29. tétel 1.

oldal

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés

Hunyadi János és Mátyás harcai a török ellen

Mutassa be és elemezze a források és ismeretei segítségével Hunyadi János és Mátyás

törökellenes harcait! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:
• a török elıretörés bemutatása;
• Hunyadi János felemelkedése és harcai;
• Mátyás törökellenes politikája és harcai;
• a Hunyadiak törökellenes harcainak összegezése és értékelése a kor
nemzetközi viszonyainak ismeretében.

1. ábra Török–magyar küzdelmek a XIV. század elsı harmadáig és a magyar végvári vonal kiépülése
„A gallok, vagyis a franciák pedig felbuzdulva az ellenség jövetelének hírén, a király elé járultak, és
kérték: engedje meg, hogy ık fogják fel az ütközet elsı csapásait, amelyek a leghevesebbek és
legkegyetlenebbek szoktak lenni. Amikor tehát feltőnt maga a császár mindenfelıl ordítozó
csapatoktól körülvéve, és a pogányok nagy haderejét a király tábora ellen vezetve, a frankokat féktelen
harcvágy fogta el, és mielıtt az egész királyi sereg hadirendben felállt, hogy zászlai alatt megkezdje az
ütközetet, csatába bonyolódtak, kirohantak a táborból, és elıreszáguldva rárohantak a szemben álló
csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. A két ellenfél közt javában tombolt
még a rettentı ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok rendetlen futásban a király
tábora felé száguldó felkantározott lovait. Nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az
ellenség teljesen elpusztította ıket. Egyszerre felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták
a tábort, és benne az ostromgépeket; a mezın mindenfelé szétszéledtek, az ellenség kíméletlen a
nyomukban van, és futásra kényszeríti ıket. Óriási öldöklés vette kezdetét. A magyarok közül sokan
elestek, sokan fogságba jutottak. És ha a király egy hajón nem lel menedéket, akkor nem az ég –
miként állítólag a fejedelem elbizakodottságában kijelentette –, hanem az ellenség fegyveres ereje
zúzta volna össze.” (Thuróczy János A magyarok krónikájában a nikápolyi csatáról)
„Azt sem hagyva figyelmen kívül, hogy országunk báróinak és nemeseinek bármelyike birtokos
állapotának megfelelıen és emberei száma szerint, tudniillik minden húsz jobbágyból egy íjászt
tartozzék a hadba vonulás szabályai szerint kiállítani és magára a hadra felkészítve, legalábbis a
pogányok elleni mostani háborúban magával vinni és harcolni küldeni.” (Zsigmond dekrétuma, 1397)
 29. tétel 2. oldal

„Ez pedig [Hunyadi] nem valami nagyon alacsony rangú családból származott. Hunyadból, Erdély
városából felkerekedvén, a rácok fejedelméhez [Lazarevics István] jutott, s ennek zsoldjába szegıdve
ott maradt jó ideig (…) Hogy hát a magyarokhoz állott, néhány embert maga mellé véve, a király elé
járult, és azt mondta, hogy hozzájuk jött, hogy zsoldjukba fogadják; megkapta a zsoldot, és amikor a
magyarok a németekkel viszályba keveredtek, nagy tetteket vitt végbe (…)” (Laonikosz
Khaikokondülasz, XV. század)
„(...) a törökök császára rettenetes ostrommal szállotta meg Nándorfehérvárát [1456. július 3.. Szörnyő
és nagyszámú hadikészülettel és négyszázezernél több törökkel.
Az ország minden részébe híre szállt az elkeseredett, hatalmas ostromnak. Magyarország fıurai
azonban tunyán, mintha aludnának, nem küldtek fegyveres oltalmat a szenvedı várnak.
Elérkezett végre a félelmetes ostromhoz a besztercei gróf úr [Hunyadi], eme virtusra és vitézségre
termett férfiú. Csekély számú zsoldosa volt csak a nagy ellenséggel szemben. Magyarországbeli
keresztet viselı számos népek is verıdtek össze Kapisztrán János fráter alatt, hogy harcoljanak
Krisztus nevéért. Lengyelország tájairól is jött háromszáz keresztes.
Utat-módot keresett [Hunyadi] tehát, (...) Végül hajókat szedett össze, megrakta keresztes népségbıl
való fegyveresekkel, leküldte a Duna folyón az ellenséges hajókkal szembe. (...) Végre hosszú,
fáradságos harc után gyıztek a magyarok; keményen törtek a törökre, s heves lángra lobbantották
vaslánccal összekötött hajóikat.
A hajók csatáján gyızelmet nyervén, a gróf úr nyomban átkelt a várba, s vigasztalta a csüggedt
várkapitányokat [Szilágy Mihály], akik már csak a halált várták.
Új vitézekkel is erısítette a várat. Nagyszámú keresztest is vitt be oda; minthogy ezek közrendő
emberek voltak, fegyverforgatáshoz nem értettek, a gróf hadra szoktatta ıket, amennyire lehetséges
volt. (…) Dobpergéssel, trombitaszóval, harsány kiáltozással, szilajan támadtak megrohanva a várat,
és kegyetlen öldökléssel belsejébe hatoltak. Ámbár a magyarok kevesen voltak … minden erejükkel
védekeztek. … a magyarok már hátrálni kényszerültek. A magyarok pedig … új erıre kaptak; kard
élével üldözték ıket, mígnem a vár rombolására hozott összes hadigép és egyéb ágyú védık nélkül
maradt. (…) Így esett a török császárnak Nándorfehérvárnál a magyarokkal vívott csatája.” (Thuróczy
János krónikájából)

