Elektrotechnika

Dr. Kovács Balázs, Dr. Horváth Zsolt József

– Mikroelektronikai és Technológia Intézet
Az előadás tartalma
• A váltakozó feszültség és áram
• A váltakozó jel paraméterei
• Különböző szinuszos jelek fázisviszonyai
• Jelterjedés sebessége
• Effektív és átlagérték fogalma
• Váltakozó jelek összegzése
• Fázort alkalmazó leírás
• Komplex változók bevezetése
• Impedancia és admittancia fogalma
• Komplex teljesítmény

Elektrotechnika - 5. előadás 2
 Váltakozó feszültség / áram
Az időben periodikusan változó feszültséget/áramot váltakozó vagy váltófeszültségnek vagy váltóáramnak
nevezzük.
A gyakorlatban, az esetek többségében a feszültség és az áramerősség
szabályos szinusz görbe szerint változik az időben:
1

sin(2πft)
0.5
i/I0 vagy u/U0

0
0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

-0.5

-1

t/T
u = U0 sin 2πft i = I0 sin 2πft
1
ahol U0 és I0 az amplitúdó, f a frekvencia, T = a periódusidő és t az idő.
f
Ilyen a hálózati feszültség és áram is, amelynek Magyarországon 50 Hz a frekvenciája.
(Sok országban 60 Hz.)
Elektrotechnika - 5. előadás 3
 Szinuszos feszültség/áram előállítása
A szinuszos feszültséget leggyakrabban váltóáramú generátorral állítják elő.
1 ciklus
90°
Tekintsük a következő, B
A B C D A' B' C' D'
egyszerű kétpólusú É 180°
C φ A
0°
generátort: mágneses D
erővonalak forgási 270°
irány B B'
+
forgó vezető
hurok váltakozó C A' C' A''
kimenetek 0
feszültség A 90° 180° 270° 360° φ

-
1 ciklus D 1 ciklus D'
D

A forgómozgást végző tekercsen, amikor metszi a mágneses erővonalakat, feszültség indukálódik. Az indukált
feszültség függ a tekercs síkjának normálisa és a mágneses erővonalak által bezárt  szögtől.
u = U0 sin 𝜑
ahol u a feszültség pillanatnyi értéke és U0 az amplitúdója. A  szöget fázisszögnek
nevezik.

Elektrotechnika - 5. előadás 4
Körfrekvencia vagy szögsebesség
1
Az időegység alatti periódusok számát frekvenciának nevezzük 0.9
0.8
(f), ami megegyezik a periódusidő reciprokával: 0.7
0.6
1 0.5
0.4
f = Hz 0.3
T

i/I0 vagy u/U0

0.2
0.1
0
Egy periódus alatt a jel fázisszöge 2π radiánnal változik. A fázisszög -0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1
-0.2
változásának sebességét körfrekvenciának (vagy szögsebességnek) -0.3
-0.4
nevezzük: -0.5
2π rad -0.6
-0.7
ω= = 2πf -0.8
T s -0.9
-1
t/T
A körfrekvencia felhasználásával a szinuszos feszültség / áram kifejezése:
A jel egy periódusa (egy ciklusa)
u = U0 sin ωt

i = I0 sin ωt
ahol U0 és I0 az amplitúdó, ω a körfrekvencia és t az idő.

Elektrotechnika - 5. előadás 5
 Harmonikus jelek egymáshoz viszonyított
fázisa
Abban az esetben, ha a kezdő fázis nem nulla (lásd u2 és u3 a lenti ábrán), a feszültség időfüggvénye a
következőképpen alakul: u = U0 sin ωt + φ0 ahol φ0 a kezdeti fázisszög.
1
0.8
u1
0.6
0.4
0.2
u2
0
u/U0

