SZIGETELŐANYAGOK VIZSGÁLATA

Szigetelési ellenállás mérése

A mérésre történő felkészüléshez ismételjék át az elméleti anyag Villamos tulajdonságok,
Szigetelőanyagok c. fejezetét!
A szigetelőanyagok alapvető jellemzője az ellenállásuk. Minden hálózati vagy nagyobb feszültségen
működő berendezést szükséges érintésvédelmi szempontból szigetelni és azt rendszeresen
ellenőrizni is kell. Emellett a szigetelőanyagoknak áramköri funkciójuk is van, elválasztják egymástól a
vezetőket, egyéb áramköri elemeket. Szerepük nem teljesen passzív, töltés halmozódhat fel rajtuk és
bizonyos csekély áramot is vezetnek. Külön terület, amikor kondenzátor dielektrikumként kerülnek
alkalmazásra. Lényegesen különböző a viselkedésük egyenáramú és váltakozó áramú körökben.
Kész berendezéseken mérve az adott eszköz konstrukciójának és alkalmazott szigetelő-anyagainak
együttes hatását vizsgálhatjuk. Az eredményekből eldönthetjük, hogy használható-e a berendezés,
megfelel-e az érintésvédelmi követelményeknek, van-e energiaveszteség, stb. Gyakorlati célokra
gyakran elég annak megállapítása, hogy a szigetelés meghalad-e egy adott biztonságosnak ítélt
szintet.
Ha az egyes anyagokat akarjuk összehasonlítani, laboratóriumi körülmények között, pontosan
meghatározott, lehetőleg szabványos méretű minták fajlagos ellenállását kell mérnünk.
ρ=RA/l ismert összefüggésből számítható, mértékegysége [Ωm] vagy [Ωcm]
A leggyakoribb egyenáramú mérési módszer: adott feszültség rákapcsolása után az átfolyó áram
mérése. Ebből az Ohm-törvény alapján számíthatjuk az ellenállást, vagy a műszer már közvetlenül azt
jelzi ki. Az alkalmazott feszültség 500 – 1000V, vagy, ha adott alkalmazáshoz vizsgáljuk a szigetelőt, a
névleges feszültség kb. kétszerese.
Az eddig egyszerűnek tűnő helyzet meglehetősen sok méréstechnikai problémát vet fel:
Egy jó szigetelőanyag ellenállása 1013 – 1016Ω, vagy még nagyobb. Ha a mérőműszer szigetelése is
ebbe a tartományba esik, az párhuzamosan kapcsolódik a mérendő ellenálláshoz és meghamisítja a
mérésünket.
1. Azaz a legkiválóbb anyagok megválasztásával és helyes konstrukció kialakításával biztosítani
kell, hogy a mérőberendezésből párhuzamosan kapcsolódó ellenállások értéke
nagyságrendekkel nagyobb legyen, mint a mérendő ellenállás. Így a méréshatár felső korlátja
kb. 1016Ω és ezt közelítve a mérés pontossága is fokozatosan romlik. (Sovány vigasz, hogy
néhány kΩ-os kontakthibákkal nem kell törődnünk.)
2. Egy mérendő minta kapacitív tagként is viselkedik, az ezt figyelembe vevő helyettesítő
áramkör az 1a. ábrán látható. Az egyes elemekre jutó áram időbeli lefolyását a 1b. ábra
mutatja.

1
1. ábra (az a ábrán RA, RL természetesen
ellenállás, amely a z abszorpciós ill. a szivárgó
áramot engedi át)

A kondenzátor töltőárama viszonylag gyorsan, általában 1 másodpercen belül 0-ra csökken