2. ábra Hunyadi János harcai

 29. tétel 3. oldal

„(…) midın május elseje táján alkalmasan összeállított sereggel a Duna partján tábort ütöttem, arccal
ama országrész felé fordultam, melyet az ellenség gyakori betöréseivel sanyargatni és pusztítani
szokott, nem volt messze a török fıvezér sem, nagy és szokásához képest erıs sereggel. Eleinte elég
kétséges volt elıttünk, merre szándékozik fordulni seregével (…) Kémeink eltérı híreket hoztak. (…)
Sebtében bevonult Boszniába, kihasználva az árulást (…) Elıször is tehát ezzel az ellenséggel kellett
megbirkóznom és ebben szerencsével jártam. (…) üldözésükre a Szerbiának fordultam. Mert közben a
török bevégezte dolgát, elhagyta Bosznia határait és már vissza is vonult Macedóniába. (…)
Végül is visszatértem onnan és gondoskodtam róla, hogy a seregnek az a része, amely a munkában
kifáradt, kicsit pihenjen, hogy a pihenéstıl felüdülve, még nagyobb feladat megoldására
használhassuk. A másik. Erısebbnek látszó résszel és az összevont tartalékkal Bosznia
visszaszerzéséhez láttam. (…) Jajca nevő várost és annak erısségét körülzártam. A város lakói
úgyszólván az elsı komoly támadásra megadták magukat. Betörve a városba, fegyverre mentünk a
törökökkel. Az ostrom kezdetétıl számított negyedik napon ezeket is legyıztük és megöltük, míg egy
részük a várba menekült. Már csak magát a várat kellett megostromolni. Három hónapos ostrom alatt
(…) gyıztünk.
Már körülbelül harmincat visszaadtak, ugyanannyi, vagy még több engedelmesen meghódoló várat át
is vettem, sıt biztos reményem volt a többiekre is, úgy hogy mostanra egy sem, vagy csak nagyon
kevés maradt volna belılük az ellenség kezén, ha az egyre nagyobb fagyokkal hidegedı tél a további
hadmőveleteknek nem állta volna útját. Ezért okosabbnak látszott, visszavezetni a sereget és komoly
elıkészületeket tenni a jövıre.” (Mátyás beszámolója II. Pius pápának, 1464)

3. ábra Mátyás külpolitikája

 29. tétel 4. oldal

Értékelési útmutató (29. tétel)

Szempontok Optimális megoldás Pont
A feladat megértése, A vizsgázó 12
tématartás, a lényeg ● bemutatja és elemzi a kezdeti török elıretörés jellemzıit;
kiemelése ● bemutatja és elemzi Hunyadi János felemelkedését és harcait;
● feltárja és elemzi Mátyás törökellenes harcainak és politikájának a
jellemzıit;
● összegzi a Hunyadiak törökellenes harcait, és értékeli a kor nemzetközi
viszonyainak ismereténben.
Tájékozódás térben és A vizsgázó
idıben ● tisztában van a Hunyadiak törökellenes harcainak térbeli sajátosságaival 6
(pl. Hunyadi birtokainak elhelyezkedése, az általa viselt méltóságok
földrajzi vonatkozásai, a Hunyadiak hadjáratai – hosszú hadjárat, Várna,
Rigómezı, Kenyérmezı–, a végvári rendszer fontosabb pontjai:
Nándorfehérvár, Szabács), és ezek következményeivel;
● a problémát jól helyezi el az idıben, tisztában van az elızményekkel és a
nemzetközi háttér idırendjével.
A szaknyelv A vizsgázó
alkalmazása ● elıadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl. 6
kereszténység, iszlám, keresztesek, despotizmus, rendiség, , zsoldos);
● használja a téma szakkifejezéseit (pl. janicsár, szpáhi, familiáris, huszita
harcmodor, végvár, fekete sereg);
● feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelıen használja.
Források használata A vizsgázó
és ● rögzíti a török támadás és a magyar védekezés lényegi elemeit (pl. 12
értékelése portyák, majd nagy erejő támadások, telekkatonaság és végvári rendszer);
● rögzíti Hunyadi felemelkedésének lényegi pontjait (pl. Zsigmond, majd
Ulászló által felemelt báró, bárói rangjai révén a kezében van az ország
katonai erejének zöme, nagy birtokszerzı);
● rögzíti Hunyadi János törökellenes harcainak jellemzıit (pl. támadó
hadjáratok, a huszita, a török és a lovagi harcmodor ötvözése);
● rögzíti Mátyás törökellenes harcainak lényegi vonásait (pl. alapvetıen
védekezés és békére törekvés, de a török támadó hadjáratok megtorlása).
Az eseményeket A vizsgázó
alakító tényezık ● elemzi a rendi Magyarország és a despotikus Oszmán Birodalom 18
feltárása, a történelmi erıforrásait (pl. egyre egyenlıtlenebbé váló küzdelem, a rendi szerkezet
események és miatt nehéz összpontosítani az erıforrásokat);
jelenségek ● elemzi Hunyadi János harcainak céljait és eredményeit (pl. határainktól
problémaközpontú távol kívánja tartani a törököt, a Balkánról már nem lehet kiőzni,
bemutatása ütközıállamok fenntartása, lassan az ország határára szorítják);
● elemzi Mátyás török politikájának indítékait (pl. felismeri, hogy a török
kiőzésére Magyarország ereje már nem elég, a nyugati háborúk célja egy
erıs közép-európai birodalom létrehozása);
● elemzi a török politika nemzetközi hátterét (pl. elméletileg török-
(pogány-) ellenes hangulat Európában, de gyakorlati támogatás nincs);
● önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti
feleletét.
Világosság, ● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és
nyelvhelyesség, a szabatosan fogalmaz. 6
felelet felépítése ● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére.
● A gondolatmenet logikus.
Összesen 60