szenli-Miklós és vidéke k Ozönségének
fi gyelmébe ajánlani egé~r.en ujon fe lszerelt
K Ö N Y V N Y O M D A M A T,
melyet közel ebbről , hogy n. fokozottabb igények nek megfelelhesaek s kUWnösen, hogy Gyergyó-Szent-
Miklós éa vidElkElnek m unkait is megnyerh essem, o. legujabbféle betllkl<e l s ezekhe1 tartózó eszkll•
ZOk kel el~s"~gyk si ;'i "it2t egg y O r s s aj t ó t
ée e :r::t'l.ellé 81i:"Y
AMERIKAI GYORSSAJTÓT
rende1tem be s most már abban s kellemes helyzetben vagyok, hogy bfirmily tömeges megrendelésoek a
leggyorsabb, legcsinosabb kivitelben tehetek eleget
~ .......
~ö:r.i..y...,...- és pa.pi:rke:resked.éser.n'be .
a Jelen touévrn szUkséges iskols i tankönyvek, füzetek, irkák, iró- 8s rajzeszközök me gérkeztek:.
Szives flgye lmllket fe lhivom egyszersmint
bronz-, bőr-, fa- és japáni diszmüáruk és fényüzési czikkekre,
nevezetesen: névjegytepsik és t é.roz,é.k ; v~rró-, do1:é.nyzó-8s ir~as,zta.1-k~szle~ek a. legdisze.s ebb
kiéllitésba.n ; et&zsérek, fali fCnykep~a.rlA?k, keztY?--, _zsc_bkon~o- ~s levelpepu-~obo~ok: dísze s
kiéllitésu hömérók, tollé.Uványok, kezi- es aszt~lt ~rok, ~unz? eszközök,, feny~ep~eretek;
r:;~s1!~P'ésk'Js~:~i~f~~~~i~ j e;a;:l~.l~!~~~~~~- r: ~Y!;.;;i~~rvoa~s~~p~~;kkt:~~:
szivar- 8s pénztárczé.k bör- e ~ femb~l, burnót-szelenc:Gek es no1 kez,1 té.sk_6k. Eze:ken ~vül
dús választékot tartok zsebkesek-, ora.lánczok-. ollók-, ruha-, ha.j- es ba.Juszkefek, füsűk,
szemüvegek stb.-böl.
Tovó.bba ajánlom nyomt&tvány-ra.ktárome.t n fótiszte lendó pn11ság, községi és körj egyzOk b. figyelmébe.
A felso rolt t!\rgyakon kivUl nogy vAlosztékbon vonnok :
Rózsalevelek és selyempapirok. Ima és képeskönyvek a
legdiszesebb kivitelben.
299
 •
előtt külön nyomdát létesített a Gimnázium (ma

SZVOBOD~ JÖZSEF-ftl~ köl)"l)yon,da - George Co~buc) utcában, és elismerést szerzett

munkájával a szakmának. Szvoboda Miklós leá-
nyai, Irma és Margit, 1996-ban édesapjuk nyom-
KÖNYV-, PAPIR-, RAJZ- ÉS IRÓSZER-KERESKEDÉS, CSIKSZEREDÁBAN.
dájáról így nyilatkoztak Kristó Tibor újságírónak:
Ajánlja dusan felszerelt nyomtatvány-raktárát. Elvállal ,, ... itt nyomták a hivatalos lapokat, színházi falra-
gaszokat, gyászlapokat. A régi nyomdát édesapám
mind ennem ü könyvnyomdai munkát, eladta Péter Ferencnek, aki szintén nyomdász volt.
1932-ben új nyomdát vásárolt és azt a Hirsch-szana-
u. m.: Esküvői és báli meghivókat, eljegyzési kártyá- tórium melletti épületben szerelte fel."
kat, névjegyeket, körleveleket, gyászlapokat, falraga-
Vákár Lajos, később Vákár Lajosné mint laptu-
szokat, takarékpénztári mérlegeket, röpiratokat stb. lajdonos jelentette meg a Csíki Lapokat. A Vákár
Továbbá raktáron tart kar á e s o ny i és u jé v i nyomda népszerűsítését szolgáló reklámszövegek
egyikét bemutatjuk. Nyomdász elődeikhez hason-
képes levelező--lapokat és levelező--lap albumokat lóan könyv-, írószer-, tan- és rajzkereskedést tartot-
tak fent, ugyanakkor bárminemű könyvkötészeti
emlék-könyveket, üzleti és másoló könyveket, rajz. munkát is elvállaltak a Bratianu utca 56. szám (ma
========
szereket, iró- és másolótentát, hangszereket és azok Petőfi Sándor utca 15.) alatti épületben működő
alkatrészeit s minden f é 1 e iskolaszereket. székhelyükön.

Szolid árakl Gyo'rs és pontos kiszolg';álás!
könyvkereskedő. A Segesvárról érkező vállalkozó
szellemű szakember megvásárolta Györgyjakab
Márton hagyatékát, és aránylag rövid idő alatt, ki-
tűnő alkalmazkodásával, egyenes jellemével híve-
ket, barátokat szerzett magának. Udvariasságával
és előzékenységével, üzletemberhez méltó visel-
kedésével kivívta a csíki társadalom elismerését.
Csíki tevékenysége sajnos rövid életű volt, 1902-ben
nyomdáját és könyvkereskedését eladta a Szvoboda
Testvéreknek - Józsefnek és Miklósnak-, és család-
jával Nagyszebenbe költözött. Távozásakor a Keres-
kedelmi Kör búcsúestélyt rendezett a tiszteletére.
A Szvoboda Testvérek nyomdája először a mai
Petőfi Sándor utcában, Cseh István háza mellett mű­
ködött. Ez a több tulajdonost is látott nyomda adott
életet a Csíkmegyei Híradónak. A lapot Brassai Mór
törvényszéki jegyző és Veress Árpád járásbírósági
jegyző szerkesztette. A nagyobbik Szvoboda test-
vér, József, a nyomda mellett könyv-, papír-, rajz- és
írószer-kereskedést is tartott fenn Csíkszeredában.
1911. december 20-án megjelentetett hirdetésében:
,,ajánlja dúsan felszerelt nyomtatvány raktárát. El-
1- - - - - - - - -
VÁKÁR, CSIKSZEREDA
könyvnyomda, könyv, psplr-, iró • és
raj 18 urkereskadés, könyvkötészet
Bratian~ ·uooa 56 .
Szülők figyelmeoe !
Az iskolai év kezdete alkalmából tisztelettel van szo-
renosém a n. é. kö 1,.' ,·:1\gée t. szülők szives fi,?yelmébe
ajánlani ujonnan é;" • :1.ett árukkal duean felszerelt
könyv-, írószer-; tan- és
rajzszerkereskedésemet
.Állandóan nagy raktár romé.n'és mag;~r tankönyvekbe~,
legjobb mli:1ő~égU körzők,! könyv-' .é&,:.tolltartók, lró- és ~
rajzszerek, kitünő gyártmánya hegedük, hegod.l:lhurok, :
hegedü-alkatrészek, festékek és fesUlszerek, . valamint
mindennemü iskolai felszere,lési olkkekben.
D11s választékban kaphatók lroda.ft!lszerelésl
cikkek, diszlevélpaplrok, paplrkülönlegessé-
gok, disz- és ajándék müvek, román és m.11.•
gyat iljuságl iratok, izléses helybeli és mü- .
vészt képl'slapok, irodalmi ás zeneínüvek.
A Csíki Lapok több mint öt évtizedes folyamatos
megjelentetésében meghatározó szerepe volt a min-
denkori nyomdának és az ott dolgozó képzett szak-
embereknek. Dr. Élthes Gyula 1928. március 4-én
a Csíki Lapokban, az újság fennállásának negy-
venéves évfordulója alkalmával megállapította: ,,a
lap előállításának igen jelentékeny része a nyomda
személyzetére, az ólombetűk katonáira nehezedik".
1902-ben már a város nyomdásza volt a Nagysze-
benből ide érkező Gyönös Gyula. A Csíki Lapok
felelős szerkesztője, dr. Élthes Gyula visszaemléke-
zésében így írt róla: ,,1907-ben már a nyomda élén
találtam Gyönös Gyula művezetőt, akivel tizenöt
évig együtt dolgoztam. [...] Gyönös a tőle megszo-
kott ritka szakértelemmel és példás pontossággal
szállította az olvasók nagy táborának az öreg és
mégis friss Csíki Lapokat. [...] Gyönös rendkívüli
intelligenciájával nemcsak kitűnő és önálló tördelő,
de ha kellett, elsőrangú korrektor, avagy leggyor-
sabban, hibátlanul dolgozó betűszedő volt". Emlé-
kének megőrzésére szolgál ez az archív fotográfia,
amelyen a nyugalmazott nyomdászmestert családja
körében láthatjuk.
A lapok megjelenésénél, a kiadványok szüle-
tésénél lelkes, szakértő csapat bábáskodott. A vá-
a Csíki Lapoknál körülbelül egy negyedszázad óta
teljesíti fáradságos és felelősségteljes munkáját a
köz javára. Nem volna nyugodt a lelkiismeretem, ha
innen a távolból meg nem szoríthatnám becsületes,
nyomdafestékes kezét, amely ott a gép mellett vezet
és irányít, és szünet nélkül dolgozik, hogy a Csíki
Lapok immár negyven év óta megszokott pontos-
sággal, kellő időben ott legyen az olvasók asztalán".
Több mint egy negyedszázaddal később a város
lapjának akkori felelős szerkesztője, Részegh Vik-
tor így írt Gyönös Gyuláról: ,,Betűszedő nyomdász
volt. Egy hosszú életet töltött a szekrény mellett, a
nyomtatott betű szolgálatában. Ötvenhat esztendő
a betűtenger formái, a szedővas s a nyomda ólo1:1-
halált lehelő világában. - Nagy idő, történelem. Es
ebben a két világháború közti örök feszültségben
- szerelmese volt a nyomda közéletcsináló mester-
ségének".

vállal mindennemű könyvnyomdai munkát. [... ]
Továbbá raktáron tart karácsonyi és újévi képes
levelező-lapokat és levelező-lap albumokat". Szvo-
boda J?zsef 1911-ben nyomdáját eladta Vákár Lajos-
nak. (0, majd később felesége, mint laptulajdonos
jelentették meg a Csíki Lapokat.)
A kisebbik testvér, Miklós, az első világháború
Könyvnyomdámban
minden e ·szakmába ··.vágó
munkB.k:lzléus, osinos k1-
vitelben, j Gtán yos árak
'mellett a legrövidebb idll
alatt készülnek.
Jutányos árak t
\'
Könyvkötészetem .•
elvállalja mlndennemü is •
kolat, üzleti és •más köny-
vek ízléses. és olos6 bekö•
tésé.t és azok tartósságát
garantálja.
Pontos ki!lzoJgálas?
rosban a 19. század két utolsó és a 20. század első
három évtizede között hosszabb-rövidebb ideig ér-
demes és elismerésre méltó nyomdai munkát végez-
tek a következők: Kukuly József, Létz János, Váry
László, Karda Lajos, Forró Imre, Kovács Lajos, Gál
István, Ütő Sándor, Hegedűs Péter és Keresztes Béla.
(A felsorolás nem teljes.) Dr. Élthes Gyula, a néhai
lapszerkesztő, a nyomdászokról szóló megemléke-
zését így fejezte be: ,,Ezek között messze kimagas-
lik Gyönös Gyula, aki számításom szerint [1928-ig]
IGAZSÁG
Csíkszeredában, Györgyjakab Márton nyomdá-
jában látott napvilágot 1885-ben mint egyházi, tan-
ügyi, szépirodalmi, társadalmi, közművelődési,
közgazdászati, iparügyi és ismeretterjesztő hetilap,
majd mint havi közlöny. Felelős szerkesztője Bor-
deaux Felicián hitoktató, áldozár, főmunkatársai:
Imets F. Jákó, Vitos Mózes plébános, dr. Vass Al-

30l
 előfizetési
pénzek és hirdetések bérmentesen kül- értéssel szerkesztette. 1897-ben a Csíki Lapok po-
AZ IGAZSÁG.
V EGYES TARTAL.MU KA T HOL1KUS TANűGYIK Ö Z:L.ÖNY .
dendők".A Székely Nemzet hasábjain a csíki újság-
közlemények 1888-ig T. Nagy Imre tollából jelentek
litikai lappá alakult, és egy esztendeig dr. Molnár
József ügyvéd, majd 1898-ban T. Nagy Imre lett a
Megjelenik egyelőre minden hónap végén, később két héten egyszer s i, t,
meg. szerkesztője . Bár ő is csupán egy évig állt az újság
Ara eg y ó.-re 2 rn 20 ki' . A lis;da jövedelem lrnzünk s1,egény Cs ,\rva. gycrmekeiuek segélye1.ésere
élén, mégis mindvégig egyik leghivatottabb és leg-
van s1,:\n vn mind enkor ! .
alkalmasabb munkatársa maradt. A Csíki Lapok
.J11li11 s. 1. si. 1886 . I. évfolyam . CSÍKI LAPOK történetében 1899. január havától új korszak kezdő­
D. a J. Kr.! U. M .I
dött, amikor a lap szerkesztését dr. Fejér Antal vette
„
A lt!gm1~ yohb go ndol nrr:i l!e ll Jortl itn otok, és l!'gész odo.rultissa1 :i.zon kell f;lrndootok, hogy át, akit Lakatos Mihály tanár ,és Szántó Samu segí-
::ir. iíj n~:Íl! a !'-t.t-11h jiívö rem énye, kerc!ilé nyies nevclésb eu és ta11ilásbnn rész esüljön," Xlll.- LEO.
Állj ,lz egre nesség mell ett rentlü]etlcn, 1888 karácsonyán napvilágot látott a Csíki La- tett munkájában. 1908-tól dr. Elthes Gyula lett a lap
M :'1~ kedv~é rt ne mondj . ai Jgat sig 11 ellen !

Bonyhai Ben. I r:ínyarló 53 l. pok című közgazdasági és társadalmi, később pe- főmunkatársa, majd Fejér Antal mellett társszer-
1 dig politikai hetilap. Csíkszereda sajtókiadványai kesztő. Ő, mint felelős szerkesztő, tizenöt esztendőn
Előszó a lap cziméhez. ' ' ( közül ez a lap ötvenhat éves megszakítás nélküli át volt szellemi irányítója a lapnak 1912-ben, a lap
;-.i. ,J 0
F. J. /h,rZl:Ti:.Rr nü, megjelenésével igazolta, hogy egy kisváros a szel- huszonöt éves fennállásának emlékére jubiláris
r.chcs olvnsú ! 11gy
hiszem, 111,,r nom ismeretlen eliltted nzon ~lta1i1Qo~
~ jú i11t 11y11 muzgnlom , mely az ogesz ker: kabholikns világot örvenrletesen
,ttba tJ", ki sr.bb-nagyol,b mértékben, a szerint a mint „Az Igazsitg"
'' ' _,.,t~:~ ~;~ :Í,~~' ~),<e IX. .~~=·.::~~· •,., lemi élet területén is képes maradandót alkotni. A
Györgyjakab Márton nyomdájából induló Csíki La-
számot adott ki, megírta a Csíki Lapok negyedszá-
zados történetét. A nagy terjedelemben megjelenő
csalhatat.i.ln ,,rébez, J ézus Krisztns föld i helytartójíilioz, kisebb nagyobb mértékben, XIÍI: LEO Pii.P
tiszlr.lcl 6s Jini szoretettc•I vouzi,c!nok; 111indenll tt vslnmire készülódnek; igen, egy U."Fip 11i::-ci, ;u ..- pokat a Székely Nemzet így jelentette be: "Új hírlap újság az első világháború idején napilap lett, mert
Júlokonie.lö iinncp,'•lyro; s ez _Az lgt1zság" _csalhatatl an jelenlegi őrere, a csodí.latos ,. !'é ' '
istr.ni I io ndl'iscli,s szerinti nagy bi\lcs förfiurn, XIII. LEO p,,pa ó szentaégé1·c
_.t:rh, a Csíkszeredában. Bartha Ignác kir. ügyész és társai mindennap · a háborús hírekről rendkívüli számot
; ·vL)~·,.~5If;e1f„u!'1
rnnut.kozi k. •
· ·· · · ·•- 1 0 0'7 ; 1, .( ., \""" ::. c, ., r.n+eoó. n-" ~ (\ ó vc:,,c • &.lrt /\'1(1.l·i" inhi- ,f ' i lB; omlli fü.nJ
indítványára 1888. december 13-án zártkörű tanács- adott ki. Ezeket a lapszámokat a „zsögödi, taplocai,
: .,~1mi,1, "' u,tr _p.'r
~'bt. QC"m
JOIJUCÚ,5 ,' kozás tartatott a városház tanácskozó termében, várdotfalvi és a környékbeli tejesasszonyok már
j!Ukc, • l'tip>. r.J~,
„ Jli , •1'1-Jií,I,
• 1
.cafut
XIII„ Le o - t! b
melyre csak a legkiválasztottabbak voltak meghív- reggel 6-7 órakor szétkapkodták, szotyorban haza-
bert, Barabás Raymond, Tácsa Sándor, gr. Esterházy _tb~ ftllb1' mi: {!jllll. 1 -
!;:elJ ~lm~I "'· ~r.ciil;~~-111,
llil • va. A tanácskozást Imets F. Jákó csíksomlyói főgim­ vitték" -írja Endes Miklós a már idézett, Csík, Gyer-
Or t\ me k li :-; t hü i 'i· o~ f DP
Sándor, Zichy Antal voltak. Érdekes, hogy a lapot 1'tany 1'1 i•é · ét náziumi igazgató, mint elnök vezette. Jelen voltak gyó és Kászonszék (Csíkvármegye) földjének és népének
. ~ ,,.,r:f~ub l'h~,i;;rn•k it1t.;.1
1888. évtől kezdődőleg már nem a városban, hanem l ,t.1tt, ,•oli:1 ,lliMs. •rt, a hivatalosak közül vagy huszonhaton. Érdemleges története című könyvében.
.n/,bn oly ,ol;; ellt:n64 n ,11 llii; 1n
Ditró és Szárhegy községek nyomdájában adták ki, tl e:nmt a ptt[?~.1tlf'L 1 migit 11. k f;l'. Jiir,·
lr-f.t,d t1íwl!k (m ertls b3t-b--~ .l!l·-
tanácskozás után elhatároztatott, hogy Csíksze-
de anyagi zavarok és szerkesztői válság miatt csak- ' /i
!l
" . " ' '
redában a jövő év elejétől kezdve a »Csíki Lapok« Az első világháború után a Csíki Lapok nehéz
hamar megszűnt. A lap első évfolyamának tiszta i címmel egy szépirodalmi és társadalmi hetilapot feladatot látott el, az itt élő székely lakosság érde-
jövedelmét XIII. Leó pápa 50 éves pápai jubileumá- adnak ki. Szerkesztőül megválasztották dr. Bochkor keit védelmezte. 1922-ben dr. Élthes Gyula kitele-
nak alkalmával a szegény és árva gyerekek javára lap. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, ked- Béla, főmunkatársakul Vitos Mózes nyugalmazott pedett Magyarországra. A felelős szerkesztői te-
fordították. den, csütörtökön és szombaton". Csík és Udvarhely róm. katolikus lelkész és Molnár László ügyvéd- endőket a tehetséges Csipak Lajos főgimnáziumi
megyéknek ezt a közös sajtótermékét Sepsiszent- paptanár vette át. Azonban szerkesztői működését
györgyön nyomtatták. Az újság címlapján még ezt J. évfolyam. Csik-Szereda, 1889. janufi r _2. 1. szám.
az egyházi felettes hatóság nem engedélyezte, he-
SZÉKELY NEMZET írják: ,,Csíkmegye részére: szerkesztőség és kiadóhi- lyébe Részegh Viktor került. Az új felelős szerkesz-
vatal Csík-Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő tő a székelység és szűkebb pátriája érdekeiért min-
Az 1882-ben megjelenő újság címlapján ez volt
olvasható: ,,politikai, társadalmi és közgazdászati
lakásán (kedd utcza, saját ház), hová Csíkmegyéből
a lap szellemi részét illető közlemények, valamint CSIKI LAPOK denkor szókimondóan, bátran küzdött. Mintegy

XLI. ht. 18. ....

1
:r:;,!"". :.:

CSIKI LAPOK
On. VÁi.J.R tiUOII N4. ~==-
IV. évfolya,!n.. ___ ____ Sepsi~Szentgyörgy, szombat, ~ 88~; junius l~- 91. '..szám,·. E l6fizetésl fülhivá• I gyott az emberi közUl etek legorganicusa.bbJn gondolkodik tévesen, a szeriut 1 R mint lel ki- dsnO H VIK T D_R .
lll..,.flnt . . . • Ml-
l[IUt l •n v•rr• • UO.-
Bir b lh t • lJ.k•III•
- ---· ·- ·- ·-· ·- ===.,,,,,,==============.....,.....,=- Mi dőn a má.r köztslt mutatvány szám
a mindnyáj unk érdekeit dajkáló áll am. ü1 merete t Cl!lin ál a nagy közület által reP. ru - V!UrltMp • h p•pl::~ ..-
ltl,balclr•m1Uú.t!.a\ l"IMH
~~ T{lrsndalmunk fő könyv éb e n a „tarto· hlizott áll6.sból s szolgft.l a hllzUgynek oda- h,U11 0alllu„li:,bd

r il.<N • • • lil>l~
,'f<. fr, 1·
után n . CSI KT LAPOK" elRö sr.fi.Q1At ezen - ,.1,1rb"'81'1 .f.l ll.b1Uh .
!f~!~~~~';l~
zik• rov.ttban két nagy tétel van terhére adi\.ssal, vagy pedig leörli a munkát gépie- '4.llülot.u„ w • uuk.
87.erll.esitílsegl lr~da : jJ nel IL t. olvasó kth:tlnség elé bocsátjuk , la- it.illa&lk1111a, •• ,.,, , •• ,
C.ikraccye rlulre:
punkat szellemi és any agi Hives pá.rtfo-
beirvo. t. i a klSzs:z~ll ern, a kfö érdekébeni se n, nem töröd ve azzn\1 ha j61, ha rosszul IffNai'- 1" Ltl S.- POLITIKAI, KOZGAZDASAOJ ÉS TÁRSADALMÍ HETILAP.
~op11i- B u n ~1tYl;l r gy ö n : uuknz16tég • kladóblvatal mu11kálkodái1 és a un11 1kli 1t1.eretete. végezte-e nzt, és a 11zcrint, a mint meg van
gluábu ·ajánlj uk Uenne1 Yagy hiá nyzik · a képesség, a köz-.

SZÉKELY NEMZET
Csitl-atcu Nm llet-léle l il, Hn. már most rn egszá moltatjuk a tár-
Ceik-Szered Q.ban Köte\esség llnknek fog juk i11memi a mcg- 11zellem énete, a tud nt, hogy 6 mint hiva-
huvi \:ezdett uton tovább haladni és laptink mellé E1ad11l rnat magó.~ n i els6 kérdé11 c11ak a1. l~-
, \&p s'lollemi ré.~1é.t Ubtl\ T.N~y In1ru Wl-- het, le lett-e r6va e k~t nagy kötelesség ; talnok is ép oly tagja a társadalomnak, ép
kö~IB11 lÓ ll)' 8k kl llilo nd iik. •~erkuz.tö lakáab uj meg uj er6 ket gyuj1.ve1 azt minél tnn ul • van-e · küzszollcm o. mi tá rso.dnlmnnkbA.n 1 a úgy kell ennek érdekéhen munkálkod ni,
aágo!ahbn., v{1ltoz11tmmbbá é11 hlizngp6t\6vá ?1!n t ~ármely -~uM iknak•. S ha hiányzik e
(ked1l•utaa, aajll\ hi~J tenni, ~esz-e., !-'-!~t:~, n!u~k:.t!_kodi.~-e. a 16.rso.dn\om o.
i(. iad ohl1'8lal ; 1
lélil · JJO-.Uda-1illl iUJ-liml1I
bo,i!. POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZATI LAP.
J7tlU. H1;11 JtAu'i ;1Jl/1, 1lhik

i~~~)~i~~~-~-~~~l!~~~ lleKielenik bete ukén t uégJRZP.r: v,.sá.rnap, kedden, csutnrt~kön és szou1haton. jelöltet". Az egybegyűltek a szerkesztőnek évi 150 két évtizedig állt a lap élén, egészen annak 1944-es
forint honoráriumot szavaztak meg, ugyanakkor megszűnéséig.
Nylltté r tor& 16 11.r.
A hir dotm.éuyek I u.1 iltterek díj a el6n 6ael ep JÖ,
Györgyjakab Márton nyomdásznak egy esetleges
"károsodásért" a huszonhat jelen levő, magas hiva-
ELŐFIZETÉSI FELffiVÁS higgad t ész nkarnl~nak, s 11 mint ~gysz~r a = Az Armee-Verordnungsblatt ó felségének rokesznek : hogy a tisztelet és szentet ama nagy talt betöltő személy 400 forintig aláírással kezessé-
, <lemonstrácziók nz ö befolyásaik által tekiu- AILrecht f6hcrczcgliez intézett kéziratát közli, mely voltAt, melyet_ ig~nyelni ~ h•~••~•gnek le_g ~4l-
többé kor-
H t é!~T e r.n_1elkc~ué1ll'k, n c,n lehetne kö1•ollmölcg J,ang,ik: ~ e,okoLL Gofclnldoz6 oilaadú- l,~!~~~~~~:.tg:;.t:~y=~~i.:~~;~c:. cíé~~=~::: get vállalt. A lapnak már 1891-től rendszeres tudó- CARNEVAL
,,S ZEK~ Lf NEMZE T manyo1.t11 . a:nl s soha nem lan1'atlo bu1.galanim11.I vetette magát seket umae,;tand(ik .a hadsereg és 8 magyar Al-
sítói voltak Udvarhelyen és Gyergyószentmiklóson,
c1.irnH Szerencse, hogy Tisza Kálmán, a n~m- alá kcdveltségcd legutóbb i1 • fáradságos utazó,. lami tekintély legfőbb képviael<'l'i között.
. . . • . 2e t ü116rze rét hatalmnsan tolmácsoló nyilat- nak Dos,oiában és o Hcrczcgcvidban • •• Utal ujra A caelfogAs most is jAr'. , zereocsátlenül, a
pohllk,n ,·s til rs11dnln11 lnJll'll, ko1.at~t nem a demollstrácziók előtt tette Igényt szerzett l<iJs,iJnetemrc. Az otl elbcly8%ett c.sa· melyben egy_ügyüen • bácsi „jtó nem suba.- Embery Árpád és Hochschild Lajos személyében.
!-. .,Székely Nemz11t" meg,ielo11ik h elc11k(mt ~rrt azo_k után, nchogi: B presszió befolyá~
"é;,rsz,,,- : kedden , csOtört~kön, szombaton és sanak ad1on látszatot, b1zony11J11l
p~tok vi:zooyairól _é, szellemér61, talamiot azok ki•
11~m tehette kcpeztetc.,érűl • ,,.,t,Sn kolooal él kultur&ri, téren
~t:,~1~/j::g:t.::J\:i·::h~·t:~s~:gr::~·.;. ~:\:r:.
banvaló 8 magyar plirtriazAlyokra való ozAmitú•
Az 1920-as évek derekán esztendőnként egy-egy
ns,or ,_1ap 1·•~ge.l egy llagy """, >Y.ilkség cseti u
',l!t;!-~
1 1 01
' ",t_l. : . . egés,. énc, 10 í
Yoh,a és elm~lt volna az egész eklat.ansabb leljesilell azolgálalairót ön áltAI elém terjesz teU i•·
elégWcl nélkül. Holott, a mit TisZR tett, nz loutéa mély megelégcdéaael töltötl ,,. A 15, hadtest,
ott, hol a magyar áliam mngaaabb létól'dekei
vannak koezkb.
Dr.
Bochkor Béla a Csíki Lapokat nyolc esz- alkalommat húshagyó kedden, megjelent a Csíki
t 11
" ·" ·" " " ' a . fé lóvrc _ . . : 5 1~;
ne" ·c<l é"' C . , 2 frt 50 kr.
nagyobb elégtétel ezer demonstráczi611ál és mely. ösmtét~lébcn _•séaz bod, ercget képv_iseli, ,°
hogy _uem a tünt etések \'oltak rá hatással, lcgmelt~l,b modon mli köd,k a hadsereg rég k,pr6balt
u firt!~Y ne~r1: :::.~:~ ~a!J'a:;!"z!~o~
~gy, 8 gy 8 11 g e 1 ,i s O ez t
b~~
a; 1
•:~~f
g~ 8 S y 8 r
tendőn át, egészen 1896 végéig, vármegyei tiszti Lapok mellékleteként a Carneval című humoros
8 0
főügyésszé történő megválasztásáig, nagy hozzá- kiadvány. A fejléc alatt a lényegi rész olvasható:
302 303
 1. ~v csermely.
CSÍKMEGYEI FÜZETEK CSÍKMEGYEI HÍRADÓ írásokat, főleg közgazdasági tárgyúakat, amelyek a
Smlmtódr ís tlldóhltatal: 0 1
3ugl~Uöl /cl :i Jc.
TEbEf"ON;h11pi;,11J,i5j
„ e ~ RN Ev"A L"
,. . "Belföldön Wle:uérlminde:nrekapható.
1 :::~;:::
úipavcinba
·•:A:i ~: 1
lliúrl
felmerült bajok orvoslatát segítenék. 1903-1905 kö-
zött jelent meg.
1
tUnlcm rlfogyd~11 ml11tr
l1hongr11JQnlrva. PnliUtin, 1af11dilo□n, Umid1dm, lr<ld1\omrr, 1!lD11himtr! kiptteo emml mat!!
==i SZERllE SZ TtSE"RT FELEúÓSE K; HEH,1716TOR . !=
Vigadób~n 20 r.11
A Csíki Lapok mellett, az 1894-1901 közötti évek- 1899 karácsonyán Csíkmegyei Híradó cím-
ben, Vitos Mózes csíkszentkirályi katolikus pap szer- mel társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi - ,,a
kesztésében megjelentek a Csíkmegyei Füzetek. Ez kényesebb igényekhez szokott közönség jó ízlésé-
a tartalmas kiadvány is Györgyjakab Márton nyom- SZÉKELYSÉG
dájában készült. A Csíkmegyei Füzetek a vármegye
leírását és történetét dolgozták fel. Nyolc esztendő Csik-Szerrda, 18.99. •d~czeulicr 24. 1. {mutat,án)'•) 8znm,
J. óvfolyam.
alatt összesen 34 füzet jelent meg. A füzetekben Vi- 19 0 5-ben induló politikai, közgazdasági és
,,Belföldön 20 leuért mindenre kapható. Politikára,
társadalomra, közgazdaságra, irodalomra, szépmű­
vészetre: képtelen egyszeri eresztés. Szerkesztésért
tos Mózes számba vette Csík megye községeinek
hegy- és vízrajzi, gazdasági és néprajzi viszonyait.
Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Orbán Balázs
CSIKMEGYEI HIRADO 1'ÁHSADALlH, KÖZGAZDASÁGI Él SZEPÍRODAL)IT HETI LAP.
szépirodalmi, vegyes tartalmú lap ez, amely kisebb
megszakításokkal 1915-ig maradt fenn. Kezdetben,
feltehetően 1908-ig, a 48-as párt köré tömörülő ér-
felelősek: Hellvigtor". Az érdekes név két közismert A Székelyföld leírása című munkájának második kö-
személy és jó barát, Hellwig Vilmos és Részegh Vik- tete, valamint Benkő Károly Csík, Gyergyó és Kászon
~i;:~:."'. .•_:.~.·-:·~::.,:~: ~~·-· '.:..;- . :,•.~:::~ ,.~~::.;:=~z:~~~~~:~:I:~:~:;~~~~:~=~ . 1i1'.;,:.~t-:?~i~.;d~;~~r~·.?~~~~:i~·-~·:~~.t
tor nevét tömöríti. A kiadványban ,,Hol-vig hol
1
részeg' -ként tüntették fel nevüket. Ebben a kis
élclapban egy esztendő humoros történései, a vá-
roskában közszájra került „rangosabb' események 1
székek leírása mellett ez az az összefoglaló munka,
amely Csík megyét részletesen és tárgyilagosan is-
merteti. Kis példányszámban történő megjelenése
miatt a kutatók számára nehezen hozzáférhető.
Jo· .,' o·b n az
oazoai,, 3, •
erő
llapt61, ho~y szellemitermelvtlnyeibcn,1uföidnzol, . la1nrnk barátjai rua1"adoa,,;
~ társad•lmi kérdések és eszmék fel- kiknek •?.ivcson nyitunk lat111nk ·ha•
E bi>roui s26ba foglaljuk összo felveté•ébcn • e~no, • a liöevélemény- eál,taiu. tért IÍ~ allmlmat, •bngy a . köz•
0
p.rogrnm1111mlrnt, mc..Jy 190?- ~•i Ja nok igazi hü ki.f?j.ezöje, gondolat.ai- érdeket J_cgjo.bb . tu.df.~uklrn,I és nieg-
nuá r h6 L-étöl ., Osil,wogye1 Hirndó' \••k 6s felfogi'.ísá.u.)lk pon.tos hömtlröje gy•I•Méslik.k.ol· ·-.olg1tl1ák • ,.- . valóban
czini o.lott megioditaudó t~r•ndahni, legyen. .
s,épirodulmi ée kiizgnzdnsági heti la-1
' . oranyig•••Ggot . foglo,luak . .1noguJ•ha9,
E fel/ogá•l\•l. hódolva. , kijelent- víirme.gy~nk_. ·d•. •.·~k., al:sp~ll,ja .,l,le\l?fe.
punk sarkalato• irányelvét fogja ké- iük, hogy ruind~2ok, a kik az ig~•- ,1,ntal •Ur-nak l')llijleµJ>r\• év~.on,,_egl(.1k
1. évfolyam,

Egint!v1c . . . llkor.
F~I ~vrc • • . . 4 kor.
ELÖPIZ..rÉSIÁRAK,
Negyedévre_:. 'lkor.