-9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 -0.2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 u3
-0.4
-0.6
-0.8
-1
t
ωt/T
A különböző fázisú szinuszos jelek sietnek vagy késnek egymáshoz képest. Pl. u2 siet,
u3 pedig késik u1-hez képest.
𝜋 𝜋
u1 = U0 sin ωt u2 = U0 sin ωt + u3 = U 0 sin ωt −
6 3
Ha azonos körfrekvenciájú szinuszos jeleket vizsgálunk, akkor a kezdeti fázisszögek az
időponttól függetlenül megadják a jelek egymáshoz való viszonyát!
Elektrotechnika - 5. előadás 6
Jelterjedés
Az elektromos jel a vezetékben véges sebességgel terjed. A vezeték végére kapcsolt feszültség hatására kialakul
egy lökéshullám, ami fénysebességgel (c=3×108 m/s) fut végig a vezetéken (feltéve, hogy a vezeték vákuumban
vagy levegőben van). Ha szinuszos feszültséget kapcsolunk a vezetékre, a jel szinuszos hullámként terjed,
elektromágneses hullámok keltődnek a vezeték körül. Ha egy adott helyen nézzük a vezetékben a feszültséget
az idő függvényében, szinuszos időfüggést tapasztalunk. Ha egy adott időpillanatban vizsgáljuk a feszültséget a
vezeték mentén haladva, szintén szinuszos a koordinától való függés. Az ilyen hullámot síkhullámnak hívják, és
az idő és a koordináta (távolság) függvényében a feszültség a következő módon írható le:
t x
u = U0 sin 2π − + φ0
T λ
ahol  a hullámhossz, x a koordináta és 0 a kezdő fázisszög.
A hullámhossz a térben két legközelebbi azonos fázisú pont közötti távolság.
A hullám egy periódus idő alatt tesz meg egy hullámhossznyi utat:
λ = cT
ahol c az adott közegben fennálló terjedési sebesség.
c
Alkalmazva a frekvencia – periódusidő összefüggését: λ=
f
Elektrotechnika - 5. előadás 7
Effektív érték
A váltakozó feszültség vagy áram hatására hő termelődik a terhelő ellenálláson.
Annak az egyenfeszültségnek vagy egyenáramnak az értékét, amely ugyanannyi hőt termel, vagyis ugyanannyi
teljesítményt disszipál, mint a váltakozó feszültség/áram, a váltófeszültség/áram effektív értékének nevezzük.

Az effektív érték kiszámításához meg kell határozni a váltakozó feszültség/áram által leadott pillanatnyi
teljesítménynek az átlagos értékét.
A pillanatnyi teljesítmény: P(t)= i2 R ahol i az áram pillanatnyi értéke, R a terhelőellenállás.
Mivel a terhelőellenállás értéke állandó, az átlagos teljesítmény meghatározása során kiemelhetjük az
átlagolásból:
P(t) = iഥ2 R
τ
1
A jel négyzetének az átlaga (négyzetes átlaga) iഥ2 = න i2 dt
τ 0
Az azonos teljesítményt létrehozó egyenáram vagy egyenfeszültség értéke:
U2
P= I2 R =
R

Elektrotechnika - 5. előadás 8
Az effektív érték meghatározása
A teljesítmények azonosságából következik, hogy az effektív érték a négyzetes átlag négyzetgyöke:

P = P(t)
I2 R = iഥ2 R
2
Ieff = iഥ2

2
Hasonló módon a feszültség esetében: Ueff = u2
Az átlagolást időben nem szabályosan változó jelek esetében végtelen hosszú időtartamra kell végezni.
Gyakorlatban olyan hosszú időtartamot kell választani, amikor az átlagérték már nem függ az időtartam
hosszától. Periodikus jelek esetében elegendő egy periódusra átlagolni.