(azaz a kezdeti, viszonylag kisebb ellenállás gyorsan megnő).
Abszorpciós áram: a dielektrikumban, főképp a fém-szigetelő határfelületen az áthaladó
áram hatására polarizáció lép fel, és ennek eredményeképp nő a minta ellenállása. Pl. sok
szigetelőben pozitív ionok szállítják a töltéseket, ezek idővel elvándorolnak a pozitív
fegyverzet közeléből, és egy lassan vastagodó, töltéshordozókban még jobban kiürített réteg
keletkezik, aminek folyamatosan nő az ellenállása.
Szivárgási áram: végül ez a szigetelés valós ellenállásából származó áram, azonban beállási
ideje határozatlan. Akkor mérhetjük, ha a kapacitív és az abszorpciós áram már 0-ra
csökkent. Az összehasonlíthatóság érdekében az 1 perces leolvasást fogadjuk el a minta
ellenállásaként.
Ugyanakkor sok esetben az ellenállás több tíz percen keresztül folyamatosan nő, sőt azt tekintik jó
szigetelésnek, ahol ez a növekedés nagyobb. Ezért újabban az ellenállás időfüggésének mérését is
javasolják. Az abszorpciós áram csökkenésére, ill. az ebből adódó ellenállás növekedésére két
jellemzőt is használnak. Ezek a szigetelés aktuális állapotát is mutatják, a határ alattiak az öregedés, a
nedvesség beépülés, szennyeződés jelei.
1. Polarizációs index: PI = 10 perces R / 1 perces R
Értéke jó szigetelőkben 5 – 10 körüli
2. Dielektromos / Abszorpciós arány = 60sec R / 30 sec R
A jó érték 1,25 feletti

2
Ellenállásmérések összeállítása.
A mérések összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a szigetelt vezetékek mindig a levegőben
haladjanak, és sehol se érhessenek egymáshoz, mert ezek a pontszerű érintkezési helyek is
párhuzamosan kapcsolódhatnak a mérendő objektummal.
Mivel a mérések során viszonylag nagy feszültségek esetén is csak kis áramok folynak, nagy
jelentősége van az egyes feszültség alatt álló részek, vezetékek szórt kapacitásainak. Ezért igen
gondosan kell árnyékolni a mérőműszer előtti, feszültség alatt álló részeket, mert a környezetben
való kis mozgások is szórt kapacitások változásával járnak és - figyelembe véve a körben folyó áram
nagyságát - az ezzel előidézett töltőáram befolyásolhatja a mérési eredményeket, ill. megnehezíti a
műszerek leolvasását.
A táplálófeszültség csak igen sima egyenfeszültség lehet. Már kismértékű (1%-on belüli) változások is
jelentős eltéréseket okozhatnak. A fellépő kapacitív áram:
dQ d (CU ) dC dU
Ic = = = U + C
dt dt dt dt
Azaz akár a környezet kapacitásának változása (pl. εrel változása) akár a mérőfeszültség ingadozása
jelentősen megzavarhatják a mérési eredményeket. (A kapacitív áram természetesen majdnem
mindig elhanyagolhatóan kicsi, de jó szigetelők esetén a mérőáram is csak néhány pA)
Fontos még, hogy a méréskor kis ellenállású földelő vezetéket alkalmazzunk és valamennyi objektum
földelését egy helyről végezzük. Ezzel elkerülhetjük, hogy földelő vezetékből hurok alakuljon ki,
amiben olyan feszültség indukálódhat, ami a különböző berendezések földelt pontjainak potenciálját
egymáshoz képest eltolja.
Fajlagos térfogati ellenálláson az 1 cm élhosszúságú kocka két szemben fekvő lapja között mérhető
ellenállást értjük, ha áram csak az anyag belsejében folyik, és a tér homogén.
A definícióban említett feltételeket ún.
védőgyűrűs elektródelrendezés segítségével
lehet biztosítani. A védőgyűrű szerepe az, hogy a
felületen és a tér inhomogén részén átfolyó
áramot a műszer megkerülésével vezesse el.
Nagyon fontos, hogy az elektródok egész
felületükkel tökéletesen felfeküdjenek a
szigetelőanyagra. A tökéletlen fölfekvés
következtében ui. egyrészt a felület nagysága
határozatlan lesz, másrészt diszkrét érintkezési 2. ábra Védőgyűrűs elektróda a fajlagos
ellenállás mérésére
helyek esetén a tér elveszti homogenitását. A