NYll."i'TEl\l

k~11:1~!i;r~~::e~~:~~-IU
Sl[' C:sik~Szereda, 1905. szeptember 16.

,, G~:!1'..":'.';.°;t:,
h.ll)'Ul- -
"'
1. szám.

:1&.dr.N1Qt
. 111 oavfdllrodiJa.bov~
mh1dcn ~t•r•ttlll:'!nl tt;.
~W.t illclll Uldtml!nycl
kQJd,:mfúk. - Kt!tJn,tDk
nemad1IR1kvhmi,

K.li\;IJÓHlVA.TAL:
kaptak helyet. Részegh Viktornak, a Csíki Lapok .. ezni. s:1.g éi:1 szeretet p.ifvéllyeinek fejl~sz-: lr.pt5.r~nnk áJtul kiadott ünn.cn~ -S~~... Hl RDeTl!.StW, . O.)',OpaJ Oyul1 kl!ayY-

felelős szerkesztőjének a felkérésére Szentes Géza

" TI"lii;,;~tosabb czimot is ~áloszt- 1ttl$0, a klizj6Jét;'em~é_sé •és basonl6 ruáhnnc olva~hat.6, kövotkez~ .. •.mléli•.
111uódiju.,b4s szerin\
sclmll~ln.1t.-10bb.szor1
hlnic~nél irk~ll\"CZll~ny.
[lys[ · nyomdlJI, bov1 a bl!dt-
tUe!c f, nyllll&t ktlzk·
~ 111Cnyct kUldcndft.

t,ntt~~k-. r~~;· ~~ l~_l_•;~k~:~:_::i.:z:~~:ti:~:~~~;~~i ~f~~.~ ~t~:i:~~:~\t;\t~~~\sQ_r~i •

képzőművész a város életéhez kapcsolódó rajzok-
POLIT!I(Al, KÖZGAZDASÁG[ ÉS SZÉPIBODAUII HETILAP,
Pclclfü ucrt.c.nlú ts llptuJaJ~onos; Egyes súm éra.16 fillér.
Megjelenik minden hti.Lfón.
kal illusztrálta az élclapot. Szentes Géza életképe- CSÍKI GAZDA DR. NAGY BBNI tJOYYilD.

inek, karikatúráinak témái a város személyisége- hez' szabott - hetilap jelentkezett, amely „a köz-
1

ihez, Csíkszereda hétköznapjaihoz kötődnek. (A véleménynek igazi hű kifejezője, gondolatainak és

Szentes-karikatúrák közül néhányat már az előző 1887-ben T. Nagy Imre szerkesztésében jelent felfogásának pontos hőmérője akart lenni. A kiad- 11

fejezetekben láthatott az olvasó.) meg a Csíki Gazda című közgazdasági és mezőgaz- vány 1902-ig összesen három évet élt meg.

XIV, ivlolyam 11. és Ill. lllzel. Csik-Szereda, 1900. Mlircziu&.

CSÍKSZEREDA
telmiségiek szerkesztették, majd a megyei Munka-
A · CS[KMF..GYEI GAZDASÁGI 'EGYESÜLET •KÖZLÖNYE; párt lapja lett. Kiadói és szerkesztői között Gyönös
Közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi - a Gyula, Bokros Imre, illetve dr. Nagy Béni, Elthes
Eliifizetésl árn egész. évre 6 korona. Minden közlemény és pé11zküldemény
A tngok iniryen lrnpják. Kedvezményes · a szefkesztfü1égh~'z intezericlö; Hirde!ti- közélet mindennapi kisebb-nagyobb bajaival fog- Zoltán és Gaál Endre szerepeltek.
tngok a lapért 2 kor.,nát, ·fizetn~k. .s ek R _legolcs61,ban •~ámifüatl/ak
lalkozó -, tekintélyelvű hetilapként indult 1903 ja-
nuárjától, dr. Nagy Béni ügyvéd szerkesztésében.
Czukorr~pa termelési •kisérletek. A politizálástól szerette volna magát távol tartani
DIQYII" a lap, legalábbis ez állt az olvasókhoz intézett bekö- ŐRSZEM
A. borfalvi czukorgyár gazd11sági • felügyelöje köze- szöntőjében. A lap külső munkatársaktól is fogadott
~

-
lebbről Csikvármegye. töblí birtokosát s7;e01élyese~' felke-
C IIIUJI LIIR!B{BOI resi~ ii_ végbü\. hogy a gyár részére czii'koi1·épá terme- Vasárnap, 1903. január 4. 1. szám.
Valamivel több mint két évig olvashatták a s~í-
lésre v1íllalkoz:mnak: Ugyane czélbólfelkerns.te gazdasági a 1. évfolyam.
ki központi 48-as függetlenségi párt tagjai az Or-
IÖRTÍIIT4111. ~gyesületet is, hóg·y a gazdáknak ily irányu válÍalkozá- szemet, mint politikai, társadalmi és közigazgatási
* saiho1. támogatást nyctjtson.

dasági folyóirat. T. Nagy Imre volt a kiadvány alapí-

tója és a cikkek többségének szerzője is. Előbb Gaz-
dasági Értesítő, majd Csíki Gazda címmel három-
havonként, később pedig havonként jelent meg. A
SIESZEREDA KÜZGA7.llASACil. 'l'Allé',11>,IL~II f~ SZitl'IHOJlAL)J[ HETil,AP.

••uld<i111Xarl.c1.i1ii: Nylllllrlcuiklokuraukh1t30 liUJrdrtk!i1Ullctnolt.

Eou lilp,ra!Ofill6t,
1.jYÍolyam.

OBSZEM
Csikszo.reda, ·J907: . janur 1. !..szám.

kiadvány a Csík megyei Gazdasági Egyesület köz- U1•. Xngr Ut!11!.

-.,:'l. 1Tird1fütai 1\ljnk 11.101:ol l!Mlbb:rn 1d·1\ttlnb\nk.
.e. csik:szereda.1 k~Z];)onti
Polltffai, tár.sadalmi ·ós közgazdasági helil~p.
~e„a.a .. ~gge.Ue:c.a8Ei, J;)á.rt hl-c,-a.ta.loa k.Szll!5nyg_
lönye volt, melyet az egyesület tagjai ingyen kap- Néh,111)' SZÓ olvasói11kho1,. lú.l !-11k fol 1;1 ,Tt1gcl'Cdtuényéhcu mn ket ldv:ínjn. meg\Tédalwezni. Sze- Jtgjtlult : m!ud !n•teQ\m. N"cg,I.'
aAnu.rts1.i.R : <c1ú,...,..1,c,ri1 .... . ..._1"9)'M._,.
tan„u,.. .. .., .......,,w,
h,: c~uk t11,t. v1,gynuk 1 a. hnl u.kk01\ mélvos i1·íinyu c,il,l<eket jó ernre Ut.J UO, ~ ~ .,~=..~w7J.!~·• Uúrolok,
tak. Közel három évtizeden keresztül útmutatója A.i nj Gv keúluLé vcl e:;r_v Ui.1·~ ha 110111 Mtn\hb. Ebb(,I csak azt ki,&ruok, clviink lévén: inr.sok
[D"I 111m ...
2•. 11y.kN.141n U 'lll
,e i r. 0 ~ H1llUl r ... 4-01111
Dr. UJFALU91Jat0 llJ. e·o'rAReELJ..
<th okm"'"°._"tdl/•d u a~mtef.l/ " . .U:a,01.

:O:Htln hui közgnzrla.tiií.gi 0:-; r-zúp- rnnhiüink lo Cl'erlmónykép, hogy békéje rnollott., magunk is béké-
lett a csíki gazdatársadalomnak. Az első világhá- I

ir,iclnl iui lnpof. iodit.uuk 1ue.e;, mely
kitiizött. czélj,ílwz k~pe:-;t c:;np:ín
ború után ez a folyóirat is megszűnt. A kiadványt o keret, lm.t-ár:Li közöU, mozog;rn
kfü:6le.Lün\111ek 111intlcnuapi \thmbb
előbb Györgyjakab Márton, később pedig a Szvobo- nngyobl, bajaival foglalkozik. A.
pnHt.i¼ÚJást nt!UI vcttlik b0 program•
da Testvérek nyomdájában állították elő. u111nk kör.ú réR;1,iat a.zér~1 mort
llnjninlrnn ott n hol lehet rnnguuk~ lwn élni. •
Kiilönöson közgazdaslígi ir~-
üllk kell segitcui, külöoben M:\k
n, jt\,ig1\ t.(\.1;1-l\l. umrndunk. nyn timul111i11yolmt fogadunk szi-
Eizel korii.11tscm nkal'juk nzt 1•0.cn.Ebbún n tekintetben van
ll\OUdirni, fuinth~ mi akal'nlÍUk lcgn11gynbb uyomoruságank és e
" dolng i·cnrtjének 1110gv,,1tozt1,ttí- tfü·.cn ~yüjtött mindouuemü adat
·
·" ,(, .• • ,,. 1:-; ke1. emén czéR n ktizba'ok ré ~

304 305
 1. évfolyam. Csll,szereda. 1907. október 1. 40. szám.
GAZETEA CIUCULUI Mercurea-Ciuc-Csike:z:ereda, Ja 16 Aprilie 1927. II. évf. -14.si:im. XIV. tv1oly11m Csiburcda, 1944 március 22, m:rda 12. mim

ORSZEU
l!ftltlrnlk:mltd1n k,dJm
Politikai, társadalmi as közgazdasági hetilap.
~ =::ce1krn.egye1 48-as :függetl9nségi :pá.rt hiva:t~los közlönye.

~ l• lh 11t rt t111 ·:
A román nyelvű sajtótermék 1929. március 10-i
keltezéssel indult, társadalmi-kulturális hetilap-
ként. A kiadványt Gyergyószentmiklóson szer-
CSIKI NÉPLAP
llí é-
Politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap.
ELÖf1 1ETiSI li~ : •1j1l ffl'08N, frl fflt ~ IL •tffN ,•._,...
l ll. tgy biupni 80 ~II. '
Dr. UJFA LUSIJC:NÖ.
Tin m rktntl· í l11Hkattr, : Lfü
Surt~, ,ooqit.kladohl,alll :

7ü
J.i•n ~;.. :· .~::~~~:u~~-~:. 1 killralOt kesztették és nyomtatták, életre hívója a vaslábi oRGANSÁPTÁMANAL INDEPENDENT DE CRITICÁ ~l CULTURAL - FÜGGETLEN KRITIKAI És KULTURÁLIS HETILA
Eou u ·m .lra 1! 11. N1llu __ ' .. .. . _ r~J. ~-~ l_AS_ BELA

,,K<'Yt>sl'lihrt polil.izcilj1111k és annál töhhet. dolgozznnk !''

~fl- BOTÁR BELA. H',d olh~k _ .. ~h l1 ;&Z.1, ..,1, .,.,i;, 11, p.,1 ,, , nrl• I.

születésű Theodor Chindea volt. Munkatársa, I.

Abuameate - El6fi1eté1i dij :

,, '" ••~.~,~:;;~n:.'.'!:::;'.'!.:'.~,~t; "'"'~" ,,

fi!)' tvre m:t~~:o~~c~~ :~~~o~ t:tfoilnthdek
v ~~•:::~•:s;:""~; 'u Rtd1otta-Admini1trati• - Surkeut6, ég é• tiadóbivatl

.,.,'.',:;:;::~'.';~~;~:;~~~::;;,~;,~;~:::,~:;:,
Publlca~~~~ ~L~l i:i~~r~~!~t n~ulaL

Neregulile dela cooperativa

Székelyek*
Guuernul actual
,Hangya" din Pliiefii de jos.

tJtucu!uL
bo lArAI sá faca. ~!noritátilor un CB.do~ de
~Ateva 1:eci . ~e . m1ll~ne aub forma de aJulor ,,IoJi, e buclucla coopcratlvA, cautA s! semWfa•
mallieze chestlunealaadmlnlstratla llnanclarl 111
penlr;ri:is:;~c~t ~;n:co~~vernul a incepul s3.-~i nucrufapararele,M
indeplinensca. ungajamentele stipu!ate ln pactul la numArul trccut a\ ziarului nostru arn ar!lat
elac.loral incbelat !o . pragul ~legerilor.. ..
Am spus ln timp, ca. on ce partid pohhc
5
~f1: ~ir~e c~ ~a au Í~~?a~~:s:~~~~~li~e~r[ ~:~c~i; ~~~
mise ln da ű na statului.
Dnminica 29 Martie 1931 dalor el -~i respecte semnatura. Din punctul
hetilapot. 1907. január l-jén Ujfalusi Jenő, Balás Béla :cesl& de ved~re rcc~noa;tem .dreptul minori-
Precum ne scrle in!ormaloru! nostru din acela
comun~, cond~dttorll coopcrativei 1111 condus douA

szerkesztők és ifj. Botár Béla főmunkatárs bekö-

t lei.numftrul. • DIRECTOR: Redac~ia ,i administroiia:
A.bonamentonualL11i J60•-6 Juni 120'- Theodor Chlndea Uheorahenl, Blrada Llconlnl 3.
Peotru inetitutii 1mual 800 Lei Rtdactorrtspnna11bll Telefon :' 39.
szöntőjükben szeretetre, összetartásra és munkál- Anuntnri duná !nvoialií.. r. Gh. Nlcul .escu Ore de blrou z:0nle del11 IS~ 17
utca 6. szám alatti székhelyéről indította útjára a a kiadvány alkalmazkodott a változó történelmi
kodásra szólították fel olvasóikat. ,,Az »Őrszem« a Optimismul ziari~tilor. Un primar bucluca~. Excmiilqcolarilor, rövid életű kiadványt. időkhöz, ez tükröződik állandóan változó nevében
puritán egyszerűség, becsületesség és kitartó mun- Nu P0 ' pre~iza d~ · cl\& .t;mp
oond u c~to~ului ziarul~i- ce_re Q
, _(po~te .~e 8fil -de_ zlle) n ~m
A Oef)1t~ht~t.~ P?.mi:>mlulu111r-
~at
11! comuna Josani s'a ale!I un atr~::} ~i~:~;;v°:re:~~rs~~
_ooneiliu comunal, ca 1:n toato co~ CRre le
8
i.i:;
1
f11ce tmeretul „colnr de prin
és fejlécében is, amelyből négy különbözőt közre-
ka jelszavai szem előtt tartása mellett" indult meg. ~ru mtit un arhool, m lr un
z1ar oarecare, to~lmfln~ d ~s~
hool. N01 , 01htorn, putem f'l:PU·
ne dEtaserneuel:l cA zinristio11
rmrnefa, Jnca atunci cánd s'a pus olte tári, 1111 poate ·Looatata dia , tirile
in aplicara ooue Jege adDl inistrati tnregietrate de ziue ;i nmi ales din adunk: a Csíki Néplapot két különböző korszakból,
Munkatársai tanárok, tisztviselők, országgyűlési l~~at de flu1:_gestu de or~m po-
1
d~ ,,s em ne de- fodr epfare 11 , pá-
~! _c~d;S::r:r otW!~!~. i~~~r~ r:1~d ·;i?ip~ ~:1 ~~ 8
1r~tuf
1
ve; dar fiindcá nu s'au raspactat comentiriJe celor ou, oompeteota. Prin

~ ~ ~:::~It:~;d:::~:tl~gi~~n:;1;:, 0
:~~;;: :~:ar:~ t!::~é~;sa:: ;i:~~t~~,~~ a Ciuc-i Néplapot, valamint a Csíki Néplapnak a
képviselők, lelkészek voltak. Később Daradics Félix ob1~nmt, in_ ultima _vreme, nu• lt, urruez'-', piir8.~ind pA altele
1
I,,cuitori au fácut contestatie ~i; din treoe la tnfiptui~e11 lor, la pune.re,
CSÍKI NÉPLAP
neve jelenik meg a lap fejlécén mint felelős szerkesz- : : iS~~ ::~o~~:;:i~~~.!m~.e
O~: ~ ~ilnJ
8
::fl:t~~i~~i ~j!~c1~aJ:~~ ::r;;~t;n ;;,::;~.:•n.c;::~i~!t:~;~ n'a ~:;pre _in aoe!:~:t!c~sla Un~i ex:: ~!~
deam mnportun un artiool cu pánii le inootivitale. Dar dl Primar piert lindu-~i rab- oxcureio a ta elovilor ocoaloi comer-

tőé. A szerkesztőségi közlésben újabb csíkszeredai =~i~~i a J:t!:d! 1r:e:!~~

0 10
~Í 1d\~~~:o~~tli~1~~f~i r!dr:~~~~~ ::;:;:/~ r ~=j ;:::~~ °~
1
11
8
,i:::a~ :~~i:)~u~l ;~Pd~: !~1:t:.at~•-~:::
8
:
8
0
VII évfolyam . Mer-curea-Ciuc, 1937. febr. 3. szerda 6. ez,

19 3 0 és 1944 között megjelenő „Politikai, tár-

CIUC-1 NÉPLAP
nyomdász neve szerepel, Létz Jánosé.
Gheorghe Niculescu a felelős szerkesztői teendő­ sadalmi és gazdasági hetilap." volt. Az évek során
ket látta el. A lap tíz esztendőn át, 1929-től 1939-ig Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap.
jelent meg. VII. évfolyam Mercurea-Ciuc, I987~ junius 16. szerda 24 97, f cle!0t uukesrl6U !lptPlaldon~: EMfficthl • rak : t ,ll!n ~e 100 Ld, lütvre 50 Ld.

CSÍKI HÍRLAP Péter F ere ne

uaa-1orwil'I : t 11é11tvre 8 pa11e, ftl~m: 4 ptnl!'l.
Egyes n i.mára : 2 Lel.

Politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap -

olvasható a fejlécén. Az 1911 és 1914 között hetente
megjelenő újság főszerkesztője Pál Gábor nyugal-
DACIA CSIKI HEPLAP
Ap.ue ln liecare ~llercurl. - Redactla ~I 1dmlnlstra-
lla ln Jlbr!JI! lul franclscPHer,S11. J, e . DuCll 74
Telef.No. 50.(<:as·a VeressElek-Mz),
·z1ar_ sliptl!manal pol!tlc, soci.111 ~I économlc.

1 .....,
: j edactor respons1bll\llProprlttar:
~rancisc Péter
ABONAhlf!NTE: 100 ~I pe an, 50 lel pc IUm, dc an•
La Ungarla: 8 pengő pcan, 4pengi5 pcjum.dc11n.
Exemplaru l 2 Lei,
1

mazott főgimnáziumi igazgató, felelős szerkesztője Független kritikai és kulturális hetilap, 1926 és Napról-napra drágul az , élet.
dr. Gál József ügyvéd. A lap szerkesztősége és ki- 1928 között jelent meg. Az újság főszerkesztője Vi- Az élet megdrágulása nem mai kezdeta,
Évek óla érezzük ezt. Megindilolta pedig a hely-
adóhivatala dr. Gál József ügyvéd lakásán volt és teliu Banutiu volt. A Dacia lap Csíkszeredában ké- telen adópolitika.
,M ik or a pénzügyi kormányzat azegyer,es•
Szvoboda Miklósnál nyomtatták. szült, a szerkesztőség és kiadóhivatal I. C. Bratianu
adók emelését már a végsökig felfokozta ésbe-
köve lkezett az adóalanyok fizetőképtelensége:
ipari és kereskedelmi vállalatok leépilése vagy
teljei: megszllnletése, , iparosok és"kereskedök
kidalésc ez adófü:ctök sorából, - a
Csikszereda, 1912. II. évfolyam, 2. szám. Szombat, jan. 13.
XIV. ~vfolyam
drágitá"séról, melynek ;szüh5anyja mégis csak
ő vala. .
Az árdrágitás letöi'ése immár nem könnyo
áll módjukban terheiket_má; osztályokra áthá.ri-
feladat. Szinte azt lehet mondani, hogy lehetet-
len is. A fogyasztási adók· mértéklel;m rendszere
tani,- régi 1ubálkat kezdték kifordlttalni,cipő· természetes árdr.tgaságot vont maga utan s fgy
Jaket feJeltetni, fehérnemUjllket loltoztatrii, egy·
szóva nyujtózk~dpi 1 ameddig
egyelőre nincs más mód, mint az egyes társa-
dalmi os~tályok, kOzöll ekként megbomlott ,,Ziar poporal al Ciucului." alcímmel ellátott válto-
a kilord1tottrubanem egyensulyt zavarokat kormányintézkedésekkel
fejeltcipöésloltozott
csak uj kell. Beleestek
enyhiteni. Erre pedig egy ut és tehetőség van :
a {Jx Jiutéses tdrsadalm{ osztályokat megfeleld zatát. A kiadvány szerkesztője és tulajdonosa Péter
b a „ rágaság1 á mba a szegény néptő­ drdzosdgl pdtlékban részesltenJ. .
énzü yi meg,k: is. A h~lusi emlier is ke:i:dte drágábban
Ferenc volt, aki a hetilapot saját könyvnyomdájában
készítette. A lap főszerkesztője 1933-ig Domokos Pál
Péter tanár, utána Kováts Jenő volt. Az évek során
Csikszcrcda, 1944 március 22, szerda 12. szám a lap munkatársai voltak: Holló Ernő, Antal Áron

CSIKI HIRLAP
(karcolatok, elbeszélések), Albert István (versek),
Balogh István (kritika), Balázs András (népművé­

POLITIKAI, KÖZOAZDASÁOI ES TÁRSADALMI HETILAP

1
J
CSIKI NÉPLAP Politikai, közgazdrisági és társadalmi hetilap.
szet), Csáky Mihály, Gál Ferenc (kritika, humor),

VII. évfolyam. Mercurea-Ciuc-Csilmertd.t 1937. november IU. mrda.

Eló(izetési árak:
Egész évre 8 K, fél évre 4 K, négyed évre 2 K. A hirdetése-
ket olcsó dij szerint számítjuk. - Egyes szám ára 20 fillér.

:-: Megjelenik minden szombaton,

- - :-:
Főszerkesztő

PÁL GÁBOR
ny. lóg!mnáziumi igazgató. , •
: Felelős

!br. GÁL JÓZSEF

ügyvéd.
szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Dr. G á I J ó z s e I ügyvéd irodája, hová a közlemények, hlrde·
tések és az előfizetési dijak küldendők.

Kéziratokat nem adunk vissza. -

--
Nyilttér sora 20 fillér.
F ő szerke sztő : Dr. Domekoa P,1 Pét~r
Fömunka1árs : Bolld Ern6

Székelyek*
1t,qfeltnik minden 1·u rddn. - Surkuzt&IR
i1 kiadólll11t1tal: PATER FERl!.NC Mnyv-
ktre:ktdi1t. Dlk,u rtda, Rdkdci-ut ,. udm

Csikvármegye kérdései
Laptulajdooo1 Csauerken.tCSé.rtlele!Os :

a közígazgatási és törvényhatósági
P~ter Ferenc

CSIKI NEPLAP (Ziar poporal al Ciucului.)

Erdély egyetlen bizottság ülésén
első
kara, népe élén .
jelentós magyar tömbjében készen
G~dal József dr. tiszti főorvos.. je•
1 van tervben; sorban csikmegyei illelóségüek vette a felállilásra vonatkozó határozatot, hanem állott a véres forradalomra. Isten AkOzfgazgatási blzottságÁbrahiim
Jóuief dr. alispán elnökl ete alatt rend.!' lentés éb~n rnegállapitja, h.ogy a_ vár•
Csihmegyei áruaház. számára, egyelőre 60 árva: befogadásával. Most helyesléssel hagyta jóvá. Ismeretes, •hogy .az
akaratára azonban fehér lovon se-
reget Vezetett Hadurunk ésfelsza•
baditott minket. Ki írhatná ~eg,
ld v011 köigylllésl tartott, amelyen Csl-
pak Lajos dr. beszM keretétienemlé-
k.ezett meg az Otven évvel eze!Ott el-
megye kOzegésuégllgyi hclyzet~·klclé•
gilő. Ai ilyen id ötajt szokásos jirvá•
nyos betegségek lefolyisa a lehe!ö
csak az a fő, hogy ez n:egvalósuljon, hogy a igazgato választmány adakozásra való felhiváso- ki be'sz:~lhetné el leghöbb vágyu~k hunyt Kossuthról.
-Március20-ánlen40éve,hogy
legenyhébbvolt.~nyarómi-att6~1.cml
Iskolát 10-1_0 napra zártak be.A t~r:-
Nyitott kaput döngetnénk, ha az árvaház létesítésére vonatkozó hat[ rozat ennek az évnek kat küldött szél a vármegyékhez, más erkölcsi
beteljeseaésébeíí való
gunkat ...
boldogsá-
megsillnt dobogni .a legtbzes ebb ma- méuctcs sz11porulat _l940 óta egyucr
gyor sziv.Végelé1ta45éveskQzdel- sem . volt olya~ n!lgy, mint 1944 ja-
szükséges voltát fejtegetnők olvasó közönségünk folyamán testet öltsön, ht hamarabb már nem testületekhez, magas állásu dignitáriusokhoz és Hogy Bem Is - Pct5fi értéke•
lésc helytálló ·mi igazoUiatná job-
me~ számllzetés, amely annyi dlcsO-
féget szerzett a magyar névnek, de
nuar havábsn. ,
Vitéz Nycrgea Gyula pénzDgylgaz.-
előtt. ban, mint a tény, hogy Hadurunk amely annyi keserOséget okozott a
fej~~J;~~~II~ hf~faa!ó~t~~i:k~:~~~sm~f-
lehet, legalább a jövő szi~pt. vagy okt. hónap támogatás céljából feliratot intézett azokhoz a ~zómkivctcttség M aén ek, A magyar
('oil, 116..-11,arnro .. Arnr il11<>n .. .. . !..---·- mPIHn ~7~mithatott akarata a székelység akarata. Az
évtize~ek ~lait _össze1piült pana·
nemzet JelkH még egyszer megrázt,1
Kossuth Lajos neve, amikorh alollk4nt
bal) van, a kereseti adók meg"állapl-
lása célj:l.bdl szQlrsiges intézkedéseket