Elektrotechnika - 5. előadás 9
Szinuszos jel effektív értéke
Az áram négyzete szinuszos jel esetén:
Nem szinuszos jel esetén más az összefüggés a
i(t)2 = I02 sin2 ωt jel amplitúdója és effektív értéke között.
Pl. az alábbi periodikus fűrészjel esetében az
A trigonometriából ismert, hogy: effektív érték az amplitúdó gyökharmad része.
2
1
sin α = 1 − cos 2α
2
Behelyettesítve:
2
I02
i(t) = 1 − cos 2ωt
2
Az áram négyzetes átlaga:
1 T I02 I02 1 I02
i(t)2 = න 1 − cos 2ωt dt = T−0 − sin 2ωT − sin 0 =
T 0 2 2T 2ω 2
1
I0
Az effektív érték: Ieff = i(t)2 2 =
2 1
U0
Analóg módon megkapható a feszültség effektív értéke: Ueff = u(t) 2
2 =
2
Szinuszos jel esetében az effektív érték az amplitúdó gyökketted része.
Elektrotechnika - 5. előadás 10
 Szinuszos jel átlagértéke
1
Az olyan periodikus jelek esetén, amelyek hosszú idejű átlaga 0-t 0.9
0.8
eredményez, a jel abszolútértékének átlagát szokták megadni. Ilyen a 0.7
0.6
szinusz függvény is. 0.5
0.4
T T 0.3

i/I0 vagy u/U0

0.2
4 4 0.1
4 2π 4I0 2π 0
i(t): = i(t) = න I0 sin t = න sin t dt -0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1
T T T T -0.2
-0.3
0 0 -0.4
-0.5
T -0.6
4 T -0.7
4I0 2π 4 T 2π 4 -0.8
-0.9
න sin t dt = I0 − cos t = -1
T T T 2π T 0 t/T
0

2 2π T 2π 2 π
I0 − cos − − cos 0 = I0 − cos + cos 0 =
π T 4 T π 2
2
i(t): = i(t) = I = 0,637 ∙ I0
π 0
Elektrotechnika - 5. előadás 11
 A szinuszos jel jellemző értékei
Átváltás a jellemző értékek között
1
0.9
Átváltandó érték Szorzótényező Eredmény

csúcstól – csúcsig mért érték

0.8
csúcsérték 2 csúcstól-csúcsig
0.7
0.6 csúcstól-csúcsig 0,5 csúcsérték

effektív érték
csúcsérték

átlagérték
0.5
0.4 csúcsérték 0,637 átlagérték
0.3
átlagérték 1,570 csúcsérték
i/I0 vagy u/U0

0.2
0.1 csúcsérték 0,707 effektív érték
0
-0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1 effektív érték 1,414 csúcsérték
-0.2
-0.3
átlagérték 1,110 effektív érték
-0.4 effektív érték 0,901 átlagérték
-0.5
-0.6
-0.7
-0.8
-0.9
-1
t/T

Elektrotechnika - 5. előadás 12
Összefoglalás
A szinuszos feszültség/áram az idő függvényében három adattal adható meg:
- amplitúdó vagy effektív érték,
- frekvencia vagy körfrekvencia vagy periódus idő
- kezdő vagy pillanatnyi fázisszög.
A körfrekvencia formális, az SI rendszerből származtatható egysége a Hz (1/s), de az
elektrotechnikában a rad/s egység használatos.

Elektrotechnika - 5. előadás 13
Eltérő kezdőfázisú jelek összegzése
Tegyük fel, hogy két, eltérő amplitúdójú és kezdőfázisú, de azonos körfrekvenciájú szinuszos jel összegét kell
meghatároznunk. 1.5
u1=0,86*sin(2πft)
Ezek legyenek: u1 = U1 sin ωt + φ1 1
u2=0,5*sin(2πft+π/3)
u2 = U2 sin ωt + φ2 0.5

