kormányzó = ha fiatalkorú az uralkodó vagy király közötti

időszakokban, kormányzót választanak vezetni az országot. például V.

László és Hunyadi János vagy Hunyadi Mátyás és Szilágyi Mihály.
hosszú hadjárat = 1443-44 között történt. a hosszú hadjárat egy
támadó hadjárat volt a törökök ellen. 35 ezres sereggel indul el I.
Ulászló és Hunyadi János. Első célja a lefoglalt törökök megtámadása
volt, de több győztes csata után a végső célig nem jutottak el, a hegyek
fagyos hágói miatt. A törökök üldözik a visszavonuló magyarokat, 3
csata történt, mindhárom magyar győzelemmel zárult. 1444 – drinápolyi
béke (ulászló és a szultán között, magyarok számára előnyös béke)
várnai csata = 1444-ben történt, a békét megszegve I. Ulászló támadást
indított a törökök ellen, ezzel megszegve a békét. A magyar csapat
mindössze 20-25 ezer katonából állt, emiatt 1444. november 10én várna
mellett II. Murád szultán 80ezer katonával megverte I. Ulászló
csapatait. Ulászló életét vesztette.
füstpénz = Károly Róbert kapuadóját füstpénzre váltotta, ezt
háztartásonként szedték. Ezzel is emelte a jobbágyak adóterheit.
fekete sereg = zsoldossereg, 15-20ezer fő állandóan fegyverben,
nagyon költséges fenntartani. vezérei: kinizsi pál, magyar balázs.
magyar, cseh és német zsoldosok alkották. modern felszerelés, ágyúk,
kőhajító gépek.
rendkívüli hadiadó = Hunyadi Mátyás évente kétszer szedte, ez volt a
legjelentősebb bevételi forrása. Ezzel tartotta fent a fekete sereget.
corvinák = mátyás könyvtárának kötetei, kézzel írottak, díszes kötéssel,
mátyás címerével voltak ellátva.
központosított hatalom = mátyás az államélet minden területén
központosított, tőle függő hivatalnokrendszer létrehozását tűzte ki célul.
minden az uralkodótól függ, tisztségviselői a hívei és polgárság soraiból
kerültek ki, tőlük az uralkodó feltétlen hűséget és szakértelmet várt el.
I. (Jagelló) Ulászló = 1440-1444 között uralkodó király, lengyel
eredetű származását tekintve. a várnai csatában vesztette életét.
V. László = habsburgi albert fia, 3 éves korában koronázták királlyá,
viszont csak 1453ban ismerték el uralkodóként, amikor 15 évesen
nagykorúvá nyilvánították. mellette volt kormányzó hunyadi jános.
Kapisztrán János = itáliai szerzetes, a nándorfehérvári viadal utáni
pestisjárványban vesztette életét. amikor a török hajózárral vette körbe a
várat, ő vezette az egyik felmentő csapatot.
III. Frigyes = német-római császár, nem ismerte el mátyást cseh
királynak, mivel a fiát szerette volna trónra. a habsburg dinasztia tagja.
1485, bécs elfoglalása idején ő volt az uralkodó.
Szilágyi Mihály = Hunyadi Mátyás nagybátyja, kormányzó volt Mátyás
király mellett, amíg Mátyás nem mondatta le. nándorfehérvári
várkapitány.
Podjebrád György = mátyás cseh fogvatartója, cseh kormányzó,
mátyást házassági ajánlattal és pénzdíjjal engedte el, így 1463-ban
mátyás összeházasodott Podjebrád Katalinnal.
Corvin János = Mátyás király törvényen kívüli fia, egy bécsi
polgárleánytól. mivel nem született törvényes utódja mátyásnak, neki
szerette volna biztosítani a trónt, sikertelenül.
Vitéz János = ő volt hunyadi mátyás nevelője. esztergomi érsek,
majdnem bíboros, de amint kinevezték életét vesztette. részt vett a
mátyás elleni összeesküvésben 1471-ben, janus pannoniussal együtt.
Beatrix = mátyás második felesége, a nápolyi király lánya, viszont
meddő, így gyermektelen maradt a házasságuk. fontos szerepet játszott
a reneszánsz kultúra elterjedésében magyarországon.
+ KIFEJTŐS EZEKBŐL:
7) 1456 - Nándorfehérvár török ostroma

 Szilágyi Mihály (Hunyadi sógora) a várkapitány

 a török hajózárral veszi körül a várat, emiatt egyelőre nem volt utánpótlás
 közben két irányból is érkeztek a felmentő seregek:
a) Kapisztrán János itáliai szerzetes Titelnél gyülekezik, Zimony felé vonul
b) Hunyadi kis csónakokkal átjut a hajózáron, felgyújtja a gályákat, visz utánpótlást
1456. július 21.: nagy roham
a törökök elfoglalják a várost, magyarok visszahúzódnak a várba
a Zimonynál táborozó keresztesek megrohanják a török tábort, Hunyadi elfoglalja a török ágyúkat
II. Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás, nem üldözik őket, mert a törökök mintegy 80
ezren vannak, a magyarok 10 ezren, a keresztesek pedig nem támadnak, csak védekeznek
közismert Dugovics Titusz hőstette, aki a lófarkas zászlót kitűző török ellenfelét magával rántotta a
vizesárokba.
 III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (az ostrom közben vagy már az ostromot megelőzően)
 Az ostrom utáni pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is meghal.
 A nándorfehérvári diadal után 70 évig nem támad a szultáni fősereg.