306 307
Jancsó Béla, Kajtsa Ferenc, Kabdebó Tibor, Karda
Ferenc, Földes Anna.
Csíkszereda kiadványainak és sajtótermékeinek
számbavételekor több jeles tollforgatóval találkoz-
tunk, akik közül kettőről külön is meg szeretnénk
emlékezni.
T. NAGY IMRE
A 19. század utolsó harmadától az első világhá-
ború kitöréséig Csíkszereda szellemi életének egyik
meghatározó személyisége volt. Jogi diplomájának
megszerzése után több mint hatvan esztendőn át
szerepet vállalt a csíki székelység gazdasági ügyei-
nek szervezésében, és a Csíki Lapoknak, annak ala-
pításától egészen haláláig kitartó munkatársa volt.
T. Nagy Imrét jó tollú publicistaként, tanárként,
gazdálkodóként, a közügyekért mindig harcos
közkatonaként és a csíki társadalmi élet egyik irá-
nyítójaként tartjuk számon. 1872-ben megszervezte
a Csíkvármegyei Gazdasági Egyesületet, amelynek
az első világháború végéig titkára, majd elnöke volt.
A Magyar Közgazdasági Társulat támogatásával,
1902-ben Budapesten megjelentette Csíkmegye köz-
gazdasági leírása című munkáját. Nem véletlen, hogy
a Csíkszeredai Takarékpénztár alapítását szorgal-
mazta, majd annak bukása után - önhibáján kívül
308
- viselte a csőd anyagi következményeit is. Csík me-
gye gazdasági életében lelkesen vállalt közszerep-
léséről megemlítjük, hogy mint elnök becsületesen
vezette a Csíki Magánjavak kezelésére alakult igaz-
gatóságot, majd bizottsági tagként közreműködött
a létező anyagi eszközöknek közügyekért történő
felhasználásáért. Sajtótörténeti vizsgálódásaink so-
rán nevével számtalan alkalommal találkoztunk.
Lapokat, folyóiratokat alapított, a csíki szellemi éle-
tet könyveivel, újságcikkeivel is szolgálta.
RÉSZEGH VIKTOR
Közel két évtizeden át volt a Csíki Lapok felelős
szerkesztője. A város közéletének elismert, megbe-
csült polgáraként bizonyította, hogy kisvárosban
is lehet magas igényeknek megfelelő lapot szer-
keszteni. Az első világháborúban fiatalon, 18 éves
korában súlyosan megsebesült, elvesztette egyik
lábát. A sebesülését követő műtétek nyomán ma-
radt csonk nem volt alkalmas műláb viselésére, így
a mozgásában korlátozott fiatalember kerékpárral
pótolta elvesztett lábát. Az idős szeredaiak még em-
lékeznek arra, hogy egy lábbal megtanult bicikliz-
ni, és a járdán közlekedhetett. A Csíki Lapok törté-
netében elévülhetetlen érdemeket szerzett, de a lap
megszüntetése után sajnos tudását, íráskészségét,
lapszerkesztői jártasságát már nem igényelték.
Fodor Sándor író Egy nap - egy élet című művé­
ben így emlékezik Részegh Viktorra: "Némi pim-
lással kell bevallanom, hogy jómagam is csak [...]
az akkori Csíki Lapokból ismertem meg egy egé-
szen kiváló, ízig-vérig demokratikus beállítottságú
és gondolkozású publicistát Részegh Viktorban,
akit már-már kifelejtettünk a két világháború kö-
zötti romániai magyar művelődési élet leltárából
- és akiről csaknem megfeledkeztek abban a város-
ban, ahol évtizedekig európai rangú publicisztikát
művelt". Részegh Viktor 79 éves korában hunyt el.
Gyászjelentésében a következőket olvashatjuk: "A
Csíki Lapok volt szerkesztője, 79 éves korában, az
Élet végéhez ért. A humános szellemű és segíteni
kész kedves embertől búcsúzunk. A benne élt sze-
retetet, tiszta érzéseket, meleg emberi viszonyulá-
sait megtartjuk és továbbadjuk gyermekeinknek,
így őrizve meg drága szeretett lényét".
A ma élő csíkszeredai fiatalok valószínűleg ke-
veset tudnak Részegh Viktorrót pedig a sokolda-
lú, a háborúk borzalmait megtapasztaló és túlélő,
mindig közösséget teremtő és azért is munkálkodó
ember talán példaképnek sem volna kevés még ma
sem, amikor a közösségszolgálat mintha kezdené
elveszíteni régi nimbuszát. Reméljük, hogy ez a
rövid, róla szóló emlékezés azért sokaknak eszébe
juttatja őt, aki féllábbal is egész ember volt, és a fia-
talok között akad valah aki mindabbót ami utána
maradt, ismerkedni szeretne vele.
A szocialista rendszer h atalomra jutásakor, or-
szágos döntés eredményeként a vidéki lapokat egy-
szerre megszüntették, és helyüket az akkori tarto-
mányi újságok vették át.
11.tmm1
~ (11&.)UAI
IHI.Jmlrl
1m41
ÁU~lll
HARGITA
Így Csíkszeredában is a Maros Magyar Autonóm
Tartomány Vörös Zászlója lett az újság, amelybe a
helyi tudósítók is rendszeresen írtak. A megyésí-
téskor, 1968 februárjában aztán új napilap született
Csíkszeredában, ugyanis a tartományok megszű­
nésével a lapkiadás kizárólag az új megyeközpon-
tok előjogává vált. Az új szeredai lap a Hargita név-
re hallgatott, és fejlécében az állt, hogy: ,Az RKP
Hargita Megyei Bizottsága és az Ideiglenes Megyei
Néptanács Napilapja". A közéleti lapot az egész me-
gyében terjesztették.
argita .epe • ' Nitftljt.ít:;í,=
~.;dtlm
K0Zi1LETI NAPIL AP \'m h fol1ui1,l. {15,Q,)n'KI ~ J ANUÁ R4.,CSÜfÖRJ'ÖK I OLPAl,ÁRA lODL EJ
Újévi.kitekintés Új kereskedelmi intézmény létesült
1!1111■11
HARGITA NÉPE
A Hargita című napilap utódja, a Hargita Népe
1989 decemberétől közéleti napilapként jelenik meg.
Akárcsak elődjét ezt is Csíkszeredában szerkesztik
és megyei terjesztésű. Tudósítói a megye egész te-
rületéről tájékoztatják az olvasókat a közélet ese-
ményeiről. Az egyik legnagyobb példányszámban
megjelenő erdélyi magyar nyelvű napilapként tart-
ják számon.
309
 SR.r{lin 'I prt,rta ,un. ! f_!,~ K~ i,.Lo ll'l ftt
R;!, , ~ ~ii.i_:(t!!•
1'.;cgMir<:i('J polu lul gumina j,v
~i k mi m1fol
Jm m de muncó, bun a1 ,const,ucliorilor
- e l ar putm, 1 m.,.1b lU(i, •d@.061"1-.:i,t- llr:>61
INFORMATIA
, HARGHITEI
A román nyelvű megyei hírlap 1968 februárjá-
ban napilapként indult útjára. A megyében élő ro-
mán ajkú lakossághoz juttatta el a helyi jellegű híre-
ket, ugyanakkor tájékoztatott a fontosabb országos
jellegű eseményekről is. 1990 januárjától új néven és
új tartalommal jelenik meg.
ADEVÁRUL HARGHITEI
Hargita megye román nyelven megjelenő új ki-
adványa, 1990 elején az Informatia Harghitei jog-
utódjaként látott napvilágot. A megyei közéleti na-
pilapot Csíkszeredában szerkesztik, itt jelenik meg
és innen jut el megrendelőihez. A magyar nyelvű
társlaphoz hasonlóan betekintést nyújt a megye
gazdasági, társadalmi életébe.
SZÉKELYFÖLD
Az 1997 októberétől havonta megjelenő kultu-
rális folyóirat, a Székelyföld vidékünkön az első
kimondottan irodalmi jellegű kiadvány. A folyó-
irat a Hargita Megye Önkormányzata és a Hargi-
ta Kiadóhivatal kiadásában jelenik meg, Ferenczes
István főszerkesztő és munkatársai gondozásában.
Nagyon hamar egyik figyelemreméltó fórumává
vált nemcsk a csíkszeredai, hanem az erdélyi és bi-
zonyos szempontból az összmagyar irodalomnak
310
j\n1•)~.,u,hd Széke
• N _qJJ l:'ál IJözöd( Ojjörgyrö l
• Oáilleltsr Enrlr-i= Si~l<n l)l,11J11rtH
• Csedö K,irorJ;j µ,uf . ,m,r mütieryé!Jen
• l.61 ilu:z oy(frgy dakumcn/1,1 ,ipor(jc1
il JU.(l,Ülfl1dJlll'lr
• !kit~ ,,r.,Dr!J.lJ a c.~.fogó lcanonok.ra
c:mlr:kélik
• l3t<5lél_(fr>té.~ ~l.• r l"',1 Arpáa
képzöm1111ésszc/
l l evf oly.i m t. snim
1 ()()8 • JAlvUÁR
is. Jeles magyar tollforgatók írásait közli, ugyanak-
kor lehetőséget ad fiatal, tehetséges szerzőknek a
bemutatkozásra.
CSÍKI HÍRLAP
Csíki Hírla
IIIIImDI
Újra, indulás
L":::~c:::_;,,.,;,;"J,;!
t:,.ratkioowóotnalm:ilóúftá·
/}Ol,"""'Ö',/m,otl,,,,oC,Dd,m,-
"mfr napilapja /ai'ffn /rnni. A lwu~
rof§!/MJdg. a lr,IJim/rkdcklp,u,-
I&~ a Olb idmti1tis m'MiJhintk
rzá,rdi.lm 1•a:n lmmiJnA:n 11WJI,
anriJr.ora ü TKi llintJf)Qllc.'fWZiik (&;
ulwu6 ruztald11t lgytks:.ünk figyrlm. mindarra. ami kút(;.
ftilrürrklÖlt&rik A_,K!lri~~mrllcf!a jó~ a l-li!ll~.f"~
2006. július 31-én Csíkszeredában egy új napi-
lap született, a Csíki Hírlap. Valójában nem is új, hi-
szen 1911 decemberében ugyanezzel a fejléccel, id.
Pál Gábor szerkesztésében már egyszer napvilágot
látott. A mai Csíki Hírlap sem akar többet, mint 20.
század eleji elődje: a közjót szeretné szolgálni. Ko-
vács Attila szerkesztő beköszöntőjében azt reméli,
hogy az olvasók: ,,örömmel, érdeklődve lapozzák
majd a Csíki Hírlapot, és sokan hasznos olvasniva-
lót találnak" benne.
·- ,ZF.KELYFÖL
CSÍK NAGY KÉPZŐMŰVÉSZE
1 1 1 1 , ... 1 • 11 1 11
90 R OPI L W Z LÓ. I UL•.~ f ll<E NC.
KJ RAl\' Li\SZl.0 , TIJ7.STCZ,, l 'iTV,'1'1 VE RS[ !
80GD ,\ N L,\_zto. \' íNClí FfRíNC rP óZ.\ [A
ZSÖGÖDI NAGY IMRE
roMuc r BH,, ,
K í:R[ .-Z1i N'\'SÉ{ö t A ~'tJ\G Mí\ t(Ű I Tl• 57, l' T
A
ZEt,: t lU
HO IH'AT II AN D Oll
LlJ K.\C'I . .\NDOR, ,\ S2F l<EI.)' /tJGRÖI.
Festőművész volt. Harminc éve halt meg. Általa
MllrE l\l:,\\ L'f • lett híres Zsögöd. Ezzel a három tőmondattal már
S7,.\K0l<'7-AY 1.1\JOS. N1,GY~ANYA rt N\ El
sokat elmondtunk róla. Talán még ő is azt monda-
ná, hogy valóban így van, ebben a három tőmondat­
ban benne van minden érdemi, ami Nagy Bálint és
Nagy Erzsébet második gyermekéről elmondható.
Két dolog határozta meg az életét: a képzőművészet
és Zsögöd. És ehhez a kettőhöz hű is maradt.
Ha áttekintjük a vele és életművével kapcsolatos
X . (vro 1 VJ\M L SZAM 2006 M l\ l ll ~
irodalmat, akkor láthatjuk, hogy csupán a nevek-
kel, azoknak a neveivel, akik írtak róla, akik barátai,
kortársai, pályatársai, tisztelői voltak - jellemezni
lehetne őt. Beszédes nevek tucatjait sorolhatnánk
fel, olyanokat, mint Kós Károly, Nyirő József, Tamá-
si Áron, Lyka Károly, Székely János, Bözödi György,
Sütő András, Kányádi Sándor, Murádin Jenő és
még folytathatnánk a sort képzőművészekkel, mű­
vészettörténészekkel, írókkal, költőkkel. Ezek a ne-
vek önmagukban is jellemzik a kort, amelyben él-
nie adatott, és amelyben nem volt mindig egyszerű
helytállni, maradni és megmaradni.
Nagy Imre 1893. július 25-én született Zsögödön.
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, gimnázium-
1. évfolyam, 1. siiím, 2006. júliu, 31. lng_venes lnpszán,
ba - a gyergyószentmiklósi egy évet leszámítva -
Csíksomlyóra járt. Ott végezte el a tanítóképzőt is.
Mégsem lesz parkoló? Nem volt a betű embere, nehezen birkózott meg
az iskolákkal. Nem értette, miért kell a latin igék-
kel bajoskodni, amikor rajzolni is lehet, és modell-
nek ott kínálja magát a természet és az ember. A
nehezen kezelhető, be nem törhető diákra azonban
felfigyelt Zsögön tanár úr és pártfogásába vette,
mert felfedezte tehetségét, és tudta, hogy a tehetség
olyasvalami, ami szorgalommal nem pótolható, de
ami ki van szolgáltatva, sokszor túlságosan ki van
szolgáltatva a körülményeknek, különösen szárba
szökkenésénekidőszakában.
Nagy Imre már az iskolában kiérdemelte a mű­
vész nevet. Rajzolt, mindent és mindenkinek. Ké-
peket másolt, és ajándékba adta azokat a szomszé-
doknak. ,,Ezek a falusi nénikék voltak első műalko­
tásaim értékelői és megbecsülői, egyik-másik még
az ágy fölé is akasztotta". Nagydiák korában már
megrendelésre is rajzolt, és a megrendelők fizettek
is becsületesen: egy rajz ára egy palacsinta volt.
Maradandó élmény volt számára életének ebben a
szakaszában Nagy István csíkszeredai látogatása,
aki 1912-ben egyévi rajztermését állította ki itt. A
jegyek eladásával és a pénz beszedésével Nagy Im-
rét bízták meg: Egész nap úgy ültem a képek alatt,
11
mint akit szentté akarnak avatni. Elvarázsoltak a
Nagy István látomásai. [...] Mindent elnyeltem, ha
nem is egy, de két kortyra, hogy aztán több évig
emésszem. Szinte addig, amikor az első világhábo-
rúban, 1916-ban, Tarnopol alatt újból találkoztunk."
- emlékezik a Följegyzésekben, az egyetlen írott for-
mában hátrahagyott művében.
Részt vett mindkét háborúban. A második vi-
lágháborúban eltöltött idejéről keveset tudunk, de
az első háború nemcsak rosszat hozott neki. Ekkor
végezte el a marosvásárhelyi tiszti iskolát, és ekkor
került Mezőtúrra, ahol egy kis katonai művészte­
lep működött. Amikor szabadságot kapott, Pestre
utazott, és 1918 őszén beiratkozott a Képzőművé­
szeti Főiskolára . Fiatalságom első nagy és végzetes
11
lépését akkor tettem meg a művészet felé, amikor
felszámoltam minden mellékutat, és bementem a
képzőművészeti főiskolára, Budapestre, egyetlen
okból. Hogy megtanuljak rajzolni, mert két évig
nagy mesterek mellett láttam meg a hozzuk vezető
utat tudásba".
Bár kezdetben szobrász szeretett volna lenni, tud-
ta, hogy először minden képzőm~vészet alapját, a
rajzot kell igazán megtanulnia. Es 1917-től 1924-
ig tanult. Életének meghatározó időszaka volt ez.
Ez alatt a nyolc év alatt: volt a Révész Imre vezet-
te kecskeméti művésztelepen, tanult Olgyai Vik-
tornál, kapcsolatba került a korszak képzőművé­
szeivel, közöttük olyanokkal, mint Szőnyi István
vagy Aba-Novák Vilmos, kialakított egy folyama-
tos baráti kapcsolatot .Aba-Novákkal, járt kétszer
Nagybányán, és beépült abba a művészgeneráció­
ba, amelynek a Magyar Nemzeti Galéria 2001-ben
Árkádia tájain - Szőnyi István és köre 1918-1928 cím-
mel rendezett kiállítást. Ez alatt az idő alatt Olgyai
mester könyörtelenségének köszönhetően megta-
nult úgy rajzolni, ahogy szerette volna, megtanult
rézkarcot, fametszetet készíteni, megtanulta a mű­
vészmesterség mesterségbeli részét, végül pedig
csak festett, de úgy, hogy soha nem feledkezett meg
a formálható anyagról sem, arról, hogy valamikor
szobrász szeretett volna lenni.
A régi nagy elődök, a nagyvilág művészei kö-
zül leginkább a 16. századi nagy flamand festőt, id.
Pieter Brueghelt és a németalföldieket kedvelte, de
utánzásukra soha nem törekedett. Néha azonban,
mintegy önmagát próbára téve, valamelyik irány-
zat stílusjegyeit alkalmazva készített néhány alko-
tást. Ilyen a novecentista ihletettségű Rigó Manci.
Ez alatt az évtizednél is rövidebb idő alatt beépült
saját generációjába, de ki is vált onnan. Választhat-
ta volna a pályatársak által bejárt utakat, mehetett
volna tovább velük, de ő maradt. Amikor már úgy
311
 érezte, hogy kipróbált mindent, amit szeretett vol-
na kipróbálni, hogy levetkőzött minden utánzást,
hogy megtalálta magát műfajban és technikában
egyaránt, döntést hozott művészi és emberi életút-
ját illetően. Hazatért szülőfalujába.

Nagy Imre nem tudott tartósan Zsögöd, a zsö-

gödi föld nélkül élni. Hazatért hát, és a következő
két évtizedben, 1924-től 1944-ig festett és gazdál-
kodott. Igazán otthon talált magára művészként és
emberként is. Haza kellett térnie ahhoz, hogy állan-
dóan körül legyen véve örökös modelljével, azzal,
amit igazán megörökítésre méltónak ítélt: a zsögödi
tájjal és az abba plántált zsögödi paraszttal. Ez alatt
a két évtized alatt azt tehette, amire született: néz-
te, hogy nő a gabona, hogy isznak az állatok, hogy
pihen délben a paraszt, és hogy indul hajnalban a
határ felé.

Nézte az ő faluját, részese volt életének és rend-
tartásának, és mindezt meg is festette. Festményeit
pedig beragyogta a Csíki-medence jellegzetes fé-
nye, ahol a déli órákban, amikor percek alatt tisztul
ki a levegő, egyenletes és ragyogó fény szállja meg
a tájat, egy olyan fény, aminek mintha nem lenne
forrása, ami megszámlálhatatlan helyről egyszerre
érkezik, egyenletes gyorsasággal. Nem festett ár-
nyékot. Az árnyék nála csak kevesebb fény, fényte-
lenség volt.
A gazdálkodó és a festő egymás mellett élt ben-
ne, de nem mindig békében. A festő egyre többet
követelt. Apja halála után (1930) még egy kevés idő­
re a gazdálkodó javára billent a láthatatlan mérleg,

312 313

mert egyedül kellett a birtok gondját viselnie, de a
negyvenes évek elején már bérbe adta birtokainak
egy részét, mert győzött benne a művész, aki köz-
ben már nevet szerzett magának és sikeres is lett.
Második brassói kiállítása alkalmával megismerke-
dett a szász festőkkel és írókkat a Klingsor folyóirat
körévet akikben mecénásra lelt. A harmadik bras-
sói kiállítása már meghozta számára az anyagi si-
314
Merse Társaság grafikai díját, a Zichy Mihály-díjat.
Nagy Imre megérkezett beérett, és járta a sikeres
művész útját. Csak a hely, ahová mindig visszatért,
és az általa ábrázolt világ nem változott. Az Zsögöd
maradt, a maga teljességévet mert ez volt az a része
a világnak, amelyben Nagy Imre megtalált minden
ábrázolásra méltót. A táj és az ember, a paraszti világ
egyszerűsége és darabossága örökítődött át vászna-
ira, mert úgy érezte, ebben is be~ne van az az egye-
temes, amire érdemes figyelni. Es mindig mindent
beragyogott a Csíki-medence sajátos fénye.
Nagy Imre egyenesnek látszó útja megtört ahá-
ború alatt. 1944-ben ismét katonai szolgálatra ren-
delték, de miután visszatért Zsögödbe, megváltozott
körülötte világ. De csak körülötte, mert benne nem
változott semmi. Tudta, hogy "az egyéniség tesz
minket külön eseménnyé a világ történetében", és
ő maga is az volt: egyéniség, aki továbbra is csak a
saját belső törvényeihez volt hajlandó igazodni. Ez
pedig a megváltozott körülmények között nem vált
javára. Meghívták tanítani Kolozsvárra a Művésze­
ti Intézetbe, de tanársága rövid életű volt. Kegy-
vesztett lett, és kényszerűségből több mint két évet
töltött Marosvásárhelyen, a helybeli cukorgyár ven-
dégeként, ahonnan Békásra és Lupénybe is elláto-
gatott. Kiállításokon nem vehetett részt. 1950-ben,
kert is. A pálya pedig folytatódott. Tanulmányútra
ment Olaszországba, Firenzében ki is állított, alapí-
tó tagja lett a Csíki Székely Múzeumnak és a Bara-
bás Miklós Céhnek, vendégül látta Zsögödön Aba-
Novák Vilmost, és 1937-ben vele utazott Londonba
a koronázási ünnepségre. Londonban is kiállított,
és képei erkölcsi és anyagi sikert egyaránt hoztak.
Többször kitüntették. 1939-ben megkapta a Szinyei
315
 Erejéből még arra is futotta, hogy könyvet írjon,
ő, aki soha nem volt a szavak embere. 1954-1955-
ben készítette el a már említett Följegyzéseket, azért,
hogy aztán húsz évig a fiókba zárja, és csak halála
után, 1979-ben láthasson napvilágot. Így nemcsak
képzőművészi hagyatékával, hanem írott szóval is
üzent az utókornak. Úgy vélte, hogy aki nem talál
rá saját útjára, aki nem a „mindenség szövetsége-
seként" éli az életét, az vagy lemarad, vagy elkal-
lódik. Vele egyik sem eshetett meg. Csakis belső
parancsra élte az életét, és mindazzal, ami volt, és
mindazzal, amit választott, mutatott egy utat, nem-
CSÍKSZEREDA SPORTÉLETÉBŐL
A CSÍKSZEREDAI
LABDARÚGÁSRÓL
A 20. század elején a labdarúgás Csíkszeredá-
ban is a fiatalok által kedvelt sportjátékok közé tar-
tozott. Az első mérkőzéseket - még 1914 előtt - a
diákok egymás között szervezték, szabadidejükben
kergették a labdát, a játékszabályok betartásáról
maguk döntöttek, vetélkedőiken nem fütyült a bíró.
A látványos játékot azonban a tehetősebb sportba-
rátok felkarolták, és egyesületekbe tömörítették a
sportolókat. Erről az eseményről a Csíki Lapok 1920.
július 18-i számából is értesülhetünk: ,,A csíksze-
redai fiatalság július 18-án, vasárnap du. 3 órakor
tartja a sport-klub alakuló közgyűlését az Európa
szálló nagytermében. Kérjük az érdeklődőket mi-
bor volt. Az ő munkájukat tizenkét választmányi
tag segítette.
A helyi labdarúgás első hivatalos eseményét már
előre beharangozták, és közönséget is szerveztek
neki. A történtekről a Csíki Lapok szeptember 26-i
számából értesülhetünk: ,,A Csíkszeredai Atlé-
tikai Klub football csapata, amelynek létezéséről
városunkban még kevesen tudnak, október 3-án
délután 4 órakor a katonai gyakorlótéren lévő pá-
lyán [napjainkban a Tudor negyed] mutatkozik be
az első nyilvános szereplésén a nagyközönségnek.
Ellenfele az eddig is nagy hatalmas formát muta-
tó 16. Vadászezred válogatott csapata lesz. A Csíki
Atlétikai Klub az alábbi összeállításban szerepel:
Szamorzia, Barcsay, Kállay, Dávid, Büchler, Tro-
hán, Fejér Ferencz, Fejér Imre, Kajtsa, Ábrahám,
Bermann". A lelkes szervezők közleményüket a
következő felhívással zárták: Kérjük a közönséget
11

egyik levelében így összegezte életének ezt a kor-
szakát: ,,Még nem tudom, merre, hová, és mit csi-
nálok. Nekem még egynéhány évem van (az sem
biztos). Ezalatt szeretném összegezni és összevonni
minden eszközzel azt, amit a nép balladastílusban
már kifejezett. Ehhez kéne egy kis nyugalom - va-
jon megkapom-e? Néha, ha igaz jött az ajkadról - a
fejed törött be. Ilyen perpatvar lesz az utam".
19 5 7-ben rehabilitálták. Kitüntették a Román
Népköztársaság Művészetének Érdemes Mestere
címmel. Majdnem harminc évet élt és alkotott még
ezután, megkapta azt a „kis nyugalmat", amire vá-
gyott. 80. születésnapján beteljesült másik nagy ál-
ma is, felavatták a zsögödi képtárat.
316
nél nagyobb számban megjelenni". Ennek a sport- minél tömegesebb megjelenésre, mert a mérkőzés
történetinek is mondható eseménynek Hellwig kimenetelét a jelenlevők érdeklődése fogja körülbe-
Vilmos volt a kezdeményezője és szervezője. Ezen a lül eldönteni". A szervezők a belépőjegyek árát is
nevezetes napon létrehozták a Csíkszeredai Atléti- közzétették az újságban: egy ülőhely 10, egy álló-
kai Klubot és megválasztották vezetőiket, akiknek hely 5 és egy „deák jegy" 2 lej volt.
nevét a helyi hírlap augusztus 29-én közölte: elnök
dr. Pál Gábor, alelnök Fejér Ferenc, titkár Hellwig A Csíkszeredai Atlétikai Klub első két nyilvá-
csak az elkövetkező szeredai művésznemzedékek, nos fellépéséről a Csíki Lapok 1921. október 17-i
hanem a mindenkori csíkiak számára is. Mert neki Vilmos, intézők Szárhegyi Fülöp Elek és Büchler
Alfréd, jegyző Rancz Sándor, pénztárnok Schuszter száma részletesen be is számolt. Sportriporterünk
volt mersze egy életre Zsögödöt választani. határtalan lelkesedéssel írt a városi csapatnak a
Józse( ellenőr Dávid Andor, szertáros Gáspár Gá-
Kiállításait 124 alkalommal, 12 ország 30 helysé-
gében láthatták eddig. Hagyatéka, amelyből kevés
került magángyűjteményekbe, mert nem szívesen
adta el a műveit, közel 7000 darabot számlál. 1976.
augusztus 22-én tette le végleg az ecsetet.
Nagy Imre harminc esztendeje távozott közü-
lünk. Az évforduló alkalmával többen is emlékez-
tek rá. Szülőföldjén, Csíkban is megjelent egy „em-
lékezőkönyv" - a Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a
Csíki Székely Múzeum közös gondozásában-, Sza-
bó Andrásnak, a múzeum egykori igazgatójának a
Bőfény forrása című könyve. A 2006-os esztendő wé-
gén mi is emlékezünk rá, a művészre és az emberre,
és úgy gondoljuk, hogy olyan volt ő, amilyennek
Kányádi Sándor, az egykori barát látta: Salán az ő
természettel együtt lélegző élete volna az alkalmas
modell, amire törik-szakad, át kell nyergelnünk. De
ne hitegessük magunkat. Nagy Imre művész volt,
átlagon felüli művész és nagy ember. Az ő normá-
ja számunkra teljesíthetetlen. Modellnek nem al-
kalmas, de példának, eszményképnek bámulatos.
Ahogy a szentek, próféták, titánok közbenjárók az
istenek s az emberek között, akképpen volt ő köz-
benjáró a természet s az emberek között. "
317
 helyi 16. Vadászezred válogatottjával vívott küz- Klub labdarúgó-csapata csatlakozott a brassói ke-
delmeiről. A katonai gyakorlótéren kialakított pá- rülethez, ezzel hivatalosan is részese lett a román
lyán az első összecsapás október 3-án zajlott le. A kerületi bajnokságnak, és lehetősége adódott a na-
gyorsan népszerűvé váló labdajátékról az alábbi gyobb városok képzettebb csapataival is játszani. A
értékelő sorokat olvashatjuk: ,,Folyó hó 3-án és 10- bajnoki pontok megszerzéséért folyó küzdelemben
én a közönségünknek alkalma volt, hogy részét a a helybéliek mellett az alábbi csapatok látogattak
football játék izgalmaiból kivegye. Kezdjük már be- el Csíkszeredába: Brassói Olimpia, Brassói Coltea,
látni, hogy a sport az igazi összekötő kapocs ember Nagyszebeni Sport Egyesület, Segesvári Sport Club,
és ember között. Nem hittük és nem vártuk, hogy a Brassói Bra~ovia. A csíkszeredaiak 1921. szeptem-
közönség ilyen imponáló megjelenésével tesz tanú- ber elején Udvarhelyre utaztak a bajnoki pontokért.
ságot sportszeretetéről, ami biztató és örvendetes Szeptember 9-én Vihar a sporttelepen címmel a helyi
jelenség a klub fennmaradására". Az első, október újság közzétette, hogy mi is történt a székely anya-
3-i összecsapás 1:1-es döntetlennel végződött. A város kollégiumkerti pályáján. A találkozó előtt a
visszavágót egy héttel később, október 10-én ját- két csapat játékosai még barátságosan beszélgettek
szották. Tudósítónk erről a vetélkedőről az alábbia- és emlékképet is készítettek. Id. Kováts István fény-
kat írta: ,,ez sokkal nívósabb, erősebb iramú matsch képész fotográfiáján világos mezben vannak a helyi
volt.[...] Az izgalmas mérkőzés a közönség állandó Hargita játékosai, és sötét csíkos mezben a csíkiak.
örömrivalgása és buzdítása közben játszódott le". A A partjelzők szerepét is megosztották, a játékveze-
mindig szorgalmas és pontos Hellwig Vilmos rövid tő udvarhelyi volt. A hátsó sor bal oldalán, Hellwig
statisztikai összefoglalót készített a Csíki Atlétikai Vilmos csíkszeredai sportvezető mellett, fehér ing-
Club 1921. évi szerepléséről. A május 8-tól október ben a bírót láthatjuk. A vetélkedő fölényes 5:1-es ha-
9-ig tartó szezonban 14 barátságos és 5 bajnoki lab- zai győzelemmel zárult. A Csíki Lapok szeptember
darúgó-mérkőzésen szerepelt a csíkszeredai csapat. 9-i száma is megszellőzteti az udvarhelyi pályán
Ebből a 19 mérkőzésből 12 volt helyben és 7 idegen- történteket: a „pártoskodó bíró" a hazaiakat segí-
ben. Az eredmény 7 nyertes, 8 vesztes és 4 döntetlen tette és a vereség miatt „a hibás a bíró volt". Azt is
játszma volt. A szeredai csapat 51 gólt rúgott és 35 megtudtuk, hogy a csíkiak a játékot megóvták. impozáns megjelenésével áldozzon a csapatnak, ba vesszük, hogy az 1930-as évektől kezdve milyen
gólt kapott. A legeredményesebb góllövő Kun Má- mert csak így válik lehetségessé idegen csapatokat csapatnevek alatt rúgták a labdát a szeredai játéko-
tyás volt, 19 góllal. A legtöbbször - 19-szer - lépett Ez a következő fotográfia csíkszeredai labdarú- lehívni, ami drága pénzbe kerül". 1921-ben került a sok. A labdarúgócsapat patrónusai gyakran válto-
pályára Szamorzia, Fejér II., Molnár, Kun, Griger. gókról a hajdani öltözőnél készült, az épület mel- csapathoz Griger Károly, aki először mint játékos, gatták egymást, annak függvényében, hogy pilla-
lett Hellwig Vilmos, az alapító látható. A közönség később pedig mint vezető szolgálta hűséggel a csík- natnyilag a kisiparosok, szakszervezetek vagy ké-
Ezzel a kezdettel a csíkszeredai labdarúgás elin- szórakoztatására rendezett sportvetélkedők anyagi szeredai labdarúgást. Az 1923-1924-es évi bajnoksá- sőbb egy-egy tehetősebb állami vállalat feladata lett
dult egy hosszú, sikerekkel és kudarcokkal tarkított kiadásokkal jártak. A Csíkszeredai Atlétikai Klub gon a szeredai labdarúgók irányítását Pototzky Pál a kiszállásokkal járó költségek és a játékhoz szüksé-
úton. A csapat támogatói, vezetői igazi sportembe- vezetősége gondjainak enyhítésére felhívással for- kereskedő vette át, aki Marosvásárhelyről három ges felszerelés biztosítása. A patrónusokkal együtt
rek voltak. Még 1921-ben a Csíkszeredai Atlétikai dult az érdeklődőkhöz: ,,Kérjük a közönséget, hogy képzett játékossal erősítette a csapatot. pedig változott a csapat neve is. A Csíkszeredai
Atlétikai Klubot a kisiparosok által alapított Előre
Azt már említettük, hogy a város első labdarú- követte, majd 1936-ban ez a csapat egyesült a már
gó-pályáját a katonai gyakorlótéren alakították ki. létező Sport Klubbal. A második világháború után,
Az 1930-as évek elején a város polgármestere, Faro- 1946-tól Csíkszeredai Munkás Testedző Egyesület
ga Victor a városközponthoz közelebb eső területen néven játszottak, de a következő esztendőben már
képzelte el az új sportpályát. A Városi Park nyugati a Vegyes Élelmiszer-ipari Szakszervezet vette át a
oldalával átellenben levő területre esett a választá- helyi labdarúgás irányítását, akik 1948-ban Albina
sa, a mai Fenyő Szálló és a Műjégpálya előtti hely- névre keresztelték a helyiek gárdáját. 1953-tól az ak-
re. A vizenyős, mocsaras terület lecsapolását Frank kori város gazdaságában is szerepet játszó Akarat
Miklós mérnök vállalta, Cristescu ezredes katonái- Kisipari Szövetkezet irányította a városi sportéletet.
nak segítségével. A helyi labdarúgás kibontakozá- A folyamatos változás jegyében zajló csapatszerve-
sának további lehetőségeit azonban egy új sportág, zés kedvezőtlen hatásai a tartományi és megyei baj-
az 1920-as évek végén megjelenő jégkorong kissé nokság eredményeiben is jelentkeztek. Az 1960-as
visszafogta. A korcsolyázásban otthonosan moz- évekre a már Bányász névre hallgató csapat fő ki-
gó fiatalok a hokibottal már induláskor látványos hívása a „C" osztályú bajnokságban való részvétel
eredményeket értek el. Az országos szintű sikerek, lett. Többszöri nekirugaszkodás után, végre maga-
az érvényesülés nagy lehetőségét villantották fel sabb szintű csapatokkai mérkőzhettek a csíksze-
az ifjak előtt, és a hokizók táborába terelték őket. A redai játékosok is. Sajnos 1971-ben, majd 1973-ban
helyi labdarúgás fokozatosan teret veszített, csak a csak egy-egy esztendeig szerepelhetett magasabb
megszállottak tartottak ki kedvelt sportjuk mellett, osztályban a szeredai csapat. Ma a Gimnázium-
de télen ők is korcsolyát kötöttek, és hódoltak az mal átellenben lévő harmadik sportpálya és a vá-
egyre népszerűbb jégkorongnak. ros sportszerető közönsége várja a hagyományokra
Rövid visszapillantásunk során vázlatosan szám- visszatekintő helyi labdarúgás újjászületését.