3
minél tökéletesebb érintkezést esetenként higanyelektródokkal, fémbeszórással, grafitozással stb.,
lehet biztosítani.
A szigetelési ellenállást jelentősen befolyásolják a mérési körülmények (hőmérséklet, a levegő
páratartalma stb.), ezért csak olyan ellenállásértékeket szabad mértékadónak tekinteni, aminél ezek
tisztázottak.
A felületi ellenállás elsősorban áramköri modulok hordozóinál fontos adat, hiszen ezeken a
vezetőpályák között esetleg csak 0,1mm szigetelőcsík marad, sőt hibrid IC-kben még kevesebb. Ennek
a vékony sávnak kell a megfelelő szigetelést biztosítani. A felületi ellenállás nem egyértelmű anyagi
jellemző, ui. semmilyen elektródelrendezéssel nem tudjuk kiküszöbölni, hogy □a külső tényezők.
Erősen függ az anyag hőmérsékletétől, a felület állapotától, tisztaságától, a környező levegő
nedvességtartalmától. Ezért csak gondosan megtisztított, szárított felületen lehet mérni, a levegő 65
± 5% relatív nedvességtartalma mellett.
Leggyakoribb jellemzés a négyzetes ellenállással történik. Ez a felületre fektetett négyzet szemben
levő oldalai között mért ellenállás. Ha feltételezzük, hogy annak a rétegnek a vastagsága, állapota
állandó, ami a felületi vezetésben részt vesz, egyszerűen belátható, hogy R□ független a négyzet
méretétől. Jó szigetelők esetében R□ elég nagy, nehezen mérhető. Ezért úgy tudunk könnyíteni a
feladatunkon, hogy több négyzetet párhuzamosan egymás mellé helyezünk. Ez lehet akár több száz
is, így 2 – 3 nagyságrenddel kisebb ellenállást kell megmérnünk. Természetesen így nem egy
vonalban, hanem egy un. meander alakzatban készítjük el a mintánkat. Ebben tkp. a „vezető” hossza

3. ábra fent: a
négyzetes ellenállás
értelmezése.
balra:a meander ábra
(sárga a szigetelő, kék a
fém elektród).
jobbra: az IPC szabvány
szerinti minta NYÁK
felületi R mérésére

4
(l) a két elektród távolsága, a szélessége pedig a feltekert csík hossza (d). d/l épp a párhuzamosan
kapcsolt négyzetek számát adja.

Veszteségi tényező és permittivitás vizsgálata

Váltakozófeszültség rákapcsolása esetén a kialakuló térerősség hatására a töltéshordozók
elmozdulnak, vándorlásba kezdenek. A szigetelőanyagban váltakozófeszültségen
is létrejön a vezetés valamint a polarizáció. Egy-egy félperiódus alatt a vezetés és
a polarizáció is olyan mértékig alakulhat ki, amire az adott idő alatt lehetőség van.
Mind a vezetés, mind a polarizáció energiát fogyaszt, ezáltal a szigetelésben

veszteség keletkezik. Definíció szerint

4. ábra
tgδ veszteségi tényező (más néven D: disszipációs faktor) a hatásos és a meddő A veszteségi
szög
áram-komponensek hányadosa. Fizikailag a kondenzátor feltöltése majd kisütése
során a villamos energia egy része hővé alakul, ennek jellemzésére alkalmas a veszteségi tényező. A
veszteségi teljesítmény

Pv = U I c tgδ = U 2 ω C 0 ε tgδ
Ahol C0 az eszköz geometriai kapacitása. Ebben az összefüggésben szétválasztható az egyenlet az

anyagi minőségtől független (U2ω C0), és egy attól függő részre (ε tgδ).
A veszteségi tényezőt jelentősen befolyásoló tényezők közül a frekvencia, és a hőmérséklet hatását
vizsgáljuk részletesebben.
Mint ismert, a polarizációfajták kialakulásához jellegüktől
függően különböző idő szükséges. A frekvencia növekedését
tehát nem minden polarizáció tudja követni, hanem
különböző frekvenciákon, egy-egy rezonanciához hasonló
jelenség után már eltűnnek. Olyan anyagoknál, ahol a
veszteség létrejöttében a polarizáció dominál, ez a jelenség a
veszteségi tényező és a permittivitás változásában is
5. ábra A polarizáció
frekvenciafüggése tükröződik.
A veszteségi tényező vizsgálata felvilágosítást nyújthat a
veszteségek veszteségek eredetéről, a frekvencia függvényében végzett vizsgálatok képet adhatnak
az anyagszerkezettel összefüggő kérdésekről, tehát a szigetelés állapotáról.