0 u=u1+u2

u/U0
u = u1 + u2 = U1 sin ωt + φ1 + U2 sin ωt + φ2 -1.5 -1 -0.5
-0.5
0 0.5 1 1.5

Kérdés, ki lehet-e fejezni az összeget -1

u = Us sin ωt + φs formában? -1.5

t/T
U1 sin ωt cos φ1 +U1 cos ωt sin φ1 + U2 sin ωt cos φ2 +U2 cos ωt sin φ2 = A két jel összeadása
U1 cos φ1 + U2 cos φ2 sin ωt + U1 sin φ1 + U2 sin φ2 cos ωt visszavezethető két, polár-
koordinátájával megadott
: = Us sin ωt + φs = Us cos φs sin ωt + Us sin φs cos ωt
vektor összeadására!
Így a keresett mennyiségekre a következő egyenletrendszert kapjuk:
Us cos φs = U1 cos φ1 + U2 cos φ2 ; Us sin φs = U1 sin φ1 + U2 sin φ2
2
A megoldás: Us = U1 cos φ1 + U2 cos φ2 2 + U1 sin φ1 + U2 sin φ2 2 ;
U1 sin φ1 + U2 sin φ2
φs = arctan
U1 cos φ1 + U2 cos φ2
Elektrotechnika - 5. előadás 14
 A fázor fogalma
A szinuszos jel fázisa (pillanatnyi értéke) leírható egy, az óramutató járásával ellentétes irányba forgó vektorral,
ú.n. fázisvektorral vagy fázorral, melynek hossza megegyezik a jel amplitúdójával. A jel pillanatnyi értéke a
fázisvektornak a függőleges irányra való vetülete, a fázisszög a fázisvektor és a pozitív vízszintes irány közötti, az
óramutató járásával ellentétes irányú szög (pozitív irány).
π/2 rad ^
U ෡ sin ωt + φ0
^ u=U
U
ωt
változó φ0 φ
π rad
fázisszögű 0 rad 0 π/2 rad π rad 3π/2 rad 2π rad 5π/2 rad 3π rad 7π/2 rad 4π rad
vektor
-
3π/2 rad 1 ciklus 1 ciklus

Amint azt a két, eltérő kezdőfázisú jel

összeadásánál láttuk, a fázorokat a
vektorok összeadási szabály szerint kell
összegezni.
Fázorok összeadásának szemléltetése a forgóvektorok összeadásával.
Készítette: Gonfer - en wikipedia, CC BY-SA 3.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7026837
Elektrotechnika - 5. előadás 15
A fázor fogalmának kiterjesztése
• Láttuk, hogy az amplitúdójával és fázisszögével jellemezhető fázisvektor alkalmas a szinuszos időfüggvény
jellemzésére.
• Ahhoz, hogy két, eltérő fázisú jelet összegezni tudjunk, mindkettőt fel kell bontani „x” és „y” irányú
összetevőkre.
• Célszerű lenne olyan leírási módot találni, ahol a π/2-es fáziskülönbséggel rendelkező összetevőket
egyszerre, egy egyenlet tagjaiként lehet kezelni.
• Erre (is) ad módot a komplex számok tartományán értelmezett függvények felhasználása.
• Vezessük be a U(t); I(t) komplex feszültség és komplex áram függvényeket oly módon, hogy a komplex
változó valós része írja le a referencia fázorral (pozitív „x” irány) azonos fázisban, a képzetes rész pedig a π/2-
es fáziskülönbséggel fellépő jelösszetevőt.
Re U t = U0 cos φt
Im U t = U0 sin φt
Látható, hogy mindkét összetevő szinuszos
változást ír le, de ellentétben a fázor eredeti
definíciójával, a 0 fázisú komponens értéke az „x”
tengelyre vetített érték.
Elektrotechnika - 5. előadás 16
 A képzetes egység
2 A komplex szám valós részét reális,
Definíció szerint j = −1
a képzetes részét imaginárius
A képzetes egység hatványai: j0=1, j1=j, j2=-1, j3=-j, j4=1 résznek is nevezik.

A j képzetes egységgel történő szorzás +90o-kal elforgatja a fázisvektort!