318 319
A DIÁKSPORTRÓL
A nagy múltú Csíksomlyói Gimnáziumban a
nevelők, a tanítványok szellemi képzése mellett, ki-
emelkedő figyelmet szenteltek az egészséges, edzett,
munkabíró fiatalok képzésére. Nem véletlen, hogy
Csíksomlyón tornakertet" alakítottak ki, ahol diák
11
és tanár egyaránt hasznosan tölthette szabadidejét.
T. Nagy Imre Cirkálások szeredai emlékeimből című
könyvében így emlékezik a csíksomlyói sportbá-
11
zis" születésére: ,,1863-ban Horváth Károly volt a
gimnázium igazgatója, kinek azon értelmes ötlete
támadt, hogy a Borvízkert [a borvízkúton belüli
posványos terület] feltöltésével és planirozásával
egy ifjúsági játszó-, fürdő- és tornakertet létesítsen.
Az elhatározás nyomban tetté vált. [... ] 1864 tava-
szán készen volt a földmunka [...] A nyár folyamán
falusi mesteremberek álltak munkába. Magas desz-
kakerítésbe foglalták a tért. Elkészítették az uszo-
dát, és kisebb fürdőmedencéket, öltözőkabinokat,
tornaeszközöket, nyújtót, korlátot, mászópóznákat,
a kerítés déli oldalán egy hosszú tekepályát". Mind-
ez egy vidéki tanintézetben, irigylésre méltó ösz-
szefogás nyomán létesült, közadakozásból. A Csíki
Lapok 1891. május 17-i száma Tornaverseny cím alatt
arról értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy: A
11
csíksomlyói római katolikus gimnázium 22 növen-
déke indult el e hó [május] 14-én, reggel 4 órakor
Korber Imre tanár vezetése mellett Budapestre,
hogy részt vegyenek a pünkösdi ünnepek alatt ren-
dezendő országos versenyeken. Reméljük, hogy az
ifjú szikulusok ott is derekasan kitesznek magukért
és eklatánsan bizonyítják, hogy: »nem fajult el még
a székely vér«".
Már maga az utazás sem volt könnyű feladat. A
fiatalok előbb Udvarhelyre szekereztek, ahonnan a
székely vicinálissal Segesvárig vonatoztak, majd a
Brassóból jövő 11 gyorssal" a fővárosba igyekeztek.
Fáradozásuk nem volt hiábavaló, az akkor nagy
eseménynek számító vetélkedőn való részvételt a
helyi sajtó is nyomon követte. 1891. május 27-én A
győztes deákok című cikkben így számolt be a csíki
fiatalok budapesti vetélkedőjéről: Amint lapunk
11
múlt számában említettük, a csíksomlyói főgim­
názium 22 növendéke rándult fel Budapestre, hogy
részt vegyen a magyar középtanodák ifjúságának
küzdelmén: az országos tornaversenyen. Már akkor
kifejeztük, hogy: »nem fajult el még a székely vér«.
E véleményünk ténnyé vált, mert a székely főgim­
názium három növendéke tért vissza ezüstéremmel
feldíszítve, mely szám, tekintve a versenyre kiállt
növendékek nagy számát - egy intézetre nézve igen
tekintélyes, százalék. A győztesek nevei: Bencze
Imre, Gál Adám és Lukács Antal, az első 200 mé-
teres síkverse~yben, a két utóbbi a magasugrásban
nyert babért. Eljenek soká!"
320
A Csíksomlyói Gimnázium tanárait tovább-
ra is foglalkoztatta az ifjúság szabadidejének és
szórakozásának helyes irányítása. Az elődök útját
járva, az új gimnáziumi épületben és környékén
a diákok tornacsapatba szerveződve sportoltak,
évenként bemutató versenyeket tartottak, számot
adtak az intézetben szerzett ez irányú tudásukról.
Az első világháború utáni években az iskola dísz-
termében gyakoroltak, szereplésre készülődtek.
Ez a fotográfia a színpad előterében gyakorló fi-
atalokat örökítette meg, akik Nagy Rezső tornata-
nár irányításával épp gúlagyakorlatot" végeztek.
11
A tornászcsapat tagjai tanévzáráskor mutatták be
1
tudásukat. Felvételünkön két személyt sike rült
azonosítanunk: a hátsó sorban, középen az izmos
Dani Ferenc áll, vállán a kis Erőss István nyújtott
karokkal egyensúlyoz.
A sporttörténeti fotográfia megőrizte az akkori
tornacsapat tagjait, az azonosított személyek nevé-
nek közread,ásával emlékezünk sportban elért ér-
demeikről. Alló sor, balról: Gyárfás Ferenc, Lázár
Jenő, Balássy Béla, Márkos András, Dani Ferenc, br.
Apor Csaba, Simó Márton, a következő tornászokat
nem sikerült azonosítani; ülő sor, balról: Botár L.,
Gál Ferenc, Botár Levente, Gernárd László, Kom-
janeczki (?), Papp János igazgató, Nagy Rezső torna-
tanár, Salamon Imre, Buszek Géza, Lakatos László.
A legalsó sorból csupán balról a negyedik tornászt
ismertük fel Kedves Zoli személyében.
RÖPLABDÁZÓ LEÁNYOK
A kisváros sportéletében a röplabdajátékot az
1950-es évek elején a kényszer szülte. Kezdetben a
leányok a fiúk példáját követve nagypályás játékot,
kézilabdát játszottak. A tizenegy játékosból álló csa-
pat azonban különböző okok miatt hirtelen nyolcra
apadt, és ekkor az edzőjük, Petres József kezdemé-
nyezésére a kézilabdásokból röplabdacsapatot ala-
kítottak. A maradék lelkes csapat vállalta az új lab-
dajáték fogásainak elsajátítását és az ezzel járó kez-
deti nehézségeket. Ez sporttörténeti eseménynek
számított a kisváros életében. Az újonnan alakult
röplabdacsapat a következőkből állt: Szőcs Aranka,
Páll Jolán, Mihók Erzsébet, Dorgó Irén, Nagy Ilona
és a három Mihálcz leány - Ibolya, Edit és Hajnal.
A kezdeti szervezési és az állandó anyagi ne-
hézségek ellenére lelkesedésük átsegítette őket a
megpróbáltatásokon. Már induláskor sikeresen
szerepeltek, megnyerték a Lendület" névre hall-
11
gató csapatok részére kiírt vetélkedőt. 1954-ben
külföldön is szerepeltek, Bulgáriában nemzetközi
mérkőzésen is bizonyítottak. A számbelileg erősö­
dő, már nagyobb terveket szövögető csapat a helyi
kisipari szövetkezet anyagi támogatásának kö-
szönhette megmaradását. Egyik fő céljuk az "A:.'
osztályú bajnokságban való szereplés volt. Ez csak
több esztendei sikertelen próbálkozás után - ami
nemcsak a játékosokon és a vezetőkön múlt-, 1961-
ben teljesült. Végre bekerültek az ország legjobb
csapatai közé. Egy kisváros sportéletében mindez
kiemelkedő eseménynek számított. Az 11Akarat"
névre hallgató szeredai szövetkezeti csapat játéko-
sai három éven keresztül a nemzeti bajnokság leg-
jobbjaival mérték össze tudásukat. 1965-ben azon-
ban átszervezték a bajnokságot, csökkentették az
abban szereplő csapatok számát, így a csíkszeredai
lányok csak a második játékerőt képviselő "B" osz-
tályú bajnokságban szerepelhettek. A lelkes csapat
azonban az 1968-1969-es játékidény végén újból el-
nyerte az A:.' osztályban való szereplés jogát. Az
11
évtizedek során sok tehetséges leány sajátította el
Szeredában a röplabdázás titkait, és vált sikeres
játékossá. A későbbiekben, akárcsak a jégkoron-
gozók esetében, a röplabdázó leányok legjobbjai
is különböző nagyvárosok csapatait erősítették.
Így Brassóban, Aradon, Nagyszebenben, valamint
a fővárosban is bizonyították a csíki sport kiváló-
ságát. Ez a fotográfia a helyi röplabdázókról 1991
júniusában készült, és Petres József edzőnek a
B" osztályú bajnokságban játszó Akarat" nevű
11
11
csapatát örökítette meg: álló sor, balról: Bajkó
Edit, Bajkó Judit, Cazacu Lucia, Bajkó Enikő; elöl
321
balról: Benedek Erika, Kovács Ibolya, Sorbán Zsó-
fia, Kovács Zsuzsa és Leitmann Andrea. A fény-
képről csak maga a mester hiányzik, aki 2006-ban
bekövetkezett halálával végképp eltávozott tanít-
ványai köréből, de emlékét a csíki sportbarátok
örökké megőrzik.
GYEPLABDA
Éremgyűjtő csíkszeredai lányok címmel Fülöp Zol-
tán tanár az 1996. esztendei Hargita Kalendárium-
ban leltárt készített a gyeplabdázó leányok sike-
reiről, egyedülálló eredményeiről. A helyi gyep-
labdának, mint csapatjátéknak a megjelenése az
1950-es évek közepére tehető. Ez a tájainkon még
fiatal sportág kevés városban vált ismertté, csak
Gyergyószentmikóson és Csíkszeredában játszot-
ták. Széles sportolói bázissal országos szinten sem
rendelkezett, és a romániai városok többségében
később sem nyert teret. Így a csíkszeredai leányok a
román nemzeti válogatottban is szóhoz juthattak. A
bajnokságban a csíkiak igazi vetélytársai a gyergyói
gyeplabdázók voltak. A gyeplabda az 1960-as évek
elején a versenysportok naptárába már nem került,
népszerűsítése és támogatása abbamaradt.
Az 1989-es változások után Ladó Dénes tanár-ed-
ző, aki ennek a csapatjátéknak igazi mestere, 1990
322
októberében diáklányokból egy gyeplabdacsapa-
tot toborozott. A lelkes fiatalok görbe bottal és kis
labdával előbb teremben, majd zöld gyepen gyako-
rolták a sok mozgást, ügyességet igénylő látványos
játékot. A csapat „Építők" néven az országos baj-
nokságba is benevezett. A csapat edzője mellett a
játékosok sikereiben nagy szerepe volt Rigó László
mérnöknek, a szakosztály vezetőjének is. A szor-
galmas, kitartó munka meghozta a nagy sikert, az
Epítők csapata 1990 és 1995 között négy bajnokságot
nyert, csak 1994-ben nem kerültek fel a dobogó leg-
felső fokára. A felnőttek példáját az ifjúsági csapat
is követte, akik három bajnoki cím megszerzésével
öregbítették a csíki gyeplabdázás hírnevét. Az igazi
megmérettetést azonban a nemzetközi mérkőzések
jelentették. Bajnokcsapatként a csíki „Építők" rend-
szeresen részt vett a Bajnokcsapatok Európa Kupá-
jáért vívott küzdelmekben. 1992-ben Katowicében,
1993-ban a szicíliai Cataniában, majd 1994-ben Po-
zsonyban is gyepre léptek a csíkszeredai fiatalok.
Fülöp Zoltán írásából tudjuk, hogy: ,,hivatalos nem-
zetközi találkozókon 32 csapat ellen léptek pályára
a csíkszeredai lányok". A világot járó gyeplabdá-
zók eljutottak a belgiumi Mechelnbe, a moldáviai
Tiraspolba, a magyarországi Hajdúszoboszlóra, va-
lamint Ukrajna fővárosába, Kijevbe is. 1995-ben az
olaszországi Bresciában, az olasz-román válogatott
mérkőzésen kilenc csíki gyeplabdázó képviselte a
román színeket.
1996-ban, a Csíkszeredában rendezett országos
bajnokságon az első helyen végeztek. A bajnokok-
ról és vezetőikről készített fotográfiát bemutatjuk:
álló sor, balról: Ladó Dénes testnevelő tanár-edző,
Balázs Gabriella, György Zsuzsanna, Rigó László
szakosztályvezető, ügyintéző, Péter Erika, Szabó
Tünde, Vitos Mónika, Tasnádi Mária testnevelő
tanár. Első sor, balról: Lakatos Zsuzsanna, Sándor
Ibolya csapatkapitány, Tódor Erzsébet, Balázs Kata-
lin, Bartis Annamária és fekvő helyzetben Miklós
Csilla kapus.
A CSÍKSZEREDAI
KORCSOLYÁZÁSRÓL
A csíkszeredai korcsolyázás kezdeteit időben
nehéz pontosan behatárolni. A 19. század utolsó két
évtizede talán az az idő, amikor a fagyos medence
által biztosított jégfelületeken a fiatalok, felnőttek,
nők és gyermekek korcsolyázásra adták a fejüket.
A korcsolyázásnak mint sportnak a megjelenése
szervezettséget igényelt. Csíkszeredában viszony-
lag korán találkozunk az egyesületi keretben zajló
jégsporttal. Molnár Lajos kezdeményezésére már
1880-ban megalakult a Csíkszeredai Korcsolya Egy-
let. A könnyen elérhető szórakoztató sport hamar
népszerűvé vált. A 19. századi szeredai korcso-
lyázás szervezett sportággá válásába betekintést
nyújtanak a helyi lap tudósításai. Az egylet tagjai a
korcsolyázás feltételeinek - a jégpálya készítésének
és fenntartásának - biztosítására 1889-ben korcso-
lyabált szerveztek. Az eseményről így értesítették
a nagyérdemű közönséget: ,,A Korcsolyázó Egylet
saját pénztára javára 1889. február hó 9-én a Csillag
vendéglő helyiségeiben házias jellegű táncmulatsá-
got rendez". A vendéglő nagytermében megtartott
korcsolyabáltól remélt nagy bevétel azonban elma-
radt: ,,A megjelentek száma és az anyagi haszon
tekintetében nem volt fényes eredményű a táncmu-
latság." - olvashatjuk a lap 1889. február 13-i szá-
mában.
A Korcsolya Egylet azonban mégis leküzdötte a
kezdeti anyagi nehézségeket, és még 1889 decem-
berében megnyitotta a jégpályát. A pálya megnyi-
tását - 1889 karácsonyán - közönségcsalogató ün-
nepséggel kötötték egybe: ,,december 25-én du. 2
órakor kezdődőleg a helyi első zenekar közreműkö­
dése mellett jégpályanyitást rendez". A jól sikerült
korcsolya-ünnepről a lap 1890. január l-jei számából
mi is megtudhatjuk, hogy: ,, .. .szép számban gyűl­
tek össze a jégsport kedvelői, s jókedvűen iringáltak
a csíkszeredai első zenekar által adott zene hangjai
mellett majdnem az egész délutáni idő alatt, dacára
annak, hogy legalább -20 fok hideg uralkodott ... "
A korcsolyázás, mint kellemes szórakozást és moz-
gást nyújtó sport, a városban egyre több hívet szer-
zett. A helyi hírlap 1891. január 9-i számában A jég-
pálya nyitása címmel az újságíró így írt a helyszínen
323
 r
szerzett tapasztalatairól: ,, ... alig találhattak volna Csíkszeredában már forgalmazták a kor legmoder-
jobb időt csinosan berendezett jégpályájuk meg- nebb korcsolyáit. Albert Balázs kereskedő üzleté-
nyitásához. [... ] A jég tükörsima, rugalmas s alig ben a korcsolyasportot kedvelő már választhatott
hagy nyomot rajta hátán simuló korcsolya éle. Az a márkás Halifax, valamint számos csavaros kor-
idő szép, kellemesen csípős [...] A zenekar a zsebre csolya közül. A legdrágább nikkelezett korcsolya 2
dugott újévi ajándékok hatása folytán hangulatban forint és 50 krajcárba került, míg az olcsó csavaros
van, ragyogóan játszik, úgy, hogy a végén nemcsak korcsolyát már 90 krajcárért is megvásárolhatta az
húzza, hanem járja is. [. ..] A rendezőség a hideg érdeklődő.
iránt érzékenyebbek részére melegedő helyiségről
gondoskodott". e o x-31 ~ ~ J3; ~ s)
LEGUJABB K ORCSOLYA-TALÁLMÁNY.
e:::::~::::::::::eaH-i:::-
!.,.
1
s::::ee::::-m:::::::o::::::::::::::::e: :
.,.._ l)lf" Kérném addig venni, mig a készlet tart. __, -.ai
m~iy az -1890, biiciü gazal. ldá.llitó.Ron „nagy d hi,:ok l ovól "'~l ol let t kitii ntot'O'O•
Arnk.:

·1 ~:!::i;:· !:JJ~'.~~i.~:t
1 vi• t r:~ ;:~~
ii ! ! ~EGEB::E::::EZTEE: ! ! !z hu: ~111 lúl;rn,

•i!
A l:iio-1>7 '"'ntl n,M.,.. ·1.i u u 1, n t oll,_ ill„t-61"'"-. odp o\,

i: az ALBERT BALÍI.ZS vas- és aciéláru üzletébe (Cs.·Szereda) &lya .u u &..,,.. k(. i-o=,.i,l r-, .. ~,h, l .,.,u \ lt

H
:1:
az aczél korcsolyák s a szijjak, biztonsági jégpatkók.
1 pár csavaros korcsolya . . - frt 90 kr,
ii
!::
• 1 , Halifax " . . 1„ 50 , •
,. 1 " nikkelezett , . . 2 , 50 , ~
••'"=• 1 , j égpalkó szabályozható 80 , !!
1 ,, " közönsége• . , 50 kr. ; ;
f! Szijjak páronkint . . . . . 10, 12, 24, 30, ,10 kr. :i muff óvta a hidegtől. A legkisebbeket fából össze-
-
;g
::! ;!f!•r.r
i,I
P os t,ai megrendelések azonnal eszközöltetnek utánvéttel vagy a péni
bekuldése ellenében, csomagolásért és szállító-levélért 10 kr\~*mi-

Egyszerre ·5 pBr korcsolya lllegrendel0snél bérmentve küldöm bárhova.

•::::::::::::::::•::::-:-:-a::m:ee:mi:tm::::•::::::::::::::-::•
A Korcsolya Egylet fennállásának második év-
tizedében is igyekezett - lehetőségei arányában
- örömet szerezni tagságának. Az egylet elnöksége
1893 decemberében a Gözsy gyógyszertár előtt ki-
tűzött kék zászlóval jelezte, hogy a jégpálya a „kö-
zönség rendelkezésére áll". Javítások idején a zászló
nem lengedezett, ilyenkor a korcsolyázni szándéko-
zók hazatértek. Ezt a leleményes kezdeményezést,
a zászlóval közvetített üzeneteket a helybéli sport-
kedvelők jó ötletnek vélték. Ezekben az években
800 pár korcsolya raktáron.
!:
iI
..
: :
a jégen döntetik el. Oda gyűl össze a fiatalság, ott
történnek a megbeszélések, rábeszélések, elme-
gyünk-e, nem megyünk. S habár a házasságok az
égben köttetnek is, úgy tudom, az eljegyzések terén
ácsolt székeken, ,,fakutyákon" taszították a jégen,
hogy ők se maradjanak ki a korcsolyázás örömei-
ből.
a jégéletnek nagyon is jótékony hatása szokott len-
A helyi újságból azt is megtudhatjuk, hogy a ni. S míg ily előleges tereferére nem lesz hely, idő A 20. század első évtizedében - a hideg, csípős
Columbus márkájú korcsolyát az 1890-es bécsi kiál- s alkalom, nem fognak sikerülni a bálok, estélyek, téli napok ellenére - a korcsolyázás végig a csíksze-
lításon díszoklevéllel tüntették ki. táncmulatságok". A Korcsolya Egylet vezetősége a redaiak legkedveltebb szórakozása maradt. Gyer-
figyelmeztetést megértette, és egy hét múlva már mekek, fiatalok és felnőttek szabadidejük nagy ré-
A millennium esztendejében, 1896-ban a korcso- zeneszó mellett táncolt Csíkszereda nagyérdemű szét a jégpályán töltötték. Az első világháború első
lyázást kedvelők birtokba vették a Korcsolya Egylet közönsége a jégen. éveiben azonban a korcsolyázók kezdtek elmara-
új pavilonját. Ünnepélyes megnyitása f. hó 12-én
11
Az új évszázad kezdetén, 1901-ben, a korcsolyázók dozni, az 1916-os esztendő pedig teljes egészében
vasárnap du. 2 órakor volt, mondhatni a város ösz- tábora továbbra is lelkes maradt, és a legfagyosabb lehetetlenné tette a kikapcsolódás minden formáját.
szes intelligens publikuma részvétele mellett. [...] napokon is elment a jégpályára korcsolyázni. Ha a A háború után a társadalmi élet lassan szerveződött
Molnár Ákos jégpálya-igazgató adta át az egyletnek kék zászló a helyén lengedezett, akkor tükörsima újra. A háború idején a Korcsolya Egylet amúgy is
a közadakozásból felépült díszes pavilont ..." - írta jég fogadta a korcsolyázni vágyókat. Ez a fotográfia szerény anyagi bázisa kárt szenvedett. Az egykor
közadakozásból elővarázsolt jégpavilon tönkre-
I• a Csíki Lapok 1896. január 15-i száma. A hideg te-
lek ellenére a csíkszeredaiak hihetetlen lelkesedés-
ritka kordokumentum. A havas, zsindely- és desz-
kafedelű boronaházak vonala a pálya nagyságát ér- ment. ,,A pavilon ablakait és ajtóit ellopták. [.. .] Az

e~~~~~'!:,~.!~,~~~e Ji
sel kapcsolódtak be a korcsolyázással kapcsolatos zékelteti. A jégpálya a fiatalok találkozási helye is egyletnek sok kárt okoztak" - olvashatjuk a Csíki
bárminemű rendezvénybe. A helyi lap 1897. decem- volt. Ez a több mint egy évszázaddal ezelőtti felvé- Lapok 1919. március 30-i számában. Az újabb össze-
é, d ber l-jei száma arról értesítette olvasóit, hogy: 11 •• •a tel az akkori női és férfidivatnak, öltözködésnek fogás nyomán azonban megtörtént a korcsolyapá-
Csik-Szeredában Korcsolya Egylet a napokban nyitja meg pályáját az is hű dokumentuma. A férfiak még a jégpályán is lya helyreállítása, és azt „vasárnap délután zenével
első zenekar közreműködése mellett, lesz azon kí- kalapot viseltek, a női kezeket az elmaradhatatlan ünnepélyesen megnyitották".
ajánlja a bekövetkezett idényre Ez a kevésbé szol<ványos felvétel 1927 telén, a
vül 200 lampionnal, 60 fáklyával [felvonulás], végül
aczél- és nikkelezett tűzijáték egy angol vegyész által". régi Városháza mögötti jégpályán készült. A ki-
A Csíki Lapok 1899. november 29-i számában a lenctagú lánc szemei közül öt korcsolyázót sikerült
KORCSOLYÁIT. társadalmi élet hiányát ecsetelte egy ismeretlenség- azonosítanunk. Balról a harmadik Kara Zsóka, az
a be burkolózó cikkíró, aki „Egy rossz korcsolyás" ötödik középen Cseh Gizella (később Takács Lajos-

a 1 pár nikkelezett legfino- ...., aláírással szignálta írását. A Korcsolya Egylet elnö- né), a hatodik Veress Magda, mellette Karda Jutka
két felszólította a jégpálya mielőbbi megnyitására. (Dóczy Andrásné) és a fotográfia jobb szélén a mű­
0 mabb halifax 2 frt 50 kr.
s:I A cikk közelebb hozza a mai olvasóhoz az egykori korcsolyázó Miklós Gyula látható. Az el~térben álló
.... 1 pár finom halifax . 1 frt 80 kr. hétköznapokat is, ezért bővebben idézünk belőle . kislány bizonyára családtagként került a fotográfi-
~ ára.
1 pár félfinom csavaros frt 90 kr. Az ismeretlen cikkíró kérdéssel kezdi: ,, ...vajon
hallotta-e, hogy az ifjúság mozgolódni kezdene az
i Korcsolyaszijj páronként 10., 16., 20.,

1-*
30., 40 kr.
1 idén is a téli társadalmi élet megteremtésére, esté-
lyek, bálok, hangversenyek rendezésére? Ha hallot-
A 20. század harmadik évtizedének a végén a
korcsolyázás már nemcsak a kikapcsolódást jelen-

----------------111!
-1 I•!11-
Postai megrend.elések ~ionnal eszközöltetnek-
ta, kérem, mondja meg nekem is, mert erről nekem
még semmi tudomásom nincs. S tudja-e, mi az oka
tette Csíkszeredában, hanem komoly sportvetélke-
dőket is. A Korcsolya Egylet a helyi lapban a sport-
barátok tudomására hozta, hogy: ,,1928. február hó
ennek? A terefere hiánya. A téli mulatságok sorsa