Kerámia dielektrikumok
A kerámia kondenzátorokban dielektrikumként döntően un. titanát kerámiákat használnak.
Természetesen egyik fő alapanyag a TiO2, de a különböző igények kielégítésére még néhány

5
jellegzetes oxidot alkalmaznak. A kondenzátorokat alapanyagaik tulajdonságai miatt két fő csoportba
oszthatjuk:
Az I típus jellemzői: A II típus jellemzői:
• közepesen nagy relatív permittivitás • igen magas relatív permittivitás (1000...20000)
(15...200) • közepes veszteségi tényező (tg δ <25 10-3)
• kis veszteségi tényező (tgδ< 8 10-4, 1 MHz- • a permittivitás jelentősen függ a
en mérve) hőmérséklettől, és a kapcsolat nem lineáris
• hőmérsékletfüggése lineáris, a TK értéke • a Curie-hőmérséklet felett lecsökken az εr
+150 és -2000 10-6 között változik. • a fajlagos ellenállás nagyobb 1010 Ωcm-nél
• fajlagos ellenállásuk nagyobb 1010 Ωcm-nél • a névleges adatok körül jelentős szórás
• a fenti paraméterek nagy stabilitással tapasztalható (-20... +80% tűrés is lehet)
rendelkeznek • εr függ a feszültségtől a kristály
doménszerkezete miatt az anyagok
Ezek a kondenzátorok kiváló nagyfrekvenciás ferroelektromos tulajdonságúak.
tulajdonságaik miatt elsősorban rezgőkörökben Legismertebb képviselőik: BaTiO3(bárium-titanát),
alkalmazhatók, kb. 100 Mhz frekvenciáig. A SrTiO3(stroncium-titanát), PbZrO3(ólom-cirkonát).
polikristályos TiO2-nek kb. 110-es ε mellett - A BaTiO3 permittivitásának hőmérsékletfüggéséből
800 ppm- es TK-ja van. Ha javítani akarunk a látszik, miért nem várható lineáris TK ezektől az
hőmérsékletfüggésen, általában MgO-t anyagoktól.
adagolunk hozzá, amelynek pozitív a TK-ja, de
ezzel ε is lecsökken 20..40 alá.

6. ábra A permittivitás és a veszteségi tényező

hőmérséklet-, frekvencia- és feszültségfüggése a
két dielektrikum típusra vonatkozóan.

6
Mérési feladat
1/ Fajlagos ellenállás
A kapott minták műanyag lapok, NYHL hordozók, üveg-, kerámia lapok. Ezek közül 6 db
ellenállásának mérése közvetlen leolvasású műszerrel, ebből ρ kiszámítása (a belső elektróda
∅ = 73,5mm, így minden itt mért mintánknál A = 42,43 cm2) (1 táblázat 1 – 4 oszlop)
2/ Polarizációs index
Az előző minták közül kiválasztanak kettőt, olyanokat, amelyeknél az 1 perces mérés során
különböző volt az ellenállás-növekedés. Ezeknek 10 percig folyamatosan mérjük az ellenállását,
grafikonon ábrázoljuk és kiszámítjuk a polarizációs indexet.
3/ Felületi ellenállás
Üveghordozóra párologtatott vezetőhálózat és NYHL-re maratott rajzolaton. A két elektródra egy
tűs mérőfejjel csatlakozunk. R -et számítjuk a geometriai arányok ismeretében.
4/Dielektromos állandó és veszteségi tényező
az 1/ feladatban megmért mintákat használjuk. (1. táblázat, 5 – 10. oszlop) Mérés 100 kHz-es
mérőhíddal. A műszerről közvetlenül leolvasható a kapacitás (C) és a veszteségi tényező (D).
Canyag
A relatív permittivitás kiszámítása: Elvileg εrel =
Clevego
A mérőszonda elektródái közé befogjuk a mintadarabot, Canyag-ot leolvassuk.
A minta vastagságát a mérőfejen levő mikrométeren megjegyezzük és a levegő-kondenzátor
(Clevegő ) mérésnél ugyanoda állítjuk vissza. (További mérési tanácsok a műszerismertetőben.)
A mérés során nem tudjuk kiküszöbölni a mérőfej saját kapacitását. Ezt egy párhuzamosan
kapcsolt kondenzátornak tekintjük (Cház), és értékét ki kell vonnunk mindkét mért adatból (Canyag,
és Clevegő) Mivel nagysága kicsit változik a
vastagsággal, ezért értékét méréssel kell
meghatároznunk, a következőképpen: Ha csak A és
B pont között tudunk mérni, mindig csak a két
kapacitás összegét tudjuk. Legalább az egyik
kapacitást tudnunk kell, hogy a másikat
kiszámíthassuk. A Clevegő a geometriai adatokból számítható és ezt mérve megkapható a ház
kapacitása ( C ház ). Ezzel a korrekcióval már számítható a minta permittivitása:

C anyag − C ház C anyag − Cház

ε rel = vagy: ε rel =
C levego − C ház Clevego számitott

(A számított értékek a jegyzőkönyvi táblázat alatt megtalálhatók.)