Elektrotechnika - 5. előadás 17
Ábrázolás a komplex számsíkon
Az U komplex feszültséget (és hasonlóképpen a komplex áramot) a komplex számok tetszőleges alakjával le
lehet írni.
Algebrai alak U = x + jy
Trigonometrikus alak U = U0 cos φ + jU0 sin φ
Exponenciális alak U = U0 ejφ
A feszültség valós része x = Re U = U0 cos φ
A feszültség képzetes része y = Im U = U0 sin φ
y
A valós tengellyel bezárt szög φ = arctan
x
2
A feszültség abszolút értéke U0 = x 2 + y 2
A feszültség konjugáltja U ∗ = x − jy

ahol j a képzetes egység, U0 az amplitúdó, x és y a fázisvektor vetülete a

vízszintes és függőleges tengelyre (a feszültség valós és képzetes része),
 a fázisszög.

Elektrotechnika - 5. előadás 18
 Műveletek komplex számokkal
Művelet Algebrai alak Trigonometrikus Exponenciális
Konjugált 𝐳 = x + jy 𝐳 = z (cos θ + j sin θ) 𝐳 = zejθ , 𝐳 ∗ = ze−jθ
pár 𝐳 ∗ = x − jy 𝐳 ∗ = z (cos θ − j sin θ) z = x 2 + y 2 , θ = arctan
y
y x
z= x 2 + y 2 , θ = arctan
x
Összeadás 𝐳1 + 𝐳2 = x1 + x2 + j(y1 + y2 )
Kivonás 𝐳1 − 𝐳2 = x1 − x2 + j(y1 − y2 )
Szorzás 𝐳1 ∙ 𝐳2 = (x1 + jy1 )(x2 + jy2 ) 𝐳1 ∙ 𝐳2 𝐳1 ∙ 𝐳2 = z1 z2 ej θ1 +θ2
= z1 z2 cos θ1 + θ2 + j sin θ1 + θ2
Osztás 𝐳1 𝐳1 𝐳2∗ 𝐳1 𝐳2∗ 𝐳1 z1 𝐳1 z1 j θ −θ
= = 2 = cos θ1 − θ2 + j sin θ1 − θ2 = e 1 2
𝐳2 𝐳2 𝐳2∗ z2 𝐳2 z2 𝐳2 z2

Elektrotechnika - 5. előadás 19
Fázisváltozást okozó alkatrészek
Az ellenállásokon átfolyó pillanatnyi áram és a rajtuk eső pillanatnyi feszültség mindig azonos fázisú. (Ha csupán
ilyen alkatrészeink lennének, az eddig ismertetett leírási módoknak kevés haszna lenne.)
Van azonban két további alkatrész, amely a rákapcsolt feszültség és áram értéke között ugyan lineáris
kapcsolatot teremt DE fázisváltozást okoz közöttük.
A kapacitás, amelynek a definiáló egyenlete: Az induktivitás, amelynek a definiáló egyenlete:
du di(t)
C = i(t) u t =L
dt dt
Kapcsoljunk az eszközre i t = I0 cos ωt gerjesztést:

du(t) 1 π
න dt = න i t dt u t = −ωLI0 sin ωt = ωLI0 cos ωt +
dt C 2
11 Látható, hogy a kapacitáson a feszültség késik
u t = I sin ωt az áramhoz képest, az induktivitáson a
Cω 0
1 π feszültség siet az áramhoz képest.
= I0 cos ωt − Mindkét esetben az eszköz reaktanciája teremt
ωC 2
kapcsolatot a feszültség és az áram között
Elektrotechnika - 5. előadás 20
Áramköranalízis reaktáns elemeket is
tartalmazó hálózatban
A ±π/2 fázisváltozást okozó összetevőket összefoglaló néven reaktáns elemeknek nevezzük.
Vizsgáljuk meg, milyen pillanatnyi feszültségek alakulnak ki a reaktáns elemeket is tartalmazó hálózatban
(például egy soros kapcsolásban), ha azon ig (t) = Ig cos ωt áramot folyatunk át!