324 325
12-én délután 3 órai kezdettel ünnepélyes, házi mű­
korcsolya és távfutó versenyt rendez. [.. .] A ver-
senyre február hó 5-ig lehet Pototzky Pál üzletében
benevezni. Benevezési díj 40 leu. A versenyfigurák
a jégpavilonban vannak kifüggesztve. Bővebb fel-
világosítás Pototzky Pál divatüzletében nyerhető".
A sajtó által is beharangozott és 1928. február 12-
én megtartott házi műkorcsolya- és távfutó verse-
11
nyen" nyújtott teljesítmények újságírónkat is meg-
lepték, aki örömmel állapította meg: Ez a kisváros
11
korcsolyázásban olyan értékeket termet amelyek
országos viszonylatban is megállják a helyüket". A
Korcsolya Egylet által szervezett műkorcsolyaver­
seny nyertesei: I. helyezett-nagy ezüstérem: Miklós
István, II. helyezett-kis ezüstérem: Miklós Gyula,
III. helyezett-nagy bronzérem: Bedő Ákos. A női
műkorcsolyaverseny győztese Weigel Bella lett. A
nézők nagy érdeklődéssel követték a távfutók"
11
küzdelmeit. A versenyzők által lefutott távolság 800
méter volt. (Bizonyára akkor ez a versenykövetel-
mény nagynak számított.) A győztes ezen a távon
Lőrincz Géza volt a második helyezett Czáka Ist-
ván, harmadiknak pedig Bedő Ákos ért célba.
Ezekben az években a csíkszeredai férfi műkor­
csolyázás kiemelkedő versenyzője Miklós Gyula
volt. Országos viszonylatban - Brassóban, Maros-
vásárhelyen és Kolozsváron - is elismerést szerzett
a csíkszeredai jégsportnak. 1972-ben, az 50 éves
érettségi találkozó alkalmával, mint véndiák szám-
ba vette pályájának eseményeit. Andory Aladics
Zoltán fényképész kérésére - a versenyeken nyert
326
érmek egy részét feltűzve - egy rövid bemutatót
tartott osztálytársainak. Társaihoz hasonlóan ő is
csak a napi munkája elvégzése után, szabadidejé-
ben mehetett a jégpályára edzeni, versenyekre ké-
szülni. Versenyzői pályájának betetőzése 1930-ban
következett be. A Csíki Lapok 1930. február 23-i
száma részletes cikket közölt a város sportéletének
kimagasló eseményérőt a február 16-án lezajlott
korcsolyaversenyről. ,,A verseny legkimagaslóbb
értéke a Györgypál Magda és Miklós Gyula páros
műkorcsolya versenyszáma volt. A gyakorlatok
precizitása, csodálatos biztonsága, a figurák klasz-
szikus szépségei [...] és mesteri kidolgozásai - a
versenynek határozott nemzetközi nívót biztosítot-
tak. A pá_~os verseny fellépői két nagy aranyérmet
nyertek. Onálló produkcióvat versenyen kívül[ ... ]
magas klasszist képviselt Domokos Kató országos
bajnok korcsolya száma". A város első jégpályáján
Domokos Kató műkorcsolyázó, országos bajnok,
egy fotografálás idejére állt a fényképezőgép elé.
Csíkszereda nevének megismertetésében más he-
lyi sportolókkal együtt neki is érdeme volt. Ezen a
nevezetes, országos rangú versenyen a férfi műkor­
csolyázás első dfját, a nagy ezüstérmet Miklós Gyu-
la nyerte, a második helyezett, a kis ezüstéremmel
Löffler Luri lett.
A szeredai jégsport sikere az állandó utánpótlás
nevelésében rejlik. A családok az apróságokat ha-
mar a "jégre viszik", hogy elsajátítsák a korcsolyá-
zás alapelemeit. A fényképen látható kisfiú Takács
Istvánka, akit először édesanyja kísért a pályára és
tanított korcsolyázni. A közel hetven esztendővel
ezelőtt készült emlékkép még nem sejteti, hogy ki-
váló jégkorongozó, a jövő kétszeres érdemes sport-
mestere tekint a lencsébe.
A JÉGKORONGRÓL
A KEZDETEK
A jégkorong mint versenysport aránylag későn
jelentkezett Csíkszeredában, mégis rövid idő alatt
páratlan pályát futott be, a téli sportok egyedural-
kodója lett. A sportág csíkszeredai történetével so-
kan foglalkoztak. Miklós Gyula, a csíkszeredai jég-
korongcsapat egyik alapítója, 1972-ben, az 50 éves
érettségi találkozója alkalmával így emlékezett az
új, addig ismeretlen sport helyi születéséről: 1929-
11
ben egy esti korcsolyázás után Czáka Istvánnal és
Vákár Lajossal moziba mentünk, ott láttuk, hogy
egy darab fekete valamit bottal kergetnek és kor-
csolya van a lábukon. Mi másnap kimentünk a jég-
re és fűzfa kampós botokat tördeltünk, majd kezd-
tük kergetni a fagyos lótrágyát. Később cipőkrémes
dobozt szereztünk, amely már előrelépést jelentett,
hiszen ennek útját a jégen jobban tudtuk követni.
Így ment ez egész télen, nagyokat kacagtunk, elfá-
radtunk, utána Barbathoz mentünk sörözni."
A lelkes fiatalok szórakozására a felnőttek is oda-
figyeltek. Néhány jómódú kereskedő fel is karolta
törekvéseiket, és beszerezték nekik a felszerelése-
ket. A csapatjátékhoz szükséges korcsolyákat, boto-
kat, kesztyűket Adler Irén illatszerkereskedő Bécs-
ből rendelte meg és üzletében forgalmazta. A csík-
szeredai jégkorongozók első igazi mecénása Dóczy
András vasáru- és fűszerkereskedő volt, aki anyagi
hátteret biztosított a szerveződő csapatnak. Az ese-
mények alakulását, a jégkorongcsapat körüli törté-
néseket többek között Boda Jenő testnevelő tanár A
csíki jégkorong sikerei a XX. században című könyve
összegezi. 1929. január 6-a sporttörténeti esemény
volt Szeredában. A fiúkat Sinaiara hívta meg a bu-
karesti Román Tenisz Klub egy barátságos mérkő­
zésre. A mérkőzésről a csíkiak játékosa, Vákár Lajos
így emlékezett: két harmadon keresztül bírtuk
11 • ••
az iramot, de végül a találkozó 4:0-al ért véget a Te-
nisz Klub javára, a gólokat Bizu Cantacuzino ütötte.
[...] Dóczy János, a kapus, megfelelő védőfelszerelés
hiányában, mellvédő helyett kifordított báránybőr
bekecsben védett, s nem vallott szégyent".
Az első jégkorongcsapat játékosainak neve ma is
ismert a sportszerető csíkiak előtt. Mi fényképüket
és nevüket közreadjuk, hogy azok is megismerjék,
akik nem szeredaiak, de szeretik e népszerű téli
sportot. Balról: Bedő Ákos, Schmidt Béla, Vákár
Lajos, Löffler Aurél, Czáka István, Miklós Gyula és
Dóczy János játékosok láthatók, a kapura támasz-
kodva pedig Dóczy András, a csapat mecénása néz
a fotográfus lencséjébe.
A Román Tenisz Klub jégkorongozói 1931. janu-
ár 24-25-én viszonozták a csíkszeredaiak látoga-
tását. A mérkőzésre az általunk már ismert Zsidó
utcai korcsolyapályán került sor. A - küzdelemről
Boda Jenő tanár így írt: Mintegy 400 fős nézőse­
11
reg előtt ismét veszítettek a szeredaiak, ugyancsak
4:0-ra". Másnap lelkes közönség vette körül az ala-
csony palánkot: mindenki herceget akart látni. Já-
11
ték közben egy hangos szurkoló bekiált a pályára:
»Ne félj Császár, Ő csak herceg [B. Cantacuzino],
de Te császár vagy«" - emlékezik Miklós Gyula, az
327

első csapat tagja az első nyilvános szereplésre és a
Császár Jenő által ütött gólra. A döntetlenül, 1:1-es
eredménnyel végződő mérkőzés a hazaiaknak si-
kert jelentett. Andory Aladics Zoltán fotográfus
sporttörténeti fotográfiái igazi értékek, a csíkszere-
dai jégkorongsport kezdeteinek képi dokumentu-
mai. A „foszni-deszkából" készült alacsony palánk,
a fenyőből ácsolt és dróthálóval bevont kapuk a he-
lyi lehetőségeket tükrözik.
A csíkszeredaiak emlékezetes felszerelései is
ezekhez a lehetőségekhez igazodtak: fehér puló-
verben, keményített nyakú ingben és nyakkendővel
léptek a pályára, és kölcsön botokkal kergették az
,,igazi" korongot. A barátságos vetélkedő előtt ké-
szült közös fényképen, fehér felsőben, a hazaiak
csapata, balról kezdődően: Miklós Gyula, Császár
328
•
Jenő (bemozdult), Czáka István, Löffler Aurél, Bedő
Ákos, Schmidt Béla, a fővárosi csapat legjobb játé-
kosa, Cantacuzino herceg nagykabátban, Vákár La-
jos és a mecénás Dóczy András. Elöl Dóczy János
kapus térdepel bukaresti társával.
Az országos szintű sikereket elérő helybéli ho-
kicsapat iránti érdeklődés a lakosság körében gyor-
san növekedett, rövid idő alatt népes szurkolótábor
tömörült a játékosok köré. A jégkorongnak mint
versenysportnak látványos térhódításáról a Csíki
Lapok 1931. február l-jei száma így írt: ,,Városunk
téli sportélete belépett az országos érdeklődés kö-
zéppontjába. Korcsolyázó ifjúságunk [...] jéghoki
csapata a múlt hetekben történt szinajai szereplése
után január hó 24-25-én Csíkszeredában vendégül
látta a bukaresti román [Tenisz Klub] országos rep-
rezentatív bajnokcsapatát". A továbbiakban a lelkes
sportriporter így méltányolta a fiúk küzdelmét: ,,a
csíkszeredaiak meglepő irammal, technikával és el-
kápráztató gyorsaságú tempóval, egy vezető góllal
végig uralták a helyzetet úgy, hogy a bukaresti csa-
pat csak a harmadik negyed végén, öldöklő finis-
ben tudott egyenlíteni.[ ... ] A csapatunk annyi erőt,
lelkesedést és tudást képvisel, hogy azzal érdemes
komolyan foglalkozni, ifjúságunk között annyi
egészséges sportérték szunnyad, hogy abból rend-
szeres neveléssel a sportélet minden ágában kivá-
lót tudunk termelni". Az újságíró végül bemutatta
a város jégkorongcsapatának játékosait. Csatárok:
Vákár-Czáka-Császár, hátvédek: Schmidt-Löffler,
kapus: Dóczy. Tartalék: Bedő-Sprencz.
1933-ban a Csíkszeredai Korcsolya Egylet csa-
pata benevezett az országos bajnokságba, amelynek
küzdelmeiben immár öt csapat mérhette össze tu-
dását. A két fővárosi csapat, a Tenisz Club és a Tele-
fon Club mellett a Csernovitzi Drago9 Voda, a Ko-
lozsvári Universitate, valamint a Csíkszeredai Kor-
csolya Egylet alkották a bajnokságban résztvevők
329

táborát. A csíkszeredai jégsport első kiemelkedő si-
kerét ez az esztendő hozta meg. A „korongütők" az
országos bajnokságban a második helyen végeztek.
A csíkszeredai jégkorongütő csapat újabb szenzációs győ­
zelmei címmel, a Csíki Lapok január 29-i száma így
értékelte kedvencei eredményeit: ,,A csíkszeredai
jégkorongütő csapatnak nincs nagy múltja. Mind-
össze harmadik éve, hogy kézbe fogták a csíki fiúk
a korongütő botot és nagy elhatározásukkal, erős
akarattal, vérbeli sportszeretettel nekivágtak a ren-
des munkának. [...]Ami jégkorongütő csapatunk
egyelőre országos viszonylatban szerzett vezető
szerepet ennek a városnak. Miután a csíkszeredai
csapat egymásután szerzett fényes győzelmeket a
bukaresti rendőrcsapat, majd a Csernovitzi Drago~
Voda csapaton, most január 22-én és 24-én két na-
pos mérkőzésen megverte a kolozsvári egyetemi
válogatottat". 1933. február 5-én a helyi lap a szere-
dai jégkorongozók látványos sikereiről tájékoztatta
olvasóit. A fővárosban három mérkőzést játszottak
és három győzelmet arattak. A sikerek titka a jó csa-
patszellemben, a gyakorlásban és a határtalan lelke-
sedésben keresendő. Úgy véljük, hogy helytállóak a
lap akkori megállapításai, melyek szerint: ,,A csíki
fiúk két évvel ezelőtt korongütő botot vettek kéz-
be és arra vállalkoztak, hogy ebben a legnehezebb,
legöldöklőbb iramot jelentő, az erős fizikumnak és
kombináló elmének teljességét követelő, mondhat-
juk a legfrissebb divatú sportágban, a jégkorong-
ütésben elszórakozzanak. Sokan megmosolyogták
volna, ha valaki azt merte volna gondolni, hogy
ebből a kezdésből országos és nemzetközi hírt kap
Csíkszereda, az eldugott, a térképen alig megtalál-
ható kis székely város". Az 1933-as esztendő „siker-
kovácsai" az alábbi játékosok voltak: Vákár, Czáka,
Miklós, Schmidt, Bedő, Dóczy, Bíró és Löffler.
330
A csíkszeredai jégkorongozókat még ebben az
évben a Budapesti Budai Torna Egylet vendégsze-
replésre hívta meg. Az első külföldi bemutatkozó
egy döntetlennel és +két vereséggel végződött.
1933. február 6-án és 7-én a budapestiek látogatták
meg a Hargita lábánál fekvő kisvárost, és a Csíki
Korcsolya Egylet csapatával megmérkőztek. A Zsi-
dó utcai pályán a csíki hokisok 6-án 1:0-ra kikaptak
a Budapesti Budai Torna Egylet csapatától, másnap,
7-én pedig 0:0 eredménnyel végződött a két csapat
vetélkedője. A mérkőzés után készült emlékképen
a helyi csapat fehér csíkos mezt viselt, az ellenfél
mezén pedig V alakú fekete csík látható.
A külföldön járt jégkorongcsapat intézői és elnö-
ke a budapesti műjégpályán látták, hogy szakaszok-
ra osztott szántalpú tribünöket közvetlenül a mér-
kőzés előtt tolták be a pálya mellé. Ezt az egyszerű,
könnyen kivitelezhető nézőhelyet biztosító tribün-
építést igyekeztek Csíkszeredában is megvalósí-
tani. A Csíki Lapok 1933. december 17-i számából
megtudhatjuk, hogy: ,,a Korcsolya Egylet, melynek
agilis elnöke [Trohán Antal] a legutóbbi szakosz-
tály ülésen bejelentette, hogy a munka irányítását
maga veszi kézbe, miután megértő sportbarátaink,
Holló Gábor, Cseh István urak és mások támogatá-
sa lehetővé tette, hogy az első ilyen tribün, amely
Schmidt József mérnök úr tervei szerint 20 ülő- és
20 állóhelyet magába foglaló fedett és kerekeken is
szállítható szerelvényből állnak, már a karácsonyi
ünnepekre[...] elkészüljenek".
A következő, az 1934-es esztendőben a csíkszere-
dai csapat elnöke és mecénása, Trohán Antal, előd­
jéhez, Dóczy Andráshoz hasonlóan anyagiakkal is
segítette ennek a versenysportnak a kiteljesedését.
A csíkszeredai csapat az alábbi felállításban lépett
a jégre: Vákár Lajos, Csás:~_ár Jenő, Miklós Gyula,
Dóczy János (kapus), Bedő Akos, Löffler Aurét Bíró
László és Czáka István. Az 1934-ben Milánóban
rendezett világbajnokságra készülő válogatottba
Vákár Lajost is meghívták mint egyetlen vidéki já-
tékost. Az 1935-ös esztendőtől kezdődően a csíksze-
redai jégkorongsport életének egy állandóvá váló
jelenségével találkozunk: a játékosok, kiemelkedő
tehetségek elvándorlásával. Előbb Vákár Lajos és
Bíró László igazolt a bukaresti Telefon Clubhoz,
majd a kiváló kapus, Sprencz Pál is a „telefonosok"
kapuját őrizte. Az 1930-as évek második felében
a jégkorongsport ismertebbé vált, több városban
jégkorongcsapatokat szerveztek, és a helyi lehető­
ségekhez igazodva gyakorolták a sok mozgást és
erőt igénylő játékot. A hagyományokkal rendelkező
Kolozsvár és Marosvásárhely mellett a fiatalok Se-
gesváron, Medgyesen, Szászrégenben, Brailán, Ga-
lati-on, Karánsebesen is korcsolyát kötöttek és ker-
gették a korongot. Már ekkor megfigyelhető volt,
hogy a hazai jégkorong súlypontja lassan áttevő­
dött a fővárosba, a kis léptékű városok, mint Csík-
szereda szerepe ezután a játékosképzésre irányult.
Mindez furcsának tűnik, azonban a jobb anyagi és
továbbtanulási lehetőségek, illetve a kötelező kato-
nai szolgálat következtében a jól korcsolyázó és a
korongot hozzáértéssel kezelő szeredai tehetségek
Kolozsvárott vagy Bukarestben keresték további ér-
vényesülésüket.
A második világháborút követő években az em-
beri és anyagi veszteségek behatárolták a sportélet
lehetőségeit is. A csíkszeredai jégkorongozók az
1946 januárjában Kolozsváron rendezett országos
bajnokságon a negyedik helyen végeztek, a bajnoki
tornát a bukaresti Juventus nyerte meg. Az 1946-os
nagy szárazságot követő 1947-1948 tele is enyhe tél
volt. Ekkor készült el Csíkszeredában az új jégpá-
lya, amely a Városháza mögül, a hajdani Zsidó utcá-
ból átkerült a mai Jégpalota területére. Közelében,
helyi erőből, több nekifutásból, Antal István mér-
nök és Csíki Tibor irányításával előbb felépült a 8x8
méteres öltöző, ami később emeletes menedékház-
11
zá" alakult, és a téli sportokat kedvelő csíkszereda-
iak igazi otthonává vált. Az épület homlokzatára
felkerültek az új ideológia, a marxizmus-leniniz-
mus megalkotóinak a portréi is, hiszen ez akkor
kötelező volt.
A hűséges szurkolóknak fából lelátót építettek,
hogy jobban láthassák kedvenceik játékát. A zsúfolt-
ságig megtelt lelátókon, esti világítás mellett több
száz néző szórakozott és örült, amikor a fiúk gólt
ütöttek a vendégek kapujába. Az 1948-as év január-
jában Marosvásárhelyen rendezett bajnoki tornát az
időjárás kedvezőtlen alakulása „elolvasztotta", így
ebben az esztendőben bajnokot sem avattak.
AZ ELSŐ BAJNOKI CÍM
MEGSZERZÉSE
1948-ban az akkori városvezetés és az állami
vállalatok vezetőinek döntése alapján a csíkszere-
dai jégkorongcsapat irányítását, anyagi gondjainak
megoldását a legalkalmasabb cégre, a Csíkszeredai
Fakitermelő és Feldolgozó Vállalatra, az IPEIL-re
331

(román rövidítés), a Fások"-ra bízták. A csíkszere-
11
dai csapat ezután egy jó ideig az IPEIL nevet viselte.
A csapat edzője és egyben játékosa Vákár Lajos lett.
Ez az év emlékezetes maradt számukra, mivel az
első, régen várt bajnoki cím elnyerését hozta meg. A
nagy siker Marosvásárhelyen következett be: 1949.
január 26-a és február 2-a között a csíki jégkorongo-
zók 4:3-as gólaránnyal legyőzték a Dinamót, 6:3-ra
a Petrolult, 5:1-re a kolozsvári Dermatát és 8:1-re a
segesvári CFR vasutasok csapatát. A döntő mérkő­
zést a helyi Szállítási Vállalat (RATA) névre hallgató
csapattal vívták, és az összecsapás 1:1-es döntetlen-
nel végződött. A csíkszeredai játékosokat mintegy
700 szurkoló kísérte el a székely fővárosba, hogy
tanúja legyen a titokban remélt győzelemnek. A
bajnokcsapat?t és vezetőiket megörökítő fotográfiát
közreadjuk. Alló sor, balról: Rajz István, Szentes Gá-
bor, Takács István, Fodor Zoltán, Kovács Zsigmond,
Szabó István, Incze Gábor, Vákár Lajos, Rosenberg
S. Alsó sor, balról: Spierer Mihály, Fenke Lajos,
Sprencz Ferenc, Czáka Zoltán és Drócsa Sándor. Az
első bajnoki cím elnyerése igazi szenzációt jelentett
a kisvárosban. A mindig nagy áldozatot hozó szur-
kolók éveken keresztül türelmesen várták a nagy
bajnoki címet jelentő győzelmet, ami csak most
következett be. Csíkszereda a szó igaz értelmében
ünnepelt. A játékosok és vezetőik bajnoki címhez
méltó fogadtatásban részesültek. Az eseményre
Takács István, az egykori csapat akkor még fiatal
332
r
játékosa így emlékezett: ,,Hazatérésünk alkalmával
sok szurkoló már a madéfalvi állomáson várt, hogy
üdvözöljön, de ami a szeredai állomáson volt, arra
senki sem számított. Kivonult a város apraja-nagy-
ja, virággal, zeneszóval és beszéddel fogadtak, majd
felkísért a tömeg a Városi Szállóig. Akkora ünnep-
lésben részesítettek, hogy a mozdonyvezető még a
vonatot is elfelejtette elindítani. [...] Jutalmat is kap-
tunk: minden játékos egy fél kiló töltött cukorkát.
Ez nekünk akkor mindennél többet ért, mert érez-
tük, hogy szívből jött ez a szerény jutalom".
A FOLYTATÁS
1950. január 10-én Brassóban hat részt vevő
csapat két csoportban kezdte meg a bajnokságot el-
döntő küzdelmeket, majd a két csoportelső a dobo--
gó legfelső fokáért, a bajnoki címért szállt harcba.
A két vetélytársnak, Csíkszeredának és Marosvá-
sárhelynek a játékosai 3:3-as döntetlennel zárták a
bajnokságot eldöntő mérkőzést. A gólarány alapján
a csíkiak a második helyen végeztek.
Az 1951-es esztendő bajnokát a csíkszeredai pá-
lyán avatták. A fiúk ezen a tornán új névvel jelentek
meg, az IPEIL után a csapat most a Lendület névre
hallgatott. Az évek során a csíkszeredai jégkorong-
csapat gyakran változtatta nevét, legtöbbször an-
nak függvényében, hogy épp ki fedezte a költségeit.
A hazai pálya előnye sem volt elegendő a dobogó
legfelsőbb fokának elérésére, a pálmát újból a ma-
rosvásárhelyi „Locomotiva" - RATA vitte el. A Len-
dületnek a második hellyel kellett megelégednie.
1951 novemberében új csapattal gazdagodott a ro-
mániai jégkorongsport, mégpedig egy bukarestivel,
amely a Hadsereg Központi Háza (Casa Centrala a
Armatei - CCA) névre hallgatott. Életre hívásában
meghatározó szerepe volt Mihai Flamaropol edző­
nek. Erre az eseményre azért is emlékezünk, mert a
csíkszeredaiaknak örök riválisává vált ez a csapat, a
CCA, majd új nevén a Steaua, amellyel évtizedeken
át kemény csatákat vívtak a bajnoki címért.
Az 1952-es esztendőben, január 8-a és 20-a kö-
zött, körmérkőzéses rendszerben szervezték meg a
bajnokságot. Naponta három mérkőzésen szurkol-
hattak fiaiknak a hideggel dacoló csíkszeredaiak.
A maratoni méreteket öltő küzdelmekben kilenc
csapat tizenkét nap alatt összesen 36 mérkőzést
játszott. A három nagy esélyes körbeverte" egy-
11
mást, végül a bajnoki cím a csíkszeredai Lendület
és a marosvásárhelyi RATA csapata között dőlt el.
Az akkori sportkrónikás szerint csikorgó fagyban
mintegy ötezer néző izgulta végig a döntő játékot.
Az idegenből érkező vendég el sem tudta képzelni,
hogy a helyi, megszállott szurkolók milyen nagy ál-
dozatok meghozatalára voltak képesek: ,,A szabad
ég alatti lelátókon már kora reggeltől váltásban őriz­
ték a helyeket a családok, a rokonság vagy a baráti
kör »képviselői«, hozták-vitték a melegített téglá-
kat, a pokrócokat és a subákat és - persze - másfajta
»melegítőket« is, a korai sötétedéskor már recsegett
a fatribün". A lelkes közönség érezte, hogy a kisvá-
rosban nagy sporttörténeti eseményt írnak, és így
is volt. A csíkszeredai jégkorongozók megszerezték
a városnak a második országos bajnoki címet. A
győztes csapat tagjai a következők voltak: Sprencz
Pál kapus, Vákár Lajos edző és játékos, dr. Incze Gá-
bor, Fenke Ferenc, Wanieck Dinu, Spierer Mihály,
Szabó István, Fodor Zoltán, Kovács Zsigmond, Tur-
ceanu Nicolae és Ferencz János.
Az 1950-es években a fővárosi katonacsapat és a
kolozsvári egyetemisták játéktudása vetekedett a
csíkszeredaiakéval. Ez azzal is magyarázható, hogy
a csíkszeredai képzett játékosok az érvényesülés ér-
dekében elhagyták a várost, Kolozsváron tanultak,
vagy éppen katonai szolgálatukat teljesítették a fő­
városban. Így 1953-ban a Hadsereg Központi Háza,
1954-ben a Kolozsvári Tudomány szerezte meg a
bajnoki címet. Mindkét csapatban sok csíki nevelé-
sű fiatal játszott. Az ötvenes években ugrásszerűen
nőtt a jégkorongozást felvállaló városok száma, 27
városban 34 csapatot tartott nyilván a Jégkorong
Szövetség. Csíkszeredában a Lendület mellett a
Spartak és a Haladás csapata is sikerrel mutatkozott
be a versenysportot kedvelő csíkszeredai közönség
előtt. Az új neveket felvonultató Haladás 1955-ben
Szentes Gábor edző irányításával a B osztályú baj-
nokság első helyén végzett, majd az A osztályban is
szerepelt. Az új helyi csapatok megjelenése részben
pozitív volt, mert így több fiatal jutott játéklehető­
séghez, de egyben az erők megoszlását is eredmé-
nyezte.
19 5 7-ben Csíkszereda első csapata, a Lendület,
új névvel jelentkezett a pályán, a játékosok mezére
a Termés (Recolta) név került. A Termés itt közre-
adott csapatképén a következő játékosok láthatók:
álló sor, balról: Varga Dezső, Spierer Mihály, Török
István, Czáka Lajos, Takács István és Bíró Antal.
Alsó sor, balról: Ferenc János, Sprencz Pál és Szabó
István. A névváltoztatás a minisztériumok átszer-
vezésének az eredménye volt, a csapatot támogató
Faipari Minisztérium ugyanis ezután a Mezőgaz­
dasági Minisztériumhoz tartozott. A csapatba Ko-
lozsvárról visszatért Takács István. Ugyancsak Ko-
lozsvárról igazolt a csíkiakhoz Török Ernő és Török
István, két udvarhelyi korongozó, valamint Lakó
József kapuvédő. A bajnoki címért folyó küzdelem
végső rangsorolása ebben az esztendőben is a bu-
karesti CCA és a szeredai Termés között dőlt el. A
torna döntőjében a csíki korongozók előbb 2:1-re
diadalmaskodtak a CCA felett, majd a visszavágó
összecsapáson 0:0 állásnál az időjárás közbeszólt
és elolvasztotta a jeget. A Termés csapata így meg-
szerezte Csíkszeredának a harmadik bajnoki címet.
A sikeres csapatról Takács István játékos készített
fotográfiát, amelyen balról jobbra haladva a követ-
kező játékosok láthatók: balról a második Czáka La-
jos, Fenke József, Spierer Mihály, Varga Dezső, Hol-
ló Kálmán, Török Ernő, Török István, Bíró Antal,
Fodor Zoltán, Fenke István és Lakó József. A csa-
patban játszott még Bálint Andor, Császár Ferenc,
Fenke Ferenc, Fenke Lajos, Ferencz János, Incze Gá-
333

bor, Sprencz Pál, Szabó István és Kovács Károly is.
A csapat edzője Vákár Lajos volt.
A csíkszeredai jégkorongozás történetébe új
színt hozott az Akarat csapata. A Kisipari Szövet-
kezet a városban jégkorongozó gyermekeknek, fia-
taloknak biztosított játéklehetőséget. A látványosan
fejlődő szövetkezeti csapat gyorsan kapaszkodott
felfelé a ranglétrán, megnyerte a B osztály selejtező
mérkőzéseit, és 1958 végére már az ország legjobb
csapatai között voltak.
334
•
A Termés játékosai közül is többen átigazoltak
az Akarathoz, de nemcsak oda, hanem a kolozsvári
Tudományhoz és a marosvásárhelyi csapathoz is. A
dobogóra jutásért vívott harcban a Termés csapata
a felgyorsuló játékosvándorlás következtében teret
veszített, és nem tudott beleszólni a bajnoki címért
folyó vetélkedésbe. A csíki játékosok ezekben az
években is az országos válogatott csapat gerincét
alkották. A tizenöt válogatott játékosból tizenegy
Csíkszeredában sajátította el hoki tudományát", és
11
azt a fővárosban és Kolozsváron kamatoztatta.
Az 1961-62-es idényben a csíki Akarat játékosai
a második helyen végeztek a bukaresti Steaua mö-
gött. A fővárosi bajnokcsapatban több szeredai szár-
mazású jégkorongozó segítette elő a cím elnyerését.
A mérkőzéseket a fővárosi műjégpályán játszották,
a Steaua csapatának felkészülését az új sportléte-
sítmény is megkönnyítette. 1963-tól már érezhető a
bukaresti műjégpálya megléte, sok fiatal jól kama-
toztatta a pálya által nyújtott előnyöket. Csíkszere-
da csapata, az Akarat ebben az esztendőben újabb
bajnoki címet szerzett, immár ötödik alkalommal
ölthették magukra a bajnoki mezt a székely fiúk.
A siker titka az utánpótlás nevelésében keresendő.
A kisváros játékosai a következő években azonban
teret veszítettek a bajnoki pontokért vívott küzdel-
mekben, az elsőség a két fővárosi csapat, a Steaua és
a Dinamo között dőlt el. A következő három idény-
ben az Akarat még megszerezte a második helyet,
de erejéből többre már nem futotta. 1967-ben a Kis-
ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (UCE-
COM) megvonta támogatását a vidéki csapattól, és
ezzel lezárult a csíkszeredai jégkorongozásnak egy
335
sikerekben gazdag időszaka. Mindez annak elle-
nére történt, hogy tíz év leforgása alatt az Akarat
két bajnoki címet, öt ezüstérmet és egy harmadik
helyezést ért el, arról nem is beszélve, hogy ez alatt
az idő alatt hányan képviselték sikerrel a hazai szí-
neket a nemzetközi vetélkedőkön.
1969 februárjában a csíki jégkorongozás 40 éves
évfordulójáról emlékeztek meg a szakemberek és a
játékosok. Ebből az alkalomból a Városi Múzeum-
ban kiállítás nyílt az úgynevezett 11 hőskorról", a
csíki korongozás kezdeteiről és az elmúlt negyven
évben elért sikerekről és kudarcokról. Ekkor ké-
szült az első leltár" a csíkszeredai jégkorongozás
11
felmérte a megtett utat és abban mindenki egyet-
értett, hogy a csíkszeredaiaknak a jégkorong iránti
szeretete, ragaszkodása töretlen maradt. Mindez
annak ellenére is megmaradt, hogy a nagy tehet-
ségek rendre elhagyták a várost és más csapatokat
segítettek a győzelemhez.
1968-ban elkezdődött a fedett műjégpálya építése
Csíkszeredában. A város az egykori álom megvaló-
sulása közelébe jutott. A csíkszeredaiak úgy vélték,
hogy a jégpalota felépítésével a helyi jégkorongozás
minden kérdése megoldódik, a fiatalok helyben ma-
radnak, az elvándorlás már a múlté lesz és a bajnoki
címet itthon tarthatják. Az építkezést biztosító köz-
ponti anyagi alapok mellett nem feledkezhetünk
meg Csíkszereda polgárainak hazafias munkájáról
sem. A műjégpálya megépült, a szeredaiak birto-
kukba is vették, itt gyakoroltak, itt játszották a baj-
noki és nemzetközi mérkőzéseiket, de a várt nagy
győzelmek mégis elmaradtak. 1963 óta, az ötödik
bajnoki cím elnyerése után, mély csend honolt a csí-
ki jégkorongozás körül. A Sportklub néven szereplő
csapatnak éremosztáskor legtöbbször a bronzérem
jutott. A kérdésre, hogy miért csak a bronz, nem
volt igazán elfogadható válasz, hisz már felnőtt egy
új nemzedék, akik olyan felszereléssel játszhattak,-
amilyenről az elődök még álmodni sem mertek,
ráadásul külföldi edzőtáborokban is készülhettek,
és a város is egyre szervezettebben foglalkozott ne-
velésükkel. A nagy csapat bronzosodása" nem lel-
11
kesítette a csíkszeredai szurkolók népes táborát. A
csapatnál edzőket cseréltek, évről évre javították az
anyagi feltételeket, de valahogy nem futotta többre.
Talán a küzdőszellemmel volt baj.
1979-ben Csíkszeredában ünnepélyes keretek kö-
zött emlékeztek meg a fél évszázados csíki jégko-
rongsportról. Erre az alkalomra Nagy Benedek és
Székedi Ferenc szerkesztésében egy kis könyv is
megjelent, amelyben a hőskortól 1980-ig számba
vették a csíki jégkorong minden jelentősebb moz-
zanatát. Külön érdeme a kiadványnak, hogy meg-
szólaltatja azokat a hírességeket, akik az évtizedek
során játékukkal sok örömet szereztek a csíki szur-
kolók népes táborának. A kiadvány statisztikákat
is kínál, megtudhatjuk belőle azt is, hogy 1931-től
336
1979-ig öt alkalommal értek el első helyezést, 14-14
alkalommal második és harmadik helyezést, és két
alkalommal negyedik helyezést a csíkszeredaiak.
A jégkorongsport a városban megőrizte veze-
tő szerepét. A fiatalok nevelésében a Csíkszeredai
Líceum meghatározó szerepet vállalt, ifjúsági csa-
pata 1972-ben megszerezte az országos bajnoki cí-
met, majd az első osztályban a nagyok között sem
vallottak szégyent. 1974-ben a Román Jégkorong
Szövetség életre hívta a román gyermekválogatot-
tat, melynek döntő többsége a Csíkszeredai Líceum
tanítványaiból került ki. A 14 évig terjedő korosz-
tály képzését Boda Jenő tanár-edzőre bízták. Az if-
júsági csapatok sikeres szereplése sem. tudta feled-
tetni azonban azt, hogy a felnőttek vetélkedésében
Csíkszereda csapata nem tudott felállni a dobogó
legfelső fokára. A csíki jégkorongozók a megmé-
rettetések során érezték, hogy a fővárosi katona- és
belügyi csapatokkal szemben hátrányból indulnak.
Lassan kialakult egy bizonyos visszafogottság, kis-
hitűség, nem bíztak saját erejükben. A mérkőzések,
tornák szervezésekor a kedvezőbb helyzetű főváro­
si csapatok jobban tudtak élni lehetőségeikkel, és a
fővárosban tartották a bajnoki címet.
1997-ben, 34 évi reménykedés után Sepsiszent-
györgyön bekövetkezett a régóta dédelgetett vágy,
a bajnokság megnyerése. Az örök rivális legyőzé­
se február 2-án nagyszámú csíkszeredai szurkoló
jelenlétében történt. A győztes csapat fotográfiája
már idehaza, a csíkszeredai műjégpályán készült.
Ismerkedjünk meg a bajnokcsapat vezetőivel és )á-
tékosaival: álló sor, balról: Dan Lazarescu elnök,
dr. Balló Béla, Farkas Szilárd, Szőcs Előd, Kertész
Zoltán, Hozó Levente, Rusz Gábor, Simon Rudolf,
Adorján József, Gáll Csaba, Elekes Levente, ifj. Pet-
res József, ifj. Antal Károly, Páll Zoltán, Kovács Atti-
la játékosok, Antal Előd és Bartha Csaba edzők; alsó
sor, balról: Geréd Botond, Molnár Attila, Balla Atti-
la, Bíró Ottó, Láday András, Péter Szabolcs, Nagy
Attila, Szőcs Szabolcs, ifj. Antal Előd.
Az 1997-1998-as jégkorongévad mérkőzései nem
tartoznak a legszebb csíkszeredai sportemlékek kö-
zé. A fővárosban lejátszott Steaua-Sportklub talál-
kozók nem a szokványos sportvetélkedőkre emlé-
keztettek. A bajnoki cím megvédése az adott körül-
mények között lehetetlen volt. A pályán és környé-
kén történő események, a nyomdafestéket nem tűrő
szövegek voltak azok az eszközök, amelyek biztosí-
tották a hazai csapat sikereit". A csíkszeredai kék-
11
fehérek a második helyen végeztek a bajnoki mér-
kőzések befejezésekor.
A csíki jégkorongozás történetének egyik emlé-
kezetes, szép eseménye 2000-ben következett be. A
mindent eldöntő, harmadik Steaua-Sportklub mér-
kőzésen a csíki korongozók 7:3-ra legyőzték az örök
riválisukat. A mérkőzést sajnálatos módon némi
,,sportszerű" tömegverekedés is tarkította. A fővá­
rosban nyerték el a hetedik országos bajnoki címet.
Csíkszereda napokon keresztül ünnepelte a nagy
győzelmet. Dr. Csedő Csaba polgármester május
28-án az alábbi szavakkal köszöntötte a bajnokokat:
Ma amikor átadom önöknek, a bajnokcsapatnak a
Vár;s zászlaját, akkor a csíki jégkorongozás hetven
esztendeje előtt hajtunk fejet! A hoki igazi dicső­
séget, igazi nevet és hírnevet szerzett ennek a Vá-
rosnak, legyen az övé is tehát a zászló! A kék-fehér
színek mellett kísérje el mindenhová a jelen és jövő
csapatait, és hirdesse büszkén, hogy bátor, kitartó,
egyenes gerincű és mindig küzdeni képes csíkiak
vagyunk".
A 2000-2001-es évadban a Csíkszeredai Sport-
klub a Románia Kupa mérkőzései során a második
helyen végzett a Steaua mögött, és ez megismét-
lődött a bajnoki mérkőzések során is. A Sportklub
nem tudta megismételni a 2000. esztendő feledhe-
tetlen sikerét. A csíkszeredai jégkorongozásban
az anyagi lehetőségek bővülésével lehetővé vált
- más csapatsportokhoz hasonlóan - külföldi játé-
kosoknak, az úgynevezett idegenlégiósok"-nak
11
is a csatasorba állítása. Így ukrán, szlovák játéko-
sok igazoltak a csapathoz, akik magasabb szintű
bajnokságok során szerzett tudásukat próbálták
Csíkszeredában eladni". Egy évtizeddel korábban
11
senki sem gondolt arra, hogy a csíkiak kispadjáról
Szergej Oreskin személyében orosz edző irányítja
majd a kék-fehéreket. 2001. október 2-án a Spor:-
klub a fővárosban 2:1-re legyőzte a Steaua csapatat
és hazahozta a serleget. A reményteljes kezdés után
a folytatás ismét elmaradt. A sportág történetében
a 2001-2002-es bajnoki idényben a gyergyói koron-
gozók először előzték meg a csíki társaikat. A csíki
játékosok a dobogó második fokáról is leszorultak,
a könnyű „prédának" ígérkező gyergyóiak leckét
adtak a nagyobb tudású hargitai csapatnak, három
alkalommal győzték le ellenfeleiket. A bajnokságot
ez alkalommal is a Steaua csapata nyerte. 2003-ban
folytatódott az idegenből érkező játékosok szerepel-
tetése szlovák és ukrán korongozók erősítették a
kék-f;hérek csapatát. 2003. december 16-án a Vákár
Lajos műjégpályán több ezer csíki szurkoló bi~ta-
tása mellett a csíkiak legyőzték legnagyobb vetely-
társukat, a fővárosi Steauat. A kupagyőzelem után
készült színes fotográfia a városban zajló sportélet
újabb sikerének szép emléke. Íme a fényképen meg-
337