7
 5/ Kerámia tárcsakondenzátor permittivitás és veszteségi tényező frekvenciafüggésének
mérése
A kikészített kondenzátorok közül (korábbi hallgatói munkák) kettőt kiválasztunk és a HIOKI 3532-
es műszeren 100 Hz és 5 MHz között megmérjük a kapacitását és a veszteségi tényezőt. A műszer
kezelését a gyakorlatvezető mutatja meg.
Az 1 MHz-en mért adatokat C0-nak és D0 tekintve számítjuk és ábrázoljuk a C/C0 és a D/D0
értékeket. Ehhez tervezzék meg önállóan a grafikont!

Ellenőrző kérdések
Sorolja fel és értelmezze a szigetelőanyagok jellemző tulajdonságait.
Hol van szerepe a felületi ellenállásnak, és milyen tényezők csökkenthetik az értékét?
Mi a négyzetes ellenállás? Egy rajzon mutassa be, hogy nagysága nem függ az oldalhossztól!
Mi a polarizációs index, mi az eredete, mit tudhatunk meg belőle?
Melyek a legfontosabb méréstechnikai szempontok a szigetelési ellenállás mérésekor?
Mi a kapacitív áram, mi az eredete?
Mi a permittivitás és a veszteség anyagszerkezeti oka?
Milyen típusai vannak a dielektromos veszteségnek? Melyek a polarizáció alaptípusai?
Mi a veszteségi teljesítmény, mitől függ?
Jellemezze az I. és II. típusú kerámia dielektrikumokat villamos tulajdonságok és jellemző
összetétel szerint!
Mi a ferroelektromosság?

8
 Mérést végezte:
…………………………………… ………
Szigetelőanyagok vizsgálata (név, neptun kód, laborcsoport
Gyakorlatvezető: Mérés ideje: Érdemjegy:

1. és 4. feladat: dielektromos jellemzők

d(mm)
minta Clev Clev
(vastags R(Ω) ρ(Ωm) C(pF) Cház εrel D
neve mért számított
ág)

A számításhoz használt összefüggések: (Az ismert adatokat,

nagyságrendi átszámításokat helyettesítse be, az állandókat vonja ρ = ----------- (Ωm)
össze, csak „d”-t (mm-ben) és „R”-t MΩ-ban) kelljen
behelyettesíteni!)
Tapasztalatok, az eredmények értékelése ………………………………………………………
……………………………………………… ……………………………………………………… ……………………………………………….
A Clev számított értékei:
Vastagság mm 0,5 0,6 0,7 0,8 1,0 1,2 1,4 1,5 1,6 1,8 2,0 2,5 3,0 3,5 4
C pF
77 64 55 48 38,5 32 27,5 26 24 21,4 19,2 15,4 12,8 11 9,6
számított

2. feladat: Polarizációs index

idő 10s 20s 30s 40s 50s 1p 2p 3p 4p 5p 6p 7p 8p 9p 10p
R1
R2

9
 1-es minta neve: ………………….... polarizációs index
PI1 =

2-es minta neve:………………………..

ellenállás
PI2 =
(ha nagy az eltérés a két ellenállás
között, a jobb és bal oldalon
különböző skálát alkalmazhat) 0 2 4 6 8 10 12
idő (perc)

1. feladat: Felületi ellenállás

Minta neve d/l R mért Ω R négyzet Ω

Tapasztalatok, az eredmények értékelése ……………………………………………………..

5/b feladat: Kerámia kondenzátorok: ε és D (tgδ) frekvenciafüggése

Frekvencia C D (tgδ) ε/εo C/C0 D/ D0 C D (tgδ) ε/εo C/C0 D/ D0

0,1 kHz

1 kHz

10 kHz

100 kHz

1 MHz 1 1 1 1

5 MHz

Megj: A relatív változáshoz nem kell kiszámítanunk a dielektromos állandókat, hiszen ε/εo = C/Co
A számított adatok grafikus ábrázolása. Tervezze meg, milyen grafikon(ok)on lehet pontosan,
szemléletesen ábrázolni az eredményeket! (Mit ábrázol a tengelyeken, milyen léptékben, hány görbe
fér egy diagramba, stb.) Lehet excelben vagy kézzel, mm papíron.

10