A pillanatnyi áram minden sorba kapcsolt elemen azonos, ezért a

keresett feszültségek meghatározásához az alábbi
egyenletrendszert kell megoldani:
dvC (t) 1 1
= ig (t) vC t = න ig t dt
dt C1 C1
dig (t)
vB (t) − vC (t) = L1
dt

vA (t) − vB (t) = R1 ig (t)

Elektrotechnika - 5. előadás 21
Áramköranalízis reaktáns elemeket is
tartalmazó hálózatban (2)
Az előző egyenletrendszert a komplex feszültségekre és komplex áramokra felírva:
1 1 1
VC = න Ig ejωt dt = Ig ejωt = −j I = −jXC Ig
C1 jωC1 ωC1 g
dIg ejωt
VB − VC = L1 = jωL1 Ig = jX L Ig
dt
VA − VB = R1 Ig

Bevezetve a (komplex) impedancia kifejezését: Z = R + jX ,

a megoldandó feladat az alábbi, komplex egyenletrendszerre egyszerűsödik:
VC = Z3 Ig
VB − VC = Z2 Ig Ez pedig, ugyan komplex változók felhasználásával, de a jól
ismert soros kapcsolás egyenletrendszere!
VA − VB = Z1 Ig

Elektrotechnika - 5. előadás 22
Komplex admittancia és impedancia
Ha az áramkör reaktáns tagokat (induktivitás vagy kapacitás) tartalmaz, akkor a feszültség és az általa
létrehozott áram fázisszöge általában különbözik. Ebben az esetben is alkalmazható az Ohm törvény (valamint a
Kirchhoff törvények), de a feszültséget és az áramot képzetes formában kell megadni:
I=Y∙U
U=Z∙I
Itt Y a látszólagos vezetés, amit admittanciának hívnak és Z a látszólagos ellenállás, amit impedanciának hívnak,
melyek szintén komplex mennyiségek. Ha a komplex feszültség és a komplex áram algebrai alakban van
megadva, az admittancia:
Y = IΤU = xi + jyi Τ xu + jyu
A nevezőből a képzetes tagot a számlálónak és a nevezőnek a nevező konjugáltjával történő szorzásával lehet
eltüntetni.
Ha a feszültség és az áram exponenciális alakban van megadva, az admittancia:
Y = IΤU = I0 ejφi ΤU0ejφu = I0 ΤU0 ej(φi−φu)
A komplex impedancia: Z = UΤI = xu + jyu Τ xi + jyi
vagy Z = UΤI = U0 ejφu ΤI0 ejφi = U0ΤI0 ej(φu−φi )
Elektrotechnika - 5. előadás 23
A pillanatnyi teljesítmény előjele
p(t)
A teljesítmény az impedancián hővé 7

alakuló energia időegységre eső értéke: 6

pozitív, ha a feszültség és áram iránya 5

megegyezik. Ez fogyasztói (passzív) 4

3
teljesítmény.
2

Ugyanakkor a generátoron a feszültség és 1

áram iránya ellentétes, tehát az aktív, 0

-10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
leadott teljesítmény számértékileg -1

negatív. -2

-3
Ezeknek az előjeleknek a bevezetésével -4
az energiamegmaradás törvényét zárt ωt / rad
U0*sin(ωt+φu) I0*sin(ωt+φi) p(t)
áramkörökre a következőképpen
fogalmazhatjuk meg: a leadott (aktív) és
a fogyasztott (passzív) teljesítmények Látható, hogy egy tetszőleges
algebrai összege minden időpillanatban impedancián a pillanatnyi
zérus, vagyis energia nem keletkezik a teljesítmény lehet pozitív vagy akár
semmiből és nem tűnik el. negatív is.