örökített csapat: felső sor, balról: Erős Zoltán, An-
tal István elnök, dr. Balló Béla, Kurkó János György
szakosztályelnök, Prakab Gábor, Gál Sándor edzők,
Kósa Endre, Adorján József, Papp Szabolcs, ifj. An-
tal István, Hozó Levente, Szőcs Előd, Elekes Leven-
te, Kertész Zoltán, Simon Rudolf, Péter Szabolcs,
Tankó Attila; középső sor, balról: ifj. Erőss Zoltán,
Dvorretsky Pavlo, Ondov Ludomil, Péter Róbert,
338
Nagy Zoltán, Nagy István, Zsák Levente; alsó sor,
balról: Hricina Poeter, Moldován Ervin, Szőcs Sza-
bolcs, Nagy Attila, Shcherbatyuk Roman.
2004-ben három képzett szlovák játékossal
erősített tovább a Csíki Sportklub. A fővárosi össze-
csapás után előnyhöz jutó csíkiaknak hazai pályán
kellett bizonyítani. A nagy érdeklődéssel várt máso-
dik mérkőzést mintegy négyezren szurkolták végig,
győzelemig biztatták kedvenceiket. A harmadik,
mindent eldöntő összecsapásra 2004. március 17-én
került sor. A Sportklub csapata nagyszerű játékkal
6:1-re legyőzte nagy riválisát, és immár nyolcadszor
nyerték el a csíki legények a bajnoki címet. Ismer-
kedjünk meg a győztes csapat tagjaival, akiket Kra-
usz Róbert kapott lencsevégre. Felső sor, balról: Gál
Sándor edző, Nagy István, Ondov Ludomil, Kósa
Endre, Hozó Levente, Szőcs Előd, Papp Szabolcs, ifj.
Antal István, Gergely Attila, Zerkula Zsolt, Kertész
Zoltán, Elekes Levente, Sándor Szilárd, Simon Ru-
dolf, Hruby Jozef, Prakab Gábor edző, Kurkó János
György szakosztályelnök; középső sor, balról: Filip
Peter, Dvorretsky Pavlo, Tankó Attila, Moldován
Ervin, Péter Szabolcs, Péter Róbert, Zsók Levente,
Polomsky Samuel, Shcherbatyuk Roman; alsó sor,
balról: Szőcs Szabolcs, Hricina Peter, Antal László.
Mindez a csíki jégkorongozás 75. évfordulója al-
kalmával történt, ennél szebb, sikeresebb évadot
nem remélhettek a szurkolók. A sikereket a fiata-
lok csak tetőzték a korosztályú országos bajnokság
megnyerésével. Az esztendőhöz méltóan, a csíki
jégkorongozás múltjának és jelenének megismer-
tetéséhez, a csíki sportkrónikások Hoki a Hargita al-
ján - A csíkszeredai jégkorongozás hetvenöt esztendeje
címmel könyvet jelentettek meg. Boda Jenő, Fülöp
Zoltán, Székedi Ferenc, Nagy Benedek, Dobos Lász-
ló, Becze Zoltán és Kopacz Gyula szerzők írásukat
ajánlották: ,,Mindazon csíkszeredai jégkorongozók
és szurkolók emlékére, akik már nincsenek közöt-
tünk". A csíki jégkorongozásról szóló fejezetünkben
az ő munkájukra támaszkodtunk. A csíkszeredai jég-
korongozás története című, Beéze Zoltán szerkeszté-
sében 2004-ben megjelent képeskönyv az emléke-
zést könnyíti. A kiadványt különböző gyűjtemé­
nyek és a tragikusan elhunyt Krausz Róbert fotói-
ból állították össze.
A MŰKORCSOLYÁZÁSRÓL
A korcsolyázásnak hódoló csíkszeredai fiata-
lok a műkorcsolyázást is hamar megkedvelték. Az
1920-as évek második felében a városban már en-
nek a sportágnak is elismert versenyzői voltak.
Györgypál Magda, Domokos Kató és Miklós Gyu-
la az ország legjobb versenyzői közé tartoztak. A
gyermekek körében a műkorcsolyázás iránti igazi
érdeklődés azonban az 1950-es évek kezdetén volt
tapasztalható. A szülők segítségével Somody And-
rás és Horosz Béla edzők népes gyermeksereget
gyűjtöttek maguk köré. A huszonhárom műkorcso­
lyázó jelölt 1954 januárjában, a „menedékház" előtti
pályán emlékképet készített. A több mint fél évszá-
zados múltat idéző fotográfián a következőket lát-
hatjuk: a háttérben, balról Somody Andrást és Ho-
rosz Bélát, az álló tanítványok között balról az első
azonosítatlan, 2. Nagy Éva, 3. 4. 5. azonosítatlan, 6.
Weinrich Mária, 7. Seiwarth Imola, 8. Seiwarth Éva,
9. Kovács Ágnes, 10. azonosítatlan, 11. Gál Katalin,
12. azonosítatlan, 13. Csíszér Ilona, 14. Barabás Má-
ria, 15. Részegh Anikó, 16. Kánya Mária, 17. Kovács
Katalin; térdeplő sor, balról: Gáll Péter, Sólyom
339
 sanne-ban megrendezett műkorcsolya Európa-baj-
nokságon a 18. lett, 2002 februárjában a Salt Lake
Cityben megrendezett Olimpiai Játékokon pedig a
23. helyezést érte el. A román olimpikon 2006-ban,
a Torinóban rendezett 20. Téli Olimpiai Játékokon is
sikeresen szerepelt 14. helyezésével.
meghatározó és úttörő személyisége volt a szere-
dai sportéletnek. Biztató szavait - ,,Gyerünk fiam!
Ne lankadj ! Kitartás!" - egykori versenyzői évek
múltán is emlegették. A gyorskorcsolyasport lát-
ványos fejlődése Csíkszeredában Tóni bácsinak és
követőinek volt köszönhető. Emlékének és a város
sporttörténetének ezzel a róla készült fényképpel is
adózunk.
címet is. Az 1950-es évek második felében a csíkiak
közül Katona György és Csató István gyorskorcso-
lyázó jeleskedtek, és rövidtávon bajnoki címet sze-
reztek. Később a szeredai országos bajnokok a nem-
zetközi versenyeken, olimpiákon is eredményesen
szerepeltek. Kopacz Tibor 1984-ben a Szarajevóban
rendezett téli olimpián 1500 méteres futásban a
19., 10 OOO méteren pedig a 21. helyezést érte el. Baló
Zsolt a kivételes sportolók egyike, három olimpi-
án rótta a köröket. Először Albertville-ben (1992),
majd a norvégiai Lillehammerben (1994) és végül
magyar versenyzőként pedig Naganóban (1998)
négy számban, 500 méteren, 1 OOO méteren, 1500
és 5 OOO méteren állt rajthoz, eredményesen kép-
viselve a csíkszeredai gyorskorcsolyázást. Sikerei
közül kiemelkedik a lillehammeri szereplése, ahol
az 1500-as távon a 26. helyen végzett. A csíkszere-
dai olimpikonok útját Horváth Dezső két olimpián,
Lillehammerben és Naganóban folytatta, 1994-ben
Lillehammerben 5 OOO méteren az előkelő 20. he-
lyezést, 1500 méteren pedig a 31. helyezést érte el.
A naganói olimpián az 1500 és 5 OOO méteres távo-
kon is elfogadható eredménnyel fejezte be olimpiai
szereplését. A klasszikus, nagypályás gyorskorcso-
lyázás mellett a versenysportban megjelent a rövid-
pályás gyorskorcsolyázás (short track) is. E sportág
versenyzői kis területen látványos köröket futnak,
kemény küzdelmet vívnak a jó helyezésért. 2006-
ban, Torinóban Csíszér Judit edző tanítványa, Kris-
tó Katalin képviselte a hazai rövidpályás gyorskor-
csolyázást az olimpián. A világ legjobb versenyzői
között, 1500 méteres távon a 18. helyezést érte el.

A szeredai pályán évente rendeztek országos

gyors/korcsolya-bajnokságokat, amelyeken a helyi
tehetségek a legtöbb alkalommal elnyerték a bajnoki

Antal, Comanici Marcel, Gál Bence, Balázs Imre, A GYORSKORCSOLYÁZÁSRÓL

Szabó (?), Székely Tünde. Comanici Marcel később
országos ifjúsági és felnőtt bajnoki címet nyert. A
versenyeken elért eredmények alapján a tehetséges
Seiwarth leányok, Imola és Éva, az országos ifjúsági
válogatott keret tagjai közé kerültek.
Az 1958-ban készült fotográfián Seiwarth Évát
látjuk, aki az előírt gyakorlatokat végzi mesterének
irányításával. Sikeresnek induló sportolói pályá-
jukat édesapjuk politikai okokból történő elítélése
törte ketté, mert emiatt kizárták őket a válogatott
keretből.
A csíkszeredai férfi műkorcsolyázók egyik jeles
képviselője Gheorghe Chiper, aki az 1990-es évek
második felében már tehetséges ifjúsági verseny-
ző volt, felnőtt műkorcsolyázóként pedig országos
bajnoki címet nyert. 2002 januárjában a svájci Lau-
340
A téli sportokat kedvelő csíkszeredaiak körében
helyet követelt magának a gyorskorcsolya is. Szer-
vezett keretekben történő gyorskorcsolyázásról
csak az 1940-es évek végétől beszélhetünk. Ezt_a
téli sportágat Molnár Antal testnevelő tanár hono-
sította meg Csíkszeredában A gyorskorcsolyázók
Tóni bácsija sportemberként élte hétköznapjait is.
Szerette a gyerekeket, de fegyelmet követelt tőlük,
és vallotta, hogy az egyéni példamutatásnál nincs
jobb nevelési módszer. Megszállottként dolgozott,
egyesületet alapított, versenyeket szervezett, de ha
kellett, pályát sepert, havat lapátolt, korcsolyát fent. •
Kezdetben a gyorskorcsolyapálya még nem felelt
meg az élsport követelményeinek, de 1953-ban itt
készült el az ország első olimpiai méretű pályája,
amely azóta is az egyetlen. Molnár Antal egyik
341
 A SÍSPORTRÓL
A téli sportoknak, így a síelésnek is hagyomá-
nyai vannak Csíkszeredában. A hegyek közelsége
lehetőséget nyújtott a csíkszeredai fiataloknak, hogy
ennek a látványos, szép sportnak is hódoljanak. A
többi székelyföldi városhoz hasonlóan, a szereda-
iak a maguk szórakozására igyekeztek síelésre al-
kalmas területet kialakítani. A versenyszerű sísport
a csíki tájakon is - mint általában a Székelyföldön
- aránylag későn jelentkezett. Mindennek ellenére
a sísportot kedvelők önerőből csodát varázsoltak
a Suta fenyves területére, megépítették menedék-
házukat és síugró sáncukat. A kisváros egy olyan
sportlétesítménnyel büszkélkedhetett, melyhez ha-
sonlót akkor jobb feltételekkel rendelkező városok
sem tudtak megvalósítani. Kétesztendei szorgal-
mas munkának köszönhetően, 1934-ben elkészült a
megálmodott síparadicsom.
A hegy lábánál felépített 11 melegedő" igazi ott-
hona lett a helyi sísport barátainak. A székelyföldi
szervezett sí versenysport kezdeteirőt az Erdélyi
Kárpát Egyesület honismereti folyóiratának Erdély-
nek 1935. október-november-decemberi összevont
számának a Székelyföld sí-bajnoksága című cikkében
az alábbiakat olvashatjuk: o[A téli sportok] vezetői
elhatározták, hogy Csíkszereda, Gyergyószentmik-
lós és Székelyudvarhely sísportjának [...] sízői min-
den télen futó-, akadály- és síugrószámból álló baj-
nokságot rendeznek, melyre mindenik város 3-3
versenyzővel nevezhet be. A verseny amelynek ter-
342
vezetét Székely Géza brassói síbíró készítette et egy
3000 leu értékű művészi serlegért, a »Székely Kupá-
ért« fog folyni, melynek végleges elnyerése három
egymás utáni vagy öt megszakításos nyeréshez van
kötve. A versenyeket felváltva rendezi a három vá-
ros: idén az első Udvarhelyen lesz". A székelyudvarhelyi versenyre a csíkiak szánon
és sílécen érkeztek meg. Nem tévedés, volt olyan
versep.yző, aki a Csíkszereda és Udvarhely közötti
több mint 50 kilométeres távolságot lécen tette meg,
és ráadásul a versenyt is megnyerte: Merka (Hegyi)
György. Az 1935-ben Székelyudvarhelyen rende-
zett sívetélkedőt a csíki csapat nyerte meg. A győz­
teseknek járó, tiszafából készített, művészi kivitelű
serleg egy esztendőre Csíkszeredába került. Az
anyavárosból hazatérő sportolók és vezetőik Bíró
József fényképész műtermében a trófeával emlék-
képet készíttettek. Álló sor, balról: Merka (Hegyi)
György, Drócsa Imre, Schmith József vezetőségi tag
(a tiszafából készült Székely Kupát tartjat Daradics
András, Kiss Géza. Ülő sor, balról: Vámszer Géza,
Székely Géza és Frank Miklós mérnök.
A székelyföldi téli sportok vetélkedője 1938-ban
a hóhiány miatt elmaradt, de a következő években a
versenyeket az előre megállapított program szerint
megtartották. A Csíki Lapok 1940. március 5-i szá-
mában a Székely sí-bajnokság versenyei M-Ciucon című
cikk megállapítja, hogy: a székely városok közötti
11
kapcsolatot ma a sport ápolja egyedül. Ez ad alkal-
mat a városok fiatalságának egymás megismerésére
.' - ~~.. -
-~.....:
.
/ •. ' I
és kölcsönös megbecsülésére". 1940. február 24-én
és 25-én a székelyföldi városok sízői Csíkszeredá-
ban döntötték et hogy ki a legény a deszkán". A
11
Suta festői környezetében példásan megrendezett
székely síbajnokság már nemcsak egy kis csapat ösz-
szefogása, hanem a székely fiatalság legjobbjainak
vetélkedője lett. A helyi újság megállapítása szerint:
"az erő és fizikum próbája ez a verseny".
A sífutásban versenyzők a 12 kilométeres távol-
ság megtétele után érkeztek a célba. Az 1940-ben
rendezett székely sífutó bajnokság egyéni számát
a gyergyószentmiklósi Zárug István nyerte meg.
A csapatküzdelmekből a helyi futótehetségek vé-
geztek az első helyen, Merka, Kiss és Daradics itt-
hon tartották a tiszafa serleget. Vasárnap délelőtt
a meredek lejtőn" műlesikló bajnokot avattak a
11
sepsiszentgyörgyi Simon Zoltán személyében. Tu-
dósítónk beszámolójából azt is megtudtuk, hogy:
ebben a versenyszámban az ügyesség a döntő
11
tényező. A legügyesebb csapat pedig a csíki, Haj-
nód, Merka és Nedelka". A délutáni síugrásban, a
rosszabbodó hóviszonyok között, az egyéni székely
ugróbajnokságot az udvarhelyi Bálint Tibor nyerte.
A legjobb ugrásban is a Nedelka, Kiss, Drócsa ösz-
szetételű csíki csapat lett.
343
 Az Erdélyi Kárpát Egyesület csíki osztálya által
rendezett verseny győztese 2 805 ponttal Csíkszere-
da város csapata lett, a második helyen az udvar-
helyiek végeztek 2212 ponttal, a dobogó harma-
dik fokára a gyergyószentmiklósiak kerültek 2 099
ponttal. A negyedik hely a sepsiszentgyörgyiek-
nek jutott. Vámszer Géza tanár az Erdély 1940-es
3-4. számában leírja, hogy a verseny megfelelő kör-
nyezetben zajlott: ,,a Székely Kupa versenyhez a su-
tai menedékház székely tornáca és belső beren-
dezése, valamint a hóban felállított székely kapu,
amely alatt haladt a közönség a síterepre. A három
versenyszám között természetesen az ugróverseny
volt a fő látványosság, amelyre szépszámú közön-
ség gyűlt össze a városból és a vidékről". A verseny-
bírók a győzteseknek járó elismeréseket a Bukarest
étteremben adták át. Az összetett versenyt a már
említett pontozással a csíkiak nyerték, a trófeát a
csíki csapat még egy esztendőre idehaza tartotta. A
csíkszeredai versenyzők már a következő évi gyer-
gyószentmiklósi küzdelmekre gondoltak, ugyanis
ha ott is győznek, a kupa véglegesen Szeredában ma-
rad. A versenyeket követő fotografálás ez esetben
sem maradt el. A Suta-fenyvesnél készült fotográ-
fiáról négy személyt azonosítottunk: Drócsa Imrét
48-as számmal a kép bal oldalán, Drócsa Erzsébetet
a 31-es számmal, Daradics Andrást 8-as számmal és
az előtérben ülve a 33-as számmal Daradics Annát
láthatjuk. A csíkiak mellett az udvarhelyi, a gyer-
gyói és a háromszéki versenyzők is jelen vannak a
fotográfián.
A felnőttek mellett a fiatalok is versenyeztek,
állóképességüket, sízésben szerzett tudásukat a
nagyközönségnek is bemutatták. A helyi lap a
344
Diákok a havon című írásban számolt be a fiatalok
1940. március első hetében lezajlott síversenyéről:
„A múlt hét csütörtökén vidám fiúk zaja verte fel
a Suta hétköznapi csendjét. Mint nyüzsgő hangya-
csoport vonult ki a gimnázium ifjúsága a havas
völgybe élén Nagy Rezső tornatanárral, hogy tanúi
legyenek a házi síversenynek, amelyen minden osz-
tály képviseltette magát. Pontosan három órakor 47
versenyző sorakozott fel a menedékháztól pár száz
lépésnyire, a fényképészek ostroma közepette. Há-
rom csoportban[...] indultak a fiúk. A futóverseny,
amelynek pályája megkerülte a Suta-erdőt, jócskán
magába foglalta a műlesiklást is, amely a táv utolsó
szakaszán alapos próbára tette a versenyzők »ru-
galmasságát«. A célnál, hangos biztatók csoportja
közepette, árgus szemekkel figyeli a befutókat Dró-
csa Imre és mérte az időt Nagy Rezső tanár úr. [...]
A nagyok csoportjában (16 éven felüliek) első lett
Erőss István, második Buszek Géza, harmadik Ba-
lássy Béla. A középső csoportban Bencze Csaba lett
a győztes, a kicsik közül pedig Pál Gábor érte el a
legjobb időt".
A fiatalok versenyének legnagyobb érdeme, hogy
kitartásból, küzdelemből példásan vizsgáztak. A 47
versenyző mindegyike végigfutotta a kijelölt távol-
ságot, a versenyt nem adta fel senki. A diáksportoló-
kat tanáraik jutalmazták, minden versenyző: ,,meg
is kapta a maga tea és szalonna adagját, amelyet
szeretettel osztott ki nekik a menedékházban Vám-
szer tanár úr, feleségének gondoskodása mellett".
A pihenő után újabb versenyszám következett, a
tanulók síugrásban is bemutatták tudásukat. A lát-
ványos versenyről krónikásunk megjegyezte, hogy:
„a kis sáncon a felnőttek versenyét is megközelítő
teljesítményekkel, baj nélkül állották meg a »havat«
a fiúk. Mire a nap eltűnt a Hargita mögött, a Suta ol-
dala is elcsendesült. [... ] A csíki sport kedvelői pe-
dig reménnyel és bizakodással eltelve állapították
meg, hogy gondos vezetés mellett a jövő nemzedék
a fejlődés útján jár".
Az 1930-as évek síversenyeit a második világhá-
ború megszakította, hosszú ideig csendes hellyé
vált a Suta-fenyves környéke. A csíkszeredai „al-
pesi sízés" a kezdeti műkedvelői szintet elhagyva,
az 1960-as években minőségi átalakuláson ment át.
1968-ban Silló Géza fiatal síszakos testnevelő ta-
nár összefogta a sízésben jártas gyermekeket, és a
Sportiskola keretében szervezett szakoktatást veze-
tett be: Munkájában Márkos András - egykori ludo-
vikás tisztből lett gazdálkodó - segítette. Közösen
sportegyletet alakítottak, és a Somlyó lábánál sípá-
lyát, valamint melegedőházat létesítettek. 1969-től a
kis csapathoz Bónis Ferenc testnevelő tanár is csat-
lakozott mint fiatal végzős. 1971-től pedig Bíró Fe-
renccel egészült ki a már jól működő síszakosztály.
A szakmabeliek ettől az időtől számítják a „csíki
síiskola" létrejöttét, amely rövid idő alatt az ország
legjobb, gyermek és ifjúsági alpesi sízőket nevelő
központjává fejlődött. A csíkszeredai téli sísport
egyik évenként ismétlődő nagy eseménye 1981-től
a símaraton verseny volt. Ilyenkor idősek és fiatalok
egyaránt rajthoz álltak, hogy állóképességből és ki-
tartásból vizsgázzanak.
Az 1986. évi símaraton nagy örege Drócsa Anna,
az örökifjú Panni néni volt, aki 73 évesen is elindult
és megtette a 20 kilométeres távolságot. Szakács-
Vass Sándor fotóriporter kapta lencsevégre a nagy
pillanatot, amint az idős sportoló a közönség ová-
ciója közepette, fiatalokat meghazudtoló kitartással
fut be a célba.
Az 1970-es évekig a tanulók képzése Somlyón és
Hargitafürdőn, a „relé" alatti pályán történt. Köz-
ben a Tanügyi Minisztérium által szervezett téli és
tavaszi táborokban, már Brassó-Poianán és Sinaián
más sportiskolásokkal együtt gyakorolhattak a csí-
ki tehetségek. A tanár-edzők lelkiismeretes mun-
kája elnyerte a szülők bizalmát, és egy egészséges
szülő-tanár kapcsolatot eredményezett. Hargita-
fürdőn az eredményes összefogásnak köszönhető­
en elkészült a Kossuth és Miklós sípálya. 1975-ben
üzembe helyezték az első kezdetleges sífelvonót
is, amely 1998-ig könnyítette a fiatalok edzéseit.
1976-ban Bónis Ferenc tanár-edzőt és tanítványait
a hargitafürdői táborozás idején kapta lencsevégre
345