I. Harc a trónért
Hunyadi János halála után nagyobbik fia: Hunyadi László apja jövedelmeiért, tisztségeiért harcba szállt
a vele ellenséges főurakkal (Garaiak, Cilleiek); Cillei Ulrikot (V. László nagybátyját) és a királyt (V.
Lászlót) tőrbe csalta Nándorfehérvár várában, Cilleit meggyilkoltatta; V. László pedig ígéretet tett, hogy
teljesíti követeléseit, ha szabadon engedi.
A király (V. László) végül azonban Budán elfogatja a két Hunyadi-fiút, Hunyadi Lászlót lefejeztette,
öccsét, Mátyást fogságba vetette.
 A Hunyadiak támogatói (élükön Szilágyi Erzsébet = Mátyás anyja, és Szilágyi Mihály =
Mátyás nagybátyja) polgárháborút robbantottak ki. V. László király Bécsbe, majd Prágába
menekült, a fogoly Mátyással, majd ott váratlanul meghalt.
 A Szilágyiak megegyeztek Garai nádorral, büntetlenséget ígértek neki Hunyadi László
haláláért, és a békekötés megpecsételéseként Garai Anna az ifjú Mátyás felesége lett volna.
 Abban is megállapodtak, hogy Mátyás trónra segítik, az ifjú király mellett pedig Szilágyi
Mihály 5 évig kormányzóként működik majd.
 Mátyás eközben még mindig Prágában volt, ahol Podjebrád György cseh kormányzó
„vendégszeretetét” élvezte. Vitéz János közreműködésével - váltságdíj és házassági ígéret
fejében – engedik szabadon. Így Mátyás első felesége végül Podjebrád Katalin lesz (1463-
ban).
A Szilágyi testvérek megszerzik a bárók és az egyház támogatását is → 1458. jan. az országgyűlés a Duna
jegén királlyá választotta Mátyást!
(= a királyválasztó rákosi országgyűlést 1458 januárjában tartották, ahol Szilágyi Mihály 15 ezer
fegyveressel adott nyomatékot a főurak akaratának. A köznemesség – a hagyomány szerint – a Duna jegén
közfelkiáltással választotta meg Mátyást, aki ekkor még Prágában tartózkodott. Egy hónap múlva érkezett
haza, de megkoronázni nem tudták, mert a korona III. Frigyesnél volt.)
 II. Dinasztikus politika, reneszánsz műveltség
1464 – első felesége meghalt.
1476 – házasságot kötött a nápolyi király leányával, Beatrixszel, aki fontos szerepet játszott a reneszánsz
művészet és kultúra elterjedésében Magyarországon.
Mátyás bőkezűen támogatta a művészeket. → jelentős átalakításokat végzett budai és visegrádi palotáján.
Bibliotheca Corviniana = Mátyás könyvtára, korának egyik legnagyobb állományával rendelkezett (2000-
2500 kötet).
corvinák = Mátyás könyvtárának kötetei, melyek kézzel írottak, és díszes kötéssel, Mátyás címerével voltak
ellátva.
Udvarába olasz humanistákat hívott: Bonfini = udvari történetírója; Galeotto Marzio = könyvtárosa.
 Mátyás dinasztiát szeretett volna alapítani, ezért igyekezett uralkodóházból választani ki 2. feleségét.
 Mivel 2. házassága is gyermektelen maradt, így törvénytelen fia, Corvin János számára kívánta biztosítani a
trónt (egy bécsi polgárleánytól, Edelpeck Borbálától született a gyermek, még 1473-ban – alacsony
származás).
 Corvin Jánost az ország leghatalmasabb birtokosává tette.
 nádori törvények: 1486, a nádort a király helyettesévé tette, királyválasztáskor övé az első szavazat
lehetősége (a nádortól fia támogatását remélte Mátyás).

III. Mátyás külpolitikája
 Folytatta apja törökellenes politikáját: a törökök rátörtek a magyar határt védő hűbéres
ütközőállamunkra, Boszniára. Mátyás 1463-ban Bosznia védelmére indult, északi részét
megszerezte (pl. Jajca vára), végvárvonalat épített itt is ki.
 Később Mátyás kerülte a döntő összecsapást a törökkel, inkább a végvári rendszer megerősítésére, a
várak felújítására, a hatékony védekezésre törekedett. A magyar nemesség Mátyás nyugati
politikájánál fontosabbnak tartotta volna a török elleni háborút. Nyomásukra foglalja el a töröktől
Szabács várát (1476).
 1479-ben a török betört Erdélybe, Báthori István erdélyi vajda Kinizsi Pál segítségével verte vissza a
támadást = kenyérmezei csata.
 1483-ban 5 évre békét kötött a szultánnal, amit a magyar királyok 1520-ig többször megújítottak.
 Nyugati politikája: a német-római császári cím megszerzése a célja, ezért először a cseh trónért
szállt harcba, hogy választófejedelemmé válhasson. (1468) → elhúzódó háború, Morvaország és
Szilézia megszerzése, cseh (ellen)királynak válaszották.
 III. Frigyes német-római császár nem ismerte el cseh királynak → Mátyás Ausztria elleni háborút
indított, 1485 – Bécs elfoglalása („S nyögte Mátyás bús hadát, Bécsnek büszke vára”).
 Végül a német rendek Frigyes fiát, Miksát választották német királynak, 1486-ban.