Elektrotechnika - 5. előadás 24
Hatásos (effektív) teljesítmény
Vizsgáljuk meg, hogyan fejezhető ki egy olyan áramköri elemen a hatásos (effektív) teljesítmény, amelyen
u t = U0 cos ωt + φu feszültségesés hatására i t = I0 cos ωt + φi áram halad át!

A pillanatnyi teljesítmény: p t = u t i t = U0 cos ωt + φu I0 cos ωt + φi

cos 𝛼−𝛽 +cos 𝛼+𝛽
Felhasználva a cos 𝛼 cos 𝛽 = összefüggést, a pillanatnyi teljesítmény:
2

cos φu − φi + cos 2ωt +φu +φi U0 I0 U0 I0

p t = U0 I0 = cos φu − φi + cos 2ωt +φu +φi
2 2 2

Látható, hogy a pillanatnyi teljesítmény egy, az áram és a feszültség csúcsértéke, valamint a köztük fennálló
kezdeti fázisszögtől függő állandó érték körül ingadozik kétszeres körfrekvenciával.
Határozzuk meg a hatásos (effektív) teljesítményt!
T
Ez a pillanatnyi teljesítmény 1 U0 I0
időegységre vett átlaga: Phat = න p(t) = cos φu − φi
T 2
0
= Ueff Ieff cos φu − φi
Elektrotechnika - 5. előadás 25
Komplex teljesítmény
Vezessük be az effektív komplex feszültség és effektív komplex áram kifejezését!
U0 j(ωt+φ ) I0 j(ωt+φ ) ∗ I0
Ueff = 2 e u Ieff = 2 e i így az effektív komplex áram konjugáltja: Ieff = 2 e−j(ωt+φi)
2 2 2
∗
Következésképpen: Phat = Ueff Ieff cos φu − φi = Re Ueff ∙ Ieff (Mértékegysége: W)

A komplex teljesítmény (az a komplex érték, aminek a valós része megadja a hatásos teljesítményt):
∗
S = Ueff ∙ Ieff = Ueff Ieff ej(φu−φi) (Mértékegysége: VA)
A látszólagos teljesítmény a komplex teljesítmény amplitúdója (S0), a feszültség és az áram effektív értékének
szorzata.
A meddő teljesítmény az áram és a π/2 fázissal eltolt feszültségkomponens szorzata, a komplex teljesítmény
képzetes része:
∗
Q = Ueff Ieff sin φu − φi = Im Ueff ∙ Ieff = Im S (Mértékegysége: VAr)

A hatásos és a látszólagos teljesítmény aránya a teljesítménytényező: cos φu − φi

Elektrotechnika - 5. előadás 26
Ellenőrző kérdések
• Mi a körfrekvencia? • A komplex feszültség és áram milyen alakokban adható
• Mi az összefüggés a frekvencia és a körfrekvencia között? meg?
• Mi a frekvencia mértékegysége? • Mutassa meg vektorábrán, hogy a képzetes egységgel
• Mi a körfrekvencia mértékegysége? történő szorzás hogy hat a komplex feszültségre!
• Mi a kapcsolat a frekvencia és a periódusidő között? • Melyek a reaktáns áramköri elemek?
• Mi a síkhullám? • Mi az admittancia?
• Mi a kapcsolat a hullámhossz és a periódusidő között?
• Mi az impedancia?
• Mi a négyzetes átlag?
• Mi a komplex teljesítmény?
• Mi az effektív érték?
• Mi a hatásos teljesítmény?
• Mi a kapcsolat az effektív érték és a négyzetes átlag
• Mi a meddő teljesítmény?
között?
• Mennyi a szinuszos feszültség és áram effektív értéke?
• Mi a fázisvektor?

Elektrotechnika - 5. előadás 27
 Vége
(az ötödik előadásnak)

A videó a TechSmith Camtasia 2020

program felhasználásával készült.

Elektrotechnika - 5. előadás 28