Nagy György. A hat tanítvány később a csíki és az
országos sísport meghatározó személyiségévé vált.
Ismerkedjünk meg velük. Balról: Adorján Károly,
Péter Árpád, Bónis Ferenc edző, Petres Csilla, Ba-
lázs Mária, Antal Ildikó és Holló Jutka. Közülük
Adorján Károly és Balázs Mária országos bajnokok
lettek óriáslesiklásban és lesiklásban.
A csíki sízők életében is a legnagyobb kihívást
az olimpiákon való részvétel jelentette. A hazai
olimpikonok között találjuk Balázs Zsoltot, aki
1984-ben a szarajevói téli olimpián elismerésre mél-
tóan szerepelt mint első csíki olimpiai résztvevő. A
346
többszörös román bajnok 1992-ben Albertville-ben,
mint sikeres edző folytatta eredményekben gazdag
pályáját. Ez a kép Bónis Ferenc edzőt és három ne-
veltjét örökítette meg, Adorján Károlyt, Péter Árpá-
dot és Balázs Zsoltot.
Itt jegyezzük meg, hogy az évek során 63 spor-
toló és hat edző öregbítette Hargita megye hírnevét
a téli olimpiákon. Napjainkban a csíki alpesi sízők
legtehetségesebb egyénisége Miklós Edit, állítja Bó-
nis Ferenc edző. A romániai alpesi sí egyik legna-
gyobb ígérete csak kiemelkedő felkészülés mellett
léphet be a nemzetközi élvonalba. A Román Síszö-
vetség, a család és a csíki sportegyesületek össze-
fogása nyomán 2003-tól Miklós Edit Ausztria leg-
jobbjaival készült a nemzetközi versenyekre. Színes
felvételünk az olaszországi 11 Pinocchio" versenyen
készült, ahol Miklós Edit, a csíki sízősport remény-
sége a hetedik helyen végzett óriás-műlesiklásban.
Január és február folyamán Európa legrangosabb
nemzetközi gyermekversenyein indult és kitűnő
eredményeket ért el. Korcsoportjában, a csehorszá-
gi Rickyben műlesiklásban második, óriás-műle­
siklásban pedig ötödik lett. Ezt követte a szlovéniai
Skofija Lokában rendezett verseny, amelyen mű­
lesiklásban nyolcadik, óriás-műlesiklásban tizen-
egyedik lett. Az idény újabb megméretkezésére
már az olaszországi Pinzollóban, a nem hivatalos
gyermek világbajnokságon állt rajthoz, a híres To-
polino-versenyen. Itt a Bónis-tanítvány a 14. lett. A
sikeres sorozatot Zágráb mellett zárta, ahol az erős
mezőnyben kiválóan szerepelt, mindkét verseny-
számban a második helyen végzett. Eredményei-
nek értékelésekor el kell mondanunk azt is, hogy 7, 5 kilométeres távon, 15 kil~méteres távon, 10 kilo-
egy-egy nemzetközi versenyen korcsoportonként ~éteres ül~ö~éses ~s 1~,~ kil?m~teres tömegrajtos
mintegy 100-100 versenyző állt rajthoz. Miklós Edit tavon. A vilag legJobbJai szamara évenként ren-
még csak nyolcadikos diák, időeredményei alap- dezett Világkupa-versenyek egy egész té~i szezon
ján akár felnőtt bajnok is lehetne Romániában. A eredményeit pontokban összegezik. Versenyzői pá-
sportszabályzat azonban nem engedélyezi gyerme- lyafutásának legkiemelkedőbb sikerét a szlovéniai
kek indulását a felnőttek küzdelmén. Miklós Edit a Bled-Pokljukában rendezett világbajnokság női 15
2004-ben és 2005-ben rendezendő versenyekre úgy
készült, hogy össze tudja gyűjteni az olimpiai sze-
repléshez szükséges pontokat, és részt vehessen a
torinói olimpián. A téli olimpia előtt a svájci felké-
szülésen súlyos sérülést szenvedett, így a világ leg-
jobb sízőinek vetélkedőjén nem vehetett részt.
TÓFALVI ÉVA-
BIATLON SÍVERSENYZŐ
Tófalvi Éva, a csíki biatlonista, a hazai sportélet
kiemelkedő egyénisége. Mivel Hargitafürdőn szü-
letett, már gyerekkorában adva volt minden lehető­
ség a síelés elkezdéséhez. Serdülő, ifjúsági és felnőtt
országos bajnokságokon 52 bajnoki címet szerzett.
Mindezt a szakszövetség 2005-ben kiadott hivata-
los közléséből tudjuk Tófalvi Éva három olimpián
képviselte a hazai színeket, 1998-ban Naganóban,
2002-ben Salt Lake Cityben és 2006-ban Torinóban.
Tizenkét esztendő alatt csak edzője, Márton Simon
jelentette azt a versenyhátteret, amelyet a német
és skandináv versenyzők esetében egy egész stáb
jelentett. Edzőjére így nem kevés feladat hárult. Ő
egyedül ellenőrzi a verseny előtt a hó állapotát, a
hőmérsékletet, ennek megfelelően vakszolja a léce-
ket, vizsgálja a lövészet előtt a szélviszonyokat. A kilométeres versenyszámában a hatodik hely jelen-
sífutást és lövészetet magában foglaló sísportban a tette. A naganói olimpián is az előkelő 11. helyet sze-
versenyzők négy számban mérik össze tudásukat: rezte meg. Tófalvi Éva teljesítményét csak az tudja
igazán értékelni, aki tisztában van e sportág köve-
telményeivel, a nemzetközi versenyek elvárásaival,
a vetélkedőkön való részvétel anyagi körülményei-
nek megteremtésével. Az Országos Síszövetség és
Hargita megye által nyújtott támogatás jelentette a
versenyzésre való felkészülés és részvétel lehetősé­
gét.
A csíkszeredai téli sportok a 20. században hí-
ressé tették a várost. A városnak nemcsak a neve,
hanem az élete is összenőtt azokkal. A jégkorong,
a sí, a korcsolya része a szeredai hétköznapoknak,
és nemcsak elviselhetővé, hanem örömtelivé is te-
szi a csíki teleket. A Vákár Műjégpálya előtti csíki
olimpikonok emléktáblája arra emlékezteti a min-
denkori szeredaiakat, hogy téli sportokat mívelni
nem áldozat, hanem öröm, és aki rálép arra az útra,
messzire juthat.
347
KÖSZÖNET
Városnéző sétánk befejeztével a könyv szerzője
köszönetet mond a kedves olvasónak, hogy sétáin
elkísérte. Egyben reméli, hogy munkájával, ha
csekély mértékben is, de hozzájárult az egykori
Csíkszeredáról és Csíksomlyóról alkotott kép
teljesebbé tételéhez. Egy ilyen nagyméretű könyv
11életre hívásához" sok segítőkész ember áldo-
zatára volt szükség. Bizonyára nem tévedünk,
ha azt állítjuk, hogy Csíkszereda és Csíksomlyó
képeskönyve a még létező székely összefogás eg-
yik szerény jelképe is lehet. Elsődlegesen köszönet
illeti a székelyudvarhelyi ABC IMPEX Nyomda
munkaközösségének vezetőit: Verzár Évát, Szekeres
Domokost, Kapusi Dénest, akik ez alkalommal is,
immár ötödször, együttérzéssel és szeretettel seg-
ítették a szerző elképzeléseinek megvalósulását.
Méltányoljuk Csíkszereda Város Önkormányza-
tának anyagi és erkölcsi támogatását. Évekre kiter-
jedő fáradozásainkban a Polgármesteri Hivatal, Rá-
duly Róbert polgármester, Antal Attila alpolgárm-
ester végig segítettek, nehézségeink elhárításában
közreműködtek és munkánk folyamán bátorítot-
tak.
Köszönet illeti továbbá Csíkszereda város
könyvszerető polgárait, akik jelentős anyagi tá-
mogatásukkal lehetővé tették ennek a könyvnek a
megjelenését. A csíkszeredaiak mellett a székely-
udvarhelyi, gyergyószentmiklósi, marosvásárhelyi,
kolozsvári, brassói és magyarországi könyvbarátok
is hozzájárultak a megjelenéséhez.
A könyvben megjelenő fotográfiák, képeslapok
igen jelentős részét Erős Vilmos, lelkes lokálpatrió-
348
Üdvözlet Esikszeredáról J 91,pafli W,ihály-ufc(J
ta bocsátotta rendelkezésünkre. Több évtizedes,
szenvedélyes gyűjtőmunkájának is köszönhető,
hogy az állandóan változó város arca megőrződött
a ma élő csíkszeredaiak számára.
Számos, a Csíki Székely Múzeum fotótékájából
származó archív, dokumentum értékű fotográfia
is gazdagítja könyvünket. Nagy számban boc-
sátottak rendelkezésünkre értékes, régi fotókat
magángyűjtők, csíkszeredai családok. E képek
között majdnem lehetetlen egy fontossági sorren-
det felállítani, és ezt nem is tartjuk feladatunknak.
Mennyiség tekintetében a csíkszeredaiak közül
talán Gál Bence, Borbély S. László, Takács István,
Bíró József, Seiwarth Éva, Aczél Sára, Böjte Sug-
árka és családja gyűjteményét említhetjük meg,
de köszönet illet mindenkit, aki akár csak egy fo-
tográfiával is hozzájárult jelen munka teljesebbé
tételéhez.
Külön köszönjük a rendelkezésünkre bocsátott
értékes képanyagot a Csíksomlyói Ferences Rend-
nek, a Csíkszeredai Római Katolikus Egyházköz-
ségnek, a Csobotfalvi Római Katolikus Plébániának,
a Csíkszeredai Református Egyházközségnek,
a Csíkszeredai Unitárius Egyházközségnek és a
Csíkszeredai Evangélikus Lutheránus Egyházköz-
<:J ·s1clgufszl6 5<ossu.th .Cajos~utca
ségnek. A képes várostörténet teljesebbé tételét az
eddig felsoroltakon kívül is sokan támogatták még,
akik megérdemlik, hogy itt álljon az ő nevük is:
Nagy Benedek, Fülöp Zoltán, Takács István, Erőss
István, Márton Áron Gimnázium, Baricz Vilmos,
Ördög Róbert, Solymossi Gizella, Molnár Antalné,
Ajtony Gábor, Borcsa Judit, Tuma Mátyás, Jakab
László, Czitrom Zoltán, Ladó Dénes, József Álmos,
Czáka Lajos, Kassai Árpád, Jakab András, Zepec-
záner Jenő, Rákossy Botond József, Beke Ernő,
Tamás Géza, Mihály Zita, Reiter András, Reiter
Éva, Kakucs Csaba, Kakucs Beáta, Szabó Tamás,
Kastal Hajnal, Péter Kornélia, Fekete Gyula, Gyökér
István, Fodor András, Sztranyiczki Mihály, Gidó
Csaba, Miklós Lajos, Dezső László, t Lenk Gyula,
Várday Enikő, Fülöp László, Xántus István, Szentes
Gábor, Rigó László, Ádám Gyula, Dobos Attila,
t Krausz Róbert, Része_gh Benedek, Besze Zoltán,
Griger István, Bilibók Agoston, Hajdú Aron, Boda
Jenő, Nedelka Katalin, Daradics András, Részegh
Domokos, Merka György, Bermann Salom, Szász
Enikő, Kőszegi Piroska, RU:su Zoltán, Bónis Ferenc,
Kun Istvánné, Ötvös Jenő, Vécsey Gyula, Szekeres
László, ifj. Vákár Tibor, Prigya Zsolt András, Balogh
Gyula.
Köszönet jár a könyv „születésénél" bábáskodó
múzeumi munkaközösségnek: Gyarmati Zsolt igaz-
gatónak, Muckenhaupt Erzsébetnek, Szőcs Jáno-
snak, Botár Istvánnak, Magyari Évának, Benedek
Évának és Nagy Gyöngyvérnek a fényképanyag
hozzáférhetőségében nyújtott önzetlen segít-
ségükért.
Kiemelt köszönet illeti Róth András Lajos tanárt,
a DTP stúdió tulajdonos-vezetőjét Fischer Alfrédot,
valamint munkatársait, Simon Ottiliát, Lukácsi Lev-
entét és Kovács Orsolyát az előkészítési munkála-
tokért, akik a hatalmas képanyag munkapéldán-
yainak készítésében nyújtottak önzetlen segítséget.
A változó városkép megismerését könnyítették Bor-
bély S. László rendelkezésünkre bocsátott értékes
diaképei is.
Köszönet illeti továbbá Nagy Gyöngyvért, Balási
Csabát, Nagy P. Zoltánt és Barabás Ferencet, akik
a képi anyag teljesebbé tétele érdekében, a szerző
kérésére épületeket, tárgyakat, hidakat, emléktá-
blákat fényképeztek a könyv számára.
Hálával gondolunk a város közelmúltjának
feltárásában nyújtott segítségéért P. Márk Józsefre,
P. Pap Leonárdra, Böjte Sugárkára, Ajtony Gáborra,
Gál Bencére, Erőss Istvánra, Fülöp Zoltánra, Nagy
Benedekre, akik gyűjtőmunkájuk mellett a város-
ban egykor élt személyek megismerésében, képi
azonosításában nyújtottak segítséget.
A könyvet bemutató román, angol és német nyel-
ven közölt összefoglalók fordításáért köszönet illeti
Nicolae Bucurt, Komporály Jozefinát és Klemens
Götzt.
349
IRODALOM Bálinth János (szerk.) A bukaresti „Szent István Királyi Egyesület" alakulási emlék-könyve (a bukaresti
magyar egyházak és társulatok rövid ismertetésével). Bukarest, 1901.
Balló István Madéfalvi veszedelem. Csíkszereda, 1906.
Balogh Géza A csíkszeredai takarékpénztár bukása. Covasna, 1926.
*** A Csíki Múzeum Közleményei 1956. Csíkszereda, 1957. Bándi Vazul A csíksomlyói róm. kath. főgymnasium értesítője az 1892-93. tanévró1.
*** A Csíkszeredai Római Katolikus Egyházközség Domus Historiája [1866-tól] . Csík-Szeredában, 1893.
*** A Csíkszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai. Csíkszeredában, Bándi Vazul A csíksomlyói róm. kath. főgymnasíum értesítője az 1893-94. tanévró1. Csík-Sz-
1883. eredában, 1894.
*** A hargitai labdarúgás ötvenötödik tavasza. Csíkszereda, 1975. Bányai János A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai. Odorhei, 1938. 169-184.
*** A községi (városi) pénzkezelésró1 és számvitelró1, valamint a községi (városi) Barabás Gergely Csfkvármegye márványipara. Marosvásárhelyt, 1914.
vagyonkezelésró1 alkotott Csíkvármegye szabályrendelet. Csíkszeredán, 1914. Barna Gábor Búcsújárók. Bp., 2001.
*** Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. Összeállította dr. Dányi Dezső. Központi Bartalis Ágost A csíki székelység alapvető kérdései. Mit adjon a város a falunak. Miercurea-Ciuc,
Statisztikai Hivatal. Bp., 1992. 1931.
*** Az erdélyi r. kath. Státus csíksomlyói főgimnáziumának értesítője az 1905-1906-ik Becze Antal Csík megye új vármegyeháza. ln: Székely Nemzet VI. (1888. február 18.) 27.;
iskolai évró1. Csíkszeredában, 1906. (1888. február 19.) 28.
*** Az erdélyi róm. kath. státus csíkszeredai főgimnáziumának értesítője az 1919-20-ik Becze Zoltán (szerk.) A csíkszeredai jégkorongozás története. 75 év képekben. Csíkszereda, 2004.
tanévró1. Bra~ov-Brassó, 1920. Benedek Domokos Az erdélyi ferences rendtartomány napjai a XVII. századtól napjainkig. Kolozsvár,
*** Cserefalevél. Imets F: Jákó 25 éves jubileuma alkalmából. Csík-Szeredában, 1884. [1995].
*** Csík megye új megyeházának alapkó1etétele. ln: Székely Nemzet IV. (1886. június Benedek Domokos A kegytemplom karnagya. 1-2. köt. Kolozsvár, 1998.
12.) 91. Benedek Éva- Muckenhaupt Az 1985. évi menthetetlennek nyilvánított csíksomlyói könyvek konzerválása és
*** Csíkszék gazdasági szakosztálylyal megtoldott felső-népiskolájának szervezete és Erzsébet azonosítása. ln: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Csíkszereda, 2004.
alapszabályai. Székelyudvarhelytt, 1874. 161-174.
*** Csíkszereda rendezett tanácsú város tűzrendészeti szabályrendelete. Csíkszeredán, Benedek Fidél Tatárbetörés Csíkban 1661-ben. Kolozsvár, 1945.
1910. Benedek Fidél Cs11csomlyó IV. Jenő pápa levelének tükrében. A csíksomlyói kegytemplom első
*** Csíkszereda. Csíkszereda, 1998. újjáépítésének 500 éves (1444-1944) emlékezetére. Kolozsvár, 1944.
Ezer-székely lányok napja. [kézirat, ismeretlen szerző], Csíksomlyó, 1931. Benedek Fidél Csíksomlyó. Kolozsvár, 2000.
*** Hargita megye útikönyve. Csíkszereda, 1973. Benedek Fidél-Damokos Kázmér- Ferencesek Erdélyben. Déva, 2006.
*** Jegyzó1cönyv a Székely Társaságok Szövetségének 1912. évi augusztus hó 26-án Bartalis János
Csíkszeredán a Róm. Kath. Főgimnázium tornacsarnokában, Deák Lajos kir. Tanác- Benkő Károly Csík-Gyergyó és Kászon leírások két t.i. általános és részletes osztályokban. Kolozs-
sos elnök vezetésével tartott VII-ik rendes közgyűléséró1. Marosvásárhelyt, 1912. várt, 1853.
*** Monografia líceului din Miercurea Ciuc - A csíkszeredai Líceum monográfiája Bényi Zsigmond A székely vasutak. ln: Erdély 1903. 3-4. sz.
1668- 1968. Csíkszereda, [1968]. Béres Katalin Csíkszeredai néprajzi napok. ln: Művelődés 1981.8-9.
*** Szabályrendelet a csíkvármegyei alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árvái- Biró Vencel-Boros Fortunát Erdélyi katolikus nagyok. Kolozsvár, 1941. 134-138.
nak ellátásáról. Csíkszeredán, 1914. (szerk.)
*** Székely oklevéltár. IV. 1264-1707. Kolozsvárt, 1895. 150-154. 761. oklevél; 285. Boda Jenő A csíki jégkorong sikerei a XX. században. Csíkszereda, 2000.
846. oklevél. Bodi'Ildikó A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes [kézirat].
*** Székely oklevéltár. VII. 1696-1750. Kolozsvárt, 1898. 233. 1498. oklevél. Bódi Ildikó-Szatmári László Évek könyve. 35 éves a Hargita együttes. Csíkszereda, 2005.
*** Székely oklevéltár. Új sorozat. IV. Székely népesség-összeírások. 1575-1627. Koloz- (szerk.)
svár, 1998. Boldizsár Dénes A csíksomlyói pünkösdi búcsú eredete. ln: Csíksomlyó, a Székelyföld Rómája.
*** Város -fából. ln: Székely Nemzet III. (1885. június 21.) 95. Székelyudvarhely, 1998.
Aczél Sára Emlékezzünk! Acél Ödön híd-útépítő és vasúti főmérnökre (1873-1946) [kézirat] . Boros Fortunát Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927.
Ajtony Gábor A Fekete Sas. ln: Csíkszereda. Új sorozat VIII. (2001. június 15.) 1. Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely. Kolozsvár, 1943.
Albert Homonnai Márton- Szik- A csíkszeredai Romfeld-féle sörgyár (ipari műemlék) műemlékvédelmi vizsgálata és Boros Fortunát A csíksomlyói ferences kolostor története. ln: Csíkszereda város évkönyve. Csík-
szai László ennek konklúziói. [Kézirat]. szereda, 2003. 141-147.
Albert Homonnai Márton- Szik- A régi sörgyár. ln: Csíkszeredai Panoráma 2. (2002. február) 2. 16-17. Boros Fortunát Elek atya. Kolozsvár, 1946.
szai László Boros Fortunát Elek atya arca. Kolozsvár, 1947.
András Mihály Képek a Csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes életébó1. Budaházi Attila A legfiatalabb erdélyi színház. [kézirat].
ln: Csíkszereda város évkönyve. Csíkszereda, 2003. 58-78; 80-82. Buzás Gerő A hargitai lélektorony. Regény-film. Cluj, é. n.
Antal Áron Csíkvármegye története. ln: Székelyföld és székely nagyjaink. I. köt. Kézdi- Connert János A székelyek intézményei a legrégibb idó1ctó1 az 1562-iki átalakulásig.
vásárhely, 1914.6-18. Kolozsvár, 1901.
Antal Imre ·Bibliográfia Csíkszereda történetéhez. Csíkszereda, 1972. Connert János A székelyek régi intézményei. Bp., 1890.
Antal Imre Élő történelem. Csíkszereda, 2000. Connert János A székelyek alkotmányának historiája, különösen a XVI. és XVII. században.
Bács Béla János-Szabó Katalin Voltak- Emlékezés a csíkszeredai zsidó közösségre. Csíkszereda, 1999. Székelyudvarhely, 1906.
(szerk.) Constantin Savulescu Cronologia fotografiei din Románia. Perioadele 1839-1916. Buc., 1975.
Bálint Sándor-Barna Gábor Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp.-Debre- Csapó Sándor A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert Csíkszeredában 1932-ben. ln: Romániai Mag-
cen, 1994. yar Szó (1992. június 6-7.) 22.
Daczó Katalin (szerk.) A park. Csíkszereda, 2003.

350 351
Darvas-Kozma József A csíkszeredai Szent-Kereszt Egyházközség rövid története. [kézirat] . Karácsony József A Csíksomlyói Róm. Kath. Tanítóképző-intézet története öt; en éves jubileumi ün-
Dávid Zoltán (összeáll.) Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. 2. jav. kiad. Bp., 1994. nepélye alkalmából. Csíkszereda, 1909.
Debreczeni László Még egyszer a csíkszeredai várról. ln: Hargita Népe III. (1973. február 24.) Kardalus János A csíki tanítóképzés rövid története. ln: Hargita Népe VIII. (1996. február 9.) 28.
Demeter Júlia (szerk.) Csfksomlyói passiójátékok a 18. századból. Bp., 2002. Kisgyörgy Zoltán-Kristó András Románia ásványvizei. Buk., 1978.
Dobos László Bajnok a Sportklubb - 34 év után újra csíkszeredai együttes nyerte a román jégko- Kolta Magdolna (szerk.) Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldról Bp., 1993.
rongbajnokságot. ln: Hargita Kalendárium 1998. 180-181. Koszta Nagy István Csíkszereda-Szeklerburg-Miercurea Ciuc. Csíkszereda, 1995.
Egyed Ákos A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak Koszta Nagy István (szerk.) Hargita megye 250 térképpel, 135 fényképpel. Csíkszereda, 1997.
kultúrtörténetének egyes kérdései. ln: Falu, város, civilizáció. Buk., 1971. Kovács András-Kovács Zsolt Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzó1cönyvek és okmányok I. 1727-1737.
Egyed Ákos Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. Kolozsvár, 2002.
Éltes Jakabné Hulló levelek. Miercurea Ciuc - Csíkszereda, 1925. Kovács László (szerk.) Magyar Vasúttörténet. l-4. köt. Bp., 1995-1996.
Endes Miklós Csík, Gyergyó és Kászonszék (Csíkvármegye) földjének és népének története. Kozán Imre Fekete ugar. Buk., 1978.
Bp., 1938. Kozma Ferenc A Székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota. Bp., 1871.
Eperjessy Károly Városaink múltja és jelene. Bp., 1971. Kőrösi Lajos Utóhangok a somlyói búcsúhoz. ln: Csíki Lapok 33. (1921. május 22.) 21.
Erdélyi Lajos Orbán Balázs székelyföldi fényképei. ln: Korunk 1969. 616-619. Kristó Tibor Csfkszereda emlékidóven. ln: Hargita Kalendárium 1996. 85-89.
Erős Vilmos Csíkszereda első szobra. ln: Hargita Népe 11 (1999. október 6.) 234. Makfalvi Zoltán-Péter Elek Borvizek, gázömlések, gyógylápok, hévizek. ln: Korunk 1976. 5. 348-352.
Erős Vilmos Mikor rendezték az első Ezer Székely Leány Találkozót? ln: Hargita Népe 16. Márk József Csíksomlyó, a kegyhely. ln: Csíkszereda város évkönyve. Csíkszereda, 2003.
(2004. április 28.) 97. 153-163.
Erős Vilmos 20 éve új helyen áll a bank. ln: Hargita Népe 16. (2004. szeptember 1.) 205. Márk József Rendtartományunlc története. ln: Csíkszereda város évkönyve. Csíkszereda,
Erős Vilmos Szopos Sándor. ln: Hargita Népe 14. (2002. július 31.) 174. 2003. 148-152.
Erős Vilmos Jégpálya és szobor. ln: Hargita Népe 16. (2004. május 5.) 103. Mihály Zita Szent Antal-kápolna. ln: Csíkszeredai Panoráma 2. (2002. június) 6. 18-19.
Erős Vilmos Adatgyűjtemény a korabeli Csíki Lapokból [kézirat]. Mihály Zita A taplocai római katolikus templom. ln: Csíkszeredai Panoráma 2.
Erős Vilmos 100 éves a csíkszeredai vasút (1897-1997) [kézirat]. (2002. december) 12. 14-15.
Erőss István Hargita megye születése [kézirat]. Mihály Zita Városháza. ln: Csíkszeredai Panoráma 2. (2002. augusztus) 8. 22-23.
Erőss István Hunyadi János származása és Csíksomlyó. Csíkszereda, 1999. Mihály Zita A Pál Gábor-féle ház. ln: Csíkszeredai Panoráma 2. (2002. május) 5. 18-19.
Erőss Vilmos A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda vasút [kézirat]. Mihály Zita Csíkszeredai műemlékek. ln: Csíkszeredai Panoráma 1. (2001. szeptember)
Esztány Zsolt Cseh István hentes- és mészárosüzlete. ln: Csíkszeredai Panoráma 1. 1. 14-15.
(2001. december) 4. 16-17. Mihály Zita Hirsch-szanatórium. ln: Csíkszeredai Panoráma 1. (2001. november) 3. 20-21.
Evlia Cselebi Magyarországi utazásai. Bp., 1904. 127-128, 136. Mihály Zita Csíkszeredai műemlékek. ln: Csíkszeredai Panoráma
Fényes Elek Magyarország statisztikája I- III. Pest, 1842- 1843. Miklós Gyula Rövid élettörténetem (1922-1972) az 50 éves diáktalálkozó alkalmára [kézirat].
Ferencz Béla Csíkmegye monográfiája a legrégibb idó1ctó? napjainkig. Miercurea-Ciuc, 1935. Miklós József Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.
Fodor Sándor Egy nap-egy élet. Bukarest, 1976. Miklósi-Sikes Csaba Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916. Tanulmány és okmánytár. Széke-
Frank Miklós Csíkszereda város fejlődése - építőipari szempontból. ln: Az 50 éves Ipartestület lyudvarhely, 2001. 231.
(1884-1934). 88-90. Molnár Jenő Hargita megyeváros városhálózatának néhány kérdése. ln: Hargita Kalendárium.
Frank Miklós Csíkszereda sportváros. ln: Csiki Lapok 45. (1933. március 19.) 12. Csíkszereda, 1987. 97-101.
Fülöp Zoltán Egy utca házról házra. ln: Csíki Lapok. Új sorozat LVII. (1990. december 11.) 17. Molnárné Hubbes Éva- A nép a haladás szolgálatában. Szájhagyományok Hargita megyében. ln: Hargita
Fülöp Zoltán Egy Nobel-díjas Csíkszeredában. ln: Csíkszereda Új sorozat 9. N agy Benedek Kalendárium. Csíkszereda, 1982. 66-68.
(2002. november 30.) 11. Muckenhaupt Erzsébet Bibliák a Székelyföldön (XIV-XVII. század). Csíkszereda, 2000.
Gál Bence A Kis-Somlyó védelmében. ln: Hargita Népe 10. (1998. május 9.) 105. Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő múnely 1676- 2001.
Gál József Emlékek Csíkszereda múltjából [kézirat]. Emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban. Csíkszereda, 2001.
Gergely András 110 éves a Csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület. ln: Csíkszereda város kulturális Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Bp., 1999.
évkönyve. Csíkszereda, 2000. 153-159. Muckenhaupt Erzsébet Négy Anton Koberger-makulatúra. ln: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004.
Görög Joáchim ,,Csík" - ,,Gyergyó" és a „Székely" nevek eredete. Gyergyószentmiklóson, 1914. Csíkszereda, 2004. 147-160.
Gyímesi Sándor Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Nagy András Lót visszanéz. Csíkszereda, 2001.
György József A ferencesek élete és mú'ködése Erdélyben. Cluj-Kolozsvár, 1930. Nagy András Városkép és ami hozzátartozik ... Csíkszereda, 1995.
Hajdú Leander A csíki ferencesek honvédelmi munkája. ln: Csíki Néplap 13. (1943. március 31. Nagy Benedek Krónika. A csfkszeredai jégkorong 40 évéró? 1929-1969. ln: Hargita Kalendárium,
és április 7.) 13-14. 1970. 243-245.
Hankó Vilmos Az erdélyrészi fürdó1c és ásványvizek leírása. Kolozsvár, 1891. 71-72. Nagy Benedek-Székedi Ferenc 50 de ani de hochei ín Miercurea Ciuc - 50 éves a csíkszeredai jégkorong. Csíksz-
Hecser Zoltán Röplabda. ln: Hargita Kalendárium 1970. 243-246. (szerk.) ereda, 1979.
Hecser Zoltán Az ország legnagyobb sörgyára. ln: Hargita Népe 1999. november 11. Nagy Imre Följegyzések. Bukarest, 1979.
Horváth Ferenc Hazai vasútépítések az 18 76-1900-as évek között. ln. Magyar vasú ttörténet. Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból.
II. köt. Bp., 1996. 121-276. II. köt. Csíkszék. Pest, 1870.
Hunfalvy János-Rohbock Lajos Magyarország és Erdély eredeti képekben. II. köt. Darmstadt, 1864. Ortvay Tivadar Magyarország egyházi földleírása. Bp., 1892.
Imets Fülöp Jákó A csíksomlyói róm. kath. főgymnasium értesítője az 1876/7-ik tanévról Pál Gábor Az erdélyi r. kath. Status csíksomlyói főgimnáziumának értesítője az 1904-1905-ik
Székely-Udvarhelytt, 1877. tanévról Csíkszeredában, 1905.
Jánosi Csaba-Péter Éva (szerk.) A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői . Csíkszereda, 2003. Pál Judit Procesul de urbanizare ín scaunele secuie~ti ín secolul al XIV-lea. Cluj-Napoca, 1999.
Józsa Sándor Csikvármegye földrajza a földrajz elemeivel. Szülőföldismertetés. 2. kiad. Gyer- Papp Asztrik A csíksomlyói pünkösdi búcsú. Szeged, 1995.
gyószentmiklóson, 1905. Papp Asztrik A Jézushágón. Válogatott versek. Kolozsvár, 1994.

352 353
Parászka Miklós Sorainkat rendezve. ln: Csíkszereda város kulturális évkönyve. Csíkszereda, T. Nagy Imre Csíkmegye közigazgatási állapotairól. II. köt. Csíkszereda, 1911.
2000. 7-8. T. Nagy Imre Székely kivándorlás. Bp., 1895.
Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002. T. Nagy Imre A Csíkszeredai Takarékpénztár Részvénytársaság emlékkönyve fennállásának 25 éves
Pi9ota Ioan-Iancu Silvia- Judeful Harghita. Buc., 1976. jubileuma alkalmából 1883-1908. Csíkszeredában, 1908.
Buga Drago9 Takács Gábor Ezer Székely Leány Nap Csíksomlyón. 1931. június 7. ln: Csíkszereda város
Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok. ln: Hargita Népe V. (1993. május 8.) 19. évkönyve. Csíkszereda, 2003. 168-173.
Radnóti Dezső Erdélyi kalauz. Kolozsvár, 1901. Tánczos Vilmos A csíksomlyói kegyhely története. Sepsiszentgyörgy, 1990.
Rákóczi Rozália Volt-e a Hadilapnak tüzérségi melléklapja 1849-ben. ln: Hadtörténeti Kö- Teleki József Úti jegyzések. Közli Domokos Pál Péter. Kolozsvár, 1937.
zlemények 102 (1989) 2. 200-207. Tivai Nagy Imre Emlékezés régi csíkiakról. Kolozsvár, 2000.
Révész Máriusz Mindenki tehet csodát. Gergely István plébános. ln: Révész Máriusz: Sorsfordítók Tódor Etelka Hunguest Hotel Fenyő. ln: Csíkszeredai Panoráma 3. (2003. január-február)
Erdélyben. Bp., [é. n.] 63-95. 1-2. 22-23.
Rugonfalvi Kiss István A nemes székely nemzet képe. I-II. köt. Debrecen, 1934. Trefán Leonárd A mi falunk. Kolozsvár, 1941.
Sárig Annamária Millenniumi templom Csíkszereda. Csíkszereda, 2004. Vámszer Géza Csíkvármegye turista kalauza és térképe. Csíkszereda, 1934.
Soós Sándor Csíksomyó. Szentendre, 1996. Vámszer Géza Vitos Mózes (1847-1902). ln: Erdélyi Tudósító 1936. 187-193.
Stenner Andrea Ezer Székely Lányok Napja. ln: Csíkszereda város évkönyve. Csíkszereda, 2002. Vámszer Géza Életforma és anyagi műveltség. (Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok
163-167. 1930-1975). Kriterion. Bukarest, 1977.
Szabó András Nagy Imre (1893-1976) hagyatéka. ln: Csíkszeredai Panoráma 1. (2002. Várdotfalvi József Csík szék leírása. ln: Rugonfalvi Kiss József (szerk.)
szeptember) 9. 18-19. A nemes székely nemzet képe II. Debrecen, 1939. 209-263.
Szabó András A csíksomlyói ferences nyomda 325. évfordulója. ln: Csíkszeredai Panoráma 1. Vargyas Antal Székelyföld. Útikalauz. Csíkszereda, 2001.
(2001. december) 4. 4-5. Venczel József Csíkszék természeti, történelmi és társadalmi leírása. ln: Venczel József.
Szabó András A Csíki Székely Múzeum. ln: Csíkszereda város kulturális évkönyve. Csíksz- Az önismeret útján. Buk., 1980.
ereda, 2000. 131-151. Veszely Károly Erdélyi egyháztörténelmi adatok. I. Kolozsvárt, 1860.
Szabó András A parasztfestő emlékezete születése 110. évfordulóján. ln: Csíkszereda város Vitos Mózes (szerk.) Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Csik-Szeredában,
évkönyve. Csíkszereda, 2003. 135-139. 1894-1900. (34 füzetben).
Szabó András A bőfény forrása - Zsögödi Nagy Imre. Csíkszereda, 2006. Vofkori László Székelyföld útikönyve. II. köt. Bp., 1998. 165-174.
Szabó András (szerk.) A LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyve. Csíkszereda, 2000. Vofkori László Erdély piachelyei és piacközpontjai a 18- 19. században. ln: A Kárpát-medence
Szabó Károly Kisebb történelmi munkái. Bp., 1873. • történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996.
Szabó Katalin Visszajátszás. Csíkszereda, 2000. Vofkori László Utazások Székelyföldön. Csíkszereda, 2004.
Szádeczky Kardoss Lajos A székely nemzet története és alkotmánya. Bp., 1927. Wégerné Földes Anna Zengő hegyek alján. Székely novellák. Miercurea Ciuc, 1939.
Szádeczky Kardoss Lajos A székely határőrség szervezése 1762-1764-ben. Bp., 1908. Zólyomi Valéria Adatok a csíkszeredai kórház és egészségügy történetéhez [kézirat].
Szatmári László Múltunk- jelenünk - jövőnk. ln: Csíkszereda város kulturális évkönyve. Csík- Zsigmond Enikő A gyimesi „Karakói-híd". ln: Hargita Kalendárium 1985. 162-163.
szereda, 2000. 119-121.
Szatmári László (szerk.) Csíkszereda város kulturális évkönyve. Csíkszereda, 2000.
Szatmári László (szerk.) Csíkszereda város évkönyve 2002. Csíkszereda, 2002.
Szatmári László (szerk.) Csíkszereda város évkönyve 2003. Csíkszereda, 2003.
Száva Tibor Sándor A csíkszépvízi Száva-család. Bécs, 1995.
Székedi Ferenc (szerk.) Hoki a Hargita alján. Csíkszereda, 2004.
Székely Dénes A történet eleje. A csíkszeredai jégkorongozás története. ln: Csíkszereda város
évkönyve. Csíkszereda, 2003. 217-224.
Székely Dénes Volt egyszer egy Csíkszereda ... ln: Csíkszereda 2 (1995) 7.
Székely László Csíki áhítat. A csíki székelyek vallási néprajza. Bp., é.n.
Szendy Károly Magyar városok. Bp., 1941-42. 359.
Szentes Szidónia Emlékezés a madéfalvi veszedelemre. ln: Erdélyi Napló 15 (2005. január 11.) 2.
Szinnyei József Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. Bp., 1891-1914.
Szlávik Ferenc Tizenöt év a csíksomlyói rom. kath.főgimnázium történetébó11895/6-1909/10 az
új intézetek és felavatásuk. ln: Az erdélyi r. kath. Státus főgimnáziumának
értesítője az 1910-11-ik iskolai évről. Csíkszereda, 1911. 8-139.
Szőcs János A csíkszeredai Mikó-vár. Csíkszereda, 2005.
Szőcs János A csíkszeredai Mikó-vár. ln: Honismeret 1997. 4.
Szőcs János Csíksomlyó. ln: Hargita Népe III. (1991. május 7.) 108.
Szőcs János Csíkzsögöd. ln: Hargita Népe III. (1991. február 15.) 31.
Szőcs János Csíktaploca. ln: Hargita Népe V. (1993. február 26.) 39.
Szőcs János A történetíró Kájoni János (1629-1687). ln: Csíkszeredai Panoráma 3. (2003.
április) 4. 8-11.
T. Nagy Imre Cirkálások szeredai emlékeimbó1. Miercurea Ciuc. 1925.
T. Nagy Imre Csíkvármegye közgazdasági állapotai és a székely kivándorlás. S.-Szentgyörgy,
1891.

354 355
ISTORIA ORASULUI MIERCUREA-CIUC
A I
IN IMAGINI
Recenta carte este un nou membru din familia
edifiilor consacrate prezentarii ora9elor secuie9ti.
Ea are menirea sa prezinte istoria ora9ului Miercu-
rea-Ciuc de la inceputul fotografierii pana-n zilele
noastre. Se exploreaza, cu rabdare 9i interes, tradi-
tia, noutatea 9i frumusetea acestei urbe.
A 9ezarea de odinioara, cu o singura ulita, 9i-a
extins perimetrul in detrimentul satelor invecinate
- Ciuboteni, $umuleu-Ciuc, Toplifa, Jigodin - ca
dupa un timp sa se contopeasca cu acestea. Viata
spirituala a localitatii se datoreaza fratiilor monahi
franciscani de la $u~uleu, ctitorii invatamantului 9i
culturii acestor locuri. ln duda izolarii geografice,
stabiliti la poalele muntilor Harghita 9i Ciucului,
locuitorii de aici i-au acceptat pe me 9te9ugarii ve-
niti de pe alte meleaguri care, la randul lor, au con-
tribuit la transformarea in timp a targului intr-un
adevarat ora9.
Acest drum al transforrnarii 9i evolutiei a incer-
cat sa urmareasca autorul, aratand cum s-a schim-
bat a 9ezarea de alta data, unde dominau casele de
lemn, intr-o localitate cu aspect de ora9, ocrotitoare
a traditiilor 9i plasmuitoare de cultura. Faima de
odinioara 9i cea prezenta a ora 9ului i se datoreaza
$umuleu-Ciucului, din care s-a desprins 9i pe care
l\ kegytemplom
356
l-a mcorporat mai tarziu. Suntem in fafa unei lu-
crari-fresca ale carei suporturi sunt textul 9i imagi-
nea, ce au eleganta 9i puterea de-a convinge la tot
pasul. Cele cateva sute de fotografii de arhiva 9i cele
din zilele noastre, carti po 9tale ilustrate, insotite de
texte explicative au menirea de a prezenta celor in-
teresati profilul mereu schimbator - de multe ori
din constrangere - al ora9ului.
Aceasta carte, ca 9i precedentele istorisiri" m
11
imagini despre Odorheiul Secuiesc, Cristuru Secu-
iesc, Gheorgheni, este o mcercare de ev ocare a tre-
cutului, in care autorul folose 9te fotografia m dubla
ei functie: fotografia ca mijloc de expresie artistica,
dar cu prioritate, fotografia ca document istoric.
Rasfoind paginile cartii de fata, privindu-i ilustrati-
ile 9i citindu-i randurile, autorul are convingerea ca
cititorul va savura cu interes emofionanta istorie a
ora9ului Miercurea-Ciuc 9i a comunitatii care a avut
marele merít cal-a zamislit.
Ca semn al gratitudinii pentru sprijinul acordat in
realizarea demersului nostru, recomandam aceas-
ta carte-document tuturor celor atra 9i de lectura,
varstnici 9i tineri, localnici sau straini deopotriva.
(Traducere de Nicolae Bucur)
Csoda.te\Jó sz. .Mária
Csiksomlyói emlék
AN ILLUSTRATED HISTORY OF CSÍKSZEREDA
This book constitutes the latest addition to a se-
ries dedicated to the towns of Szeklerland: it nar-
rates the history of Csíkszereda, from the golden
age of photography to our days. The initial settle-
ment, comprised of only one long street, increased
its boundaries by assimilating the neighbouring vil-
lages: Csobotfalva, Várdotfalva, Taploca, Zsögöd,
while the emerging town's cultural and intellectual
life was shaped by the influence of the Franciscan
monks at Csíksomlyó. Despite their geographical
isolation due to their location in a space confined
between the Hargita and Csíki Mountains, the resi-
dents of Csíkszereda have welcomed the arrival of
itinerant craftsmen, who have subsequently con-
tributed to the transformation of the former market
into a prosperous town. It is precisely this journey
of transformation that the author documents by
drawing on the constantly changing appearance
of the place, hoping to follow the process whereby
a village-like settlement gradually gave way to a
town dedicated to the creation and propagation of
culture. Csíkszereda owes a great deal for its past
and present prestige to Csíksomlyó, the older set-
'iídvözlet <:sikszeredáról ! !/(ossu.th iAJM•utca
tlement from which it initially separated from, and
which it later incorporated into its ever-growing
boundaries. The book contains hundreds of archive
and contemporary photos and postcards accompa-
nied by explanatory notes, which emphasize the
constantly - and at times forced - transformation
of the town. This book, like its preceding volumes
on Székelyudvarhely, Székelykeresztúr and Gyer-
gyószentmiklós, contributes to a new genre in sum-
moning the past, an experirnent through w hich the
author aims to synthesise the dual functions of pho-
tography: as illustration as well as legitimate source
of historical documentation. The volume aims to in-
troduce to the reader Csíkszereda as preserved by
and through these images, acknowledging histori-
cal complexity and stressing the role of the commu-
nity that ultimately created the town. Last but not
least, the author would like to thank the residents
of Csíkszereda for their ongoing cooperation, and
- as a gesture of appreciation - hands this volume
over to them, hoping to appeal on some level to all
readers, young and old, local and visitor.
(Translation by Jozefina Kornporály)
&'ögim.nárlam f/{paffi iMihálg•ufca
357

EINE ILLUSTRIERTE GESCHICHTE
VON CSÍKSZEREDA
Oieses Buch ist die jüngste Erscheinung in der
den Stadten des Szeklerlandes gewidmeten Serie:
es erzahlt die Geschichte von Csíkszereda - vom
goldenen Zeitalter der Photographie bis hinein
in unsere Zeit. Die anfüngliche Siedlung entlang
der StraBe weitete ihre Grenzen aus und verein-
nahmete die benachbarten Dörfer Taploca, Zsögöd,
Várdotfalva, wahrend das sich entwickelnde kul-
turelle und intellektuelle Leben vom Einfluss der
Franziskanischen Mönche in Csíksomlyó gepriigt
wurde. Trotz der geographischen Isolation zwi-
schen den Hargita - und Csíki Bergen haben die
Bewohner von Csíkszereda fahrende Handwerks-
leute willkommen geheiBen, was zu einer Verwan-
delung des Marktstiidtchens in eine prosperierende
Stadt beitragen sollte. Es ist diese Transformation
von der Dorfsiedlung zum Kulturzentrum, die der
Autor zu beschreiben hofft. Dabei hat Csíkszere-
das einstiges und jetziges Prestige viel der alteren
Siedlung von Csíksomlyó zu verdanken, von-der
es sich ursprünglich absetzte und die es spater,
im Zuge seines Wachstums, vereinnahmte. Das
Mercurea-Ciuc - Csikszer da
Prefodura i Tribunal - Megyetiáz és Tö(vényszék
358
Buch beinhaltet hunderte von Archív- und zeit-
genössischen Fotos Ansichtskarten die, ergantzt
von einem Anmerkungsapparat, den konstanten,
manchmal auch erzwungenen Entwicklungsweg
der Stadt begleiten. So wie die vorherigen Biin-
de über Székelyudvarhely, Székelykeresztúr und
Gyergyószentmiklós, tragt auch dieser Band zu
der neuen, die Vergangenheit beschwörenden und
lebendig werden lassenden Genre-Synthese bei: er
will Illustration und bildhaft legitimierte Doku-
mentation geschichtlicher Veranderung sein. Der
Band möchte den Leser in die komplexe Entwick-
lungslinien und das Leben der Stadtgemeinschaft
Csíkszeredas einführen. SchlieBend möchte der
Autor auch den Einwohnern von Csíkszereda für
ihre anhaltende Hilfbereitschaft danken und, als
eine Geste der Anerkennung, diesen Band an sie
zurückreichen, so dass von ihm auf jeweils ver-
schiedenem Wege alle Leser - ob jung oder alt, Ein-
heimische oder Besucher - angesprochen werden.
(Übersetzung: Klemens Götz)
Uccul - Gimnázium
Cazarma - Laktauya
.,., .,.,
A SZERZOTOL A SOROZATBAN MEGJELENT
, .
SZEIIBLYUDVAKHBLY
Polis
SZÉKELYUDVARHELY SZÉKELYUDVARHELY
Várostörténet képekben Várostörténet képekben
152 oldal, 165 képpel Második, bővített kiadás
Kolozsvár, 1995. 220 oldal, 352 képpel
Kolozsvár, 1998.
,,Székelyudvarhely képes történetét tartja kezében az ol-
vasó - írja a szerző a könyv Ajánlásában. A fényképezés Az első kiadás sikerét nem csak a könyv gyors elfogyása
hőskorától századunk ötvenes éveiig terjedő, sajátosan jelezte, hanem az a közérdeklődés is, amelynek nyomán
megírt várostörténet. Mert a látvány mindig több, mint családifotógyűjteményekből,régialbumokbólSzékelyud­
a szó. Orbán Balázs és az udvarhelyi fényképész famíli- varhely hajdani életének seregnyi fényképdokumentuma
ák - Ferenczy Lukács, a Kováts család - valamennyien került elő és épült be ebbe a második, bővített kiadásba,
társszerzői a könyvnek, hiszen jórészt az ő munkájuknak amely ugyanolyan sikeres volt, mint az első. Hiszen ma
köszönhető az, hogy most így visszatekinthetünk a vá- már mindkettő könyvritkaságszámba megy.
ros múltjára ...
A filmszerűen sorjázó képek, melyeket kellő informá-
ciómennyiségű szöveggel próbáltunk kiegészíteni, vé-
gigvezetik az olvasót a múlt századi, századfordulói és
századelői Székelyudvarhelyen. Egy viszonylag lassan
- időnként gyorsabban -változó városkép tárul a szeme
elé- maga a régi város ...
Látvány és szó egységébe kívántuk foglalni azt, amit
úgy hívnak, hogy múlt. ··Láthatóvá válik egy terjeszkedő
település, változó utcahálózatával, sajátos, de nem egyedi
gazdaságával és azzal a közösséggel, amely megtartotta
őt - bár a székely anyaszék központjának mondhatta ma-
gát egykoron - annak, aminek épült és megmaradt - kis-
városnak."
359
SZÉKELYKERESZTÚR
Képes története
208 oldal, 396 fényképpel
Kolozsvár, 2002.
Székelykeresztúr képes története egy sajátos műfaji kísér-
let újabb darabja. Szerzője kép és szó egységébe foglalva
mutatja be egy székelyföldi kisváros történetét, a fény-
képezés hőskorától napjainkig. Elmondja, hogy Kereszt-
úr fiúszék központja, Székelykeresztúr városa kisváros
volt és maradt - legalábbis lakóinak számát, gazdasági
vonzerejét, megélt és elszalasztott fejlődési lehetőségeit
tekintve. A Székelyföld peremén és valamelyest mindig
a székely anyaváros, Udvarhely árnyékában élt, mégis
volt a fejlődésében valami figyelemre méltó: az a szívós
törekvés, amellyel a keresztúriak mindig többet akartak
maguknak. Így sikerülhetett, hogy Keresztúrnak gimná-
ziuma, tanítóképzője, polgári leányiskolája lett és így sike-
rülhetett, hogy a kisváros valamilyen értelemben át tudta
lépni kis voltát és útjára tudta bocsátani szülötteit, akik
aztán nagyok lettek. A hely értékteremtő lett és maradt,
és csodálatra méltóan megmutatta azt, amire képes lehet-
ne. Olyankor cáfolta azt a gyakran téves hiedelmet, hogy
vidéken nem lehet alkotni, nem lehet pezsgő kultúréletet
élni, hogy vidékről nem lehet messzire látni.
GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Várostörténet képekben
GYILKOS-TÓ• BÉKÁS-SZOROS
256 oldal, 480 fényképpel
Kolozsvár, 2004.
Gyergyószentmiklós történetének egy fejezetét találja
meg ebben a könyvben az olvasó, azt a fejezetet, amit a
múltidéző forrásoknak egy sajátos típusa, a fotográfia
őriz. A könyvben található több száz archív és jelenkori
fénykép, képeslap, a hozzájuk rendelt magyarázó szö-
vegekkel, a város változó arcát tárja a mai szemlélő elé.
Láthatjuk a századforduló utcáit, házait, szatócsboltjait,
a kialakuló és változó tereket, a két világháború okozta
változásokat, az épülő iskolákat, a sokasodó parasztba-
rokk házakat, azt, ami volt és ma már nincs, de azt is, ami
megmaradt. Azt, amit generációkon át megőrzött ez a
közösség, de azt is, amit veszni hagyott. Ez a könyv egy
sajátos műfaji kísérletre épülő sorozat negyedik darabja.
Akárcsak a már megjelent Székelyudvarhely és Székely-
keresztúr képes története esetében, a szerző itt is társszer-
zőnek tekinti az egykori fotográfusokat, hisz munkájuk
nélkül ma jóval ismeretlenebb volna számunkra a múlt.
Reméli, hogy ez a fajta múltidézés ad valami többletet a
gyergyóiaknak, hogy ennek köszönhetően azt is észreve-
gyék majd városukban, amit eddig még sosem láttak. Azt
is reméli, hogy ez által a könyv által a nem gyergyóiak
szemében is érdekesebbé, népszerűbbé válik a város
 JELMAGYARiZAT
Ciceu , ,_,,.,·,
J' . '\,, Falu mellett
--
_ =.,-:..,.,;o;meni

J
Nicoleit, Pá~leni-Ciuc_
Tízes @ Fe/so-retremenő
_ . Csíkcsics(i.'''
.,,, () 0' Csiksze~tm~l /ó~- .. /' {O) {E) C5 ikpá/fa/va \, . . _= ®=- Csíkcsomortii
[§]

~
Polg-rmesterihivatal

Iskola
[!)

[Í]
Egb~g,gyirendeh

Gyúgyszert-r
,~"/

,,,,', ,Felsőmező
KoveJ godor ,,'

Fetsömezö 1 ,;/
,,
_ -o ="-o-o""==== -
_
-11
Hiaszó
~~
Szent Péter árnyék.!'l, ;;.;.ti1:;.~
j
C-
- ;:::;:---7, ~~
,~ ,:;..-"-- -- ~

lll K"nyvt·r ~ Pcsta

,;✓
liJ Mozi [éli p;,c
l.ucsfáknál , .,.,.,.,.,,,
/'
•

H1aszo
-=="--
• - ... :. -;. -;. -;. -

,-:.'
.,, ,:, ~

[t J \

1 1
\ tf t t ,t
1

~•
;/ --======""- ,,-:."'., ,.,.,,,, t t i,,;_, \ ·o"" 'l
~

!mi!
Szlnh-z. m' vehdtsih•z

M·zeum
-

.:lr r,oltOs-g
Autúbusz-lloms,meg·IIÚ
_,,,,/--f ;~,.•• ,/;!=========:;===--
__ -.,. . . ,;.~....
_-:..,.,-:. '
....-;.
, ;-:.'
'
~ \., \
\~\
~
--=--=-==----
--

•
0
Katolikus templom 1 aenzink"t
-::.,-:. , Tanorok 'J. l -;:;+-
---==::::-==========-:,' \ ..
. • l'f 6ío\ i,:
:, •
,,_~ -i ..
~
c_
sobotfalva_-;!~==-o-
--"""\\
LÍ Barátok kertje 'o,_ ,.:--;= ==- -
; Reform-tus templom
~ j

- Ment1-llom·s
Káposztás-kert ",,
~ Unit-riustemplom ~vas·t-llom-s
Karóra menő
i Ortodox templom . a . Rend1rs~g tt ''•,:;~:@------
[jJ

'
M"emlÉk

Eml~km'
Dl
m
ParkolO

Sz•lloda ;>>>\, -====-01C.p,lló K..,. Fodo.~--keC .,~

~
- 5 ?•.?.·'?11;·~~
• .
-e . ' =/. I

(i)
lil
~

'Y"
Gyúgyf,rd1,moffeta

Strand

llorvlzforr-s
@
~
ifJ
Sportp-lya

Slp-lya

M"jÉgp·lya

f(
cai•~ aota-ül
'\
1
.-..=-o'
... ~,,j
... •
~'7

~-'
# ~...r.po:
\·,
~
91'&
-~
~ - 1 r -

•
• s,-

Csíksomlvó
' ~\.''\.11/f ; ~
~

,,,,
,,_,,
,,// ,',,,,
"
,,,,
11
,~... ~
~~...
l

-====-=-_,/,'
,,,
;//.. -=-,~,
Kétsomlyó köze

11

::
,, 1 11

,,,,"
,, 1
Csíktapl()ca
1
--·:.;{;(, ,/:-<
Bikástó ,,,,"
,,
,,
1 Bolóka Nagysomlyó
0 "
Tóköze 11 \1
""
/r F
.l.,1

\ __,,-tf'- = ======i.:,.
11
11

,,
.... .:~.:,.!--- Som/yópatakd " "
_ _ _ _ _ \\....,; ~I1 _ _ _ _ !~ ____
" 1
N_yí~z~_J _ ~.\ .-_________ 11

1 ~ -
''
'\
\
Barancs •
MIERCUREA-CIUC - CSÍKSZEREDA
0

-- - --
500m
I
':, .,,
_,,,,,,,,/;,"f ·~ --~--~.z -
11 ,, :;;
\i. --~ -\ Kokenyes ,,
"
,/,',-o"".,-:. ,.:: J i : \
,. .__ 1.,.-:~f~lvölgye ,'/ ,;' ~ 11 '~,

1 • "'°,,, ,',' ,;, ,;' '1, ©ioo6 s.e. T•

t t ''\, ,',' ,',' ,;' '~, 530120 Mie
t j, '\, ,, 11 ,," To'!<fax.:0(040)2
1 ,, .'.' ,'.' ,, '\,

,,~'= ='~" =-- -1

.,, ,,,',' ==-~.11
======;;..-- :: ,~' Ak•c u. - str.Salc,m A4,B3-4
Akarat u. - str.Voin,• CS
"
11
Apor Ptter u. - str.Apor Ptter D2-3
B, lcescu Nicolae u.- str.B, lcescu Nicolae C4
IL
,r B·nya u. - str.Minei D2,E2
Bor•ts-g u. • str.Prieteniei D2
Boromttr u. - str.Obor B3-4
Btrc u. - str.Btrc CS
BOiyai u.- str.BÜlyai CS
Borvlz u. - str.Borviz C4
Brassű i u. - str.Bra?ovului B3-4,C4-7,D7
'1~ :1 s·za u. - str.Gr,ului A3
Co?buc George u.- str.Co?buc George 0-4
Cristea Miron u. - str.Crlstea Mlron C4-5
Csobotfalva u. - str.Cioboteni F1
Cs.rrt' k u.- strJoi.a C3,D3 t•. :
l'" 1 Decemberi forradalom u. -
-str.Aevolu.iei din Decembrie C3
Domb u. - str.D,mb C1-2
DÜzsa Gy"rgy u. - str.DÚzsa Gy"rgy CS
Dr.Dtnes L•szlÜ u. - str.Dr.Dtnes L•szlO CS,D5
Oltmejéke Eminescu Mihai u. - str.Eminescu Mihai C4
fecske u.- str.R,ndunicii C4,D4
fennslk u. - str.Podi?u/ui D4
feny, u. - str.Bradu/ui C5,D5
"" Ferencesek u. - str.Ferencesek El
Fodorkert u. • str.Fodorkert D2

~
""" ~~~"' Forr-s u. - str.lzvorului C2
F,rd, u.-str.B,ilor84-S
......
\ \ ~ ~
...... F"zfa u.-str.5,lciei B3-4
G·boqron u.- str.G-bor iron CS
~~ " ...... G·I S·ndor u. - str.G·I S·ndor C4

t t
\\
.... ....
,'/~~ Galambok u.- str.Porumbeilor D4
Goga Octavion stt•ny- aleea Goga Octavian 0-4

"" ,::' ''-\\ Bérc

GÜlya u. - str.Berzei CS
Gy·r u. - str.Fabricii B4

CS) "" l.ipován ,,,~' )'\,~:. .....

...
Gyermek stt•ny - aleea Copiilor C4-5,D4
Gy"jt, u. - str.Gy"jt1 B1 -2
"t Hajnal u. • str.Zorilor A4,B4-S
Halad-s u. - str.Progresului C2,D2

' "",, ,/' / '\,~.:.(= Ke*kcsere

Hal-szak u. • str.Pescarilor B5
Hargita u. - str.Harghita A3,B3-4
Ha rom u. - str.Harom C7
" "
,,,, Rét 11
,, '\,
,,
1/

"
H-rsfa u.-str.TeilorC2
Hold u.- str.Lunei B1
,, ...~,,
,,
,, --~,,,,
, ,',
,,
IJ I ,
"
" ,,, ,, Nagy l.aji dombja 11
// "
"
HollÜk u.- str.HollÜk C2
H1sk u. - str.Eroilor C4

'"====,.: ~,, J '\,, ,'; Kodor

//
,,
HÜvir•g u. - str.Ghioceilor CS
Hunyadi J.nos u. - str.lancu de Hunedoara C3,D3-4
1
~·;;~i;~~u~~:~l~i B4,C4 ii:;;.1~~-i.
" JÜkai Műr u. - strJOkai MÜr C2
" Fitőd-rét ,',' - =,.,, ===
K•joni J,nos u. - str.C„ianu Ion E1 ,Fl
Kerttszek u. • str.Gr,dinarilor C2
Kicsi-mező',;
" ,,..... =d!:::-:.-:.-=-... 11 Kicsiu.-str.Mic„ Cl
Kismezi u.- str.C,mpul Mic C6,D6
,.'' " 11
,? Kissomlyú u.-str.™umuleu Mic El-2
K1b-nya u. - str.Carierei D7
11 K1rsi Csoma S·ndor u. - str.KIrsi Csoma S·ndor C4
Kör-kert J' \\ Kodor Kossuth Lajos u. - str.Kossuth Lajos B4,C4
,',... ... "'"' KÜs K·roly u. - str.Küs K·roly D3
K"ves u. - str.K"ves F1
K't u. • str.F,nt,nii A3
,,,,
11 ':::::::: - -,~,= - - - - - - - K'tpatak u.- str.K"tpatak D6
L•z.ru.-str.L·z·rC2 ,,
@
,,
,,
Lejt, u. • str.Pantei C4

'',, f ité>d pata~• Silló útja \~:::::,__

Lend,let stt·ny- aleea Av,ntului DS
Levendula u. - str.Levendula A3
'\, ,;' '.:-~..:--- Lovard• u.- str.Lovorda El-2
Majl-th Guszt-v K-roly ttr-
..
• p-.a Majl·th Guszt·v K·roly C4
:,:, , / "::::::,_'°:::- -
, ,,
Malom u. - str.Morii Fl
Mtrleg u. - str.C,ntarului B4
,,
~,...,, ,~'
Gi7 e,ct.a11iaA; G_o9a-= \\ l \\
MikÜ u. - str.MikÜ CS-6
M,ller L-szlÜ u.- str.M,ller L-szlÜ C4,D4
~ setanY 11 ,, Nagy Imre fest, u. • str.Pictor Nagy Imre CS-6

,,,,"""'
Nagy lstv-n festi stt-ny- aleea Pictor Nagy lstv-n C4
... ,,
...
\1
,, ,, 11 \\
Nagymez1 u. - str.C,mpul Mare C2
' \~
'::=,'.,,::,.,,",\,
Nagyrtt u. - str.Lunca Mare B3,C3
Nap u.-str5oarelui 81 "~~
, (O,Pl- ~ N-rcisz stt•ny - aleea Narciselor DS
ag ""'i • " w
11

~ ~
Ny•rfa u. • str.Plopilor C4
Nylrfa u. - str.Mesteac. n Fl
Olt u. - str.Oltul A3
'\, Avas
[i] ffl
~ \\
Pacsirta stt•ny- aleea Cioc,rliei D4-S
~~
~ ......
~
~ ~ Patak u. - str.Patak B1-2,C1 "
Pet1fi S•ndor u. - str.Pet1fi S-ndor C4
~

m
,.,~~
,,,,
Piac u.-str.Pie,ii C4
ül~

~~
:;-:. Puskaporos u. • str.Arsenalului CS
Rebreanu Liviu u. - str.Rebreanu Liviu 84,(4
Remtny u. -str.Speran.ei A3
Rh u.-str.Att A2,B1·2,C1
Sadoveanu Mihoil u. - str.Sadoveanu Mihail B4,C4
., , ~LG. Sarkadi Elek u. - str.Sarkadi Elek D3
Sas u.-str.Vultur A3
SomlyO u.-str.™umuleu Dl-2,El-2
'r Stadion u. - str5tadion C3
Suta u. - str.™uta D4
l Hissze-tető Szabads-g ttr-p-.a Libert., ii C4
Szabads·g u. -str.Libert., ii D4
Sztk u. • str.SztkC3,D2-3,E1-2
Sztk II u. • str.Sztk II D2·3
Sztked u. - str.Sztked E2
Sztkely MÜzes u. - str.Sztkely MÜzes D3
Szent i90ston ttr- p-_a Szent i90ston C3-4,D3-4
Szentkir-ly u. - str. S,ncr„ieni D3
Szentltlek u. - str.Leliceni C4,D4
'<'◄ ~-:,-:.-0-:,~===============
Sztr" u.- str.Ariei B1
szlv u. - str.lnimii 0-4
• Taploca u. - str.Topli,a Cl-3
Tavasz u.· str.Prim,verii 84-5
Ördöglik Temesv,ri sgt- b-dul Timi?oarei 0-4

r:.::,''" 1$ Testvtristg sgt- b-dul Fr.,iei C5,D4-S

...a.i.. UIP • .~-1
Tet, u.-str.Culmei D3-4
TÜ u. - str.Lacului C2
Uniú u. - str.U nio C4,04
1- - Vad-sz u. - str.V,n..,torilor 84
V·rttr • p- a Cet•. ii C4
L::!:.I ' JIGODIN-ul-\1 - -- - - - - - ---- - : 1 Venael József u. - str.Venael Jüzsef C4,04
Villanytelep u. • str.Uzina Electric, B4
1
m l v q_lb VladimirescuTudor u.- str.Vladimirescu Tudor C4-S,DS

laiil Vartér ' ' Z"ld Ptter u. - str.Z-ld Ptter CS

Z"ldfa u. - str.Pomul Verde 04
Zs·ku.·str.Sac B1
Zs"g·d u. -strJigodin C6,D6

[l]I CE> '

Zsg"df,rd1 u.· str.B.ile Jigodin D8